Új hozzászólás Aktív témák

• #37110 Pötyi őstag

  Új Válasz 2016-08-30 22:38:05 #37110

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Pötyi

  őstag

  …és akkor hétfő délután kettő óra magasságában azt mondja nekem a gazdasági igazgató csaj, hogy elajándékozunk egy pár régi, még májusban leselejtezett gépet egy szefós intézménynek, valahova az ország keleti végébe. Merthogy a jótékonykodásnak jó píár értéke van. Kedd reggel jön értük a Pest környéki üzemünkbe egy kisteherautó. DE ELŐTTE le kéne gyalulni mindent a vinyókról, nehogy egy unformattal visszaállítsák a tartalmát és megszerezzenek mindenféle céges adatot, merthogy ilyen előfordul. Éberség, ugyebár. Mégis, hány gép vinyójáról lenne szó? Ááá, nem sok, kábé húsz darab. Dehát egy vinyót legyalulni alig tíz perc, mi az nekem…

  Ilyenkor mindig hisztérikusan felkacagok kínomban.

  Na jó, bakker, de milyen vinyók ezek? Vegyesen SATA, IDE. Remek. Az üzemben nincs nagy számtek részleg, csak egy kis vackunk van, néhány szerszám, pár bekészített cseregép, ilyesmi. Az IT részleg a székhelyen van elszállásolva, ott van mindenünk. A pótalkatrészek, raktár, a szerverszoba, a két fejlesztőmérnök, minden! Ha bármelyik gépet szervizelni kell, azt mindig bevisszük a központba. Meg az USB-s SATA/IDE adapter is a székhelyen van, meg a pár éve kikönyörgött Active KillDisk is ott van feltelepítve egy gépre a szervizpadon. Merthogy a format, fdisk nem elég. Vinyók kiszerelve? Legalább előkészítették? Dehhhogy is! Ők a gazdálkodás! Ők nem nyúlnak a gépekhez! Szóval nem, azt is nekem kell csinálnom. Végzek a kiszereléssel. Egy kocsit kérhetek? Kérhetek, de nincs. Remek. Imádok HÉV-ezni. Elindulok a központba. Délután három után beérek. Felcsatolom a legkisebb, százhatvan gégás vinyót. Elindítom a legalapabb, leggyorsabb, egykörös törlést. Ha jól látom, a legdurvább, Department of Defense szintű törlés az tizenhétszer írná felül felváltva egyesekkel és nullákkal. Amit választottam, az csak egyszer.

  Röpke két és fél óra alatt végzett az elsővel. Már csak tizenkilenc maradt. Fél hat múlt. A munkaidőm másfél órája lejárt. Felhívom a gazdasági igazgató csajt. Vázolom neki a helyzetet. Közlöm, hogy én egy percet se maradok tovább, mert a túlórámat nem fizetik. A legkisebb vinyó ilyen sok ideig tartott, ennél csak nagyobbak vannak, 250 és 320 gégások. Max ennyit voltam hajlandó puszira bent maradni. Az én véremet is szívja a nőm, hogy több időt töltök a munkahelyen, mint otthon. Miért nem szóltál hamarabb, hogy lássunk neki ennek a munkának? A selejtezés májusban volt, azóta eltelt egy-két hónap, bőven lett volna rá idő. Azt javaslom, hogy vigyék holnap a gépeket, a vinyókért meg jöjjenek vissza később. De hát azt nem lehet, mert ők egész gépet igértek! Hogy hozná már ki magát! Égő lenne! Különben is, a fuvart is úgy csinálja nekik szívességből valaki, nincs pénzük teherautót bérelni! Egy kis doboz vinyóhoz nem kell teherautó, az egy kocsi anyósülésén is elfér! Jajj, dehát azt akkor megint szervezni kell! Hát, én nem maradok bent, mert a húsz vinyóval egész éjszaka elszórakoznék, de talán reggelre se végeznék. Aztán ezeket ki kellene vinni a telephelyre és beszerelni a gépekbe. Nem érdekel, nekem is van, illetve kéne, hogy legyen családi életem, oldja meg valahogy, én megtettem mindent, amit délután kettő óta meg lehetett tenni, elköszönök és lerakom.

  Ma reggelre kiderült, hogy valahogy sikerült elhalasztani a szállítást, nagy telefonálgatással, aztán majd jönnek a gépekért, amikor szólunk, hogy kész, de én ezt már a nagyfőnök szőnyege szélén állva tudtam meg. Hogy én hogy beszélek a gazdasági igazgatóval, aki valahol még rokona is a nagyfőnöknek, valami első, vagy másodunokatestvér felesége. Panaszkodott rám a gazdasági vezető csaj a nagyfőnöknek, hogy én nem vagyok konstruktív. Nem ám ő hülye, aki nem szól időben és egy délután alatt csináljak meg másfél-két napi munkát, ááá, dehhogy! Én vagyok a nem konstruktív. Meg különben is, állandóan lerázom a kéréseit, nem segítek. Ja. A múltkor, amikor színeset akart nyomtatni a gazdaság osztály fekete-fehér nyomtatóra és nem értette meg, hogy az fizikailag lehetetlen. Én meg csak annyit mondtam neki, hogy erre a nyomtatóra nem lehet. A másik épületben van színes nyomtató, csatlakoztassa fel, gyerekjáték, hülyebiztos ikonok vannak mindenki desktopjára felpakolva, amik elvégzik bármelyik nyomtató felcsatolását beccsfájlból. Nyomtassa ki és menjen érte. De ez neki túl bonyolult, nem csinálnám meg én? Aztán behozhatnám neki a kész doksit. Értem, nem volt kedve a szakadó esőben átmenni a másik épületbe. Ázzak el én. Mivel erre nem voltam hajlandó kapásból, ezért nem vagyok konstruktív. Nem ám ő a hülye, ááá, dehhogy! Én vagyok nem konstruktív. Aztán abban maradtunk, hogy ha már ilyen jól meg vagyok fizetve, akkor ha kell, a cég érdekében bent maradok éjjel-nappal. De jótékonykodásból neeem.

  A mai napot gyalulással töltöttem a központban… A megrendelt ebédem is az üzembe ment.

Új hozzászólás Aktív témák