-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Lompos48
nagyúr
Az USB végére mit csatlakoztatnék?
Egyértelműen egy USB porthoz, vagy USB-s töltőhöz (lásd utóbbi időben minden telefontöltő) csatlakoztatod.
A kimenete 4.2V töltésére van belőve lítium akkuk számára, Ha 2 diódát sorbakötsz, azzal "ellopsz" belőle kb. 1.3-1.4V-ot. Marad 2.8-2.9V, ami nagyjából megfelel a 2 sorbakötött NiCd cella töltési végfeszültségének.
Ennél gyorsabb és olcsóbb megoldást nem tudok hirtelen kitalálni. Igaz, ha nincs az a pici elektronikád a fiókban (mint nekem), akkor arra várni kell.Akkor így:
[ Módosította: Qru ]
-
Lompos48
nagyúr
Ez így nehéz, ha nem lehetetlen. Arra gondolj, hogy nem azért haltak meg a diódák, mert eljött az idejük, hanem valai, ami utánuk következik nagyon "megszívta" ott az áramot, vagy zárlatot produkált. Ezért párolgott el a vezetősáv is. Én a kijavított vezetősávok után néznék körül.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
#68216320
#51556
üzenetére
Kiegészíteném @Kernel-t.
A véleményem az, hogy ez az IC elég meleg üzemmódban dolgozhat. Az az 1.5W teljesítmény ehu 18x7.5 mm-es toknak nagyon sok. Nehezen hiszem, hogy az a 9-9 láb (ami a tápra van kötve) képes lenne gond nélkül "elvinni" egy ekkora hőmennyiséget. Az adatlap sehol nem ír más, termikus célból beépített felületet a tokba. Ezért sejtem, hogy a melegedése nem abnormális, ha a tápfeszültség, amit kap a nominális értéken van. Azt nem írtad, hogy a melegedés ellenére a lap működőképes vagy sem. Ha igen, akkor valószínű igaz a sejtésem. Ebben az esetben is segíthetsz a dolgon, ha memóriákra (vagy FETekre) való kis hűtőbordát fabrikálnál a tokra.
És azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ugyancsak az adatlap írja: Case Temperature . . . . . 115°C
-
-
#51532
Lompos48
nagyúr
csabyka666
#51529
Lompos48
nagyúr
válasz
csabyka666
#51529
üzenetére
Talán pontosabb a 3 számjegy...
-
#51528
Lompos48
nagyúr
csabyka666
#51527
Lompos48
nagyúr
válasz
csabyka666
#51527
üzenetére
-
#51526
Lompos48
nagyúr
csabyka666
#51525
Lompos48
nagyúr
válasz
csabyka666
#51525
üzenetére
Jó. Pár éve megvan és semmi gondom nem volt vele 4 különböző laptopot táplálva. Ha a feszültség értéke érdekel, ott a 3 szálas dolláros pici voltmérő a piacon, amit @Kernel ájánlott.
-
Lompos48
nagyúr
Megtaláltam a rajzot. Van anyira bonyolult, hogy ne tippeljek könnyelműen. Persze lehet teljesítménytranzisztor a hibás, de lehet még sokminden más. Akkor érdemes nekifogni, ha átlátod a működését, utána pedig végkimerülésig mérsz és mérsz.
A korábban említett NPN-nel való helyettesítést (egyelőre) visszavonom, mint ötletet, mert a módosítás így bonyolultnak tűnik. Ugyanakkor létezik szilíciumban is hasonló PNP, pl. a 2N2955.Van egy vicces megoldás benne, tanúsítja: mennyire nem takarékoskodtak az anyaggal. Egy 30V/2.5A-es táphoz 8 darab 8A-es és 30W-os tranzisztort kötöttek párhuzamosan. Miközben a maximális disszipált teljesítmény maximális áramnál és mi imális kimeneti feszültségnél 30x2.5=75W, amire ha rá is hagyunk nagyon nagyvonalóan akár 50% tartalékot, még mindig csak 112W.
Annyiban tudok segíteni, hogy pl. 1A-rel leterhelve a mért feszültségeket beírod a rajzba, én megpróbálhatok valami anomáliát felfedezni.
-
Lompos48
nagyúr
-
Lompos48
nagyúr
...nagyon nem tartja a feszeket még üresen sem. Mászik felfele mint a fene.
Csak egy tipp: lévén 40 éves cucc, nagyon valószínű, hogy még az akkori ASZ15 germániumtranzisztorokkal építették a soros szabályzóelemet. Azoknál katalógus szerint is max. 1mA (!!!!) volt az Iceo reziduális áram. Ha a beállított feszültség felé nő lassan a feszültség akár valamennyi terheléssel is, akkor nagyon utánanéznék a tranzisztoroknak és nem (csak) a kondenzátorokat gyanúsítanám.
-
Lompos48
nagyúr
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Kernel
#51454
üzenetére
Az egyezmény (szabvány) annyiból áll, hogy ha a hangszóróra DC-t kötünk a +/- jelölésnek megfelelően (egy elemet például), akkor a membránnak előre kell kimozdulni.
Ami ugyancsak "értelmetlen" a kimeneti váltófeszültség jellege miatt, ami soha nem egyetlen félperiódusból áll. Csak egyformán kell kötni a 2 csatornán.
-
Lompos48
nagyúr
A jelenség természetes. Azért, mert az az erősítő hídkapcsolású, aminek a hangszórükimenetei nincsenek a testen. Jel nélkük a 6táp felénél állnak, jellel ellenütemben "cibálják" a hangszórók szálait. Ott külön nézheted a testhez képest a hangszórók + és/vagy - kimeneteit. Csak azért nem nyíródott ki az IC, mert rövidzárvédett.
-
Lompos48
nagyúr
Számít, hogy le van-e választva?
Ebben az esetben nem számít. Itt ha kialakul is földhurok (mert igen!), az nem foga zavarni a mérés eredményét a szkóp nagy bemeneti impedanciája (tehát nagyon kis árama) miatt.
-harmincon-negyven, 1976 van a kondira írva.
Akkor meglesem bekapcsolva mit történik. Vagy 15+ éve nem voltak bekapcsolva.Meg kell nézni! Legesélyesebb a kondik kiszáradása ennyi idő alatt. Kiszerelve még a súlyuk is erről árulkodik.
-
Lompos48
nagyúr
Pl egy notebook táp. Nem kell, hogy le legyen választva a mérendő?
Nem. De illik tudni, hogy a kimenet negatív pólusa galvanikusan le van választva vagy sem a bemenet védőföldjétől.
Egy gyári tr-9255/a tápban mennyire valószínű, hogy az összes kondit ki kell cserélni?
Valószínű, mert tizen-huszon-annyi évesek. DE:
Meg kell nézni közelről azokat.
Ha már szkópról beszélgettünk, akkor azzal vizsgálható az egyenfeszültség hullámossága nagyobb kimeneti terhelés esetén.
Ha nincs gyanús dolog, akkor nem muszáj. -
Lompos48
nagyúr
Attól függ mi a "valami". Ha a szkóp nem kétcsatornás és differenciálmódban mérsz velük, akkor nem fogod - természetesen - a mérőszonda földjét pl. egy háromfázisú rendszer valamelyik fázisára kötni, a meleget pedig a másikra, hogy lásd a 400V-ot. De a szkóp bemenetének KELL a referencia! Ha a szkóp táplálásának a földjét szünteted meg, reszkírozod, hogy az egész szkóp rázzon, mint a nyavalya. Egyébként nem kell megszakítani, az 1M/10Mohmos bemenet mindenhova érinthető, míg a test megy a testre.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#51380
üzenetére
Viszont 238V-ra beállítva egy 9W-os energiatakarékost rákapcsolva nem történik semmi és a trafó szekunderét rövidre zárva is alig nő a felvett áramerő, tehát valami így sem az igazi.
1. A tranzisztor csak félperiódusban vezet.
2. Még ha a legnagyobb nyereségű (160) tranzisztort is találtad volna és az IC 0-12V között kapcsolna, akkor is a bázisáram 12mA a kollektoráram pedig kb. 200mA lehetne maximum. Az pedig egy 10x-es áttételnél 20mA, 20x esetén 10mA lenne a szekunderben. Fél periódus erejéig.
Ebben az esetben nem tudom mit mér a műszer.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#51378
üzenetére
Azt mondod, higy a műszer szerint 198v kimeneti fesz lehez valójában több, csak az eltérő jelalak miatt mérési hiba lép fel?
Igen. Majdnem. Tulajdonképpen egy nem színuszos, hanem a négyszöghöz közelítő hullámformának nagyobb az effektív értéke, amit a műszer másképp értelmez. Ez egy klasszikus izzó fényén - szerintem - érzékelhető lehet. Ez egy TrueRMS-t tudó műszerrel lenne evidens.
...mivel folyamatos üzemre méretezték, minimális melegedés mellett, így valszeg nagyobb menetszámokkal rendelkezik, így inverterként használva lehez hogy kicsivel még nagyobb feszültséget kell ráadnom, hogy meg legyen a kimeneti 230v.
A folyamatos üzem kissé relatív. Nem megnyomott csengőgombbal nincs szekunderáram, Akkor pedig ideálos esetben priméráram sincs. Ha valami(cské)t mégis fogyaszt, az a vasmagmágnesezés okozta veszteségek miatt van.
De, mint tegnap írtam, a legbeszédesebb egy oszcilloszkópos mérés lehetne.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#51374
üzenetére
De hogy mekkora lesz a feszültség növekedés ezért kipróbálom.
A 3V-os tekercset használva több mint duplájára fog nőni.
Más verzió az lenne, ha a 2 tranzisztort leválasztod az IC kimeneteléről, aztán közbeiktatsz egyetlen, a "végfokkal" együtt nagyobb feszültségről táplált tranzisztort. Így a végfok már nagyobb határok között kapcsolgatna. Első saccra az a táp 30-32V kellene legyen. Az 555 táplálása, marad, ahogy van.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#51370
üzenetére
A @Kernel magyarázatát picit kibővíteném:
A hullámforma miatt adódó mérési hiba nagy valószínűséggel ugyanolyan lehet a primér és szekunder esetében (feltételezve, hogy a transzformáror nem deformálja nagyon a hullámformát). Ebből kiindulva a trafó áttételét az általad mért értékekből (is) meg lehet(ne) saccolni. Akkor pedig az 89/4.5=19.78. Feltételezve az említett 10Vpp primér impulzusokat, a szekunderen akkor kb. 200Vpp jelenne meg. Ennek a fele 100V, az effektív érték pedig a kvázinégyszögjel miatt nagyobb lesz, mint a szinuszgörbénél lenne ugyanekkora értéknél, azaz 70.7V
Tisztábban látnád a helyzetet, ha egy szkóppal is megnézhetnéd a tényleges értékeket, formákat.Ami még így utólag eszembe jutott: Valamikor, régen (fél évszázada
), a csengőtrafóknak 3 szekunderszála volt. Így arról 3, 5 vagy 8V állt rendelkezésre. Ez nem olyan? Ha az lenne, próbálkozhatnál a szekunder valamelyik résztekercsével. -
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#51317
üzenetére
...az állandóan változó hangfrekvenvia átvitele nem telíti a magot, mint ha állandó 20kHz körüli frekvenciát adnánk rá.
A telítés nem remanens. De annál jobban produkál(hat) torzítást.
Régi csöves TV kimemenő trafója látszólag egyszerű vasmagos, lemezes trafó volt.
Hm!? A kimenőtrafó igen, de attól senki nemvárt el HiFi tulajdonságokat. A sortrafó ellenben nem. '71-ben a diplomamunkámban volt olyan mag, légrésében Hall-elemmel. TV trafót bontottam hozzá. Na, az már akkor is ferritből volt. Akkoriban még nagyon csöves volt a Kelet-Európában fellelhető minden TV.
Akkor lehet nem megyek 400Hz fölé.
Ha ki tudod próbálni, tedd! Lehet tanulunk belőle.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#51294
üzenetére
Görbét nem találtam. Egy dolog evidens: legtöbb helyen azt említik, hogy a lágyvasmagok 50...400 Hz között használhatók ([link]. 400 Hz felett a mágneses hiszterézis lehet nagyobb veszteségek okozója.
Tény (ha "történelmi" is), hogy régi orosz/szovjet berendezésekben - és ebbe beletartoznak a katonai berendezések is - nagyon gyakori (volt) a 400 Hz-es táplálás, ami valamivel kisebb vasmagok használatát tette lehetővé.
Ugyanakkor ellenpélda a csöves erősítők kimenőtrafója, aminek - ugye - az egész hangfrekvenciás sávot le kell fednie. Igaz itt már sokszor nem a lágyvast, hanem inkább permalloy magokat használnak. -
-
Lompos48
nagyúr
Amíg egy ilyen búrát 10-20 évig is használtak, elképzelhető mennyire "fogyott" benne az azbesztszál. Tehát a beterítette azbeszt porral enyhén túlzás szerintem. A bóra mintha, egy elég kishozamú ventilltort tartalmaz, aminek a szele együtt a gravitációval fogyaszthatta az azbesztszálat.
Egyébként "a '90-es évek óta ismert az azbeszt egészségkárosító, rákkeltő hatása, de egészen a '80-as évekig az egyik legelterjedtebb tetőfedési anyag"
Statisztikák szerint: "100-200 millió négyzetméternyi magyarországi tetőn van veszélyes azbesztpala."(Idézetek a Google keresésekből)
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Kernel
#51122
üzenetére
Hozzátenném, hogy a 222V 0.035A értékek, mint méréseredmény jórészt (ezt az áramerősségre értem) hibásak. Azaz méréshibát feltételezek a 35mA mérésénél. Azok a kütyük nem hinném, hogy ilyen kis értékeknél pontosan mérnének. Sokkal hihetőbbnek gondolom a hibát, mint egy 0.38-as cosfi-t egy néhánywattos fogyasztónál.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#51054
üzenetére
...de a több száz kilovoltosokon sosem látni, még véletlenül sem...
Nálunk a 110kV-oson is gyűléseznek.
Az ekkora potenciál esetében már egy vezeték megközelítése is halálos, mert akkora a töltés különbség az előlény és a vezeték között...
Elfelejted, hogy ott váltóáram cirkulál, ezért kissé furcsa a töltéskülönbséget emlegetni.
Előbb külön bottal közelítenek hozzá, amin lassan végbemegy a töltéskiegyenlítődés...
Lásd az előbbi mondatomat. Milyen töltés, mire egyenlítődik? Ha pedig - ne adj Isten! - tényleg lenne valami ilyen, utána a "feltöltődött" helikopter hogy száll le, a földhöz is bottal közelít?
Általában karbantartáskor lekapcsolják a feszültséget a távvezetékről és mindkét végét földelik is. A szomszéd vonalak által induktívan keltett feszültségeket is semlegesítik így. Már csak azért, mert mindig léteznek redundáns táplálási lehetőségek.
Ja, meg aztán utóbbi 19 évemet éppen villamossági vállalatban töltöttem el (220 kV-ig).
-
#50934
Lompos48
nagyúr
Speeedfire
#50933
Lompos48
nagyúr
válasz
Speeedfire
#50933
üzenetére
Azt viszont nem írtad, hogy érdemes-e/ajánlott tovább vinni a gnd-t egyik nyákról a másikra
Erre a kapcsolás kötelez, vagy nem. De a "lúdláb" itt is ajánlott. Nem egymásután kötöm őket láncba, hanem mindegyiket fizikailag egy közös pontba.
-
#50932
Lompos48
nagyúr
Speeedfire
#50931
Lompos48
nagyúr
válasz
Speeedfire
#50931
üzenetére
Ideális az, amikor mindegyik GND egyetlen pontba jön össze és ez amelyik a legnagyobb áramot "kezeli". Így elkerülhetők a földhurkok és/vagy a GND szálon folyó áramok okozta feszültségesések negatív zavaró hatásai. Egyesek lúdláb kábelezésnek (is) nevezik.
-
#50927
Lompos48
nagyúr
Speeedfire
#50926
Lompos48
nagyúr
válasz
Speeedfire
#50926
üzenetére
Milyen rendszer, milyen nyák, mi a föld továbbvitele?
-
Lompos48
nagyúr
válasz
KisBundi
#50912
üzenetére
3 méteren 0.37V lesz a feszültségesés, ha 10A-es árammal számolunk (ami nem lesz, csak így könnyebb számolni
). Ennek megfelelő teljesítmény 3.7W. Ez a 3 méternyi dróton oszolna el.
Én nem aggódnék, pláne ha egy átlagárammal számolnám a dolgokat.
Végülis te kell eldöntsd...nem tud elég ampert juttatni az erősítőhöz és ha melegszik, akkor tovább romlik a vezetőképessége...
Az amper eljut, annyi, amennyi kell, a voltból marad le a 0.37V (azaz biztos sokkal kevesebb).
Az 1.68-os konduktivitáshoz pedig fokonként .00386 fog hozzáadódni. Utánaszámolhatsz! -
Lompos48
nagyúr
válasz
KisBundi
#50907
üzenetére
Valahogy nem értem ezt a csikicsukit a kábel körül.
3 méter kábellel számolva a soros ellenállás 37 mohm a 4 mm2 keresztmetszetű és 8 mohm a 6 mm2 keresztmetszetű kábel ellenállása. Ki lehet számolni mekkora az a feszültség, ami elvész. Gondolom a 7.5A-es biztosíték az erősítőben van. Semmi nem akadályoz meg abban, hogy - ha nincs üres hely a kocsi biztosítótábláján -, külön áramkört alakíts ki, beiktass egy kábelre szerelt biztosítékot pl. 10A-est, ami megvéd mindenféle rövidzár által okozható meglepetés ellen.
-
-
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#50861
üzenetére
Ez az PNP tranyó ilyen bekötésének köszönhető ?
Nem. Semilyen bekötéssel nem megy át vezetésbe egy bipoláris tranzisztor, ha nincs bázisárama, ami pedig a minimámis BE feszültséget igényeli. Esetedben kicsi volt az árammonitorizáló ellenállás, aminek ezt a feszültséget biztosítania kellett volna. A tranzisztor így semmit nem vesz/vett át az IC áramából.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Kernel
#50840
üzenetére
Ezt meg gondolom, úgy érted, hogy a dióda sokkal jobban lekorlátozza az áramot (hiszen alig vezet visszafelé), ezért a LED visszáramának már esélye sincs olyan értékre nőni, amitől tönkremehetne.
Tökéletesen így.
A válasz meg azért késett, mert leteszteltem. Igaz csak 100V-on, diódával meg 5 LEDdel. A LEDekre nem marad mérhető feszültség sem, azaz 5 kék LEDen 48mV.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Kernel
#50836
üzenetére
Nem sok köze van a Zener-hatáshoz.
De a lényeget korábban közelítetted: "Diódák soros kapcsolásánál egyrészt azonos áram folyik, tehát nyitóirányban a leggyengébb láncszem terhelhetősége mérvadó."
Csak itt olyan mint a sorbaszerelt különböző keresztmetszetű csövek esetében: a dióda diktálja a maximális áramot, ami a körben egyáltalán folyhat. Emiatt a LEDek nem jutnak el a jelleggörbe letörő zónájába/-ig, ezért nem beszélhetünk Zenerről. -
Lompos48
nagyúr
válasz
Kernel
#50834
üzenetére
Ugyan a LEDekkel való "feszültségrablást" nem az ajánlott megoldások közé számítanám, csak ha egyáltalán más nincs kéznél (
), mégis érdemes elspekulálgatni a sorbakötött dióda-LED(ek)-tekercs áramkörön.Kiindulni az egyszerű, mezei 1N4007-ből lehet. Visszárama max. 5uA 1000V visszfeszültségnél. Az természetes, hogy kisebb feszültségek esetén ez csak kevesebb lehet.
LEDek esetén meg van adva a max. 5V visszfeszültség, de becsületes gyártó már nem ad ehhez max. visszáram (IR) értéket, hanem kijelenti, hogy: "not designed for reverse operation". Tapasztalatból (gyártási folyamatból) jelentem ki, hogy ezek az áramok nagyságrendekkel nagyobbak, mint a szilícium diódáké.
Ezért, ugyan "a feszültség eloszlása kiszámíthatatlan", de megelőlegezhető az, hogy az egyenirányító által diktált visszáram soha nem fogja engeni, hogy a LEDeken keletkező visszfeszültség elérje a letörési értéket, ezáltal téve tönkre azokat.
A nyitóirányú érvelés(ed) teljesen helyes.Mégegyszer: ilyen célra NEM használunkLEDeket (pláne egy maroknyit), de egy elméleti magyarázatnak talán van itt helye.
-
#50725
Lompos48
nagyúr
csabyka666
#50723
Lompos48
nagyúr
válasz
csabyka666
#50723
üzenetére
Labortápnak használható 30V és 1A határig. Kisebb kapcsolások táplálására jó. Nem lesz sok lelkes érdeklődő, de van, akinek hasznos lehet.
A csatlakozót le lehe cserélni más típusra, vagy akár a tápkábelt direkt is be lehet kötni. Nagyon valószínű, hogy a szűrőkondenzátorokat cserélni kell benne a koruk miatt. -
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#50695
üzenetére
Az világosabb számomra, hogy a folyamatos Drain áram 25 fokon max. 74A, 100 fokon pedig 52A, impulzus üzemben pedig érthetően többet, 260A.
Ez igaz. Azt ellenben nem szabad elfelejteni, hogy a 25 fok hűmérsékletű tok ideális, azaz végtelen hűtőbordát jelent, ami nincs. Az, hogy mennyire fog melegedni az Rth paraméterből lehet kiszámolni. Az IRF esetében minden wattnyi disszipáció 0.75 fokkal emeli a tok hőmérsékletét egy iley ideális bordán. Borda nélkül pedig 62 (!!!) fokkal. Ez kiderül az adatlapból.
Ugyanakkor most már van egy dilemmám. Valaki kavarja. Mintha IGBT-ről szólt a kezdeti mese, most pedig az IRF egy p csatornás MOSFET.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#50691
üzenetére
Igen, de a SOA görbe szerint csak a 10ms-os impulzusok esetén.
Mint korábban írtam, ideális ohmikus terhelés esetén, amilyen egy izzó, ahol nincs fáziseltolódás, ott szerintem használhatod. Feltételezem, hogy izzógyertya esetében is használható, mert az induktív késleltetés az áramra vonatkozik. A folyamat pedig nem repetitív. Én kipróbálnám.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#50686
üzenetére
A füstös sorban mindegyik tranyó G és E lába között pár tíz ohm elleállast lehet mérni, míg a másik sorban levőknél, melyek ugyanez a típus, ugyanúgy dióda mérésben végtelent lehet mérni!
Gondolom, akkir itt minhárom meghibásodott!Csak ha kiforrasztva méred mindegyiknél. Az áramkörben (minden bizonnyal) párhuzamosan lehetnek kötve. Akkor egyetlen zárlatát mérheted mindenhol.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#50661
üzenetére
Talán istenkáromlásnak tűnnek azok a vézna lábak, de gondolj arra, hogy milyen szál van egy 10A-es biztosítékban és még csak nem is rézből. Ráadásul a hosszuk is csak néhány milliméteren fog vezetni.
Önindítónál biztos nem merném bekapcsolni, de az izzító talán mégiscsak inkánn ohmikus ellenállást jelent. Kérdés maga az izzószál és az odavezető vezetékek mekkora induktivitást jelentenek.
A titok az adatlap "Safe operating area" diagramjában van elrejtve.Tranzisztoronként 20A-t elviselni néhány másodpercig nem kellene gondot okozzon.
Eddig 95%. Ha nem előlegezed meg a maradék 5%-ot, akkor sose tudod meg a választ.
Ne felejtsd el: hideg izzók bekapcsolásakor azok a nominális áram sokszorosát kérik a másodperc törtrészéig. Tehát a 180W helyett bekapcsoláskor annak sokszorosa volt az igényelt teljesítmény.
Azt nem tudom, hogy az izzógyertyák ellenállása mennyire hőmérsékletfüggő.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#50658
üzenetére
Majdnem semmit, hacsak nincs beleintegrálva kollektor-emitter közé egy védődióda is. És NINCS!
Tehát csak zárlatot vehetsz észre műszerrel egy hibás alkatrésznél.
Egyébként a maximális kollektorárama 27A, a 15A-es érték 100°C.ra vonatkozik. És 6x27=142A 25°C-on, tehát nagyon hűtve.
-
#50643
Lompos48
nagyúr
Speeedfire
#50640
Lompos48
nagyúr
válasz
Speeedfire
#50640
üzenetére
Nézd meg az adatlap 17. oldalán a táblázatot. Ott van a CHSL láb vezérlésének/szerepének a leírása.
-
#50541
Lompos48
nagyúr
csabyka666
#50539
Lompos48
nagyúr
válasz
csabyka666
#50539
üzenetére
Tehát csak a kondenzátorcseréről nyilatkoztam, alkalmazási helyétől függetlenül. Ami zavart: általában hálózati tápokban 400-450V-os kondikat lehet találni. Nem találtam a 200V értelmét és nem akartam ekörül spekulálni. @PHM megadta a lehetséges választ, amit egy teljesen helytelen megoldásnak tartok, ha igaz.
-
#50537
Lompos48
nagyúr
csabyka666
#50536
Lompos48
nagyúr
válasz
csabyka666
#50536
üzenetére
Nem tudom milyen táp lehet, ami 200V-os kondikkal operál. Ezért nem is spekulálok tovább.
-
#50535
Lompos48
nagyúr
csabyka666
#50534
Lompos48
nagyúr
válasz
csabyka666
#50534
üzenetére
Üzemi feszültségértéket jelent (Working Voltage). Szerintem cserélheted.
-
#50520
Lompos48
nagyúr
Ereshkigal
#50519
Lompos48
nagyúr
válasz
Ereshkigal
#50519
üzenetére
Mindenképp figyelj a termikus problémákra. 40-50-60W esetén elég komoly hűtőborda kellhet a tokra. Ez függ természetesen a bemenet-kimenet közötti feszültségkülönbségtől meg a kimeneti áramtól.
-
#50518
Lompos48
nagyúr
Ereshkigal
#50517
Lompos48
nagyúr
válasz
Ereshkigal
#50517
üzenetére
De ott írja a gyógyírt is rá, a C3 kondenzátort.
-
#50516
Lompos48
nagyúr
Ereshkigal
#50514
Lompos48
nagyúr
válasz
Ereshkigal
#50514
üzenetére
...a hullámosság növekszik a kimeneti feszültség növekedésével (Vout/Vref-fel arányosan).
Ez igaz. Csak elenyésző hatású. Ugyanakkor a hullámossággal sokkal egyszerűbb megküzdeni a bemeneti és/vagy kimeneti elkók növelésével.
Gondolom azért LED referencia zener helyett, mert olcsó, de még stabil a nyitófeszültsége.
Kapásból nem ismerem az árakat, de annyi biztos, hogy a LED nyitóirányú görbéje csak annyira stabil, mint amennyire a rajta folyó áram az. Ez ellenben érvényes minden diódára. Ha a legegyszerűbb piros LEDekre gondolok, akkor is érdemesebb egy 3V-os Zenert használni a 2 LED helyett, hacsak nem kritérium az, hogy kimeneti feszültség növekedésénél valami fénnyel jelezze is ezt.
Gyors diódák használata (ha ezek Schottky-k) egyetlen előnye lehet, nyerhetsz pár tized voltnyi bemeneti feszültséget. Más szempontból nem osztanak, nem szoroznak.
Nem tudtam szabályozni a kimenetet. Volt két "állása", akárhogy állítottam, azon a két feszültségen kívül mást nem adott ki.
Ez nem hamis, hanem hibás példányra utal. Jobb esetben gerjedésre, ami IN-GND és OUT-GND közé - ha lehet közvetlenül a lábakra - szerelt pl. 100nF-os kerámiakondenzátorokkal orvosolható.
Mekkora a bemeneti feszültség és mekkora a kimeneti feszültségsáv, amit el akarsz érni?
-
#50505
Lompos48
nagyúr
Ereshkigal
#50504
Lompos48
nagyúr
válasz
Ereshkigal
#50504
üzenetére
Miben nyilvánult meg a hamisság?
) a csiszolópapír majd utána pasztával újrafényezés.
Abban ellenben hibáztam, hogy 
Új hozzászólás Aktív témák
ekkold- 16GB-os SODIMM (notebook) DDR4 RAM bazár - nézz be, lesz, ami kell neked!
- HP 15-af105nh laptop (15,6FHD/AmdQuad/4GB/128SSD/Magyar) - Akku X
- JOYOR S5 Pro 10" Elektromos Roller 26Ah Akkumulátorral Moddolt!
- XPS 13 9310 13.4" FHD+ IPS i7-1185G7 16GB 512GB NVMe ujjlolv IR kam gar
- Megkimélt Apple iPhone 8 Plus 64GB Fekete szinben, 100% akkuval, kártyafüggetlen, garanciával
- LG 27GS60QC-B - 27" Ívelt - 2560x1440 - 180Hz 1ms - AMD FreeSync - Bontatlan - 2 Év Gyári Garancia
- Gamer Laptop, Gamer Monitor és Konzol Felvásárlás Magas Áron, Gyorsan és Egyszerűen!
- Maximális teljesítmény és biztonság, csak az ARCTIC mx-4-el! Adj új erőt a gépednek!
- Telefon felvásárlás!! Huawei P20 Lite/Huawei P20/Huawei P30 Lite/Huawei P30/Huawei P30 Pro
- HP Laptop 15-fc0026nh (AY7E1EA)
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Város: Budapest