Új hozzászólás Aktív témák
-
zLegolas
őstag
Bocs.
Egy javslat: írd le konkrétan mifenét akarol csinálni, oszt' akkor (valszeg) kapol konkrét megoldásokat, készen, sütve-főve, tálalva.
A kérdések többsége komoly erősáramú felhasználási célt sejtet (pl. toroid trafók általánosságban kábé fazék méretnél (sok-sok amper terhelhetőséggel) kezdődnek...
Az egyenirányítók diódaféleségek, minden ilyesmi diódán 0,6..0,7 V fesz esik. Ezt felnyomhatod kissé egy bazi nagy kondival a kimeneten...
Ha egy trafót terhelsz, a fesz elindul lefelé. Üresjárásban egy 12V-os trafón lehet 14-15 V-is, ha ráteszed a fogyasztót, beáll a kábé 12V. Ha még sokabbat nyomatol rá, akkor a trafó elkezd jobban melegedni, fesz meg elindul lefelé. Nyilván ezt nem sokáig teheted meg.
Mazzagok: 2,5 mm2 keresztmetszet kisebb lakóházakban gerincvezeték, konnektorokhoz 1,5 mm2, ez kábé sejtet valamit a drótok terhelhetőségéről. Van ilyen táblázat dögivel, keresek, ha nem felejtem el. -
And
veterán
''A kérdést ez az oldal hozta, hogy van-e toroid és hagyományos vasmagoson kívűl más fajtája is, melyiket érdemesebb használni?''
Először is: mire szeretnéd használni? Erősítőbe kell? Mert léteznek olyan trafók is, amelyeket csak spec. körülmények között használnak: a hálózati frekvencián pl. nem nagyon jön szóba valamilyen ferritmagos (''fazék-'', ill. kisebb keresztmetszetű porvasmagos) vagy légmagos trafó, pedig ilyenek is léteznek. Az 50Hz-en használatos trafó-típusokat magad is említetted. Talán még a hipersil trafók (-> szintén lemezes, de feltekercselt, ''szalagos'' vasmagjuk van, amelyet rendszerint kettévágott felekből állítanak össze) érdemelnek említést. Ha tényleg erősítőbe kell, javaslom még DDL erősítős topikját is tanulmányozásra: Bővebben: link.
Főbb jellemzők (nagyjából, és szerintem), adott teljesítményre méretezve:
- lemezelt (E-I) magos: valszeg. a legnehezebb, és a viszonylag legnagyobb veszteséggel (pl. örvényáramú veszteség, szórt mágneses tér) rendelkezik;
- hipersil-vasmagos: relatív nagy indukció, jobb hatásfok (kisebb réz- és vasveszteség), külön csévére könnyen tekercselhető primer / szekunder tekercsek, kisebb tömeg;
- toroid: a relatív legkönnyebb, jó hatásfokú, örvényáramú veszteség minimális (a mag elektromosan gyakorlatilag szigetelő), és igen alacsony a szórt mágneses tere.
Az egyenirányított feszültség szinuszos fesz. (csúcs)egyenirányítása után: Uegyen= Usz(eff) * gyök(2) - U(f), ahol Usz(eff) a szinuszos feszültség effektív értéke (általában erről beszélnek szinuszos fesz. esetén), U(f) pedig az egyenirányító dióda / diódák nyitófeszültsége. Ez igaz mind egy-, mind kétutas (pl. Graetz-hidas) egyenirányításra is, de utóbbi esetben az egyenirányító kimenetén mérhető - az egyenirányított DC-feszültségre szuperponálódó -, terhelésfüggő hullámosság kisebb lesz, ill. a frekvenciája is 100Hz-re duplázódik. Pl. 12V-os váltakozófeszültséget kétutasan egyenirányítva a közel terheletlen, szűrt kimenő egyenfesz. értéke kb. 15,5V körül alakul. A feszültség terhelés hatására csökken. Hogy mennyivel, azt nagyjából az alkalmazott trafó paraméterei (veszteségei) határozzák meg.
Az ''alapterhelés'' sima soros stabilizátornál, pl. 7805-nél nem szükséges, hacsak a stabilizátor néhány mA-es nagyságrendű alapáramát nem tekintjük annak. Kapcs. üzemű stabilizátornál néha előírhatnak ilyet, hogy a szabályozás megfelelően működjön.
Mit értesz ideális (minimum) vezetékvastagság (keresztmetszet) alatt? Ha jó hatásfokot - alacsony rézveszteséget - akarsz, inkább a nagyobb keresztmetszetű tekercshuzal alkalmazása javallott, természetesen a várható melegedés / szellőzés figyelembevételével. Vagy ezt a kérdést nem is a trafók vonatkozásában tetted fel?
Mod: ezt szeretem LukE-ban, hogy feleekkora hozzászólással is képes elmondani a lényeget, ráadásul jól elindít az önálló keresés felé. Ha korábban észreveszem a #1313-at, nem írok ennyit..
[Szerkesztve]
[Szerkesztve] -
LukE
veterán
Bővebben: link
de komolyan, ez igy nagyon sok. szerintem google, egy het szabadido.
van toroid, es vannak mindenfele vasmagok.
mindenfele vasmagokkal lehet kapcsolo uzemu tapokat csinalni, toroidokkal kevesbe.
Ha csak sima trafo-> graetz-> kondi van, akkor az terheles hatasara esik szepen lefele. Ha raksz utanna egy 78xx-et (es birja mind a trafo, mind az IC), akkor utanna mar eleg jo egyenfeszultseget kapsz.
alapterheles attol fugg milyen tap. Ha sima trafo, akkor minel jobban terheled, annal jobban csokken a feszultseg (durvan). Ha csak kis aram kell, akkor utanna egy kondi, 78xx es meg egy kondi a 78xx kimenetere, es valszeg mindenki boldog.
Ha kapcsolo uzemu, akkor regi AT tapoknak alt. kell 1-2W terheles, hogy stabilan mukodjon, jobb ATX-ek elvannak terheles nelkul is. XY altal gyartott kapcsitapnal meg ugy van, ahogy legyartottak.
vezetek vastagsag: Bővebben: link az elso ketto pont jonak tunik
Új hozzászólás Aktív témák
- Konzol felvásárlás!! Xbox Series S, Xbox Serries X
- Realme 7i 64GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Jo Nesbo: LEOPÁRD (nem olvasott)
- AKCIÓ! MSI B365M i5 8600 16GB DDR4 512GB SSD RX 5700XT 8GB CM MASTERBOX Q300L Zalman 600W
- Tablet felvásárlás! Samsung Galaxy Tab S10+, Samsung Galaxy Tab S10 Ultra, Samsung Galaxy Tab S10 FE
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest