Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • den89

    tag

    válasz Z_A_P #24465 üzenetére

    Én általában november elején, vagy legkésőbb 10-e körül nyírom le utoljára, aztán március végefelé kezdem. Átlagos minőségű fű.
    Pár napja nyírtam le, még egyet fogok nyírni november elején, és viszlát. Annál is inkább, mert pont elfogy otthon a benzin. :D
    Az angol gyepesek időjárás függvényében még szokták nyírni november végéig is akár, és simán előfordulhat, hogy februárban már kezdik. De olyat is hallottam/olvastam már, aki 1-1x lenyírja decemberben-januárban is. :)

  • den89

    tag

    Ez a baj ezzel a fránya angol gyeppel, hogy ennyit kell nyírni. :) Nyilván én sem bánnám, ha jó minőségű füvem lenne, de ez az állandó nyírás, locsolás, 2-3x trágyázás, gyepszellőztetés, permetezés, görcsölés azon, ha kicsit gazos, nem hiányzik.

    Nem vinne rá a lélek 800-850 m2-en, hogy heti 2x nyírjam. Kéthetente is nehezen szánom rá magam. Régen szülőknél nagyon szerettem füvet nyírni a negyed ekkora területen, most már inkább csak a végeredményt szeretem, a nyírást nem annyira. :D A 2 gyerek mellett, örülök, ha 2 hetente lenyírom (na jó április, májusban 1,5 hetente). Nyáron szinte semmit nem nő, azért heti 1-2x meglocsolom. Most ~2,5 hét után nyírtam le, de így sem volt nagyobb a fű (+gaz), mint 5-6 centi. Igaz eső nem volt, locsolni meg ilyenkor már nem szoktam.

    De le a kalappal az előtt, aki ennyi időt, energiát beletol. Szóval nem bántás akart lenni. Sógoromat, meg a barátomat is meg szoktam dicsérni, akiknél szép a fű.

    Dorian: mi is mindig gondolkozunk, hogy lehetne csökkenteni a füves területet. 5-6 faháncsos szigetet csináltunk, van egy nagyobb térköves rész, magaságyások, a sövény is elvesz olyan 100 m2-t, stb. De még így is nagyon nagy. :D Kb a felénél (~400-450 m2-nél) szoktam azt érezni, hogy ha ennyi lenne a fű, az tök jó lenne, még egészen jól is esne a fűnyírás.

    forceberg: ilyen sóherek felétek az emberek, hogy ha nem kapnak ingyen zsákot, akkor nem is vesznek? 1200-1500 Ft 10 db zsák. Nálunk az életben nem járt ingyen zsák. Egyébként ahhoz nagyon kicsi területtel kell valakinek rendelkeznie, hogy a kommunálisba beleférjen egy nyírásnyi fű. Ráadásul rohadt retkes, büdös lesz tőle a kuka.

  • den89

    tag

    válasz SirRasor #24318 üzenetére

    Van oszlopos változata a leylandinak (green rocket fajta). Ez elvileg "csak" ~6-8 méterre magasra és ~2 méter szélesre nő. Ültettem 4-5 éve kb 60-65 méter hosszan. Ez is elég gyorsan nő, de sokkal foghatóbban, kezelhetőbben, mint a sima leylandi. Nem ágazik szét annyira és látványosan oszloposan nő a simához képest. Van összehasonlítási alapom, mivel a kertészetben belekevertek pár sima leylandit. Egy évben akár 1x is elég lehet nyírni, de 2 nyírás az igazi szerintem. A ~60-65 méteres sort kb 2-3 óra alatt lenyírom, ki lehet bírni egy évben 2x. Bár 50-60+ koromban nem biztos, hogy túl nagy örömmel fogom csinálni. :D Anno 30-40 cm-es példányokat vettem, olyan 3 évre rá már nyírnom kellett, és szinte egybefüggő sövény lett addigra. Kb 270-280 cm magasságon állítottam meg.
    Viszont, ha nem akarsz nyírogatni, akkor babérmeggynek és korallbekenyének is van olyan változata, ami 2-3 méter magasra nő és szélességre sem vészes. Kicsit lassabban nőnek, mint a leylandi, de pár év alatt mindkettőből szép sövényt alakíthatsz ki.

  • den89

    tag

    válasz Szilágyi84 #23978 üzenetére

    Jesszus. Meg ne vedd ennyiért. Eszement árak vannak a kertészetekben (is).
    Én olyan 3-4 éve vettem 8-10 ezerért, kb fél métereseket, most 1,5 méteresek. Néha kicsit visszafagynak a hajtások, letördeled, levágod és szépen iperedik. Ha rendesen megindul 1-2 év után simán nő fél métert egy évben. Legkésőbb az ültetés utáni évben már virágozni fog.

  • den89

    tag

    válasz H-Zol #23955 üzenetére

    Felénk (Dél-Dunántúl) péntektől vasárnapig ~30 mm. Nagyon kellett. Nem messze tőlünk volt, ahol 60-70 mm.

    #23904 : használd egészséggel :). Igen nagyon csendes. A sima Bosch sövényvágó viszont vastagabb ágakat is elvisz. Mindkettőt szoktam használni. Amit nem visz el a magassági, ahhoz létrázok a simával.

  • den89

    tag

    válasz 6030D #23841 üzenetére

    Ez egy magassági ágvágó, nem sövénynyíró. A képen is látod, hogy nem sövényt vágnak vele.

    pjen: jó az a Bosch, amit először ajánlottak neked, és amit én is írtam. Csak tudd helyén kezelni, ez egy hobbiszerszám.

  • den89

    tag

    válasz pjen #23834 üzenetére

    Bosch UniversalHedgePole 18 - ilyenem van (amit 6030D is linkelt). Én írtam hozzá a véleményt, nem írom le még egyszer, olvasd el, ha gondolod. :) Sűrűn nyírd a sövényt, ha azt akarod, hogy elvigye. Én évi 2x nyírom, tavasszal és ősszel, de így is van, amiért létráznom kell és vagy a sima (Bosch EasyHedgecut) sövényvágóval vágom el (kicsit vastagabbakkal is elbír, mint ez), vagy ágvágó ollóval, ha már tényleg olyan vastag.

  • den89

    tag

    válasz tamaspapa #23754 üzenetére

    Kapáld fel, gazold ki amennyire csak tudod. Minimálisan így is ki fog hajtani 1-1 gaz. Az élet utat tör magának... De azt tapasztalom, hogy ahol becsületesen végigmentem előtte kapálógéppel és nagyon alaposan kigazoltuk, ott tényleg minimálisan gazosodik a kavicsos/faháncsos. Ahol kicsit slendrián csináltam, mert nem volt hozzá kedvem/időm/stb alaposan megcsinálni, ott azért kicsit jobban gazosodik. Nálam a textilián felül nem nagyon hajtott ki gaz, csak széleken, meg ahol lyuk van a növényeknek, viszont pl. rengeteg árvácska kihajtott így, ahogy f4lcon mondja. Kertészeknek sem hiszem, hogy van erre külön trükkje. Esetleg rögzítsd le a leszúrótüskével a textiliát a széleken, ahol szerinted gazosodhat. A szomszédban kertész csinálta a kert egy részét, ott még talán gazosabb is, mint nálam, mert én pl a műanyag szegély alá is bevittem a textíliát, úgy, hogy áthúztam a szegély alatt a külső részére (de nem látszik), ők meg nem így csinálták...

  • den89

    tag

    válasz Stylewars_kp #23714 üzenetére

    Juharfa is gyorsan nő (na nem a gömbjuhar). Kaptunk tesóméktól magról nőtt juhart 2 éve, akkor kb 70-80 cm volt, tavaly és idén is kb 1 métert nőt magasságra, szélességre azért ennyit nem, de szépen iperedik oldalra is.

    Illetve van egy flamingó juharunk, amit kb 5 éve ültettünk (120 cm törzsre oltott, kb fél méter átmérőjű koronája volt), most ~ 3,5 méter magas és kb ugyanennyi széles. Igaz, ez nem egy klasszik nagy fa lesz, kb 5 méter magasnak és szélesnek saccolják.

    Selyemakác is, ha elkapja a fonalat, akkor brutál nagyot tud nőni pár év alatt, csak az első 1-2 évet kell "túlélni", hogy ne fagyjon vissza.

  • den89

    tag

    válasz Dorian #23711 üzenetére

    Pekándiót ültess a diófa helyett. Viszonylag gyorsan nő, az olajfànál biztos sokkal gyorsabban. De 2 kell, mert porzópár nélkül alig terem.
    #23713: eladod a termését jó pénzért :)

  • den89

    tag

    válasz H-Zol #21477 üzenetére

    Nekem Joganta van (Jojo és Hangata keresztezése), a vírusos Beszterceit cseréltem le. Nem bántam meg. Nagyon finom, nagy szemű. Virágzáskor oda kell figyelni a moníliára (2 Chorus, nagyjából lefedve a virágzást), majd virágzás végén fújni tetvek, szilvadarázs ellen (egy fújással letudom). Onnantól én már nem fújkodom. Szilvamoly csapdát szoktam kirakni ilyen április elején-közepén (pont tegnap raktam ki, most virágzott el), majd 2 hónap múlva csere, így egész kevés a rossz szem. 2500 Ft neten a 2 db-os szilvamolycsapda.

  • den89

    tag

    válasz btraven #21444 üzenetére

    Nem lesz semmi baja. 6 éve van 2 gömbkőrisem. Soha nem fagyott el a levél(rügy), legfeljebb a virág. Máshol sem láttam soha olyat, hogy ne lombosodott volna ki ez a fa. De én úgy gondolom a legtöbb lombhullató fára igaz, hogy nagyon komoly fagy kellene, hogy elfagyjon a levélkezdemény, de szerintem akkor meg újat hoz.

  • den89

    tag

    válasz modflow #21389 üzenetére

    Tafrina. Nektarin még érzékenyebb is rá, mint az őszi. Permetezés nélkül minden évben ilyen lesz a lombjának nagy része. Permetezéssel tudsz rajta javítani, kisebb-nagyobb sikerrel. Tünetmentes azzal sem lesz, ahhoz nagyon precízen kellene fújkodni (ősszel összeszedni a lehullott leveleket, ősszel-tavasszal lemosó permetezés, ~március eleje április közepe között 2-3x Score (fenológiai állapottól, időjárástól függően), és még így sem biztos, hogy nem kapja el valamennyire). De nagyon nem egyszerű az időzítés, ráadásul Score csak 10-12 foktól felfelé hat, a betegség meg már 4-5 fokon fertőz. Hosszútávon nem jó, ha minden évben nagyon elkapja ez a betegség. Szélsőséges esetben a termés, vagy ne adj isten a fa is rámehet. De azért alapesetben nem ilyen vészes a dolog. Lehullanak a levelek április-májusban és újakat hoz.

  • den89

    tag

    válasz ncc1701 #21317 üzenetére

    Ház mellett és a kertben tud ám lenni ~2-4 fok különbség simán. Attól függően mekkora a telek, illetve mennyire vannak közel a szomszéd házak. Nálam nagy a telek és a szomszéd házak sincsenek közel a gyümölcsfás részhez. Szóval én a ház melletti mérőből eleve le szoktam vonni 2,5-3 fokot, akkor tudom, hogy a gyümölcsfáknál kb annyi fok van. De ha várható a fagy, ki szoktam rakni a mérőt is a fákhoz, és akkor is megmutatkozik ez a ~3 fok különbség. Egyébként 7-kor már masszívan süt a nap, ha derűs volt, márpedig ilyenkor tavasszal fagy esetében általában derűs az ég, 5-6 között van ilyenkor a leghidegebb. 7 órára az autó simán mutathat már 3-4 fokkal többet, mint ami az alja volt a kertben. Én tegnap reggel negyed 8 körül indultam otthonról, az autó 0 fokot mutatott, a kertben -3 fok körül volt az alja aznap hajnalban. Ma pedig 0 fok körül volt a kertben, az autó +2-t mutatott.

    soldi3r: tegnapi -3 nekem is legatyázta a kajszit, mivel már sziromhullás után volt nagy része, tehát már termés kezdemény állapotában volt. Ilyenkor még érzékenyebb is, mint teljes virágzásban. Egy -3 fok 90-100%-os fagykárt okoz. Ami teljes virágzásban van, azon egy -3 általában "csak" ritkít. Mondjuk a ritkítás mértéke kérdéses, az sok mindentől függhet. Csatolok egy képet a rügyek fagytűréséről: [kép]

  • den89

    tag

    válasz H-Zol #21096 üzenetére

    Feromon csapdát ajánlom, nálam szilvánál és baracknál bevált!

    pjen: Topas helyett Chorus. Még jobb is az utóbbi, hideg időben is hat, 2 óra alatt felszívódik. Coragen rovarölő helyett Karate. Tetvek ellen Teppeki. Ne csak a Mospilant fújkodjuk!

  • den89

    tag

    válasz Gabesz87 #21079 üzenetére

    Luna és Orthocid kb ugyanarra jó, felesleges mindkettőt fújni. Mospilan pedig indokolatlan most még, akkor is ha már elviràgzott a kajszi. (Remélem virágzás közben eszedbe sem jut) Molyok ellen lehet majd szükséges április közepe-végétől, bár nekem kajszi esetében nem szoktak gondot okozni. Szilva virágzás végén érdemes először Mospilant fújni szilvadarázs ellen, akkor megy a többi fára is szükség szerint, de virágzó kultúrában semmiképp! Molyok ellen jó feromon csapdák vannak, házikertben elég jól gyéríti a számukat. Ha esetleg tetvekkel küzdesz azok ellen fújj inkább Teppekit. De azt is akkor, ha indokolt, nem csak úgy random.
    Babérmeggy esetében én nem tudok nyilatkozni, mit érdemes fújnod. Olvass utána, mivel lehet érdemes.

    pjen: kolléga úgy értette, hogy 1-1 növény eseteben max 2x ajánlott Mospilant használni.

  • den89

    tag

    válasz ncc1701 #21062 üzenetére

    Kifogást mindig lehet találni. :) Bokáig a sárban? Nálunk 1,5 hét alatt leesett 60 mm eső szombattal bezárólag. Vasárnap vígan lekaptam a füvet és permeteztem a gyümölcsfákat, stb a 11-12 fokban. Azért meg nem fagytam ilyen időben, gyerekek is kint voltak 2-3 órát délután.
    Azt a havazást nem tudom hova mondja, én 13-15 fokot látok szombatra, 8-10-et vasárnapra, legfeljebb este/éjszaka eshet hó. De csapadékot is minimálisat mutat, inkább szeles időt, az nem kellemes, aláírom, de azért dolgozni simán lehet attól még.

  • den89

    tag

    válasz H-Zol #20961 üzenetére

    Kajszit az utóbbi 1-2 évben már én is így metszettem. Tavasszal alig-alig metszem, mert általában 70-90%-ban elfagy. Simán lehet, hogy ott marad termés, amit amúgy levágtam volna. Szóval érés után, nyár végén metszem jobban.
    Őszit és kopaszt is elég rendesen meg kellett metszenem zölden, nyáron. Ott is inkább hagyok rajta többet, hogy több termés legyen. Kicsit annak is oda szokott vágni a fagy, meg hogy nem porzódik be, nem köt meg. Szóval annál sem esek túlzásba ilyenkor. Nyilván az más kategória, mert alapból erőteljesebben kell vágni, mint pl. a kajszit.
    Kopasznál figyelj majd oda, nagyon érzékeny a tafrinára, legalábbis az enyém az, de úgy olvastam, hallottam, hogy mindegyik fajtája érzékenyebb, mint az őszi.

  • den89

    tag

    válasz Dorian #20950 üzenetére

    Azért ez nem kicsit túlzás, hogy fagyon kívül mindig lehet metszeni. Kajszit, őszit pl. egyáltalán nem ajánlott, nem szerencsés télen metszeni, sokkal nagyobb rá az esély, hogy elkapja valami betegség (pl. gutaütés). Ezeket pirosbimbós állapotban ajánlott (esetleg virágzás környékén), vagy a szüret utáni/nyár végi metszés is jó. Sőt valaki szerint pl. a kajszi esetében még jobb is.
    Azért egy almát, körtét sem metszenék karácsonykor, még akkor sem, ha 15 fok van. Szerencsésebb azokat is tél végén, február-március körül.
    Valamint ugye van a zöldmetszés is, amelyiknél szükséges (pl. őszibaracknál).

  • den89

    tag

    válasz soldi3r #20895 üzenetére

    Hallottam már erről a hordó nevezetű dologról. :D Nyilván sokan járnak el így is, ez is jó. De a paraffingyertyát, illetve a kályhát elég egyszer meggyújtani, és ott tudom hagyni. Aludni is tudtam, megfelelő óvintézkedések mellett, 1-2 óránként azért felkeltem. Nem kellett ott szobroznom mellette. Azért X órán keresztül pakolni a hordót ágdarálékkal, hát az szép kis munka (ráadásul éjszaka).

    eldoble: az szép, ezek szerint ízlik nekik. :((

  • den89

    tag

    válasz H-Zol #20860 üzenetére

    Elég drága a paraffingyertya. Még talán itt a "legolcsóbb" [link] . Szállítás se olcsó, az még 2500-3000 Ft körül van. Én gondolkodom fagyvédelmi kályhán [link]. Mondjuk annyi gyertya/kályha legalább kell, ahány fád van. Neked a 10 fád esetén ez brutál összeg lenne. Én házikertben rááldoztam, hogy vettem 2 gyertyát, 3 éjszakára elosztva égett. Lehet jobban jársz, ha próbálkozol a "csodaszerekkel", Damisol termékek, Frostex, Megafol, stb. De ezeket úgy érdemesebb, hogy már ősszel fújsz legalább 1x, meg tavasszal, még az esetleges fagyok előtt pár héttel, majd természetesen fagy előtt 12-24 órával is. Tehát legalább 3x, hogy fel legyen tuningolva a fa. Úgy azért valamennyit javíthat a virágok fagytűrésén.

    soldi3r: El lehet osztani 2 éjszakára egy gyertyát, ha nem egész éjszakás a fagy. Hanem mondjuk hajnali 2-3-tól ég 7-ig.

    coxer: ezek a kis dögök nekem is kinyírták a japán fűzemet, és pár házzal odébb is láttam, hogy kipusztult. Minél előbb kuka vagy elégetni. Szerintem is farontó lepke. Én vettem a fa helyett, teszek vele még egy próbát. Mindenesetre, amikor fújok a gyümölcsfákra rovarölőt egy évben 1-2x, akkor ezt is lefújom ezentúl.

    Score MO-on nem engedélyezett kajszira, de külföldön igen. Érdekes. Ártani nem hiszem, hogy ártana. Sőt külföldön van az Inspire Super nevű szer (Syngenta), ami kb egyenlő (mármint a hatóanyaga) a Chorus+Score egyvelegével, és engedélyezett minden csonthéjasban...

  • den89

    tag

    válasz H-Zol #20712 üzenetére

    Azért egy ilyen profi mint te, kigondolhatott volna már valami védekezést. :) Én még az egy szem 70-80%-ban kivirágzott kajszi fámnál is védekeztem (paraffingyertya+Damisol), nem ám 10+ fa esetén. Meg azért az őszinek, kopasznak sem ártott, hogy rájuk is "figyeltem" a -5 fokban, virágzás előtt vannak azok is. Sok fajta szer van már, nyilván nem csodaszer egyik sem. De 1-2 fokot jelenthetnek, vagy másfelől megközelítve 20-30% megmentését mondjuk -4, -5 fok esetében. Én pl Damisol BB Gabonát használok (ugyanaz, mint a Frigomax), fagy előtt minimum 10-12 órával, de nem árt évközben is fújni vele. Fagy után pedig Damisol Magnus. De olvastam több olyat, akinek a Megafol+Boroplus vált be. Vagy Cropaid Antifrost, amit még nagyon dicsérnek. Egyk sem olcsó, utóbbi a legdrágább, de 10+ fánál én simán elgondolkodnék rajta. Mindegyikre igaz egyébként, hogy akkor lehet legsikeresebb a védekezés, ha ősszel és tavasszal is le van vele fújva, fagytól függetlenül, meg persze fagy előtt a legfontosabb.

  • den89

    tag

    válasz totron #20513 üzenetére

    Bordóilében van réz is, igazából az a lényege. Létezik a Bordóilé NEO SC, az csak réz, valamint a Bordóilé+kén Neo SC, ebben van kén is.

    Dorian, ne bánd, mert értelme nem lett volna sok, esetleg, ha olajos, akkor az olaj gyérített volna a kártevőkön pár óra alatt. De a réz és kén kárba veszett volna. Amíg a rügyek zártak (pl. kajszi esetében még pirosbimbós és nem látszik ki a virágszirom), addig nem vagy elkésve.

  • den89

    tag

    válasz Dorian #20508 üzenetére

    A lemosó permetszerek kontakt hatásúak, nem felszívódóak. Szóval ha ráfújsz és pár óra múlva esik az eső, annak nem sok értelme volt. Úgy érdemes fújni, ha előreláthatólag pár napig nem esik.

  • den89

    tag

    válasz H-Zol #20363 üzenetére

    Ajánlom figyelmedbe a molycsapdákat, nekem szilvafa esetén elég jól bevált.

  • den89

    tag

    válasz Dorian #15098 üzenetére

    Végig van alapja a kerítésnek. Mindegy, ha így is átnő, amire kevés esélyt látok, akkor így járt. Úgy is nagyon gyakran nyírja a füvet, észre sem fogja venni, ha mégis átnő. :D Még mindig sokkal zavaróbbnak tartom a 3-4 méter szélesre növő sövény fél méterre ültetését a kerítéstől.

    Béke veled! :R

    totron: sajnos ez mindig benne van a pakliban, hogy a szomszéd permetez valami ellen, és te azt majszolod. Mondjuk leylandit nem láttam még permetezni a szomszédot, és nagyon másokat sem, egyelőre nincs különösebb kártevője, betegsége. De ennyi erővel mást is permetezhet, akár a málnától 1,5 méterre lévő füvét is (vagy bármit, amikor nálunk érik valami), de 10-en 20-on méterekre is elfújhatja a szél a permetszert, tök mindegy hol van a gyümölcs a kertemben. Ebbe lehet jobb nem is belegondolni...

  • den89

    tag

    válasz Rive #15096 üzenetére

    Értelek, de a kolléga már kijelentő módban írta látatlanban, hogy az én málnám át fog nőni és kiírthatatlan lesz a szomszédnál. De ahogy írtam is ez nem túl valószínű, és nem is nőtt még át málna 4-5 év alatt. Ellenben az ő sövényével, amit folyamatosan nyírogathatok évente többször.

    Egyébként én családi, baráti körben akinél láttam, hogy málna van, kb mindenkinek a kerítés mellett van. Nos, ha a túloldalon sövény van vagy pl. beton, térkő, ott nem nagyon fog kinőni.Ha ki is nő a sövényben, akkor az ott előbb-utóbb el fog pusztulni, el fogja nyomni a sövény. Igaz, még erre is lehetne mondani, hogy de a sövény, geotextília (és persze a betonalapú kerítés) alatt a gyökere tovább nőhet és a sövény túloldalán is kihajthat a málna. Na erre már nem tudok mit mondani. :D Ha fű van a túloldalon (jelen esetben az), akkor úgy is lenyírja (vagy meghagyja, ha tetszik neki). Ha esetleg veteményes lenne a túloldalon és nem szeretne málnát, és átnő, az szívás, de nálunk nem áll fent ez a helyzet.

    Más olyan növényt nem ültettem kerítés közelébe, aminek a gyökere, vagy bármilyen része átnőhetne a szomszédhoz. (Mondjuk manapság divat a fákat is kerítés közelébe ültetni.) Egyelőre az oszlopos leylandi sem nőtt át. Meg szoktam nézni (még egy darabig meg tudom nézni, amíg még be tudok menni a sövény mögé). De elvileg ahogy írtam is, max 1,5-2 méter szélesre nő, nemigen kéne átnőnie, ha 1 méterre van a kerítéstől.

  • den89

    tag

    válasz Dorian #15093 üzenetére

    Betonalapú kerítés van köztünk, nem láttam még, hogy a túloldalon kinőtt volna nála a málna.
    Azért ne hasonlítsunk egy 3-4 méter szélesre (és ha esetleg nem nyírná 10-15 méter magasra) növő sövényt a málnához. Szerinted az összefüggő, sűrű sövényben, ami fél méterre van a kerítéstől, alatta geotextíliával (+ a betonalapú kerítés), mennyi málna fog kinőni nála?

  • den89

    tag

    válasz T0mBd1gg3R #15086 üzenetére

    Én most csak a málnára és a sövényre reagálnék.

    Málna: vedd számításba a pettyesszárnyú muslicát, mielőtt nagyon bevásárolsz. A koraiakat és egyszer termőket eleinte még talán annyira nem károsítja (bár pár hét után már ott is akad bőven kukac), de a folytonérőnél benne van folyamatosan. Igazán jó védekezési lehetőséget még nem találtak rá. #15060 hozzászólásomban írtam rá egy elvileg (...) működő, vagy legalábbis állomány ritkító bio védekezési módot. Aztán fene tudja tényleg működik-e. Idén kipróbálom. Tavaly a sima almaecet nem jött be.
    Permetezni teljesen felesleges, értelmetlen és saját magát mérgezi vele az ember, mivel az érés előtt pár nappal rakja bele a petéit a málnába.

    Sövény: szerintem, ha korrekt akarsz lenni, elhagyod el az egy métert. Erre rengetegen nem figyelnek, és ez nem jófejség... Nekünk a szomszéd beültette kb fél méterre a leylandikat a kerítéstől, át is kezdett nőni. Az a szerencséje, hogy egy részen nekünk is van, ahol neki, és ott tök mindegy. De kb 10 méteren többek között pont a málnához nő át, és minden évben 1-2x le kell vágnom az átnőtt ágakat. Ajánlom figyelmedbe és másoknak is az oszlopos (green rocket) leylandit. Én ilyet ültettem, 1,5-2 méter szélesre nő csak és max 8-10 méter magasra. De még ezzel is elhagytam 1 métert a kerítéstől... Kicsit lassabban nő, mint az alapfaj, de sokkal jobban kordában tartható. 30-40 centis növényeket vettem kb 4 éve, már bő 2,5 méteresek, még így is, hogy lassabban nő, mint az alapfaj.

  • den89

    tag

    válasz Z.É.T. #15057 üzenetére

    Permetezéssel én úgy vagyok, hogy max 3 fújást hajlandó vagyok megadni a fáknak. Ha ez nem elég nekik, akkor így jártak/jártam (ezek a fáim vannak: őszi, kajszi, nektarin, szilva, mandula, csüngő eperfa + persze bogyósok, de azoknak nem fújok. Egyedül ribizlire az olajos lemosó a tetvek ellen)

    - Tél végén lemosó (lehetőleg olajos, az áttelelő kártevők ellen)
    - Virágzásban 1 fújás (kajszinak és szilvának 1 Chorus, őszinek és nektarinnak 1 Score. Ezt egy fújásnak számolom, mert letudom egymás után)
    - Mospilan+Topas, amikor elvirágzott a szilva (másra is megy, amire szükségét látom, érzem, de nem mindenre!). Szilvára fontos tetvek és szilvadarázs ellen. Idén is már virágzás végén kezdtek bepöndörödni a levelek. 2 éve a fél lombját károsították a tetvek, nagyon ronda volt abban az évben a fa.

    Egyébként a gönci kajszim valószínűleg bioban is elműködne, ezért kap össz-vissz egy lemosót és egy Chorust. Minimális monília volt rajta, amikor kimaradt a Chorus. Pár ágat levágtam és ennyi. Barackoknak sajnos kell a Score, egyelőre nem tudok jobb megoldást, de max 1x. Szilvának kell, amiket írtam, mert érzékeny moníliára, és a Mospilanra is szükség van, az említett kártevők ellen.

    +"bio" védekezések: szilvafára fehér lap a szilvadarázs ellen, később szilvamoly csapda. Ragacsos lapok a fák törzsére, ugyanis a hangyák farmolják a tetveket, de ezt már más is írta. Esetleg 1-2 sárga lap a fákra virágzás után, de ezt nem mindig szoktam. Málnák közé tavaly raktam almaecetet (műanyag flakonon lyukakat fúrva) a pettyesszárnyú muslica ellen, nem jött össze. Most olvastam egy új receptet (2dl vörösbor, 1 dl almaecet, 1 kanál cukor, 1 csepp mosogatószer). Írta valaki, hogy ez bejött neki. Nekünk 2 éve nagyon kukacos a málna, csak bio megoldásban gondolkodom. Főleg, hogy pár nappal érés előtt rakja bele a petét, akkor már hova permetezik az ember.

    Igen, parasztbarack, az amit írsz. :D

  • den89

    tag

    válasz its_grandpa #15047 üzenetére

    H-Zol-nak is írom tafrina témában:

    Lemosó volt-e? Nagyon fontos. De az is úgy, hogy ne túl korán, hanem amikor már dagadnak a rügyek. Lemosó sem mindenható, és nem hónapokig hat, hanem 1-1,5, max 2 hétig. Tehát tafrina szempontjából, ha túl korán permetezel, felesleges volt.
    Valamint sokan elkésnek a Score/Alfa Solo kezeléssel. Index fórumon fejtegettük, hogy valószínűleg már virágzás elején, de legkésőbb fővirágzásban permetezni kellene (kb. ahogy monília ellen is). Ugyanis mire egérfül állapotban vannak, vagy kicsit nagyobbak a levelek, addigra valószínűleg már elkapta (már persze ha érzékeny rá a fajta), és ilyenkor általában már látszanak a tünetek. Ergo már virágzásban elkapja a tafrinát (A tünetek a fertőzés után kb. 1-2 héttel jelentkeznek). Ha a tünetek látszanak, már felesleges permetezni!!! Feleslegesen fújkodod szét a fát és a környezetedet. Ja és 15 fok felett nem fertőz. Nézzétek meg az időjárás jelentést... idén már teljesen felesleges fújni ellene. Egyébként én lemosón kívül egyszer fújtam Score-t virágzás elején (nem is lettem volna hajlandó emiatt 2-3x fújni). Minimális a tafrinás levél nektarinon (ami az egyik legérzékenyebb erre a betegségre).

    Konkrétan ezt írta valaki index növényvédelem fórumon:
    "Tavaly itt írta valaki, és nem győzök neki hálálkodni, hogy tafrina ellen már mikor a virágszirmok megjelennek, mehet a Score/alfa solo, mivel már a szirmokon keresztül fel tud szívódni. Nem kell megvárni az egérfüles állapotot! Ez annyira jól működik, hogy se tavaly, se idén nincs tafrinám, pedig az egyik fa iszonyatosan hajlamos a tafrinára. Utána egy bő héttel még egyszer kapta ugyanazt. Előtte években mindig lett valamennyi tafrinám sajnos, ugyanazon fákon."

  • den89

    tag

    válasz totron #14766 üzenetére

    Ha a te szemedben én egy környezetszennyező méhgyilkos vagyok (és mindenki más, aki permetezni mer, akár egy évben egyszer is), akkor legyen így. Részedről már nagyon átment személyeskedésbe a dolog. Miért védem/védjük a méheket? Mert tartunk rovarhotelt, rengeteg virágzó fánk, bokrunk, virágunk van, nem gyepem van, amiben egy szál pitypang sincs, nem permetezem a füvemet, betartom a permetezési előírásokat, méhkímélő technológiával permetezek, és amennyire lehet minimálisra veszem a permetezést. A saját házad táján sepregess tovább. Köszönöm.

    Egyébként egy kis olvasnivaló, mivel úgy látom a te szemedben (is) él a tévhit, hogy egyedül a méhek beporzó rovarok: [link]
    Lehetőségeihez mérten mindenki próbálja óvni a környezetét, aminek a permetezés/nem permetezés csak egy nagyon kicsi szelete! Ehhez kívánok jó egészséget! Részemről téma lezárva. Jó kertészkedést a hétvégére!

  • den89

    tag

    válasz totron #14757 üzenetére

    Ezt te így kiszámoltad, hogy egyetlen permetezés felér egy élethosszig történő fűnyírással, gyep locsolással, vagy akár mediterrán hangulatú kert fenntartással, vagy sorolhatnám még? Ennek az egésznek se eleje, se vége, amibe belementünk. Én leírtam egy kollégának, hogy mivel lehet védekezni a különböző betegségek, kártevők ellen. Az, hogy ő mit kezd ezzel, az ő dolga.

    Az agyatlan permetezésnek természetesen én sem vagyok a híve. Ha mindenki csak ennyit és így permetezne, mint én, jóval kevesebb lenne a rákos és jóval több méh maradna életben... Én sem hobbiból, vagy unatkozásból permetezek. Húzok egy határt, max 2-3x vagyok hajlandó rá. Az előző évek tapasztalatait is figyelembe véve, ha valamit tudok, hogy permetezés nélkül is elvolt, arra nem fújok csak azért is. Ha lehetne átállnék teljesen bio módszerekre. Néhány dologban már meg is tettem. Zöldséget június és október között teljesen biot eszünk. Te? Megveszed a boltit/piacit, amit jó néhányszor permeteztek, vagy megtermeli valaki a családban permetezés nélkül? Ugyanez a gyümölccsel, amit már fejtegettünk (2-3 permetezés a 8-10-el szemben).

    Igen, igazatok van abban, hogy a házi termelő sokszor károsabban/össze-vissza/bután permetez. De naívak ne legyünk, gazdálkodásban jóval többször permeteznek, mint Józsi bácsi a hegyen, csak valószínűleg akkor, és úgy, ahogy kell (ami amúgy nem biztos, hogy kell, lehet a fele is elég lenne, de nem akarja/nem teheti meg, mert a nagytermelő bizony tökéletes gyümölcsöt akar előállítani). A nagytermelő 2x lemosózza a fát tél végén és 1x ősz végén, lefújja monília ellen 3x a csonthéjasokat virágzásban, 3x tafrina ellen a barackot, 3x lisztharmat ellen az almát, nyáron 2-3x lefújja rovarölővel a fákat (fajtától függetlenül), vagy pl. a cseresznyét az érés előtt 2 héttel. De holnapig lehetne sorolni.

  • den89

    tag

    válasz -igu- #14750 üzenetére

    De azért választanék, ha nem haragszol. Látom, most nagyon ki lett hegyezve a méh témára és rám a dolog. Szerinted, ha nem permetezek a kertben, attól nem lehet beteg a családom? A sok szartól, amit elfogyaszt az ember? A stressz, a rossz levegő, a genetika, stb, stb?

    Ahogy írtam, vigyázok a méhekre, amennyire lehet. De ne tegyük már egyenlővé a családom óvását, a méhek óvásával. Most engem akartok győzködni, hogy ne permetezzek? Folytassátok még több száz millió emberrel, akik sokkal jobban károsítják a környezetüket, mint én...

    Nektek hogy néz ki a kertetek? Sok virágzó növény, virág, fa van? Vagy csak fű és örökzöld? Nem permeteztek semmi ellen? A fűben sem a gazt? Nem műtrágyázzátok a füveteket? Nem locsoljátok a füvet? Meg szoktátok hagyni nagyra a füvet, akár gazosan is? Vagy 5-7 naponta nyírjátok? Mert ez mind-mind hasonlóan káros akár a méhekre, a földre, a környezetünkre, mint a gyümölcsfa permetezés.

    Csak otthon megtermelt, bio gyümölcsöt és zöldséget esztek? Vagy megveszitek a boltban? Igen, én próbálom minimálisra venni a permetezést. Fentebb is írtam, hogy papíron kellene úgy permetezni, ahogy leírtam, de én nem szoktam annyiszor. Sőt bioszereket és rovar csapdákat is használok.

    A lemosóra is hiába mondják, hogy bio. Az sem 100%-ban az...

  • den89

    tag

    válasz totron #14747 üzenetére

    Nagyon sok mindent nem tudunk és nem látunk mögé, talán jobb is... A permetszerek nagyon kis hányada ennek. Rengeteg minden rákkeltő, amit el is fogyasztunk. De akár épp ezért is, ha választani kell, hogy az általam 2-3x permetezett gyümölcsöt egyem-e, vagy a hipermarketben vásárolható 8-10x permetezettet, akkor azért egyértelmű a választás. Ez talán nem vita tárgya.
    Azért zárójelben megjegyzem, csak-csak különválasztanám, hogy a családomért aggódok jobban, vagy a méhekért. :)

  • den89

    tag

    Sajnos ilyen dolgok mindig benne vannak. Rengeteg rákkeltő dolgot eszünk, iszunk, fogyasztunk, szedünk. Pl a mankoceb tartalmú szerekről (pl. Dithane) amit orrba-szájba fújtak az emberek 50 évig, pár éve derítették ki, hogy rákkeltő hatású lehet... Azért egy kicsit aggódjunk magunkért jobban, mint a méhekért. Még ha alapvető fontosságú lények is (mármint a méhek).

    Én csak a magam nevében tudok beszélni, hogy én úgy permetezek, hogy próbálok minél jobban vigyázni a méhekre.Valamint nem a tipikus manapság divatos füvünk és kertünk van (egy szem virág, virágzó fa és gaz nélkül). Rengeteg virágunk, virágzó bokraink és fáink vannak, a fűben is hagyom a pitypangot a méheknek, nem esek neki permetszerrel, stb. De azért a ló túloldalára sem szükséges átesni, hogy 1-2x ne permetezhetne az ember, odafigyelve a környezetére.

    ncc1701: igen ez így egy hozzáállás, és van benne igazság. :)

  • den89

    tag

    válasz Rive #14737 üzenetére

    Lehet igazatok van. De azért erre linkelhetnétek valami tanulmányt, vagy cikket, vagy valamit. Megköszönném, kíváncsi lettem.

    A szigorítások inkább azért vannak, mert sokan össze-vissza fújkodnak, utánaolvasás és hozzáértés nélkül. Sokan nem tartják be a méhkímélő technológiát, illetve a gombaölőhöz hozzákeverik a rovarölőt és úgy fújnak napközben akár a virágzó fákat is, vagy még a jó istent is.

    totron: el kell, hogy keserítselek, amit a hiper-szupermarketben veszel gyümölcsföket (ha csak nem bio), azok minimum 7-8x voltak permetezve. Én is próbálom otthon minimálisra venni, de azért 2-3x sajnos szükséges, egyelőre nincs bio cucc, ami bizonyítottan kiváltson pl. egy monília elleni szert. De pl. a kártevő rovarok irtására/csapdázására vannak jó bio cuccok, illetve csapdák, ezt aláírom. Én is próbálok afelé menni. Május eleje után én már nem szoktam permetezni, amikor már bárminek is közeledik az érése (málna, áfonya, stb).

  • den89

    tag

    válasz totron #14734 üzenetére

    A gombaölő szerek nem ártanak nekik. Egyébként ezek a gombaölők, amiket írtam, mindegyik felszívódó, másnapra felszívódnak és belülről védik a növényt (1-2 hétig). De ott is lényeges, én úgy gondolom, hogy ne fújjuk telibe a méheket a szag miatt. Ha napnyugta környékén permetezel, másnapra (ha csak nincs túladagolva), a permetszer szaga már nem érződik, és nem zavarja a méheket.
    Én sem szeretek virágzáskor permetezni, de ami moníliára hajlamos (csonthéjasok egy jó része), azt szükséges. Tavaly pl. a szilvafám virágainak nagy részét elvitte a monília, mert nem fújtam, amikor kellett volna. Idén már rajtam nem fog múlni.
    Rovarölőt virágzó kultúrára pedig nem fújunk, én még akkor sem, ha azt írják rá, hogy nem árt a méheknek.

  • den89

    tag

    válasz H-Zol #14729 üzenetére

    Igen, sajnos sok mindent nem mondanak el a kertészetben. Csesznek rá, hogy az ember hogyan ülteti el a növényt... majd legalább vesz helyette újat, ha nem jön össze. Kérdezni kell, és remélhetőleg normálisan válaszolnak. De ez sem mindig jellemző. Kb furán néznek az emberre, ha kérdezni mer (tisztelet a kivételnek). Én most már utána szoktam olvasni mindennek, ha veszek valami növényt.

    Én is kb ezeket a permetszereket használom. Nem feltétlen szoktam ennyit fújni, mint amit felsorolok, de papíron kb így lenne szükséges:

    - Olajos rézkén/Bordóilé+kén neo sc/Vegesol:
    Tél végén lemosó (legjobb, ha olajtartalmú, mert akkor a kártevőket is gyéríti). Az időzítés fontos, rügypattanás környékén szükséges.

    - Chorus és/vagy Topas monília ellen virágzáskor. Papíron 3x kéne virágzás közben... azért azt túlzásnak tartom. Én egyszer szoktam. Chorus előnye a Topas-al szemben, hogy hidegben is hatásos, akár 2-3 fokban is. Topast 10 fok alatt nem is nagyon ajánlják.Ellenben több mindenre jó, mint a Chorus (pl levélbetegségek, lisztharmat ellen is). De a Topast átrakták II. forgalmi kategóriába, ha nincs zöld könyved már nem tudod megvenni.

    - Virágzás után almára/körtére/őszibarackra/kopaszbarackra: Score/Alfa Solo (ugyanaz)

    - Kártevők ellen, ha azt szeretnéd, hogy hosszú ideig hasson (felszívódó, 2 hét hatástartam), akkor Mospilan. De ez is átkerült II-esbe, március 31-ig lehet még megvenni zöld könyv nélkül. Ha csak tetvek ellen fújsz, akkor elég a kontakt szer, pl Karate.

    Minden esetben méhkímélő technológiával! Napnyugta környékén/után. Még ha azt is írják rá a permetszerre, hogy méhekre nem veszélyes, simán előfordulhat, hogy a permetszer szaga miatt nem engedik be a kaptárba.

  • den89

    tag

    válasz cOxeR #14723 üzenetére

    Nekünk van lombhullató és örökzöld is. Talajra figyelj oda ültetéskor.

    A lombhullató elég korán virágzik, ezért esélyes, hogy 2-3 évente elfagy a virága. Persze ha csak virágzás végefelé fagy el, az már mindegy. De az nem túl szép látvány, ha virágzás elején történik ez. Ettől függetlenül nagyon szép és ajánlom is. Rengeteg fajtája van egyébként, van választék.

    Örökzöld magnólia június környékén virágzik, gyönyörű szép tenyérnyi fehér/krém színű virágai vannak. A virágait meg szokta égetni a nap, és ha meleg van, 1-2 nap alatt elvirágzik. De nem egyszerre virágzik ki, hanem elhúzódóan.Legalábbis nálam, a fiatal növény. Lehet később összeér a virágzás. Szépen alakítható fa, nyugodtan lehet metszeni. Elég nagyra meg tud nőni, de lassan növekszik. Nálam minden évben besárgul jó pár levele, de azért nem vészes, nő helyette új. :) Lehet nem a legjobb neki a talaj, ugyanis nem ültettem teljesen savanyú talajba, hanem inkább vegyesbe. Mert azt mondják ennek nem kell feltétlen savanyú talaj. De szoktam neki különböző módszerekkel savanyítani. Nyáron nem árt néha öntözni.

  • den89

    tag

    válasz H-Zol #14724 üzenetére

    A klasszikus, lombhullató magnólia fának savanyú földre van szüksége. Vagy már eleve savanyú földbe kell elültetni, vagy folyamatosan savanyítani a talaját különböző módszerekkel (tápoldat, műtrágya, kávézacc, fenyőkéreg, stb). Egyedül az örökzöld magnólia, aminek nem feltétlen szükséges a savanyú talaj, de ártani annak sem árt.

    Mivel nálad meg csak 3 éves és nem is sokat fejlődött így akár még nyugodtan kiszedheted jó nagy földlabdával és lecserélheted a földjét savanyúra. Már ha persze nem abba lett ültetve. Minimum 40-50 liternyit cserélj ki.

  • den89

    tag

    válasz Dorian #14706 üzenetére

    Sajnos a lemosó permetezés ebben nem (sem) sokat segít. Az egy nagyon jó és fontos dolog a gyümölcsfák és egyéb dísznövények esetén is. De max pár hét a hatása, és az áttelelő képletekre/kórokozókra/kártevőkre van elsősorban. Sokak fejében él egy tévhit, ha lemosó permetez, akkor egész évre megvédi a növényeit, ez sajnos közel sincs így.

    Nővéreméknek is moníliás lett tavaly a babarózsa, ezek szerint igencsak érzékeny rá, ezt elfelejtik mondani a kertészetekben... idén lefújtam nekik Chorus permetszerrel (hűvös tavaszi időben ez a legjobb, pár fokon is hat, és 2-3 óra alatt felszívódik) virágzás elején, amikor a kajszi, őszi fáimat is permeteztem, mert hasonló időben virágzik velük. Ezt egyszerűen ekkor szükséges permetezni, ha nem szeretnéd, hogy moníliás legyen. Tudom sokaknak ez furcsa, hogy virágzásban vagy virágzás elején permetezzen, de méhkímélő technológiával kell (naplemente környékén), és reggelre/délelőttre már nem okoz gondot a méheknek.

Új hozzászólás Aktív témák