Új hozzászólás Aktív témák
-
MageRG
addikt
válasz
Pikkolo^^
#217
üzenetére
Kellenek a tanárok, mérnökök, orvosok, ügyvédek, meg úgy általában egy nagyobb értelmiségi réteg, akik megmutatják hogy lehet máshogy is boldogulni.
Egyébként nekem azt mondták nem feltétlen a gyerekekkel van gond. Ők elfogadják a tanárt, csak a szülők nem veszik komolyan. -
pengwin
addikt
A GDP arányos költés kapcsán azért érdemes belekalkulálni, hogy nyugaton nem csak a ráfordítás magasabb összegszinten, hanem a a költségek is... vagyis ha az átlag ráfordítás/költség arányunk jelentősen jobb, mint a nyugatiaké, akkor feltételezhetően zárkózunk felfelé... Bár ebbe bele kell kalkulálni, hogy sokszor közvetlenül a nyugati gazdaságokkal kell versenyeznünk (köszi, EU... példa a jó képességű nyelvtanárok esete).
(#215) VIC20
Pontosan!
A másik fele meg az alacsony származású, rosszul szocializált gyerekeket megszólítani és tanítani képes pedagógusok képzése lenne... azért, hogy a szegregáció ne a kasztosodás, hanem egy jobban optimalizált képzés alapjait képezze. Csak ehhez be kell látni, hogy nem csak kisebbségi származású, hanem a többségi társadalomhoz tartozó fiatalok is sokszor (egyre gyakrabban) igényelnék ezt a a speciális oktatást-törődést. -
VIC20
őstag
válasz
Kékes525
#208
üzenetére
,,A szegregáció az általános iskolában nem megoldás(...)"
Viszont a megoldás fele! Ugyanis a jobb képességű gyerekeknek alkotmányos joguk van a megfelelő szintű (sőt, igazából a lehető legmagasabb szintű) oktatáshoz (Alaptörvény X. cikk (1) bekezdés), nem kötelességük a gyengébb, képességű és/vagy antiszociális társaik integrálása.
Persze ez meg a megoldásnak megint csak az egyik fele. A hiányzó másik fél nagyon sok energiát, pénzt, időt igénye, de nem lehet(ne), nem szabad(na) megspórolni!
-
azbest
félisten
A gdp arányos kapcsán azért elég nagy különbség van ugyanannyi százalék között, amikor összegben kifejezve 10X a mennyiség. Éppen csak tisztességes fizetést kapó és ezért felkészültebb, kiegyensúlyozottabb oktatókat jelent, valamint a modern felszerelések beszerzését.
Meg persze az sem hátrány, ha nem politikai játszótér az iskola, ahol nem haveri érdekek alapján neveznek ki vezetőket, akik haveri cégeken keresztül hasznosítják a költségvetést.
Másrészt, ha a felsőoktatást nézzük kicsit, ott sem lenne hátrány, ha a phd kutatásoknál nem a haverság határozná meg, hogy melyik kutató témája kap támogatást és melyiket utasítják el. Egyik ismerős komolynak tűnő eredményeket ért el, gyakorlatilag minimális pénzből és komoly versenyben volt egy korlátlan pénzzel rendelkező külföldi egyetemmel. Napokon múlt, hogy éppen neki sikerül-e előbb elérni egy áttörést és szabadalmat írni rá. De éppen vezetőváltás volt a tanszékükön, ezért komoly esélye volt, hogy őt kidobják és helyette egy semmirevaló, de valakinek-a-valakije srác értéktelen kutatását teszik a helyébe. Emellett az is kedves, hogy hiába váltja meg a világot, a szabadalmaknál csak a neve szerepel, ellenben a szabadalom hasznosításakor bejövő pénz kizárólag az egyetemé lesz.
-
pengwin
addikt
válasz
Kékes525
#204
üzenetére
Én nem az illiberalizmus mellett érveltem, csak igyekeztem rávilágítani, hogy nem csak mi csúszunk lefelé, hanem a sokat emlegetett nyugati bezzeg-országok is. Csak ott sokkal nagyobb a jólét, tovább tart majd, míg a probléma akuttá válik.
Egyébként egyetértek veletek, hogy teljes átszervezés kéne, több pénzzel és tanárral, kisebb osztálylétszámokkal, és első lépésben a középiskolai felvételi decentralizálásával...
Kellenek jól és rosszabbul tanuló diákokra szabott iskolák, de ennek az ingyenes közoktatás keretében kell megvalósulnia, mert ha az oktatást pénzhez kötik, az egy hatalmas lépés a társadalmi mobilitás ellehetetlenítése és a kasztosodás felé.A GDP arányos befektetés az oktatásba egyáltalán nem hülyeség, de a nyugat sem költ ám sokkal többet rá, és ott sok a privát iskola gazdagoknak, magánegyetemek, stb.
Szerintem nekünk a felzárkózáshoz jóval magasabb arányban kéne az oktatásra költeni, mint a nyugatnak. -
Kékes525
félisten
"Az, hogy külön foglalkozásokon és felzárkóztatásokon vesznek részt egyáltalán nem megbélyegző, mint itthon, mert a diákok 50%-a vesz részt ilyenen az iskola alatt."
Ezzel egyetértek, sőt!
Ez helyettesítené a gazdagok magántanárját, egy kicsit pótolná azt.
Azonban azzal nem, hogy teljes szegregáció legyen, mindenfajta előzmény nélkül. Ha ez egy átfogó oktatási reform keretén belül valósítják meg, amelyet szakértők és nem politikusok dolgoznak ki, ahol ez csak az egyik eleme annak és GDP arányosan annyi pénzt szánnak az oktatásra, mint a fejlett országokban, az más, úgy számomra elfogadható. Így kiragadva nagyon nem javasolnám a bevezetését, mert az csak megalázó, megbélyegző lenne és ami a legfontosabb semmi hasznot nem hajtana, semmi eredmény nem tudnánk felmutatni vele. -
Igen, a finnek éppenséggel odafigyelnek a gyerekekre, figyelembe veszik ez egyéni képesség- és igénybeli tényezőket, nem a gyereket akarják a rendszerhez igazítani.
Egészen egyszerűen felfogták azt, amire mi képtelennek látszunk: hogy az oktatás nem pénzkidobás, hanem befektetés. Az állam részéről is. A kiművelt emberfő évek múltán fellendíti az ország teljesítményét, ráadásul adó formájában de facto financiálisan is visszafizeti a rá költött pénzt.
A jelenlegi rendszerben viszont nincsenek évtizedes megtérülési idők: a pénzt helyben és azonnal kell lenyúlni.MaCS
-
azbest
félisten
válasz
Kékes525
#208
üzenetére
Hát, múltkor olvastam a németekről, de rokonok is laknak ott, szóval onnan is hallok ezt-azt. Ott simán felmérésekkel besorolják a gyerekeket, ami meghatározza azt, hogy milyen fajta iskolába mehet tovább. Persze lehet, hogy sok pénzért csinálhatja máshogy, ezt nem tudom. Viszont nem hiszem, hogy ott ezt annyira megalázónak vagy embertelennek éreznék, amíg jól meg tudnak élni, ha dolgoznak, bármelyik fajta iskolába is mennek.
A finnekről is olvasgattam kicsit a napokban és értelmezésem szerint ott nem is az a lényeg, hogy "laza" az iskola, hanem hogy minden gyerekkel foglalkoznak külön, ha valamiben gyengébb. Az, hogy külön foglalkozásokon és felzárkóztatásokon vesznek részt egyáltalán nem megbélyegző, mint itthon, mert a diákok 50%-a vesz részt ilyenen az iskola alatt. Persze ez is vicces, nálunk a gyengébbekkel foglalkozás megbélyegző, de a gazdag gyengébbekkel foglalkozás meg magántanárt jelent. Mintha azt, hogy nincs pénz a kevésbé tehetősek felzárkóztatására, azt azzal kendőznék el, hogy ez megbélyegző és szegregáló. Ha viszont gazdagokról van szó, akkor meg már elitképzésről beszélünk.
-
Pikkolo^^
addikt
válasz
Kékes525
#208
üzenetére
A jó és a rossztanulók szétválasztása bizonyos órákon ahogy nálunk is volt nem mélyítette el a nem tudást hanem mindenki a saját tempójában tudott haladni matek, magyar és még volt 1-2 óra. Az tény, hogy a gyengébbek sohasem jöttek fel a jók szintjére, de nem is húzták vissza őket. A rendszerváltás után ezzel senkinek sem volt baja. Lehet, hogy a szűlő szemében nem jó, hogy a gyereke gyengébb képesség, de el kell ismerni, hogy így neki is van lehetősége megfelelően fejlődni, mert tudnak a gyerek szintjén foglalkozni vele. A jó és rossz képességűek problémáját a kisebb létszám önmagában nem orvosolja.
-
Kékes525
félisten
válasz
Pikkolo^^
#207
üzenetére
A szegregáció az általános iskolában nem megoldás, persze a gyógypedagógia az más, csak tovább mélyítené a nem tudást és az ilyen szintű megkülönböztetés az megalázó, megbélyegző és ezért embertelen. Több tanár, akik sokkal jobb felkészültségűek, és több, kisebb létszámú osztályok kellenének. Ehhez viszont pénz és az oktatás támogatása kell, nem pedig annak elsorvasztása.
-
Pikkolo^^
addikt
válasz
Kékes525
#206
üzenetére
MB időszakában megtiltották a buktatást. Azóta eltelt 12 év, az írni és olvasni nem tudok csak most kerülnek ki a középiskolából, a helyzet csak romlani fog. A sok gyenge lehúzza az általános iskolákban a jobbakat, így mindenki gyenge lesz. Igenis külön kell venni a gyengébbeket és a jobbakat, mert csak úgy lehet normális eredményeket elérni.
-
#206
Kékes525
félisten
Aliszalámi
#205
Kékes525
félisten
válasz
Aliszalámi
#205
üzenetére
Valóban semmi értelme, ha csak az lenne, én a fejlettebb országok modelljéről beszéltem, ahol mindkettő (elit-és tömeg) van. Nálunk csak tömegképzés folyik, ami ráadásul katasztrofális. Nagyon sok diplomás van, akinek általános iskolai tudása van, vagy még az sem!. Ennek nincs semmi értelme.
Még tovább könnyítsük a bejutást? Írni, olvasni sem tudnak a hallgatók jó része. És ez nem vicc, nem túlzás. Minden gyakorlat első óráján baleset, tűzvédelmi és laborrend oktatás van és az általános részt a hallgatókkal olvastatom fel. Szörnyű, sok hallgató az ujjával vezeti a sort és dadogva, szótagolva olvas. Mint az általános iskola 1 osztályában. Ez a jó, ez a helyes? Nem hiszem.
Teljes és átfogó oktatási reform kellene. Szakok megszüntetése, átszervezése, sokkal sokkal több pénz adása, hallgatói támogatások átszervezése, igazi ösztönző tanulmányi ösztöndíj bevezetése. A szociálisan rászorultaknak ingyenes felzárkózási tanfolyamok indítása. Azonban ezek pénzt, pénzt és pénzt, no meg teljes szemléletváltást igényelnének a politikusaink részéről.
-
#205
Aliszalámi
tag
Kékes525
#199
Aliszalámi
tag
válasz
Kékes525
#199
üzenetére
Szerintem meg pont semmi értelme elitképzést csinálni a felsőoktatásból. Ami szakoknak értelme is van manapság nem nehéz bejutni, és szerintem felesleges bezárni ezt a kaput. A bölcsészeti képzések pedig míg nehéz volt bekerülni sem volt az a nagy értelmesembergyár. (tehát akik a 90es évekre végeztek)
Vagy játsszuk azt megint, hogyha a szüleid nem kőgazdagok, hogy AAA kategóriás magántanárhoz járhass, akkor 2+ év bekerülni egyetemre, és közben kalákába járhatsz építkezésekre? Ja, hogy manapság már az sincs.
A középiskolának sincs sok értelme jelen keretek között. Gyakorlatilag 12 év alatt ha valaki azt mind megtanulja, pont arra jó, hogy legyen mit elfelejtenie a szakterületéhez nem szorosan kapcsolódó dolgokból. Legkésőbb 10.-11. osztályra szerintem mindenki tisztában van vele, hogy mit szeretne majd csinálni az életével. És addig sem kéne erőltetni ami nem megy.
-
Kékes525
félisten
Problémák vannak ott is, nincs tökéletes rendszer, de szeretném és azt hiszem nagyon sokan rajtam kívül, hogy nekünk is olyan gondjaink legyenek, azon az életszínvonalon, mint ami nekik van. Másrészt azokra a problémákra amiket írsz nem az illiberalizmus a válasz, mint amit a magyar jobbnak nevezett mainstream irányzat vall.
-
pengwin
addikt
Ha a BA-BSc és MA-MSc megkülönböztetése nem megy valakinek, az nem a rendszer hibája...
Bachelor of Arts/Sciences, Master of Arts/Sciences... természettudományos és egyéb reál szakok a "Sciences", humán szakok "Arts". A "nagyszerű angolszász oktatási rendszerek titulusai.(#199) Kékes525
Sajnos egyre inkább nem csak a fiatal demokráciák a problémája ez amit a fórumtárs írt. Egyre több nyugati politikai kultúra kezd elamerikaiasodni, cirkuszba fordulni. Csak meg kell nézni a legutóbbi brit választásokat. Könnyebb a politikusoknak ha az oktatás nem működik jól, egyszerűbb megvezetni az embereket. Csak ezze együtt jár az olyan tradicionális önkormányzó társadalmak, mint pl. a brit felhígulása és bomlása. Közelítenek a mi primitív szintünkhöz a demokráciájukkal. -
Pikkolo^^
addikt
amikor egy jogászpalánta fejtette ki nekem, hogy a helyesírás eleve hülyeség, ő a kis- és nagybetűkkel valamint a központozással egyáltalán nem hajlandó foglalkozni, bőven elég a mondatvégi pont, ha valakit tisztel, annak a nevét nagybetűvel írja.
Nem gondoltam volna, hogy ennyire elkurvulták a diákok az elmúlt években.
-
Csakhogy itt sajnos már régen nem generációkról beszélünk. Szó szerint évről évre érződik a hanyatlás. Objektíve.
Vegyészoktató barátom mesélte, hogy az egyetemen az elsőéveseknek felzárkóztató tárgyat kellett bevezetni, amiben végigveszik a teljes régebbi gimnáziumi anyagot, mert különben egyszerűen nincs mire építeni a képzést, a hallgatók az elemi reakciókkal és egyéb fogalmakkal sincsenek tisztában.
Jogi kari dékán panaszkodott arról, hogy a gólyák jelentős része funkcionális analfabéta, komoly szövegértelmezési problémákkal, értelmezhető helyesírás nélkül, úgyhogy már a bevezető jellegű tárgyakhoz is előzetes alapozásra van szükség.
Ezt egyébként én is megtapasztaltam. A másfél évtizedes oktatói múltam során beszedett beadandókban olyan mértékű az ismereti és nyelvhasználati hanyatlás, mintha az általános iskolába estünk volna vissza -- amit remekül példáz az az eset, amikor egy jogászpalánta fejtette ki nekem, hogy a helyesírás eleve hülyeség, ő a kis- és nagybetűkkel valamint a központozással egyáltalán nem hajlandó foglalkozni, bőven elég a mondatvégi pont, ha valakit tisztel, annak a nevét nagybetűvel írja.MaCS
-
Kékes525
félisten
"Akkortájt vezették be, hogy minden jelentkezőt fel kell venni valahová középiskolába" Ezt kihagytam, pedig nagyon-nagyon fontos!
Emlékszem, hogy szidtuk ezt az eljárást. Tömegképzést csináltak a felsőoktatásból, arra hivatkozva, hogy nyugaton több a diplomások száma. (Másrészt a bevezetés okai között a népszerűség szerzés, a politikai haszon is szerepet játszott.) Csak azt felejtették el, hogy az egyrészt hosszú fejlődés eredménye, másrészről, ott vannak elit egyetemek is, ahol kizárólag csak a tudás számít, így kikerülnek az oktatásból olyanok is, akik nagyon magas szinten ismerik és alkalmazni is tudják a szakmájukat.(#196) Pikkolo^^: Így elfogadom. Ez a kezdetleges demokráciák "gyerekbetegsége".
(#197) zoli62": Igen, csak az nem olyan mértékű volt, mint a rendszerváltozás utáni.
(#198) daczkó: Ez igaz, csak amiről beszélünk, azokat a számok, statisztikák, felmérések is alátámasztják. Másrészt itt nem a képességekről, hanem a megszerzett tudásról van szó.
-
zoli62
addikt
válasz
Kékes525
#185
üzenetére
Amúgy szerintem a tudásszint már a nyolcvanas évek óta csökken. Az akkori középiskolai matematika tudásommal most simán boldogulnék az ELTE TTK alsó évfolyamain, BME felvételimmel most simán szakdolgozatot írhatnék. Ez minden oktatási lépcsőn érvényes, az a tudásszint most egy fokkal feljebb is elegendő. Hibás döntés volt a bolognai rendszer (döntsük már el, hogy BSC, vagy BA, MSC, vagy MA
) és kreditrendszer mellett az felvételi helyett a kétszintű érettségi rendszer bevezetése, alapfokon a versenyrendszer szétzilálása, stb.stb. -
Pikkolo^^
addikt
válasz
Kékes525
#193
üzenetére
Az embereknek kinyilt a csipája a nagy szabadság miatt (mindent lehet) és a tanárok ennek az egyik célpontja, mert a gyerekük nagyon okosak, ügyesek stb..
Az, hogy mit jelentett eredetileg a liberalizmus és mit jelent manapság az 2 külön dolog. A kommunizmus is jónak indult és a legtöbb embert ez az ideológia gyilkolta meg.
-
azbest
félisten
válasz
Kékes525
#185
üzenetére
"1995-96-tól tapasztaltam, hogy a diákok tudása csökken."
Akkortájt vezették be, hogy minden jelentkezőt fel kell venni valahová középiskolába. A gimibe, ahová jártam előtte felvételizéssel lehetett bekerülni. Az akkori és korábbi évfolyamokban elég sok jó képességű gyerek gyűlt össze. Utána rohamosan épült le a színvonal, mert nem tanulni szándékozó diákokkal töltötték fel. És itt nem arra gondolok, hogy csak éltanulókat kellene felvenni, mert én sem voltam sosem az, hanem kifejezetten olyan gyerekek kerültek többségbe, akik szabotálták az órákat. A tanár pedig ki sem küldhette őket, mert joguk van ott lenni. Mivel 6 osztályosba jártam és még két évet maradtam egy ottani képzésen, így láttam a folyamatot, ami utána tovább fokozódott.
-
Kékes525
félisten
válasz
Pikkolo^^
#192
üzenetére
"liberális gondolkodásmód" ??? Ilyen értelemben semmi köze a liberalizmushoz. A liberalizmus nem engedékenységet jelent. Az is liberalizmus, hogy mi beszélgethetünk.
A bolognai rendszer szimplán csak rossz. Leírtam, hogy szerintem miért. A bolognai rendszertől független, hogy a tanár hogyan követeli, követelheti meg a gyerektől a tananyagot, miért nem szigorú. Ahhoz, hogy egy gyerek tanuljon nem kell a poroszos szigor, sőt... -
-
pengwin
addikt
Remélem te csak trollkodni jöttél ebbe a topikba, mert ha komolyan gondolnád ezeket amiket nekem írogattál, akkor az elég durva lenne. Direkt félreértelmezed és összemosod amit írtam: hol jártál te 28 éve a finn oktatási rendszerbe? Miből gondolod, hogy az ottani, a tananyag szigorú számonkérésére épülő hagyományos rendszernek bármi köze is volt ahhoz, amibe te Magyarországon, a szocializmus alatt jártál?
"BTK-s életforma"...!? Jó látni, hogy a valamelyik főidióta által kitalált "romkocsmák félhomályában merengő bölcsészek"-kép ilyen jól rezonál a tudatos, jól képzett, mindenhez értő választópolgárok körében.
És képzeld, én egy teljesen általános irányultságú gimnáziumba jártam, ami hosszú évek óta ott tanyázik az ország top10 középiskolája között... akkor mi nem éreztük, hogy "elsőrangú képzésben" részesülnénk mint Te, de azóta nagyon is szembetűnő, hogy a tárgyi tudáson kívül mennyi pluszt nyújtott a mi kis fővárosszéli gimink.
Végig jó jegyeket kaptam reál tárgyakból, korrepetáltam kémiából és matematikából, kezdetben még voltam fővárosi kémiaversenyen is és vegyész szakra szerettem volna menni. Csak a kémiatanárunk teljesen elvette az egésztől a kedvem: kényszerből volt a pályán (mint annyi más reáltárgyas kollégája), tanítani nem tudott, és ennek következtében 10.évf. végére sehol sem volt a tudásunk a fakultáción és az emelt szintű érettségi felkészítésen elvárt szinttől, nem is mentem ebbe az irányba tovább. És erről nem a heti "mindössze" 2 kémiaóra tehetett, csak és kizárólag a tanár.
Ennek ellenére köszönöm, nagyon jól meg tudom oldani a felmerülő informatikai és technikai problémáimat, amiknek a megoldásához szerinted szükség lenne a reál tárgyak súlyának növelésére, mert anélkül ez bizony le-he-tet-len!Négy!4!! Azóta az egyetem első 3 évét végigcsináltam egy általam telepített linuxos géppel, megtanultam kezelni teljesen új programokat és egy teljesen új rendszert, hobbiként néha modolok PC-s játékokat, megoldom a magam körül felmerülő gyakorlati problémákat. Ja, és nem érzem, hogy ehhez több reál ismeretre lett volna szükségem. Ugyan nem lett belőlem vegyész, vagy Uram bocsá' kémiatanár, de a mindennapi élethez megvannak a kellő ismereteim, amiket igyekszek fejleszteni.
Látom egyeseknek a személyeskedés, a demagógia és a szalmabáb érvelés nagyon jól megy, nem is tudom, hogy ez ellen mely tárgyak jobb oktatásával lehetett volna tenni... -
pengwin
addikt
Sok esetben a tanárok sem tudják, hogy pontosan mit lehet a kreditrendszerben, ami szintén probléma.
Meg nálunk pl. az alapszak 120, minor vagy specializáció 50, szab.vál. 10 kredit értékben van a képzésben. És a szab.vál. tárgyak között nagyon keresni kell az értelmes tárgyakat, egyáltalán nem bátorítanak arra, hogy más szakok komoly tantárgyait vedd fel a Borkultúra, Honvédelmi alapismeretek vagy a Zsidó kultúra helyett.
Ráadásként ha tanárnak mész, akkor a 10 szab.vál. kreditet rögtön benyeli a PePzsi modul, aminek az elvégzése kötelező ha tanári MA-ra akarsz menni.Emellett ott a probléma, hogy az egyetemek sem bármiféle anyagi forrást, sem elég időt nem kaptak a hagyományos képzésről a bolognai rendszerre való átálláshoz, így gyakorlatilag a hagyományos képzés lett beleerőszakolva az új, osztott, kredites rendszerbe. Valamint ugyanez megtörtént most az osztatlan tanárképzés vissza hozatalával: mivel plusz tantermekről, új oktatókról szó sem volt (sőt, amióta az egyetemen vagyok azóta csökken az oktatói létszám, akik elmennek azokat meg nem pótolják), így nem lehet egy teljesen új képzést kialakítani, vagyis pl. nálunk az osztatlan tanári képzés majdnem 1:1-ben megegyezik a BA+tanári MA képzéssel, és gyanítom nem csak Debrecenben történt ez így.
-
#187
harusakura1
tag
Mirman
#92
harusakura1
tag
Én a tavalyi infó érettségimet full netről tanultam. Könyvem nem volt, a tanáromnak meg a pascalos programokhoz annyi köze volt, hogy amit egy másik tanár leírt wordbe, azt be tudta másolni és le tudta futtatni, hasonlóképpen a többi témához is ennyire értett. Az informatika órák abból álltak, hogy kivetített vmi régi forrásból összeollózott ppt-t és azt kellett kijegyzetelni, erre kaptunk jegyet.
Megjegyzem, hogy a netről tanulva 5ös lett az emeltem, a százalékra már nem emlékszem, de elég jó lett. Tehát nem lehetetlen.
-
Kékes525
félisten
válasz
Pikkolo^^
#182
üzenetére
Minél idősebb egy tanár egyre kevésbé vonatkozik rá, a fiatalabbakra inkább.
A rendszerváltozás után kialakult kontra szelekció miatt van. 1980 óta oktatok egyetemen. 1995-96-tól tapasztaltam, hogy a diákok tudása csökken. Azóta ez egyre inkább megfigyelhető, ma már ott tartunk, hogy a diákok 10-20% százalékának a tudása jó ha az általános iskola szintjét eléri (egyetemen!).
Ennek sok oka van, az egyik az, hogy a tanároknak nem igazán van lehetősége arra, hogy szigorú legyen. Általános és középiskolában ha egy tanár szigorú, akkor bejöhet a szülő, kiveri a balhét és ez kellemetlen a tanárnak, az igazgatónak, ha ez többször is megtörténik, akkor a tanár állása bizonytalanná válhat. Egyszerűbb, ha nem buktat, ha nem szigorú, akkor nincs vele gond. Ha viszont nem kérheti rendesen számon az anyagot, akkor minek fejlessze magát? Mindenki a legkönnyebb utat választja. A másik a tankönyvek minősége. Íróit nem a tudás alapján választják meg, hanem a protekció, párthovatartozás dönti el ki írja. A harmadik, hogy legtöbb szülőnek nem igazán van lehetősége, ideje arra, hogy a gyerekével kellő ideig foglalkozzon, segítse, számon kérje az anyagot. El van foglalva a megélhetés előteremtésével, már ha nem munkanélküli. Ha munkanélküli, akkor az álláskereséssel, vagy a depresszió miatt nem foglalkozik a gyerekkel. A negyedik az oktatást segítő eszközök hiánya, minősége.
Az egyetem már felkészületlen gyereket kap és a tanárnak elkel döntenie, hogy mit oktasson: kénytelen részben középiskolai anyagot is oktatnia, mert egyáltalán nem értenék meg a magasabb szintet. Így értelemszerűen egy csökkentet felsőoktatási szintet kap a diák. Ezekből tanárok is lesznek, alacsonyabb tudással, ami tovább fokozza tanítás színvonalának esését. A másik probléma a felsőoktatásban a fejkvóta rendszer. A diákok száma után jár az állami támogatás és a diákok száma határozza meg a tanárok mennyiségét is. Ha szigorú és buktat, akkor kevesebb diák maradhat ami kevesebb állami támogatással jár és a felsőbb évfolyamok tanárainak állását is veszélyezteti, mert kevesebb oktatóhoz kevesebb tanárra van szükség. Ez különösen igaz a levelező tagozatosokra, mert azokra mint a hímes tojásra vigyáznak, hisz nagy bevételt jelentenek. Kell a pénz, mert az állami támogatás egyre csökken. Kevesebb pénzből kevesebb jut az oktatás segítő eszközök, műszerek, infrastruktúra fejlesztésére. Mindig az oktatás jár az élen a megvonásokban, ha baj van a gazdasággal. Azzal pedig mindig voltak, vannak és úgy tűnik lesznek is gondok...
Most látom egy fontos dolgot kihagytam az egyetemmel kapcsolatban, ez pedig a bolognai rendszer. Szerintem Magyarországon az katasztrofális. Az első három évfolyamban ugyanazt oktatják az alap és mester kurzusokon. Annak ellenére, hogy egészen másra lenne szükségük. Az alapképzésnek inkább gyakorlat orientáltnak, míg a mester kurzusnak inkább elméleti alapozás kell. Az alap képzésnél szélesebb kitekintést kellene a diákoknak kapnia, azaz azokkal a tantárgyakkal is kellene foglalkozniuk, ami a mester képzés 4. és 5. évfolyamában van, csak alacsonyabb szinten. Míg a mesterképzésnél az alapokat sokkal mélyebben kellene oktatni. Ezen ellentmondások feloldását a kötelezően szabadon választott tantárgyakkal akarják elérni. A diákokra bízzák, hogy mit válasszon. Röhej. A diák nem hülye, nem ellensége magának és a legkönnyebb, de egyben a legnagyobb kredit pontú tárgyat válassza, nem a szakmaiság alapján dönt. Hogy is dönthetne szakmaiság alapján, hisz nem szakember.
A fejlettebb országokban a bolognai képzés hibái sokkal kevésbé érződik, ott a tömegképzést szolgálja, mert vannak elit egyetemek, ahol igazi, mély tudást kapnak a diákok. Nálunk ilyen nincs. Itthon minden felsőoktatási intézmény a tömegképzést szolgálja.
-
válasz
Pikkolo^^
#182
üzenetére
Én nagyon szeretném tisztelni a tanárokat -- és nekem is szerencsém volt az életben, mert nagyon kevés kivételtől eltekintve csodálatos tanárok keze alatt formálódtam. Sajnos azonban láttam és azóta is látom a másik, a sötét oldalt is. Éppenséggel volt olyan gimis tanárom, aki helyett pár óra után egy osztálytársammal ketten tartottuk meg az órákat, mert bár kedves ember volt, az anyaghoz hozzászólni sem tudott. Emberileg kétes tanerőkkel gyakorlatilag nem futottam össze -- órán, ám párhuzamos osztályokban akadtak vicces történetek. Mindez persze bő negyedszázada lezárult, mégpedig átlag feletti nívójú iskolákban.
Ma viszont nagyon-nagyon sok negatív példát látok a 6-tól 18 éves korosztályt tanítók között, és van némi rálátásom a területre. Bőven találkozom ugyan a rendkívül szegényes átadható tudásanyag problémájával is, de a fő gondot a hihetetlen mértékű alulmotiváltságban látom, amit ráadásul tovább ront a kontraszelekció. Nem egy és nem két esetről tudok, amikor a tanári kar átlag alatti színvonalon tanító fele simán bedarálta a tényleg lelkesen és jól tanító másik csapatfelet, húsz-harminc éve ott-tanító nagy öregeket üldözve el -- egy ügyesen odapottyantott új igazgató segítségével. Hiszen vakok között a félszemű a király -- egy színvonalas tantestület mellett mihez kezdene a féltehetségű autokrata, hiszen építeni a teljesítményükre nem képes, úgyhogy marad a féltékenység.
A mai magyar tanári megbecsültség a megalázás szintjén áll, tényleg csak az idealista megszállottak és a másra alkalmatlan szerény képességűek mennek el fix állami fizetésért tanítani.De minden elismerésem és nagyrabecsülésem illesse a jó tanárokat, akik belőlem is a legjobbat hozták ki!
MaCS
-
Pikkolo^^
addikt
válasz
Kékes525
#172
üzenetére
Kékes525, MaCS_70, t72killer. Lehet én jártam rossz általános, közép és felsőoktatási intézményekbe de én ilyenekkel nagyon kevéssel találkoztam. Pl. egy magyartanárra mi alapján mondod, hogy nem tudja ezért taníja, de ugyanez vonatkozik a matektanárra, biológia tanárra, testnevelés tanárra is.
Az, hogy valaki rossz tanár az nem jelenti azt, hogy nem tudja amit tanít. Azért is lehet valaki rossz tanár, mert az előadói képességei nem a legjobbak.
Ha a tanárokat egyből lenézzük, mert ugye nem tudják és tanítják akkor a következő generáció mégis milyen tudással fog rendelni? Valahogy csak felépülnek a házat és nem is fagynak meg az emberek és sötétben is látnak....
-
#180
MaCS_70
félisten
Aliszalámi
#178
válasz
Aliszalámi
#178
üzenetére
Az összes, általam ismert nyugat-európai ország, közvetlen tapasztalatokkal Németországból, Hollandiából, Skóciából, Dániából, Belgiumból, Olaszországból, Finnországból és Ausztriából. Ezekből az országokból van tanárokkal személyes ismeretségem, és bár akad némi panasz arra, hogy kezd túl nagy lenni a liberalizmus, hogy a gyerekek kezdenek egy kicsit a tanár fejére nőni, döntően mindannyian nagyon elégedettek a munkafeltételekkel és az anyagi, erkölcsi elismertséggel.
Az orvosok félistenek, a tanárok-tanítók a helyi közösségek legmegbecsültebb tagjai közé tartoznak, a rendőröket mindenki tiszteli.
MaCS
-
#179
t72killer
titán
Aliszalámi
#178
t72killer
titán
válasz
Aliszalámi
#178
üzenetére
Lehet, hogy nem csúcs-sztároknak érzik magukat extrém sikeres karrierrel, de a sárba sincsenek döngölve az egész fejlett világban - illetve a 3. világban (afrika, szegényebb Ázsia) szintén felnéznek a tanítóra, orvosra. Csak K-Európa az, ahol a tanerő ill az életet mentő orvos is kevesebbet keres, mint egy szakmunkás, horribile dictu diákmelós (tudom, anno még egyetemen IQ=0 diákmelóban volt, h többet kerestem, mint egy orvos ismerősöm ügyeleti pénzzel együtt). EZ elveszi az ember önbecsülését, illetve nem fair, lévén egy orvosi diplomába kb 25évet kell fektetni míg az ember az első fizuját megkapja, amikor a kőműves segédmunkás már 10éve melózik és teszi félre a nyugdíját
. -
t72killer
titán
válasz
Nekomajin
#176
üzenetére
Nyilván így van, ahogy írod. A tanár is ember, illetve az osztály egy jobb-rosszabb közösség, ami alkalmasint megy valamilyen irányba. Sztem amúgy az általánosítás nem gond - legalábbis az én családomban sose hallottam olyat, hogy en bloc a tanárok rosszak, igaz, falun nőttem fel, ahol konkrétan ismertük őket emberként-szomszédként. A rossz teljesítményt, hiányzó tudást viszont rögtön kiszúrják.
Olyan ez, mint mesteremberrel valamilyen feladatot elvégeztetni. Nyilván a kőművesekre se mondja az ember, hogy egyik sem ért a szakmájához és összedől a kóceráj, amit építenek. Persze vannak kontárok, ezeket ki kell kerülni és ügyeskezű - tanár esetén hozzáértő/elhivatott - embert kell felfogadni a munkára. Sajna az oktatási rendszerben ez nem olyan egyszerű, lévén Mo.-gon államilag adott, hogy kihez kerül a gyerek.
-
Nekomajin
aktív tag
válasz
t72killer
#174
üzenetére
"(hogy mennyi-sok, arról nem érdemes vitatkozni, ha az ember gyereke szívja be pl a suli egyetlen rossz angoltanárát, az később óriási negatív hatással bírhat az életére)"
De pont azért érdemes erről vitatkozni, mert ha az iskolában csak egy rossz tanár van, akkor is úgy kerül be a köztudatban, hogy a tanárok rosszak. Az pedig igen veszélyes terep, ha egy egész szakma elveszíti a társadalmi megbecsülését az általánosítás vagy a felelőtlen kijelentések miatt.
Ráadásul az se úgy van, hogy jó tanár, meg rossz tanár. Egyrészt a kettő között sok fokozat van, másrészt külső tényezőktől is függ egy tanár viselkedése vagy megítélése. Lehet valaki nagyon jó tanár, ha az osztály ellene dolgozik (igen, van ilyen), vagy éppen rossz tanár is lehet, de ha minden bolygó együttállás stimmel, akkor jó munkát végez.
Persze, szülőként nyilvánvalóan mindenkinek a saját tapasztalata a fontos, és ez jól is van így. De ettől még oda kéne figyelni arra, hogy mit és hogyan mondunk. -
-
t72killer
titán
válasz
Pikkolo^^
#171
üzenetére
Nem általánosítottam, csak jeleztem, hogy van ilyen, és nem is kevés, saját tapasztalatból.
Jó gimibe jártam, a legjobb tanulók (köztük szerencsére én is) mérnöknek, orvosnak mentünk egyetemre. Aki gyengécskébb volt ment tanárképző fősulira. Egyetem után akinek volt sütnivalója, húzta el a csíkot a többet fizető iparba - ez van még nyugaton is, Mo.-gon meg pláne.
Korántsem lebecsülni akarom ezzel a tanári hivatást - óvodától posztgrad-ig voltak szuper, példakép mentoraim. Viszont a pénz/szükség beszél, és sajna sok egyáltalán nem az oktatásba való emberből lesz tanár/oktató az alacsonyabb felvételi kritériumok miatt (hogy mennyi-sok, arról nem érdemes vitatkozni, ha az ember gyereke szívja be pl a suli egyetlen rossz angoltanárát, az később óriási negatív hatással bírhat az életére).
#173: hogy a rendszer hogy működik, arról tudna mesélni egy (régi motoros) pedagógus rokon. Kb eljutottunk oda, hogy az állam hivatalból tesz keresztbe az oktatásnak.
-
válasz
Pikkolo^^
#171
üzenetére
Sajnos nem butaság, hanem kis hazánkban egy nagyon veszélyes trend. Apám lassan 40 éve már erről forgatott filmet -- egyebek mellett arról, hogy mekkora a kontraszelekció a pedagógusi pályán.
A mai tanárok kisebb része fanatikus hivatástudatból, nagyobbik része a másra alkalmatlansága miatt megy tanítani, ami sajnos megcáfolhatatlan tény, és amit a saját személyes tapasztalataim is megerősítenek.
A legszebb egyébként az, hogy az idióták rendszeresen visszahúzzák a jókat, a rendszer pedig úgy működik, hogy azok, akik tényleg lelkiismeretesen akarnak tanítani, előmenetel szempontjából hátrányba kerülnek a törtető féltehetségűekkel szemben.MaCS
-
pengwin
addikt
Nagyon egyet tudok ezzel érteni!
Én még a konkrét példádhoz azt tenném hozzá, hogy egy kis kitekintést kéne adni a diákoknak mondjuk a LibreOffice-ra csak azért, hogy lássák nem kizárólag egy konkrét program kezelését sajátították el, hanem egy egész eszközfajtáét.(#153) zoli62
Fentebb már írtam a finn oktatási "unikornisról", és arról, hogy angol kutatások szerint mi lehet a visszaesés oka... Az egész finn oktatási rendszer alapvetően egy nagyszabású kísérlet, aminek a sikerességét a következő kb. 15 év végérvényesen el fogja dönteni. -
t72killer
titán
"egyre többen vannak, akiket zavar, hogy másokat érdeklik a jelenségek okai, számítások levezetései" - A durva, hogy tanárból is kezdtek már szállingózni az effélék, amikor gimis-egyetemista voltam. A megélhetési pedagógus (=orvosnak, mérnöknek nem vették fel ill egyetemi oktató esetén nem volt képes az iparban karriert csinálni), nem képes elviselni szóbeli vizsgán, hogy magad vezeted le a logikus megoldást, mert az elvenne az idejéből 3 percet - helyette azt részesíti előnyben, aki bemagolta a megoldást (igaz, máskülönben síkh@ye).
A hivatalokat a logika meg sohasem érdekelte, van a bötű meg a másik ablak oszt csókolom
-
zoli62
addikt
Na igen téged, engem is beleértve, egyeseket érdekel a dolgok mikéntje. Ám egyre többen vannak, akiket zavar, hogy másokat érdeklik a jelenségek okai, számítások levezetései, beleértve ebbe szolgáltatókat, hivatalokat, embereket,és őléesznek egyre többen. Ugyanakkor már mindenki mindenhez ért.
-
t72killer
titán
Jah. Én se infós vagyok, távolról sem. Anno bő 10éve szépen felnéztem a PH!-ra, olvasgattam - és olyasvalakiből indulva, aki nem tudta, h mi a HDD, ma már laptopokat-fényképezőgépeket szerelek szét, turkálok a firmwareben és hasonlók. Minden, minden infó fenn van a neten, elolvassa + alkalmazza az ember. Ráadásul manapság már videón 1-az-1ben meg lehet nézni youtube-on is a dolgok módját
. Hol volt ez 10 éve... -
oszi666
őstag
válasz
t72killer
#165
üzenetére
Hát igen, szerintem is eléggé gáz a hazai helyzet. Az, hogy anyám ötvenedjére is képtelen megtanulni, hogyan kell a routert ki-be kapcsolni még hagyján, de az, hogy az msc-s srácok többsége se tud egy rohadt windowst telepíteni, vagy egy kib@szott hibaüzenetre rákeresni a neten, több mint gáz.
És főleg az internet korában.... én is teljesen autodidakta módon tanultam (értsd: addig gugliztam, fórumoztam amíg nem találtam választ
) meg hogy kb hogyan kell karbantartani egy notebookot, szétszedni, portalanítani, vírusirtani stb. Nem egy lehetetlen küldetés. -
t72killer
titán
Kíváncsi lennék a mérési módszerre, de valószínű, hogy a számok rendben vannak, vagy akár még ennél is rosszabb a helyzet.
Saját gyors IT-intelligenciatesztem:
1. Tudja-e biztonságosan használni a gépet? (szokásos wörd-excel-pówerpont + net)
2. Karban tudja-e tartani az alkalmazásokat? (új alkalmazás telepítése, PUP/Malware megkülönböztetése a valódi appoktól)
3. Karban tudja-e tartani az oprendszert? (beállítások, felhasználói jogosultságok, stb)
4. Karban tudja-e tartani a hardvert/tud-e értelmes döntést hozni notebook/asztali gép beszerzésekor? -
Akkor feltenném a kezem -- mindezt szerintem illene tudni kiszámolni. (A kamatot legalábbis annak, aki hitelt vett fel -- nem számítva persze a banki ügyeskedést.)
Erről egyébként órákig tudnék mesélni. Régi mániám, hogy a lineáris kamat racionálisan nemigen értelmezhető, a kamat természete folytán exponenciális kell, hogy legyen. Ennek ellenére maga a Ptk. nem is olyan régen még kategorikusan tiltotta a gonosz "kamatos kamat" használatát, és az alapértelmezett módszer jelenleg is a lineáris kamatszámítás.
Én a szerződéseimben viszont mindig kamatos kamatot alkalmazok, mégpedig lehetőleg napi számítással. Ez nem egy nagy mutatvány, mindössze a hatványozás fogalmával kell tisztában lenni -- a bíróságon viszont szinte mindig fennakadok ezzel. Volt már, hogy matematikai szakértőt kellett kirendelni, aki 100e Ft-ért megállapította, hogy a 25% kamat 1,25-tel való szorzást jelent, amiből a napi kamat %-ban kifejezve a ((1,25**(1/365))-1)*100 képlettel jön ki, 0,0611%-ra. Erre a bíró közölte, hogy az irreálisan alacsony, osszuk csak el a 25-öt 365-tel, jó lesz az napi kamatnak -- és így lett egy ítélet, ami ennek megfelelően már évi kb. 28%-os kamatunk lett, amivel az öt éves futamidő alatt kb. 349% lett az összkamat, szemben a felek eredeti 305%-os tervével (a napi kamatot ugye tévesen lineárisan, az összkamatot pedig immáron helyesen, exponenciálisan állapítva meg) -- amit aztán a másodfok ügyesen teljesen lineárissá változtatott, és megállapította, hogy 5*25=125, tehát ennyi jár, nem több. A bíró még azt is kifejtette, hogy mindig az egyszerűbb megoldás a jobb, és borzasztóan nagy kínnal-keservvel sikerült rávenni, hogy olvassuk már végig közösen a szakvéleményt, amiben feketén-fehéren ott áll, hogy kamatos kamat annyi mint hatványozás.Ezt csak azért írtam le, hogy lássátok, milyen következményei lehetnek vannak a "hivatalos" szférában is nap mint nap a természettudományos analfabetizmusnak, amire oly' sokan még annyira büszkék is.
Nagy baj szerintem, hogy manapság nem divat a dolgok mögé nézni, a folyamatok okát kutatni. Engem mindig is zavart, ha olyan eszközt használtam, aminek nem értettem valamilyen szinten a működését (sokáig voltam pl. gondban a fénymásológéppel, mert a 80-as években egyszerűen hónapokig nem találtam senkit, aki el tudta volna magyarázni). Zavar, ha nem tudom, hogy "mi mitől megy". Na, ezt a szemléletet öli ki a mai rendszer az emberből. Az autó ugye attól megy, hogy benzint öntünk bele, a benzin meg a dízel közti különbség meg az, hogy más színű pisztolyból jönnek. A villanykörte attól világít, hogy bedugjuk a villásdugót a konnektorba, meg persze a LED-es izzó (!!!) is, leszarom, hogy mi a különbség a LED, a kompakt fénycső és a hagyományos izzó között (a halogénesről már ne is beszéljünk...). A mosogatógépben vélhetően kis manók sikálják az edényeket, a számítógép nyilván fekete mágia...
MaCS
-
#159
bambano
titán
Aliszalámi
#158
bambano
titán
válasz
Aliszalámi
#158
üzenetére
a fínél életszerűbb dolgot nehéz lenne oktatni, mert villanyszámlát mindenki kap, a pechesebbek fogyasztáscsökkentő csodákról szóló spamet is.
-
#158
Aliszalámi
tag
bambano
#136
Aliszalámi
tag
- ha nem tanul rendesen természettudományokat, a villanykörtét nem fogja tudni kicserélni
Dehogynem... és pont ez a baj a manapság oktatott ttk-s ismeretekkel. Hogy kicsit sem életszerű. Nem valós dolgokat számolunk hanem fí-t meg mű-t meg étát bele a vakvilágba. Persze, hogy semmi értelme meg nem marad meg.
-
VIC20
őstag
Azt hiszem, hogy valaki már említette korábban, hogy a most annyira istenített finn modell sem tökéletes, sőt, éppenhogy most jelennek meg rajta az első nagyobb repedések, hovatovább a korábbi eredményessége is a (most már múltba tűnt) poroszos jellegének volt köszönhető. Én nem Finnországban élek, az oktatásukat pláne nem ismerem, de nekem is mindig gyanús, ha valamit ennyire túllihegnek. (Avagy ,,tőke van a menyasszonynak"... stb.)
-
#156
King Unique
titán
azbest
#155
King Unique
titán
Igen, lehet feszegetni, egy bizonyos szintig működhet is a dolog.
De baromi zavaró és körülményes tud lenni egyik-másik program eltérő menüszerkezete, használatos elnevezései, ha egy füst alatt akarják általánosan levetítve megtanítani.
"Persze azért nem árt bemutatni 1-2-3 elterjedtebb alternatíván." Leginkább 1 alternatíván szokott történni, bár előfordul 2 is, érettségizni is nem csak MSO-n lehet, de...legtöbb suli azt oktatja, ami az elvárt és az tudjuk, hogy melyik + most oktatási célra ingyen is kapnak belőle, tanulóknak is osztogatják. Így lényegében, sajnos / nem sajnos, de amaz szövegszerkesztőjének használata lesz a "A szövegszerkesztés".
Ez a szalagos menüdolog, több topikban is leírtam már, mára szerintem nem annyira téma. Lassan 4 verzió óta ilyen, a régebbiek támogatása is lejárt már és egy ideje számos más, népszerű szoftver is alkalmazza. -
#155
azbest
félisten
King Unique
#154
azbest
félisten
válasz
King Unique
#154
üzenetére
Már hogyne lenne olyan, ami minden szövegszerkesztőnél általánosan alkalmazható?
Tipográfia, tabulátorok és más általánosan alkalmazott eszközökkel. Példákat készíteni, ami nem is kell, hogy szövegszerkesztőben legyen, csak az, hogy lehessen váltani normál nézet és a formázási szimbólumos nézet között. Ez lehetne akár egy interaktív web alapú tananyag is.
Természetesen nem tankönyves folyó szöveges elméletként, meg azt számon kérő írásbeli dolgozatként (mert ilyen idiótaságra is van példa).Aztán, ha már értik, hogy mi mért kell / miért jó, mivel lehet olyat csinálni (tabulátor, behúzás, horgony, beszúrások....), akkor elő lehet venni valamelyik szövegszerkesztő programot. Ha sikerült kontextusba helyezni, hogy mi az amit valójában csinálnak, akkor itt már minimális segítséggel akár önállóan is meg kellene találni, hogy mit hogyan lehet. Persze azért nem árt bemutatni 1-2-3 elterjedtebb alternatíván.
Az hogy bemagoltatják a word menüpontjait és ezt nevezik szövegszerkesztésnek, az a lovon fordítva ülés esete. Nem a word a szövegszerkesztés, hanem a szövegszerkesztés egyik lehetséges eszköze a word. Ha valaki azt tanulja meg, hogy mit csinál és miért, az nem fog hátast dobni annyira a menüszalagtól. Bár ez utóbbiban nem vagyok biztos, mert máig nem látom, hogy ez bármennyire intuitívebb lenne, mint a korábbi csoportosítása a műveleteknek. Kb a fogalom nélkül kattintgatóknak tetszhet. De ez csak a saját véleményem.
Ha makrózásról lenne szó, akkor megérteném, hogy azt egy adott office csomagon kell tanítani, mert eltérő programnyelveket használnak és nem kompatibilisek egymással.
-
#154
King Unique
titán
vzozo
#152
King Unique
titán
Ez a "megmagyarázás" elméleti szinten, táblán krétával, vagy projektorral kivetítve egy bizonyos szintig működhet, de gyakorlatban a javát úgyis az adott szoftverben kell bemutatni és elmagyarázni. Mert olyan nem nagyon van, hogy általános szövegszerkesztés, ami A-Z-ig minden programnál ugyanúgy alkalmazható.
Nem véletlenül épülnek az ezzel kapcsolatos tankönyvek is adott szoftverekre.
Ráadásul pont a gyakorlat a lényeg az adott szoftverben, ha ott, azt elsajátítja az ember, akkor nagy valószínűséggel kis megszokással, némi tanulással a másikban is tudja majd alkalmazni. De ahhoz 1 programban mindenképpen meg kell csinálnia, be kell "magolnia", szimpla általános elvekkel, illusztrációkkal nem sokra megy. Arra meg nem hiszem, hogy mindenhol lenne keret, hogy párhuzamosan 2-3 szoftverben oktassák pl. a szövegszerkesztést. -
zoli62
addikt
Eggyell.Tollhiba, ahogy a német mondja.
Egyébként igazad van, ez nemcsak a reál oktatásra igaz. Viszont hagyományosan Magyarország ebben volt erős, ezért szomorú ez a tendencia. Egyébként pedig itt egy jó modell, bár némi romlással. Finn oktatási csoda: felnőttnek nézni a gyerekeket -
#152
vzozo
senior tag
King Unique
#41
vzozo
senior tag
válasz
King Unique
#41
üzenetére
(#19) vzozo válasza: nem te ülsz, ha azt hiszed, hogy ez konkrét rendszerek, programok nélkül is megy...?
Na akkor ismételjük át mit is írtam, most kiemelem vastagítva egy részét:
Nem konkrét rendszereket, hanem elveket, absztrakciós készséget, logikus gondolkodást, minták és összefüggések felismerését kell tanítani, értelemszerűen néhány gyakorlati példával.
Értsd: fontosabb megmagyarázni, hogy egyáltalán mire jó egy szövegszerkesztő, hogy nem enterekkel meg space-ekkel formázunk szöveget, hogy létezik vágólap, nyomtatási nézet, hivatkozások, kép- és objektumbeszúrás, címsor, alfejezet, tartalomjegyzék, etc, etc. - mintsem azt magoltatni, hogy egy adott termékben melyik almenü hanyadik checkboxát kell kipipálni egy adott feladat megoldásához.
És nyilván ez csak egy példa, csak ugye valamiért szeretnek az emberek az (MS) Office-szal dobálózni, ezért gondoltam jó lesz egy szövszerkesztős magyarázat.
További privát vélemény: én azt sem tartom ördögtől valónak, hogy egy olyan cég olyan termékét tanítják, amely kb. de-facto szabvány a piacon, és a munkahelyek 99%-án azzal fog dolgozni a tanuló, ha kikerül a nagybetűs életbe. Csak akkor ne agyatlan magoltatás meg szivatás legyen, hanem életszerű, valóban gyakorlati alkalmazást tanító példák.
-
zoli62
addikt
Ami tény, hogy az elmúlt 20-30 lv alatt a real oktatás színvonala folyamatosan csökkent. Ezt a különböző felmérések és maga a mindennapi tapasztalat is igazolja. Amit akkoriban követelmény, elvárás, elsajátított tudás volt valamelyik oktatási szinten (alapfokú, középfokú, felsőfokú) az most eggyell feljebb jelenik meg.
-
Kékes525
félisten
Igen és okos oktatással nagyon meglehetne a gyerekekkel szerettetni a számítógépet. Például játékok használatát is lehetne oktatni és azon keresztül is el lehetne néhány alapdolgot sajátíttatni. Ezt már akár általános iskola első osztályában megtenném. Első osztály, 1-8 osztály Ezeket használják?
-
#148
King Unique
titán
#06658560
#146
King Unique
titán
válasz
#06658560
#146
üzenetére
"Igen, be kell írni, mi a neve a polgárnak, mikor született, hol lakik, stb. De formázni nem kell."
A helyi okmányirodát, vagy xy hivatalt veszed alapul , szerinted minden itthoni cégnél is, minden területen és tevékenységkör kapcsán ilyen 1 bites szinten megy a dolog...?? Érdekes nálunk, de a konkurens cégeknél sem, de ahol eddig jártam ott sem. Hányszor kell Excelbe is bevinni vmit, vagy van ahol PP-ben kell létrehozni ezt-azt, amiben kell szerkeszteni, formázni is stb, stb.
Jó reggelt, pont az iskolát is érinti. De ezek szerint legyen mki analfabéta, nem kell ide semmi IT-s, Office ismeret, minek, úgy se kell sehol használni, nyugodtan vegyék ki a tantervből. Elég, ha tudunk netezni, meg a gépet bekapcsolni, oszt jóvan. Ez kész röhej.
-
azbest
félisten
válasz
Kékes525
#145
üzenetére
Mondjuk a példánál még csak számtech ismeretek is kimerülnek abban általában, hogy egérrel hogyan lehet pozicionálni és kattintani, meg billentyűzettel beírni valamit. Egész nap ugyanazt a programot nézik, amihez biztos hogy kaptak oktatást is, amit persze jellemzően ellógnak. Néha úgy tűnik, hogy már-már direkt ellene vannak a számítógépnek. Pedig, ha nem tiltakoznának olyan hevesen, akkor sokszor rájönnének sokkal egyszerűbb a feladatuk, mintha mindent papíron kellene csinálni.
-
#146
#06658560
törölt tag
King Unique
#141
#06658560
törölt tag
válasz
King Unique
#141
üzenetére
" Vannak alap minták, de azokba bele kell szerkeszteni, hozzá kell tenni és nem árt,"
Igen, be kell írni, mi a neve a polgárnak, mikor született, hol lakik, stb. De formázni nem kell.
"Meg a cikkhez igazodva, suliban egy vizsgán, egy érettségin, egy beadandó megírásához is talán nem szükséges semmiféle ismeret, minden csak előre, fullosan összeállított sablonokból megy és nem kell semmit formázni? Dehogynem..."
Jó reggelt, nem iskoláról beszéltem egy percig sem!
-
Kékes525
félisten
Igen, sajnálják a kezdeti viszonylag nagyobb befektetés, időt, hogy megtanulják a számítógép, telefon, programok alapvető működési elvét. Ha ezen túljutnának, akkor egy teljesen ismeretlen program működését is könnyebben, gyorsabban át tudnának látni, hatékonyabban tudnának számítógépezni, vagy okostelefont kezelni. Ezeket az alapokat kellene az általános iskolában és a gimnáziumban elsajátítani.
-
Mirman
őstag
válasz
Kékes525
#142
üzenetére
Én pontosan ugyanígy látom ezt. Az emberek nagy többsége önállóan az élete árán se tud rájönni egy alapvető program működésére ( vagy egy okostelefon beállításaira) pedig ezek általában faék egyszerűségűek és semmilyen informatikai tudást nem igényelnek csak egy minimális szövegértést. Egy windows hibaüzenettől vagy felugró ablaktól általában sírva menekülnek és nem hogy nem próbálják megoldani vagy értelmezni a szöveget inkább elviszik máshoz , bár ebben biztos van bizonyos mértékű lustaság is .
-
#143
WinPho
senior tag
callmeakos
#85
WinPho
senior tag
válasz
callmeakos
#85
üzenetére
Volt-e szerencsém?
Ofkorsz. (Oké, lazarus,vagy devpascal, ennyi haladás már van.) Bár azzal még nincs baj. Alapokhoz tényleg jó. C#-ban se tanulnánk sokkal többet (a mostani 9.-esek se tanultak többet) -
Kékes525
félisten
Nagyon negatív tapasztalatom van a számítástechnika ismeretével. Sok hivatalnál, intézménynél, ahol ügyet intézek, vagy a patikákban ahol vásárolok, azt tapasztalom, hogy a számítógép inkább lassítja a munkát mint gyorsítaná. Alig ismerik a használt program működését.
-
#141
King Unique
titán
#06658560
#140
King Unique
titán
válasz
#06658560
#140
üzenetére
Jártam... de amit írsz, az széles körben egyszerűen badarság, hogy nem szükséges semmiféle Office ismeret és minden csak sablonok alapján megy, ezt gondold át még egyszer. Vannak alap minták, de azokba bele kell szerkeszteni, hozzá kell tenni és nem árt, ha épp a dolgozó kicsit jártas is az adott Office programban. Én meg ezt tapasztaltam sok helyen.
Meg a cikkhez igazodva, suliban egy vizsgán, egy érettségin, egy beadandó megírásához is talán nem szükséges semmiféle ismeret, minden csak előre, fullosan összeállított sablonokból megy és nem kell semmit formázni? Dehogynem... -
#140
#06658560
törölt tag
King Unique
#139
#06658560
törölt tag
válasz
King Unique
#139
üzenetére
Jártál te már irodában? A legtöbb helyen nem kell senkinek formázni sem egyetlen dokumentumot sem, mert sablonok vannak. Ergo, nincs rá ok, amiért ismerni kéne egy formázást sem. Normális helyen ráadásul írásvédettek is a cellák excellben. Jó pár multit, hivatalt megtapasztaltam már, nem csak Magyarországon, hanem más országban is. Közigazgatási területen meg sok esetben nem is office csomagot használnak.
-
#139
King Unique
titán
#06658560
#138
King Unique
titán
válasz
#06658560
#138
üzenetére
Na ne röhögtess, ezt nem gondolod komolyan...?
És ne csúsztatsz, nem azt mondta senki, hogy a sarki péknek szükséges, hanem akinek gépen kell pötyögnie (egyre több helyen), ott már szinte elengedhetetlen.
Illetve az a gond, hogy nem hogy "komolyabb", de még az alapszintű ismeretek se nagyon vannak meg, ami azért sok helyen irodai munkakörben bizony elkélne. De egy érettségin, vagy diplomamunka és egyebek megírásához is.
De sebaj, legyen mki digitális analfabéta, elég, ha netezni meg Skype-olni tudnak, az a lényeg, annál több úgy sem kell, éljen a önként választott tudatlanság és hozzá nem értés
-
#138
#06658560
törölt tag
King Unique
#125
#06658560
törölt tag
válasz
King Unique
#125
üzenetére
Speciel, mennyire van ma szükség komolyabb szövegszerkesztői, táblázatkezelői tudásra egy átlagembernek? Kb. nullához konvergáló mértékben.
-
bambano
titán
ellentmondások a hsz-edben:
- "Azt is írtam, hogy a jelenlegi módszertannal" vs. "Hiába kaptál te is 28 éve ..."
- "Hiába kaptál te is 28 éve elsőrangú humán képzést, ha az csak a magolásról szólt": reális esélye van, hogy nem te voltál a tanárom, így nem tudhatod, milyen képzést kaptam, hogy az magolásról vagy másról szólt-e
- "Újabban esnek vissza az eredményeik, mert kezd felhígulni a tanári pálya náluk is, ugyanis érkeznek azok a fiatal pedagógusok, akik már nem a régi, poroszos finn oktatási rendszerben szerezték meg az alapismereteket.": tehát az én képzésem biztos nem volt jó, bezzeg az ugyanilyen stílusú képzésben részesült finn tanári karé igen."Kellenek a természettudományok... a munkához. De a matematika, fizika, kémia, informatika ismerete nem fogja az emberek többségének tartalmasabbá, szebbé tenni az életét, nem lesz tőle öntudata, nem fog a személyisége jelentős mértékben fejlődni tőle.": ezzel kapcsolatban pár vélemény:
- ha nem tanul rendesen természettudományokat, a villanykörtét nem fogja tudni kicserélni
- -"- majd vízzel oltja az olajtüzet a tűzhelyen és leégeti a fél lakótelepet
- az öntudattal meg a személyiséggel kapcsolatban meg az a probléma, hogy én feltételezem, az elte jogi szakkörében azért fejlesztették a személyiséget, illetve odáig eljutni sem volt kispálya (ismertem olyan embereket, akiket oda vettek fel), és mégis mi lett az eredménye. honnan tudod most, hogy mihez érdemes igazodni? ugyanezt érezhetik a mai fiatalok is, akiket nem érdekel a btk-s létforma. -
#135
Nekomajin
aktív tag
PeeterssoN
#134
Nekomajin
aktív tag
válasz
PeeterssoN
#134
üzenetére
Kb. két félmondatban volt említés a tanári fizetésekről az előző 100+ kommentben, de hőbörögjél csak.
-
#134
PeeterssoN
őstag
PeeterssoN
őstag
Na a tanárok most egy kicsit hallgassanak el a fizetésemeléssel kapcsolatban. Vannak olyan állami szférák ahol diplomás szakemberek több év munkaviszonnyal a hátuk mögött alig keresnek többet a minimálbéres fizetéstől. Pedig ugyanolyan fontos az ő jelenlétük a társadalomban csak büdös őket (is)megbecsülni. Nem bántani szándékoztam a pedagógusokat csak zavaró olvasni olvasni, hogy még kell fizuemi.
-
#95590400
törölt tag
Nos, ha neked ez jött le abból amit írtam, akkor köszönöm szépen, hogy odaálltál mellékelt ábrának az oktatás problémáiról szóló kommentem mellé
ja, ha őt vesszük alapul és járunk el, akkor szakmailag a sokadik félinformatikus, szakbarbár, de mindenhez érteni akaró it droidot képezzük ki, aki magánéletében meg pusztán egy fórumtroll. na, nesze neked szép új világ. -
pengwin
addikt
"Történelem és angol szakos tanár leszek": máris tudjuk, honnan fúj a szél.
Nos, ha neked ez jött le abból amit írtam, akkor köszönöm szépen, hogy odaálltál mellékelt ábrának az oktatás problémáiról szóló kommentem mellé.![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Azt is írtam, hogy a jelenlegi módszertannal az összes humán tárgy nagyon rosszul használja ki a meglévő óraszámát, csak afölött nagyvonalúan elsiklottál. Hiába kaptál te is 28 éve elsőrangú humán képzést, ha az csak a magolásról szólt, nem pedig a gondolkodásról és a problémák átlátásáról.
Kellenek a természettudományok... a munkához. De a matematika, fizika, kémia, informatika ismerete nem fogja az emberek többségének tartalmasabbá, szebbé tenni az életét, nem lesz tőle öntudata, nem fog a személyisége jelentős mértékben fejlődni tőle. Ha a természettudományok felé tolódna el aránytalanul az oktatási rendszer, akkor jó munkaerőnek számító konzumer-drónokat képezne... ami mondhatom rendkívül kívánatosan hangzik.Ráférne a magyar oktatásra egy nagy generál, új, gondolkodásra épülő módszertannal, nagyobb, jobban felszerelt vidéki iskolákkal, magasabb tanári fizetésekkel és ebből adódóan jobb szakemberekkel, és úgy általában véve jobb finanszírozással... De mint már fentebb többen is írták, ez túl nagy és hosszútávú beruházás, hogy a jelenlegi rövidlátó politikai elitünk bármit is tegyen érte magától.
(#113) Aliszalámi
A finn oktatási rendszer sem biztos, hogy olyan jó ám. Újabban esnek vissza az eredményeik, mert kezd felhígulni a tanári pálya náluk is, ugyanis érkeznek azok a fiatal pedagógusok, akik már nem a régi, poroszos finn oktatási rendszerben szerezték meg az alapismereteket. Angol oktatási szakemberek tanulmányozták ennek a hatását, és kiderült, hogy inkább a kiemelkedően jó pedagóguskarnak köszönhették a sikereiket, mintsem a nagyon szimpatikus és humánus módszertannak. -
#131
King Unique
titán
Nekomajin
#130
King Unique
titán
válasz
Nekomajin
#130
üzenetére
Igaz nem feltétlen, de ott is jelen van a probléma.
Általános műveltség terén, van amikor többre menni egy vetélkedőben friss érettségivel, mint diplomával Azért töri és művészetek terén se egy középoktatásban fog komolyabb ismereteket elsajátítani a diák (OFF)(sokakat a matekkal együtt, ezek se érdekelnek annyira)(/OFF), azt majd később, ha olyan helyre megy továbbtanulni, azzal foglalkozik.
De nem is akarok egy tanáremberrel vitatkozni, aki a maga a közegét nyilván jobban ismeri. Viszont az, hogy a honi oktatás nem teljesen ok, az igaz, illetve nem gondolkodni, a tudást alkalmazni tanítják meg a diákot sok helyütt, hanem csak próbálnak belezsúfolni a fejébe minél nagyobb ismeretanyagot, ami nem feltétlen hatékony.
Illetve informatika terén az internet túlzott szórakozási célra való használata az, ami az alap IT-s készségek és hasznos tudás háttérbe szorulásához, leépüléséhez vezetnek. Egyszerre áldás és átok is egyben a közösségi háló. -
#130
Nekomajin
aktív tag
King Unique
#129
Nekomajin
aktív tag
válasz
King Unique
#129
üzenetére
De ez a cikk nem a felsőoktatásról szól. Ezt keveritek össze állandóan. Akármelyik oktatással kapcsolatos cikket nézzük, mindig a felsőoktatásos példák jönnek elő. De az már régen rossz, ha valaki ott akarja megoldani ezeket a problémákat. A ház építését se a tetővel kezded.
A felsőoktatásnak nem feladata az, hogy alapvető készségeket fejlesszen. Normális esetben a felsőoktatásba nem szabadna bekerülni olyannak, aki funkcionális analfabéta, vagy nem beszél idegen nyelvet, vagy nem tudja kezelni a számítógépet.
És az is tévhit, hogy a humán tárgyak csak az általános műveltséghez kellenek. (Ami szerintem egy megfoghatatlan fogalom, éppen ezért semmi értelme nincs.) Magyar órán tanulsz meg helyesen írni, fogalmazni, szöveget értelmezni (jó esetben nem azt, hogy mire gondolt a költő a tanár szerint), megismerkedsz más kultúrákkal, szélesedik a világképed. Töri órán kerülsz kapcsolatba társadalmi problémákkal, folyamatokkal. A művészetek órákon esélyt kapsz a kreativitásod kibontakoztatására. Persze, ezek kicsit utópisztikus gondolatok, mert tudjuk jól, hogy a magyar oktatás jelenleg nem teljesen így működik. De ezek a képességek és ismeretek is kellenek ahhoz, hogy valaki minél teljesebb és sikeresebb emberré váljon, nem csak a C programozás meg a biokémia.
Azon rugózik mindenki, hogy heti két vagy három töri óra legyen, miközben az egész oktatási folyamatnak a szerkezetével van baromi nagy probléma.
-
#129
King Unique
titán
Nekomajin
#128
King Unique
titán
válasz
Nekomajin
#128
üzenetére
Kellenek a humán tárgyak az általános műveltséghez, de nagyon fontos a reál is, amik óraszáma, színvonala, nem feltétlenül ideális. Illetve nem csak gimnázium létezik a világon...
Ott lehet kevesebb a töltelék tárgy, de pl. felsőoktatásban nagyon sok szakon jellemző, hogy az adott szakirányhoz semmit hozzá nem tevő tölteléktárgyakkal van teleszórva a tanterv. Az államvizsgán meg nem azokból szerzett tudásról kell számot adni és a megszerzett papír se azon ismeretekre épít. Ami meg fontos lenne, az nincs kellő mértékben és óraszámban leadva. -
#128
Nekomajin
aktív tag
King Unique
#125
Nekomajin
aktív tag
válasz
King Unique
#125
üzenetére
Soroljál már ilyen sok-sok töltelék tárgyat a közoktatásból!
Egyébként vettem a fáradságot, és összeszámoltam az óraszámokat a sima gimnáziumi kerettanterv négy évfolyamos bontásából. Az eredmény:
~25% humán (magyar, töri, művészetek)
~24% reál (matek, infó, természettudományok)
~17% idegen nyelv
~14% tesi
~4% egyéb (ofő, etika, stb)
~16% szabadon tervezhetőA szabadon tervezhető keretből az iskolák többnyire a reál tárgyaknak, esetleg az idegen nyelveknek adnak még órát.
Nem mondom azt, hogy nem kéne még egy kicsit billenteni a reál tárgyak javára, (főleg az infó 2%-os óraszáma nevetséges), de azért ne essünk már túlzásokba. Hogy ne menjünk messzire, elég azt megnézni, hogy az itt kommentelők egy részének milyen a helyesírása.
-
#127
King Unique
titán
Aliszalámi
#126
King Unique
titán
válasz
Aliszalámi
#126
üzenetére
Nem érted....
Kell az internet, jó és hasznos is, csak megfelelő mértékben és oktatás címszó alatt az adott feladathoz igazodva kell használni. Az márpedig nagyon nem jó, ha tanulás címszó alatt is csak a fészbúkot bújja, meg a youtube-os videókat nézegeti a gyerek, nemhogy otthon, de akár még suliban az órán is... -
Aliszalámi
tag
válasz
King Unique
#125
üzenetére
Hát szóljunk rá az internetre, ne legyen olyan érdekes! Bezzeg a száraz matekkönyv hmmm... az is a jó.
-
#125
King Unique
titán
bambano
#105
King Unique
titán
Ebben most kivételesen neked adok igazat.
Megfelelő szintű informatikai ismeretek nélkül manapság egyre kevésbé elképzelhető az oktatás és a sok humán, töltelék tárgy, amit én is tapasztaltam több képzésen, hát nem sokra jó... max, annak, aki célirányosan olyan területre készül.(#115) Pikkolo^^: ezt már én is megfogalmaztam párszor, hogy azért, mert nem érdekli őket. Illetve a kamaszok és más korosztály esetében is, a túlzott internethasználat, illetve annak csak sima szórakozási jelleggel való alkalmazása és érdeklődése az, ami pont elvonja a figyelmet, az alap és egyben szükséges IT-s ismeretekről. Pl. FB profilt beállítása, torrent stb. az megy, de egy szöveg, táblázat megformázása, egy program feltelepítése, használata már kevésbé és ez itt a probléma.
Emlékszem még pár éve láttam a TV-ben egy interjút, ahol vmi fejest kérdeztek meg, hogy milyen a mai fiatalok képzettsége informatikai téren és vázolta, hogy sajnos az ismeretek leginkább csak az internethasználatra és csak az egyszerű szövegszerkesztésre terjednek ki. Viszont átfogó szintű irodai programcsomag kezelés, valamint adott területen elvárt piacvezető szoftverek használata terén elég nagy hiányosságok vannak... -
Pikkolo^^
addikt
Figyelemzavar azért alakul ki, mert a gyereknek már kiskorában sokmindenre oda kell figyelni, pl. millió játék/könyv a szobában vagy éppen az amiről a szülők előtte beszélnek stb.. A gyerek nem tud egy dolgot megfelelően megfigyelni, időt eltölteni vele. A figyelemzavar nem az iskolában kezdődik, csak ott fog előjönni és majd tömik mindenféle bogyóval. Nem ez a megoldás, csak a szülők azt hiszik a sok gagyi játékkal tesznek jót, pedig nem.
-
#121
persze, erte
csendes tag
Mirman
#86
persze, erte
csendes tag
"Én most csináltam emeltszintű informatika érettségit, a hazai oktatás milyenségéről csak annyit hogy a hivatalos felkészítő könyvben..."
Nincs "hivatalos" felkészítő könyv. A tanár lehet, hogy ajánlotta, de ettől még nem az. Könyvet - erre a célra - nem nagyon éri meg kiadni. Netes források használhatóbbak.
-
#120
azbest
félisten
Aliszalámi
#113
azbest
félisten
válasz
Aliszalámi
#113
üzenetére
Abban egyetértek, hogy önmagában a pénz beletolása nem megoldás, viszont a meglévő koncepcióra sincsen fedezet.
Régebbi példa: amikor gyakorlaton voltam egy speciális általános iskolában, akkor a kézműves foglalkozásokhoz nekünk kellett venni és vinni alapanyagot. Az iskolában csak a legalapvetőbb dolgok voltak, azt is valószínűleg a szülőkkel vetették meg. Nem kell nagy dolgokra gondolni, színes vagy mintás papír, csomagolópapír... Nem is tudom, hogy mivel foglalkozhattak, amikor mi nem voltunk ott, mert a tanárnő már rég leszokott arról, hogy ő fizessen azért, hogy dolgozhasson.
Tegnap előtti példa: ebéd közben volt alkalmam belehallgatni két másik ember beszélgetésébe. Valószínűleg valamilyen műszerész vagy elektronikai technikus képzésen tanított egyikük, aki mesélte, hogy igényelt filléres alapvető alkatrészeket, hogy valami egyszerű áramkört önállóan összerakjanak a diákok. Elutasították az igényét, nem kapott semmit, helyette lehet egy hosszú drótot rövid darabokra vágni, aztán összeforrasztani újra hosszúvá, majd előröl kezdeni. Ebből aztán jó szakemberek lesznek.
Szóval, amíg nincs pénz a felszerelésre, eszközökre, anyagokra, demonstrációra addig nagyon koncepciót sem lehet építeni a semmire. Ezután jöhet az, hogy valamiből meg kellene fizetni a tanárokat, hogy a jobb képességűek ne váltsanak szakmát. Messzire vezet ez. Pénz kell, sz@rból nem lehet várat építeni, hiába találnak ki fentről bármilyen koncepciót. Amíg nincs eszköz, addig nem lehet rá építeni. Majd, ha mindenütt lesz eszköz, akkor lehet központi tantervben tervezni vele.
(#115) Pikkolo^^
azért a figyelemzavar kicsit bonyolultabb probléma. Nem a rossz nevelés teszi, simán lehet hiperaktív a gyerek az órán, ha nem köti le az amit hall. Nem csak az nem köti le, ami nem érdekli, hanem az sem, amit ő már tud. A jó pedagógus érdekesen elő tudja adni a mondanivalóját, külön jó, ha van mivel demonstrálni is azt.(#117) Aliszalámi:
az biztos, hogy még az egyetemen sem mindenütt mutatják meg az összefüggéseket. S ez nem csak az én panaszom (volt diákként), hanem az oktatók szájából is hallottam már többször, akikkel kollégák vagyunk egyetemi szoftverfejlesztő csapatban. Félévekkel később derülhet csak ki egy matek tárgyon sulykolt dologról, hogy mire jó az az algoritmusoknál. Nem csoda, ha felesleges ballasztnak érződik úgy a matematikai háttér. -
#119
persze, erte
csendes tag
caprine
#11
persze, erte
csendes tag
"a palánták is digitálisan lesznek elültetve"
3-4 évvel ezelőtt egy diákom elmesélte, hogy az apja hogyan termeszt virágot az üvegházaikban. Üvegház a lakóhelytől kb. 40 km-re. Különböző érzékelők sok-sok helyen, annak megfelelő a vízadagolás, világítás, fűtés, stb. Egyébként webkamerán is rá-rápillant. Fizikailag akkor megy ki, ha tényleg csak úgy elvégezhető tennivaló van. Tehát bőven van, ami kiváltható, persze korántsem minden.
A sport terén pedig sokkal komolyan informatika van az elemzésekben, mint a legtöbben gondolják.
-
#117
Aliszalámi
tag
Pikkolo^^
#115
Aliszalámi
tag
válasz
Pikkolo^^
#115
üzenetére
Biztosan jobban menne a termodinamika 2 gimiben tanított tétele 2 hét alatt megtanulva, ha egyébként nem szórakoztatnák az embert még aznap 6 különböző tárggyal, ami hűdefontosmegkülönbenis.
Persze kiegészítik egymást meg minden, de a vége általában az, hogy semmit sem tanulnak meg rendesen.És ha egy parányit is összefüggenek, akkor igyekeznek a lehető legtávolabb tenni őket egymástól. Atomelmélet pl kémia 9. eleje pauli elv, hund szabály, thompson ,bohr, schrödinger fizikából meg 11. osztály mert akkor érti már a rezgést meg az alapvető fizikai dolgokat na persze
Nem is hivatkoznak egymásra.
Kémiából érettségi követelmény a hidrogén diffúzió sebességének oka meg a gázállapotokkal való számolás. Mikor tanítanak kinetikus gázelméletet fizikából, 10.ben amikor már nincs is szervetlen meg általános kémia...Hulladék az egész kerettanterv. Így tényleg könnyű elveszíteni az érdeklődést, és csak melegedni járni be.
-
Pikkolo^^
addikt
Az emberek egy része azért mondható digitálisan analfabétának, mert nem érdekli. Ez a probléma nem a digitális világban kezdődik hanem sokkal előbb. A gyerekeket az iskolában/otthon meg kell tanítani összefüggésekben gondolkodni és a problémák megoldásra. Miután ez megvan utána egyszerűbben fog új dolgokat megtanulni és ha valamibe beleütközik egyszerűbben fog túljutni rajta.
Először azt kellene elérni, hogy a gyerekek ne legyenek figyelemzavarosak (többnyire szülői felelősség), ezáltal könnyebben tanulnak, nem lesznek funkcionális analfabéták és így tovább. Ehhez áldozni kell az oktatáara és nem keveset. A bölcsödék, óvodák és iskolák is túlzsúfoltak így a gondozók/tanárok nem tudnak kellő figyelmet fordítani a gyerekekre. Mindezek mellett a szülői felelősség is nagy.
Nem kellene kiragadni azt, hogy digitálisan analfabéták a kamaszok, mert a probléma ennél szerteágazóbb.
-
#114
Kékes525
félisten
Aliszalámi
#113
Kékes525
félisten
válasz
Aliszalámi
#113
üzenetére
Na ebben egyetértünk. Önmagában a pénz nem ér semmit, koncepció is kell. Teljes oktatási reform. Számtalan jó példa van, hogyan kellene csinálni. Ott van például a finn. De a pénz lényeges növelése nélkül nem megy.
-
#113
Aliszalámi
tag
Kékes525
#112
Aliszalámi
tag
válasz
Kékes525
#112
üzenetére
A tényekkel valóban nem, csak ne haragudj meg ezek nem tények.
Finnországban nem azért jó az oktatás, mert teletömték pénzzel, hanem megmondták, hogy ennyiből lenne jó, és megcsinálták. Nálunk megy a módszertani gittrágás. Kéne péz'. Hát igen, az mindenkinek kéne. Mondjuk találjuk ki, hogy mit akarunk, és akkor azért lehet lobbizni.
Megmondom mi történne ha GDP arányosan többet költenénk rá. A drágább oktatás lenne színvonaltalan.Az oktatásra lehet minőségileg költeni és van az, hogy kiadunk marha sok pénzt interaktív táblára, és a tantervbe meg nincs beillesztve. Meg egyébként felesleges is lenne, mert a legtöbb tanár (főleg a falusi általános iskolákban) digitális írástudatlan. Tök felesleges ilyen körülmények közé önteni a pénzt.
Azt kéne csinálni, hogy bezárjuk az összes ilyen gagyi sulit, és csinálni egy tényleg jót. Iskolabusz meg ilyenek filléres költség lenne.
-
#112
Kékes525
félisten
Aliszalámi
#111
Kékes525
félisten
válasz
Aliszalámi
#111
üzenetére
Amit írtál a baj az, hogy a gyakorlat nem ezt támasztja alá. Minden vizsgálat, statisztika, kimutatás, tanulmány, kutatás azt mutatja, hogy csakis kizárólag azok az országok tudtak sikereket felmutatni a gazdaságban, jólétben, egyéni boldogulásban amelyek GDP arányosan sokat költöttek az oktatás fejlesztésére. A tényekkel pedig nem lehet vitatkozni.
-
#111
Aliszalámi
tag
Kékes525
#109
Aliszalámi
tag
válasz
Kékes525
#109
üzenetére
Sajnos még a reáltudományok művelői nem találják fel a helyttedtanulokozitront addig a tanulókon múlik mennyire veszik komolyan pl a matematikát amiből heti 5 óra van 12 éven át az érettségi átlag meg valahol 60% körül van belőle országosan. És nem egy nagy durranás. Mondom ezt úgy, hogy én 75%ot írtam belőle, de tudtam volna jobbat is, ha geometriából kicsit tanulok is. (és mondjuk önálló tanuláshoz rendelkezésre álltak volna anyagok).
Én azt mondom a sokmilliárdos iskolafejlesztések helyett inkább olyan offline anyagot kellene létrehozni, hogyha valaki a 0ról úgy gondolná, hogy kiművelné magát akkor legyen rá lehetősége.
Hiányosak az alapok rengeteg embernél, jó hogy semmit nem értenek belőle.Persze lehet gyújtogatni kémián, de ettől nem a kémiához jön meg az ember kedve, hanem a gyújtogatáshoz. Azért meg nem fizet senki. Azért fizetnek, ha nagy pontossággal kontrollálni is tudod a reakciókat, leülni bevágni a számítási alapelveket meg senki nem szeret.
Tegye fel a kezét, aki értelmezni is tud szakszerűen egy gimiben látott egyszerű kísérletet, esetleg energetikai diagramomon is ábrázolni. (kémia faktosok kizárva)
Nyilván mindenkinek triviális a gimis anyag abból, amiből felsőfokon tanul vagy tanult. -
#109
Kékes525
félisten
Aliszalámi
#108
Kékes525
félisten
válasz
Aliszalámi
#108
üzenetére
A humán műveltség fontos. Ez nem kérdés. Azonban Magyarországon a reál tantárgyak jobban elvannak hanyagolva. Azonban a legnagyobb gond nem ez: humán vagy reál. A legnagyobb gond az oktatásunk teljes csődje.
-
#108
Aliszalámi
tag
Narxis
#94
-
Kékes525
félisten
válasz
#06658560
#97
üzenetére
Ezt én is írtam fentebb, hangsúlyoztam a történelem fontosságát.
(#99) pengwin: A természettudományok oktatása rendkívül el van hanyagolva. Tudom, mert egyetemen tanítok. Nagyon kevés tudással kerülnek be a hallgatók. Persze igaz lehet az is, hogy a humán tudásuk sem jobb. Ezért magát az oktatást kellene megreformálni, de csak annak degradálása folyik. Nem akarják megérteni, hogy fejlett oktatás nélkül nem lehet modern gazdaságot, fejlett társadalmat építeni. Ez szükséges, habár nem elégséges feltétele annak. Egy fejlett ország sincs, ahol az oktatásra ne fektetnének nagy hangsúlyt.
-
Nekomajin
aktív tag
Tudjuk már, hogy te mindenből kiváló képzést kaptál, polihisztor vagy, és még a gyereked is az, de az senkit nem érdekel, hogy neked miből mennyi hasznod volt. Teljesen irreleváns az összes hozzászólásod oktatás témában, mert mindig magadból indulsz ki, és nem veszel tudomást arról, hogy másfajta emberek is léteznek, sők ők vannak többen.
Deal with it.
-
bambano
titán
válasz
Nekomajin
#104
üzenetére
nem az osztályban vagy, itt nem működik a tanári tekintély meg az, hogy aki nem ért veled egyet, az okoskodik.
olyan humán képzést kaptam gimiben, ami országos szinten is dobogós vagy aközeli, és azóta eltelt 28 év, így pontosan tudom, mennyi hasznom volt belőle. nullához közeli.
elhiszem, hogy ez neked fáj, de a tény ettől tény marad.
szerk: majd egyszer közvetítsd élőben a tecsőn, ahogy szűz gépre elkezded telepíteni az abevjava-t nulla informatika tudással... lesz egy jó napom.
-
Nekomajin
aktív tag
"a diákok jelenleg kifejezetten nem akarnak társadalmi problémákat átlátni, hanem elkerülik azokat. egyébként is kérdéses, hogy bármiféle történelmi okítás átlátást eredményezne-e ebben az idióta korban."
A diákok jelenleg informatikát se akarnak tanulni, szóval a te logikád mentén elindulva akár be is zárhatjuk a topicot, mert tárgytalan a cikk.
-
Nekomajin
aktív tag
Engem tanárként nem zavar, ha a gyerek többet tud nálam.
Persze, vannak olyanok, akiknek ez hiúsági kérdés, de szerintem ez nem általános jelenség a tanárok körében. Meg a diákok körében sem általános, hogy többet tudnának, mint a tanár. Persze az ilyen hírekhez mindig kommentel 1-2 nagyszájú, ami vagy igaz, vagy nem. De még ha igaz is, akkor is csak statisztikai hibahatáron vannak összes diák számát tekintve.Az meg, hogy a tanárok nem ismerik az újdonságokat, kicsit csúsztatás. Nem attól lesz valaki jó tanár, hogy minden kérdésben állandóan naprakész. Nyilván nem árt, de egy tanárnak inkább az összefüggéseket kell jól átlátni, meg az ismereteket átadni/megértetni. Félreértés ne essék, aki 10-20-30 éves dolgokat tanít (tantárgytól függően), az rosszul csinálja, de pont az informatikában nem látom olyan nagy problémának, ha valaki egy lépéssel le van maradva. Nekem is az első dolgom volt tavaly kikukázni a floppy-ról szóló másfél oldalt az előző tanár kidolgozott tételeiből, de mondjuk az SSD-ről se írtam két mondatnál többet.
(#96) Kékes525
Maradjunk annyiban, hogy informatika és biológia tanárként mondom azt, amit pengwin a 99-esben.
Ez helyettesítené a gazdagok magántanárját, egy kicsit pótolná azt.
) és kreditrendszer mellett az felvételi helyett a kétszintű érettségi rendszer bevezetése, alapfokon a versenyrendszer szétzilálása, stb.stb.
?
) meg hogy kb hogyan kell karbantartani egy notebookot, szétszedni, portalanítani, vírusirtani stb. Nem egy lehetetlen küldetés.
) feljebb került...
Ofkorsz. (Oké, lazarus,vagy devpascal, ennyi haladás már van.) Bár azzal még nincs baj. Alapokhoz tényleg jó. C#-ban se tanulnánk sokkal többet (a mostani 9.-esek se tanultak többet)
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Gaming notebook topik
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- Tőzsde és gazdaság
- Nők, nőügyek (18+)
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 9***(X) "Zen 5" (AM5)
- Mikrotik routerek
- Milyen nyomtatót vegyek?
- Kamionok, fuvarozás, logisztika topik
- Miért álltak az oldalak egy hétig, mi történt?
- További aktív témák...
- Dell Latitude 5320 -60% "Kis Gamer" Üzleti Profi Ultrabook 13,3" i5-1145G7 8/256 FHD IRIS Xe
- Apple IPad pro 12.9 4th gen 256GB wifi+sim 97%-os Gyári akku
- PlayStation 5 (PS5.) SLIM 1TB. SSD. Digital Edition & Sony PlayStation VR2. Virtuális szemüveg.
- Dell Precision 3580 i7-1370P//32GB DDR5 RAM// 1TB SSD/ RTX A500
- ÁRCSÖKKENTÉS Menő retró konfig: Q9550, Gigabyte P43, 4GB RAM, ASUS GT730
- Felújított számítógépek számlával, garanciával! Ingyen Foxpost!
- LG OLED & OLED evo Televíziók -30%
- ROBUX ÁRON ALUL - VÁSÁROLJ ROBLOX ROBUXOT MÉG MA, ELKÉPESZTŐ KEDVEZMÉNNYEL (Bármilyen platformra)
- Bomba Ár! Dell XPS 13 9380 - i7-8GEN I 16GB I 512GB SSD I 13,3" FHD I Cam I W11 I Garancia!
- Bomba ár! Dell Latitude E7250 - i5-5GEN I 8GB I 256SSD I 12,5" HD I HDMI I Cam I W10 I Garancia!
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest