-
Fototrend
A kereshetőség érdekében a filmkritikát, ajánlót tartalmazó
hozzászólások #értékelés címkével vannak ellátva.
Bővebben erről és példa a keresésre.
A spoiler formázás használata kötelező spoileres tartalmaknál!
Új hozzászólás Aktív témák
-
#65040
Viszlát
addikt
callmeakos
#65034
Viszlát
addikt
válasz
callmeakos
#65034
üzenetére
Dehogynem, nagyon is. Én egyedül Cumberbatch-t hallottam csak, hogy valóban képes azon a hangon beszélni amit ST-ben nyomott, bár ő se sokáig fulladásos roham nélkül.
-
#64417
Viszlát
addikt
FoxiestFox
#64386
Viszlát
addikt
válasz
FoxiestFox
#64386
üzenetére
Bullit, Ronin, Rush ami így hirtelen beugrik, de még a Heat is jöhet ide szerintem. Aztán még talán a Smokey and the Bandit, kicsit elkalandozva a Collateral. Nagyon elkalandozva, igaz nem autó, hanem traktor, hangulatban viszont csillagos ötös: The Straight Story.
-
#64308
Viszlát
addikt
FoxiestFox
#64307
Viszlát
addikt
válasz
FoxiestFox
#64307
üzenetére
ez jo hozzaallas -
Viszlát
addikt
The Gambler: ez bizony nagyon jól indult, kellően rideg és nyers, jól adagolt feszültséggel. Semmi világmegváltó, de néhány érdekes filozófálgatás azért elhangzik, egészen hitelesen tálalva, kellő, még nem túlzásba vitt kiégettséggel. Azon mondjuk röhögnöm kellett, hogy szerencsétlen Wahlbergnek még mindig ilyen idióta frizurákra van szüksége, hogy ne legyen annyira kölyökképű.
Aztán jöttek a csalódások. Pl. a tipikus, szókratészi monológokat levágó maffiavezérek, uzsorások, akik valamilyen megfoghatatlan oknál fogva képtelenek visszafogni magukat és normális beszélgetést folytatni, muszáj magasröptű, nálamvanabölcsességkulcsa jellegű okfejtéseket lenyomni az életről. Nagyjából a negyedétől teljesen kiszámítható a végkifejlet, ami alapvetően nem feltétlenül gond, de jól tökön is szúrja magát a sztori így. Azért végignéztem, mert élveztem néhány dolgot benne (John Goodman FTW), de a végét elég gázul oldották meg, annyira de annyira nem passzolt ez a bitang nagy emelkedettség a film hangulatához... Na mindegy.5/10
-
Viszlát
addikt
Cake: újabb remek példa arra, hogy a komikusokból lesznek a legjobb drámai színészek, mindenki Rachel-je rendesen odatette magát és hát le a kalappal. A sztori egyszerű, megítélésem szerint rendkívül emberi és emberközeli is, és valahol ebben rejtőzhet a titok, hogy a végére nem akadt ki a giccs- avagy hülyeségfaktor. Kőkemény dráma, pont annyi humorral amit az élet ilyen helyzetekben képes még nyújtani, amennyire az ember az ilyen élethelyzetekben még képes kipréselni magából, de hála az égnek nem ment el abba a számomra nagyon ellenszenves irányba, hogy egy személyes tragédia kapcsán minden mindegy, teszünk mindenre és mindenkire. Vannak kilengések ebbe az irányba, de nem lépi át a határokat, csak annyira merül el a humanista köntösbe bújtatott egoizmusban, hogy bemutassa azt az irdatlan küzdelmet amivel ilyenkor szembesül az ember. Ez is Anniston munkáját dicséri, mert megmondom őszintén, hogy 10 perc elteltével már szimpátia-fájdalmaim voltak, valószínűleg rengeteg időt töltött ilyen sorsú emberekkel a forgatás előtt, mert hihetetlen jól át tudta adni a kínokat, a meg nem szűnő fájdalmat és azt, hogy mindez hogyan befolyásol szinte minden pillanatot és döntést.
Mindeközben van eleje és van vége a történetnek, a karakterek élnek és változnak, haladunk előre a tetőpont felé, ami fehér holló módjára úgy lett megcsinálva, hogy nincs túllihegve, nem csöpög a nyáltól, hanem színtiszta katarzisban oldódik fel a konfliktus. Egyszerű és letisztult, amit én nagyon-nagyon tudok értékelni, és ahogy írok most róla, megjött a kedvem, hogy újra megnézzem...
8/10
-
Viszlát
addikt
Into the Woods (2014): az első 10 perc után úgy voltam vele, hogy én ehhez nem ittam eleget, pedig szeretem a musical-eket. Ma aztán újult erővel nekivágva végignéztem és bár volt néhány (egészen pontosan kettő darab) meglepő és mulatságos húzás, alapvetően nem értem a koncepciót.
Az alapötlet még úgy ahogy oké, de maga a zenei stílus gyerekek számára abszolút céltévesztés, az operára hajazó fejhangon énekelt áriákkal és betétekkel maximum elkergetni lehet őket. Így aztán lehetne arról szó, hogy az idősebb korosztály a célközönség (bár ezt a zenei stílust közülük is nagyon kevesen értékelik), viszont ahhoz meg rendkívül gyermeteg, ráadásul baromi vontatott az egész. A látványra nem lehet panasz, az egyéni teljesítményekre sem, mégsem működik a dolog, legalábbis nekem nem sikerült semmit sem találni benne ami megfogott volna.
3/10
-
#63528
Viszlát
addikt
FoxiestFox
#63527
Viszlát
addikt
válasz
FoxiestFox
#63527
üzenetére
Az a legkevesebb, nem kell túlbonyolítani, mindenki beküldi a listáját pontozással, én meg összefésülöm, valahol még megvan a PH-s ranglista első körnél készített excel cuccom hozzá, sőt, még a képlet is az átlagoláshoz azt hiszem.
Jesszus de baromi régen volt már ez... Megtaláltam a régi cikket.
-
-
#63507
Viszlát
addikt
Cthulhu Dawn
#63504
Viszlát
addikt
válasz
Cthulhu Dawn
#63504
üzenetére
Na ezen hangosan felröhögtem.
-
Viszlát
addikt
válasz
Pearce
#63457
üzenetére
Nem mind 2000 előtt, de lényegtelen igazából, mert azt továbbra sem értem, hogy az miért árt egy blockbusternek ha kidolgozott karakterek vannak, a történet kerek, nem elnagyolt és nem csak egy bizonyos aspektusára fektetik a hangsúlyt. Mert az eredeti ötlet lópikulát sem ér, ha nincs rendesen megcsinálva, személy szerint nekem teljesen mindegy, hogy könyvadaptációról van szó vagy a rendező maga írja a forgatókönyvet, erősen túl van misztifikálva ez a dolog.
Mellesleg volt egy Gone Girl, de a Birdman közel 100 millájára sem lehet azt mondani, hogy bukás, főleg ha azt nézzük, hogy 18 millából készült mindössze.
Fókuszcsoportozás megy ezerrel, patikamérleggel a recepteket belerakják majd' minden filmbe, az egyedi ötletek meg szart se fialnak.
Nyilván van ilyen is, ezért kapjuk töménytelen mennyiségben a képünkbe a képregény-adaptációkat, ami persze, hogy nem véletlen, itt is erre nedvesedik a legtöbb bugyi. Viszont mint a mellékelt ábra mutatja, igenis van igény az igényes, tartalmas filmekre és nincsenek bukásra ítélve. Innentől fogva meg az adott rendező, író, producer döntése, hogy nagystúdiós környezetben akar sokszázcsilliómilliót csinálni vagy beéri kevesebbel.
-
Viszlát
addikt
Nem voltak semmiféle reményeim, szerintem elég részletesen leírtam mi a problémám a filmmel, nem ismételném magam. Idő kérdésében Entonnak kell igazat adjak, mert rengeteg mindenre jutott idő (iskolás jelenet, titkos bázis misztéria, stb), ha akarták volna, erre is jutott volna.
Én baromira támogatnám azt az ötletet, hogy egy filmnek legyen egy mozis változata, és egy olyan amilyennek a rendező valóban megálmodta.
Ezt csak azért mondod, mert alapvetésként kezeled a feltételezést, hogy szegény Nolan el lett nyomva.
-
Viszlát
addikt
Nem a mélyenszántó filozófikusságot hiányolom a filmből, hanem a karakterek, a körítés kidolgozatlanságát. Nem lenne itt semmi gond, ha nem akarna több lenni egyszerű sci-finél, de akar, hiszen a film első harmada másról sem szól szinte.
Aztán meg a végén két perc alatt lerendezi az egész apa-lánya dolgot, ja, hogy ott vannak Cooper unokái, dédunokái, ükunokái, kit érdekel, meg kell alapozni a folytatást. Ráadásul itt volt egy óriási baki is, hiszen a doktor szerint amikor a lánya meghallotta, hogy megtalálták, öreg kora ellenére mindenképpen át akart utazni egy másik állomásról, majd amikor megérkezik, a nővér szerint azért volt ott az egész család, mert már több mint két éve cryo-sleep-ben volt. A blockbuster dologgal vitatkoznék: Forrest Gump, American Beauty, Schindler's list, Saving Private Ryan, Cast Away, A Beautiful Mind, Se7en, Good Will Hunting, Dead Poets Society amik így kapásból eszembe jutnak. Persze ezek egyike sem sci-fi, de most itt volt a lehetőség, hogy elkészüljön egy, ami tartalmi megvalósításban megüti a fentiek szintjét és nem a dirr-durr csitt-csattról szól, meg nem is mindfuck, aztán nem sikerült mégsem.
És még csak jól sem szól.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
Viszlát
addikt
Nem olvastál figyelmesen, pedig akármikor szidom Nolant, kínosan ügyelve kihangsúlyozom, hogy az utóbbi filmjeivel vagyok elégedetlen. Csinált ő nagyon jó filmeket is, amiket készséggel el is ismerek és becsben is tartom őket (épp tegnap soroltam fel párat), de mivel nem vagyok elvakult rajongója senkinek, ezért az összes többi filmhez hasonlóan maximum a kiválasztás/várakozás szakaszában számít a rendező kiléte, egyébként pedig minden film nulláról indul.
Megmondom őszintén, azt találgatni, hogy miért lett ilyen az Interstellar, szerintem értelmetlen. Egyfelől Nolan elvileg az a rendező, aki bármit megtehet, hiszen a filmjei rendre milliárdos bevételt produkálnak (ez az egyik vonal a rajongói tábor részéről), másfelől ami kritizálható a filmjeiben, az a stúdiók hatása, szegénynek muszáj engednie... Egy biztos, én sosem fogom megtudni az igazságot, annyira meg nem vagyok naiv, hogy készpénznek vegyek netre kikerült infókat a háttérről. Mindenesetre amikor egy Linklater meg tud csinálni egy Boyhood-ot, vagy elkészülhet egy Whiplash, akkor kissé viccesnek tartom azt fejtegetni, hogy Nolan meg miért nem tudja azt csinálni amit akar. Persze ezen filmek egyike sem akart blockbuster lenni, de ki a csuda mondta Nolannek, hogy Oscar díjas színészekkel, nagy stúdiós háttérrel (ráadásul rögtön kettővel) készítse el az Interstellart? Vagy hogy működik ez, hogy anyagilag nem akarok kompromisszumot kötni, de a sztori az nem számít? És nem a tudományos részére gondolok, hanem minden egyébre, a kidolgozatlan karakterekre, a szájbarágós, iskolás szintű benyögésekre, az egyértelműen folytatásra hajazó és emiatt rendkívül összecsapott/hiteltelen/emberietlen befejezésre. Meggyőződésem, hogy az Interstellar lehetett volna iszonyúan jó film, ha legalább annyi időt és energiát ölnek a forgatókönyvbe, amennyit a tudományos háttérbe és a látványba öltek.
Készséggel elismerem, hogy nem az a fickó vagyok, aki hú űrhajó, húú féreglyuk, húúúú fagyott felhő, húúú fekete lyuk felkiáltásokkal néz végig egy sci-fit, viszont abból meg nem tudok és nem is akarok engedni, hogy legyen már pénz, idő és energia a karakterekre, történetre is. Mert az utazós rész az úgy ahogy elfogadható, de önmagát szúrja tökön az egész a rétestészta felvezetéssel, a leginkább tudományos/elméleti rész kellős közepébe beszúrt okfejtéssel a szeretetről, majd a befejezésnél az összecsapott visszanyúlással a sztori origójához. Ezeknek amúgy lett volna a helye és érezhető, hogy szerették volna az egész tech show-t drámai keretekbe foglalni, de sajnos nem sikerült. Hogy most ez azért, mert egyszerűen kidolgozatlan maradt ez a rész, vagy azért, mert Nolan ennyire agresszíven belénk akarta verni a saját világnézetét, passz. De emiatt van az, hogy tőlem csak 6 pontot kapott a film, ami tudom, hogy az ájuldozóknak rosszat jelent, de számomra csak annyit, hogy a középmezőnyben landolt, nem rossz, de semmi extra. 2014-ben nálam nincs benn az első húszban sem ha minden kategóriát nézek, ha csak a sci-fit, akkor persze előkelő helyen áll, de nem is nagyon volt konkurencia.
-
Viszlát
addikt
válasz
devil-k
#63361
üzenetére
Szerintem az elszálltság semmilyen körülmények között nem lehet pozitív dolog, de ne lovagoljunk a szavakon.
Régi filmjeit szeretem én is, de ettől még az utolsó pár filmje középszerű (a TDKR még a középszerűséget is éppencsak megüti), sok-sok negatív vonással, a megalománia jól érzékelhetően átszövi a rendezését. Persze nem ő az első (és valószínűleg nem is az utolsó) aki nem tudja jól kezelni a sikerességet, viszont én meg nem tudok és nem is akarok elnézni neki dolgokat azért, mert 5-10 éve csinált jó filmeket. Majd ha megint összeszedi magát és sikerül visszatalálni a Memento-Batman Begins-The Prestige vonalra, akkor majd én is lelkendezni fogok az adott filmért, ahogy ezért a háromért a mai napig teszem.
(#63355) monstre: azt nem tudom, hogy mennyire tudsz angolul, de Bridges szerintem is rosszabb, csupán azért, mert "görgeti" a szavakat a szájában. Southern barátunk sem így beszél ám alapból, csak hát ez egyfajta védjegye lett, az újkeletű sikeressége egyérteműen ehhez is kapcsolható. Mondjuk engem nem zavar, Georgia-ban van a cég központja, napi szinten gyönyörködhetek a déli dialektus csodás hangzásában.
-
Viszlát
addikt
válasz
Vikthor
#63330
üzenetére
Már a moziban is ilyen volt, sok kritika érte a filmet emiatt, de úgy tűnik Nolan magasról tett rá és a BD transferen sem változtatott. Anno írta itt valaki amikor háborogtam, hogy néha még a beszédet sem érteni miatta, hogy Nolan nyilatkozata szerint azért van így, mert nem olyan fontos amit beszélnek...
-
#63324
Viszlát
addikt
férfiállat
#63319
Viszlát
addikt
válasz
férfiállat
#63319
üzenetére
-
Viszlát
addikt
válasz
devil-k
#63300
üzenetére
Nyugi, nekem is baromi rég volt már az a művészettörténet óra, lehet azóta már rég átírták a tankönyveket.
De ha jól emlékszem akkor ennek a stílusnak az a lényege, hogy nem a maximálisan realisztikus visszaadásra, megjelenítésre koncentrál, hanem érzéseket, érzelmeket igyekszik megjeleníteni, megmutatni. Ezért a túlzott/halovány színek például. Ahogy haldokló csillag is írta, ez nem csak a festészetben van jelen, rengeteg művészeti ág használja ezt a megközelítést, miért pont a film lenne a kivétel? Főleg ha figyelembe vesszük a témát, szerintem nagyon is jól passzol a kiválasztott stílus, hiszen mennyről és pokolról van szó, illetve óriási személyes traumáról, drámáról. Ezért írtam, hogy a te szemednek nem tetsző, mert ez a stílus ilyen lesz 600 év múlva is és akkor is lesznek akiknek tetszik és lesznek akiknek nem.
-
Viszlát
addikt
-
Viszlát
addikt
válasz
emiki6
#63279
üzenetére
Azért azt nem árt észben tartani, hogy nem tegnap kezdték el ajnározni. Lassan 50 éves a film és Kubrick olyat alkotott, amit sokan még 30-40 évvel később sem tudtak megugrani. Nem csak egy, hanem több generáció is felnőtt azóta, de ezenkívül az is egyértelműen befolyásolja az élményt, hogy azóta számtalan film készült a témában, így természetes, hogy nincs már az az újdonság érzet a téma kapcsán, mint '68-ban vagy akár a 80-as években. No meg nem árt tisztában lenni a korszak történelmével, a Hidegháborús űrverseny kellős közepén azért nyilván egy kicsit másképp ült a film, mint ma, amikor Mars-küldetésről beszélünk...
-
Viszlát
addikt
válasz
aizen92
#63258
üzenetére
Hasonló igen, de számomra sokkal de sokkal emberibb, realisztikusabb. Nekem nem vette be a gyomrom a szegény ifjú történetét, aki hátat fordít a módos középosztály álszentségének és a vadonban keresi az igazságot, ahol minden nincstelen és szegény ember a kedvesség netovábbja, a bölcsesség földi helytartója. A dolgok nem ennyire fekete-fehérek és a vadon, a társadalmi elzárkózottság ilyetén szintű felmagasztalása legalább annyira gáz, mint a pénzimádatban felemésztődni a nyugati világ mókuskerekében.
Azt pedig végképp megbocsáthatatlannak tartottam, hogy a humanista köntösbe bújtatott förtelmes önzést kellene éljenezni. A saját családját (beleértve a nővérét/húgát) magasról leszarja, de az útszéli idegen/hippi/drogos az bezzeg oltári nagy cimbora és hallgatni kell rá. Tőlem ez nagyon-nagyon távol áll és elítélem, a film (és a főhős) a saját farkába harap amikor ezzel a viselkedéssel próbálja igazolni a társadalom-kritikát... -
Viszlát
addikt
Igen, sejtős volt, hogy többnyire mást várnak az emberek egy ilyen filmtől (direkt le is írtam, hogy min van a fő hangsúly), de nekem meg éppen ezért tetszett. Leginkább az életszemléletem miatt a 127 Hours féle filmek egyáltalán nem fognak meg, gondolok itt arra amikor kalandvágyból kerül a főhős slamasztikába. Azonosulni egyáltalán nem tudok/nem akarok velük, empátiát is elég nehezen sikerül gerjeszteni bennem, de ez tényleg erősen szubjektív dolog.
Hasonló témában még mindig a The Way a kedvenc, erősen ajánlott film, de ez sem a fizikai megpróbáltatásra helyezi a hangsúlyt, viszont hangulatban, kidolgozottságban és karakterekben is veri a Wild-ot.
-
Viszlát
addikt
A mozi maximum látvány és hang tekintetében tudott plusz élményt nyújtani, viszont nem tudta feledtetni a szájbarágós mondanivalót, a kidolgozatlan karaktereket, stb. Olyan mint egy S class Merci minden extrával felszerelve, egy háromhengeres ezres motorral... Nem volt rossz, de eszembe nem jutna újra megnézni kizárólag a látvány miatt.
-
#62959
Viszlát
addikt
FoxiestFox
#62952
Viszlát
addikt
válasz
FoxiestFox
#62952
üzenetére
Ha volt is, elkerulte a figyelmem. Bar en ugy vagyok a scifivel, hogy jo ha van, de nem remegek erte tulzottan. Monstre sir allandoan, hogy nincs jo a mufajban, o tuti tudna rola ha epp nem ittas.
Amugy az Edge of Tomorrow nalam is lekorozte az Interstellart, szorakoztato volt szepen osszerakva, nagyjabol ennyit varok egy ilyen filmtol. -
#62951
Viszlát
addikt
FoxiestFox
#62935
Viszlát
addikt
válasz
FoxiestFox
#62935
üzenetére
Nem vagy egyedul, csak finomabban fogalmaztal nalam.
-
Viszlát
addikt
Wild: kellemes csalódás lett belőle, pedig félve álltam neki. Tetszett, hogy nincs idealizálva a főhős, hanem nagyon is emberi, vérzik, izzad, hibázik és szenved. A hangsúly többnyire a lelki folyamatokon van, amit egészen szemléletesen mutatnak be, nem lóg ki a lóláb, hihető a karakter és könnyű azonosulni vele, megérteni. Ami nem tetszett, hogy betűztek néhány kifejezetten spirituális elemet, viszont ezek csak úgy lógtak a levegőben, szvsz túl sokat bízva a néző fantáziájára. Néhány dolgot eléggé elnagyoltak, jó fél órát simán elbírt volna még a film, illetve az első felében szépen kidolgozott minden, aztán kissé kapkodós a vége, de azért nem vészes. A lényeg, hogy a beszippantós hangulat megvolt (ami talán a legfontosabb egy ilyen jellegű filmnél), zenék passzolnak és hervadó kanálka lassan elfeledteti az emberrel a szöszis, romkomos szörnyűségeit. Lazán elviszi a hátán a filmet, persze az sem hátrány, hogy a mellékszereplők is jól csinálják a dolgukat, egyedül talán az öccse volt súlytalan.
Kellemes, nem izzasztóan elgondolkodtatós kis dráma ez, nem rángat le túl mélyre, de hétköznapisága ellenére sem fullad klisékbe.
7/10
-
Viszlát
addikt
Exodus: Gods and Kings: gusztustalan és öncélú megerőszakolása egy történelmi jelentőségű történetnek, érthetetlen torzításokkal, ferdítésekkel. Nem ma kezdtem, így nyilván fel voltam készülve néminemű "egyedi" értelmezésre, de ez sokkal durvább, több volt annál. Egyetlen pozitív momentumot sem tudok megnevezni, mintha csak azért kellett volna a cím, hogy valahogy eladják az embereknek ezt a szánalmas ámokfutást. Vallásosság ide vagy oda, ez nem egy tiniregény, hogy kényünkre-kedvünkre szórakozzunk a sztorival...
De még ha mindezt félre is teszem, akkor sem tudok jót írni a filmről. Kidolgozatlan és egysíkú karakterek, erőltetett konfliktus (bár itt nem lehet elmenni a kérdés mellett, hogy vajon miért nem volt jó a valódi ok), ritmustalan, csapongó történetvezetés, gyenge színészi játék, helyenként kifejezetten borzalmas CGI-vel, hihetetlen, hogy 140 millióból csak ennyire futotta. Hálát adhatnak a készítőknek a jó marketingnek, csak az menthette meg a csúfos bukástól a filmet...
2/10
-
-
#62162
Viszlát
addikt
parandroid
#62161
Viszlát
addikt
válasz
parandroid
#62161
üzenetére
Az a te bajod, hogy túl sokat voltál vidéken... Nem fejlődött ki az agyad.
-
#62057
Viszlát
addikt
FoxiestFox
#62012
Viszlát
addikt
válasz
FoxiestFox
#62012
üzenetére
Nem, de olvasgatva kicsit a filmről több helyen azt láttam, hogy bár néhány dolgot átvett a könyvből, igazából nem sok köze van hozzá. Inkább csak gondolatindító szerepe lehetett.
Amúgy olvasva a mai beszélgetést a topikban, ez a film pont erről (is) szól, hogy hova jutott és merre halad a filmipar.
(#62051) devil-k: a komédiások az esetek 99%-ban bármit el tudnak játszani, drámai szerepekben is kiválóak. Elég csak Tom Hanks vagy az etalon Robin Williams pályájára gondolni (Morkkal kezdett, aztán micsoda drámai szerepei voltak, Holt költők társasága, Good Will Hunting, stb). Fordított esetben azonban ritkán működik, nem hiába mondják, hogy a komédia a legnehezebb műfaj színészként.
-
Viszlát
addikt
Megnéztem a Congress című remekművet és bár oké, hogy társadalom- és Hollywood-kritika meg miegymás, de ha esetleg valaki látta, mesélje már el legyen szíves, hogy mi a csuda volt ez, mert ahogy a mondás tartja, nem tudom mit szívtak a készítők, de én is kérek belőle.
Végig olyan érzésem volt, hogy esetleg olyan utalások vannak benne amiket ha ismernék, akkor összeállna a kép, de így csak kapkodtam a fejem a metafórák tengerében. Mintha Terry Gilliam leült volna zöldikét füstölögni Walt Disney szellemével miközben megnézték a Mátrixot meg a Being John Malkovich-ot és gyorsan összedobtak egy forgatókönyvet...Érdekes módon nem tudom azt mondani, hogy rossz film vagy jó film. Egy biztos, végig fenntartja az "ezmiabúbánat" feelinget, úgyhogy nem unatkoztam alatta egy percig sem. Pontozni viszont képtelenség...
-
Viszlát
addikt
válasz
Bad Pritt
#61832
üzenetére
Nem a dalra gondoltam, hanem a beszédre amit a díj megnyerésekor lenyomott. Konkrétan Martin Luther Kinghez hasonlította magukat, plusz a Fergusonban történteket hasonló súlyosságú helyzetnek állította be mint ami anno King halála kapcsán volt. Ha fekete volnék, iszonyúan fel lennék háborodva egy ilyen otromba szenzációhajhászáson, fehérként csak szimplán gusztustalannak tartom...
-
Viszlát
addikt
válasz
Bad Pritt
#61829
üzenetére
Én sem láttam még egyiket sem, őszintén szólva a Wild nem is érdekel, de a Still Alice-re kíváncsi vagyok. Cotillard meg kihagyhatatlan lassan bármilyen filmről is legyen szó (na jó, a TDKR nagy mellényúlás volt részéről
), úgyhogy ez is mindenképpen nézős. Selma nem érdekel (sőt John Legend oszkáros produkcióját látván kifejezetten ellenszenves lett a filmet körülvevő hangulat), Sniper szintén sokadik a sorban. Inherent Vice viszont kötelező darabnak tűnik... -
Viszlát
addikt
válasz
Bad Pritt
#61810
üzenetére
Egyetértek, nagyon erős év volt, sose rosszabbat. És még egy rakat jónak tűnő film van hátra, bár igazából még a 2013-s megkellnézni listámat se végeztem ki teljesen...
A Still Alice milyen volt?
Szerk: amúgy Zimmer szerintem azért nem kapta meg, mert rengeteg ismétlés volt tőle korábbi filmjeiből az Interstellar soundtrackjében...
(#61809) BITBOYS: sziv.
Tegnap este krumplit pucoltam egy újságpapír felett és eszembe jutott a randis jelenet (meg amikor a lakásértekezleten erről beszélnek). Mit mondjak, rég pucoltam ilyen vidáman krumplit. -
#61776
Viszlát
addikt
FoxiestFox
#61774
Viszlát
addikt
válasz
FoxiestFox
#61774
üzenetére
Ennyit azért én is csak arról írok ami különösen megfogott.
De egyébként annak sose láttam értelmét, amikor valaki benyög egy pontszámot, arra ott az imdb. Valahol úgy lenne jó a topic, ha ilyenből lenne minél több, szerintem egymásról és a filmekről is így lehet a legtöbbet megtudni, az meg amúgy is be van lőve nagyjából mindenkinél, hogy kinek a véleményére ad. -
Viszlát
addikt
The Disappearance of Eleanor Rigby: újabb ritka gyöngyszemre sikerült ráakadnom a napokban, valahogy elkerülte a figyelmem eddig, pedig nagy kár lett volna ha kimarad. Most is azért akadt meg rajta a szemem, mert a sortörés miatt először nem értettem miért is van ebből három film, aztán mivel mindkét főszereplő nagy kedvencem, találomra belecsaptam az egyikbe, utólag megtudva, hogy mákomra pont a jó sorrendben.
Alapvetően egy igen lassú folyású drámáról van szó, ráadásul nagyon finom, apró jelekkel adja tudtunkra miről is van szó, mi is történik ezzel a házaspárral, nem tolja az arcunkba a második percben. Valószínűleg nem árulok el titkot, hogy nagyon kedvelem az ilyet, legfőképp azért, mert így ha nem veszik el a film a részletekben, akkor szuperül elkerülhető az unalmas klisékbe torkollása a hátralévő másfél-két órában. Így mesterien vonja bele a nézőt az eseményekbe, valahogy úgy tudnám leírni, hogy képzeld el, hogy találkozol valakivel, aki elkezd mesélni neked az életéről, kis kitérőket téve egyre több információt szerzel róla, de jó darabig fogalmad sincs hova fog kilyukadni az egész. Remek utazás ez így, ami egyébként rendkívül fegyelmezetten zajlik, nem csapong, nincsenek felesleges részek. Nem mellesleg gyönyörűen fényképezve és jól megválasztott zenékkel, amik csak felerősítik a filmből áradó hangulatot.
Him: a férfi szemszögéből követve az eseményeket egy darabig feszengtem, annyira magára volt hagyatva az egész szituációban, de aki átélt már ehhez hasonlót, az tudja, hogy ez pontosan ilyen. A címből, illetve a Him/Her alcímből azért sejthető volt, hogy miért van kétfelé szedve a történet, így különös figyelemmel igyekeztem megjegyezni minden részletet, amit mint később kiderült, nagyon jól tettem. Spoiler nélkül nem nagyon lehet többet írni róla, talán még csak annyit, hogy feltűnően jól sikerült a szereplőválogatás, azon kaptam magam, hogy nincs egy karakter sem aki kilógna lefelé a mezőnyből, ami szintén meglehetősen ritka manapság...
Her: ahogy korábban írtam, egyrészt szerencsémre sikerült eltalálni a sorrendet, másrészt jól tettem, hogy nagyon figyeltem minden részletre a Him-nél. Abszolút arra építkezik a Her, ha ezt néztem volna először akkor valószínűleg csak kapkodtam volna a fejem, hogy mi ez az érthetetlen maszlag. Így viszont fantasztikusan illeszkedett a két film egymásba, kitöltötte azokat a lyukakat amiket ki kellett, miközben nem lett merev és kiszámítható. Ugyanolyan emberi mint a Him, de valami elképesztő módon érzékelhető a férfi és nő közötti különbség, mert miközben a lényegi események ugyanazok, mégis teljesen más az egész, egészen új szemszögből éljük át a történéseket. Nem tudok rosszat írni róla, tökéletes szimbiózissá válik a két film, a Her alatt egyre jobban tudtam értékelni a Him-et is. Persze voltak már ehhez hasonló próbálkozások, leginkább egy filmen belül, de személy szerint ennyire profi megvalósítást még soha életemben nem láttam.
Mindeközben igen fontos dolgok hangzanak el az életről, de egyáltalán nincs oktatófilm érzése az embernek, köszönhetően annak, hogy kivételesen kivétel nélkül az összes szereplő rendkívül hétköznapi, a szó pozitív értelmében. Érint rengeteg mindennapos kérdést, de nem fél belemélyedni néhány igen fájdalmas és érzékeny témába sem, mindezt úgy, hogy rendkívül életszagúan tárja elénk mennyire másként él, élhet meg két ember dolgokat, mennyire számít ki milyen családi háttérrel rendelkezik, milyen hatások érik, kikkel találkozik, mennyire trükkös dolog a memória és milyen fontos az időzítés.
Bár szívesen ajánlom mindenkinek, azt el kell ismerjem, hogy ez sem egy könnyen fogyasztható szombat esti film. Mindenesetre úgy gondolom, hogy életre szóló élménnyel gazdagodik az, aki rászánja azt a kicsivel több mint 3 órát.
10/10
A Them még ezután jön, hagyni akartam kis időt mielőtt megnézem a közös filmet, de mindenképpen fogok írni róla.
-
#61738
Viszlát
addikt
FoxiestFox
#61736
Viszlát
addikt
válasz
FoxiestFox
#61736
üzenetére
Erre nagyon nem lehet mit mondani, mert egyrészt fogalmam sincs, hogy miket nézel és miket láttál, másrészt még ha adott lenne egy olyan elméleti, idealisztikus helyzet, amiben két ember pontosan ugyanazokat a filmeket látta, akkor is ott az a kikerülhetetlen tényező, hogy az ember saját megtapasztalásai, élményei, környezete nagy mértékben befolyásolják bármilyen alkotás befogadását. Azt hiszem Pitterix mesélt egyszer arról, hogy abban a közegben ahol ő él, mennyire más a viszonyulás a filmekhez, mint amit aztán itt a topikban látott és megtapasztalt, mennyire megváltoztatta ez az ő viszonyulását is és mi mindent ért és lát másként, miközben a környezete közben változatlan és folyamatos konfliktusai vannak emiatt. Amellett, hogy remek emlékeztető (nem jut eszembe a megfelelő magyar kifejezés - reality check-re gondolok) és sokat lehetett belőle tanulni, máig nagy tisztelettel gondolok emiatt őrá, egyike volt a nagyon ritkán előforduló igazán emberi és őszinte pillanatoknak itt.
Pontosan ezek miatt gondolom úgy, hogy amíg arról szól a véleményformálás, hogy adott stílus, megközelítés, felfogás közelebb áll hozzád, mint egy másik, az teljesen rendben van, de amikor ez átcsap abba, hogy akkor a másik gagyi, értéktelen, akkor az már az én szememben bizony hibádzik.
Szerk: az kimaradt, hogy nekem bőven volt olyan amerikai készítésű film, ami teljesítette a lélekre, gondolatokra hatást, napokra, hetekre adott gondolkodnivalót. Nyilván én ezeket keresem is, de egyáltalán nincs hiány belőlük. Az meg, hogy mellette van egy kommerszebb dömping engem nem igazán zavar addig amíg nem fognak fegyvert a fejemhez, hogy nekem is meg kell nézni.
-
Viszlát
addikt
Mindenkinek:
Továbbra sem értem miért baj az, hogy az amerikaiak (jelentsen bármit is ez a nagyívű gyűjtőfogalom) nem tudnak ezt vagy azt. Kezdjem el sorolni, hogy az európaiak, ázsiaiak mit nem tudnak? Persze, hogy más a hangulata, hiszen mások az emberek, más az élethez való viszonyuk, másként látnak és élnek meg dolgokat, más a társadalmi berendezkedés, stb... De, hogy ettől valami rossz lenne, az nálam nem alapvetés. Persze, hogy nem lesz ugyanolyan, de annak mi értelme volna? Az lenne még ám a szép világ ha az egyik elkezdené tökéletesen klónozni a másikat és fordítva... Ez így önmagában nem több az oly divatos alaptalan fikázásnál, ami elég vicces, miközben a topik nagy részében amerikai filmekért lelkendezik a nép.
A rossz remakek nagy része pont azért rossz, mert mindenféle erőfeszítés nélkül csak lekoppintják az eredetit. A Girl with a Dragon Tattoo pont ettől jó, hogy nem a filmet másolja, hanem ugyanabból a könyvből készült egy Fincher feldolgozás, ami nekem bizonyos okok miatt jobban tetszett mint a svéd. De én nem is kerestem a svéd hangulatát benne, abszolút értelmetlen az effajta megközelítés számomra.
-
Viszlát
addikt
válasz
devil-k
#61705
üzenetére
Ehhe, egyik sem volt hatásvadász, de szerintem az amerikai jobban össze volt rakva.
Azzal semmi gondom, hogy más hangulata van, nekem a hátam közepére sem hiányzik, hogy a különböző nemzetek elkezdjék egymást majmolni (nézd meg az újkori magyar filmeket amik pontosan ezt csinálják - Valami Amerika -> broáf). -
-
#61617
Viszlát
addikt
callmeakos
#61614
Viszlát
addikt
válasz
callmeakos
#61614
üzenetére
Jah, szegényke... Bár elég vicces a kifejezés, csodálkoznék ha nem készülne belőle néhány meme.
-
Viszlát
addikt
válasz
aizen92
#61523
üzenetére
Nem láttam a filmet, de a sound editornak konkrétan semmi köze a zenéhez. A valamilyen okból a helyszínen nem rögzíthető környezeti zajokat, mesterséges hangokat, utólagos korrekciókat és egyéb hasonló jellegű dolgokat készíti el, ki se mozdul a studióból többnyire. A sound mixer aztán a composer, a scene editor (a forgatási helyszínen hangrögzítésért felelős), és a sound editor produktumából gyúrja össze azt amit hallunk a film alatt.
Azért írok egyébként angol elnevezéseket, mert a Whiplash kapcsán én is megkeveredtem a magyar kifejezések miatt, a sound editinget a hangvágással azonosítottam (miközben az a sound mixer), emiatt utólag visszanézve jó nagy hülyeséget írtam. A fogalmak helyrekerülésével azonban egyértelmű miért nem volt jelölve a Whiplash, hiszen nem (illetve minimális) volt a fenti felsoroláshoz köthető feladat a film kapcsán.
-
Viszlát
addikt
Maps to the Stars: az utóbbi idők legnehezebb filmje amihez szerencsém volt, ami Cronenberg rendezése lévén nem annyira meglepő, de olyan durva arconcsapás volt az egész, amire tényleg nem számítottam. Filmkedvelőként ösztönből tiltakozik minden porcikám ellene, feltételezhető valóságtartalma annyira gyomorforgató, hogy valahol azt kívánom bár ne láttam volna (olvasva néhány Hollywood közeli forrás véleményét a filmről, sajnos eléggé hűen mutatja be a valóságot). Közben persze pont ebben rejlik a film ereje, szóval kár lett volna kihagyni, de kellett pár nap, hogy letisztuljon bennem a kép és írni tudjak róla. Az érzéseim azért ennyire vegyesek mert kivétel nélkül mindegyik színész eszméletlen jól alakított, sőt, néhányuktól még csak megközelítőleg se láttam hasonló színvonalú produkciót. De a sztori, az életkép, a karakterek amit elém tárnak, olyannyira rothadt, visszataszító, bűzőlgő okádék, amiről tényleg jobb lenne nem tudni.
Már az alaphelyzetben bemutatott szint is az übergáz, de a film közepe felé már egyértelmű, hogy ott még csak hangolt a zenekar, a java csak most jön. A karakter-fejlődés magas szintje, persze az irány abszolút negatív, csak kapkodtam a fejem ahogy fonódtak össze a szálak és egyre mélyebbre süllyedtek a szereplők. Napok óta gondolkodom, hogy vajon láttam-e már olyan filmet ezelőtt, amiben egyetlenegy szimpatikus karakter sem volt, mert bizony ez ilyen, a legminimálisabb empá és egyéb tia sem gerjedt fel bennem irántuk. Tobzódik a mentális, morális, etikai degeneráció, senki sem jobb a másiknál, akár azt is mondhatnám, hogy a tipikus megérdemlik ezek egymást kategóriáról van szó.
Összességében nagyon is ajánlom a filmet, de senki se számítson szívmelengető, könnyed kikapcsolódásra. Kemény film, sok érzékeny témát feldolgoz, hatással van az emberre, ami alapvetően nem gond, sőt, de nagyon ajánlatos rákészülni.
9/10, de csak azért, mert a tartalom miatt képtelen vagyok 10 pontot adni rá.
-
-
#61378
Viszlát
addikt
callmeakos
#61377
Viszlát
addikt
válasz
callmeakos
#61377
üzenetére
Amúgy egész szépen összeszedett cikk, de abszolút jóindulatból mondom, hogy egy korrektort szerezzetek be, vagy legalább olvassátok el egymás írásait páran mielőtt publikálásra kerül. Alapvető hibákat (élő liveblog, hypejának), szóismétléseket (most, talán) simán ki lehet szúrni átfutó olvasással is, persze egy hozzáértő alapos átvizsgálása sokkal tutibb.
-
#61376
Viszlát
addikt
callmeakos
#61362
Viszlát
addikt
válasz
callmeakos
#61362
üzenetére
Nem értem a mihez képest kérdést. Ez egy technikai díj, itt nem ízlésről van szó vagy tetszésről. Nyilván tökéletes nem nagyon van, de ezeknél a díjaknál sokkal egyszerűbb lehet a jelölésekről dönteni, mert az adott szakmának vannak kézzelfogható, tényszerű kritériái. Igaz 28 éve zenélek, hangtechnikában is egészen otthonosan mozgok, de szinte biztosan közelükbe se érek azoknak, akik a vonatkozó technikai csoportban döntöttek a jelölésekről, szóval érted, ha nekem feltűntek ezek a dolgok, akkor nekik aztán tuti kiszúrta a szemüket egyből.
-
#61361
Viszlát
addikt
callmeakos
#61357
Viszlát
addikt
válasz
callmeakos
#61357
üzenetére
Objektíven nézve a dolgot, hangvágás kategóriában miért lenne jelölve egy olyan film, amiben szakmai szemmel nézve durva hibák vannak? Kategórián belül nyilván nem a film összességét nézik, arra ott a legjobb film.
-
#61352
Viszlát
addikt
callmeakos
#61350
Viszlát
addikt
válasz
callmeakos
#61350
üzenetére
"A hangkeverés díját minden bizonnyal el is viszi, de sajnos a hangvágás kategóriájába érthetetlen módon be se került (talán túl nyilvánvaló lett volna az ottani győzelme)..."
Annyira nem érthetetlen, csúnyán el lett szúrva néhány helyen, számomra teljesen érthetetlen módon. Írtam is az értékelésemben, hogy nem nagyon találok más magyarázatot arra miért látunk néha teljesen mást mint hallunk, minthogy eltúrták a vágást (akkor bele se gondoltam, hogy ez nem csak a vágó lehet, hanem a hangvágó a ludas).
-
#61343
Viszlát
addikt
bagyulajuve
#61340
Viszlát
addikt
válasz
bagyulajuve
#61340
üzenetére
Szívesen.
(#61342) devil-k: szerintem is jobb lett az amerikai remake ebben az esetben.
-
Viszlát
addikt
What We Do in the Shadows: már nem is nagyon emlékszem mikor mulattam utoljára ennyit egy filmen, talán a Tropic Thunderen. Már az alapötlet is tetszett, de baromi jó lett az egész, nagyon jól áll neki az áldokumentarista stílus, a poénok eredetiek és ötletesek, a maga nemében egyértelműen remekmű, csak ajánlani tudom.
8/10
-
Viszlát
addikt
Szvsz az adott hsz/ember mögött meghúzódó szándék alapján azért elég jól behatárolható. Az "x pont, szar volt" típusú megnyilvánulásokat például nem nehéz besorolni. A vallás meg olyan kérdés ahol taknyos gyerekektől kezdve felnőtt emberekig szinte mindenki azt gondolja, hogy jó alap átgázolni akárkin, megy a szerencsétlenezés itt is, meg a gúnyosabbnál gúnyosabb jelzők, miközben az még át sem fut a sok gyökkettő agyán, hogy ezeknek az embernek az életében ez sokkal komolyabb dolog a fórumon elérhető szintnél. Többek között ezért személy szerint azt gondolom, hogy totálisan felesleges egy fórumon ilyen témába bonyolódni, hiszen nincs valós érdeklődés, sőt valós vitaszándék sem, 99%-ban a mocskolódás megy, meg a saját vélt igazságnak a végletekig történtő szajkózása, amiből soha semmi értelmes/jó nem tud kisülni...
-
-
Viszlát
addikt
válasz
hoffman_
#60796
üzenetére
Kermode (BBC kritikusa) annyit mondott róla, hogy iskolapéldája a rossz forgatókönyvnek, ami annak tudható be, hogy a könyv írója beleszólt mindenbe, több rendezőt elfogyasztott. Rajta kívül én sem olvastam/láttam mástól értelmes, nem korlátoltan fröcsögő kritikát...
-
#60776
Viszlát
addikt
callmeakos
#60701
Viszlát
addikt
válasz
callmeakos
#60701
üzenetére
Azzal semmi gond, amíg annyiról van szó, hogy oké, ez nem nekem való. De ha visszaolvasol, sokkal durvább megjegyzések mennek, tocsogó lánykák, meg a nők már csak ilyenek, meg megy a film szarozása. Ezeket olvasni kissé vicces úgy, hogy ahogy írtam, tucatnyi hozzászóláson keresztül megy a ki kit b*szna meg, semmitmondó képregényfilmek többszáz hsz-en keresztül és sorolhatnám. Az már csak hab a tortánt, hogy mindezt nem olvasva nem megnézve. De nem akarom túlragozni ám, ez ilyen, nagyon kevés embernek van annyi önkritikája, hogy ne így viszonyuljon a dolgokhoz.
Amit a #60706 második bekezdésében írtál, azért meg továbbra is le a kalappal.
-
Viszlát
addikt
válasz
cattus
#60690
üzenetére
Szerintem nincs ebben semmi meglepő. Egyrészt az átlagos igényeknek tökéletesen megfelel, másrészt sokkal mélyebben gyökeredzik a probléma a film/könyv ízlésnél. Jól megfigyelhető itt a topikban is a hihetetlenül képmutató viszolygás ellenére, hogy megy a hozzászólások tucatjain át tartó csattogás különböző színésznőkre. Kíváncsi lennék például egy hazugságvizsgálóra kötve készített felmérésre, hogy hányan nézték meg a pár hónapja netre kikerült aktképeket. Ez persze rendben van, de egy nőknek írt könyvadaptáció az maga a világvége, sőt, kifejezetten jó alap még a nőket is szapulni, miközben "mi a férfiak" micsoda remek fickók vagyunk.
Ahogy Pearce, én sem a filmet védem (továbbra sem láttam), csupán nehéz elmenni az utóbbi napok komoly mélységeket döngető, primitív, szánalmas produkciója mellett...
-
Viszlát
addikt
The Last Five Years: én kifejezetten szeretem a musicaleket, de ez valami borzalom, ritka az ilyen, de 10 perc után nem bírtam egyszerűen tovább, így nem is pontoznám.
-
-
Viszlát
addikt
válasz
haypro
#60476
üzenetére
Felőlem úgy háborogsz, ahogy kedved tartja, valamit leszarozni a témája alapján, látatlanul akkor is a legalja, akkor is ha kettészakadsz a hangnem kikérésben. Lehet véleményed, de ez csak téged minősít, senki és semmi mást. Nagyon mellényúltál, nem olvastam a könyvet, nem láttam a filmet, de ez teljesen lényegtelen, általánosan intelligencia kérdése ez. De nem véletlenül írtam, hogy a kérdés költői, maximálisan tisztában vagyok vele, hogy kár minden szó (bár azért talán van aki csendben olvasva elgondolkodik).
-
Viszlát
addikt
válasz
haypro
#60261
üzenetére
Ez azert nagyjabol hasonlo generacios dolog mint a nosztalgia a regi idokkel kapcsolatban, ha mar filmes topik akkor ugye az amirol a Midnight in Paris szol. Magyaran arra gondolok, hogy az itt megfordulo harmincas generacionak furcsa, hogy a meglehetosen hangos huszas korosztalynak kimaradtak ezek a filmek, de rajtunk is szamon lehetne kerni sok-sok korabbi klasszikust es kultfilmet. Valszeg ezek sracok 10 ev mulva ugyanigy fognak hoborogni az utanuk jovokre, hogy apam, nem lattad xy filmet, irany a sarok...
Persze emellett szerintem a filmszereto/filmkedvelo nem egyenlo azzal, hogy valaki sok filmet megnez.
-
Viszlát
addikt
válasz
devil-k
#60087
üzenetére
Eleg dragan merik otthon, tekintve, hogy 30 font az eves elofizetes (hagyomanyos es online tartalom egyutt), ami durvan 12k huf, ami azert boven kibirhato, bar teny, hogy hozzajon havi ~600 forint postazasi koltseg tovabbkuldes eseten, vagyis kobo 1600-ba kerulne egy peldany. Ha gondolod, tudok ebben segiteni.
-
Viszlát
addikt
And the Oscar Goes To...: egy nagyon kellemes, szórakoztató visszatekintés ez (főleg, hogy alapvetően egy dokumentumfilmről van szó), igazi filmkedvelőknek való csemege. Másfél óra persze messze nem elég az alig több mint egy évtized múlva 100 évre visszatekintő díj történetének feldolgozására, de nekem tetszett és elég jól kihozták belőle amit lehetett. Szuper volt látni sok-sok régi felvételt olyan minőségben, amihez nekem eddig nem volt szerencsém, könnyen észrevehető, hogy nagy gonddal válogatták ki őket. Szimpatikus volt, hogy nem takargatja a sokszor mocskos múltbéli dolgokat, meglehetősen nyíltan beszél eseményekről. Ráadásul abszolút nem veszik el terminológiában, technikai részletekben. Sokkal inkább olyan ez, mint egy nosztalgikus séta egy késő nyári délutánon egy régi baráttal, amit sokkal tovább el tudnék viselni, mint 80 perc.
Viszont muszáj idéznem egy nagyon fontos gondolatot belőle, bár valószínűeg nem sok értelme van.
It's very hard to say that one film is better than another. Is 'Godfather' better than '2001: The Space Odyssey'? I don't know... Is 'Annie Hall' better than 'Goodfellas'? I don't know! Every year the Academy announces its nominees, and immediately everybody's saying "how could they nominate this one?". I'll tell you how, it's very easy. We took a vote! That's how. This is not a tablet handed down from God, writ by His finger saying "Okay, if anybody disagrees, you're wrong, this is the official answer". This is our opinion.
Szerk: miközben néztem a sok régi felvételt, a nagyobbnál is nagyobb neveket, végig az járt az eszemben, hogy az idei Oscar búcsúzós része nagyon nehéz lesz...
-
Viszlát
addikt
Riggan a (bipoláris) depresszió minden tünetét produkálja a film során, a hangulatingadozástól a pánikrohamig és hallucinál is, az összes szuperhősös jelenet hallucináció. Mint hallucináció semmiképpen nem szólhat másokról, hiszen bármi is történik egy epizód alatt, az nem létezik az ő elméjén kívül. Legjobban akkor tűnik ez ki, amikor a lépcsőn ébredés után "visszaszáll" a színházba, majd megérkezéskor a hallucináció végén amikor visszazökken a valóságba, egy taxiból száll ki. Meg kell nézzem újra, de első megnézésre nekem úgy tűnt, hogy Birdman mindig csak akkor szólalt meg amikor Riggan bajban volt, ami szintén a fentieket támasztja alá.
ez jo hozzaallas
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
● A spoiler formázás használata kötelező spoileres tartalmaknál!
● A topikban tiltott a warez mindennemű formája!
● A kereshetőség érdekében lásd el #értékelés címkével a filmkritikát, ajánlást tartalmazó hozzászólásaidat!
- Audi, Cupra, Seat, Skoda, Volkswagen topik
- Soundbar, soundplate, hangprojektor
- Racoon City árnyékában: Teszteltük a Resident Evil Requiemet
- GL.iNet Flint 2 (GL-MT6000) router
- PlayStation 5
- Az aktuális Xbox konzolokon is megfogja majd a játékos kezét a Copilot
- Star Wars rajongók
- Kávé kezdőknek - amatőr koffeinisták anonim klubja
- NVIDIA GeForce RTX 5080 / 5090 (GB203 / 202)
- Hivatalos a OnePlus 13 startdátuma
- További aktív témák...
- Bomba ár! Panasonic CF-20-1 Tab+Laptop: m5-6G I 8GB I 256SSD I 10,1" WUXGA Touch I Cam I W11 I Gar
- AKCIÓ! LENOVO ThinkPad P15 Gen1 munkaállomás - i7 10875H 16GB DDR4 512GB SSD Quadro T1000 4GB W
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i5 14600KF 32/64GB DDR5 RAM RTX 5070Ti 16GB GAMER PC termékbeszámítással
- Lenovo LEGION 5 PRO Ultra 7 255HX 24GB RAM 512GB SSD RTX 5070 8GB 16" QHD+ 3év Prémium GAR
- LÉZEREZÉS! külföldi billentyűzet magyarra kb. 20-30p alatt!
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest