Új hozzászólás Aktív témák
-
Dany007
veterán
Hoppá, most vettem észre, hogy ide még nem válaszoltam... Végülis jobb később, mint soha.
Btw: beírtam a google-be hogy "multi univerzum" így ahogy írtam, és csak magyar nyelvűre kerestem, ezt az oldalt adta be
Na izé, én is szívesen találkoznék ilyenekkel. Kíváncsi vagyok mire képesek.
Vagy is inkább arra lennék kíváncsi, hogy mire lehetnének képesek, ha fiatal koruk óta tanítva lennének egy bizonyos dologra.
Több, mint v.színű, hogy ezek az emberek úgy láthatják a világot, ahogy mi elképzelni sem tudjuk. Hátha kihoznának valami újat, a jelenlegi tudásból, valami olyat, amit a sok törvényektől, és szabályoktól megkötött tudós nem tudna.Kicsit hasonlít a gyerekek fantáziájához. Amikor az ember még nem ismeri az általános 'szabályokat' és a saját képzeletét használja, de mégis sokszor logikusan.
-
zoltanz
nagyúr
Én egyszer találkoztam ilyenl autista savant beteggel sajnos képtelenek magukról gondoskodni, de eszméletlen képeségeik vannak.
Akivel beszéltem ismerte az összes ismerőse születésnapja dátumát évszámát, ápolói igazolványszámát, lejárat időpontját meg ilyesmi kb 1-2 mp -et gondolkodot egy egy kérdésen és mondta hibátlanúl.
-
Dany007
veterán
Így van, de én még egy szinesztéziást se láttam, aki 40 jegyű számokkal számolna, vagy a pí értékét fejből elhadarja 22 ezer akárhányig. : )
Sőt a wiki szerinte a szinesztéziás emberekről sokáig azt hitték, hogy rosszabbul számolnak, mint az átlag. Persze ez nem igaz.
Viszont az okát még ma sem tudják, csak találgatnak. -
zoltanz
nagyúr
Színekkel számol
Ez a szinesztézia néven ismert jelenség, amikor az egyik érzékeléshez az agy automatikusan egy másikat is társít. Mellé 10 nyelven beszél
Hasonlóról már hallottam ha valaki túladagolja az LSD -t látni véli a szagokat hallja a képeket stb.
Ez kicsit más azért. -
Dany007
veterán
válasz
legendary
#137
üzenetére
Nem. Itt pontosan arról van szó, hogy a bal agyféltekük nem fejlődött ki rendesen ezért egyálltalán nem, vagy csak alig alig képesek használni.
Ezért semmiképen sem lehet azt állítani, hogy másra használják az agyi kapacitást.
Ők csaknem teljesen a jobb agyféltekét használják, a bal oldal ellensúlyozására a jobb agyféltek lett a domináns, és az fejlődött túl.Amúgy én nem állítottam, hogy az agy hány %-át használjuk és mennyit fogjuk egy szóval se
-
legendary
tag
Hi
Csak annyit szólnék hozzá, hogy szerintem ezeknek az embereknek nem jobb a képességük, csak egyszerűen másra használják az agyuk kapacitását a betegségük miatt.
A másik meg az hogy úgy gondoljátok, hogy most az agyunk x%-át használjuk és hogy majd később többet fogunk, az szerintem megint nem helytálló.
Amikor valamin gondolkodol, akkor most is az agyad maximálisan kihasználod, az agy bonyolultabb annál mint hogy ilyeneket kijelentsünk hogy most ennyire használom 100 év múlva meg annyira fogják az emberek használni. -
#136
Dany007
veterán
Depression
#135
Dany007
veterán
válasz
Depression
#135
üzenetére
Hát, ehhez feltételezni kell, hogy így megmaradunk mint most.
Ugyebár sokan gondolják úgy, hogy az emberiség a következő 500 évet se fogja megérni.
Persze erre lehet mondani, hogy a civilizált világ már ~ 5000 éves... De azért az 5000 évvel ezelőtti időket nem is lehet hasonlítani a mostanihoz. Szal, amikor már egy egyszerű gomb megnyomása is elég lenne ahhoz, hogy mindenki kipusztuljon a Földön, akkor azért van némi kockázat. Főleg ha eszünkbe jut az emberi társadalom szélsőségei.Szerintem nem kell ahhoz ezer évet várni
A technológia exponenciálisan fejlődik. Legalábbis úgy nagyjából. A legtöbb technika ha nem is közvetlenül, de újabb technikák létrehozását hozza magával. És sok esetben az új technológia segítségével lehet mégújabb technikát létrehozni. Úgy értem a mai csúcstechnológiák, de fogalmazhatnék úgy is, hogy szinte az összes technikai eszköz egymásra épül. Illetve az elődeire.Tehát, egyszerű példa, a lovas, lovas kocsis utazás több száz éves. És több száz évig meghatározó is volt. Aztán ~150 éve feltalálták az autót. Mint komplett szállítóeszközt, és manapság már 'mindenkinek' van. Cirka 100 év alatt teljesen eltűnt egy talán több ezer éve szolgáló szállítási forma.
Ott a számítógép. Még a 60as 70-es években is csodaszámba ment. Ma már mindenkinek van legalább egy.
Ugyan ez a mobiltelefonnal. 90-es években még csak a menő üzletembereknek, meg a nagy fejeseknek volt. Eltelt 10-15 év és már mindenkinek van.Persze mindez nagyon sok összetevőtől függ, de akkor is úgy tartom, hogy a technológia bizonyos szinten és szemszögből exponenciálisan fejlődik.
Sőt bizonyos esetben 1-1 technológiai újítás 5-10 vagy akár 15 különféle területen jelenthet fejlődést.Elhagyni a naprenszert az megint egy nagy ugrás lesz. Úgy gondolom, hogy amíg ilyen hagyományos meghajtással próbálkoznak, addig esély sem lesz rá.
Az extrémebb megoldások, amik csak elméletek, abba pedig pont azért nem fektetnek pénzt, mert nincs biztos megtérülés. -
#135
Depression
veterán
Dany007
#133
Depression
veterán
-
#133
Dany007
veterán
Szten Márs
#130
Dany007
veterán
válasz
Szten Márs
#130
üzenetére
Na, haza is értem.
Szal ez a Szavant szindróma az autizmus egyik fajtája.
A betegség végülis annyi, hogy az embernek a születésekkor valamiért a bal agyfélteke visszamarad a fejlődésben. Vagy nem is fejlődik ki teljesen.
Bizonyos (vagy minden, nemtudom) esetekben a test ezt úgy kompenzálja, hogy a jobb agyfélteke lesz a domináns, az aktívabb és a fejeltebb.
Ezért van, hogy az autisták nagyrésze nem képes beszélni, mivel a beszédközpont a bal féltekén van. Viszont a kreativitás, képzelőerő logikai érzék az mind a jobb oldalon.Ezért szerintem (csak szerintem) az autizmus és a szavant szindróma inkább egyfajta szuperhős képesség, mint betegség.
A cikkben egy ilyen szavant szindrómás srác Daniel Tammet szerepel. Akinek olyan számolási képességei vannak, amit egyik másik földi ember sem képes utánozni.
Ő a számokat vizuálisan képzeli el, színeknek és formáknak látja, majd a művelet végösszegét szintén. Ezért hihetetlenül gyorsan, és fejben képes számolni,_akár_30-40_jegyű számokkal is!
Ő tartja a rekordot a pí tizedesjegyeinek a kiszámításában. Több, mint 22 ezer helyiértékét sorolta fel a Pí-nek vizsgabizottság előtt 5 órán keresztül, és mindent fejből mondott, és fejben számolta ki!A srác még abban is különbözik a többi hasonlótól, hogy ő képes a kommunikációra, sőt, egy saját nyelvet is kidolgozott. Ugyan is szerinte a jelenleg használatos nyelvek nem képesek kellőképpen visszaadni az adott érzetet.
Közben megtaláltam a cikket. [link] A cikk végén, a "Színekkel számol" fejezettől érdemes olvasni.
Szóval, ez számomra döbbenetes. És lenyűgöző.
Sokan élből rámondják, hogy okés vannak extra képességű emberek, de nem gondolnak bele valójában mit is jelent ez.Mert az okés, hogy van mondjuk a távolugrás világrekordja ~ 9 méter, én meg mondjuk képes lennék 4 métert ugrani. Vagyis a világ legjobbja 2x olyan nagy teljesítményre képes, mint egy átlagos, okés...
De ez más. Egy átlagos ember max 2-3 talán 4 jegyű számokkal képes elvégezni az alapműveleteket. Bár kétlem, hogy egy átlagos ember ki tudná számolni fejből a 7645 osztva 378-at. Főleg, hogy ha tört a vége. De mind1.
Szal, az a lényeg, hogy ez a srác nem 2x-3x jobb fejszámolásban mint egy átlagos ember, hanem legalább 35-40x !
A sportteljesítményre (ami ugyan tisztán fizikai sport) lefordítva ez olyan, mintha a világrekord távolugrás ~ 160 méter lenneSzal nem egyszerűen arról van szó, hogy jobbak a képességei, hanem esetenként több százszor jobb, mint egy átlagos embernek!
És mindezt csak annyival érte el, hogy a jobb agyfélteke aktívabb és túlfejlettebb egy átlagos emberénél.
Ilyenkor mindig felmerül bennem a kérdés, hogy vajon mire is lehet képes az emberi agy... Elvégre nincs megnyúlt feje... nincs extra agyterület... Vagy ha van is, akkor az milliméterekben mérhető... Szóval hihetetlen, és szerintem jócskán megérne egy kis kutatást a dolog. -
#132
Dany007
veterán
Szten Márs
#130
Dany007
veterán
válasz
Szten Márs
#130
üzenetére
Ja így már más sry : P Akkor a Hold gravitációját is bele kéne számolni, ha pont olyan az állás...
Folytatom majd a gondolatmenetet... Csak 7végén itt van nálam b.nőm És nincs oda érte ha ilyenkor írok kisregényeket De este jövök vissza... és akkor kifejtem. Szerintem is érdekes téma, csak keveset tudok róla... Majd talán megkeresem a cikket is, amiben a konkrét story volt. -
#131
#16820480
törölt tag
Szten Márs
#130
#16820480
törölt tag
válasz
Szten Márs
#130
üzenetére
azért a Föld forgását nem feltétlenül érdemes elhanyagolni
attól függ milyen magasról ejted el azt a labdát 
-
#130
Szten Márs
nagyúr
Dany007
#129
Szten Márs
nagyúr
Ugyan, rájössz magadtól is
De kis segítség: a Föld forog a saját tengeje körül. Ezen kívül kering a Nap körül.
Persze, átlagos számításokba elhanyagolható dolgok, de ha már mindent össze akarunk írniAmúgy az előző gondolatmeneted nem maradt a levegőben lógva? Érdekel attól, hogy nem írtam rá semmit, de nem ismerem, nem hallottam még róla, szóval sokat nem tudok hozzátenni...
-
#129
Dany007
veterán
Szten Márs
#128
Dany007
veterán
válasz
Szten Márs
#128
üzenetére
Ez biztos valami kukacoskodás : P De kiváncsi vagyok
Sorold : P -
#127
Dany007
veterán
Szten Márs
#125
Dany007
veterán
válasz
Szten Márs
#125
üzenetére
Igen, de ha jól emlékszem direkt nem kihajítottam, csak leejtetem : P
Persze szándékos volt az egyszerűsítés.Amúgy ha már matek, meg képletek... Hallottál már a savantokról? Autista emberek, akik valamelyest még képesek a kommunikációra...
Közülük is van egy, (most megnem mondom h hívják) aki eléggé elhíresült. Ő az aki képes több tíz ezer számjegyű számokkal bármilyen műveletet azonnal elvégezni...
Ő tartja a pí értékeinek kiszámítási rekordját... Amikor kamerák előtt ha jól tudom 5 órán át sorolta a 3,14 után lévő értékeket. És így tovább
Na de most nincs több időm ezt kifejteni... majd később leírom, hogy is jön ez ide... : P -
#126
zoltanz
nagyúr
Szten Márs
#125
zoltanz
nagyúr
válasz
Szten Márs
#125
üzenetére
Nem kell feltétlen, hogy mégegyszer pont ugyanígy lejátszódjon, egy DNS mért ne bírna ki a fagyasztva a világűrben pár milló évet? Az más kérdés hogyha nem a földről származik az ember, tegyük fel, azok akik küldték a DNS -t mik és ők honnan származnak?
-
#125
Szten Márs
nagyúr
zoltanz
#124
Szten Márs
nagyúr
Én nem tartom elképzelhetőnek. A kifejlődésünk túlságosan esetleges ahhoz, hogy mégegyszer pont ugyanígy lejátszódjon - visszautalva a régebbi témára, persze véges világegyetem esetén.
Hogy mit szeretnék megtudni tőlük... nos, ez maradjon az én titkom
Dany007:
És akkor leegyszerűsítettük a dolgot, mert csóró labdára valójában több erő hat, ha kihajítod az ablakon -
#124
zoltanz
nagyúr
Szten Márs
#98
zoltanz
nagyúr
válasz
Szten Márs
#98
üzenetére
Mért mit szeretnél tőlük megtudni ha már kapcsolatban lennénk?
Amúgy szerintem elképzelhető, hogy olyanok mint mi, esetleg sokkal jobban ki tudják használni a szürkeállományukat és valamilyen úton módon képesek a telepátiára is.
-
#123
Dany007
veterán
Szten Márs
#121
Dany007
veterán
válasz
Szten Márs
#121
üzenetére
Eszembe jutott még egy hasonlat, hogy kiegészítve az utolsó bekezdésed teljesen egyértelművé váljon az álláspontom
Szal, ha kidobunk az ablakon egy labdát akkor leesik. Ez lehet valaminek a következménye, de az előzménye is. De a lényeg ilyen egyszerű... ha kidobjuk, akkor leesik.
De persze ezt el lehet mondani úgy is, hogy ha kidobsz egy labdát az ablakon, akkor a rá ható erőket vektorokként is fel lehet írni. Van egy F felhajtó erő. És van egy F gravitációs erő, ami F=mxg. Meg akár a légellenállást is belevehetjük ha pontosak akarunk lenni.
A lényeg hogy a felhajtó erő fölfelé, a gravitációs erő pedig a Föld középpontja felé mutat. A képlettel kiszámolva megkapjuk az eredményt, és amelyik érték a nagyobb, arra felé mozdul el a test. Tehát ha az F gravitációs erő nagyobb, mint az F felhajtó erő, ami az ablakon kidobott labdánál legtöbb esetben igaz, akkor a labda iránya lefelé, a Föld közepe felé mutat.Ezzel csak arra akartam rámutatni, amit végülis te is megfogalmaztál, hogy el lehet mondani/magyarázni egyszerűen is, meg képletekkel is. A lényeg mind a két esetben ugyan az. De tény, ahogy az az én példámon is látszik, hogy sokkal korrektebb és pontosabb megfogalmazás az, ha képleteket használunk.
-
#122
Dany007
veterán
Szten Márs
#121
Dany007
veterán
válasz
Szten Márs
#121
üzenetére
Szerintem megértettük egymást, csak elbeszéltünk egymás mellett.
"Persze, sok gyakorlati következményét ezeknek az elméleteknek simán el lehet szóban mondani, azokat tényleg érti és jól érti az ember. De ennél tovább nem fog tudni menni. Persze ez is elég lehet akár, sőt, 100 emberből átlag 101-nek elég, de legyünk tudatában annak, hogy nem tehetünk abszolút egyenlőségjelet ezek emberi fordítása és valós megtestesülése közé."
Ott a pont. Ez a lényeg. Tisztában vagyok / voltam vele, hogy mindazt, amiről e könyvekben szó van a matematika írja le kifogástalanul. (100%-ig pontosan).
Viszont én nem is akarok ilyen téren tovább menni. Épp elég nekem ezeket az infokat emészteni, és feldolgozni. A tovább menetel a tudósok dolga -
#121
Szten Márs
nagyúr
Dany007
#116
Szten Márs
nagyúr
Azt hiszem nem tudtam megint kifejezni amit akartam ezekkel a könyvekkel kapcsolatban, de ennél tisztábban és érhetőbben már nem tudom kifejezni, így feladom. Szerintem azért olvasd át mégegyszer, amit írtam, hátha.
Na jó, még egy próba:
Sheratan mondatát tudom csak idézni:
"de minél lazábban próbálnak valami magyarázni, minél inkább átültetve a hétköznapi nyelvre, annál inkább felbukkannak torzulások is"Vedd úgy, hogy a hétköznapi nyelv egy közelítő leírás. Minnél elvontabb fizikai dolgot írnak le vele, annál pontatlanabb a közelítés. Egy szintig tökéletes a dolog, egy szint után pedig kezd egyre kevésbé az lenni. Nem a nagy tudósok hibája, és nem tudnak vele mit kezdeni, mert nem nyelvújítók és valószínűleg ha azok lennének, ilyen mértékben akkor sem tudnának nyelvet újítani - főleg hogy erre már van nyelv, csak matematikának hívják.
Vagy vedd azt, hogy kommunikálunk egy idegen civilizációval, aminek lényei tökmáshogy néznek ki és élnek mint mi. Ami közös bennünk, vagy fel tudunk fogni, mert tapasztalunk olyasmit, arra van szavunk és le tudjuk fordítani. De a többi fordításában torzulások lépnek fel, közelítő fordítást kell alkalmazni, analógiákat. Nem lesz pontos. Nem lesz jó. Jobb a semminél, persze. De arra nem lesz alkalmas, hogy ténylegesen átérezzük szegény idegen lények ilyen-olyan problémáit. Lefordíthatjuk a magunk analógiáira, de az mégsem ugyanaz. (Ennek a hasonlatnak is vannak sebei, szóval ha észrevetted, hogy hol vérzik, igen én is tudom, de nem tudtam jobbat, sorry)
A képletek és számítások nem csak a bizonyíthatóság miatt kellenek. A képletekből és számításokból bújik elő valójában az a világ, amit el akar mesélni a fizikus, és amit nyelvi hiányosságok miatt nem tud egyébként csak közelítőleg, néhol gyengébb, néhol erősebb torzításokkal átadni. A képletek és számítások ahhoz kellenek, hogy ezt a világot torzításmentesen láthassuk, a maga valójában.
Nagyon messzire elbeszélsz mellettem ezzel kapcsolatban. Persze, meg fogja érteni az ember az analógiákat. Persze, sok gyakorlati következményét ezeknek az elméleteknek simán el lehet szóban mondani, azokat tényleg érti és jól érti az ember. De ennél tovább nem fog tudni menni. Persze ez is elég lehet akár, sőt, 100 emberből átlag 101-nek elég, de legyünk tudatában annak, hogy nem tehetünk abszolút egyenlőségjelet ezek emberi fordítása és valós megtestesülése közé.
-
Kobe
veterán
válasz
legendary
#119
üzenetére
A mérés nem más, mint összehasonlítás....mondja a matematika.
Az hogy te a természetben igenis létező viszonyokat éppenséggel számokkal, vagy babszemekkel, neadjisten traktorkerékkel fejezed ki, attól még a viszonyok fennállnak.
Ilyen formában a matematika egy konstruált nyelv. Ha hasonlattal akarnék élni, azt mondanám, nagyjából mindenki tudja mi az hogy asztal, az hogy mi asztalnak, mások tablenek, desknek, és még anyámtudja minek nevezik, irreleváns. Ugyanúgy mindegy, hogy azt mondod, a kör kerülete 2rPi, vagy alma x mákszem x strucctojás, ahol az alma a duplaakkora egy sajátos manifesztációja. Ugyanúgy kitaláció az almát felruházni egy ilyen értékmérővel, de ez nem jelenti azt hogy nem létezik a természetben az, amire vonatkozik.A fizikai tények nemléte ugyanúgy aggályos. Az univerzumot akár matematikai biológia stb oldalról nézem, egyetlen dolog működteti, ez pedig az ok-okozat összefüggés. Az hogy egy embernek lehetősége van 12867195ö3ö2283959486975272 alkalommal fledobni egy labdát, mondván leesik e és 1 alkalommal nem esik le hanem ott marad, nem jelenti hogy az mögött nem állna éppen egy fizikai szituációban beállt változás ami az ok-okozatiságra vezethető vissza. Azért nem esett le, mert....megváltozott a gravitáció, mert....azért változott meg a gravitáció mert
Ha filozófiai oldalról akarod ezt közelíteni, bár szerintem felesleges, akkor javaslom nézz utána a "világ varázstalanításának" ami a felvilágosodással kezdődött (nem, nem a franciával). Minden magyarázhatóvá vált, és a matematika cska egy magyarázó eszközök között.
-
#119
legendary
tag
Szten Márs
#113
legendary
tag
válasz
Szten Márs
#113
üzenetére
Hi emberek!
Olvasgattam itt a fórumot és érdekesnek találtam az eszmefuttatásotokat.
Viszont én nagyon nem tudok egyetérteni azzal, hogy a számok nem kitalációk. A számokat igen is hogy az ember találta ki magának mintegy segédeszközként. A valóságban egyáltalán nincsenek számoknak megfeleltethető dolgok, csak ez emberi léptékkel nem tűnik fel.
A másik meg, hogy nincsenek fizikai tények. Erre jó példa a múltunk, eddig szinte minden ténynek vett elmélet megdőlt. Erre itt van egy idézet is:
"Végtelen számú kísérlet sem bizonyíthatja, hogy igazam van, de egyetlen kísérlet is bizonyíthatja, hogy tévedtem." - Albert Einstein -
Dany007
veterán
válasz
#16820480
#117
üzenetére
Ja, most erre annyit tok mondani, hogy értem
Egyértelmű, hogy azért használtam a képletet mert kíváncsi voltam. Túl messzemenő vagy új következtetésre nem is számítottam.A heisenberg elv elég komplikált. Valójában nem is tetszik nekem. De ettől még érdekes. És számolni is lehet vele.
"szóval az ilyen elméletek, meg ismeretterjesztő dolgok nagyon jók, de minél lazábban próbálnak valami magyarázni"
Én nem azt mondtam, h lazábban kell magyarázni
Elég ha képletek nélkül. Jó, tudom van amit nem lehet. Akkor azt a részt nevezzük kicsit lazábbnak. De szerintem a Hawking könyv így sem nevezhető lazának. A Penrose féle, amit én is olvastam, az meg képletes. Mármint képletekkel teli : P Persze nem annyira, mint te szeretnéd, de szerintem eléggé.Spektrumot nem szoktam nézni. Inkább Discovery, meg Science. Persze itt is ritkán megy igazi tudományos műsor. De pl a múltkor egy 3 órás kisfilm volt a kritikus 6fok-ról. És igen érdekes volt...
Onnan csak olyasmi információkat szoktam venni, mint pl Hubble életének részletei, vagy mittomén... alapvető információk és elméletek. -
#16820480
törölt tag
nem az a baj, hogy te rájöttél magadtól, hanem az, hogy ez egyrészt nem biztos megoldás, másrészt meg lassú. csak ennyit akartam.
az ilyen helyettesítősdi az csak szigorú monoton képleteknél válik be, hogy helyettesítessz egyet, aztán még párat, és rájössz egy tendenciára. régen volt, most fejből nem tudok neked példát mondani, de tanultunk pár olyan izgi függvényt, amire ez nem igaz. a másik meg az, hoyg ez egy 3 szereplős képletben működik, de mondjuk ha egy 3 soros képletből akarsz kihámozni valamit, akkor az "elegáns" megoldás is nagyon csúnya.de lehet egyébként, hogy én vagyok csak olyan állat, hogy ha valamit látok, hallok, akkor úgy hiszem el, ha valaki valami biztos alapból levezeti nekem. főleg akkor, ha ez valami tudományos dolog kéne legyen.
amúgy a Heisenberg féle elmélet tök egyszerű: valami vagy van, vagy megy valahová
nem tudom kitől hallottam...szóval az ilyen elméletek, meg ismeretterjesztő dolgok nagyon jók, de minél lazábban próbálnak valami magyarázni, minél inkább átültetve a hétköznapi nyelvre, annál inkább felbukkannak torzulások is. mint az ilyen spektrum tévés műsorok, ahol olyanok is elhangoznak, hogy "az aszteroida és a kisbolygó közt az a különbség, hogy az egyiknek pontosan kiszámítható a pályája, míg a másiknak kaotikus"...
-
Dany007
veterán
válasz
#16820480
#114
üzenetére
A válasz egy része ott van az előzőben.
"de egy fizikus ezt úgy csinálná, hogy laza vonással veszi az adott kifejezés határértékét végtelenben... ezért is mondtam, hogy nézegess bele határértékszámításba, mert ez is remek példa rá."
Gondolom igazad van. De a lényeg nem ugyan az lett?
Én egy hétköznapi senki, az átlagos matek tudással is rájött, hogy a gravitációs erőtér végtelenbe nyúló Mind1, hogy egy fizikus ezt egyszerűbben, gyorsabban, vagy pontosabban csinálná, a lényeg, hogy ugyan arra jutottam én is."az a baj, hogy megfelelő matektudás nélkül ez nem nagyon fog menni. "
De ezt nem értem mért mondod?
Én nem számolni akarok vele. Csak megérteni a nagy fizikusok, tudósok, kutatók eredményeit, munkásságát, és a tudomány mai állását.
Mint előbb is felsoroltam, amióta foglalkozok ezzel a témával egy csomó dologgal kapcsolatban úgymond megvilágosodtam.
A tudomány szerepe fontossága és mikéntje. (Carl Sagan)
A húrelmélet alapjai, ami még ma is homály (Hawking)
Az időutazással kapcsolatos elméleti fejtegetések (Hawking)
Heisneberg féle határozatlanság. Ez sokáig homályos volt. (Hawking, Penrose)
A 'mindenség elméletének' problémája. (Hawking, Penrose, Kaku)
A kvantumfizikának bizonyos alapismeretei (Hawking, Penrose)
Az univerzum tulajdonságai... roppant méretek, erők amik alakítják, miként, hogyan stb... ( Hawking, plusz egyéb forrás)
Az emberi elme és a számítógép működésének kapcsolata, illetve hiánya (Penrose)
Multi-Univerzum elmélet (Kaku)Stb...
Ez mind mind olyan dolog, amikről 5-10 évvel ezelőtt még halvány fogalmam se volt. Kósza gondolatok csupán, de most szinte mindegyiket el tudnám magyarázni, és ami a legfontosabb, hogy én magam értem. (ugyanis szörnyen fogalmazok)
Nem kellett ehhez képlet. A heisenber elv megértéséhez sem kell képlet! -
#115
Dany007
veterán
Szten Márs
#113
Dany007
veterán
válasz
Szten Márs
#113
üzenetére
hohó!
Nagyszerű példa! Köszönöm! A felénél már felcsillant bennem a 'lámpa' rájöttem, mit is akartál / akarsz mondani az egésszel
A nullával azért nincs bajom, mert azt az ember úgy fogja fel, hogy az a 'nincs'. Persze sokszor a 'nincsnek' is fontos szerepe van. De ugye vagy van valami, vagy nincs. A nulla az pont az, amikor nincs. Lehet ez elektron, atom vagy akármi.
De sokkal életszerűbbnek találom mint a végtelent. Persze gondolom a megfoghatósága / illetve meg nem foghatósága miatt.Visszatérve a könyvekhez... Szerintem nem szükséges, hogy mindent képletekkel igazoljanak az olvasónak. Elvégre nem a nobel bizottság olvassa vagy ilyesmi.
A lényeg a megértés. És ha már egy olyan elismert elméleti fizikusról van szó, mint Hawking, akkor az ember úgymond elhiszi, amit mond. Másrészt, ha nem állná meg a helyét az írása, akkor 100%, hogy a tudós társadalom reagált volna rá, igen hevesen az elmúlt 10-15 évben, amióta elsőnek kiadták az Idő rövid történetét.A képletek és a számítások arra kellenek, hogy az illető 100%-ig bebizonyítsa az állítását. Ellenőrizhető, megismételhető legyen. Lehessen látni, hogy mit miből vezetett le. Hogyan jutott el a végkifejletig, és így tovább.
Több, mint valószínű, hogy Hawking esetében - aki szintén 'nem nagyon' konyít a matekhoz (persze nálunk biztos jobban) ezért helyette sok esetben Penrose végezte a számításokat, illetve az ellenőrzéseket - több kötetes lexikonra lett volna szükség, ha mindazt az információt képletekkel is levezette volna, amit a könyveiben írt.Amikor elkezdek Crysisozni (lol), akkor a VGA sem a nullákat egyeseket, és logikai műveleteket mutatja be, hanem a már kész csodálatos grafikát. (ez az idóta hasonlataim egyike... ha majd olvasod amit írtam, akkor sok ilyennel fogsz találkozni)
Tehát lényeg a lényeg, ezek a könyvek is a végkifejletet, illetve legtöbb esetben az odáig vezető út magyarázatát írják le, de nem képletekkel. A lényegen nem változtat.
A végkövetkeztetést, és felfedezést írja le, annak a fizikai oldalát.
Ha nekem egy világhírű fizikus azt mondja, hogy a lejtőn a labda le fog gurulni és ezért nekiütközik egy akárminek, ami elindít egy akármit stb... Akkor én azt elhiszem, és nem fogom keresni a képletet, hogy mivel tudom én is kiszámolni a labda gurulását. Hogy tényleg legurul-e.
Na mind1, ez így most nagyon össze-vissza lett.A lényeg, hogy így is sok dologra rávilágítottak ezek a könyvek, és sokat segítettek a megértésben. Pl a heisenberg féle határozatlansági elv (ide tartozik az elektronos és C60-as interferencia kísérletek). A hullámelmélet, a szuperpozíció, a húrelmélet ( bár ez még mindig nem tiszta). És még sorolhatnám... Egy rakás olyan dolog, amit megismertem, megtudtam miként és miért, és meg is értettem!
-
#114
#16820480
törölt tag
Szten Márs
#111
#16820480
törölt tag
válasz
Szten Márs
#111
üzenetére
hű, khm, hát azért Landau-t ajánlgatni így elég merész szerintem
bár én csak egy könyvéből tanultam, de az általánosan elfogadott vélemény az volt róla, hogy bár zseni, de túlságosan is egyenrangúnak kezeli az olvasót. például egy számolás levezetésénél a 10-ből hajlamos 6 lépést kihagyni, mivel azok triviálisak, az ember meg csak les, hogy az egyik sorban levő egyenletből hogy jött ki a következő 
Dany007: az a baj, hogy megfelelő matektudás nélkül ez nem nagyon fog menni. márpedig az egyetemi mateknak nagyon nagyon kevés köze van ahhoz, amit gimiben tanítanak. az egész szemlélete más. amit te is mondtál például, hogy a gravitációs képletbe behelyettesítettél eg értéket, és megnézed, hogy mi lesz a végeredmény. ez persze gyakorlatias, de egy fizikus ezt úgy csinálná, hogy laza vonással veszi az adott kifejezés határértékét végtelenben... ezért is mondtam, hogy nézegess bele határértékszámításba, mert ez is remek példa rá.
de ha a végtelennel bajod van, akkor a nullával miért nincs? persze, bizonyos környezetben az átlagember is tudja értelmezni, de úgy általában mi az a nulla? de ezek már filozófiába nyúló témák
a matematikusok csak simán számolnak vele, és kész.amúgy a Hawking könyvek, és a többi hasonló jellegű írás ugyan szemléletes, de ez olyan dolog, hogy vagy elhiszed, vagy nem. nem akarok vallási témába elmenni, csak példaként hozom fel, hogy olyan, mint a Biblia, vagy a szutrák a buddhizmusban. vagy elhiszed, vagy nem. nincs konkrét megcáfolhatatlan magyarázat benne, mert ilyet csak megfelelő matematikai számításokkal lehet alátámasztani jelenlegi tudományszemléletünkkel. ha előveszel egy egyetemi fizika egyzetet, akkor ott le lesz írva feketén fehéren, hogy mi miért van. és ha eléggé értessz hozzá és képes vagy felfogni, hoyg mit írnak, akkor belátod, hogy azok konkrétan levezetett, bebizonyított, cáfolhatatlan dolgok.
szerk.: ááh, sokáig gépeltem, közben megelőztek a gondolatmenetben
-
#113
Szten Márs
nagyúr
Dany007
#112
Szten Márs
nagyúr
Visszatérve kicsit az előző témára. Mennyire érdekes dolog, hogy a végtelennel kapcsolatban az embereknek vannak ilyen-olyan ellenérzései, nem tekintik egzakt létezőnek, stb... A nullával kapcsolatban pedig nincsenek. Pedig a nulla természetében (és valójában jelentésében) nem kevésbé problémás, mint a végtelen, sőt, ha lehet még problémásabb
Mégis, az ősember tudta, hogy van egy báránya, vagy két báránya, vagy három báránya, vagy nem van báránya Így szépen kialakultak a természetes számok. Olyat nem tudott megfigyelni, hogy minusz három báránya van, így ez számára nem létezett.
A negatív számok sem feltétlen természetesebbek, mint a végtelen maga. Mégis elfogadjuk a létezésüket, pont azért, amit írtál: számolásokhoz szükség van rájuk, és bizonyos dolgok úgy jósolhatóak meg pontosan, hogy használjuk őket. Igazolva vannak, kész. De bizonyos számolásokban vígan ott csücsül a végtelen, és igen, bizonyos dolgok vele való számoláskor jósolhatóak meg. Ilyen gondolatfonál mentén tehát ez is legalább annyira elfogadható kell, hogy legyen, mint bármely negatív szám.No és nézzük meg, hogy hogy lehet egzaktul számolni a végtelennel. Csak neked kikerestem egy példát
Adva vagyon egy számsorozatunk: 5n-8 / 3n+1, ahol is n tart a végtelenbe, ahogy szépen halad a számsorozatunk. Magyarán egyre magasabb n-eket veszünk, egészen a végtelenig és azt vizsgáljuk, hogy hova tart a sorozat a végtelenben, szépen kifejezve hova konvergál. Ennek megállapításához el kell osztanunk az 5n-8-at a 3n+1-el. Ne feledjük, n tart a végtelenbe, és n = végtelen esetén kell elosztanunk egymással a számlálót és a nevezőt. Ha n tart a végtelenhez, akkor a végtelenben 5n-8 értéke: végtelen. 3n+1 értéke: végtelen. Magyarán a végtelent osztjuk végtelennel. Na a gimiben ilyen ugye nincs, ott a végtelen feketén-fehéren van leírva, ilyesmit meg nem értelmezünk, hozzátéve a fogalom misztifikálásához nem keveset, de mindegy, ebbe ne menjünk bele. Osztjuk a nevezőt, meg a számlálót n-el (n nem egyenlő nulla): (5-8/n) /(3+1/n) eredményhez jutunk. Itt megnézzük, hogy a számlálónak mi a határértéke: n tart a végtelenbe, így 5-8/n (műveleti sorrendre ügyeljünk!) tart 5-höz, mivel 8/n értéke n = végtelennél nulla. 3+1/n értéke n = végtelennél ugyanilyen okból 3. Így példánkban a végtelent, ha elosztjuk végtelennel, akkor 5/3 lesz az eredmény. Ugye, nem is olyan misztikus entitás szegény? (Próbáljuk ehhez képest a nullát elosztani nullával 
)A számok pedig nem kitalációk, amiket az ember a világ megértésére alkotott. Számok léteznek, mi csak nevet adtunk nekik (nulla, egy, stb), és rendszerbe szedtük őket (pl. tízes számrendszer, igen így hosszú í-vel). A számok bele vannak szöve a világegyetemünk szövetébe. Elég csak az előbbi egy bárány, két bárány példára gondolni. Az ősember elnevezte egynek és kettőnek, illetve ungának és bungának az ő nyelvén. Aztán rájött pár dologra, pl. hogy unga bárány meg unga bárány az bunga bárány. Még pár ilyen egyszerű lépés, és onnantól kezdve a matematika önállóvá vált, önműködő, megy a maga kerekén - hangsúlyozom, a világegyetem szövetébe van szőve, mi csak felderítjük a működését és felépítését, elnevezzük és rendszerbe szedjük. Pont ezért a pozitív egész számok halmaza is végtelen, és nem azért, mert annak alkottuk, hanem natívan
A másik: az előző hsz-emben is próbáltam rá utalni, lehet rosszul tudtam kifejezni magam. A fő baj ezekkel az ismeretterjesztő könyvekkel (figyelem, a névben is benne van: ismeretterjesztő. Az pedig nem szakirodalom, nem véletlenül), hogy, ahogy te is említed, "képletek és számítások nélkül magyarázza el a legnehezebb dolgokat is". És persze, ez egy bizonyos határig tökéletes. Ez a határ pedig a hétköznapi emberi tapasztalat. Mert ugye azokra vannak fogalmaink, ami azon túl van, arra a matematika van. Persze, ami túl van a hétköznapi tapasztalatainkon, azt is meg lehet próbálni lefordítani arra a nyelvre, amely kifejezőképességének bizony a hétköznapi tapasztalat határt szab. Viszont ezek hasonlatok lesznek, analógiák, ilyen-olyan körülírások. Mivel nem tudja a nyelvünk kifejezni azt, amit kéne, nem lesz pontos ez az átfordítás. Nagyon nem lesz pontos. Így sokszor nem igazán azt jelentik a dolgok, amit kéne, és bizony, annak ellenére, hogy felfoghatónak tűnik, hisz pont ez a lényege, hogy annak tüntessék fel ezen a nyelven is, a fordítási pontatlanságok miatt a dolgok igazi megismertetésére alkalmatlan. És mint ilyenből, igazán nem lehet logikai következtetéseket levonni, meg úgy egyáltalában semmit. Sajnos ez van.
Ennek ellenére a cikkeidre kifejezetten kíváncsi vagyok, nekik is esem
-
#112
Dany007
veterán
Szten Márs
#111
Dany007
veterán
válasz
Szten Márs
#111
üzenetére
Van is benne valami, meg nem is
Engem mindig érdekelt a fizika. 8.-ban már a könyvtárban az atombomba sematikus működési elvét olvastam, persze hiába tudtam mit beszélek, nem igazán értettem.
És igazad van, a matematikai hátterem nincs meg hozzá. Sosem szerettem számolni.Bár tény, hogy fizikából mindig 4-5 között voltam, nulla, szó szerint nulla tanulással. Csak bejártam az órákra. És azért ott volt számolás bőven. Érettségim is 4-es lett belőle, úgy, hogy én voltam az első a csoportból, aki rá tudott jönni egy feladat megoldására és szépen tőlem jutt el mindenkihez
Azóta sokat vesztettem abból a tudásból. Jobban átláttam az egészet, de tény, hogy messze nem volt ekkora ismeretem mint most. És hát kisebb mennyiséget könnyebb átlátni még képletekkel is.Viszont pont az a lényeg a Hawking féle könyvekben, hogy képletek és számítások nélkül magyarázza el a legnehezebb dolgokat is. És szerintem meg lehet érteni, fel lehet fogni.
Tény, hogy a Penrose féle könyvhöz kell kemény matek tudás is. De a lényeget abból is le lehet szűrni. Persze én nem akarok sem utána számolni, sem a számításokat felhasználni.Én általában a kész tényekből és a tudósok / fizikusok által kiszámított és felfedezett eredményekből következtetek és érvelek. Ami magamtól jön, az csupán ezekből adódóan logikai összefüggések. Nem próbálok számításokkal kitalálni bizonyítani valamit, mert ahhoz úgyis csöppnyi a tudásom.
Amúgy ha egyszer lesz unalmas fél órád, akkor olvasd el a leghosszabb cikkemet, és abból kiderül, hogy hogyan és miként is állok a dolgokhoz.
Amit most írok, az sokkal tudományosabb lesz, az olvasott könyvek alapján, viszont saját látásmódba helyezve. De szeretek mindig a már bizonyított vagy elméletileg lehetséges keretek között maradni.
Ezért sem mélyedtem bele itt most jobban a dimenzió kérdésbe sem. -
#111
Szten Márs
nagyúr
Dany007
#110
Szten Márs
nagyúr
De ez nem igaz
...
És ez semÖnmagukban igazak, abból a nézőpontból, ahogy az emberke értette, lehet nem tudtam jól átadni. Viszont belátom, hogy ide nem volt jó analógia. Amiről a későbbiekben értekezel, természetesen tudomásom van
A többit majd hnap, jelenleg nem vagyok képes értelmes gondolkodásra
Mellesleg furcsa a viszonyod a témához és az infóid. Nem tudom jobban körülírni, de egy tippem had legyen:
Rengeteg ismeretterjesztő jellegű könyvet olvasol, de ezek matematikai hátterével nem foglalkoztál még, legalábbis nem olyan mélységig, aminek megértéséhez igencsak sokéves matematikai és fizikai tanulmányok szükségesek. Ilyenkor jön ki az ugyanis, hogy ezek a könyvek megpróbálják emberi nyelvre lefordítani a matematika nyelvén leírt fizikát és bizony ezek a hasonlatok, példák, ez az egész "fordítási" mechanizmus tökéletlen, nagyon nem az igazi.
Ha tévedek, igazíts ki.Hopp, most látom a linkedet, ez kissé megerősít abban, amit mondtam
A könyvet majd mképpen megnézemHa nem tévedek, és szeretnél mélységeiben foglalkozni a dolgokkal, szvsz akkor sem esélytelen az ügy, autodidakta módon sem. Csak a Paul Daviest, meg Hawkingot kell lecserélni mondjuk Landau-Lifsicre. Megérheti akár, mert bár pervezül hangozhat, érdekes
-
#110
Dany007
veterán
Szten Márs
#108
Dany007
veterán
válasz
Szten Márs
#108
üzenetére
Köszönöm a kimerítő választ.
"Ez a leelenőrizhetetlen, megfigyelhetetlen dolog meg egész egyszerűen nem érv. Azért, mert ilyen alapon minden, _minden_ megfigyelhetetlen és ellenőrizhetetlen."
De ez nem igaz
"A múltról csak emlékeink vannak, a jövő még nem történt meg, ilyetén módon nem lehetünk biztosak semminek a létezésében, legalábbis semmi olyan folyamatnak a létezésében, ami az időben folyik le."
És ez sem
Pontosan az a lényege a fizikának, és a tudományoknak, hogy a múlt és jelen eseményeiből megfigyeléseiből olyan következtetéseket von le, ami megjósolja valamilyen formában a jövőt.
A megfigyelések és kísérletek során szabályszerűség figyelhető meg a világban, és ezt lehet igazolni, megismételni, megfigyelni! A múltról is vannak feljegyzések és bizonyítékok.Kb olyan dolog, mint az, hogy meg tudjuk jósolni, hogy pontosan hol fog földet érni a labda ha ilyen és ilyen irányban, ennyi és ekkora erővel ilyen és olyan szögben dobjuk el. Persze komplikáltabb, de a lényeg, hogy a szabályszerűségek alapján megjósolható az adott esemény.
Ha ez nem működne, akkor nem létezne se autó, se hűtőgép, se számítógép se semmi.
Mindegyik a fizika szabályaira, törvényszerűségeire alapul.
Ha elgurítunk egy golyót 50km/h sebességgel, és ismerjük a tömegét, a gravit, a súrlódást stb... akkor pontosan meg tudjuk jósolni, hogy 5 perc múlva hol lesz az a golyó és mekkora lesz a sebessége. Ergo egy jövőbeni még be nem következett eseményt jósolunk meg. És hogy helyesen-e ? Hát ezt már milliószor kipróbálták a valóságbanSzal megfigyelés, és leellenőrzés dolog bizony, hogy érv! Elvégre ezek alapján állították fel a tudósok / fizikusok stb a szabályokat, törvényeket, ez alapján működik a világunk, és a technológiánk!
"láttál már elektront? Szeritned létezik? Csak a hatását ismerjük őt magát nem... "
Pontosan erről beszélek. Nem, még senki se látott. De megfigyeltük. Közvetve. Megismertük a tulajdonságait. Létrehoztuk. Felismertük a működésének szabályait és már több száz éve használjuk is a mindennapokban!
"A gravitáció erőssége a távolság négyzetével arányosan csökken. Mint ilyen, végtelen távolságig hat, csupán folyamatosan csökken az ereje. Ezt egy gimis fizikatankönyvből is ki lehet silabizálni. Ha ez megvan, akkor mégis hogy lehet olyannak nekiállni, hogy számítsuk ki hol a vége?"
Hehe, pontosan úgy számoltam ki, ahogy írtad. A gimis képlettel. Csak épp a távolságnak egy általam kitalált távolságot írtam be.
Tehát nem a távolságot akartam kiszámolni, hanem azt, hogy adott távolságban mekkora az ereje. És ugye, mivel végtelen, így akármilyen nagy távolságot is helyettesítettem be a képletbe, mindig kijött egy nagyon pici szám a végén. De persze ez még mindig matematikailag és fizikailag is elhanyagolható. Remélem így már érthető"Pozitív egész számok halmaza."
Ja, ez szintén egy emberi kitaláció. Egyfajta segédeszköz a világ megértésére. De tény, hogy végtelen...
Paul Davisnek most én is olvasom egy könyvét. Hát, az inkább mese. Sokkal érthetőbb mint Hawking, és nem is mond sok újat, csak kicsit másképp.
Próbáld a Penrose könyvet
- ajánlóm - Kb ugyan azt próbálja magyarázni, mint Hawking, pontosabban a kvantumfizikát, a klasszikus fizikát, és az emberi elmét... De matematikai alapokon. Na ott tényleg nem tudtam egyszerűbben megfogalmazni a mondatokat... Agyhalál egy könyv De felettébb érdekes! -
#109
Dany007
veterán
Szten Márs
#108
Dany007
veterán
válasz
Szten Márs
#108
üzenetére
Köszönöm a kimerítő választ.
"Ez a leelenőrizhetetlen, megfigyelhetetlen dolog meg egész egyszerűen nem érv. Azért, mert ilyen alapon minden, _minden_ megfigyelhetetlen és ellenőrizhetetlen."
De ez nem igaz
"A múltról csak emlékeink vannak, a jövő még nem történt meg, ilyetén módon nem lehetünk biztosak semminek a létezésében, legalábbis semmi olyan folyamatnak a létezésében, ami az időben folyik le."
És ez sem
Pontosan az a lényege a fizikának, és a tudományoknak, hogy a múlt és jelen eseményeiből megfigyeléseiből olyan következtetéseket von le, ami megjósolja valamilyen formában a jövőt.
A megfigyelések és kísérletek során szabályszerűség figyelhető meg a világban, és ezt lehet igazolni, megismételni, megfigyelni! A múltról is vannak feljegyzések és bizonyítékok.Kb olyan dolog, mint az, hogy meg tudjuk jósolni, hogy pontosan hol fog földet érni a labda ha ilyen és ilyen irányban, ennyi és ekkora erővel ilyen és olyan szögben dobjuk el. Persze komplikáltabb, de a lényeg, hogy a szabályszerűségek alapján megjósolható az adott esemény.
Ha ez nem működne, akkor nem létezne se autó, se hűtőgép, se számítógép se semmi.
Mindegyik a fizika szabályaira, törvényszerűségeire alapul.
Ha elgurítunk egy golyót 50km/h sebességgel, és ismerjük a tömegét, a gravit, a súrlódást stb... akkor pontosan meg tudjuk jósolni, hogy 5 perc múlva hol lesz az a golyó és mekkora lesz a sebessége. Ergo egy jövőbeni még be nem következett eseményt jósolunk meg. És hogy helyesen-e ? Hát ezt már milliószor kipróbálták a valóságbanSzal megfigyelés, és leellenőrzés dolog bizony, hogy érv! Elvégre ezek alapján állították fel a tudósok / fizikusok stb a szabályokat, törvényeket, ez alapján működik a világunk, és a technológiánk!
"láttál már elektront? Szeritned létezik? Csak a hatását ismerjük őt magát nem... "
Pontosan erről beszélek. Nem, még senki se látott. De megfigyeltük. Közvetve. Megismertük a tulajdonságait. Létrehoztuk. Felismertük a működésének szabályait és már több száz éve használjuk is a mindennapokban!
"A gravitáció erőssége a távolság négyzetével arányosan csökken. Mint ilyen, végtelen távolságig hat, csupán folyamatosan csökken az ereje. Ezt egy gimis fizikatankönyvből is ki lehet silabizálni. Ha ez megvan, akkor mégis hogy lehet olyannak nekiállni, hogy számítsuk ki hol a vége?"
Hehe, pontosan úgy számoltam ki, ahogy írtad. A gimis képlettel. Csak épp a távolságnak egy általam kitalált távolságot írtam be.
Tehát nem a távolságot akartam kiszámolni, hanem azt, hogy adott távolságban mekkora az ereje. És ugye, mivel végtelen, így akármilyen nagy távolságot is helyettesítettem be a képletbe, mindig kijött egy nagyon pici szám a végén. De persze ez még mindig matematikailag és fizikailag is elhanyagolható. Remélem így már érthető"Pozitív egész számok halmaza."
Ja, ez szintén egy emberi kitaláció. Egyfajta segédeszköz a világ megértésére. De tény, hogy végtelen...
Paul Davisnek most én is olvasom egy könyvét. Hát, az inkább mese. Sokkal érthetőbb mint Hawking, és nem is mond sok újat, csak kicsit másképp.
Próbáld a Penrose könyvet
- ajánlóm - Kb ugyan azt próbálja magyarázni, mint Hawking, pontosabban a kvantumfizikát, a klasszikus fizikát, és az emberi elmét... De matematikai alapokon. Na ott tényleg nem tudtam egyszerűbben megfogalmazni a mondatokat... Agyhalál egy könyv De felettébb érdekes! -
#108
Szten Márs
nagyúr
Dany007
#105
Szten Márs
nagyúr
No.
Részemről azért nem írtam konkrét példát, mert úgy gondoltam, ha érdekel, magadtól is keresel és utánanézel, ha meg nem, akkor nem fogok keresgélni. Ennek ellenére, ha kifejezetten kéred, keresek neked példákat. Itt nincs semmi "túl komoly" meg ilyesmi, ennyi a történet.A végtelennel az a gond, hogy mivel az ember, szintén olyan okokból, hogy normális élete során nem találkozik ennek a fogalomnak a megtestesülésével, nem tudja elképzelni. És ezen okból túlmisztifikálja, mindenféle fura filozófiai képződménynek nézi, meg ilyen-olyan matematika-mitológiai alaknak, de nem az. Te is annak nézed, nem az.
Ez a leelenőrizhetetlen, megfigyelhetetlen dolog meg egész egyszerűen nem érv. Azért, mert ilyen alapon minden, _minden_ megfigyelhetetlen és ellenőrizhetetlen. Mert nincs más, csak a jelen. A múltról csak emlékeink vannak, a jövő még nem történt meg, ilyetén módon nem lehetünk biztosak semminek a létezésében, legalábbis semmi olyan folyamatnak a létezésében, ami az időben folyik le. Ja, hogy minden abban folyik le? Na, akkor nem lehetünk biztosak semmiben
Ezt egy buddhista főiskolás mesélte nekem, igaza van, de valahogy mégsem hinném, hogy ilyen irányba kéne mozdulnunk megismerés terén. A végtelennel ugyanez a helyzet.
Nem mellesleg nem a végtelen az egyetlen dolog, amit nem "látsz", nem tapasztalsz meg, mégis létezik. Nézzük csak... láttál már elektront? Szeritned létezik? Csak a hatását ismerjük őt magát nem... Lehet nem a legszerencsésebb példa és biztos vagyok benne, hogy van még kismillió, de késő van, más nem jutott az eszembe.
De mondom, ilyen irányba nem mehetünk el a megismeréssel, mert sehova nem jutunk, csak a vállvonogatásokig. A végtelen egzakt létező és nem is annyira misztikus, mint ahogy az emberi elme azt gondolja, csupán életünk kezdete óta az a világ, amibe nap, mint nap mozgunk nem ad alkalmat megtapasztalni, ezért hajlamosak vagyunk mindenfélét gondolni róla, ez a történet is ennyi, nem több.A gravitáció meg végtelen hatósugarú.
"Ki lehet számítani a Hold gravitációjának 'határát'. Egyszer próbálkoztam vele... Még a Nap túloldalán is van értéke."
Szóval ez érdekelne, hogy csináltad. Csúnya csapda lenne, ha azt kérném mondd el, hogy mit és hogy számoltál, mert ez így ebben a formában, bár teljesen igaz, mégis... hogy is mondjam. Inkább megmagyarázom.
A gravitáció erőssége a távolság négyzetével arányosan csökken. Mint ilyen, végtelen távolságig hat, csupán folyamatosan csökken az ereje. Ezt egy gimis fizikatankönyvből is ki lehet silabizálni. Ha ez megvan, akkor mégis hogy lehet olyannak nekiállni, hogy számítsuk ki hol a vége? O.o Szóval érted a gondot Még furább, hogy ezt te is tudod, hisz írod is: "Szal a képletek alapján, a Hold gravitációs tere végtelen"
No mindegy, de nem tudtam nem fennakadni rajta."Ergo visszajutottunk oda, hogy írtam egy egyszerű példát a végtelen létezésére, ami képlettel bizonyítható, csak az a gond, hogy egy bizonyos távolság után az az érték annyira kicsi, hogy nincs értelme figyelembe venni se."
Tudok egy egyszerűbb példát a végtelenre, ha már a gravitáció erejének a csökkenése zavar minket. Pozitív egész számok halmaza. Ennyi. Megvan a végtelenünk, és nem is csökken az erőssége, mint a gravitációjé. Amúgy Chuck Norris elszámolt végtelenig. Kétszer
Amúgy az a furcsa, hogy Hawking könyvei teljesen érthetetlenek, szörnyű az egész, magyarul, de más könyvek, pl Paul Davies ugyanilyen témájú könyvei meg teljesen abszolúte érthetőek. Persze, más fordítóbrigád csinálta, szóval tényleg lehetséges, hogy a fordításnál történik valami. Meg kéne lesni az eredeti angol kiadást.
-
Dany007
veterán
válasz
#16820480
#102
üzenetére
A válasz a dimenziós kérdésre a húrelmélet. És a szuperhúrelmélet. Ami valójában a szuperszimetria és húrelmélet egyvelege. De ott van még az M-elmélet. Meg a brán világ... Ami szintén a húrelmélethez kapcsolódik. Most még magamnak is túlkomplikálom a dolgot....
A lényeg, hogy ha a húrelmélet bebizonyosodik, akkor azzal automatikusan bizonyított lenne a 11 dimenzió létezése. Meg még egy csomó izgalmas dolog : )
Pontosan erre adhat bizonyítékot a CERN-ben történő kísérlet... De sajna erre várni kell még szeptemberig... És utána még pár évet... -
#106
Dany007
veterán
Szten Márs
#101
Dany007
veterán
válasz
Szten Márs
#101
üzenetére
"nem mellesleg szerintem Hawking, amellett, hogy hatalmas tudús, borzasztó rosszul ír"
Az én megfigyelésem szerint nem Hawking ír pocsékul, hanem a fordító fogalmaz irdatlanul szarul és érthetetlenül.
Ugye nem egyszer van, hogy - pl az Idő rövid történetében - 4-5 soros mondatok vannak, amiket az embernek 2-3x végig kell gondolnia és olvasnia mire felfogja a lényeget. Na én ilyenkor a könyebb megértés miatt 4x-re lefordítom magamnak egy érthetőbb mondatra. Nem egy esetben tudtam a 3-4 soros mondatot egy mondatban lényeget kiemelve elmondani magamnak.
Szal szerintem a fordítók az angol-magyar közti különbség miatt a nyers fizikai szakszövegeket és magyarázatot sokszor túlkomplikálják. -
#105
Dany007
veterán
Szten Márs
#95
Dany007
veterán
válasz
Szten Márs
#95
üzenetére
Még annyi a végtelenről, hogy ugye a gravitációs erő is végtelen. Mert az. Ki lehet számítani a Hold gravitációjának 'határát'. Egyszer próbálkoztam vele... Még a Nap túloldalán is van értéke.
Szal a képletek alapján, a Hold gravitációs tere végtelen. Pontosan úgy, ahogy te is mondod. Csak a lényeg, hogy végtelen távolságban végtelenül kicsi az ereje, így matematikailag elhanyagolhatónak nevezik. Ergo visszajutottunk oda, hogy írtam egy egyszerű példát a végtelen létezésére, ami képlettel bizonyítható, csak az a gond, hogy egy bizonyos távolság után az az érték annyira kicsi, hogy nincs értelme figyelembe venni se. -
#104
Dany007
veterán
Szten Márs
#95
Dany007
veterán
válasz
Szten Márs
#95
üzenetére
Na, csak hazaértem, hogy tudjak válaszolni
Persze nem szándékos kötekedés, csak próbálom védeni az álláspontom.Szóval, mind ketten ajánljátok, hogy nézzek utánna a végtelennek. Viszont ahogy látom, a dolog talán túl komoly ahhoz, hogy konkrét példát is írtatok volna.
Így nem is néztem utána. Én a végtelent a jelentése alapján szeretném értelmezni, nem pedig mint valami matematikai formulát.A végtelennel nagyjából az a gond, mint Istennel. Leellenőrizhetetlen, megfigyelhetetlen. Elvégre ha képes lennél megfigyelni a végtelent, akkor az már eleve nem lehet végtelen.
(mint korábban említettem, végtelen ciklust írni ill. generálni természetesen lehetséges. Ahol szándékosan úgy van megírva egy ciklus, hogy végtelen legyen. Így elég magát a képletet vizsgálni, hogy bebizonyosodjunk arról, hogy soha nem fog véget érni.)
Viszont ilyet és ilyen formában állítani a világegyetemről badarság, illetve szintén megfigyelhetetlen lenne. Ezzel nem azt mondom, hogy nem lehetséges, csak nem a szó szerinti formában.
Elvégre a konkrét megfigyelések, és számítások is bizonyítják, hogy a galaxisunkban lévő csillagok és naprendszerek száma véges. Ugyan így bizonyított, hogy az Univerzumunkban lévő galaxisok száma is véges.
Igaz, hogy ez a szám hatalmas, emberi ésszel és léptékkel végtelennek is tűnhet, de mégis csak véges, és bizonyítottan.
Szóval a végtelen maga persze lehetséges, de a gyakorlatban inkább olyan formában, hogy minden rendszer egy nálánál sokkal nagyobb és összetettebb rendszer részét képezi. Szintén a megfigyelések igazolják, hogy a felvetés a kvarkoktól a galaxisokig igaz! -
#103
Szten Márs
nagyúr
Depression
#97
Szten Márs
nagyúr
válasz
Depression
#97
üzenetére
Ahogy az előttem szóló is utalt rá, ez a tévés izé téveset állított.
Nem gyorsulva tágul, bár volt egy olyan időszak, amikor gyorsulva tágult, lehet itt volt némi kavar. Jelenleg, ahogy írták is előttem, lassulva tágul, de a tágulás nem fog visszafordulni, és nem ér gyászos véget a világegyetemünk egy "nagy reccs"-ben. (Bár így is gyászos véget fog érni, de ez egy másik történet és "kissé" odább van). Ezek egészen új kutatások eredményei, a mikrohullámú háttérsugárzás fluktuációiból, ha nem tévedek. A világegyetem életkorát is pontosították az eddigi 10-20 milliárd évről egész pontosan 13,7 milliárd évre.
-
#16820480
törölt tag
úgy tudom már bebizonyították, hogy annál több dimenzióban, amit mi látunk, nem képes stabil anyag kialakulni, ergó nem lesz olyan, hogy jé, ott van még egy bolygó a 4. dimenzióban, csak eddig észre sem vettük. ettól függetlenül úgy tippelik, hogy van több dimenzió, de azok ilyen "mikrodimenziók".
Depression: a gorsulva tágulásben nincs meglepő. ahhoz "csak" annyi kell, hogy ne legyen elég tömegű anyag a világon, ami visszafogná az egész folyamatot. a világegyetem kevéske kölcsönhatásából a gravitáció az egyetlen, ami ilyen távolságoknál még releváns.
egyébként én még amikor utoljára utánaolvastam, akkor az volt az álláspont, hogy parabolafüggvény szerint tágul, vagyis nem gyorsulva és örökké táguló, és nem is önmagába visszazuhanó, hanem a végtelenben stabil egyensúlyt elérő tágulásról van szó. -
#101
Szten Márs
nagyúr
30z.Samu
#99
Szten Márs
nagyúr
A dimenzióképünk sokkal bonyolultabb, mint a három térbeli, plusz egy időbeli dimenzió, amiről az átlagemberek tudnak. Be kell, hogy valljam, baromira nem értem, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint hogy is állunk a dimenziókkal, mindenféle felcsavarodott, meg ilyen-olyan dimenziókról lehet olvasni, pl Hawking legújabb könyvében (nem mellesleg szerintem Hawking, amellett, hogy hatalmas tudús, borzasztó rosszul ír), csak épp ez így rizsaként nem túlságosan értelmezhető, matematikai formában, meg ahogy tényleg létezik és értelmezhető, bőven meghaladja a tudásomat. De a lényeg: nem véletlen írtam, hogy ezt kihúzhatjuk a listáról
-
#100
Szten Márs
nagyúr
30z.Samu
#99
Szten Márs
nagyúr
A dimenzióképünk sokkal bonyolultabb, mint a három térbeli, plusz egy időbeli dimenzió, amiről az átlagemberek tudnak. Be kell, hogy valljam, baromira nem értem, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint hogy is állunk a dimenziókkal, mindenféle felcsavarodott, meg ilyen-olyan dimenziókról lehet olvasni, pl Hawking legújabb könyvében (nem mellesleg szerintem Hawking, amellett, hogy hatalmas tudús, borzasztó rosszul ír), csak épp ez így rizsaként nem túlságosan értelmezhető, matematikai formában, meg ahogy tényleg létezik és értelmezhető, bőven meghaladja a tudásomat. De a lényeg: nem véletlen írtam, hogy ezt kihúzhatjuk a listáról
-
#99
30z.Samu
félisten
Szten Márs
#98
30z.Samu
félisten
válasz
Szten Márs
#98
üzenetére
"A negyedik dimenzió mindenesetre nem fog stimmelni"
És mi van, ha mégis stimmel, csak mi nem tudunk róla?
-
#98
Szten Márs
nagyúr
30z.Samu
#96
Szten Márs
nagyúr
És mi van, ha már kapcsolatot teremtettek velünk. Sőt mi van, ha a világ vezetői valójában közülük kerülnek ki, csak emberi formájuk van.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Na nehogy valaki komolyan vegye amit írtam, de ilyen "mi van ha"-t annyit lehet írni, amennyit csak akarunk, meg még egy kicsit többet is
A negyedik dimenzió mindenesetre nem fog stimmelni, azt lehúzhatod a mi van listáról
-
#97
Depression
veterán
Depression
veterán
Ha már kicsit belebonyolódtunk a messzebb dolgokba is, akkor leírom, amit nemrég láttam (hallottam) a TV-ben. Mégpedig azt, hogy a tudósok felfedezték, hogy a világegyetem nem egyenletesen tágúl, hanem egyre gyorsúl a tágulása, amire eddig nincs magyarázat.
Lehet, hogy azon túl is van valami, ami vonzza. Mi van, ha az ősrobbanás is 2 parányi valami ütközése volt, és ezekből is milliárdnyi van? -
30z.Samu
félisten
Mondok én nektek jobbat (bár elég morbidnak tűnik): Mi van, ha azok a lények nincsenek is olyan messze, mint ahogy mi gondoljuk? Mi van, ha létezik egy negyedik dimenzió, amit mi nem látunk, de a távoli lények látnak? Vagy mi van, ha a lények már rég tudnak arról, hogy mi létezünk, mégse akarnak kapcsolatot létesíteni velünk?
-
#95
Szten Márs
nagyúr
Dany007
#93
Szten Márs
nagyúr
Igen, gimnáziumi szinten itt megakad a végtelennel történő eszmefuttatás, de ne gimnáziumi szinten értelmezzük a matematikát.
Lényeg a lényeg: ahogy az előttem szóló is írta, nézegess pl határértékszámítást, meg fogsz lepődni. Ahogy mondtam a végtelennel szépen és egzaktul lehet számolni, nincs vele az égvilágon semmi baj.
-
#93
Dany007
veterán
Szten Márs
#92
Dany007
veterán
válasz
Szten Márs
#92
üzenetére
Ez jó! Én erre nem is gondoltam
Igazad lehet. Főleg, hogy én nem is nagyon hallottam a közeledőkről való eszmefuttatást.Hát a végtelen szerintem még mindig csak logikai kísérletekre jó. Esetleg. Elvégre ha bármilyen műveletet is végzel a végtelennel, akkor az csak végtelen lehet. Az alapműveleteknél biztos. Négyzet, gyökvonás szintén.
Logikai összefüggésekben adhat némi magyarázatot, azt is csak kétségeset.
Pl a pí értékeivel is hiába írnak tele egy könyvet, valójában gyakorlati haszna nincs. -
#92
Szten Márs
nagyúr
Dany007
#91
Szten Márs
nagyúr
A közeledő galaxisok a galaxishalmazunk, az ún. lokális csoport tagjai. A galaxisok halmazokba tömörülnek, és a halmazon belül elképzelhető össze-vissza vándorlás, közeledés-távolodás a galaxisok között, itt nincs nagy gubanc. Több közeledő galaxisról, én személy szerint nem tudok, így ennyiről tudok nyilatkozni.
A végtelennel azért szokás számolgatni matematikában, szóval nem annyira elvont, mint amennyire nem De valóban, nem tudjuk elképzelni, ez így igaz.Jim Tonic:
Tudom, félreírás volt, nem analfabetizmus -
#91
Dany007
veterán
Szten Márs
#72
Dany007
veterán
válasz
Szten Márs
#72
üzenetére
Visszatérve...
Az univerzum végtelenségére szoktak olyan magyarázatot is adni, mint egy labda felületének a végtelensége. Vagy mint egy végtelenített szalag.
Maga a felület mérete kiszámítható, viszont soha nem érünk a végére, max vissza a kiindulási pontra.
Olyasmi, mintha egy ékszíjra felrajzolnánk egy pontot. Aztán elindítjuk az autót. Közben persze mérjük, hogy az a pont mekkora távolságot tesz meg. Pedig tudjuk az ékszíj kerületét, a pont mégis sokkal sokkal nagyobb utat tesz meg. Persze ugyan azt újra és újra.
Tehát valójában gyakorlatilag végtelen km-t képes megtenni az a pont az ékszíjon.De mint az előbb is mondtam lényegtelen, hogy végtelen v. végesként tekintünk az univerzumra. A végtelen nem a legjobb szám méretek kifejezésére. Inkább egy fajta fogalom, ami a megszámlálhatatlant jelzi, egy jelző valami olyanra, amit nem tudunk se elképzelni se megfigyelni se kiszámítani.
Én inkább arra lennék kíváncsi, hogy az a pár galaxis, ami a nagytöbbséggel ellentétben felénk közeledik, az vajon miért közeledik?
Ugye amikor Hubble a megfigyeléseit végezte a megfigyelt galaxisok nagyrész, szinte az összes vöröseltolódást mutatott. De volt néhány, amelyik kéket.
Úgy is mondhatnám, ha 100 golyóból 98-at belövök a lyukba 2-t pedig nem, akkor nem azt keresem, hogy vajon az a 98 mért ment be, hanem inkább azt, hogy az a 2 miért nem.
Persze lehet van erről infó, csak én nem találkoztam még vele. -
#90
Retro11
senior tag
Szten Márs
#86
Retro11
senior tag
válasz
Szten Márs
#86
üzenetére
Jó, attól még te is csak egy elmélet mellett vagy... Nincs bebizonyítva sem ez, sem pedig az (Az ember úgysem lesz képes feltérképezni még a viszonylag "közeli" környéket sem, nem hogy a távolabbit), hogy igenis random az egész végtelenség...
Üdv, Retro11
-
#87
Jim Tonic
nagyúr
Szten Márs
#86
válasz
Szten Márs
#86
üzenetére
Az a szó helyesen a releváns...
A mondanivalóddal tökéletesen egyetértek. -
#86
Szten Márs
nagyúr
Jim Tonic
#84
Szten Márs
nagyúr
-
#85
Szten Márs
nagyúr
zoltanz
#82
Szten Márs
nagyúr
"Az idő az mindig is volt, lesz és úgyanúgy telik"
No, ez nem igaz. Körülményektől függően tökmáshogy tud telni az idő. Gyorsan mozgó ojjektumok esetében, vagy nagy gravitáció közelében. Az előbbit igen rövid életű részecskék bomlásidejének vizsgálatával kísérletesen is bizonyították, gyorsítókban.
Mondom ez az egész dolog, hogy nem nagyon tudja ezt az ember elfogadni, egész egyszerűen több ezer éves, a mi általunk tapasztalt időfogalomhoz való hozzászokásnak köszönhetjük. Annak, hogy ezt tapasztaljuk meg, ebben növünk fel, ebben alakul ki a világnézetünk. Semmi másról nincs szó.
-
válasz
#16820480
#83
üzenetére
Amit mondotok, az mind szép és jó, de szintén csak egy hipotézis. Amit én írtam, az enyhe cinizmus volt.
Ezért mosolygok, amikor valaki azt írja, hogy a világűr véges vagy végtelen lenne.
Maradjunk annyiban, hogy a jelenlegi ismereteink, ill. agyunk kapacitása nem képes megválaszolni ezt a kérdést. -
#16820480
törölt tag
válasz
Jim Tonic
#79
üzenetére
ahogy itt közben Szten is írta.
én mondjuk úgy fogalmaznám meg, hogy rosszul teszed fel a kérdést. mert te azt kérdezed, hogy térben mi van azon túl. pedig ez ilyen formában nem értelmezhető. együtt kell nézni, hogy téri-dőben mi van ott. márpedig téridőben az még nem történt meg. nem tudsz csak térben odébb nézni. amikor valami nagyon messzit nézünk, akkor a múltba is nézünk. és olyan szempontból véges a dolog, hogy a jelen ismereteink szerint egy ősrobbanással jött létre a világ, és ennél visszább időben (tehát téridőben) nem tudunk nézni.az a helyzet, hogy ez csak egy következtetés, azokból a mérésekből, amiket végeztek a tudósok. a jelenlegi ismereteink szerint megállja a helyét ez az elmélet, az ősrobbanással, meg mindennel. ahogy mondjuk Ptolemaiosz világképe is az akkori tudománynak megfelelően megállta a helyét. de az az érdekes, hogy ha jól utánanézel, akkor ezek az elméletek nem megdőlnek, hanem kiegészülnek sorra. például a relativitás elmélet nem mond ellent a newtoni fizikának, cska kiegészíti azt. amit Newton leírt, az tökéletesen megállja a helyét, bizonyos körülmények közt (euklédeszi térben, nyugvó koordinátarendszerben). ehhez képest Einstein elmélete egy sokkal általánosabb, tágabban értelmezhető leírást ad. és így lesz ez a jövőben is, az új felfedezésekkel.
zoltanz: "Az idő az mindig is volt, lesz és úgyanúgy telik "
khmm, ikerparadoxon? -
#82
zoltanz
nagyúr
Szten Márs
#80
zoltanz
nagyúr
válasz
Szten Márs
#80
üzenetére
"mi történt az ősrobbanás előtt "
Nirváná volt szerinetem. Valószínű ezek a folyamatok ismétlődtek. Az idő az mindig is volt, lesz és úgyanúgy telik kérdés, hogy méri -e valaki éppen és mennyi értelme van ennek bizonyos körűlmények között.
-
#81
Dany007
veterán
Szten Márs
#72
Dany007
veterán
válasz
Szten Márs
#72
üzenetére
De attól még ez mindig csak logikai játék
És nincs sok jelentősége, hogy végtelen vagy véges. Konkrét megfigyeléssel úgysem lehet bizonyítani.
Mellesleg a linkelt írás nem ad választ mindenre amit írtam, max az elhalványodásra. -
#80
Szten Márs
nagyúr
Jim Tonic
#78
Szten Márs
nagyúr
válasz
Jim Tonic
#78
üzenetére
Ez a kérdés nem értelmezhető. Hasonlatos a kérdés ahhoz, mint amikor az ember, aki annyit tud a Földünkről, hogy vannak irányok, északra, délre, keletre, nyugatra, stb, de ennyiben kimerül a képe a világról, megkérdezi, hogy mi van az északi sarktól északabbra. Igen nehéz megértetni, hogy miért nincs is semmi északabbra az északi sarktól.
A tér és az idő sem olyan egzakt létező, mint ahogy azt az ember természetesen gondolja. Egész egyszerűen azért gondolunk rá egzakt létezőként és azért tartjuk őket olyan természetesnek, mint amilyen természeteseknek gondoljuk, mert a saját kis környezetünkben ezek olyanok, amilyenek. És bizony az emberi agy eléggé hozzáevolválódott, az emberi elme pedig hozzászokott.
A teret, és az időt is az ősrobbanás hozta létre - az előbbi szépen tágul azóta, hoy milyen ütemben és módon, az már bonyolultabb kérdés, de minket ez most nem is érdekel. Az előbb elmondottak miatt viszont az azon túlt nem tudjuk értelmezni - nincs tér azon túl, a térfogalmunknak nincs többé értelme. Azt sem tudjuk értelmezni, hogy mi történt az ősrobbanás előtt - az az előtt nincs értelmezve, hisz nem létezik az idő fogalma "előtte".
Ezek a dolgok sem annyira elrugaszkodottak, és elméletiek, mint gondolhatnánk, mind a térnek, mind az időnek a képlékenységét kísérletileg bizonyították már párszor.
-
#79
Jim Tonic
nagyúr
Szten Márs
#62
válasz
Szten Márs
#62
üzenetére
Miért? A végén túl mi van szerinted?
-
#78
Jim Tonic
nagyúr
Szten Márs
#62
válasz
Szten Márs
#62
üzenetére
Miért? A végén túl mi van szerinted?
-
Azért az túlzás, hogy Kepler fedezte volna fel ezeket a törvényszerűségeket.
Kréta mellett kipecáztak nem olyan rég egy több, mint 2e éves szerkezetet, ami a bolygók mozgását mutatta tökéletes pontossággal.Egyébként ma már a legvaskalaposabb kutatók sem gondolják azt, hogy egy ekkora világegyetemben ez lenne az egyetlen "élő" bolygó.
-
#75
#16820480
törölt tag
Szten Márs
#74
#16820480
törölt tag
válasz
Szten Márs
#74
üzenetére
egy évvel előtted
mondjuk én sosem voltam ilyen nagy aktivista, bár azért pár mafihés pólóm akad. de leginkább csak tortúrára jártunk, és azért... de akkor szinte biztosan találkoztunk, bár én abból az évfolyamból, amiben te voltál így most két lányra emlékszem összesen. -
#74
Szten Márs
nagyúr
#16820480
#73
-
#16820480
törölt tag
helyes, jó dolog népművelni!
persze sok utánaolvasás után. Hawking jó tanácsadó
Szten Márs: igen, TTK bizony. mondjuk már pár éve volt, azóta sajnos sokat felejtettem belőle, mert másra kellett koncentrálni. de majd a diplomamunkámhoz előjönnek talán egyes része. persze főleg szférikus csillagászat, mert azt lehet legkönnyebben interdiszciplinárisan alkalmazni azt hiszem -
#72
Szten Márs
nagyúr
Dany007
#65
Szten Márs
nagyúr
Egészen azt hittem, hogy azt, hogy ez az elnyelődés magyarázat miért nem állja meg a helyét, megmagyarázza a linkelt írás
sheratan:
Két évig hallgattam csillagászatot egyetemen. Nem véletlen írtam, hogy kissé összetettebb a dolog, mint a laikusok általában elképzelik, épp ezért az ilyen forumos viták és eszmefuttatások általában igen sok sebből véreznek és akkor igencsak finoman fogalmaztam. Ami azt illeti szerettem nagyon, egyéb okokból hagytam ott. Most olvasom, te is tanultál 3,5 évig. ELTE TTK? -
Retro11
senior tag
Szal mindebből szerintem logikus arra következtetni, hogy a mi univerzumunk is csak egy a milliárdból, és az a sok milliárd másik is része egy sokkal nagyobb valaminek.
Kb. erről van szó. Hasonlóan vélekedek én is.
Egyébként jó dolog, nagyon érdekes, ez a csillagászat, de hátha rájönnek, hogy jobb lenne ezt a bolygót megbecsülni... Tudom sablon szöveg, de hátha egyszer...
-
Dany007
veterán
válasz
#16820480
#68
üzenetére
de még milyen mocskosul nehéz...
2 hawing könyv, meg 2 Sagan, meg 1 Penrose után van némi fogalmam, de még így is sokszor bizonytalan vagyok a dolgokban... :s
Azt utálom a legjobban, amikor olyan emberek szidnak tudósokat, vagy kutatómunkát (rendszeresen az sg.hu-n) akik azt se tudják ki az a Steven Hawking.
És olyan dolgokat akarnak bemagyarázni, amire már ott a válasz, csak el kéne olvasni azt a 30 oldalt a hawking könyvben... -
#16820480
törölt tag
(igen, rólam ovlastad, itt írtam pár napja
) elméletileg lehetséges, bármilyen tömeggel rendelkező dolog hajlítja a fényt, egy megfelelően koncentrált példány (például egy feketelyuk az eseményhorizontjához közel) akár vissza is fordíthatja 180 fokkal. de ez mind elméleti lehetőség, ugyenis már a legközelebbi csillag is olyan messze van, hogy hiába látnál olyan távból egy bolygót, gyakorlatilag érdemi információt nagyon nehéz lenne róla kapni.
ebben a kutatási projektben is arról van szó, hogy a fény hiányából, amit a bolygó kitakar, következtetnek a létére, nem pedig maga a bolyó látható.mondjuk ez (is) remek táptalaj a scifi irományoknak, nagyon szoktam élvezni az ilyesmit.
amúgy mellékesen, és itt most nem rátok gondolok, elég vicces szokott lenni, amikor emberek, akik soha életükben nem tanultak ilyesmit, nekiállnak elmélkedni, meg vitatkozni erről. vagy hasonló, elvont, kozmológiai témákról.
volt pár éve a Friderikusz műsorban egy pasas, szívsebész. azt mondja, hobbi fizikus, és szerinte a relativitás elmélet úgy hülyeség, ahogy van. bizonyítéknak pedig felhozta például az ikerparadoxont. mondjuk az első félmondat után világos volt, hogy lövése nincs arról, hogy mi az, csak látta valahol leírva, de nem sikerült felfogni.
sebaj, én majd elmegyek hobbi szívsebésznek, aztán jól megoperálom, kíváncsi vagyok mit szól majd hozzá
a legtöbben azt hiszik, hogy ezt könnyű felfogni, pedig borzasztóan nehéz, és nem azért, mert elvont képletek vannak benne, hanem az elméletet felfogni nehéz -
Dany007
veterán
válasz
#16820480
#66
üzenetére
Ebben teljesen igazad van. Sz.tem egyet is értünk.
A végtelen se felfogni, se megfigyeléssel igazolni nem lehet.
Max ha szándékosan olyan ciklust generálunk, ami a kiindulási pontjába ér vissza. Mert ugye lehet végtelen cikulst generálni, rengeteg példát látunk erre főleg windows alattSzal visszatérve csak azt akartam mondani, hogy van esélye a végtelennek. Meg a végesnek is. De lényegtelen. A végtelent nem fogjuk tudni bebizonyítani mert végtelen. Sose érünk a végére
Másrészt azért nincs értelme ilyeneket kutatni mert az eredmény nemsokat változtatna semmin se.
Exobolygó kutatás, okés. Ha találnak egy jól megfigyelhető bolygót, akkor talán még valami érdekességre is bukkanhatnak.
Ha viszont bebizonyosodik, hogy a világunk 'végtelen' vagy véges, az nem hoz olyan eredményt, amit úgy érdemben felhasználhatnánk.Arról, hogy az ember mennyire (nem)képes felfogni a kozmikus mértékeket, egy teljes cikket írtam itt, szal nagyjából tudom mire gondolsz
(egyéb: ha jól olvastam te írtad, hogy 3,5 évig tanultál csillagászatot. Olyan dolog jutott eszembe, hogy mi lenne ha el lehetne hajlítani a fényt? Ja, hogy a csillagok elhajlítják a fényt, tényleg
És mi van akkor, ha a Földről induló fényeket sorozatosan elgörbítik az útba eső csillagok? Ez lehetséges... És mi van akkor ha véletlenszerűen akad egy olyan rendszer, ami a Földről induló fényt visszagörbíti az eredeti irányába... És így mondjuk a több 10 ezer, vagy több millió fényévnyi út után, a Földről indult fénysugarak visszakanyarodnának a Föld felé, és innen, mint egy távoli exobolygót látnánk meg! ? Ergo vissza lehetne nézni a múltba... Vagy hülyeség? : P ) -
#16820480
törölt tag
azért ennél sokkal komolyabb kozmológiai kérdések vannak. illetve sokkal komolyabb elméletek, inkább úgy írom. nagyon nehéz felfogni az ilyesmit, bár szerintem ez az egyik legizgibb téma.
de az nem igaz, hogy végtelen nem létezik, csak az más kérdés, hogy az emberi agy képtelen felfogni, annyire extrém. de ez ugyan olyan dolog, mint azt is tanítják alsóbb oktatási intézményekben, hogy negatív számból nem lehet gyököt vonni, vagy hogy nullával nem osztunk. közben meg lehet oldani, és szerves részét képezik a modern tudományos elméleteknek.
de ha már közelebbit kell mondani, azt sem képes ember felfogni, hogy egy fényév mekkora. pedig csillagászati szempontból ez elég kis távolság. de ha elkezded végiggondolni, hogy milyen irdatlan sebességgel mennyi ideig tart ennyi távolásgot megtenni... és akkor még nagyobb dolgokról ne is beszéljünk.
-
#65
Dany007
veterán
Szten Márs
#64
Dany007
veterán
válasz
Szten Márs
#64
üzenetére
Érdekes a bizonyíték. De valójában azért nem vakít az ágbolt éjjel / nappal, mivel a csillagok fénye el-elnyelődik.
A végtelen meg csak egy matematikai kitalált jelző a baromi nagyon sokra. Már állt. isk.ban tanítják, hogy a végtelennel való számítás értelmetlen.
Persze logikai játékban érdekes dolgok jöhetnek ki a segítségével.Az, hogy a világunk végtelen-e vagy sem, valójában 'szinte' teljesen lényegtelen.
Az elmúlt 5000 év megfigyelései során rá lehetett jönni, hogy az adott rendszernél, amit éppen figyelünk, mindig létezik egy kisebb, illetve egy nagyobb rendszer, ami a megfigyelt rendszer részét képezi, vagy épp annak egy része.Ugye kezdődött az atommal. Ami latinul ha jól tudom valami olyasmit jelent, hogy oszthatatlan. Vagyis akkor tudományosan is úgy tartották, hogy az a legalapvetőbb építőkő.
Aztán ugye kiderült, hogy léteznek protonok, elektronok, neutronok méég az atomokon belül!
Aztán ugye később az is kiderült, hogy léteznek kvarkok, amik a protonokat, neutronokat alkotják. Aztán ugye nem is olyan rég már kiderült, hogy a kvarkokat is alkotja valami, ezek a gluonok. Meg még van pár ilyen extrémebb részecske, ami ma még csak feltételezés.Most menjünk a másik irányba...
Szal aztán ugye kiderült , hogy nem csak a Föld létezik és az innen megfigyelhető bolygók, hanem egy rakás másik bolygó is.
Aztán kiderült, hogy a csillagokat mégsem azért teremtette Isten, hogy utat mutassanak az éjjel hajózóknak.
Aztán kiderült, hogy több milliárd naprendszer létezik a világunkban.
Aztán kevesebb mint száz éve kiderült, hogy a világunk nem csak a Tejútból áll. Hanem több milliárd hasonlóból mint a tejút.
Ez egyébként megér egy külön misét, mivel végülis csak 1926-ban tudták bebizonyítani, hogy a világegyetemünk nem hogy nagyobb mint a mi galaxisunk, hanem 100milliárdszor nagyobb... Kicsit nagy ugrás volt felfelé.Szal mindebből szerintem logikus arra következtetni, hogy a mi univerzumunk is csak egy a milliárdból, és az a sok milliárd másik is része egy sokkal nagyobb valaminek.
-
#64
Szten Márs
nagyúr
Retro11
#63
-
Retro11
senior tag
És mivel is bizonyítod be, hogy a világegyetem nem végtelen?
Tessék már belegondolni... Ha még sikerülne is, a "környékünkön" levő világegyetem "széleit" megtalálni... Akkor mi van? Utána akár 10, vagy 800millió fényévvel távolabb lehet egy nagyobb, másabb rendszer..Aztán újra és újra... Bármelyik irányba...Bármilyen távolságban..Random az egész..
Itt van a mi "világegyetemünk". Mi van, ha ez kb. egy szén atom méretének felel meg itt a földön.. és ott van még milliárd és milliárd különböző rendszer. Eszméletlen távolságokra egymástól...Különböző bonyolultsággal...
Egyébként azzal a dologgal egyetértek, hogy biztos van olyan bolygó, ahol ugyan ez történik, csak a személyek mások pl...Kb, végtelenek a variációk...
Amíg nem tudják bebizonyítani, addig nincs miről beszélni...Márpedig, a földi élet s az emberek fejlettségi szintjével, ez nem is fog megtörténni mostanában....
-
#62
Szten Márs
nagyúr
Iamzozo
#3
Szten Márs
nagyúr
Nem kell nagy matekosnak lenni ehhez. Ha a világegyetem végtelen lenne, akkor végtelen számú olyan bolygó lenne, ami pontosan ugyanolyan mint a Föld. Egyszerűen azért, mert kicsi, de véges kicsi esély van ilyen bolygó kialakulására. Végtelen próbálkozásból minden véges eséllyel bekövetkező esemény végtelenszer fog bekövetkezni, ilyen egyszerű.
Magyarán egy nem csak térben, de anyagban is végtelen világegyetem esetében végtelen számú olyan bolygó létezne, ahol a molekulák véletlen elrendeződése miatt a bolygófelszínt kizárólag Shakespeare bőrkötéses művei borítanák. Végtelen számú olyan bolygó létezne, ahol egy prohardver.hu domainű webcímre valaki pont ugyanezeket a szavakat írná le... stb.
A világegyetem azonban nem végtelen -
zoltanz
nagyúr
Mért ne találhatnának hasonló bolygórendszert a miénkhez amin élet van (miénkhez hasonló)? Igaz elég kicsi az esélye, dehát a lottó 5 -ösre is kevés mégis mindenki játszik
.Az értelmes élet más tészta, már az is oriási csoda szerintem, hogy mi létezünk
(egy darabig, amíg nem jön egy meteor pl). -
Dany007
veterán
Na erre a kérdésre idézek pár sort az egyik saját cikkemből:
"A hiánypótlás egyik lehetősége egy új földi távcső építése, ami kizárólag az aszteroida-vadászattal foglalkozna, kiegészítve kapacitását más űrügynökségek távcsöveivel. Ennek a költsége összesen 800 millió dollár lenne. A másik lehetőség egy infravörös űrtávcső fellövése, ami egymaga is képes lenne a feladat ellátására, a földi rendszernél gyorsabban és hatékonyabban, ez azonban már 1,1 milliárdos költséget jelentene. Azonban az amerikai Fehér Ház mindkét megoldást túl költségesnek minősítette..."
-
#59
Metalfan
senior tag
Dr. Romano
#58
Metalfan
senior tag
válasz
Dr. Romano
#58
üzenetére
Jah, egy kicsit benéznék, ha a keringési idő 200+ év lenne
Bár akkor valószínűleg elég távol lenne a bolygó a csillagtól, és emiatt nem lenne túl ideális a hőmérséklet az életre... hacsak nem létezik élet 5-10 Kelvin fok alatt is -
#58
Dr. Romano
veterán
Dr. Romano
veterán
De ezzel a módszerrel is csak a csillag előtt elhaladó gyors keringési idejű bolygókat találhatják meg...
-
#16820480
törölt tag
azért az a légiirányító sem olyan rossz dolog, bár lehet, hogy hosszútávon nem anyira érdekes. a repülést is imádom, amikor szakot váltottam, akkor majdnem közlekedésmérnök -> légiforgalom szakirány lett, de aztán mégsem. szerencsére. attól tartok, hogy ott még mindig messzebb lennék a diplomától, mint most...
mondjuk nekem az is volt a bajom vele, hogy egy jobb körülmények közt dolgozó csillagász alig lát távcsövet. mert az életét egy számítógép előtt tölti, amikor kell észlelni valamit, akkor leadja az obszervatóriumnak, ott egy (szakmunkás végzettségű) távcsőkezelő beállítja a cuccot, majd visszaküldi az adatokat kiértékelésre. szerintem így a szépségét veszíti el egy kicsit a szakma. de lehet, hogy ez csak az én véleményem. -
#16820480
törölt tag
ezt a távcsövet nyilván nem csak erre fogják használni. amellett, hogy készítenek ilyen képeket, még sok más projektben is részt vehet. egy ilyen kutatás azért tart 3 évig, mert ugye arra kell várni, hogy az adott bolygó elhaladjon a csillag előtt. ez mondjuk a Föld esetében évente egyszer történik meg tehát nem kell 10 percenként felvételt készíteni az adott területről, elég mondjuk hetente, vagy nem tudom pontosan.
a HST sem csak úgy ott lebeg, egyszerre sok projekt használja. ha érdekel a téme, akkor a www.noao.edu oldalon fel lehet iratkozni hírlevélre, abban benne van egy rakás teleszkópnak (bár inkább földieknek) az éves terve, hogy mikor ki mire kért távcsőidőt, mennyi dologra használják egyszerre.rennes6: szépnek szép, csak éhen lehet bele halni (különösen itthon). meg kis hazánkban nincsenek ilyen izgalmasabb programok, csak 1-2 (én szemszögemből) unalmasabb területen lehet dolgozni.
-
#52
finest
addikt
remington2
#51
finest
addikt
válasz
remington2
#51
üzenetére
Az erőforrások igenis végesek. Ez pedig minden bizonnyal nem kis összegű kutatás, aminek nem igazán látom a hasznát a korábban tárgyalt okokból, ezért írtam, h luxus. Nem hülyeség, csak luxus.
-
#51
remington2
senior tag
finest
#49
remington2
senior tag
Miért is? A jelenlegi erőforrások (ha szabadabban fogalmazok, az Emberiség erőforrásinak) egy elhanyagolhatóan piciny részét teszi ki ez, mondhatni egyetlen kis porszem. A másik oldalon a haszon viszont nagy lehet, még ha nem is első körben kézzelfogható, élő, lélegző civilizáció a Proxima Centaurin. A véleményed alapján sokezer kutatást rengeteg területen le kellene állítani, mert "felesleges pazarlás". Holdra menni (régebbi leszállásokra gondolok)? Minek? Távcsöveket csinálni? Minek? Totál feleslegesek.
Végső soron a Hubble is csak lebeg ott fenn, meg egy rakat hülye kocka nézegeti a pacákat, amelyeket készít. -
rennes6
tag
válasz
#16820480
#46
üzenetére
Kicsit féreértettük egymást, sebaj. Nem kevertem a kettőt, csak pongyolán fogalmaztam.
Minden egyéb egyezik az én ismereteimmel, nagyon jól összefoglaltad. Kiváló könyvet tudok ajánlani a témában - talán már olvastad -, egyfajta összefoglaló anyag, jó hosszan és részletesen. A címe Nagy bumm, Simon Singh tollából. A kötelező Hawking-munkákat meg sem említem. ;) -
#16820480
törölt tag
ez ilyen formában nem teljesen igaz. egyrészt a fényévet ne keverd az univerzum korával. maga a Tejútrendszer nem olyan hatalmas, "csak" olyan 100 ezer fényév. ez azt jelenti, hogy ha a másik végéből jön valami információ, akkor az cirka ennyi idő alatt ér ide fénysebességgel, bár valószínűleg út közben úgyis elnyeli valami.
az, hogy milyen idős egy csillag, az másképpen játszik szerepet. a Nap első generációs (tehát fiatal) csillag, ez azt jelenti többek közt, hogy nehézelemekben gazdag. a második generációsak (öregebbek) körül eleve nem valószínű, hogy élet lenne, ha csak nem valami tisztán hidrogén alapúra gondolunk, mert az olyan területeken más elem nincs (ugye az öreg csillagok kialakulásakor még csak hidrogén volt, ezek "élete" során produkáltak a termonukleáris fúzióval nehezebb elemeket, amiket aztán a szuperóriások a halálukkor szépen szétszórtak az űrben, és ebből (is) lettek a fiatalabb csillagok).
aztán a galaxisok nukleusz részét szintén nagyjából ki lehet zárni (első menetben), mert az a régió annyira sűrű, hogy viszonylag gyakran vannak "katasztrófák", a csillagok (gravitációs) érintkezése miatt. első sorban a spirálkarokban keresnek ilyen bolygókat, ez is látszik azon az illusztráción, hogy milyen területet fog vizsgálni a Kepler. -
rennes6
tag
Elég abba belegondolni, mik az esélyei annak, hogy egy másik civilizáció x évvel ezelőtt (mivel annak semmi értelme, hogy "most", hiszen mire az üzenet ideér...) pont abban a fejlettségi stádiumban volt, amellyel nekünk értelmezhető üzenetet tudtak küldeni.
Itt találkozunk a legnagyobb problémával. Nem is a 4-8-16-32 fényév távolság a gond önmagában, hanem ez. A mi galaxisunk majdnem egyidős a világegyetemmel, kegyetlen szórás. -
finest
addikt
Szerintem nem azt kutatják, h van-e élet a Földön kívül, hanem hogy vannak-e Föld-szerű bolygók. A földönkívüli intelligens élet kutatása tudománytalan, csak annyit tudhatunk meg jobb esetben, h van odakinn értelmes élet, de még a kapcsolat felvétel is szinte megoldhatatlan. Még az értelmes lények felfedezése is óriási szerencsét feltételezne, ti. hogy a világűr éppen azon szeletét figyeljük, ahonnan valamilyen jel érkezik.
-
Scalpel
senior tag
Igen, sőt ha belegondolsz, hogy a szlicium is képes más körülmények (nyomás, hőmérséklet, stb...) a szénalapú vegyületekhez hasonló szerkezetek kialakítására, akkor ahhoz nem víz kellhet, mint oldószer, hanem más. És más anyagok alkothatják a különböző funkciókat ellátó oldalláncokat (szándékosan ezt írtam, ne kössön bele egy kémikus se).
És ez akkor még a földi modellhez nagyon hasonlítani akaró modell volt. Mivan, ha nem is szén alapú élethez hasonló életről van szó. Szerintem kár is erre pazarolni a pénzt... -
Penge_4
veterán
"víz hiányában pedig, a tudósok úgy vélik, az élet sem alakulhat ki."
Ez elég nagy szűklátókörűségre vall. Az Univerzum akkora, hogy bőven lehet benne rengeteg más értelmes lény, még ha a környező naprendszerekben nem is.
Ha csak abba gondolunk bele, hogy a mi éltetőelemünk is egy mérgező gáz (oxigén), ami nélkül létezni sem tudunk, én simán el tudom képzelni, hogy valami teljesen más légkörben és hőmérsékletben is van értelmes civilizáció.Az ember eleve rossz példa, mivel a test 70%-a víz, de itt a Földön is vannak olyan organizmusok, amik víz és oxigén hiányában is egész jól megvannak akár - 80 vagy 500°C körül. Más körülmények között, akár ezek is megindulhattak az evolúcióban.
-
zbory
tag
valahol azt olvastam, hogy azt is meg tudják figyelni, ahogy csillagok parányit "meginognak" a körülöttük keringő bolygó gravitációjának köszönhetően, és ebből tudnak következtetni a bolygó tulajdonságaira...
így nem értem, hogy miért jó ez a fényerő alapján történő vizsgálat, pláne ha egy vonalban kell lennie mindhárom ojjektumnak
-
#38
Depression
veterán
Depression
veterán
Biztos vagyok abban, hogy fognak találni életképes bolygót, csak az lesz az érdekes, hogy ezek mennyire gyakoriak. Lehet, hogy szinte minden naprendszerben van legalább egy, de az is lehet, hogy csak minden ezredik.
Az élet kialakulása 0 és 100 fok közötti hőmérsékleten szinte garantált, mert régebben csináltak egy olyan tesztet, amiben a tenger fenekén lévő vulkáni körülményeket hoztak létre, és x idő után megjelentek benne valami kezdetleges aminosavak (már ha jól emlékszem). -
#37
remington2
senior tag
#16820480
#34
remington2
senior tag
válasz
#16820480
#34
üzenetére
Bár ez igen távoli gond, de szerintem az utolsó lehetőség a közvetlen kapcsolatfelvétel lenne. A két, teljesen eltérő módon fejlődött bioszféra élővilága hihetetlenül veszélyes lehet akármelyik fél számára, egy egyszerű nátha letarolhatná az egész civilizációjukat, és vica versa. Elég csak a földi példákra, zárt közösségekbe behurcolt új betegségek pusztító hatásaira gondolni (spanyolok vs. aztékok).
szerk:
(#30) Depression
Elkezdenék építeni a Halálcsillagot -
#16820480
törölt tag
azért nem egészen. az űrhajókat és űrruhákat arra tervezték, hogy a földi légkörön kívül, kvázi vákumban túléljenek benne az emberek. de azért azt érdemes tudni, hogy az első Vénusz szondák, amik könnyen vették a fellövést, és az űr ridegségét, űgy olvadtak el a Vénusz kénes légkörében, mint a hópehely a gőzfürdőben
arról már nem is beszélve, bár ez nem fizikai probléma, de sajnos az emberek hajlamosak ennél sokkal kisebb különbségek miatt is egymás életére törni. nem biztos, hogy olyan jó lenne az a találkozás egy másik fajjal. tudományos szempontból érdekes meg szuper lenne, de amúgy lehet, hogy fájdalmas.
-
#16820480
törölt tag
válasz
Rickazoid
#11
üzenetére
mondjuk az más kérdés, hogy az ilyen élettel mit tudunk kezdeni. ha ennyire eltérő környzet ad nekik otthont, akkor ugye a távolsági kommunikáción kívül más nem nagyon jöhet szóba, mert az egész életkörnyzetünk, kultúránk, termékeink, és mi magunk is elpusztulna, ahogy az övék is, ha a másik környezetébe kerül.
-
#33
Inv1sus
addikt
Depression
#30
Inv1sus
addikt
válasz
Depression
#30
üzenetére
kiterítené a piros szőnyeget...
-
#30
Depression
veterán
Depression
veterán
Mit csinálna a NASA akkor, ha egy 168ezer éve utazó szonda megérkezne a Földhöz?
-
rennes6
tag
Átírtam legérzékenyebb műszerezettségűre, köszi a pontosítást.
Meg azt is, hogy mikor lövik fel a jelenlegi tervek alapján. Nem 0349 és 0351 között CET szerint, hanem természetesen egy órával később, mert UTC szerint indul 0349 és 0351 között. Bocs.
(Azért csak ekkora a rés, mert a Napunk körüli és nem Föld körüli pályára fog állni.) -
And
veterán
Persze, de a hír címére céloztam. Tudod, mintha bekopognék a szomszédba, hogy otthon van-e, és ha nem nyitna ajtót, akkor a "na tessék, egyedül maradtam a Földön" felkiáltással mennék vissza a házamba
.
#20: Abban tényleg nem, a Wikipedia szerint alig 0,05 m2-es fénygyűjtő felülete van, viszont a látómezeje az elég nagy, 10 négyzetfokos, így képes egyszerre 100 ezer csillag környezetének megfigyelésére. -
moonman
titán
-
And
veterán
A végtelen még mindig nem ugyanaz, mint a határtalan. Ha valami véges idővel ezelőtt keletkezett, véges sebességgel tágult és tágul ma is, az nem lehet végtelen kiterjedésű. Márpedig mai ismereteink szerint ez a helyzet. Az más kérdés, hogy ha ezt a folyamatot nem állítja meg semmi, akkor mi történik, de az időbeni kezdet akkor is ismert marad..
A hírhez meg annyit, hogy szép-szép ez az átfogó kérdés, hogy az univerzumban egyedül vagyunk-e, csakhogy a vizsgált tartomány, vagyis a saját galaxisunk kicsiny tartománya az "egésznek" csak elenyésző töredéke, a többi csillagvárosról nem is beszélve. Persze az extragalaxisokat vizsgálgassák csak tovább az ott élők. -
#16820480
törölt tag
a teret minden görbíti, aminek (nyugalmi?) tömege van. a feketelyuk csak egy extrém eset, de nem kritérium. te is görbíted. ha kövér vagy jobban, ha sovány kevésbé
persze ezek mind elenyészőek mondjuk egy bolygóhoz, ami elenyésző egy csillaghoz, ami....mf: igen, cak akkor látszik, ha a síkjában van. az sem konkrétan "látszik", mivel már eleve a csillag is pontszerű ilyen távolságból, hanem a fényességében beálló változást mérik le, ha jól tudom. illetve spektrumanalízissel is valahogy ki lehet mutatni. nem olyan ritka eset amúgy, már találtak bolygót így néhányat, de azok Jupiternél is sokkal nagyobbak. most itt az észlelési finomságon van a hangsúly.
-
Rickazoid
addikt
Ezek a tudósok túl sok Star-Trek-et néztek.
Az emberiség jelenlegi tudása szerint semmi bizonyíték arra, hogy Föld méretű bolygó, víz, embernek kellemes hőmérséklet, ózon-réteg, oxigén vagy bármi nálunk megszokott kellene az élet kialakulásához. Amennyit az univerzumról a tudósok tudnak, annyi erővel akár 450 Celsius fokos hőben is élhetnek intelligens élőlények egy gázóriásban lebegve, vagy akár egy csillagködben is kifejlődhetett, bolygótól függetlenül. -
-
.mf
veterán
"Helyette a Napunkhoz hasonló csillagok fénykibocsátásában fellépő ingadozásokat fogja regisztrálni – ezen adatok segítségével ugyanis megállapítható, hogy a csillag körül kering-e valamilyen bolygó, és ha igen, milyen alapvető tulajdonságokkal rendelkezik. Amennyiben valaki például a Napot vizsgálná egy ilyen eszközzel a messziségből, akkor a kellő érzékenységű eszköz birtokában észlelhetné, ahogyan a csillag fénye egy picit elhalványodik, amint a Föld a fényességvizsgáló műszer és a vizsgált csillag közé kerül."
Tehát ez csak akkor észleli a bolygót, ha egy vonalban van a csillag, a körülötte keringő bolygó és az űrteleszkóp? Erre valahogy vajmi kevés esélyt látok...
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- Először égett le egy újságnál a GeForce RTX 5090
- Elektromos autók - motorok
- Háztartási gépek
- Kamionok, fuvarozás, logisztika topik
- Canon MILC: EOS R és M topik
- OLED monitor topic
- Azonnali fotós kérdések órája
- Kedvenc zene a mai napra
- Wuthering Waves
- Klaus Duran: Youtube AI szinkron
- További aktív témák...
- BESZÁMÍTÁS! GIGABYTE B550M R5 5600 32GB DDR4 512GB SSD RTX 2070 SUPER 8GB ZALMAN I3 NEO Enermax 650W
- AKCIÓ! ASUS H81M-PLUS H81 chipset alaplap garanciával hibátlan működéssel
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i5 14400F 32/64GB RAM RTX 5060 Ti 8GB GAMER PC termékbeszámítással
- Vállalom Xianomi Okos kamerák, szoftveres javíttását
- AKCIÓ! ASUS PRO WS W790E-SAGE SE alaplap garanciával hibátlan működéssel
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest