Új hozzászólás Aktív témák
-
#98
.Szaki.
addikt
Hieronymus
#90
.Szaki.
addikt
válasz
Hieronymus
#90
üzenetére
Köszi, hogy leírtad én nem tudtam volna ilyen jól megfogalmazni és az indokot is, hogy miért nem lehetséges ez.
-
Gaabbaa
aktív tag
Ha érdekel valakit itt nyomon lehet követni hol jár épp:
http://www.satflare.com/track.asp?q=37820#TOP
-
#96
Hieronymus
veterán
waithEard
#95
Hieronymus
veterán
válasz
waithEard
#95
üzenetére
OK, te akartad.
Baromságot írtál, amivel nagyjából tisztában is voltál. Ez így jó?A Föld gravitációja mindig dominánsabb mint a légkör felhajtó ereje, a levegőnél nehezebb fajsúlyú tárgyak esetében. Csak munka befektetésével tarthatóak a légkörben ezek a tárgyak.
További kérdés?
-
#95
waithEard
őstag
Hieronymus
#94
waithEard
őstag
válasz
Hieronymus
#94
üzenetére
Mit is? Szerettem volna kihúzni a kollégából, hogy mi az amit ő gondol. De ha már te felvetetted, mi volt a "nem teljesen átgondolt" a hozzászólásomban? Ne legyetek már ilyen relytélyesek!
-
#91
Kékes525
félisten
Hieronymus
#90
Kékes525
félisten
válasz
Hieronymus
#90
üzenetére
Értem, ebben a Jupiter az ász. Ő téríti el a legtöbb égitestet, amely a naprendszer középpontja felé menne.
-
#90
Hieronymus
veterán
Kékes525
#89
Hieronymus
veterán
Egy űrjárművel oda állsz az eltérítendő objektum mellé. A vonósugarat a gravitáció helyettesíti. Hosszan tartó kis energia befektetéssel kismértékben eltéríti az objektum pályáját a "traktor"
A föld közelében már hatástalan ez a fajta próbálkozás. A Föld egy hatalmas "traktor" és a "vonósugara" nagyon hatékony. A Hold is jó traktor. A "vonósugara" okozza az árapály jelenséget.
-
-
waithEard
őstag
Túl kicsi a tömeg, túl kicsi a rendelkezésre álló idő. Meg szerintem ezek a tárgyak olyan alacsonyan keringenek (még bőven a légkörben) hogy a légkör hatásai elnyomnák azt a pici gravitációs hatást.
Szintén laikus vagyok, próbáltam logikusan gondolkodni. Lehet, hogy blődség. -
A New Scientist korabeli cikke a visszatérést megelőzően a Szaljut-7 hőálló kabinrészét kb. 3 tonnásra saccolta, és az volt a feltevése, hogy ez egészben fogja elérni a talajt. Az általad linkelt cikkben szereplő első képen lévő gömb nem tudom, hogy megvan-e annyi, de a kép alapján a talajba ágyazottságból én arra következtetek, hogy ha az a darab 400 km/h sebességgel lakóházba csapódik, legyen az egy vasbeton panelház, nagyon valószínűtlen, hogy annak a tetőszerkezetét ne ütötte volna át. De ez csak vélemény, nem adat. Ezt se pro, se kontra olyan egyértelműen kijelenteni nem lehet, mint ahogy te kijelentetted.
-
#83
lugosi
MODERÁTOR
Depression
#78
válasz
Depression
#78
üzenetére
"Még a te számításod alapján is kevesebb, mint egy mezei városi baleset.( 2 tonnás autó 50-nel)."
Nem kevesebb.
Az én számításom szerint az űrállomás adott tömegű darabja az adott sebességgel: 617271,605 Joule
Az általad írt autós baleset: 2000 kg, 13.88 m/s: 192654,4 Joule
Tehát nem kevesebb, hanem több mint a 3x-osa.
Az általad írt autós példánál maradva, ha 2000 kg az autó tömege, akkor a 617271,605 J energiához annak könnyen kiszámolhatóan négyzetgyök 617,271605 m/s-al, azaz körülbelül 89.44 km/h-val kellene haladnia. Ez szerintem nem kevés egy 2 tonnás autótól, és szerintem képes egy tetőszerkezet beszakítására, ami evidens okokból kifolyólag nem olyan ellenálló egy ilyen behatásnak, mintha egy ház tartófaláról beszélnénk (így ezt ne is keverjük ide).
Nem értem, miért mondod, amit mondasz, amikor a képlet és az adatok a rendelkezésedre állnak, ehhez képest nagyságrendi tévedést írsz. De te írtad a leeső kókuszgolyót is ha jól látom, így végül is látom, hogy milyen nagyvonalú a hozzáállásod az adatokhoz. Bár az autós példa már legalább eggyel jobb volt, mint a kókuszgolyós.
Szerintem így ne folytasd, mert színvonaltalan a vita.A számítást az elején az alábbi állításod miatt végeztem el: "kb.egy töltény energiájával fog rendelkezni egy asztal méretű izé", ami szintén nagyságrendekkel téves.
-
.Szaki.
addikt
Iszonyat laikus vagyok, szimplán baromira érdekel a téma, de bennem felmerült az a kérdés, ami lehet, hogy teljes idiótaság, de ezt az egész problémát nem lehetne megoldani egy gravitációs traktorral? Legalább annyira, hogy garantálható legyen az óceánba esése.
Úgy tudom eredetileg meteorok elterelésére lenne egyébként.
-
Cifu
félisten
Nem akartam lelőni a poént, vártam, hogy ki fogja felhozni, de senki sem említette a Szaljut-7-est. Ami némileg meglepő számomra, hogy ennyire nincs köztudatban. A szovjet űrállomás 1991-ben tért vissza a légkörbe irányítás nélkül, és egyes darabjai Argentínában értek földet. Akadt néhány nagyobb darab is, de szerencsére senkinek nem lett baja. Akit érdekel, alaposabban utánanézhet, milyen károkat okoztak a visszatérő elemek (nem, ezek egy vasbeton tetőszerkezetet nem ütöttek volna át). A Szaljut-7 a visszatéréskor cirka 40 tonnás volt, mivel hozzá volt dokkolva a Kozmosz-1686 alias TKSz-4.
-
#79
Kékes525
félisten
Depression
#78
Kékes525
félisten
válasz
Depression
#78
üzenetére
Nem egészen így van. Az autó a ház legerősebb részén ütközik, míg az űrállomás darab felülről jön.
-
csongi
veterán
válasz
waithEard
#59
üzenetére
Ez reszben jo hasonlat.
Azert az AK lovedeknek a kialakitasa es anyaga is szukseges az athatolasi mutatokhoz.
Mint Cifu korabban irta ezek konnyu anyagok, nem tomor acel, ami 5mm atmero feluleten koncentralodik a mozgasi energia.
Karokat okoz ez is, de szerintem sem fog hazakat osszedonteni. -
Néhány becslés, amit a számításokkal kapcsolatban találtam.
Az űrállomás 8.5 tonna, a becslések szerint a labor kb 1.5-3.5 tonnányi része átvészeli a légkörbe belépést (tehát talajt ér), bár nem valószínű, hogy egy darabban. Így tehát az 50kg-os adat lehetséges, de inkább ennél többel számolnak.
Ahogy olvastam, a legoptimistább becslés a 10-20 db 100kg-os darab volt.A talajt éréskor 400km/h sebességet becsülnek.
A v az ugye m/s és nem km/h, 400km/h m/s-ban: 111.11
1/2x100 x 111.11^2 = 617271,605 Joule, szerintem.
Ez szerintem nem gyenge.
Összehasonlításképpen, mivel lőszerek energiájáról is volt szó, a 710 m/s csőtorkolati sebességű, 7.9 g-os AK47-es lövedék energiája 1991 J.
Érdekességképpen, a(z általam olvasott) legnehezebb .50 BMG lőszer energiája 20.000 J.
Másik érdekes adat ugyanakkor, a modern harckocsikban használt Rheinmetall L/55-ös löveg által kilőtt lőszer csőtorkolati sebessége 1750 m/s, a DM53 lövedék tömege 8.35 kg, a mozgási energiája (ha az adatok helyesek) 12785937,5 J, a fenti számítás alapján a 100 kg-os űrállomásdarab energiája ennek az 5%-a körülbelül.Ezt azért én nem becsülném le, de talán egy nagyon erősen védett épülettel szemben nem elég.
A korábban leírt példákkal szemben, egy vasbeton épület (panel lakóház) tetőszerkezetét szerintem átütné.
A várt becsapódási zóna 50 km széles és 500 km hosszú lesz.
Mivel a számoláshoz béna vagyok, ha gondoljátok ellenőrizzétek le nyugodtan, nem sértődők meg, csak én így kalkuláltam.
-
arnyekxxx
veterán
Kevesbe latvanyos, mint a kifolyt olaj, ezert tuti kussolnak ezekrol.
Ha bárhol mérhető rádioativitásváltozást okoz akkor azt mérni is fogják és tudni fogsz róla. Persze a "mérhető" még mindig nem egyenlő a "bármire is veszélyessel" automatikusan, a banán sugárzását is mérik mégis megszed jó étvággyal.
Amennyiben nem okoz mérhető rádioaktivitást sem akkor nincs miről beszélni.
Ne felejtsd el, hogy az óceánokban nagyon sok víz van.
-
viharhozo
addikt
válasz
waithEard
#59
üzenetére
Ugyan nem ertek hozza, de emlekeim szerint a mozgasi energia m*v^2 / 2 (az hatarozottan remlik, h negyzetesen aranyos a sebesseggel).
Szoval az 500 km/h+50 kg kombo energiaja megfelel egy 100 km/h+1250 kg kombonak (igen, ez egy alsokategorias auto, ami 100-zal megy), ami eleg jelentos.
-
Tigerclaw
nagyúr
Emellett időzített "bomba" is, ha nem emelik ki, hiszen a tengervíz előbb vagy utóbb eljut mindenhova és az se lenne jó, ha pár száz, pár ezer év múlva nukleáris szennyezés tenné sivataggá változtat óriási területeket. Azt meg nem lehet megjósolni, hogy milyen mély szakaszon következik be egy ilyen katasztrófa és kiemelhető lesz-e technikailag.
-
Lehet, sajnos nincs sok infom ezekrol. Bar egy elsullyedt atomhajtasu tengeralattjaro szerintem szivargas eseten tud komoly kart okozni. Kevesbe latvanyos, mint a kifolyt olaj, ezert tuti kussolnak ezekrol.
Abbol indultam ki, hogy egy politikaval vagy uzlettel foglalkozo embernek azt sem hiszem el, amit kerdez. Marpedig nekik van a legtobb eszkoz a kezukban a kornyezet pusztitasra, es amint erdekuk kivanja meg is teszik. -
#69
Depression
veterán
waithEard
#64
Depression
veterán
válasz
waithEard
#64
üzenetére
Az előbb kiszámolták már, hogy kb.egy töltény energiájával fog rendelkezni egy asztal méretű izé.
Kis matek: 1 Mt TNT = 4,184 PJ. 10MT =41. 84*10^15J. Itt most ennek a 0,00000000015%-alékáról beszélünk.
Finoman fogalmazva, maximum 1-2 embernek lehet kellemetlen. Többen halnak meg naponta leeső kókuszgolyó miatt. -
waithEard
őstag
Egy ilyen meteor egy zsúfolt város felett csúnya munkát végzett volna. Szerencsére ritkán jön ekkora, és a föld túlnyomó része lakatlan (óceánok, sivatagok) szóval nem valószínű, hogy lakott területet ér.
De akkor is rossz belegondolni.
(Az mondjuk engem valamelyest megnyugtat, hogy MINDEN amerikában történik. Ufók, zombik, godzillák. Minden.) -
géeles
aktív tag
válasz
waithEard
#66
üzenetére
WIKI -bőlTunguszkai esemény.
Ország Oroszország
Névadó Köves-Tunguszka
Elhelyezkedése
Tunguszkai esemény (Oroszország) Tunguszkai esemény
Tunguszkai esemény
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 60° 55′, k. h. 101° 57′Koordináták: é. sz. 60° 55′, k. h. 101° 57′térkép ▼
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tunguszkai esemény témájú médiaállományokat.A tunguszkai esemény helyszíne Szibériában
A Telegráf-erdő: fotó Kulik 1927-es expedíciójáról
A tunguszkai esemény 1908. június 30–án reggel, helyi idő (UTC+7h) szerint 7 óra 13-kor Szibéria középső részén az Alsó-Tunguszka és a Léna folyó között a légkörbe lépett, tűzgömbbé vált, majd még a légkörben felrobbant égitest volt. Délkelet felől északnyugat felé haladt, viszonylag lapos (5–22 fokos) szögben süllyedve 4–500 kilométert tett meg, majd mintegy 6–8 kilométer magasságban felrobbant (a szemtanúk vallomásai alapján a robbanás becsült helye az é. sz. 60° 16′, k. h. 103° 06′ földrajzi koordináták fölött volt, ami kevéssel déli irányban van a tényleges helyszíntől).A robbanás helyszínén legelő állatokat hamuvá égette, 30 kilométeres körzetben minden fát gyökerestül kitépett, és a 65 kilométerre lévő Vanavara település házainak ajtajait, ablakait betörte. Vanavara település közelében 80 km sugarú körben letarolta a tajgát, a helyszíntől 500 kilométerrel távolabb közlekedő transzszibériai vasútvonal utazóközönsége is szokatlanul világos fénycsóvára lett figyelmes, ugyanakkor erős rengést is érzékelt. A robbanás energiáját 10–20 megatonna TNT robbanási energiájával egyenértékűre becsülik.[1]
-
bencze
senior tag
Csak mert tengerek mélyén dugják el őket meg az elhasznált üzermanyagot az nem azt jelenti, hogy ártalmatlan sőt. A meltdownt vicces azzal megoldani, hogy a tenger mélyén hagyják. Hűtés tényleg kipipálva a következő 100 évre csak senki ne járjon arra, halak se... jelenleg a legveszélyesebb energiaforrás, kockázati hatás (incidens következménye) szempontjából. Persze, nem ez az egyetlen de a legdurvább hatású potenciálisan. Azért láttunk már pár példát rá. Ha rajtam múlna a kőlajjal, szénnel is sokkal inkább csínján bánnánk - azt gondolom ha ártalmatlan akkor kéményeket, kipufogókat mindenki vezesse vissza a saját tulajdonába - de attól "csak" tüdőrákot kap egy részünk pár évtized alatt, nem olyan ronda...
-
brickm
őstag
Tisztázzuk azért, hogy az atomtengeralattjáró, mint megnevezés nem a hordozott fegyvernemet képviseli, hanem a meghajtást. Az nukleáris anyaggal való üzemeltetés sokkal-sokkal környezetkímélőbb és maga az urándúsítás is sokkal kevésbé környezetszennyező eljárás, mint pl az olajfinomítás, vagy annak használata.
Nyilván egy baleset szempontjából elég sz r a helyzet, ha aktivált radioaktív anyag kerül a természetbe, de egy tankerhajó kilyukadása is elég nagy természeti katasztrófa, meg egy finomító üzem, vagy gázkitermelő kút berobbanása is elég nagy cumi. (gondolj bele mindenki emlegeti csernobilt, ami az emberiség életvitelének szempontjából kb elhanyagolható manapság...mert nem leszel rákos attól hogy ez megtörtént, de az óceánba borult olajtól még mindig űrbúl is látható oljafoltok keletkeztek és pusztul az élővilág.) Tehát nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a nukleáris meghajtás rossz(abb, mint bármelyik másik). Nyilván megfelelő helyeken megfelelő dolgokat kell alkalmazni. Egy harcászati eszköznél, amit lehet kilőnek nem megfelelő dúsított uránt hurcolászni, míg egy műholdnál\űrállomásnál előnyösebb, mint bármi más. -
bencze
senior tag
Amennyiben vállalod, hogy megvásárolsz egy tanyát jó messze mindenkitől és ásol egy 100m mély kutat amibe eldugod az üzemanyagot és a leselejtezett tengeralattjárót, már rendben is vagy leszámítva, hogy körülötted kicsit elhajlítod a biológiai evolciót.
Mindez csak akkor persze ha a garantálható, hogy minden hatástalanított állapotban van és nem sül el mert akkor a fél országnak cumi... -
waithEard
őstag
Egy 500km/h per 50kg-os, nem függőlegesen beérkező, viszonylag kis szilárdságú tárgynak még egy komolyabb vasbeton épület tetőszerkezét se szabadna, hogy átüsse, nemhogy egy reaktor burkolatát...
Ha az energiát kiszámoljuk: ½ m v = E0
Azaz:
0,5 *50*138,9 = 3.472,5 JÖsszehasonlításként egy AK karabélylból leadott lövedék torkolati energiája 2019 J
Azt gondolom mindenki tudja, hogy egy ilyen lövedék simán áthatol 10 cm betonon, 30 cm tömör téglán, 50 cm tömör fán.
Ha hozzávesszük, hogy egy átlagos ház 30 -40 cm üreges téglából, a panel pedig 6 cm vastag betonból készül, akkor el lehet képzelni, mi fog történni. (Könnyűszerkezetes, vagy deszkaházról ne is beszéljünk.)
Vegyük figyelembe azt is, hogy a roncs energiája nyilván jóval nagyobb felületen oszlik majd el, ezáltal csökken az áthatoló képesség. De nem is feltétlenül kell áttörni a falat teljesen ahhoz, hogy a bent tartozkodók a fal belső felületéről kirobbanó repeszektől és az átjutó (feltehetően vörösen izzó) roncs darabkáktól komoly sérüléseket szerezzenek.
Ugyanakkor egy atomreaktornak, egy mélyebb pincének, vagy bunkernek meg sem kottyanna. -
Kékes525
félisten
Nem ezt vitatom, de ez egy plusz veszélyforrás. Minek szaporítsuk a veszélyt, ha más is tud hasonlót csinálni? Ha a házamra zuhanna, az nem vigasztalna, hogy ezt egy helikopter, vagy egy repülőgép zuhanása is megtehette volna. Mivel ennek az esélye nem nulla, akár ez is megtörténhet valahol.
-
Cifu
félisten
válasz
#21346560
#46
üzenetére
A föld körüli keringési pályán olyan 27 000 km/h sebesség szükséges.
80 000 km/h tehát erősen a mélyűrből érkező szuper-aszteroida lehet, de nem egy Földkörüli pályáról visszatérő űrállomás.A többiek már leírtak pár fontos tényezőt, de maradjunk annyiban, hogy erősen meglepődnék, ha a viszonylag könnyű fajsúlyú anyagokból készült űrállomás darabjai akár csak 500km/h-nál nagyobb sebességgel érnének földet. Mivel pedig a légkörben szétszakadnak, illetve részben elégnek, az 50kg-os tömeg is meglehetősen nagynak tűnik, de legyen ennyi. Egy 500km/h per 50kg-os, nem függőlegesen beérkező, viszonylag kis szilárdságú tárgynak még egy komolyabb vasbeton épület tetőszerkezét se szabadna, hogy átüsse, nemhogy egy reaktor burkolatát...
-
brickm
őstag
válasz
janeszgol
#47
üzenetére
Nem, csak nem mindenki ér rá egész nap 2 recska közt a te baromságodra reagálni, amu amugyis fáj. Meg ez a legyen fantáziám..hogy képzelted a furcsa fejeddel ezt a külső eszközzel való pályamódosítást? Odamész és sodronnyal elcibálod? Jó lenne, addig se itt agyhalottkodnál.
-
DRB
senior tag
Azért ez „kicsit” bonyolultabb. Az hogy egy, a világűrből érkező tárgynak mennyi a sebessége földet éréskor(már ha földet ér egyáltalán(egészben, vagy részben)), nagyon sok mindentől függ, pl. az objektum anyagától, a légkörbelépéskori tömegétől, illetve a belépéskor a légkörhöz viszonyított sebességétől(TAS). De említhetném az alakját is, a pályáját, vagy a légkör pillanatnyi állapotát, meg még sok minden mást is.
-
#45
janeszgol
félisten
Hieronymus
#44
janeszgol
félisten
válasz
Hieronymus
#44
üzenetére
Ilyen kene nekunk is. Bar Cifu megnyugtatot irt, de azert ott az ijedtseg az emberben.
-
#44
Hieronymus
veterán
cuebler
#35
Hieronymus
veterán
"(paksi atomerőmű"
Ezt nem tudom, de kettős torony után az összes német reaktor olyan biztonsági szintre emelték, hogy ne okozzon nagy gondot, ha belerongyolnak egy utasszállító repülővel. Feltankolva, tele utasokkal. Nyilván gondot fog okozni, de nem fog világítani a környék, sötétben. -
Feltetelezem, vannak elsullyedt, meghibasodott, stb. peldanyok, amirol nem szolnak a hirek.
De nem az atomon van a hangsuly, hanem azon, hogy az ilyen farok-meregetos politikai jatekokban (urhajozas, hadaszat, stb.) szerintem minden mas iparagnal kevesbe foglalkoznak a kornyezet karositas mertekevel. -
brickm
őstag
válasz
janeszgol
#11
üzenetére
janeszgol
Te mit nem értesz azon, hogy NEM TUDJÁK irányítani?!
Így se pályán tartani nem lehet, se módosítani a pályáját.Tyrel
Még egy atomerőművet sem láttam légvédelmi rendszerrel, bocs, de szerintem ezt egy filmben láthattad, amiben volt egy kacsa aki a robbanást követően furcsa testi deformációkat szenvedett el.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
Cifu
félisten
@Tyrel: Nem kell kint az űrben szétlőni, várják meg amíg kicsit közelebb jön, aztán valami Patriot-szerű rendszer leszedi az esetlegesen veszélyes darabokat.
1.: Nem így működnek a rakétaelhárító rendszerek. Azokat vagy visszatérő, vagy még a ballisztikus pályacsúcs közelében lévő robbanófejek tönkretételére terveztek. Csodát nem fognak művelni egy, a robbanófejekhez képest papírvastagságú anyagból álló űrállomással.
2.: Mire várnál még? Cirka 150km magasságban már pár óra alatt lefékeződik annyira, hogy belép a sűrű légkörbe. De ha 150km magasságban eltalálod egy rakétával, a keletkező repeszek több száz km-es magasságba is felrepülhetnek - vagyis plusz veszélyt hozol létre a világűrben keringő űreszközök számára...@KrenAtesz: Egyébként nyilván nehéz megbecsülni, de ha mondjuk itt az utcába csapódik be, milyen károkat tud okozni?
Nem fog gigászi pusztítást okozni, sacc per káb mint egy közepes méretű repülőgép lezuhan, mínusz üzemanyag. Egy gyengébb épület tetőszerkezét simán átüthetik a masszívabb darabok (pl. tartályok), amik túlélik a zuhanást. Autókat, szabadban lévő tárgyakat megrongálhatják. Szóval azért alá ne állj.
@Hieronymus: Nem tudtak volna vissza menni hozzá és megjavítani illetve üzemanyaggal ellátni?
A kérdés jó, ha úgy vélték volna, hogy megoldható, feltehetően megteszik. Csak hát azért egy irányítás nélküli űrállomáshoz csatlakozni nem egy gyalog-galopp. A Szaljut-7 esetében megcsinálták a szovjetek, közepes méretű bravúr volt tőlük.
Én arra tippelek, hogy vagy olyan jellegű a műszaki hiba, amit nem lehet hatékonyan és egyszerűen orvosolni, vagy pedig túl kockázatosnak ítélték.
@Bici: Azert arra kivancsi vagyok, hogy az USA (es egyeb orszagok) hany hasonlo esetet produkaltak eddig. Gyanus, hogy voltak hasonlo, akar ennel komolyabb gondok is, csakhat amikor ok hibaznak, az a fejlodes termeszetes velejaroja, ha masok, akkor azt felkapja a sajto.
Sok hasonló történt, az 1970-es években a szovjet űrállomások közül három is így érte el a végzet, illetve ahogy arnyekxxx is írja, a Skylab is hasonló véget élt meg.
Ami miatt ez téma, az az, hogy azért az 1980-as évek óta szépen lassan eljutottak oda, hogy egy ilyen nagyobb űrkomplexum deorbitálása alaposan megtervezett és precízen végrehajtott művelet szokott lenni. Abban teljesen igazad van, hogy a média felhajtja az ilyen problémás eseteket, de hát több száz olyan műhold kerint LEO pályán, ami hasonló szinten irányítatlanul fog belépni a légkörbe - csakhogy azok azért egy-két mérettel kissebbek.
-
janeszgol
félisten
Erre könnyen válaszolok neked. Az ember nagyon sokat árt a környezetének. Elpusztítja, átformálja, kizsigereli (ásványok, víz stb), beleavatkozik. Nagyon kártékony, hozzáteszem a semmire. Mi haszna van a földnek abban, hogy 7.5 milliárd ember él itt? Semmi. Túl sok. Lassan már csak parkokban találkozunk állatokkal, mert mindenhol ott az idióta ember.
Persze van napos oldala is az emberiségnek. Nem orvvadászat miatt majdnem kipusztult fajok megmentése, gyógyszerek kutatása stb. Szóval ez ilyen oda-vissza alapon működik most. -
Azert arra kivancsi vagyok, hogy az USA (es egyeb orszagok) hany hasonlo esetet produkaltak eddig. Gyanus, hogy voltak hasonlo, akar ennel komolyabb gondok is, csakhat amikor ok hibaznak, az a fejlodes termeszetes velejaroja, ha masok, akkor azt felkapja a sajto.
Arra is pl. kivancsi lennek, hogy az urhajozas mennyi kart okoz a termeszetben.
Plane, hogy a hadiipar mennyi kart okoz (atomtengeralattjarok, stb.)... -
#29
Tidus
addikt
Pécsi gyerek
#2
Tidus
addikt
válasz
Pécsi gyerek
#2
üzenetére
Feltétlenül.
De az jósolják hogy Szerbiától délre, és 2017 második felében.
A dátum már megbukott, Szerbiát meglátjuk.
Ilyen pontos jóslatok alapján valóban szállhat feléd. -
ksanc
őstag
Ki kell, hogy ábrándítsalak: jelenleg SOKKAL drágább bármilyen megoldás, mint egyszerűen elégetni a légkörben. Na meg nem véletlenül van brutálisan sok űrszemét már a Föld körül.
Akármennyire is szeretjük azt képzelni, hogy a tudomány fantasztikus magasságokban leledzik, valójában még a legegyszerűbb dolgok is problémát jelentenek. Pl. még ennek az űrállomásnak sem tudják közelítőleg sem megmondani a pályáját. Hát akkor hogyan lehetnénk képesek befogni, begyűjteni bármit is? Ráadásul automata rendszerekkel?
És hát az újrahasznosítás. Az még idelent sem megoldott, sokkal, de sokkal könnyebb körülmények között.
Még a pazarlás nem tart ott, hogy tényleg rá lennénk kényszerítve.... -
Puma K
nagyúr
Nekem is eszembe jutott, hogy sok-sok pénzért fellövöldöznek sok-sok pénzbe kerülő eszközöket amiket elégetgetnek a légkörben...
Mostanra meg lehetne oldani -szerintem- egy teljesen automatizált állandóan az űrben lévő szétszerelő üzemet ami előzetesen egy kinézett fellőtt űreszközt befog, elszállít és egy adott üzemben szétszerelik vagy akár a drasztikusabb módon darabolják robotok-robot karok. Ha kellő mennyiségű anyag gyűlt össze akkor azt visszajuttatnák egy erre kialakított egységben.
A begyűjtött eszközökből meg ki lehetne nyerni a még bennük lévő hajtóanyagot amit felhasználnának a befogó egységek és a fent lévő üzemhez ami időnként a magasságát korrigálja.
Szerintem egy ilyen szétszerelő üzem összehozása és üzemeltetése Musk és csapatának menne is...
-
doberman
senior tag
Valamit ki kellene már találniuk, hogy ne szemeteljük tele a Föld környezetét. Igazából nem végleges megoldás a magasabb pályára irányítás (az csak a probléma elodázása), de ez a légkörben elégetés is drasztikus megoldásnak tűnik...
Nem lenne esetleg jobb dolog egy "szemetest" kijelölni - egy olyan magasabb pályát ahol gyüjtögethetnénk az űrszemetet - és ha meglenne a technológia akkor fel lehetne dolgozni az ott felgyülemlett szemetet. Persze ez felveti azt a problémát, hogy esetleg egy szemét újrahasznosító cég technológiát lophat... na jó ez már sci-fi.. -számunkra. -
Tyrel
őstag
válasz
janeszgol
#13
üzenetére
Hát kap 1-2 rakétát valahol egy óceán felett, mielőtt szárazföld fölé érne aztán a kicsi daraboknak amik maradnak belőle szerintem már nem lesz elég súlyuk ill. elveszik a lendületüket, és szépen belepotyognak az óceánba a robbanástól nem messze...
Persze lehet 1-2 kisebb "kavics" ami elér olyan helyre ahová nem kellene neki, de sokkal sokkal kisebb eséllyel okoznak kárt mint teszemazt egy több mázsás izzó fémtömb...
-
Tyrel
őstag
Nem kell kint az űrben szétlőni, várják meg amíg kicsit közelebb jön, aztán valami Patriot-szerű rendszer leszedi az esetlegesen veszélyes darabokat. Ha tudják már hová esik, szinte biztos hogy találnak a környéken olyan légvédelmi létesítményt (pl. atomerőműveknek is szokott lenni saját légvédelmük, stb.) ami pár dollárocskáért cserébe eltakarítja a szemetüket...
-
janeszgol
félisten
Értem. Azért ez nagyon veszélyes. És majd nem lehet változtatni a pályáján? Akár a légkörünkbe bekerülése után? Szoktam olvasni a 3. évezred ismeretterjesztő magazint, de nem emlékszem rá, van-e erre valami konkrét eljárás. Igaz kihagytam két teljes évadot.
Köszi az eddigieketCrytec210: rendben, visszavonom azt a mondatom. Bízom benne, hogy a követésnél több ötletük is van/lesz.
-
A második bekezdésében se írja sehol, hogy nem értenek hozzá, csak azt, hogy mostmár ennek kidolgozása is szükséges a fellövéshez, ami jó, de ettől még nem lesz irányíthatóbb a korábban felküldött.
A szétrobbantás pedig végképp nem az év ötlete, pont optimális ,hogy egy nagy darab, követhető izé battyog lefelé.
-
Cifu
félisten
...de mi van akkor ha zuhanás közben egy (vagy több) légifolyosón csinál majd galibát...?
A visszatérés utolsó fázisában azért relatíve jól meg lehet már jósolni merre és mikor lép be a légkör sűrűbb régióiba. Tehát lesz egy-két nap arra, hogy ha szükséges, akkor a légi közlekedést addig leállítsák a veszélyeztetett régióban...
-
Cifu
félisten
De erre nem gondoltak?
Feltehetően ahogy a többi űrállomás esetében is, a cél itt is az lett volna, hogy a végén egy irányított fékező manőverrel a Csendes-oceán felett belevezetik a légkörbe. Viszont ha elvesztik felette az irányítást (akár a hajtóanyag kifogyása / hajtóművek miatt, akár azért, mert a fedélzeti irányító rendszer nem reagál), akkor semmit sem tudnak tenni...
Esetleg nem lehetne szétrobbantani?
Az rengeteg űrszeméttel töltené meg a környező űrt. Nem jó döntés.
-
Cifu
félisten
Sacc per kábé minden irányítás / hajtómű nélküli űreszköz így érkezik a légkörbe, amelyik kis magasságban kering.
Most kezdik eltolódni a dolog abba az irányba, hogy ezzel határozottan foglalkozni kell, pl. az USA már nem ad engedélyt olyan műhold / űrhajó LEO pályára állítására, amelyik nem irányítottan vagy előre nem kidolgozottan tér vissza a légkörbe.
-
#2
Pécsi gyerek
addikt
Pécsi gyerek
addikt
Szóval ha felém száll egy hullócsillag akkor ugorjak arrébb
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Atomot nekik!
Új hozzászólás Aktív témák
- Samsung C-HW-C440G 2.1 Soundbar Hangprojektor - 270W
- MSI Katana GF66 15.6" FHD IPS i7-12700H RTX 3050 16GB 512GB NVMe gar
- Hisense U5120GW 5.1.2 csatornás Hangprojektor 510 W teljesítmény -Dolby Atmos és DTS:X támogatás
- T16 Gen2 16" FHD+ IPS i7-1365U 16GB 1TB NVMe magyar vbill ujjlolv IR kam gar
- Apple iPhone 13 Mini 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- HP 15 Zbook Studio G8 FHD IPS i7-11850H vPro 32GB 512GB SSD Nvidia A2000 Studio Win11 Pro Garancia
- Eladó karcmentes Honor 20e 4/64GB / kék / 12 hó jótállással
- Hordozható Gamer Számítógép / PC! HP Omen X 1000P / I7 7820HK / GTX 1080 8GB / 16GB DDR4
- HP EliteBook 840 G8 i5-1135G7 16GB 512GB 1 év garancia
- Lenovo IdeaPad Gaming 3 - 15.6" FHD IPS 165Hz - Ryzen 5-5600H - 16GB - 512GB - RTX 3050 Ti - Win11 P
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest