Új hozzászólás Aktív témák
-
Hakudoshi
tag
No, visszatértem.
Amiről az idézett cikk szól, az a gravitációslencse-hatás.
De a lényeg, hogy akárhol is van a Világegyetemben egy civilizáció, mindig találhat épp olyan irányt, megfelelően érzékeny távcsövekkel, ahol ez a hatás jelentkezik.
Szerencse? Inkább a "nagy számok törvénye", jobban belegondolva. Szerintem épp az lenne a meglepő, ha egyáltalán nem észlelnénk ilyet...
mod: "v.színű, hogy 1000éve még nem így volt,..."
Nem ezer, hanem millió, vagy inkább százmillió évekről van szó ebben az esetben, és ez még tovább gyengíti a film álláspontját.
-
Dany007
veterán
válasz
Hakudoshi
#181
üzenetére
Igen igen. Asszem valami hasonlót fejtettél ki a Holddal kapcsolatban is. A méret és a távolság kapcsán.
De pont itt jön közbe a következő bazinagy véletlen. Hogy mindez az "együttállás" tehát a Hold ideális mérete, és ez a fényelhajlásból adódó zoom is pont abban az időkben tapasztalható, amikor az emberiség már képes mit kezdeni vele. Úgyértem amikor már képes kihasználni ezeket a lehetőségeket.
Tehát ahogy írtad, v.színű, hogy 1000éve még nem így volt, de akkor még esélye se volt az embernek 13 milliárd fényévre lévő galaxist felfedezni.
Tehát ez a kis "kozmikus segítség" pont akkor jött, amikor az emberiség hasznosítani tudta azt : ) -
Dany007
veterán
válasz
Hakudoshi
#179
üzenetére
Csak annyit, hogy ez a véletlen is nagy szerepet jáccik abban, hogy egyálltalán lehetőségünk van "kilátni" a galaxisunkból. Nemcsak az, hogy a sűrűbb csillagrendszerek távol vannak, meg, hogy "jó helyen" vagyunk a galaxisban, hanem még ez is hozzájárul. Tehát olyan pont ideális esetet alkotunk. Nemcsak az életre, hanem a körülöttünk lévő világ megfigyelésére is.
-
Dany007
veterán
Figyusz Hakudoshusimi ! Emlékszel, amikor a "The Privilaged Planet"-et elemeztük?
És mondtam, hogy az okés, hogy azért alakult ki ezen a bolygón élet, mert csak ez a bolygó adott rá megfelelő feltételeket.
Viszont amit furcsálltam, hogy ez a bolygó nemcsak, hogy az intelligens, komplex életre ad lehetőséget, hanem a felépítéséből, adottságaiból, elhelyezkedéséből, a galaxisban lévő helyzetéből adódóan a kutatás, és az egész univerzum megfigyelésére is lehetőséget ad. És, hogy mindez egyetlen bolygón, baromi nagy mázli kell.
Na most olvastam egy cikket. Megtalálták a eddigi legtávolabbi galaxist.
Ez a lényeg benne:
"Ahhoz, hogy végül a kutatók szeme elé tárulhasson a látvány, kellett némi szerencse és a kozmosz segítsége is. A hozzánk közelebb fekvő csillagrendszerek a földi teleszkópok egyfajta természetes "zoomjaként" viselkednek. Az erős gravitációs mező elhajlítja a fényt e galaxiscsoportok felé, így közvetlenül mögöttük nagyított kép jelenik meg. Az A1689-zD1 esetében ez a valós fényénél tízszer erősebb fényt jelent. Ez a jelenség más - valamivel közelebbi - objektumoknál pedig akár százszoros élességet is jelenthet."
[link]
Szal ez egy ici picit talán erősíti azt a bizonyos álláspontot, amit az a bizonyos film képvisel
-
Hakudoshi
tag
válasz
Fényhozó
#168
üzenetére
"...felmérést sajna nem készítettem róla, hány százaléka a földhözragadt, és hány a sokmindenre nyitott elmék aránya..."
Nálam speciel a nyitottság az megvan, de ez szkepticizmussal párosul. Nagyon úgy tűnik, hogy mindkettőre szükség van, ha közelebb akarunk jutni az igazsághoz.
Szóval akkor engem hová is sorolsz??![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Amúgy egyáltalán nem kell besorolnod sehova, én sem teszek ilyet magammal. "amikor azt mondtam higyjünk jobban, nem azt értettem ez alatt, hogy járjunk többet esetleg templomba..."
Na ez volt a baj, hogy a "hit" szót használtad az "önbizalom" és a "pozitív gondolkodás" helyett.
"...csak ateista világunkból ez már egyre inkább kigyomlálásra kerül"
Háát, hogy a világunk ateista lenne, az erősen kétséges, hiszen a mai napig is kisebbséget alkotnak, gyakorlatilag mindenhol...
"...materialista. Te ilyen vagy?"
Számomra a pénz nem cél, hanem eszköz. Vannak fontos dolgok a pénzen kívül is (a barátság pl.), de mindegyikre szükség van, mindegyiknek meg van a maga helye, és egyik sem pótolja a másikát. Szóval egy kicsit olyan is vagyok, meg nem is.
"és amint időm és lehetőségem lessz rá beszerzem"
A "lesz" az 1 sz
egyébiránt tényleg szerezd be, nem fogod megbánni!! 
"Mindenkinek meg kell találnia a maga "istenét", hitét és ez nem feltétlenül egyik, vagy másik vallás kell hogy legyen. Én megtaláltam a magamét, nem az egyházban elhiheted"
Elhiszem, és nincs is mit hozzáfűznöm. Egyetértek.
(...azért azt elárulhatnád, hogy mit találtál. Akkor én is elmondom, hogy én mit találtam. PÜ is OK, ha nem publikus! )"az emberek, a média hatalmának köszönhetöen a fejekben tátongó űr egyre szélesebb, és amíg ez így lessz, addig nem számíthatunk semmi jóra."
Épp erről szól az említett könyv is (meg még más érdekes dolgokról is).
Én a "hit"et leginkább a (hit tárgyára vonatkozó) kételkedés mindennemű hiányaként és bizonyos dolgok -vágyvezérelt gondolkodásból adódó- elhamarkodott, kritikátlan elfogadásának tartom, melynek többnyire erős érzelmi vetülete van.
mod: Szóval egyfajta gondolkodási hibának is tekinthető. De nem lehet hangsúlyozni, hogy az ember egy tökéletlen lény, valószínűleg ezért is lehet ilyen elterjedt dolog a hit...
Bár tény, hogy ennél nagyobb ostobaságokra is képes; btw, az aláírásomat olvastad? -
Hakudoshi
tag
válasz
Fényhozó
#168
üzenetére
Én kifejezetten örülök neki, hogy ilyen sokat írtál; ez mutatja, hogy érdekelnek az ilyen jellegű témák, és szívesen is beszélsz róluk.
Az én vehemenciám is ugyanerről a tőről fakad.
Azt gondolom (az alapján, amit leírtál), hogy több dologban értünk egyet, mint ahányban nem.
Kifejtem még tételesen is a dolgot, kicsit később... Most megyek bringázni, mert jó idő van. mod: Dany007: Na, megjöttél végre te is!
"...amiket nem lehet se megfogni, se látni, de még mérni sem"Valóban, és adja is magát rögtön a kérdés, hogy akkor az ilyen "anyagot" mi különbözteti meg az egyáltalán nem létező akármiktől?
-
Dany007
veterán
-
Fényhozó
tag
válasz
Hakudoshi
#167
üzenetére
Olyan mélységekbe, amíről itt írsz, nincs most energiám belemenni, de azért megpróbálok válaszolni. Nem tudom, felmérést sajna nem készítettem róla, hány százaléka a földhözragadt, és hány a sokmindenre nyitott elmék aránya, amit magam körül látok, azt tudom elmondani, és ebből ítélek! (Nem mások szakmai írásaiból) És magam körül azt tapasztalom, hogy van 1 azaz egyetlenegy ember, akivel nem fizikális, nemcsak anyagi dolgokról is el tudok beszélgetni, sőt mitöbb együtt átéltünk már olyan dolgokat, amiről sokan álmodni sem mernek. Azért valamit, amit szerintem félreértettél, szeretnék kijavítani, mert látom hogy ezért ugrottál nekem íly vehemensen.
Amikor a hitről beszéltem, nem az általában hitként ismert vallásosságot értettem alatta, tehát amikor azt mondtam higyjünk jobban, nem azt értettem ez alatt, hogy járjunk többet esetleg templomba, és mondjunk el mindennap 100 miatyánkot, ha ezt gondoltad akkor nagyon mellélőttél kedves...
A hit egy olyan dolog, amit valaki csak akkor fog megérteni ha már hisz valamiben... A vallás is tulajdonképpen ennek következményeként alakult ki. Már kora őseink is hittek, állatokat tiszteltek szentként, áldoztak a napnak, a holdnak, hittek a földanyában, mindegy volt miben, de a hitre szüksége volt az embernek, és van ma is, csak ateista világunkból ez már egyre inkább kigyomlálásra kerül. Hit nélkül bolyongó tévelygő lelkekkel van tele világunk, és nemértik hogy miért nincs boldogság, és miért nincs isten. Nem hisznek a családban, a szeretetben, a házasságban, a megértésben, a toleranciában. Egyvalamiben hisznek. A kézzelfogható, tapintható dolgokban. Úgyismint pénz, lakás, autó, egy szép ruha, egy ékszer. Ezek kétségkívül fontos dolgok, ám ha ezek iránti sóvárgás szövi át életünket, háttérbe szorítva minden mást, ne csodálkozznuk hogy annyi a boldogtalan, flusztrált, ideges ember. Ezekről az emberekről beszélek, amikor azt akarom definiálni, hogy materialista. Te ilyen vagy? Ezt döntsd el te, én nem ítélkezem.
Az általad említett könyvet, pedig felveszem a listámra, és amint időm és lehetőségem lessz rá beszerzem, minden könyvet szívesen olvasok, ami érdeklhet.Isten fogalmát (bár én nem szeretem ezt a szót, hogy isten, mert a katolikus egyház elmúlt 2 évezredes ámokfutásának köszönhetően eléggé hitelét veszítette, és így a 21. század derekára kitermelt egy autista semmiben sem hívő materialista generációt, akik ha ezen értékrendeket fogják továbbadni az elkövetkezendő generációknak, elképzelhető az emberiség sorsa merre fog vezetni a jövőben.) nem kell definiálni, mert nem egy tárgy, nem is fogalom, nem is személy. (Mégha az egyház személyiséggel is próbálta eddig felruházni, akkor sem.) Ahhoz hogy meghatározzam, mi vagy ki, nicsoda, kicsoda isten én kevés vagyok, és szerintem nem is kell. Mindenkinek meg kell találnia a maga "istenét", hitét és ez nem feltétlenül egyik, vagy másik vallás kell hogy legyen. Én megtaláltam a magamét, nem az egyházban elhiheted. Hogy hol, azt nem tudnám elmondani, mert nem lehet... Az uton, amit kijelöltek számunkra, mennünk kell. Alakíthatjuk sorsunkat, de ahhoz hinni kell, hogy azt meg tudjuk tenni. A vallás egy mérföldkő, utunk egy része volt a történelmünkben, át kellett esni rajta, minden borzalmával, és szépségével egyetemben, ahhoz hogy tanuljunk belőle, és a jövőben fejlődésünk, az emberiség fejlődése szempontjából egy szebb jövőképet alakíthassunk ki magunkank. Meggyőződésem, hogy egy új világrend alkonyán vagyunk, azért hogy majdan a porból és hamuból egy szebb, jobb igazságosabb világ éledhessen újjá ahol jobban visszatérve gyökereinkhez, méltóbb életet élhetünk majd, az emberi értékrendek nagyobb mérvü figyelembe vételével. Emberi értékrendek... Mert ezen dolgoktól van ma nagyon elrugaszkodva társadalmunk, az emberek, a média hatalmának köszönhetöen a fejekben tátongó űr egyre szélesebb, és amíg ez így lessz, addig nem számíthatunk semmi jóra.
Kicsit elkalandoztam, ám úgyérzem ezen dolgokat le kellett írnom, ahhoz hogy csak egy egészen kicsiny részét fetárjam abból, mit jelent számomra a hit! Számodra mit jelent? -
Hakudoshi
tag
válasz
Fényhozó
#160
üzenetére
(Nah, közben azért erre is reagálni kéne má'!
)"Az emberek nagy többsége materialista beállítottságu."
Ez egyáltalán nem így van, bár lehet jelentős az általad materialistáknak nevezett emberek részaránya, a többségtől azért nagyon messze van...a "bizonyítékosdihoz": Rövid bevezető: [link]
És van egy egész könyv is a témában, sajnos már nem elérhető online (eddig az volt...
) : Carl Sagan: Korok és démonok "Nem hiszed, hogy létezhetnek olyan erők, energiák amiket nem látunk, nem tudunk megfogni, és mégis léteznek, vannak?"
Nem a hit (akárkinek is a hite) fogja meghatározni az igazságot!
A Természet "magasról leszarja", hogy ki miben hisz, avagy nem hisz.
A gravitációt, a radioaktív bomlást, a kvarkokat és gluonokat, a kozmikus sugárzást, a Föld középpontját, meg még egy sereg más dolgot sem látunk, és nem is fogjuk őket soha. Ennek ellenére a létezésükben senki sem kételkedik, mert hatásuk van ránk. Mérhető hatásuk, és ez a lényeg. Ráadásul a működésük módját egészen jól értjük, ezért előre is tudjuk őket jelezni; erre épül az egész technológiánk. Ahogy a dolgok megismerése halad előre, annál hatékonyabb technológiák hozhatóak létre ezáltal."Higgyünk jobban néha, én azt mondom és akkor olyan dolgok tárulhatnak fel elöttünk, amelyre piciny kis elménk legvadabb álmaiban sem gondolt"
Egyrészt a vad dolgokhoz sem kell hit
, másrészt neked akkor elég lapos álmaid lehetnek, ha ilyeneket leírsz... 
"Legnagyobb önteltség lenne azt állítani , hogy bennünket nem teremtett semmi és senki, és rajtunk, a mi világunkon kívúl nem létezik más."
Szerintem meg az a legnagyobb önteltség, hogy (miután már tisztában vagyunk azzal, hogy honnan jöttünk és kik vagyunk), ezután még mindig vannak, akiknek évezredes túlhaladott téveszmék képezik világképük alapját, mert félnek szembenézni az igazsággal (t.i. hogy egyáltalán nem mi vagyunk a "világ közepe" a Világegyetem nem a mi jólétünket szolgálja, hogy térben és időben is teljesen jelentéktelenek vagyunk, stb...), vagy esetleg csak lusták azt megismerni.
Ehelyett azt mondják, hogy őket (pl.) "Isten" (amit még csak definiálni sem tudnak...
) "teremtette", hogy ők nem csak anyagból állanak ám, hanem még "lelkük" is van, ami persze közvetlenül a világ teremtőjétől származik, és a világ az ő kedvükért olyan, amilyen, sőt a halállal még vége sincs az egésznek, hiszen a "lelkük" tovább él, csak az ő kedvükért létrehozott "túlvilágon". Na szvsz EZ a valódi önteltség... -
Hakudoshi
tag
válasz
Fényhozó
#163
üzenetére
De bizony, hogy ítélsz. Folyamatosan. Mint mindenki más. Tudatosan, vagy tudattalanul, de ítélsz. Már azzal, hogy kategóriákat állítasz föl, már azzal is.
Ezzel egyébként semmi probléma nincs, ez természetes dolog, amihez "nincs jogod", az az, hogy ismeretlenül ítélj valamiről.Az idézett topikot azért említettem meg, mert amit ott leírtam, annak elég sok részét becopyzhatnám ide is ezzel a témával kapcsolatban. Szóval olvasd csak el, és ha még van kérdésed azután is, akkor nagyon szívesen válaszolok rá.
folyt. köv.
-
-
Hakudoshi
tag
válasz
Fényhozó
#160
üzenetére
Ezt még épp elcsíptem
Szóval először is nyugodtan olts, azzal csak jót teszel- vagy így, vagy úgy.
(Válaszolni fogok erre is ám!)Azonban javaslom, hogy mielőtt oltanál, legalább nyerj egy kis betekintést a fórumtárs gondolkodásába, pl: [link]a #90től tkp. csak egymás közt beszélgetünk.
Javaslom, hogy olvasd át, mert lehet, hogy elhamarkodottan ítélsz (persze attól még lehet helyes is akár...
).-peace néked is, Halandó!-
-
#161
duli
tag
Crystalheart
#6
duli
tag
válasz
Crystalheart
#6
üzenetére
Szerintem meg ugyanúgy megállja a helyét a Men In Black-es befejezés is mint a többi száz meg száz elgondolás, mert ugyan egyik kémikus meg matematikus sem tudhatja, mondhatja meg hogy igazándiból mi van a nagy messzeségben.
Még akkor sem ha én meg benéztem hogy hol is járunk már hozzászólásilag
-
Fényhozó
tag
válasz
Hakudoshi
#153
üzenetére
Ehhez a bizonyítékosdihoz csak annyit hadd fűzzek hozzá... Az emberek nagy többsége materialista beállítottságu. Nem hiszed, hogy létezhetnek olyan erők, energiák amiket nem látunk, nem tudunk megfogni, és mégis léteznek, vannak? Akkor erre gy visszakérdezéssel szoktam felelni. Van mobil telefonod? (Ekkor értelmesen szoktak nézni.
micsoda kérdés ez, kinek nincs mi? ) Használod is? Mivel működik? Meg tudod fogni a rádióhullámokat, tapintani? Köszönöm. De azt azért remélem nem próbálod tagadni hogy léteznek? Higgyünk jobban néha, én azt mondom és akkor olyan dolgok tárulhatnak fel elöttünk, amelyre piciny kis elménk legvadabb álmaiban sem gondolt. Legnagyobb önteltség lenne azt állítani , hogy bennünket nem teremtett semmi és senki, és rajtunk, a mi világunkon kívúl nem létezik más. Köszönöm hogy hozzászólhattam!
-
#159
Hakudoshi
tag
Cs.Orsolya
#158
Hakudoshi
tag
válasz
Cs.Orsolya
#158
üzenetére
Holnap ezekről picit bővebben, mára már el. De jó látni, hogy végre tényleg konkrét dolgokat emlegetsz, így máris érdemben lehet a témát továbbfűzni!
-peace-
-
#158
Cs.Orsolya
senior tag
Hakudoshi
#157
Cs.Orsolya
senior tag
válasz
Hakudoshi
#157
üzenetére
Jóga, thai chi, bármilyen chi kung gyakorlat, meditáció. Ezek a legáltalánosabbak. A Rei-ki-t az európai gyakorlatban kóklerségnek tartom, ha nincs mögötte más gyakorlati praxis a fentiek közül. Az itthoni iskolákat is eléggé szűrném a tradíció, mesterek, és a tanítók mögötti tapasztalatok alapján. A tapasztalatot pedig hosszú évek kitartó gyakorlása hozza meg. Nem egyik napról a másikra megy, hacsak nincs eleve tisztán Benned ennek a tudása. Láttam már ilyet is.
Egyébként, volt már olyan élményed, amikor spontán cselekdtél egy veszélyes helyzetben, amikor olyasmit tettél, amiről racionálisan nehezen hinnéd el, hogy képes vagy rá? Esetleg láttál már ilyet? vagy volt már olyan, hogy valami nagy fizikai teljesítménykor egyszerűen megváltozott benned valami, pl. feltisztult a kép, eltűnt az izmaidból a fáradtság, és úgy érezted, most már nem állíthat meg semmi?
Vagy volt már olyan álmod, amikor történt veled valami, és kihoztad a sérülést az álmodból, és meglátszódott a testeden, vagy érezted, hogy napokig fáj?
Ezek olyan élmények, amikor ilyen síkokon jársz. -
#157
Hakudoshi
tag
Cs.Orsolya
#156
Hakudoshi
tag
válasz
Cs.Orsolya
#156
üzenetére
Aki nem gyakorol harcművészeteket, annak milyen más módjai vannak (ha vannak...
) hogy ezeket a "síkokat" megtapasztalja? -
#155
Hakudoshi
tag
Cs.Orsolya
#154
Hakudoshi
tag
válasz
Cs.Orsolya
#154
üzenetére
A "tapasztalati bizonyítékoknak" is reprodukálhatóaknak kell lenniük.
Különben honnan tudhatod, hogy nem valami egészen mást bizonyít? -
#153
Hakudoshi
tag
Cs.Orsolya
#152
Hakudoshi
tag
válasz
Cs.Orsolya
#152
üzenetére
Ha ostobának tartanálak, akkor nem állnék szóba veled.
És azokra a "nem materiális", "energetikai" síkokra milyen bizonyítékok vannak?
mod: Vagy kérdezhetném úgy is, hogy a meggyőződésed min/miken alapul? -
#151
Hakudoshi
tag
Cs.Orsolya
#150
Hakudoshi
tag
válasz
Cs.Orsolya
#150
üzenetére
A "csalás", "kuruzslás", "sarlatánág" szavak ismerősek?
Kirlian kép... LOL, meg "aurafotó" öccázé'...
-
#150
Cs.Orsolya
senior tag
Cathfaern
#149
Cs.Orsolya
senior tag
válasz
Cathfaern
#149
üzenetére
Igen, ebben van ráció. Sajnos a Kirlian-képek fényképezésének technikájáról semmit sem tudok mondani.
De azt pl. tudom, hogy ma már a távol-keleti orvoslás által meridián rendszernek és pontoknak tartott energetikai rendszer változásai elektromágneses szinten detektálhatók, és ezek nem egyenlőek az idegi változásokkal, és nem is esnek egybe az idegrenszeri felépítéssel. -
#149
Cathfaern
nagyúr
Cs.Orsolya
#133
Cathfaern
nagyúr
válasz
Cs.Orsolya
#133
üzenetére
Itt valami nagyon sántít. Ha valamit le tudsz fényképezni, lényegtelen hogy milyen módon, akkor nem történik más, mint a fényképezőgép "érzékelőjét" (legyen az akár digitális érzékelő, akár analóg film) valamilyen részecskék (vagy más hatások, pl. hullámok) érik. Ezeket pedig akkor máris lehet akárni mérni is (hisz a fényképezőgép se csinál mást, csak megméri, hogy épp mennyi foton verődik vissza az adott helyről).
-
#148
Cs.Orsolya
senior tag
Hakudoshi
#147
Cs.Orsolya
senior tag
válasz
Hakudoshi
#147
üzenetére
Helló!
Kösz a reakciókat! Mellesleg, csak úgy zárójelesen, nem vagyok ám én olyan hülye, mint a kérdéseim...Az elméleteket és modelleket teiknte egy mondás jut eszembe. A ma felfedezése a holnap tévedése.
A modellek és elméletek pedig csak közelíteni tudják a valóságot, de leírni nem. Szerintem.Az elme-tudat-agy kapcsolatával nem értek egyet. Én ezt teljesen másképpen tanultam, tapasztaltam, hiszem. Az agy egy remek kis kóder-dekóder, de ennyi. Az elme a tudat működésének lenyomata. Olyan relációban mint a struktúra és funkció.
Ez a fény dolog engem nagyon izgat. Mert hogyan csinálja azt a trükköt, hogy megnyúlik a hullámhossza? Ugyanakkor a sebesség meg részecske természetű tulajdonság? Szerintem, a fotonok teljesen irracionálisan viselkedő dolgok.
Az ismétléses jelenségre meg ez egy igen gyenge válasz volt, naaa. Ez a legizgalmasabb, és szerintem a legtöbb dologra választ adó kérdés.
-
#147
Hakudoshi
tag
Cs.Orsolya
#131
Hakudoshi
tag
válasz
Cs.Orsolya
#131
üzenetére
Ejj, csak két napig nem nézek a topikra, máris hogy elkezd újra pörögni...
Kedves Orsolya!
Úgy látom, elég sok kérdésedet megválaszolták már, viszont láttam, van egy pár felvetésed, amire még nem nagyon reagált senki:
"Valahol a valóság megteremtése és kézzelfoghatósága is inkább hipotézisek tömkelegéből áll..."
...melyeket az elvégzett kísérletek eredményei vagy igazolnak, vagy nem. Ha igazolják, akkor "elmélet", "modell" lesz belőle, ha nem, akkor az elmélet módosítandó, vagy elvetendő."Szerintem sokkal többet elgondolunk a világról, mint amennyit valójában észlelünk belőle "
Ez így van, az agyi folyamatok sokkal többrétűbbek, és bonyolultabbak, mint az , amit érzékelünk belőle. Halkan megsúgom, hogy van mód arra, hogy az ember sokkal többet lásson belőle egyszerre."Igen, az agy rendkívüli érzékelési eszköz. Sokak elgondolása szerint emiatt inkább közvetít a valóság és a tudatod között, mintsem ő maga hozza létre bármelyiket is"
Nos, az agy inkább rendkívüli információ-feldolgozó eszköz. A tudat pedig amolyan "világkép"nek tekinthető (vagy más közelítésben egy rendkívül összetett mémplexnek is), amit az agy hoz létre azon információk alapján, amit a világból begyűjtött."ha tágul a világegyetem, akkor az egységnyi út tegnap kisebb volt, mint ma."
A relativitás-elmélet szerint ez nem így van, bár bevallom, azt én még sohasem vezettem le...
A vöröseltolódást pont az okozza, hogy a fény "megnyúlik" (azaz nő a hullámhossza), ha táguló téren halad keresztül, amely táguló tér pl. az éppen ott lévő galaxist is "viszi magával"."A 400 ezer évvel korábbi jelenségeket illetően pont az a bajom, hogy 400 ezer évvel ezelőtt az avalami, amiről a fény érkezik nem ott volt, mint amit most a mérések visszaadnak,"
De, pontosan az volt ott akkor, mert ha nem az lenne, nem azt látnánk. Mindössze arról van szó, hogy a fénynek 400 ezer évébe tellt, amíg ideért. A távolságát pedig éppen a vöröseltolódása mértékéből állapították meg."Vajon ez a fajat cirkularitás miért oly jellemző az emberi tudat tapasztalati világára?"
Mert túl rövid az életünk, és ez arra kárhoztat minket, hogy újra és újra elkövessük ugyanazokat az ostoba hibákat. -
#146
Cs.Orsolya
senior tag
Foglalt név
#120
Cs.Orsolya
senior tag
válasz
Foglalt név
#120
üzenetére
Belegondoltál már, hogy a kvantumfizika bizonytalansága, az hogy pusztán a valószinűségét, a középértékét tudjuk egy eseménynek, milyen pompásan megtervezett belépési pontot teremt a tudat számára a fizikai világba?
Belegondoltam. Folyton ezen gondolkodom. Szerintem, amit a világúrről leképezünkk az pont olyan, mint a MIB-ben a hajszolt Galaxis. Én ennek a perspektíváját abszolút el tudom képzelni, és hinni. Szerintem nincs különbség mikrokozmosz és makrokozmosz között. A fókuszáció iránya változó csak, de a tudat megteremti ugyanazt, mindig és mindenkor. Ez a pszichopatológiára is éppúgy igaz, mint a történelmi simétlődésekre. Vajon ez a fajat cirkularitás miért oly jellemző az emberi tudat tapasztalati világára?
-
#145
Cs.Orsolya
senior tag
tbs
#144
Cs.Orsolya
senior tag
Részben értelek. Más oldalról, nem akarok nagyzolni azzal, hogy én is jártam már itt, de aztán amikor tovább léptem, akkor ennek ellenkezőjére leltem. Viszont még élek, és előfordulhat, hogy várnak rám még olyan tapasztalatok, amikor újra így vélem.
A kommunikációs korlátaidat illetően együtt tudok érezni. Tudom, milyen élmény... -
#144
tbs
addikt
Cs.Orsolya
#143
tbs
addikt
válasz
Cs.Orsolya
#143
üzenetére
A "megérvelés" is csak variálás. Érezni kell, mint a megvilágosodást. Nem segíthetek.
Ezek azon kérdések közé tartoznak, amiket a páromnak is csak részben tudok átadni, lévén kommunkációs ántitálentum vagyok. Körbekörbe gondolatok jönnek csak ki, aminek mindig az az eredménye, hogy a probléma átadásához olyan szinten fogékony partnerre volna szükség, akivel beszélni sem kellene... A kommunikáció korlát. És nekem túl magas. Nem tudom átlépni.
-
#143
Cs.Orsolya
senior tag
tbs
#142
-
#142
tbs
addikt
Cs.Orsolya
#141
tbs
addikt
válasz
Cs.Orsolya
#141
üzenetére
Jung nevére befeszülök. Vmi zsigeri ellenérzést táplált belém az a pár könyve amit olvastam. És van olyan, hogy saját vélemény. És van új a Nap alatt. A "variálás" szócséplés, kommunikációs trükk.
Az igazságnak nincs ereje. Ráadásul relatív igazság létezik csak. Stb.
-
#141
Cs.Orsolya
senior tag
tbs
#140
-
#140
tbs
addikt
Cs.Orsolya
#139
tbs
addikt
válasz
Cs.Orsolya
#139
üzenetére
Jung szerint. Szerintem nem. Jungot sem szeretem az erősen achetipikus kinyilatkoztatásai miatt...
Érdekes olvasni, de a véleményem a világról a sajátom. -
#139
Cs.Orsolya
senior tag
tbs
#138
Cs.Orsolya
senior tag
C.G. Jung szerint 4-féle pszichés funkció létezik: gondolkodás (fogalmi kapcsolat keresése), érzékelés (ingerfelvétel a külvilágból), érzés (kiértékelése egy észlelt dolognak), intuíció (ingerfelvétel a belső világból). Ebből a gondolkodás és az érzés racionálisak, az intuíció és érzékelés irracionálisak.
-
#138
tbs
addikt
Cs.Orsolya
#135
tbs
addikt
válasz
Cs.Orsolya
#135
üzenetére
Első három megvolt. Jó rég, de nyomot nem hagytak. "UFO magazin" érzések merültek föl ezekkel kapcsolatban.
Az ösztönös eszközeim racionálisak. Az más kérdés, hogy megfogalmazhatatlanok.
-
#137
Cs.Orsolya
senior tag
Dany007
#136
Cs.Orsolya
senior tag
Azért vannak benne olyan esetek, amikor megpróbálták tudományosan is igazolni a dolgokat.
A Mégis van magyarázat?-ban sok olyan kísérlet van, amit nem sikerült reprodukálni. Ebben szerintem a Heisenberg-féle határozatlansági törvény játszott szerepet, mivel le merném fogadni, hogy ezek a síkok már sokkal inkább kvantumfizikai törvényszerűségeket mutatnak, mintsem a reprodukálhatóság kritériumait tartani tudnák.
De ez személyes vélemény.
A meditációs kísérletek viszont nagyon izgalmasak. Ehhez sajnos csak neten találtam szakirodalmat, de nem jut most eszembe a kutató neve... -
#136
Dany007
veterán
Cs.Orsolya
#135
Dany007
veterán
válasz
Cs.Orsolya
#135
üzenetére
"Amire nincs magyarázat.Novotrade, 1991. Bp.
Erre sincs magyarázat. Orbish Publishing, 1992.
Hans J. Eysenck - Carl Sargent: Mégis van magyarázat? Magyar Könyvklub, 1994. Bp."Ezeket ismerem =) Igaz az elolvasásáig nem jutottam. Csak az elsőnek. De ezek ilyen szellemekről, meg egyéb paranormális jelenségekről írnak, és szerintem a hitelessége is igencsak megkérdőjelezhető. Már amennyire emlékszek, mert még sulis voltam amikor olvastam ezt.
-
#135
Cs.Orsolya
senior tag
tbs
#134
Cs.Orsolya
senior tag
Könyvek.
Amire nincs magyarázat.Novotrade, 1991. Bp.
Erre sincs magyarázat. Orbish Publishing, 1992.
Hans J. Eysenck - Carl Sargent: Mégis van magyarázat? Magyar Könyvklub, 1994. Bp.
Rupert Sheldrake: Hét kísérlet, amely megváltoztathatja a világot.
Mi a füttyöt tudunk a világról c. film és könyv. Ezt mindenkinek nagyon-nagyon ajánlanám!Látod, ösztönösen tudod, hogy vannak Benned hatékonyabb eszközök, mint amit racionálisnak, vagy tudományosnak lehetne hívni.
-
#134
tbs
addikt
Cs.Orsolya
#133
tbs
addikt
válasz
Cs.Orsolya
#133
üzenetére
Érdekes. Nem találkoztam még ilyen könyvvel.
Fényképezési technikák, meg erőterek...
Villanyostervező végzettségem okán jó pár "erőtérrel" futottam már össze. Az esetek jelentős részében absztrakciók.Minden normális, amit tapasztalni tudok. Eddigi életem során SEMMI extrával nem találkoztam. Létezésem, alkotási folyamataim inkább intuitívak, mint racionálisak. Pl. egy ismert tárgykeresés nem szobafelforgatással jár nálam, hanem "meditációval". Stb.
-
#133
Cs.Orsolya
senior tag
tbs
#132
Cs.Orsolya
senior tag
A dokumentált fizikai indikációkról könyvtárnyi könyvek jelentek már meg. Egyébként vannak már olyan fényképezési technikák, amikkel igenis lehet olyan erőtereket is fényképezni, amelyek sem látással, sem méréstechnikákkal nem észlelhetők. Amúgy, ez utóbbi sem igaz már...
Hát, kérdés, mit tartasz extrának és normálisnak. A kongruencia-élmény alapvetően csak ettől függ.
-
#132
tbs
addikt
Cs.Orsolya
#131
tbs
addikt
válasz
Cs.Orsolya
#131
üzenetére
Legjobb tudomásom szerint extraszenzoriális percepciót "keltő" dolognak soha nem volt dokumentált fizikai indikációja. Csoda, hogy mumus..?
Ja, és jellemzően csak az élőlények extraszenzorosak... Nem lehet, hogy az élet holiszikus volta miatt "képzeljük" extrának a normális dolgok kongruenciában való érzékelését..?
-
#131
Cs.Orsolya
senior tag
Cathfaern
#121
Cs.Orsolya
senior tag
válasz
Cathfaern
#121
üzenetére
Nem úgy értettem, hogy gyorsulva változó. HAnem úgy, hogy a fényév, az egy távolság, amit annak alapján állapítunk meg, hogy a fény egy év alatt mekkora utat tesz meg. itt az idő és az út tekintetében azt lehet mondani, hogy ha tágul a világegyetem, akkor az egységnyi út tegnap kisebb volt, mint ma. Ha a fény sebesége változatlan, és az idő intervallumok is változatlanok, akkor azt lehet mondani, hogy egységnyi idő alatt, egyenletes sebességgel haladó fény egy külső pontból szemlélve a táguló univerzumban kisebb utat tesz meg ma, mint tegnap. Azaz a fénynek vagy folyamatosan gyorsulnia kell a tér tágulásával, vagy az időnek kell változnia ahhoz, hogy egy fényév ma is és holnap is, és ezer évvel ezelőtt is ugyanakkor távolságot jelentsen.
A valóságot illetően egyetértünk.
A látással nem észlelhető, u.n. extraszenzoros érzékelést mégis tabuként és mumusként kezeli a tudományok világa. Pedig ez is észlelési tartomány, csak pont olyan területen, ami alig mérhető. Az észlelési illúzióktól függetlenül. Mert ha csak a szignáldetekciós elméletettel közelítjük meg, akkor is jóval többről van itt szó, mint zajjelenségekről.
A 400 ezer évvel korábbi jelenségeket illetően pont az a bajom, hogy 400 ezer évvel ezelőtt az avalami, amiről a fény érkezik nem ott volt, mint amit most a mérések visszaadnak, mert tágul a világegyetem, és senki nem tudja, milyen ritmusban... Különben nem lennének ezek a vörös és kék eltolódások. Amihez szintén nem értek, de ha csak a fényhullámhosszokban gondolkodom, akkor ez annyit tesz, hogy táguló-szűkülő pulzálási jelenségekről lehet itt szó...
Mivel nem értek hozzá, így csak merengek, és kérdezek. Ez a téma nagyon érdekel, pont mert alig tudok róla valamit.
-
#130
Cs.Orsolya
senior tag
Cathfaern
#129
Cs.Orsolya
senior tag
válasz
Cathfaern
#129
üzenetére
Az avatárod keveréke egy japán szamuráj harcosnak, és az ősi bevándorló hun és kun harcosoknak. Az arckaraktere, a sötét színek, a szem és a szemöldök alakja, az egyenes orr, és a homlok íve. Ez a férfi karakter nekem valami nagyon archetípikusan vonzó dolgot jelenít meg.
vannak olyan formák - mint pl. egy avatár -, amelyek sokkal tökéletesebben tudnak sok szimbólumon keresztül magukba sűríteni archetipikus tartalmakat, így intenzívebben hatnak a tudatra, és mélyebb élményeket idéznek elő, intenzívebb érzelmi vonzattal. Az eltérő személyiségekre eltérő formák hatnak így, mint kulcs a zárban alapon, ezért van ez a formai változatosság, és ezért van az, hogy mindannyiunknak más tud megérintő lenni. rendkívül izgalmas dolog.Köszönöm, kíváncsivá tettél a képpel;o)
Igen, az agy rendkívüli érzékelési eszköz. Sokak elgondolása szerint emiatt inkább közvetít a valóság és a tudatod között, mintsem ő maga hozza létre bármelyiket is.
-
#129
Cathfaern
nagyúr
Cs.Orsolya
#128
Cathfaern
nagyúr
válasz
Cs.Orsolya
#128
üzenetére
Bár nem rajongok a szépirodalomért, de az Ivan Iljics halála c. kisregény nagyon jól bemutatja ezt amit leírtál, hogy halál (veszteség, komoly betegség) közeledtével mennyire átértékelődnek a dolgok az emberben.
Avatárral kapcsolatban: kezdem sajnálni, hogy nem úgy nézek ki, mint az arcképem
Bár végülis hajamat kéne csak megnöveszteni, szakáll az kb.-ra megvan (vagy legalábbis kis idő kérdése lenne csak). De ha szeretnéd, az eredeti képet át tudom küldeni "Szerintem sokkal többet elgondolunk a világról, mint amennyit valójában észlelünk belőle."
Ez nagyon igaz, főleg ha belevesszük azt is, hogy az agyunk mennyit javít az érzékszerveinkből kapott információn. Gyakorlatilag nem azt látjuk, amit a szemünk felfog, hanem annak egy nagymértékben javított képét (ezért is lehetségesek a különböző optikai trükkök). -
#128
Cs.Orsolya
senior tag
Cs.Orsolya
#123
Cs.Orsolya
senior tag
válasz
Cs.Orsolya
#123
üzenetére
Erről az avatáros dologról az jutott eszembe, hogy a dolgok nagyságának, avagy apróságának lényegtelensége ott mutatkozik meg, amikor az ember szerelmes lesz, vagy haldoklik, vagy minimum életveszélybe kerül.
Müller Szeretetkönyvében van egy gondolat a halálról írtaknál, hogy az ember a halálra felkészülés során a számvetés óráiban teljesen átértékeli a kapcsolatait, és az életében meglévő prioritások egy pillanat alatt felborulnak, és olyan emberek kerülnek igazán fontos szereplővé, akikkel vagy nagyon boldogok voltunk, vagy van valami elrendezetlen ügyünk velük. Ilyenek lehetnek régi nagy szerelmek, vagy rossz történetek. S ilyenkor kiderül, hogy aki valójában a legfontosabb volt egész életünkben, lehet hogy csak alig pár napra, hónapra, évre volt része az életünknek, szemben azokkal, akikkel leéltük az egészet, és akik szeretésével szolgáltunk. Az ilyen típusú kapcsolatok hasonlítanak arra, amit pl. egy arc, egy ismeretlen karakter, vagy egy új találkozás magában tud hordozni, és viseli azt a mérhetetlen megmagyarázhatatlan dolgot, amit az ember igyekszik hipotézisek gyártásával bizonyossággá tenni.
Valahol a valóság megteremtése és kézzelfoghatósága is inkább hipotézisek tömkelegéből áll, hogy egyfajta létezési bizonyosság realizálódjon, és legalizálja a létezést a tudat számára. Szerintem sokkal többet elgondolunk a világról, mint amennyit valójában észlelünk belőle. És ez a mérhetőségi oldalra is tartozik. A mérésekből is sokkal több elmélet születik, mint igazi tapasztalat. Sokszor egy foton jelenlétének megmérése sokkal irreálisabb, mint a szerelem maga... -
#127
Cs.Orsolya
senior tag
Cathfaern
#125
Cs.Orsolya
senior tag
válasz
Cathfaern
#125
üzenetére
Az ősi indián kultúrákban ez a világkép teljesen megfelelt a teremtéstörténeteknek. Olvastál régi indián meséket? Vagy afrikai, polinéz, esetleg más hasonló történeteket? Sajnos, az ősi világképek teremtésmítoszai csak ilyen formákban maradtak ránk. Az is szájhagyományozás útján. Kultúrantropológiai kutatásokról szóló könyvek hihetetlen izgalmas dolgokat írnak le ezekről.
-
#125
Cathfaern
nagyúr
Cs.Orsolya
#124
Cathfaern
nagyúr
válasz
Cs.Orsolya
#124
üzenetére
Kicsit visszaolvastam a topicban:
Foglalt név:
"A régi világképek is ilyenek, a világot tartó elefántokkal az elefántokat tartó teknőssel."
Ez nem régi világkép, hanem a Terry Pratchet féle Korongvilág leírása (fantasy-paródia regénysorozat)" Hogy a fény lehet hullám is, de arra, hogy mi az, ami hullámzik már nehéz válaszolni?"
Így tanítják, mert így könnyebb elmagyarázni. De valójában nem arról van szó, hogy a fény egyszer hullám, egyszer nem, hanem csak "egyszerűen" rendelkezik olyan tulajdonságokkal, amik a hullámokra jellemző általában. Elsőre ezzel ugyanazt mondtam, viszont ha belegondolsz abba, hogy a hullám az nem más, mint egy ember által létrehozott definíció, amibe bizonyos tulajdonságok alapján rendelünk dolgokat. De elméletileg ezek a tulajdonságok nem feltétlenül vannak a hullámokhoz kötve. -
#124
Cs.Orsolya
senior tag
Foglalt név
#120
Cs.Orsolya
senior tag
válasz
Foglalt név
#120
üzenetére
Ja igen, ez a relativitás elmélet nekem valahogy sántít. Mert mi garantálja, hogy a fénysebesség állandó, amikor vannak azok a dolgok, amikat a kvantumfizikáról írtál, és hogy még sosem volt senki, aki egy olyan szempontból tudta volna ezt megmérni, ami nem állandóan változó szempont maga is.
Korlátozottak a fizikai ismereteim, a fénysebességet hogyan állapították meg? -
#123
Cs.Orsolya
senior tag
Cathfaern
#121
Cs.Orsolya
senior tag
válasz
Cathfaern
#121
üzenetére
Először is, szerelmes vagyok az avatárodba. Ez nem poén. Tényleg. Ami Fable-nak Vis Major, az nekem ez az avatár. Bár, még Téged nem ismerlek, Cathfaern. Szóval, ne vedd személyeskedésnek! Khm.
Ez némileg lecsökkenti a felfogóképességemet, tehát kérek némi türelmet, hogy kijózanítsam magamat, és megfelelő választ adhassak, ill. megfelelő kérdéseket tudjak feltenni. És nagyon kellene aludnom is.
Nem haragusztok meg, ha csak holnap reagálok? -
Dany007
veterán
válasz
Cathfaern
#121
üzenetére
na igen. valójában mind1. Viszont még akkor is ki lehetne számolni. Elvégre nagyjából tudjuk a távolodás mértékét. Ahogy fentebb is írták a vöröseltolódásból (hozzáteszem a kékeltolódás is létezik, csak sokkal kevesebbszer mértek ilyet) ki lehet számolni elvileg, hogy az alatt a 400 ezer év alatt mennyit távolodott.
-
#121
Cathfaern
nagyúr
Cs.Orsolya
#115
Cathfaern
nagyúr
válasz
Cs.Orsolya
#115
üzenetére
Én az alapfeltételezést nem értem teljesen: abból, hogy a világegyetem folyamatosan tágul, miért következik az, hogy a fényév növekvő érték? Vagy úgy érted, hogy gyorsulva táguló? Akkor már jogosabb amit írsz, csak nem ezt írtad
Viszont elméletileg nem kötelező a világegyetemnek fénysebességgel tágulnia, igaz ez gyakorlatilag már macerásabb kérdés, hisz ehhez az kéne, hogy létezzen a fénysebességnél gyorsabb dolog."amit ma valóságnak vélünk"
Itt a vélünk szóban benne van minden: a valóságot mint olyat nem tudjuk, és soha nem is fogjuk tudni megtapasztalni (mivel objektíven valamit csak "kívülről" lehet megismerni, ahogy írtad is). Amit annak vélünk, az nem más, mint különböző fizikai paramétereken alapuló kalkuláció. Tulajdonképpen teljesen megbízhatatlan az egész, csak egyelőre úgyfest, hogy abban a körben ahol használjuk őket, egész jól leírják a világot."Így mi van azon létezőkkel, amelyek nem verik vissza a fotonokat, pláne nem a szemünkbe?"
Előző ponthoz kanyarodnék vissza egy kicsit: a világ abban a részében amit ismerünk, a tapasztalatok azt mutatják, hogy nincsenek ilyenek. Legalábbis nem hiszem, hogy bárki tud felhozni olyan példát, amikor pl. a kezével érzékel valamit, de a szemével nem (megfelelő látási viszonyok mellett, s a mérési hibát kizárva, azaz tényleg van ott valami, nem csak téved a kezünk). Persze ettől függetlenül létezhetnek ilyen dolgok, de ugyebár nem csak a szemünk alapján tájákozódunk (főleg ha műszereinket is figyelembe vesszük), így ha találkozunk ilyennel elméletileg észre kell hogy vegyük.
Kicsit továbbgondolva egy tökéletesen tiszta üveg egy ilyen "láthatatlan" létező, azonban a fénytörés-hatás miatt mégis meg tudjuk tapasztalni a szemünkkel.Ja, és ha az anyag ritkább, mint a nem anyag, akkor nem lenne-e logikusabb annak tulajdonítani a létezést, ami az anyag között van, nem pedig az anyagnak?
De logikusabb lenne. Csak nem lenne praktikus, mivel az életed 99,99%-ban nem az anyag közötti résszel foglalkozol.Mod:
"Na várjál, most beugrott valami. Tehát azt mondod, hogy amire ideér a fény a mondjuk 400 ezer fényévre lévő galaxisból, addigra a galaxis tágulása miatt az már sokkal távolabb van tőlünk ? =) Hajjajj na ezen még rágódnom kell kicsit =)"
Ez nem probléma, hisz bár akkor már jóval messzebb van tőlünk, de azt tudjuk, hogy akkor 400 ezer évvel korábban ott volt, ahol látjuk. Az, hogy jelenleg hol van, tulajdonképpen lényegtelen a fény sebességének megmérése szempontjából. -
#120
Foglalt név
addikt
Cs.Orsolya
#115
Foglalt név
addikt
válasz
Cs.Orsolya
#115
üzenetére
Nem tudom, ha zsenikkel vagy körülvéve, akkor miért itt kell feltenned a kérdést
, dea relativitás elmélet lényeg, hogy minden realtív kivéve a fénysebességet, ami állandó. Az általad említette tágulás a jelenkor modelljében a vöröseltolódás néven ismert, tehát matematikailag is kezelhető. A big bang által keletkező tágulás viszonylag jól kezelhető. A viccesebb helyzeteket az egymáshoz közel fénysebességgel közlekedő objektumok szolgáltatják. Itt a relativisztikus hatások a különböző nézőpontokban akár a kauzalitás megbomlása felé is vezethetnek. Könnyen érthető és viszonylag kézzelfogható példákat találsz erre az Ég és föld című könyv folytatásában a Rejtelemes világban
Az érzékszerveinket különböző műszerekkel és elméletekkel egészíthetjük ki, ezek skálája az éjjellátótól a sötét anyag feltételezésig sokmindent összefog.
Belegondoltál már, hogy a kvantumfizika bizonytalansága, az hogy pusztán a valószinűségét, a középértékét tudjuk egy eseménynek, milyen pompásan megtervezett belépési pontot teremt a tudat számára a fizikai világba?
szerk.: egyébiránt érdemes szerintem abba is belegondolni, hogy a fénysebességet elnevezés szerencsés, számomra sokkal inkább a tömeghez hasonló tehetetlenségnek tűnik. Hogy miért van az, hogy egy fotonnak nincs nyugalmi tömege és hogy éppen a tömeg az, ami képes a gravitáción keresztül az időt is befolyásolni
-
#119
Dany007
veterán
Cs.Orsolya
#115
Dany007
veterán
válasz
Cs.Orsolya
#115
üzenetére
Attól még, hogy nem látunk valamit, lehetséges, hogy ott van : ) Persze.
"Ja, és ha az anyag ritkább, mint a nem anyag, akkor nem lenne-e logikusabb annak tulajdonítani a létezést, ami az anyag között van, nem pedig az anyagnak?"
itt már majdnem azt hittem, hogy az anyag - antianyagra gondolsz. De asszem talán arra, hogy nagyobb az az űr, amiben semmilyen anyag se létezik, mint az amit mérni látni tapasztalni tudunk. Ez sz.tem csak nézőpont kérdése. Mi azért vesszük azt anyagnak, mert azt tudjuk látjuk tapasztaljuk. Egy üres szoba sem üres, csak nem látjuk benne az oxigént nitrogént meg a többit : ) De attól az még teli van
-
#118
Dany007
veterán
Cs.Orsolya
#115
Dany007
veterán
válasz
Cs.Orsolya
#115
üzenetére
na , mostmár így két kézzel... : )
Szóval szerintem, (Hakudoshi sokkal jobb választ fog majd adni ;) ) attól, hogy az univerzum tágul, a fény sebessége állandó marad.
Ugye bebizonyították, amikor a Föld a nap felé halad a pályája mentén, a fény sebesség akkor is ugyan akkora, mint amikor távolodik tőle. Tehát mind1, hogy az univerzum milyen gyorsan tágul a térben, a fény sebessége ugyan akkora marad. És ugye ebből következik a fény év, az az út amit a fény egy év alatt megtesz. De azt hiszem értem mire gondoltál.
Ettől függetlenül, amit a távoli galaxisokból látunk, az maga a múlt. Mivel annyire messze van, hogy rengeteg idő, amíg elér ide a fénye.Na várjál, most beugrott valami. Tehát azt mondod, hogy amire ideér a fény a mondjuk 400 ezer fényévre lévő galaxisból, addigra a galaxis tágulása miatt az már sokkal távolabb van tőlünk ? =) Hajjajj na ezen még rágódnom kell kicsit =)
-
#117
Cs.Orsolya
senior tag
Dany007
#110
Cs.Orsolya
senior tag
Kedves, ne várj ettől a világtól egy olyan színvonalú tudati működést, amit hajdan a nagy civilizációk birtokoltak. Azoknak a koroknak hosszú évezredekre vége.
Azért nem lehet ebből kilépni, mert a genetikai evolúció iszonyúan lassú, a technikai evolúció elképesztően gyors, lélektani evolóció pedig nincsen már évezredek óta a Földön. önismétléses cirkularitás van. Ezért van az, hogy a régi történetek - így atörténelem is - megismétlődik újra és újra. alélektani evolúciót az önismerettel, és az önfejlsztéssel lehetne katalizálni. Ennek révén a tudat befogadóképessége az általad felhozott témákra exponenciálisan megnőne. De ez addig nem fog megtörténni, amíg a lélek kizsákmányolása, nem pedig felemelése lesz a célja a világnak... -
#116
Dany007
veterán
Cs.Orsolya
#115
Dany007
veterán
válasz
Cs.Orsolya
#115
üzenetére
eszek egy kis bacon szalonnát és megpróbálok v.miféle választ adni
) -
#115
Cs.Orsolya
senior tag
Cs.Orsolya
senior tag
Tegnap felvettettem egy általam zseninek tartott fickónak egy gondolatot, de nem tudodtt követni. Gondoltam, felteszem itt is a kérdéseimet:
Ha a világegyetem a kezdetektől tágul, akkor a fényév egy folyamatosan táguló világegyetemben egyre növekvő érték, nem pedig állandó. Azaz, amíg egy folymaatosan változó inerciarendszerben vizsgálunk meg olyan tényezőket, amelyek állandóan változnak, képtelenség olyan eszközöket készíteni, amelyek az innerciarendszeren kívüli objektív leíró adatokat tudna adni. Ergo az idővel minden adat automatiksan változó egy teremtett világon kívüli pontból szemlélve. Vagyis, ami ma egy fényév volt, az holnapra a táguló világegyetem miatt sokkal nagyobb távolságot jelent. Így ki mondja meg, hogy az univerzum nagysága valójában akkor-e, amekkora, és amit ma valóságnak vélünk, az nem egy múltból visszamaradt fényvillanás eredményezte akcióspotenciál a retinánkon? És ki garantálja, hogy az univerzum minden egyes pontja egyenlő mértékben tágul, tehát arányaiban a fényév is annyival növekszik, mint a fényévet mérő eszközök?
És ha azt vesszük alapul, hogy csak azt látjuk amiről a fotonok viszsaverődnek a szemünkbe, akkor amiről nem vetődik a szemünkbe foton, az nem feltétlenül nemlétező, pusztán csak nem látható. Így mi van azon létezőkkel, amelyek nem verik vissza a fotonokat, pláne nem a szemünkbe?
Ja, és ha az anyag ritkább, mint a nem anyag, akkor nem lenne-e logikusabb annak tulajdonítani a létezést, ami az anyag között van, nem pedig az anyagnak? -
#114
Dany007
veterán
Foglalt név
#113
Dany007
veterán
válasz
Foglalt név
#113
üzenetére
Ezzel tökéletesen egyet értek. És nem a hangyákat nézem le, hanem az emberiséget hasonlítottam hozzájuk. Vagyis ha ez jött le, akkor inkább te nézed le a hangyákat, én meg az emberiséget : )
-
#113
Foglalt név
addikt
Dany007
#110
Foglalt név
addikt
Valójában csak azért reagáltam rád egy kis éllel, mert úgy vettem észre, hogy lenézed a hangyákat, pedig semmi bizonyíték rá, hogy őket nem ugyanezek a kérdések rágják, mert a marha nagy eszünkkel még arra sem vagyunk képesek, hogy megértsük őket
Szóval jelen pillanatban nem is kell elvárni az emberektől, hogy ösztönök helyett a józan ész vezérelje őket -
#112
Dany007
veterán
Foglalt név
#109
Dany007
veterán
válasz
Foglalt név
#109
üzenetére
" Lehet, hogy a ma köztudás részét képező feketelyukakon 10 év múlva jót nevetünk és az eseményhorizont is legfeljebb a skála áruházzal kapcsolatos ajkai szóviccekben jön elő. "
Azért ez így egy kicsit túlzás.
Amikor úgy gondolták még, hogy a Föld körül keringenek a bolygók meg a nap meg minden, akkoris mekkorát tévedtek, nem ?
De attól még azok ténylegesen bolygók voltak, keringtek stb. Amiket később lefényképeztek stb.
Azért mert valamit csak mérsz, vagy látsz, de nem szemtől szemben, attól még az nem azt jelenti, hogy nem létezik, és nem úgy ahogy elképzelték. Később majd kiderül.
Amúgy konkrétabban is leírhatnád mire gondolsz : )
Hogy szerinted nem jók a mért távolsági adatok mondjuk a galaxisunk méretét illetően? Vagy az egész világnézetünk baromság? Vagy a galaxisokról univerzumról alkotott kép nem állja meg a helyét ? és ha igen akkor miért ? -
#111
Dany007
veterán
Foglalt név
#109
Dany007
veterán
válasz
Foglalt név
#109
üzenetére
Szerintem fölösleges minden egyértelmű dolgot megkérdőjelezni
Ennyi erővel az is megkérdőjelezhető, hogy 2km-re lakok a munkahelyemtől. Azt is lemérte valaki, én nem tudom lemérni. De azért elhiszem.
Abban igazad van, hogy a tudomány állása mindig változik. Ez tény. Sokszor alapjaiban is. De pont ezért kell tovább folytatni a kutatásokat, hogy minnél pontosabb képet kapjunk. -
Dany007
veterán
Ezzel az írással valójában rádöbbenteni / bemutatni akartam az embere(et)knek, hogy mennyire apró jelentéktelen kis porszemek vagyunk valójában.
Mert ez a valóság. Ha tetszik ha nem. Úgymond letörni azok egoját, akik olyan hűde nagynak érzik magukat, mert megvernek egy srácot a discoban, mert nem adott neki cigit. Vagy mert vannak olyan emberek akik szép nagy háborút tudnak indítani valójában nevetséges indokokkal.
És te eltudod képzelni milyen érzés lehet egyszercsak rádöbbenni, hogy valójában mi egy baktériumoknak megfelelő élőlények vagyunk?
Hogy egy barominagy univerzum ici-pici kis galaxisának ici pici kis naprendszerének ici pici kis bolygójának ici pici kis élőlényei vagyunk?! És mindemellett nevetségesen jelentéktelenek. Persze tudom, ez mind szintén relatív mert számunkra a hangyák jelentéktelenek. És a mi nézőpontunkból ha megnyerünk egy háborút akkor az húdejó, mekkora nagyok lettünk stb.
Csakhogy az embernek megadatott az a lehetőség, hogy kilépjen a saját természet adtta nézőpontjából, és egy teljesen új rálátásból (nézőpontból) láthassa saját magát!
Tudom, hogy az univerzum(ok) végtelen(ek) de mégis, az embernek megvan a lehetősége, hogy a valódi képét láthassa a saját maga világának.
Ahelyett, hogy a sok buta politikus és vezető önös (nevetséges) indokból egymás módszeres kiírtásán fáradozna, inkább arra törekednének, hogy jobb élet legyen ebben a porszemnyi kis civilizációban, és arra törekedjen, hogy minnél jobban megértsük azt, hogy kik mik vagyunk és miért. Összefogással sokkal többre lehet menni mint egymás kiírtásával. Ez közhely, de a vezetők nagyrésze ezt nem képes vagy nem akarja felfogni, vagy csak egyszerűen nem érdekli. -
#109
Foglalt név
addikt
Dany007
#108
Foglalt név
addikt
Egy méréstechnika tárgy után ezekre a dolgokra legfeljebb annyit mernék mondani, hogy valami van ott
A legtöbb ilyen léptékű dolog pedig igenis modell. Valamire, ami jópár tizedesjegy után jelenik meg egy monitoron. Lehet, hogy a ma köztudás részét képező feketelyukakon 10 év múlva jót nevetünk és az eseményhorizont is legfeljebb a skála áruházzal kapcsolatos ajkai szóviccekben jön elő.
Én is fáradt vagyok, tehát lehet, hogy én nem voltam érhető. De nem hiszem -
#108
Dany007
veterán
Foglalt név
#106
Dany007
veterán
válasz
Foglalt név
#106
üzenetére
Ööö valójában nem teljesen értem a mondanivalódat. Lehet csak azért mert már késő van
Az, hogy mi kézzel fogható az relatív. A dolgok nagy része amiről írtam bizonyított, mért adat. Ugyan így a kozmikus távolságok is mért valós adatok, nem szimplán modellek. Ezzel semmi gond sincs. A távolság felfogása is relatív. Mindadíg amíg el nem tudunk jutni oda, illetve meg nem látjuk, vagy meg nem tudjuk mérni.
Én, ha csak elindulnék Spanyol országba gyalog, az nekem is végtelen hosszú útnak tűnne. Ha repülővel indulnék akkor max pár óra hosszúnak tűnne.
Persze nehéz felfogni a végtelent. Senki se tagadta ezt De ezzel nincs semmi gond. Mindig minden után van egy következő lépcsőfok. Ez van. De az ember kiváncsi természetű, ezért már évezredek óta kutatja a "végtelent". -
#107
Dany007
veterán
Cs.Orsolya
#105
Dany007
veterán
válasz
Cs.Orsolya
#105
üzenetére
Köszönöm! Ezt jól esik hallni pont tőled
-
#106
Foglalt név
addikt
Foglalt név
addikt
Abba belegondoltál már, hogy erről az egészről csak hallottál? Hogy igazán az említett dolgok közül egy sem kézzelfogható? Abba, hogy a kvarkok olyan kicsik, hogy a fénynek, amit mondjuk éppen hullám !modellel! szemlélünk nagyobb a hullámhossza, mint maga a kvark? Hogy a fény lehet hullám is, de arra, hogy mi az, ami hullámzik már nehéz válaszolni? Mit is jelent az, hogy energia? Hogy a téged felépítő anyagok legalább olyan ritkák, mint az univerzumok, úgyhogy jó közelítéssel semmiből áll az egész világ? Abba, hogy a kozmikus távolságok is csupán modellek, amik egy tudós elméje és egy másik tudós elméje alapján kreált gép számol ki? Hogy elég egy kicsi hiba, egy rossz gondolat és semmi nem az, aminek elötte gondoltuk?
Mi van, ha pusztán arról van szó, hogy az emberi elme, sem a véges, sem a végtelen fogalmát nem képes elfogadni? El tudod fogadni pl. hogy az életed véges? Nem merül fel rögtön benned, hogy mi lesz azután?
El tudod képzelni, hogy végtelen az univerzum, hogy mindenen túl van valami? És azt, hogy véges? Nem kezdesz rögtön azon gondolkozni, hogy mi van utána?
Az embernek mindig kell valami kapaszkodó, ami nem baj, ha kicsit bizar, sci-fi-s, mesés és távoli. Kell az elérhetetlen. A régi világképek is ilyenek, a világot tartó elefántokkal az elefántokat tartó teknőssel.
Ha valamit úgy képzelünk, hogy megismertünk, mindig tovább kell lépni és új célt keresni, ami ismét nem hoz beteljesülést.
Lehet, hogy a makro és mikro világ egymásba ér és egy most elhangzó elhaló sikoly a bolygók tengerén át nagyítva a képet egyszer csak a saját füledet alkotó kvark felszínén hangzik el, olyan felfoghatatlanul röviden és halkan, hogy érdektelenné is teszi a dolgot.
Persze lehet, hogy az egész csak az újkori sámánok meséje, ami lecsitítja az emberben kíméletlenül dolgozó erőket, ahogy teszi ezt az összes vallás vagy bármilyen más vezetés.u.i.: ahogy azt Douglas Adams is megírta, senki a világon nem lenne képes elfogadni, ha tisztában lenne önnön szerepével a világban
Persze, mint tudjuk nem Zaphod Beeblebrox volt az egyetlen, aki rácáfolt erre -
#105
Cs.Orsolya
senior tag
Cs.Orsolya
senior tag
Ezt az írást és ezt a beszélgetést élveztem eddig a legjobban!
Remek kis cikk lett, és a makrokozmosz-mikrokozmosz párhuzam megjelenése pont az, amire én is felhívtam volna a figyelmet. Talán abszurdnak tűnik, de pont az ember az, aki képes a kettő közötti egyensúlyt, az arany középutat megteremteni, képviselni. Az emberi tudat, és tudatosság felfogóképessége is határtalan. Ami ennek gátat képezhet, az az érzések, és az érzelmi alapon hozott önazonosság élménye. Amíg nem tudod magadat érzelmileg függetleníteni ezekkel a távlatokkal, addig csak beszűkült maradsz. Ezért olyan a világ, amilyen. Ezért játszuk az emberléptékű értelmetlen játékainkat, mint szerelem, háború, szolgálat és kizsákmányolás.
De ebből van kiút. Az emberi tudat be tudja fogni a végtelent, ha kizárja belőle az énesség határait, az azok közé szorítottságot. -
Dany007
veterán
Igen, valójában az is benne volt, mondanivalója akart lenni.
De nem a negatív oldalról. Persze ilyenkor nekem is eszembe jut, hogy mind1 mit teszek, bizonyos nézőpontból semmit sem számít, a végem ugyan az lesz.
Viszont annyi minden van még amiről halvány sejtelmünk, vagy épp csak sejtelmünk van. Aki kicsit is nyomon követi a tudományos(nak) nevezett oldalakat, az észreveheti, hogy elég gyakran dőlnek meg teóriák, amiket eddig biztosra vettek.
A sok háború a bűnözés, rosszindulatuság, mind mind kicsinyes ideiglenes örömeinke kielégítésére szolgál, mint például a pénz meg a hatalom.
Ennél sokkal fontosabb dolgokra is költhetnék azt a temérdek pénzt. Ha az usa hadikiadásainak csak a felét a rákkutatásra szentelnék pluszba, már rég gyógyítható lenne!
A háborúk is hozzájárulnak a technológia fejlődéséhez, de ha mindazt a sok energiát, pénzt tisztán a tudomány fejlesztésére szánnák, nagyságrendekkel nagyobb lenne az előrejutás. -
legendary
tag
válasz
Hakudoshi
#98
üzenetére
Pontosan, a két foton között van valamiféle kapcsolat, méghozzá a köztük lévő távolságtól függetlenül azonnali hatással.
Miután mi az egyik foton polarizációját megmértük, abban a pillanatban a másik foton is "tudja" hogy most már neki csak a másik állapot lehetséges.
Ez a lényege a távolhatás vagy helyhez nem kötötségnek. -
radírfej
senior tag
nekem az ugrott be az írásodból - különösen akkor, amikor azt hangsúlyozod, hogy mennyire jelentéktelen az emberi faj az univerzum méreteihez viszonyítva- hogy a legtöbb fajtársam ezt a jelentéktelen kis életét sem tudja értelmesen kitölteni (talán én is közéjük tartozom). a jelentéktelen mértékeket sem képes felfogni.
és vajon jó e az, ha arra gondolunk, hogy mennyire nincs jelentősségünk? mennyire értéktelenné tehet ez mindent...
az élet legfontosabb pillanatai is relatívvá válnak. mert ó ugyan mi jelentőssége van annak, hogy én mit gondolok, vagy teszek, és hogy megborotválkoztam e vagy hogy szerelmes vagyok. 10 év és én sem emlékszem, 100 év és társadalom, melyben élek sem fog rám emlékezni, 1000 év és talán már az az ország, nemzet sem létezik, 10000 év, talán már abolygó sincs meg, 100000év és a fajtánk is eltűnt. folytathatnánk.
önmagában az, hogy vannak felfogahatatlan méretek, (és itt talán a nano világról is lehet gondlkodni), nem jelent semmit. az ember szociális lény, ha valaki mindent tudna az univerzum keletkezéséről, de ezt senkivel nem oszthatná meg, belepusztulna.
vagy nézzük máshogy. lennének közöttünk olyanok, akik 1000 évig élnének. bölcsességük, tapasztalataik, emberismeretük felfoghatatlan méreteket is ölthetne. kultúrálat láttak megbukni. nemzetek tűntek el szemük láttára. ők barátkoznának, szeretnének, gyűlölnének? csak annyira, mint én a kerti növényekkel vagyok. szeretem őket, sajnálom ha kipsuztulnak, ha tudok tezsek ellene, mert fontos számomra a környezetem, de túl nagy jelentőssége azért nincs.
a mindent tudás, a mindenre válasz, a vég nélküli tudás nem egy átlag embernek való. bár nem vagyok vallásos, de nem véletlenül tíltott az Úr a tudás fájáról mindnnemű étket. ne akarj mindent tudni, ne akard magad az univerzumhoz mérni. fogd föl helyed, és tedd a dolgod. ha képes vagy saját környeztedben, világodban egyensúlyra akkor fokozatosan nyithatsz kifelé.
baj van a léptékekkel. modern társadalmunkban mindenki "messzi lát". érdekes az hogy mi van a szibériai tigrisekkel és hogy borzasztó a helyzet a Philadelphiai gettóban. de lényegtelen kérdés, hogy az utcasarkon mitől fagynak meg emberek.
ha elviszik a szemetet és nem látom, akkor nincs is vele gond. nem gondolom problémának.
ha kinyitja nekem az interenet a világ kapuját, akkor nem törődök, hogy mi történt a szomszédommal, és így tovább, nem akarom ragozni.kicsit eltértem a témától, de bennem ezen a csapásvonalon indultak el a gondolatok.
-
Hakudoshi
tag
válasz
legendary
#94
üzenetére
Kezdem érteni...
Viszont a mérések igazolják, hogy ha már az egyik foton polarizációját megmértük, a másik szükségszerűen a másik állapotot veszi fel, tehát kell, hogy legyen valamiféle kapcsolat a kettő között.
mod: Mert ugye ha nem lenne kapcsolat, akkor az eredmények is véletlenszerűek lennének a polarizációt illetően, de mivel csak olyan értelemben véletlenszerűek, hogy 50%os valószínűséggel lesz a mérés után az egyik (mért) foton az egyik vagy másik állapotban, miután a mérést elvégeztük, a másik foton állapotát már 100%os valószínűséggel ismerjük. Nem?
-
Dany007
veterán
válasz
legendary
#94
üzenetére
Hmm talán kezdem érteni amit mondani akarsz
De amiről te beszélsz a szuperpozíció nem?
Bár én se tom felfogni igazán, de az a lényeg, hogy a mérés pillanatáig, nincs is eldöntve, hogy melyik állapotban van. Amint viszont sikerül megmérni, már eldől. De ez azt feltételezi, hogy a beavatkozás hatására váltott állapotot.
Viszont ez az egész szuperpozíció a Heisenberg határozatlansági elvére alapul, ami csak azt mondja, hogy egy adott pillanatban bármely állapotban létezhet. Ehhez jön hozzá a Schrödinger állatvédelemmel összeegyeztethetelen macskás kísérlete, hogy abban a pilanatban vált állapotot amikor sikerült megmérni. Vagy lehet, hogy félrétem az egészet? -
legendary
tag
válasz
Hakudoshi
#92
üzenetére
A különbség a következő: te úgy értelmezted, hogy már eleve az egyik állapotban van, csak mi addig nem tudjuk melyikben, amíg meg nem mérjük. De valójában ez nagyon téves megközelítés, teljesen helytelen, bár a hétköznapi logika ezt kívánná meg. A kvantumfizika az nem a hétköznapi gondolkodást igényel
Valahogy úgy képzeld el, hogy a mérés pillanatáig a fotonoknak nincs is igazán olyan tulajdonságuk hogy polarizáció. Inkább csak valamiféle lehetőségek vannak. Valójában amíg meg nem nézzük/mérjük, addig a fotonok sem "léteznek" a hétköznapi értelemben, csak valószínüségi hullámok, lehetőségek.
Tehát a különbség az, hogy szó szerint nem rendelkeznek a polarizáció tulajdonságával addig, míg meg nem mérjük azt. -
#93
kicsitomi88
őstag
kicsitomi88
őstag
Én ezt a könyvet olvasva szerettem meg a modern fizikat:Horányi Gábor: Beszélgetések a kvantummechanikáról, a relativitáselméletrol és a megértés útjáról Muszaki Könyvkiadó, 246 old., 1790 Ft
-
Hakudoshi
tag
válasz
legendary
#88
üzenetére
Elismerem, hogy sok dolgot nem értek a kvantumfizikában.
De akkor lényegében mi a különbség az állapotok szuperpozíciója és aközött, hogy mi nem ismerjük, amíg meg nem mérjük, viszont már alapból is az egyik ilyen, a másik olyan állapotban volt? (Ugye a mérésnél derül ki minden...)
-
#91
Dalai Láma
őstag
Dany007
#90
Dalai Láma
őstag
Van a Hawkingnak a Penrose-zal egy közös könyve, ami inkább előadássorozat, a Tér és az idő természete a címe. Az elég durva könyv. Eddig nem is kezdtem bele, mert nem laikusoknak szól. Most hogyvan egy kis kvantumfizikai előképzettségem, talán többet fogok érteni belőle
-
#90
Dany007
veterán
Dalai Láma
#89
Dany007
veterán
válasz
Dalai Láma
#89
üzenetére
Huh hát én azért 3 nem bírnám, de v.színű 2 muszáj lesz.
Olyan szájbarágóssan ír le sok dolgot, hogy amire a végére érek, még abba is belekavarodok, amit előtte értettem. Lehet csak nekem furcsa egy kicsit. Sokszor talán nyersen túl elméleti síkon fogalmaz, és ez miatt nehéz elképzelni a valóságban. Persze lehet, hogy csak én vagyok nehéz felfogású :S
Azonban nagyon sok érdekes és elgondolkodtató, sőt megdöbbentő dolgot is olvastam, ami miatt már rég megérte.
Van egy következő könyve is, amiben a hiper térről és hasonlókról ír. Azt is megfogom venni. A címe sajnos most nemjut eszembe.
Amúgy kiváncsi lennék a többi "izgalmas" könyvre amit említesz. Egy elég nagy könyves boltban voltam, ahol ezt a 2 Hawking könyvet találtam. Viszont hasonló témában, tudományos megközelítésből mást nemigazán találtam. -
legendary
tag
válasz
Hakudoshi
#83
üzenetére
Pont hogy te nem érted ezek szerint a kvantumfizikát. A mérés pillanatáig a fotonok az állapotok szuperpoziciójában vannak.
Nem arról van szó amit te írtál, hogy már eleve felvettek valami állapotot, csak mi nem tudjuk hogy mit. A mérésig szuperpozicióban vannak. A mérés pillanatában dől el minden. -
Hakudoshi
tag
válasz
legendary
#82
üzenetére
Dede, valaki mondta, csak most lusta vagyok visszakeresni
.De nem gondolom, hogy itt reakció menne végbe, mert csak annyiról van szó, hogy a folyamat már eleve ellentétes polarizációjúnak hozza létre a hullámokat, ez már a keletkezése pillanatában eldől, csak MI nem tudjuk, hogy melyik-melyik, amíg meg nem mérjük. Érted mán
-
Dany007
veterán
válasz
Hakudoshi
#80
üzenetére
hjaaa. Lehet h 4 -re gondolt. Vagy többre.
Bár én még mindig tartom a véleményem a végtelennel kapcsolatbanJa és ajánlom mindenkinek aki még nem olvasta Stephen Hawking - Az idő rövid története c. könyvét. A link egy kis részletet tartalmaz. Nagyon jó elgondolások vannak benne. Igaz volt, amit úgy elmagyarázott, annyira messzire menően, hogy azután már nem értettem
De összeségében jó elgondolások vannak benne. -
#80
Hakudoshi
tag
Dalai Láma
#78
Hakudoshi
tag
válasz
Dalai Láma
#78
üzenetére
Na szerintem ezt senki nem értette,
legyél olyan kedves picit bővebben kifejteni, hogy mire is gondoltál a "kicsivel több dimenzió"val. -
legendary
tag
válasz
Hakudoshi
#51
üzenetére
A távolhatás lényege a következő: van ugye a fotonoknak egy polarizáció nevű tulajdonságuk. Most az a lényeg, hogy azoknak ellentétesnek kell lenniük, pl az egyiknek felfelé, a másiknak oldalirányban kell mutatnia, de nincs szabály ami előírná hogy melyiknek merre kell mutatnia. Ha egy atom egyszerre két fotont bocsájt ki, akkor a fotonok addig az állapotok szuperpoziciójában lesznek, amíg valaki meg nem méri az egyikük polarizációját. A mérés pillanatában a megmért polarizációjú foton hullámfüggvénye összeomlik a lehetséges állapotok egyikébe. Ugyanabban a pillanatban a másik foton hullámfüggvényének is össze kell omlani, méghozzá a másik állapotba. Senki sem nézte meg a másik fotont, sőt a mérés pillanatában bizonyára nagyon messze vannak egymástól, mégis a két foton hullámfüggvényének egyszerre kell összeomlania.
Azt azért még fontos megjegyezni hogy ezt a távolhatást sikerült valóságos fotonnokkal végzett kisérlettel bebizonyítani. -
Dany007
veterán
Van hossza. Csak egy bizonyos megközelítésből végtelen(nek tűnik). Mivel ha elindulsz a Földön egy irányba, sosem érsz a végére. Végtelenségig mehetsz
De valójában a hossza/átmérője a végpont és a kezdőpont közötti távolság. Persze Univerzum méretében ezt nehéz lenne érzékelni. -
mazda626
addikt
Zavaros, mert tények nélkül mi más lehetne? Képzelgés.
Igazad van, de mint írtad is, mégsem végtelen, ha azt vesszük akárhova el lehet jutni, elméletileg, óceán alja kizárva, van kiterjedés, de a végtelennek is kell lenni, de ha egyszer végtelen, ezért nem minden tekintetben az?
Gyorsan beszélek, hadarok, ilyen a vérmérsékletem, ha lelassulok, nagyon az leszek és befordulok, normál állapotban pörgök, normál fölött ultrapozícióban vagyok. :) -
Dany007
veterán
Egyértelmű, hogy van élet a Földön kívül is.
Aki ezt tagadná az eléggé egoista
Annyira sok a naprendszer, galaxis az ismert Univerzumban, hogy márcsak statisztikailag is kell, hogy legyen más élet is!
Arról nem is beszélve, hogy a mi naprendszerünk elég fiatal. Vagyis elképzelhetetlen számú más bolygó létezhet, ahol esély volt az élet kialakulására! Sőt, lehet hogy távolabb már rég kialakult jópár élet, jópár faj felemelkedett és le is tűnt, csak egyszerűen annyira messze van, hogy még nem ért ide a fénye, hogy megláthassuk.
Az a részecske kilövelés amit a cikkben is írtam 600 millió éve történt! És az még nincs is olyan "messze". Azóta ki tudja mi minden lejátszódhatott arrafelé! Csak azt mi már nem fogjuk megtudni, mivel annak a térségnek a mostani képe, majd csak 600millió év múlva fog elérni hozzánk -
Dany007
veterán
Húha
Elég zavaros kb úgy tudtam elképzelni, hogy ezt 2 perc alatt elhadarod = ) és így is olvastam baromi gyorsan Amúgy a végtelenről annyit, hogy végülis lehetséges
Gondolj bele. A legjobb példa a Föld. A Föld maga végtelen, mégis van kiterjedése!
Azért végtelen, mert bármerre is indulsz el, sosem éred el a végét, sosem érsz el egy pontot ahol ne tudnál továbbmenni, vagy ahol egyszerűen lepottyannál róla És mégis véges mert tudjuk hogy 40 ezer km átmérőjü. A végtelen valami ilyesmi formában kell felfogni sz.tem. -
mazda626
addikt
Szia!
Korrekt írás! Tanulás helyett (most is ) sokat gondolkozom ilyen "hülyeségeken". De olyan jó!!!
Hogy hozzászóljak:
Az ember saját maga határain túl jár, annál is messzebb kell menni és csodás dolgokat tudhat meg. Mindig van valami, ami mozgatja, muszáj, hogy mozgassa. Ha megismerünk mindent - sohasem lehet megismerni mindent -, akkor elvileg modellezhető lenne akármi, így az élet, a Föld, a galaxis, a VÉGTELEN. Ám végtelen??? Fel nem lehet fogni. Tegyük fel, hogy a végtelen egy végtelen nagy gömb. VÉGTELEN NINCS, DE VAN. Ugyanúgy kell lenni valaminek a végtelen mögött, de akkor a mögött is stb stb. Épp ésszel nem fogható fel, nemhiába őrülte bele pár tudós a kutatásaiba. Tényleg megőrült? Vagy megértette a megérthetetlent és túljárt saját korlátain? Lehet gondolkodni akármin, érdekes.
Pl van az ember. Gondolkodik. Ugye minden atomokból, elemi részecskékből áll. MINDEN. Az agyunk is. És gondolkodunk, pedig ezek részecskék!!! Nagyon nagyon sok részecske, ami csak kering a levegőben, de összetart és úgy izeg-mozog, nem tom mit csinál, de gondolkodásra képes, és ez a részecskehalamz megfejti, hogy maga is az, próbálja leírni, de nem tudja egyelőre (egyelőre!).
Megfogod az asztalt! De nem fogod meg, mert nem érintkezel vele, csak annyira kicsi a távolság a tenyered és az asztal között. Ha érintkeznél vele, benned lenne, reakcióba lépnél vele.
Minden sugároz magából, minden. Emberek is, bocsájtunk ki különböző hullámokat.
Szellemek. Szellemek??? Vagy egyelőre magyarázatlan fizikai jelenségek.
Ha minden megmagyarázható, akkor ez is, tehát az nem az, hanem amaz, más, de mi az?
Rövid az emberi élet! Gondoljatok bele. Tanuljuk a történelmet... Mittomén, 1800-ban ez, meg ez történt. Oké. 200 év. Durván 3 emberöltő.
3 ember élt előtted a családból, elődökból és mégsem tudod miket gondoltak, hogy néztek ki, közben mennyit változott a világ. Régóta van ember, 2000 éve számoljuk az éveket. Számoljunk átlag 60 éves korral, az 33-34 embert jelent. 2000 év alatt! Nem sok! Közben mennyi dolgot meg kell ismerni, tanulni, érdekel utánanézni stb, DE LEHETETLEN! Rövid az emberi élet!
Nem igazságos!
Elmentem nagyon, de ezek jöttek most ki, mindig ilyeneken gondolkodom, végén megdöbbenek, csodálkozok, ezek vagyunk mi, mégis rövid idő áll a rendelkezésünkre. Részecske a billzeten, mozog, a fejemben is, de az máshogy, amúgy nem, ugyanúgy az elektron kering az atommag körül. Szerves anyag nagy részem, szén, ha elégek egy széndarab marad belőlem, létem eltűnik, fűtőelem leszek, így a szén is gondolkodhatna?
Miért? Miért? Sok kérdés, sok töménytelen válasz.
Érdekes, ezért jó megismerni, tanulni, érteni, hogy mi zajlik körülöttünk.
Mint látható, nem képtelenség újradefiniálni akármit, Einstein képességekkel rendelkezett, meglátott, ÉRTETT olyan dolgokat, mely jóval később is értetlenség volt, de bizonyítást nyert! Makrovilág dolgait képes volt érzékelni!
Fény is anyag, 300000km/h-val ütközik beléd, mégse fáj. Ellenben azon a sebesség körül átalakul minden, elérhetetlen, E=m*c2, tehát ENERGIA=tömeg (nem súly) szorozva a sebesség négyzetével. STB. ESZMÉLETLEN!
Ja, olyan, hogy semmi nincs, a semmi is valami, az anyagnak is van ellentéte, ellenanyag, meg lehet csinálni, hogy anyagból ellentanyagot csinálunk, semmi lesz, de keszeg nagy energiával jár, mert a valamiből semmi lesz, tehát valami, nem szűnik meg, mert az energia is valami, de a valami és valamiból valami lesz! Na ez a kemény! Semmiség, mint fogalom létezik, de mint valóság nem.
Ez a téridő a Földön is létezik.
A hang ugye 400m/s-os sebességgel halad a levegőben. Tegyük fel, hogy valami nagyon hangosat szól, ami elhallatszik 15km-re. Te is később hallod meg, pedig már megtörtént, mondjuk ellentmondhat neki az, hogy esetleg látod, de a hang csak pár mp múlva jön. -
feka007
veterán
Amúgy szerintem biztos, hogy van élet a Földön kívül is, miért ne lehetnének meg az élethez szükséges feltételek ezer és ezer másik ilyen bolgyón is?
Az, hogy még nem láttunk senki mást rajtunk kívül az természetes ilyen távolságok mellett és talán soha nem is fogunk. -
Dany007
veterán
Az a gond, hogy sz.tem erre nem lehet okot találni.
és az az okségi lánc, amit te is említettél meg már én is, az megtalálható ennél az esetnél is. Ezért jobb elméleti szempontból, ha azt vesszük, hogy csakúgy van / vagy volt. Hülyén hangzik, de így legalább nem kell fölös energiát ennek a kutatására szentelni, elvégre ha meg is fejtenénk valamit, a lánci miatt, az csak egy újabb kérdést vetne fel.
Majd ha eljutunk egy olyan szintre ahol mondjuk észlelünk v.mi bizonyítékot akkor lehet belefektetni. De sz.tem fontosabb más egyéb dolgok felkutatásaAmúgy azt olvastam, úgy tartják, hogy a téridő is visszahajlik saját magába! Vagyis, hogy az Univerzum, vagy a több Univerzum álltal alkotott valami ( MegaVerzum! LoL CopyRight!
) ugye a térben 3+1 dimenzióban helyezkedik el, és összeségében egy hatalmas gömböt alkot, amit ha sikerülne bejárni, akkor egy idő után visszatérnénk a kiindulási pontra.
Ahogy ez a Földnél is igaz. Ha elindulsz egyik irányba, és tartod az irányt, akkor egy idő után, ugye megkerülöd a Földet, és a végén visszajutsz a kiindulási pontba. Namost sok nagy koponya ugyan ezt tartja az Univerzumról is, ill a felette álló nagyobb egységről is... -
moma
őstag
szerintem az univerzum esetében nem biztos, hogy hiba elutasítani azt a kérdést, hogy mi az oka. Tegyük fel pl, hogy mindig is volt. Ekkor egyrészt nem lett a semmiből(nincs egy olyan pont amikor nem volt és a következőben meg igaz). Másrészt az univerzumon belül van egy végtelen oksági lánc. de abba az irányba nincs, hogy magának az egésznek mi az oka.
-
Lenry
félisten
EZ egy igen komoly írás... nagyon tetszik és elgondolkodtat...
pár gondolatom támadt is az írással és a hsz-ekkel kapcsolatban, meg csak úgy:
-UFO-k: földönkívüli élet szerintem van... gyakorlatias szemmel nézve: mi a francnak ekkora világot teremteni, ha annak mindösszesen egy elhanyagolhaó méretű szegletében van valaki, aki lássa?-végtelen világ: ezt én képtelen vagyok megérteni. egyetlen okból: nem tudom megérteni a végtelen fogalmát. számomra felfoghatatlan, hogy valaminek nincs vége. épp ezért elképzelni nem tudom, hogy megyünk, megyünk és sose érünk a végére... olyan nincs...
-semmi: a végtelenséghez hasonló gondolat. a semmi nem létezhet. olyan nincs, hogy nincs semmi.... mindent kitölt valami... és itt vitába keveredek magammal, amikor belegondolok, h pl a levegő részecskéi közt mi van? ("Semmi" na de olyan nincs)
korlátoltak vagyunk... mert ezt sosem fogjuk megérteni.-nagy Bumm: őőő. volt a semmi, ami felrobbant és lett a valami
... ez számomra egész egyszerűen nevetségesen hangzik... ennél talán csak a "nagyonpici-nagyonsűrű valami felrobbant és szétszóródott a fent tárgyalt méretben" teória hangzik hülyébben...a Világunk szerintem Teremtés eredménye... más magyarázatot nem tudok... túl átgondolt, túl logikus, túl tökéletes ahhoz, hogy véletlenül jöjjön létre.
az Élet szintén nem lehet véletlen eredménye: túlságosan sok véletlen egybeesés kellene, hogy valahol Élet alakulhasson ki
az Értelmes Élet pedig számomra egyértelmű bizonyítéka a Teremtésnek... azt hiszem nem kell kifejtenem, hogy miért. -
#60
Hakudoshi
tag
kicsitomi88
#58
Hakudoshi
tag
válasz
kicsitomi88
#58
üzenetére
Az elektron (mint ahogy az ÖSSZES elemi részecske is) egyszerre hullám is, és részecske is.
Aki ezt nem érti, nincs vele egyedül.
A Természet nem mindig úgy működik, ahogy azt mi szeretnénk, vagy ahogy nekünk kényelmes lenne elképzelni.
mod: a fénysebességnél gyorsabb információterjedésről: Amire te gondoltál, az a párkeltés nevű jelenség, ha nem tévedek.
Nos, ott arról van szó, hogy ha egyszerre keletkezik egy elektron és egy pozitron (elektron antirészecskéje), akkor az egyik mindig +1/2, a másik -1/2 spinű. Amígy nem mérjük meg, addig nem tudjuk, melyik milyen. Viszont ha az egyiket megmérjök, akkor egyből tudjuk a másikról is, hogy milyen, függetlenül attól, hogy milyen messze jár, hiszen az azt létrehozó folyamat már eleve garantálja, hogy így legyen. Itt nem látok információ-terjedést, de ha rosszul írtam valamit, akkor javítson ki, aki jobban ért hozzá. Thx.
-
#59
Dany007
veterán
kicsitomi88
#58
Dany007
veterán
válasz
kicsitomi88
#58
üzenetére
ja ez így világos. Tehát hasonló mint a fény. Ha úgy vizsgáljuk, biznyos esetekben hullámként viselkedik, bizonyos esetekben részecskeként. Nem lehet hogy ezek azért mutatják ezt a kettősséget , mert hullámban terjedő részecskékről van szó ?
(fotonhullám) -
#57
Dany007
veterán
kicsitomi88
#56
Dany007
veterán
válasz
kicsitomi88
#56
üzenetére
Igen a Schrödingert vágom. "A probléma ott kezdődik, hogy mérés (megfigyelés) hatására a szuperpozíció összeroppan és a részecske egyértelműen a lehetséges állapotok egyikébe kerül." És sajnálom szegény macskát.
-
#55
Dany007
veterán
kicsitomi88
#54
Dany007
veterán
válasz
kicsitomi88
#54
üzenetére
Húh tényleg zavaros kicsit. De kezdem kapizsgálni a lényeget. Mondjuk én még helektronról se hallottam :S
De tegyük fel, hogy ez a két részecske (elektron hullám?) 1-es és 0 lehet. Ha az egyiket megváltoztatjuk, akkor egy másiknak is meg kell változnia, hogy tartson valami állandó arányt, és ez akár lehet az univerzum másik végében... Valami ilyesmi ?: ) -
#54
kicsitomi88
őstag
Dany007
#53
kicsitomi88
őstag
Ezt most ne ugy kepzeljetek el h ha fingasz egyet felrobban egy szupernova. Anno olvastam ezt a kiserletet, de csak a lenyeg tudom eleg pontatlanul visszaadni. Az h az informacio terjedhet fenysebessegnel is gyorsabban az erre egy pelda:
Azt hiszem helektronokkal( az elektron hullamalakja) volt a kiserlet targya megpedig szemleltetve: Ha ket helektron kozul az egyik bizonyos esetben 0 a masik 1, fuggetlenul mindentol. Nos ha ezt a ket helektront kilokom jobbra ill balra, es en az egyiket megnezem, biztosan tudom a masik erteket. Ez fenysebessegnel gyorsabb informacioterjedes.
-
Hakudoshi
tag
válasz
legendary
#48
üzenetére
"A lényeg hogy minden mindennel kapcsolatban van."
...csak nem mindegy, HOGYAN!
mod: Dany007: "Elvégre a Newton-i gravitációs törvényt írja felül úgymond"
Nem felülírja, hanem pontosítja, valamint kiterjeszti olyan dolgokra is, ahol a newtoni elmélet használhatatlan volt (fekete lyukak pl.).
-
-
legendary
tag
Ezért voltam kíváncsi, hogy mit értesz a semmi alatt. Ahogy te szeretnéd érteni, úgy értelmezhetetlen. Mivel ha meg tudnánk fogalmazni, hogy mi az, akkor azzal már létezővé tennénk, azaz már "valami" volna. Vagyis értelmetlen az amiről beszélsz.
Majd írok példát, de ma már nem. A lényeg hogy minden mindennel kapcsolatban van. -
Dany007
veterán
válasz
legendary
#46
üzenetére
Nem, nem a légüres teret értem semmi alatt, hanem a szó szerinti semmit. És nem akartam komplikállni, de úgy értettem, hogy minden külső behatás nélkül a nagy semmiben semmi sem fog létrejönni
Sz.tem a relativitás elmélet már nem a klasszikus fizikára alapul. Elvégre a Newton-i gravitációs törvényt írja felül úgymond. (többek között)Amit nem értek, az az, hogy miért befolyásolom én az egész Univerzumot, bármilyen tettemmel is? Hogyan? Az kevés, hogy azt mondod, hogy leejtem a kávém, és azt az univerzum is tudni fogja stb. Ezt akár a hugom is mondhatná, neki se hinném el jobban.
Valami konkrétum érdekelne Bizonyíték, vagy hasonlók.
Engem érdekelnek az ilyen témájú elgondolások, csak kicsit kevés infot írtál ( valójában semmit) ahhoz képes amit kijelentettél. -
-
#44
Dany007
veterán
Realradical
#43
Dany007
veterán
válasz
Realradical
#43
üzenetére
LoooL
-
Dany007
veterán
Háh
Mert csakúgy semmi sincsen! Legalábbis még nemláttunk rá példát, hogy a semmiből lett volna valami. Elvégre azt tapasztalnunk kéne bármikor. Még nem tapasztaltak olyan eseményt ami csakúgy a semmiből lett volna. Ami csakúgy van Bár tény, hogy egy ilyen elfogadása sok fejtöréstől és megválaszolhatatlan kérdésektől mentené meg a tudósokat. Viszont pont ezaz, hogy semmi tudományos vagy tapasztalati alapja nincs -
-
moma
őstag
az ezzel a baj, hogy semmivel sem logikusabb az, hogy volt ok, mint hogy nem volt. mert, hogy elvileg az oknál is rálehetne kérdezni(adott esetben istennél vagy egy olyan típusú termetőnél amiről te írsz), hogy mi volt az oka a létének. szóval valahol így is úgy is meg kell állni, akkor meg a leggazdaságosabb ott megállni amiről saját kezüleg tudjuk, hogy van, tök fölösleges tologatni a problémát. tudjuk le már magánál az univerzumnál ezt a kényelmetlen dolgot csak úgy van oszt csókolom. (esetleg persze marad valamiféle végtelen lánc, mint lehetőség, de ez sem tűnik sokkal jobban elgondolhatónak)
-
Dany007
veterán
Sz.tem nem muszáj Istenben hinni ahhoz, hogy elhidd, hogy valaki v. valami teremtette a világot. Én se mondom azt, hogy Isten, vagy Allah, vagy akárki más teremtett. De az biztos, hogy a semmiből nem történhetett. Kellett lennie egy oknak, mármint amit valami vagy valaki okozott. Aztán innentől kezdve passz.
-
-
Dany007
veterán
-
Algieba
őstag
Belegondoltam, még gyerekként, amikor apámtól megkérdeztem 6 évesen, hogy azok ott az éjszakai égbolton micsodák?
Miféle csodák.Imádom a csillagászatot. Hetek óta bújom a csillagászati könyveimet és a hálót. A ködös időben nem nézhetem az eget, így marad a szakirodalom, és a nagy távcsövekkel készült képek bámulása.
Ateistaként nem hiszek semmiféle teremtőben. Az Univerzum születése nem papás mamás szülés volt. Nem volt ott senki. Az ember hekkje, hogy mindenbe belevisz valami cselekvő okostónit. És az úr csinált egy tükörtojást, mert megéhezett. És a feltört tojásból kiesett egy világegyetem.
És lőn, világosság! És lőn, nagy igazság, a tükörtojás volt előbb és nem a tyúk. Az elméletek gyártása, olyan akár a homokvár építése. Nincs jelentősége a szavaimnak.
-
Hakudoshi
tag
válasz
legendary
#30
üzenetére
Én is láttam azt a filmet
, érdekes is volt, de amit leírsz, az nem pontosan úgy van ám."Ha te otthon felemelsz egy pohár vizet, arról a világegyetem legtávolabbi csillaga is "tudni" fog."
Egyrészt az információ nem terjedhet fénysebességnél gyorsabban, ezen kívül pedig az elektromágneses és a gravitációs erők hatótávolsága lehet ugyan végtelen, de ugyanakkor a távolság négyzetével fordított arányban csökken is a térerőssége...
-
legendary
tag
Hi,
Úgy tűnik itt mindenki csak a klasszikus fizikai nézeteket ismeri / vallja
Nos tudni kell, hogy a világ nem független tőled. Ne úgy tekínts a világra, mint egy tőled független rendszerre. Minden egyes cselekedeted a teljes uneverzumra kihat, szó szerint értve. Ha te otthon felemelsz egy pohár vizet, arról a világegyetem legtávolabbi csillaga is "tudni" fog.
Filozófiai szinten nézve pedig, nem léteznek objektív dolgok. Minden relatív, minden a megfigyelőtől függ. -
ftc
nagyúr
De akkor is marad egy kérdés nyitott....Hova tágul miben roppan össze? olyan nicn hogy a semmibe...Remélem érthető amit irok
A vallásra nem akarok reagállni csak irok egy példát ami arra is igaz meg ugy midnenre
Vegyünk pl egy sajtot
vágjuk 2 fele.ezt foyltathatjuk a végtelenségig mert midnig les ksiebb szint amire ketté tud osztódni...csak energia kérdése a egész...
a lényeg mindig tudunk kérdezni: az honann jött ha megvolna a válasz az előző honnan jött kérdésre...ez a kör sose zárul be
-
Görgőőő
tag
az első kérdésedre van egy olyan elmélet, hogy a tágulás után egyszerűen "szétesik" az a valami amitől tágul, és elkezd szűkülni, pont addig, amíg ugyanaz el nem kezdődik mint az elején, a nagy bummnál (ez a nagy reccs). elvileg ez megy folyamatosan (az elmélet szerint). amúgy én is gondolkodtam ezen, és mivel vallásos ember vagyok, sztm kitalálhattátok, hogy én mit gondolok, mi volt AZ elején
a "másik kérdésre", meg igazából én se tudom a választ, pont ez fogalmazódik meg bennem is, MI A FRANCÉRT KÉNE A VÍZ? (mostanában olvasgattam amúgy midenféle elméleteket/próbálkozásokat, és egy másik ilyesmi szerint lehet univerzumokat teremteni, és olyan fizikát lehet "belerakni", amit akar a feltaláló [azt meg ne kérdezd, hogy hogy
) de visszatérve erre: az szép és jó, hogy egy (jelenlegi tudomásunk szerint az egyetlen) olyan bolygón, ahol van élet, és logikus lenne, hogy amiatt van élet, mert van 1 olyan folyékony vegyület, ami nélkül mi (és majdnem minden élőlény) elpusztulna(nánk).
de persze, ha van valaki okos(abb), válaszolhatna normálisabbat is ^^ -
ftc
nagyúr
Amúgy eme kérdéssorozatom első kérdése csak
Kedvenc kérdéseim még
Hova tágul a világegyetem?(ugye mindennek van határa)
Ha tudjuk ,hogy honnét van a por meg minden akkor vissza a kérdésre az a valami honnét van?Ezekre a kérdésekre sose kapjuk meg a választ! mert a érdésem mindig tovább vezethető...
Ami érdekel az egészben:
fektelyukak... fénykibocsáttása
párhuzamos naprendszerek rendszerek
féreglyukak
fekete energiaanno volt discoveryn müsor: miért is siekrült az élet előrre törése eme bolygon...
A meteorok segitik elő a fejlődést fajok kipustulása új fajok létrejötte.. Ha beljebb lennék a tejut rendszerben akkor sokkal de sokkal több meteor érne bennünket ezálltal gyorsabb lenen a fejlődés...s ami meghökkentet,hogy a rendszer közepén lévő galaxisokban hihetetlenül sok meteor csapodik be...hiába lenen esélye egy életformának elpusztul azonnal.A másik téma ami még nagyon foglalkoztat : Élet másik bolygokon..Sose birtam felfogni mirt mindig a vizalapu életet keressük...nem biztos,hogy másnak is arra van süksége.
-
Dany007
veterán
Először is köszönöm a hozzászólásokat.
Nem gondoltam volna, hogy ennyien gondolkodnak hasonlóan!@ ftc :
A kérdés elég kemény
Nem hinném hogy valaha egyértelműen bizonyítható választ kapunk rá. Elméletileg, úgy tartják, hogy minden anyag, a kezdet kezdetén egyetlen végtelen kicsi, és végtelen sűrüségű pontban összpontosult. Majd jött a nagy Bumm, és szétszóródott a világban.
Ezt talán csak az támasztja alá, hogy ugye bizonyítottan az univerzum tágul. A galaxisok ha csak picit is, de folyamatossan távolodnak egymástól. Ebből arra lehet következtetni, hogy egyszer régen (egy messze messze galaxisban) meglehetőssen közel voltak egymáshoz. Mint amikor a billiárdban felveszed az első pár másodpercet, majd lassítva visszajátszod. Látod, hogy az összes golyó távolodik a középponttól (kezdő lökésnél). Ez is arra utal, hogy valamikor a múltban sokkal közelebb voltak egymáshoz, amikor ugye 3szög alakban fel volt állítva. De amúgy nehezen hihető, hogy az összes anyag egyetlen pontban volt valamikor. Bár kitudja.
Az biztos, hogy a semmiből nem keletkezhetett. Valakinek vagy valaminek teremteni / készíteni kellett. Elvégre ha csakúgy a semmiből létrejöhetne valami, akkor azt tapasztalnánk a mindennapokban is. Merthát ennyi erővel bámelyik pillanatban létrejöhetne egy új csillag, mondjuk a Mars mellett. Szal a semmiből nem lesz valami. Valaminek közre kellet működnie abban, hogy ez mind létrejött. Az egy dolog, hogy utánna már ment "magától" a dolog.@ Crystalheart :
Igen, ez így van
Volt, hogy átolvasás után jutott eszembe pár új ötlet, és azt is v.hogy belefogalmaztam. A végén meg már gondolatokban, egy új vallási vitánál tartottam, de sikerült nem belekeverni végülis... (sz.tem)@ legendary :
Igen, pontossan ezt sugallja. Nem véletlenül. Sz.tem így is van. Ha belegondolsz, tényleg el vagyünk veszve, és nem úgy mint tű a szénakazalban, annál sokkal sokkal jobban!
Amit én írtam, azok tények és logikus következtetések gondolatmenete.
Kicsit bővebben is kifejthetnéd, hogy szerinted miért nincs így. Tényleg kiáncsi lennék, hogy te milyen érdemi hatással vagy az univerzumra.
Mert nem hinném, ha felrobanna a Napunk mondjuk, és elpusztulna a fél naprendszerünk, az bármilyen hatással is lenne a 5-600 millió fényévvel távolabbi galaxisokra. Elvégre ugyanez már megtörtént jónéhányszor, csak épp ellenkező esetben. És semmi extrát nem tapasztaltunk itt, max egy kis gammasugárzást, de semmi jelentősset, ez még nincs érdemi hatással ránk.
De tényleg kiváncsi vagyok a dologra, szóval várom a kicsit bővebb kifejtésedet.@ tam@s :
Igen, én ennyire nem akartam ezt nyíltan kijelenteni. Rá akartam hagyni az olvasóra, hogy ő az adott tények tükrélben mire következtet. De se bizonyítani se cáfolni nem tudjuk ezt. Mindenesetre, ha mi tényleg csak kísérlet vagyunk, akkor egy kicsit nagyra sikeredett a terepasztal. De persze nem biztos, hogy mi vagyunk az egyetlen kísérleti alanyok
@ DArchAngel :
Én is arra jutottam, hogy az Univerzumot nem "nekünk" találták ki. Vagy fordítva. Jóval fölöttünk áll. És a hozzáállásal nem is fogjuk többre vinni. Amíg a Nasa a hagyományos, lényegében 60 éve ugyan azon az elven működő meghajtással próbálkozik, nem lesz érdemi előre lépés. Ez is egy mondanivalója akart lenni a cikknek, hogy kicsit másképp kéne elképzelni. Hiába tökéletesítjük az ion hajtóművet, hiába építünk bazinagy üzemanyag tartájokat, akkor se fogunk tudni a Marsnál messzebbre jutni belétható időn belül. Lehet, hogy túl extrémnek hangzik a féregjárat elmélet, vagy a Hipertér elmélet, de pont az ilyen exrtém megoldások lehetnek az egyetlen mód, hogy fényéveket hidaljunk át ember idő alatt. Csak sz.tem a legtöbb szervezet és kormány fél pénzt áldozni erre, mert nagyon bizonytalan a kimenetele és a haszna. Inkább maradnak az ósdi rakétameghajtásnál, mert az az esetek többségében elsőre működik.
@ Realradical :
húh ez sz.tem benne lehetne a következő hasonlóan "elmebeteg" írásomban ami inkább a vallásokkal kapcsolatos lenne. De valójában sok jel mutat arra, hogy az emberek haláltól és egyébtől való mérhetetlen félelme képes ilyeneket szülni, és évezredeken át fenntartani.
@ moma :
Eszméletlen jó a video. A Galaxy song. Ennél jobban semmilyen írás nem tudja bemutatni mennyire picik is vagyunk
@ Eastman : ez bennem is bennem van nap mint nap :S Nem a legjobb érzés.
-
Dany007
veterán
Végre itt vagyok
Egy hirtelen felindulásból írt hsz-em miatt egy napig nem tudtam belépni a fórumbaÍgy szépen végignéztem a hozzászólásokat de válaszolni sajnos nem tudtam. Elég nehéz volt bírni! Főleg, hogy elég unalmas napom volt, így csak nézegettem olvasgattam, de reagálni nem tudtam. Most bepótolom.
-
Eastman
addikt
Belegondoltam-e? Szinte minden nap eszembe jut. ...ha nem is számokban.
Emlékszem, kicsi gyerekként ültem a padlószőnyegen törökülésben és úgy néztem tátott szájjal a Deltát, hogy kicsorgott a nyálam.
Azóta kérdezgetem magamtól, hogy mit is keresek én itt? ...nem mintha nem lennének fantasztikus pillanatok, de "kívülről" nézve az egészet meglehetősen szánalmas ez a "baktériumtenyészet".A többi az aláírásomban.
+ Floyd of course: [link]
-
moma
őstag
egy dolog számomra kiderült az írásból. nem láttad az Élet értelme című dokumentum filmet(és így gondolom nem is tudod az élet értelmét)
A film egyik betétdala. Ez is jó ugyan arra a témára. Tessék belőni a torrentet és megnézni -
Daweee
őstag
Amíg Bruce Willis él, ilyen veszély nem fenyeget
Mindent elsöprő gondolatmenet:Egyébként továbbmegyek: molekuláris, atomnyi, elektronnyi méretek vs univerzum(és az a tér amelyben univerzumok billiárdjai vannak, és amiben billiárdnyi univerzum billiárdot tartalmazó valami van
<-ja és az egész mindenség folyamatosan tágul, szóval ezt is vegyük hozzá ). Mert az alapja az egésznek a kis elektronok viselkedése, reakciói, az az igazi viszonyítási mérték. Nem mintha az ember szemszögéből felfogható lenne Az meg a másik kérdés hogy ebből kiindulva 100% hogy van másik hangyapiszoknyi (amennyiben a hangya krónikus étvágytalanságban szenved ) hely az univerzumban (vagy a fent említett dolgok valamelyikében ) ahol kialakult az Élet, ergo földönkívüliek léteznek (amik nem feltétlen UFO-k, mer nem repkednek a föld felett) a másik kényes téma az Idő. Az ember él mondjuk 80 évet jó esetben, itt is lehet a 0-kkal dobálózni, hirtelen nem tudom hogy hány 0 van a világ születésnapi tortáján (számgyertyákkal ), de akár ha a közelmúltat vesszük, alig pár milliárdot, szerintem valami a Marson is lehetett, lehet hogy egy szép napon a vénusz lakosai szondákat küldenek a Földre, ami egy szanaszét száradt sárgolyó lesz (nem is sár mert az nedves) megtalálják a Kínai nagy fal hamuját, és örülnek maguknak. De hogy közelebb érezzük magunkat a tűzhöz: itt is az atomnyi időegységet kell alapul venni, egyrészt mert a földi "év" is értelmetlen ilyen magasságokban, és különben is szóval maghasadások, egyéb kémiai reakciók idejére kell venni az óránkat, és elképzelni hogy a világ mennyi idős.Na jó, ebből elég mára, aki végig tudott követni, annak gratulálok, és aki fel is tudta fogni, azt meg leistenezem
-
faevike29
tag
Nagyon tetszett az írásod!
Én is szoktam ezen gondolkodni és nagyjából arra a következtetésre jutottam mint te. Néha (főleg kis koromban) úgy éreztem, érzem ahogyan te, hogy mi is egy kis értelmes baktériumtenyészet vagyunk egy nálunk nagyobb hatalom szemében.
Köszönöm az élményt, nagyon jót olvastam és gondolkoztam!
-
Görgőőő
tag
pár napja gondolkodtunk el ezen, (kb 1 órát filozofáltunk), ott a "gondolkodok, tehát vagyok..."-ot tárgyaltuk meg. a lényeg, hogy arra a kérdésre jutottunk, hogy egyrészt nem tudnánk meg ezekre a kérdésekre SOHA se a választ, de a kérdés: jó lenne az nekünk, ha megtudnánk kik vagyunk, hova megyünk, honnan jöttünk?
-
#18
Realradical
őstag
legendary
#16
-
#16
legendary
tag
Realradical
#10
legendary
tag
válasz
Realradical
#10
üzenetére
Hi
Szerintem ez pont hogy nem így van. Minden egyén a teljes világra kihat. Bármi amit cselekszel, az a teljes világegyetemre hatással van. -
#15
Kareszovics
addikt
Kareszovics
addikt
Nagyon tetszett az írásod!
Már csak azért is, mert egy szerintem igen bonyolult gondolatot sikerült olvasmányos formában közzétenned!
Sokszor gondolkodtam már én is hasonló dolgokról, és mindig az a vége, hogy majdnem megkukulok, mert már egyszerűen a végén tényleg nem tudod hirtelen megmagyarázni azt, amiről előtte azthittem, hogy TALÁN megbírom magyarázni. Na ezt sikerült jó furmányosan leírni... mindegy.
Mégegyszer köszi, f@sza írás.
-
DarkByte
addikt
Jó az írás. (mondjuk bonyolultságelmélet vizsga előtt bármi jó
)Könnyen kissebbségi komplexusa támad az embernek ilyenkor.
Kb. mindig az jut eszembe hogy lényegében mi sem vagyunk többek a baktériumnál, csak vele ellentétben nekünk megadatott hogy elgondolkodjunk rajta mennyire picik vagyunk. Na természetesen szerintem sem ennyire vészes a dolog. Csak nem szeretném ha pár hónapon belül bejelentenék hogy egy bazinagy aszteroida tart errefelé és mind meghalunk elkerülhetetlenül Bár végülis akkor lehetne nyitni "Mind meghalunk" topikot -
#12
DArchAngel
tag
DArchAngel
tag
Szerintem azért nem olyan nagy tragédia, ha az ember nem tudja felfogni ezen dolgok nagyságát. Mint egyed, nem arra van "kitalálva", hogy évmilliókban és fényévekben gondolkozzon. Majd ha meglesz(?) a módszer ezeknek a távolságoknak egy-két emberöltőn belüli áthidalására, akkor ráér vele foglalkozni.
Az, hogy mindenki csak az egyéni boldogulását nézi, szvsz sokkal súlyosabb probléma, ami sokkal újkeletűbb, mint az, hogy nem tudunk billió kilométerekben gondolkodni. -
tam@s
tag
Számomra ugyanez fogalmazódott meg, csak nem baktériumokkal, hanem hangyákkal.
Sokszor gondolkodtam már Isten mibenlétében, és ugyanerre a következtetésre jutottam, mint Te, az írásod végén. Közgazdasági nyelvre fordítva úgy érzem, hogy a "rendszerünk" egy modellkisérlet része. Mi vagyunk a hangyák, és van egy(?) sokkal nagyobb modellező.
Persze, nem kell megijedni, nem ez alapján élem az életem!Vallásos vagyok, remélem, nem fogok indulatokat szítani...
-
#10
Realradical
őstag
Realradical
őstag
Olvass egy kis H.P. Lovecraftot. Ő pont ezt az érzést ragadja meg, hogy voltaképp nem oszt nem szoroz, hogy egy egyén, vagy akár az egész emberiség mit művel a világban. Úgy múlik el, mintha ott se lett volna.
Nem véletlen a világ legjobb horroríróinak egyike. -
Ugye mennyire jelentéktelen kis homokszemek vagyunk egy rohadt nagy sivatag legszélén?
Itt háborúzúnk, meg bohóckodunk a magunk kis degenerált módján, tudomást nem véve arról, hogy nem "mi vagyunk a teremtés koronái" lolDobáltuk egy agyba-főbe (már csak a) szomszédos bolygóról is észlelhetetlen pukibogyókat (hidrogénbomba (milyen szép, hangzatos neve van), amivel csak azt értük el, hogy sugárfertőzőtt lett a vidék pár évtizedre, közben meg ha kapnánk egy 200 méteres kisbolygót az arcunkba -ami ellen védekezni sem tudunk, de a hidrogénbombánk azért dísznek jó lesz, ráadásul még nálunk is sokkal jelentéktelenebb porszem a sivatagban- és kipusztulnánk, ha jól találna el.
Mennyire hülye egy faj ékes (?) tagja vagyok éééén...
-
talmida
Közösségépítő
Itt egy érdekes video errôl a témáról:
http://video.google.com/videoplay?docid=5488284265590289530&q=the+privileged+planet&total=94&start=0&num=20&so=0&type=search&plindex=0
Elnézést, hogy a minôség nem a legtökéletesebb.
Egyébként kösz az írást! A jó hasonlatokkal lehet érthetôbbé, közelebbivé tenni az amúgy mindenki számára nehezen felfogható "nullák világát".
(ezeken a kérdéseken én is sokat gondolkodtam csillagászati könyveket böngészve)
-
#6
Crystalheart
őstag
Sh4rKy
#5
-
#2
Flatron710
tag
Flatron710
tag
Nagyon jó írás! Gratula! Mindig is szerettem az ilyen témákat.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Amúgy egyáltalán nem kell besorolnod sehova, én sem teszek ilyet magammal. 
De látom itt lehet értelmes hangnemben beszélgetni, ezért szívesen jövök ide. 
És azt sem tudom, hogy mikor megyek legközelebb.
) : Carl Sagan: Korok és démonok 
) "teremtette", hogy ők nem csak anyagból állanak ám, hanem még "lelkük" is van, ami persze közvetlenül a világ teremtőjétől származik, és a világ az ő kedvükért olyan, amilyen, sőt a halállal még vége sincs az egésznek, hiszen a "lelkük" tovább él, csak az ő kedvükért létrehozott "túlvilágon". Na szvsz EZ a valódi önteltség... 
3 ember élt előtted a családból, elődökból és mégsem tudod miket gondoltak, hogy néztek ki, közben mennyit változott a világ. Régóta van ember, 2000 éve számoljuk az éveket. Számoljunk átlag 60 éves korral, az 33-34 embert jelent. 2000 év alatt! Nem sok! Közben mennyi dolgot meg kell ismerni, tanulni, érdekel utánanézni stb, DE LEHETETLEN! Rövid az emberi élet!
Új hozzászólás Aktív témák
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Amlogic S905, S912 processzoros készülékek
- Otthoni hálózat és internet megosztás
- Milyen légkondit a lakásba?
- Poco F3 - a mindenes, de nem mindenkinek
- Suzuki topik
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- Először égett le egy újságnál a GeForce RTX 5090
- Autós kamerák
- Sorozatok
- További aktív témák...
- BESZÁMÍTÁS! LENOVO LOQ 15APH8 15 notebook - R7 7840HS 16GB DDR5 1TB SSD RTX 4060 6GB WIN11
- BESZÁMÍTÁS! ASUS TUF A15 FA507NV 15 notebook - R7 7735HS 32GB DDR5 512GB SSD 1TB SSD RTX 4060 6GB W
- BESZÁMÍTÁS! HP 15S-FQ1045NH 15 FHD notebook - i5 1035G1 16GB DDR5 512GB SSD Intel Graphics WIN10
- BESZÁMÍTÁS! AOC 24B1XHS 60Hz FHD IPS 7ms monitor garanciával hibátlan működéssel
- BESZÁMÍTÁS! HP EliteDesk 800 G1 TWR brand számítógép garanciával hibátlan működéssel
- BESZÁMÍTÁS! MSI A320M R3 4100 16GB DDR4 120GB SSD 500GB HDD GTX 1050Ti 4GB Zalman T7 NBASE 600W
- Gamer PC-Számítógép! Csere-Beszámítás! R5 2600 / RX 570 8GB / 16GB DDR4 / 512 SSD
- Panasonic TX-L47E5Y 47" LED TV eladó
- BESZÁMÍTÁS! Asus Maximus VIII Hero i7 6700K 16GB DDR4 512GB SSD RX 5700 XT 8GB Zalman i3 NEO 700W
- PROCASTER 40UNB700 40" 101cm televízió eladó
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest