-
Fototrend
Új hozzászólás Aktív témák
-
RetepNyaraB
veterán
válasz #07400704 #1925 üzenetére
Tölgy.
Bükk csúnya, repedékeny, nem elég sűrű. Viszont olcsó. Fenyőnek erős saját hangja van, nem véletlenül az a hangszerek rezonáns lapja. Nem raknám alátétnek. Tölgyet kellemetlen megmunkálni, viszont sűrű, nehéz, szép erezete tud lenni."I don't know half of you half as well as I should like; and I like less than half of you half as well as you deserve."
-
#71562240
törölt tag
válasz #07400704 #1925 üzenetére
Bár közöttük is sokféle van, a fenyőket általában ejtsük ki, könnyűek, rezgősek, kevéssé viszkózusak, vetemedősek...
A bükkön és a tölgyeken lehet vitatkozni, de a kívánatos paraméterek szempontjából tölgy megintcsak sokféle van. A bükkfélék egységesebbek. A jobb tölgyek és bükkök kb. hasonló szinten vannak keménységet, viszkozitást, sűrűséget, ilyesmit tekintve. A bükk talán kicsit vetemedősebb, a szóbajöhető tölgyek kicsit repedékenyebbek (gőzölés mindegyiken sokat segít). A bükk az érdekes paraméterek többségét talán jobban tudja, mint a jobb tölgyek, és mivel nem kell, hogy időjárásálló legyen, a három közül bükkel a legbiztosabb, hogy hatékony vagy, de lehet vitatni a jobb tölgyekkel.Gondolom a pisztácia elfogyott, csoki nem is volt, de például dió nem volna mégis? (Nem fontos, bükk is, tölgy is jó.)
A RetekNyaláB áskálódásával szemben le kell szögezni, hogy a bükk is szép (és elég sűrű is).
[ Szerkesztve ]
-
RetepNyaraB
veterán
válasz #07400704 #1928 üzenetére
K. Mária néni egy pályaszéli amatőr halőr, én meg hangszerész vagyok egyik Mekkmesterségem révén. Nem reped a tölgy se, ha szobában tartod (én pl kizárólag az erkélyen tárolom a hifit, mert ott szól legjobban, mikor süti a márciusi nap. Az év többi részében nem hallgatok zenét). Amúgy meg a bükk remek építőipari ácsozat, abból van a zongorák, cimbalmok kerete, stb. Asse rossz, ha az van kéznél. Majd a zasztalos bepácolja rózsaszínre, az fontos a hangzás miatt és akkor szép is.
Követ sose raktam cucc alá, szép emlékű hihimagazinban nem ajánlotta a Darvas, de őneki bogarak szaladgáltak a fejében. Hihibogarak.Ui3.: mindenképp szép fát válasszon a szagember, mert ha valami pudvás mezőszéle-szökevényt sóz rád, annál az obs lap se lesz rosszabb, viszont olcsóbb. Vetemedés ellen (sárkányfű) én nem egyben lapot használnék, hanem hasábokat egymáshoz ragasztva, ellentétes száliránnyal. Meló miatt drágább, anyagban olcsóbb.
[ Szerkesztve ]
"I don't know half of you half as well as I should like; and I like less than half of you half as well as you deserve."
-
Dißnäëß
veterán
válasz #07400704 #2672 üzenetére
Hmm Fostex GX250MG-k. Jó ízlésű gazdi. A Beth Hart miatt külön köszi. Hallgatom az egészet így gépezés közben, jó kis válogatás.
(Ezek amúgy passzív háromutasok, nem a 6 végfok fogja megdobni a kütyük számát még úgy sem, ha különbözőek).
[ Szerkesztve ]
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
#10726912
törölt tag
-
#71562240
törölt tag
válasz #07400704 #2833 üzenetére
Darvas László anno:
MCB-k és kábelek
A villanyórát és az ahhoz tartozó kismegszakítót senki sem bonthatja meg az Elektromos Müveken kívül. A mért áramot azonban már mindenki a maga felelösségére vezeti tovább egy müanyagdobozra, amelyen kismegszakító kapcsolók, angolos rövidítéssel MCB-k (Miniature Circuit Braker) sorakoznak. A lakás különféle áramköreit védik, zárlat esetén lekapcsolnak.
Régi felismerés, hogy a lakásban müködö háztartási készülékek zavarják a hifi hangminöségét, célszerünek látszik fenntartani egy olyan kismegszakítót, amelyröl közvetlenül és kizárólag a hifi-berendezéshez fut a vezeték. Ez a gyakorlat azonban nem terjedt el, és nem is mindig vált be. Néhány éve magam is kiépíttettem egy ilyen "ösvényt". Pocsék hangja volt.
Mert például az sem mindegy, milyen kábel fusson a konnektorig. Vékony legyen-e, avagy vastag (mennyire vastag)? Egyeres legyen-e, avagy sodrott? Milyen legyen az anyaga, a konstrukciója, a szigetelése? Sorra kérdeztem minden elképzelhetö szakembert, össze-vissza beszéltek valamennyien. Némelyik hifi-kereskedö a saját méregdrága hangszórókábelét ajánlotta, ezt sürgösen felejtsük el. Még leginkább a készülékgyártóktól várhatnánk eligazítást, de hát nem szívesen lépik túl a hatáskörüket. ök sem tudják, mi a teendö, meg nem is vállalják a felelösséget a barkácsolásért és az ezek nyomán bekövetkezö balesetekért. Szóval, az elektromos hálózat milyenségét illetöen eddig nem alakult ki semmiféle audiofil közmegegyezés.
Megszólal a gyártó
Roy ötleteit eddig nem méltattam figyelemre. Sajnos (vagy szerencsémre) a szobámban kevés a konnektor, ezért a hifihez az ajtó elött, a szönyeg alatt kellett futtatni a hálózati kábelt, amiben mindenki folyton orra esett. Még egyszer rákérdeztem a honlapot menedzselö gyári adminisztrátornál, nincs-e valami javaslata. Csodák csodája, vállvonogatás helyett végre konkrét tanácsot kaptam: ök külön MCB-t és onnan 6 mm2-es drótot javasolnak. (Mindig háromszoros vezetékröl van szó; a fázis szigetelésének színe fekete, a nulláé kék, a védöföldé sárga-zöld csíkos.) Visszakérdeztem: ö milyet használ otthon. Nos, ö speciel 10-eset, de a hivatalos javaslatuk a 6-os" Miheztartás végett, a normál gyakorlatban a rézdrót sohasem vastagabb 1,5-2,5 mm2-esnél, különben nem lehetne behúzni a jóelöre bevakolt gégecsöbe. Hatos, pláne tízes vezetéket nemhogy huzalozni nem lehet, de még meghajlítani is alig. A három szálat bele lehet ugyan eröltetni egy 20 mm-es gégecsöbe, de azt utólag vagy sikerül belehajlítgatni-bevakolni a falba, vagy sem. Ha nem, akkor a falon kívül kell vezetni, mondjuk egy fehér müanyag szerelöalagútban. Az ember tehát háromszor is meggondolja, hogy belevágjon-e. Engem voltaképpen a gyári "hivatalos" javaslat gyözött meg róla, hogy Roy ideáit komolyan kell venni.
Roy ösvényein
Roy egy második, komplett kismegszakító-dobozt installált, egy egész sor MCB-vel. ö aktívrendszert használ, összesen 9 készülékében van tápegység, tehát ennyi MCB-t és ugyanennyi "ösvényt" kellett kiépítenie. Közönséges halandónak kevesebb is elegendö. Általában 3 ösvény tekintendö optimumnak: egy a forrásokat szolgálja ki (lemezjátszók, tunerek), egy az elöerösítöt (keresztváltót stb.), egy pedig a teljesítményerösítö(ke)t. De persze az a legjobb, ha minden tápegység külön, önálló ösvényröl müködik. Mintha valamennyit közvetlenül a villanyórára akasztanánk.
A kábel közönséges, merev, egyeres, szigetelt bolti rézhuzal. Nem tudhatjuk, milyen a minösége - ezt lehet kapni és kész. Ekkora mennyiségü réz, ennyire nehezen kezelhetö kábel szinte minden tesztelést kizár, de az eredmény majd fölöslegessé is tesz minden további tesztet. Hogyan is mondta egykor a Linn cég? "Ha bevetted a várost, ne bocsátkozz utcai harcokba."
Az ember azt gondolná, hogy az MCB-kröl az ösvények a fali konnektorokhoz futnak. Tévedés. Roy megszakítás nélkül közvetlenül a készülékekhez vezeti a kábeleit, a végükön egy különleges amerikai müszercsatlakozóval, amelybe még a 6-os vezetéket is bele lehet csavarozni (erröl még lesz szó). A hálózati kábelt el lehet felejteni. Miképpen a "hálózati kondicionálókat" és egyéb segédeszközöket is, ezeket néha még a tapasztalt hifistára is rásózzák, holott nyilvánvalóan tönkreteszik a hangminöséget. (Roy azóta is a permanens fejlesztés állapotában leledzik, MCB-k helyett ma már másfajta eszközöket is javasol, én azonban ezekkel nem rokonszenvezem, és itt nem is szeretnék kitérni rájuk. "Ha bevetted a várost...")
Vastag? Még vastagabb?
Roy irományai 6-os kábelröl szólnak, de újabban már ö is a 10-est emlegeti, ezért elöször is a kettö közötti különbséget akartam megismerni. Egyetlen MCB-t installáltattam, és arról kétféle vezetéket futtattam párhuzamosan, két külön konnektorra. A vastag drótot könnyen bele lehet szerelni a kismegszakítókba - annál nehezebben a normál fali csatlakozóaljzatokba, a villanyszerelö majd' belezöldült. (Késöbb áttértem az ipari csatlakozókra, ezekröl is külön szólok majd.)
Ipari célra szánt aljzat és csatlakozódugó. Az érintkezök vastag rézrudak, illetve rézhüvelyek. A vastag drót csavarral rögzíthetö mind az aljzatban, mind a dugóban.A vastag rézdrót "beégése" hosszú folyamat, a kábel csak 8-10 hét után nyeri el a végleges hangját, de néhány nap után már egész tisztességesen szól ahhoz, hogy felmérhessük a potenciálját. Konnektorok között sohasem szabad ide-oda váltogatni. (Tettem már tönkre erösítöt azzal, hogy kikapcsolás után túl hamar kapcsoltam vissza!) Egyszerüen csak zenét kell hallgatni néhány napig, és megfigyelni, hogy mennyi örömünket leljük benne.
A 6-os vezeték meglepöen jó. A hangképben háttérbe szorul, ami eddig kellemetlen és tolakodó, viszont kiemelkedik, ami kellemes. Tisztább, nyugodtabb, zeneibb hifi.
A 10-es vezeték pedig egy egészen más világ. Meggyözöbb, "felnöttesebb". A térhatása teljesen eltérö. A szólamok most már nem az orrom elött ugrándoznak föl-le, hanem hátrafelé szépen lenyugodva, elhelyezkednek a térben. Elöször érzem, hogy a hifinek - furcsa ezt leírni - VAN valami köze a zenéhez, a hangszerekhez.
Elosztó és hálózati kábel
Az én készülékeim hálózati kábelei müszercsatlakozósak, vagyis cserélhetök. A következö lépésben tehát az egész készletet (elosztójukkal együtt) lecseréltem egy saját gyártmányú 10-es elosztóra, amely a készülékállvány aljáig fut és ott három 6-os vezetékre oszlik. A végükre bolti, 300 forintos müszercsatlakozót forrasztottam. A kettös szigetelés kötelezö. Második szigetelörétegnek zsugorcsövet választottam (egyméteres szálakban kapható), de persze mást is ki lehet találni. A merev kábellel természetesen ügyeskedni kellett, amíg sikerült odahajlítgatni a készülékek "bejáratához".
Az eredeti gyári kábeleket rövidesen felpakoltam a szekrény legfelsö polcára. Soha többé nem lesz rájuk szükségem, legföljebb ha valamelyik készüléket majd el kell adnom. A hangminöség nagyjából ugyanakkorát és ugyanolyan irányban javult, mint a konnektor kiépítésével. Elhatároztam, hogy kiépítem mind a három készülék számára a teljes 10 mm2-es ösvényt. Viszont mindenképpen közbe akartam iktatni konnektorokat plusz villásdugókat. Mi ugyan a gyári ajánlásnak megfelelöen éjjel-nappal bekapcsolva, üzemi hömérsékleten tartjuk az (egyébként félvezetös) készülékeinket, de vihar idején azért mégiscsak jobb mindent kihúzni a falból.
Aljzatok és dugók
Ipari célokra ugyan, de készül olyan aljzat és dugó, amely felveszi a 6-os kábelt meg a kissé körbereszelt 10-est is. Nagyobbak a szokványosnál, kissé ormótlanok. Belül vaskos réz nemiszerveik vannak, a kontaktus úgyszólván tökéletes. Sokféle kivitelben kaphatók, nekünk nyilván a hárompólusú változatra van szükségünk, a dugalj típusszáma DAFR 162, a dugóé DFM 162. Az aljzatnak fel-lecsapható fedele van, azt le kell fürészelni. A dugóból el kell távolítani a hátsó, csavarokkal ellátott rögzítöelemet, a vastag kábel miatt amúgy sincs rá szükség. Három ilyen konnektort installáltattam, három MCB-röl, gégecsöben futó 10-es kábelekkel. A "hálózati madzag" is zsugorcsöbe bugyolált 10-es kábel. Sajnos, a zsugorcsö vagy túl szük, vagy túl tág, hevítés után nem simul rá szépen a kábelekre. Nem igazán elegáns.
A felforrasztott bolti müszercsatlakozók nem váltak be. Vékony pléhböl készült lemezeik idöröl-idöre elgörbültek, gyakori volt a kontakthiba. Egy alkalommal az Audio Tuning cégnél járva elmeséltem a kábelsztorit Kiss Róbert barátomnak, szót ejtve Roy különleges müszercsatlakozójáról. Robi csak kiszaladt a raktárba, és már hozta is a dugót. Masszív érintkezöi vannak, a kontaktus tökéletes. Ugyanaz érvényes rá, mint a konnektorokra, a 6-os kábelt egyböl be lehet csavarozni, a 10-est kissé körbe kell reszelni. A müanyag házat hátul ki kell vájni, hogy a vastag drót belemenjen. Szerelés után pedig célszerü a kábelt epoxigyantával is beragasztani, vagy másképpen rögzíteni. (A müszercsatlakozók IEC szabvány szerinti bekötését lásd az alábbi képen).
A müszercsatlakozó dugójának bekötése az IEC szabvány szerint, szemböl nézve (vagyis ezeket a lyukakat látjuk a dugó elején, mielött belenyomnánk a készülékbe). A: fázis, B: védöföld, C: nulla.Akinek a hálózati kábelei nem bonthatók, magára van utalva. Senkinek sem ajánlom, hogy "belebarmoljon" a készülékeibe. Elöbb-utóbb minden hifit eladnak, elfuserált masinát viszont senki sem vesz, gyári állapotban kell maradnia. Az "ösvény" ilyenkor jobb híján véget ér a konnektornál. Még így is jobb lesz, mint bármi más, de készíteni kell hozzá valamiféle toldalékot az ipari csatlakozóaljzat és a normál villásdugó között. Nincs tippem. Mindenki a saját felelösségére járjon el.
MCB, de milyen?
Hifiben a jól szólásnál én általában többre tartom a hallgathatóságot - de a jobb energiaellátás folytán mindkét paraméter bámulatosan sokat javult. Ezen a ponton abba is akartam hagyni a kísérletezést, dehát nem bújhatunk ki a börünkböl, a hifista mindig hifista marad és utána akar járni a dolgoknak. Roy annakidején végigpróbált egy csomó MCB-típust, és oda lyukadt ki, hogy egyik pocsékabb, mint a másik - még a legelviselhetöbb az angol Memera. Minthogy a tippjei eddig mind bejöttek, ezt a tézisét már nem kérdöjelezte meg senki, és elkezdték vásárolni a Memerákat. Én is beszereztem három darabot, bár nem füztem hozzájuk nagy reményeket. ("Ha bevetted a várost...!") És ekkor jött a meglepetés. A legendás Memera hangja steril, sávhatárolt, se alja, se teteje. Az én szobámnak van egy eröteljes 60 Hz-es rezonanciája, ráadásul a hangszórók a sarokban állnak, elkerülhetetlen némi jótékony bummogás - de a Memera még ezt a 60 Hz-et is kiszürte.
Demonstráció céljára készült 16A-es ABB belsö szerkezete. A kék nyíl azt a szakaszt szemlélteti, amelyen egy
rézkallantyú elmozdulása létrehozza/megszakítja az
érintkezést. A tekercs, amelyen a feszültségnek keresztül kell futnia, a valóságban csaknem 10 mm átméröjü.
Szerintem tehát Roy tévedett. De már az is nagy szó, hogy egyáltalán felismerte: az MCB-knek hangminöségük lehet! A kismegszakítók bonyolult belsö szerkezete - lásd a 3. képen - indokolhatná ezt, dehát utólag könnyü bölcsnek lenni. Most már további MCB-típusokkal próbálkoztam. (Kétféle típus van forgalomban: "B", azaz gyors, illetve "C", azaz lassú. Bennünket a "B" típus érdekel. Van rajtuk még egy, nem túl lényeges adat, ez a mi számunkra 3000 és 4500 között van. A 6000-re specifikált típusok inkább a villanyórába valók.) A boltban elmagyaráztam az eladónak a problémámat, és megkérdeztem, szerinte melyikkel érdemes kezdeni. Kapásból rangsorba rakta a típusokat. ö persze alighanem a megbízhatóságuk alapján ítélt, tény, hogy a francia-olasz Merlin Gerint tette az elsö helyre, így hát ezt próbáltam ki elsönek. Nos, a Merlin szinte azonnal sokkal kellemesebben zenélt mind a Memeránál, mind pedig az eredetileg installált, a hazai Bakony Müvek gyártotta SBS-nél. Mire teljesen beégett (nettó 20 óra), az SBS-hez képest akkora különbséget tapasztaltam, mint egy közepes és egy nagyon jó lemezjátszó között. Amit én eddig a hifim eredendö gyöngeségének véltem - monós, nem igazi a magasa, zavaros a mélye, torzít a közepe, a tenor krákog, a szoprán selypít, a dzsesszmuzsika unalmas - az bizony jórészt a gyatra MCB hibája volt. De hogy kevésbé jól kiépített, esetleg közös MCB-röl futó vezetékkel, olcsóbb készülékek (hifi-tornyok?) zenéjén is meg lehet-e hallani két kismegszakító különbségét? Ki tudja. Én arra tippelek, hogy igen. Egy ilyen próbát megejteni csak fillérekbe kerül.
16A kontra 32A
A hangminöség szempontjából tehát az volna a legjobb, ha egyáltalán nem használnánk MCB-t - dehát megkerülhetetlen. Söt, még egyfajta hierarchiába is kell illeszkednie. Ha a villanyórán lévö "fökapcsoló" mondjuk 32A értékü, akkor az utána következö, a lakás egy-egy körzetéért felelös MCB nem lehet nagyobb 16A-nál, hogy zárlat esetén csak ez az utóbbi MCB vágódjon le. Akkor csak egyetlen áramkör marad feszültség nélkül, nem pedig az egész lakás. Logikus.
Roy túltette magát ezen a szakmai elöíráson. Felismerte, hogy a nagyobb értékü MCB-k jobban szólnak, ami nem is csoda, hiszen vastagabb anyagokkal jobb kontaktust lehet elérni. Én sokáig vacilláltam, mert (végülis!) eddig nem követtem el szakszerütlenséget, de hogy a lakás 32A-es kismegszakítóját egy lényegében ugyanilyen értékü MCB kövesse, az szakmailag teljesen értelmetlen, és sem mérnök, sem villanyszerelö nem fogja ajánlani. Ezért mint ismeretterjesztö újságíró felhívtam a Fövárosi Elektromos Müveket, és konzultáltam egy üzemvitelben-üzemfejlesztésben illetékes szakemberrel. A következök derültek ki.
Az, hogy 32A-t 32A kövessen, szakszerütlen ugyan, de önmagában véve semmiféle veszélyt nem rejt, és a közüzemi szolgáltató sem tiltja. Egyszerüen csak arról van szó, hogy az adott szektorban bekövetkezö zárlat esetén elöfordulhat, hogy mindkét MCB egyszerre vág le, és az egész lakás sötétben marad. A zárlat megszüntetése után természetesen csak fel kell kapcsolni a megszakítókat, és minden megy tovább. A zárlati áram az épület biztonságát sem veszélyezteti, még a szokásosnál nyilván jóval kisebb ellenállású 10-es vezetékünk miatt sem, feltéve, hogy a lakás villanyórája nem esik az épület saját, nagyobb méretü kismegszakítójának közvetlen közelébe. Nálam ez a távolság 6-7 méter, ezt gyors számítás után böségesen elegendönek mondták.
Így aztán kipróbáltam a 16A-es Merlin után a 32A-es Merlint is. Jobban szólt. Tisztábbak, artikuláltabbak lettek a magasak, egészségesebb a térhatás. Legnagyobb elönyének azt látom, hogy lejátszhatóvá vált néhány, eddig reménytelenül torznak ismert, túlvezérelt felvétel. Mindazonáltal a hangzás balanszát némileg megváltoztatta, márpedig a hifi-hang lényege a kiegyensúlyozottság. Tehát még ha a 32A mellett dönt is valaki, akkor is célszerü elöbb 16A-t installálnia, hogy aztán majd pontosan érzékelje a változás irányát.
Az MCB hangjai
Eljátszottam a gondolattal: ha ez az ügy húsz évvel ezelött derül ki, biztosan szerveztem volna egy MCB-körtesztet, összehasonlítva az összes létezö típust. Hányfélét is találtam volna a boltban? Egyetlenegyet: a hazai gyártmányt. Talán még egy keletnémetet meg egy bolgárt. Ugye, milyen nehéz elképzelni ezt ma?! Ma már csak magánzó vagyok, komplett tesztre nem vállalkozom. De ha már itt volt a kezemben egy marékra való nyugati MCB (most már csupa 32A-es típus), szerettem volna legalább benyomást szerezni róluk. Mindig egyszerre hármasával cseréltem le öket.
A Siemenstöl sokat vártam, de nem vált be. Tárgyilagosan muzsikál, sztereó, de tolakodó, nem lendül meg a basszusa. Sem zenén, sem háttérzenén nem tudtam megszeretni. Jobb nála az ABB: hallgatható, mélyebb tónusú, a basszusa már képes megrázni a padlót, a magasátvitelét azonban szüknek találtam. Nem torzít, de monós, nem eléggé érdekes. Olyan, mint a Bakony, csak kulturáltabb kivitelben. Ezzel szemben a Legrande túlságosan lágy, elomló. A basszustartása kitünö, de a prezensze hiányzik, nincs benne elég élet. Jól müködhet agreszív hangzású rendszerekkel.
Az, hogy mindegyik jobb a Bakonynál, nem sokat mond. "Mit ér az MCB, ha magyar?" - kérdezte (volna) Ady Endre. Tény, hogy minden típusnak megvan a maga sajáthangja, amely éppúgy elemezhetö, mint az erösítöké vagy a hangszóróké. Bizonyára rendszerfüggöek is; az én felületes próbálkozásaim eredményébe nyilván bele kell kalkulálni a gépeim sajáthangját. Az eddig szóba került 6 típusból számomra mindenesetre a francia Merlin Gerin zenéje a legrokonszenvesebb (ismét Adyval szólva: "Párizs az én Bakonyom"), a tévedés kockázatát ennél érzem a legkevésbé nyomasztónak. Hadd ajánljam tehát kiindulópontnak, amíg valaki jobbat nem talál. -
#01758976
törölt tag
válasz #07400704 #2842 üzenetére
Három helyen jártam plusz én vagyok a negyedik aki megerősíti az olvadó bizti jobbságát. Tényleg jobban szól, keresztmetszet ide-oda, a hab a tortán, hogy a belemenő biztinek is saját hangja van, ahány annyiféle. Még ha nem is akkora, mint mondjuk az ösvény kábelé, mert az sem mindegy. Itt is számít a keresztmetszet meg, hogy sodrott, vagy tömör, esetleg halogénmentes.
Ha elhiszed, hogy jobb az olvadó biztis mint általában a kismegszakító, de nem szeretnél már a biztivel bajlódni, meg kell venni a legolcsóbbat amit kapsz a villanyboltban és akkor az majd ki is olvadhat, ha akar.
Lehet nekem itt szerencsém van az árammal, kis falú kb. 3000 fő viszonylag messze vagyok a nagy trafótól, pici utca, kilométerekre tőlem semmi ipari felhasználó, két ösvény van kiépítve nálam, de az összhatásuk nem ér fel, mondjuk egy IC cserével. Itt. Árban pedig a többszöröse.
-
#10726912
törölt tag
válasz #07400704 #3392 üzenetére
[link] Itt egy teszt.
Nem hallottam. De hallottam az Audio Analogue Puccinit. Az egy jó erősitő, bár a Roksan lezenélte, valószinűleg megfáradtg puccinit hallgattam. A tesztelők ismerik a Puccinit (ugye mindkettő olasz erősitő), s sokkal jobbnak mondják az Unisont. Ez alapján szert tennék a helyedben egy meghallgatásra, mert ha a Puccinitől jobb a Unison, akkor nagyszerű dolgot nyújthat Remélem kammerer is ir pár dolgot, vagy megbeszélitek. -
fehér_ember
addikt
válasz #07400704 #3543 üzenetére
Egy [Vincent SV-233] vagy egy [Primare A30.1] ?
De lehet egy [ilyennel is elégedett lennél] -
dgyuri0123
nagyúr
válasz #07400704 #3546 üzenetére
Vincenteket azért kritizálják sokan, mert kizárólag Kínában készülnek. Igaz, Német felügyelet alatt, de ettől még "rizsrakéta" sokak szemében. Pedig a kivitel, de még az anyaghasználat sem hagy kívánnivalót maga után. A beépített alkatrészeik sem "sufniboltból" vannak beszerezve. Vanak nála jobbak, persze, mert mindennél van jobb, de mennyiért? Egy hájendnek titulált/besorolt erősítő alsó hangon 2-3 milliónál kezdődik. Nos, a Vincent hozzájuk képest olcsójános'. Nyilván a hangja is elmarad/hat a legcsúcsszuperebb' hájend erősítőktől... Én erre azt szoktam mondani, hogy suba subához, guba gubához.. Egy hasonlóan árazott egyéb erősítővel kell/ene összehasonlítani, de jellemzően nem ezt teszik. Elkezdik hasonlítani Mark Levinson-hoz, McIntosh-hoz, NAIM-hez. Például itt van ez a hibrid végfok 330e-ért. [link] Kérdem én, hol lehet ilyen kategóriát kapni ennyiért? Vagy ez a szörnyeteg [link] 1 milkáért? Ha kilóra nézzük, akkor is ingyen adják a versenytársakhoz képest. A legolcsóbb hájend is sokszoros áron kapható, mint a Vincent... ja, én így gondolom.. "Hájend közegben" lehet hogy picit alulmarad... hát, hadd maradjon..
"csak a zene van"
-
#71562240
törölt tag
válasz #07400704 #3546 üzenetére
"Azt a Vincentet néztem ma"
Az SV-233-at (konkrétan ezt a példányt is a gombjával) egyébként mind a két korábbi ilyen elindulásodkor megbeszéltük, egyszer éppen hárásó Xindak-jához is (feltételesen) hasonlítva - azért feltételesen, mert a Xindakot én se hallottam, hárásóval megbeszélgettük őnála (és később telefonon is), hogy mit gondol felőle a PM8000-esedhez képest, de nem volt idő berakni a rendszerbe, és akkor annak fényében beszéltük veled. Az SV-233-ről pedig mindkétszer azt beszéltük, hogy mint viszonylag jó ár-érték arányú, de eléggé ízléskérdés karakterű, éppenséggel tud valamennyivel jobb lenni a PM8000-ednél, de feltehetőleg számodra sem tud sokkal jobb lenni, ami megérné azt az árkülönbséget, hogy hasonló kategóriába tartozó erősítők, de PM8000-et ugyebár negyed-ötödáron lehet manapság venni a korabeli listaárához képest. Az SV-233 kis lépés az emberiségnek, és kis lépés tapaizonak, ha egyáltalán. Nagyon kicsi az esélye, hogy meghallgatván rászánnád az árkülönbözetet - beszéltük kétszer is, ezért is nem tettél lépéseket, meg azért is, mert voltak esélyesebb jelölteknek tekinthetők, meg azért is, mert végül mindkétszer halogatódott a konkrét lépések megtétele.
Szóval továbbra is azt mondom, van esélye, hogy összességében jobbnak halld a PM8000-nél (mivelhogy tud jobb lenni nála), de nagyon kicsi az esélye, hogy annyival jobbnak halld, hogy megérje számodra a kétszeres árat (mivelhogy kb. egyszintűek, ha jobb is tud lenni a Vincent, viszonylag kevéssel és vitathatóan tud, én azonos árban is a PM8000-et választanám).A Vincent kiszámíthatatlan márka. Van náluk, ami az áráért jó vétel, és van, ami röhejes.
-
Panthera
őstag
válasz #07400704 #3595 üzenetére
Mi hiányzik a hangjából? Ha viszonylag semleges karakter a PM8000, akkor ez a tulajdonsága (szerintem) hagyhatná érvényesülni a hangsugárzót. Bár a kábelekkel is játszottál már annyit emlékeim szerint, hogy tényleg az erősítő a következő lépés.
Az RP8000F-et hallottad már máshol is? Lehet, hogy ezek már ki voltak tárgyalva, csak elsiklottam felette. -
#71562240
törölt tag
válasz #07400704 #3706 üzenetére
Én múltkor fejtegettem, hogy szerintem az esti hifi előnye elsősorban abban van, hogy a Napból kisugárzó rengeteg elektromágneses, ionos... szmog és a hifi rendszer/hifista személy között ott van a Föld árnyékolásnak.
Ehhez adódik hozzá, hogy ha éjszakába nyúlunk, akkor a hálózat is és a külső környezet is zajmentesebb. És egyéb okok. -
#71562240
törölt tag
válasz #07400704 #4015 üzenetére
JetAudio. Semmi különös, semmi tuti, de annak tetszik legjobban a hangja kb. tízfélét összehasonlítva - azután választottam ripelésre, hogy évek óta azt használom a telefonomon lejátszóként, szintén a hangja miatt. (Középsáv- és felsőmélyorientált, telt.)
Hol a beszámoló?! Lássuk a medvét!
Új hozzászólás Aktív témák
- APPLE MacBook Air 2020 13" Retina - M1 / 8GB / 256 GB SSD / MAGYAR / 96% akku, 81 ciklus / Garancia
- LG NanoCell 55NANO766QA Halvány píxel csík
- Philips 58PUS8545/12 1 ÉV GARANCIA Játék üzemmód
- Tyű-ha! HP EliteBook 850 G7 Fémházas Szuper Strapabíró Laptop 15,6" -65% i7-10610U 32/512 FHD HUN
- Bomba ár! HP EliteBook 840 G5 - i5-8G I 8GB I 128GB SSD I 14" FHD I HDMI I Cam I W10 I Gari!