Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Dany007

    veterán

    válasz fps8 #500 üzenetére

    Hűha! Érdekes! :) Nagyon.
    Első kérdésem, hogyan látnak ott 35km mélyen? Gondolom oda a nap már nem süt be. :) Vagy ultrahanggal "látnak"? És arra gondoltál, hogy kb mekkora hőmérséklet uralkodik 35km mélyen? Mert szerintem elég brutál magas.

    No de visszatérve a kérdésre. Az időt ahogy mondod valamihez viszonyítani kell. A fizikában a hivatalos megfogalmazás az univerzum entrópiájának növekedése. De jól megfogalmaztad a lényeget, valamihez viszonyítani kell. Ezért is kérdezem, hogy hogyan "látnak" odalent. Mit tudnak mihez viszonyítani.
    Az időről elmélkedtem pár hete egy bejegyzésben. -> [link] ha gondolod fusd át, de sz.tem választ ebből se fogsz kapni.
    Szóval viszonyítani mindig ahhoz tudunk amit képesek vagyunk érzékelni / mérni. Nyilván mivel kifejlődő fajról van szó első körben a mérést el is vethetjük. Viszont mivel ez a te kitalált világod, neked kéne tudni mihez képesek viszonyítani.

    De az ár-apály dolog nem lenne hülyeség! A Hold ~ 385.000 km-re van, szerintem az a plusz 35km nem számít a gravitációnak. Valószínű tehát befolyásolná azokat a lávatengereket ha nem túl nagy a sűrűsége / fajsúlya.

  • vati

    senior tag

    válasz fps8 #500 üzenetére

    35 km melyen mindenhol tobb szaz fok meleg van, hatalmas nyomason, minden megsul.

    A Fold kopenye NEM olvadt lavabol all. Semmifele lavaocean nincsen alattunk.
    A Fold a mi fogalmaink szerint tokeletesen szilard (pontosan a nagy nyomas miatt tud az maradni) viselkedesre olyan mint az uveg - egeszen a kulso mag hataraig. Van egy reteg kb 150 km melyen, ahol minimuma van a viszkozitasnak (alatta is, felette is merevebb) ezen a retegen tudnak elcsuszni a litoszferalemezek, de hetkoznapi fogalmak szerint itt is szilard halmazallapotu kozet van. Lefele haladva no a homerseklet -ami csokkentene a viszkozitast- viszont a nyomas is novekszik, ami noveli a viszkozitast -merevebb kozetek-, es vegul a nyomas hatasa fog dominalni.
    Tobbe-kevesbe folyekony lava kizarolag a felszin kozeleben fordul elo, elszigetelt helyeken:
    1) vagy ahol nagyon nagy melysegbol, a kopeny aljarol evmilliok alatt felaramlik a forrobb kopenyanyag, a relative kis nyomasu litoszferaban mar parcialisan megolvad. (=a kozetet alkoto asvanyok 1-3%-a olvadt lesz) es ha ezek a magmacsomok attorik a kerget, megjelenik a hot spot tipusu vulkanizmus, pl. Hawaii, Izland, Afar-haromszog.
    2) vagy ahol a szubdukcios zonakban alabuko oceani kereg -mivel mas osszetetelu- a tobb szaz km-en uralkodo homersekleten szinten parcialisan megolvad, es kepes lesz felfele szivarogni - ennek a felszini eredmenye az andezites vulkanizmus (Andok, Kamcsatka, Japan)
    De nagy altalanossagban a Fold kopenye szilard. Maskepp nem is tudnanak benne terjedni a transzverzalis rengeshullamok.
    Eleg lehetetlennek tunik, hogy barmi kozeteknel bonyolultabb struktura letezzen ott, anyagcsererol, evoluciorol nem is beszelve.

    35 km melyen a Hold es a Nap gravitacios vonzasa ugyanolyan mint a felszinen. Semmi oka nincs hogy mas legyen.
    Maganak a Foldnek a gravitacioja szinten kb. annyi mint a felszinen. Igaz hogy a felso 35 km-es hej vonzasa nem jatszik, (tessek kiintegralni gombhej vonzasat tetszoleges belso pontra) viszont kozelebb leszunk a sokkal surubb anyagu maghoz.
    A Venusz gravitacios hatasa elhanyagolhato.

    Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

  • vati

    senior tag

    válasz fps8 #504 üzenetére

    A viz arrafele kotott allapotban van. Vagyis nincs viz.
    Az alabuko litoszferalemezekben valamivel tenyleg alacsonyabb a homerseklet, de nem sokkal. Mondjuk nem 600 fok, csak 500. A termodinamika 2. fotetele ott is mukodik.
    Tartosan 50 C fokot fenntartani eleg lehetetlennek tunik.

    Sacc kb 50000x gyengebb a Venusz gravitacios hatasa mint a Nape, igy folosleges foglalkozni vele ilyen szempontbol.

    Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

  • vati

    senior tag

    válasz fps8 #507 üzenetére

    Hogy konstruktivabb legyek: ha a helyszin pl. a Jupiter Europa nevu holdja lenne, a felszini jegkereg alatti ocean, eleg erdekes amellett hogy teljesen "tudomanyos" marad.
    Ott van folyekony viz -tobb mint az egesz Foldon-, lehet kellemes meleg is, lehetnek elethez szukseges asvanyok, egyedul a feny problemas...

    Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

  • Dany007

    veterán

    válasz fps8 #504 üzenetére

    Jó ötleteket kaptál! :) Az Európa nekem eszembe se jutott volna. : )
    A Vénuszról én is csak annyit írtam volna, hogy a visszavert Napfényen kívül maximum a gravitációja ami eléri a Földet, de az meg - ahogy már írták az előbb - elhanyagolható.
    Kíváncsi vagyok a "folytatásra"! Vajon áttelepíted-e a kolóniát az Európára? Úgy is érdekes lenne és talán még hitelesebb is.

    Az idő viszonyítására még talán annyit tudnék mondani, hogy ha léteznek valamilyen évszakok, amik ciklikusan váltják egymást, akkor ahhoz már tudnának viszonyítani. Föld alatti / víz alatti életet is befolyásolhat 1-1 évszakváltozás. Esetleg lenne valamilyen növény ami mondjuk xy évszak első napján virágzik vagy hasonló.

    Amúgy van egy dokumentumfilm. Nem tudom mi a címe. De az (is) azzal foglalkozik, hogy egy kitalált bolygón kitalált körülmények között, de amúgy valós fizikának és biológiának megfelelően milyen élet jöhet létre.
    Azt azt hiszem érdemes lenne megnézned. Abból sok ötletet meríthetsz, hogy pl a kisebb vagy nagyobb gravitáció milyen hatással lehet az élő illetve a kialakuló szervezetre. Vagy mondjuk a sűrű gázfelhőkben milyen élőlények élhetnek talán... pl asszem volt benne valami lebegő bálnaféle. :) Mindez persze elképzelt bolygón de annak megfelelően hitelesen.

Új hozzászólás Aktív témák