Új hozzászólás Aktív témák
-
Szten Márs
nagyúr
Teljesen korrekt galéria lett, jobb, mint amit egyes hivatásosok (elnézést, hivatásos kóklerek) csinálnak jópénzért. Az 50/1,7 és 28/2,8 manuálisok nálam is befigyelnek, és biztos vagyok a leizzadásban is
A tudatosítás megvolt, úgy kezdtem, hogy nem vállalom, de aztán nagyon ragaszkodtak hozzá... én szóltam... Amúgy ha nem lennék, ilyen sem lenne, szóval a semminél jobb lesz... -
Szten Márs
nagyúr
Huhh, épp felkértek szalagavató-fotózásra. Nem hivatalos, nagy pénzes stb-s meló, hanem csak egy ismerős ajánlott be valakiknek, hogy majd én nagyon jól és legyen már a lányukról minőségi anyag.
Namost felszerelésem a nevem alatt, nem tudom hogy egy rakat manuális obiból mit fogok kihozni, na meg a kitobiból, meg beépített vakuból.... érdekes lesz. -
-
Szten Márs
nagyúr
válasz msgt.fubar #5786 üzenetére
20 ezerért upgradelsz K10D-re? Nem semmi
-
Szten Márs
nagyúr
válasz msgt.fubar #5784 üzenetére
Csak kíváncsiságból: mennyiért adod?
-
Szten Márs
nagyúr
válasz msgt.fubar #5782 üzenetére
Nagyobb kereső, két vezérlőtárcsa, ISO100, halkabb, finomabb expó, RAW+jpg lehetősége, ilyesmi.
-
Szten Márs
nagyúr
válasz ch4os.prof #5771 üzenetére
[link] - ha nem tévedek ez lesz az
-
Szten Márs
nagyúr
Szerintem be kéne tiltani ezt a témát a fotós topicokban, nemzetközileg
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Degeczi #5758 üzenetére
Én értem, és értettem is, hogy miért merülhet fel az igény egy olyan nézőpontra, amit te az egyes pontnak jelöltél. De ez számunkra teljesen irreleváns, nem számít.
A kérdés egészen egyszerű: befolyásolja-e a szenzorméret a mélységélességet, vagy sem.
A válasz megadásához nem kell azonos látószög, nem célunk, nem is lehet célunk ugyanolyan képkivágás létrehozása. Ugyanolyan abszurd a kérdést ebből a nézőpontból vizsgálni, mintha lenne egy teleobjektívünk, meg egy normál, és vizsgálnánk vele a gyújtótávolság mélységélességre vett hatását. Viszont azt mondanánk, hogy a fene belé, olyan igényünk van, hogy mindkét objektívvel ugyanazt a képkivágást akarjuk elérni, így a teleobjektívvel jóval hátrébb mennénk. Helyes következtetést tudnánk így levonni, miközben a két kép mélységélességét nézegetjük? Persze, hogy nem. Az igény az azonos képkivágásra jogos lehet, de a kísérlet egészen nyilvánvalóan így rossz. Ugyanez a helyzet itt is, ezt próbáltam és próbálom magyarázni fene tudja hány hsz-en keresztül.Nem látom amúgy, hogy a téma szempontjából érdekes lenne, hogy egy x elemi pixelből álló CCD vagy CMOS képét nagyítjuk, vagy épp egy y ezüsthalogenid kristályból álló film képét, természetesen azzal a megkötéssel, hogy x és y elegendően nagy számok.
-
Szten Márs
nagyúr
"A kompakt kamerákkal nem azért nem lehet nagyon kis mélységélességű képeket készíteni, mert kicsi a szenzoruk, hanem mert nagyon rövid fókusztávolságú optikát használunk a nagyon kicsi szenzor miatt. "
Főként, mivel a kis szenzor a mélységélességet csökkenti, nem pedig növeli De ezt a hatást többszörösen legyőzi az általad említett, ellentétes előjelű másik hatás. Amúgy te nagyon nagy mélységélességet akartál írni, nem nagyon kicsit
"Bármekkora szenzort rakunk az objektív mögé, ugyanúgy fogja törni a fénysugarakat. "
Ez teljesen így van
A többit meg azt hiszem akkor valóban úgy zárhatjuk, hogy másként szemléljük a dolgokat
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Frigetrus #5750 üzenetére
Hát, hidd el, 2000 oldal ilyennel lenne tele Különböző fórumokon, különböző topicokban felbukkan a téma, és számolatlanul sok hsz-be torkollik, ahol a legritkább esetben születik bármiféle megegyezés. Külföldi fórumokon is, magyar fórumokon is. Rendszeres mumus.
Jó éjszakát
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Frigetrus #5748 üzenetére
Thx
A lényeg az, hogy azzal, hogy a képnek más-más arányú részét vagdossátok ki és tesziktek vizsgálat tárgyává, a kísérlet értelmetlenné válik, és nem lesz alkalmas annak a vizsgálatára, amit meg akartunk vele nézni. Ezt próbáltam egy példával illusztrálni az előbb - a példa kizárólag a képzelet szüleményeSzerk: Ja értem, de a különböző objektíves példánál nem is említettem mélységélességet, ott nem az volt a lényeg.... ezért lett csupán egy szemléltető példa, egy analóg kísérlettervezési hibára
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Frigetrus #5746 üzenetére
Jáá, én sem mondtam, hogy különböző objektívvel, az a szemléltetésnek felhozott példámban volt
Igen, tudom, szörnyen van megfogalmazva, nézzétek el nekem, kissé hidegrázásos lázasan írom, pár éjszaka nem túl sok alvás után, de próbálj vele megbírkózni, szerintem ki lehet hámozni, hogy mit is akartam mondaniSzerk: igen, az vagyok, de ettől még most te értetted totálisan félre, amit írtam
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
Nem látom, hogy ok okozati vita lenne. Egyszerűen csak rossz a szemlélet, a megközelítésmód. Úgy is mondhatjuk, hogy hibás a kísérlet.
Nem akarom ugyanazt a látószöget, mi a pikliért akarnám? A linkeden ugyanazt akarták oké. De én nem akarom. Amikor (az előbbi példánál maradva) a gyújtótávolság hatását vizsgáljuk a mélységélességre, akkor ugyanazt a látószöget akarjuk? Dehogy akarjuk, ha azt akarnánk, akkor ugyanolyan hibás kísérletet végeznénk, mint amit te végeztél az előbb. Nem akarom ugyanazt a látószöget, a DOF vizsgálatának ez nem feltétele, mint ahogy látjuk. Még egyszer leírom, hogy mit akarok, idézek magamtól:
"Ugyanolyan tárgytávolság, ugyanolyan rekeszérték, ugyanolyan gyújtótávolság, ugyanolyan objektív ráadásul, ha megoldható, csak hogy más ne szóljon közbe, ugyanolyan géppel dolgoztatjuk ki, és természetesen ugyanakkora méretben."
Mondom, te olyan körülményeket próbálsz teremteni, ahol nem látszik a szenzorméret hatása a mélységélességre. Ne ilyeneket teremtsünk, ennek nincs sok értelme. Teremtsünk olyanokat, ahol kiküszöböljük a többi tényezőt, ami beleszólhat a játékba, hogy az és csak az jöjjön elő, amit vizsgálni akarunk. A kiküszöbölés módja pedig az, hogy minden körülmény megegyezik a két esetben, ami beleszólhatna a dologba.
Fú basszus, visszaolvastam az #5744 megfogalmazását, nem semmi... a szavakból helyenként hiányoznak betűk, vagy pluszok vannak benne, ráadásul úgy, hogy neccesen lehet párat megérteni, vagy félre lehet érteni. Igen, ez az én hozzászólásom, sorry
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Frigetrus #5742 üzenetére
Frigetrus, neked is ott bukik el a gondolatmeneted, hogy nem a tárgyat kell kivágni, és azt nagyítgatni, hanem az egész képet kell nézni. Ez olyan, mintha lenne két objektíved, két különböző gyújtótávolsággal, mindkettővel lefotóznál mondjuk egy tájat, amiben van egy házikó, ugyanolyan távolságból. Ekkora a ház a nagyobb gyújtótávolságú objektívnél a kép nagyobb részét foglalná el, ugye. Te viszont azt mondanád, hogy mindkét képből vágjuk ki csak a házat, és voálá, megvan a képünk, vizsgáljuk csak ezt, és így ítéljük meg a gyújtótávolság hatását a képre. De így természetesen nem lehet megítélni a gyújtótávolság hatását a képre. Csak ha a teljes képet vizsgálod. Az a hiba, ami a te gondolatmenetedben van, pontosabban a ti gondolatmenetetekben, ugyanezzel analóg. Igazából nem is kevésbé feltűnő, így fura számomra, hogy nem tudom megérteni a problémát vele.
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Szten Márs #5739 üzenetére
Tulajdonképpen te nem is azon vitatkozol, hogy a szenzorméret beleszól-e a méységélességbe, hanem próbálsz olyan körülményeket teremteni, amikor ezt nem lehet észrevenni.
#5740
A két kép szerinted ugyanolyan? Én úgy látom, hogy az egyiknek a jó részét egy szürke sáv foglalja el... te nem így látod? Ha így látod, akkor mi értelme ezeket hasonlítgatni?Szerkesztettem az előző hsz-emet, már az #5739-et, valószínűleg te a régit olvastad. Elnézést, félreolvastalak, azért kellett az egészet átírni. Szerintem te még a régire reagáltál. Mindenesetre az #5740-re a válaszom a szerkesztett hsz-ben van... meg ennek a hsz-nek az elején.
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
"the focal length is adjusted..."
Ezt a részt nem vettem észre, teljesen jogos Igazad van, itt behozták a látószöget.
Váá, most vettem észre, félreolvastalak.
De az nem természetes dolog, hogy a kép egy kiragadott részét nagyítgatjuk. Hogyne, így nem kell objektívet enned. Ha a teljes képet nagyítgatnánk, akkor kellene. De most komolyan, az miféle összevetés, hogy az egyik gépnél a kép egy x részét nézegetjük, a másik gépnél meg a kép egy tökmás y részét? A tökmást úgy értem, hogy y a teljes képhez teljesen máshogy arányul mint x. Szóval ha valami, akkor ez teljes kicsavarása a dolgoknak.Olyan, mintha a blenderekesz hatását akarnánk vizsgálni a képre, de az egyik képnél a vizsgálandó tárgyat 20 méterrel hátrébb raknánk. Csak úgy, fogalmam sincs milyen alapon.
Mondom, alapvető, hogy minden körülmény ugyanolyan legyen. Ugyanolyan tárgytávolság, ugyanolyan rekeszérték, ugyanolyan gyújtótávolság, ugyanolyan objektív ráadásul, ha megoldható, csak hogy más ne szóljon közbe, ugyanolyan géppel dolgoztatjuk ki, és természetesen ugyanakkora méretben. Ha nem minden tök ugyanolyan, akkor mi értelme hasonlítgatni? Akkor a többi tényező is bele fog szólni. A többi tényezőt akkor iktathatjuk ki, ha ugyanolyanná tesszük őket.
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
- Nem, a CoC nem egy olyan szám, "ami azt mondja meg, hogy egy pontforrás mekkora méretűre szétkent képét (a képsíkon) fogadjuk még el élesnek." A CoC azt mutatja meg, hogy a való világ egy adott pontjából mekkora körünk lett a leképzés után. Ezt hívjuk szóródási körnek. Amiről te beszélsz, az a szóródási körök maximális megengedett mérete.
- A Crop faktortól függ a fent említett dolog: a szóródási körök megengedett maximális mérete. Circle of confusion diameter limit.
- A saját linked beszél ellened.
Idézek:
"...the same picture is taken with each format and enlarged to produce the same size final image, so the subject distance remains the same, the focal length is adjusted to maintain the same angle of view, and to a first approximation, magnification is in direct proportion to some characteristic dimension of each format. If both pictures are enlarged to give the same size final images with the same sharpness criteria, the circle of confusion is also in direct proportion to the format size. Thus if l is the characteristic dimension of the format... ...so the DOF ratio is in inverse proportion to the format size."- Az ugyanakkora látószög nem tudom hogy jött ide. Soha senki nem mondta, hogy ugyanakkora látószöget akar, azt te említetted egyszer, és azóta is néha előkerül, de csak nálad.
- Azt, hogy mi történik egy képpel, ha levágsz róla valamit, már megbeszéltük. Az egy természetes dolog, hogy valamit ugyanolyan körülmények között hasonlítunk össze. Máskülönben nincs értelme. Épp ezért természetes, hogy a teljes képet vesszük ugyanolyan méretűnek. Ez egy olyan alapvető és olyan szinten triviális igény, hogy ha ezt nem érted, akkor nyilván az egész fogalomkör megértése bukott. De ezt csak kőkemény akarattal nem lehet érteni.
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
Jajj... olvastad a linkelt hosszú hozzászólásomat? Egyszerűen pontról pontra le van írva, hogy miért van hatása a szenzor formátumának a mélységélességre. Ha megnézel egy DOF kalkulátort, bizony ott is meg kell adni a szenzor formátumát. Nem olyan utópisztikus ez.
A helyzet az, hogy a mélységélességre hatással van a tárgytávolság, gyújtótávolság, blenderekesz, a szenzorméret, a pixelsűrűség, a kidolgozás mikéntje, nagyítógép, nyomtató, minden hülyeség, az adott optika minősége, ezer dolog, biztos van jópár, amit számba sem vettünk. Ezek közül talán számszerűsíthető is lenne mind, de egyszerűen kezelhetetlenné válna az egész. Épp ezért meg kell húzni egy határt, hogy meddig nézzük a dolgokat, és miket hanyagolunk el.
Néha a szenzorméretet már elhanyagolják, így a gyújtótávolság - tárgytávolság - blenderekesz hármas szokott lenni a mérvadó. Gyakoribb, hogy a szenzorméretet már nem hanyagolják el. A DOF kalkulák is azért számolnak vele, mert ez még kezelhető, ez még könnyen megadható, a többi dolog már jóval kevésbé.Ezt a tárgy képét dolgot azóta sem teljesen értem. Esetleg arra célzol, hogy a gyújtótávolság - tárgytávolság kettőst jó közelítéssel össze lehet vonni, és azt mondani a kettő helyett, hogy a leképzés nagyságától függ a mélységélesség? Ezt bizonyos gyújtótávolságoktól kezdve lehet megtenni, legalábbis eszerint.
Nem hiszem, hogy a definíciót bárhogy csűrnénk-csavarnánk. Nem csinálunk semmit a definícióval, csak használjuk, mindenféle megerőszakolása nélkül.
-
Szten Márs
nagyúr
Na, most te is félreértettél Éreztem, hogy nem vagyok formában
Viszont igen, az a baj, hogy így változtatni kell a tárgytávolságot. A makróobis példánál is közelpontban. Ez aligha jó módszer bármire is.Mercutio:
Amúgy az a helyzet, hogy már épp megértettem csakb fórumtárs gondjait a dologgal, amikor bejött ez a "tárgyat nagyítsuk ne a teljes képet" izé, ami most totál vakvágánynak tűnik számomra, meg kérdőjelháborút indított a fejemben
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
"Ezt az egészet ki lehet ejteni azzal, hogy olyan szenzort, nyersanyagot használunk, aminek a felbontása optimális"
Amikor a fentiekről beszélünk, akkor pont, hogy olyan absztrakcióval élünk, hogy mind a szenzor felbontása optimális, mind a nagyítógép, plusz eltekintünk az általad említett leképzésbeli hibáktól. Mivel ez absztrakció, a gyakorlatban nem lesz igaz, de lsd az #5726-ot
"és a leképezett tárgynak a képét nagyítjuk egyformára, nem az egész szenzor képét"
Ezt nem értem. A kép egy kerek egész, úgy, ahogy van, mindenestől, ami a képen van, az a leképzett téma, úgy együtt. Lehet csak fáradt vagyok és valami nagyon egyszerű dolgot értek most félre.
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
Az optika tulajdonságait miért kéne, hogy megváltoztassa bármi is? Egyáltalán hogy jön ez ide?
Természetesen a valóságban a nagyítógép ugyanúgy beleszól a dologba, ahogy az érzékelő pixelsűrűsége. Hogyne. Viszont ezek előre nem nagyon látható és kalkulálható elemek. Értem, hogy nem tetszik, és jogos is.
Viszont nagyon egyszerű a dolog. Amikor mélységélességről beszélünk, akkor arra vagyunk kíváncsi, hogy mi fog élesnek látszani egy adott képen, és mi nem. Ehhez meg kell határoznunk, hogy mit is jelent az, hogy éles. Itt sajnos önkényesen kell mondanunk valamit. Azt, hogy xy méretű képen z távolságról nézve stb stb... Igazából tök mindegy, hogy mit határozunk meg még élesnek, a lényeg az, hogy valamit meg kell határoznunk. És itt bejön az, hogy szükségünk van egy méretre. A mérettel bejön, hogy változik a mélységélesség a nagyítás mértékétől, tehát croptól, szenzormérettől, ilyesmiktől. Innen pedig bejönnek olyan kellemetlen dolgok, mint a nagyítógép, mint a pixelsűrűsége a szenzornak. Ha monitoron akarunk ilyesmit nézegetni, akkor annak is a pixelsűrűsége, na az különösen széppé teszi a dolgot. Összességében abszolúte megértem, hogy nem tetszik -
Szten Márs
nagyúr
"Ellenpélda: készítek egy képet az APS-C-s gépemmel. Lecroppolom a 30%-át fotosoppal. Megváltozik ekkor a kép mélységélessége? Nem. Köszönjük."
Legfeljebb köszönnénk, de a helyes válasz az lett volna, hogy "Igen"
A mélységélesség vizsgálatát azonos méretben kinyomtatott nyomatokon kell megtenni, erről írtam is, azt hiszem, de ha nem, akkor is elég triviális. Vagy ha nem is nyomtatjuk ki, azonos méretben kell néznünk. Nagyon egyszerűen megfogalmazva, hogy miért változik a croppolástól a mélységélesség: van egy szép nagy képed, kicroppolod x rérszét, és a kicroppolt részt ugyanakkorára nagyítod, mint az eredeti kép volt, így előfordulhat, hogy bizonyos részletek, amik az eredeti nagyon még élesnek tűntek, most a kisebbről felnagyítottan már életlennek fognak látszódni. Ha nagyon akarod, természetesen le lehet ezt bonyolultabban vezetni, ahogy a linkelt hsz-emben tettem, de szerintem felesleges, elég egyszerű belátni a dolgot.
A PSF az nem tudom micsoda, viszont a szóródási kör fogalmat te magad is használtad pár napja, szóval őszintén nem értem most miért lepődtél meg rajta Amúgy a szóródási kört angolul CoC-nek rövidítik: Circle of Confusion, de amiről itt szó van az a szóródási körök megengedett maximális mérete, azaz circle of confusion diameter limit.
Természetesen a gyakorlatban, ahogy említed, a nem azonos pixelsűrűségek miatt nem fog ilyen egyszerűen működni ez a dolog, az belejátszik a dologba, jó észrevétel
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
Nem, nem csak akkor. Az általad is említett szóródási körök megengedett maximális mérete változik a szenzorméret változásával, amivel változik a mélységélesség. Magyarán a szenzorméret igenis befolyásolja a mélységélességet, akkor is, ha sem a tárgytávolságot, sem a blenderekeszt, sem a gyújtótávolságot nem változtatjuk közben.
Kicsit bővebben: [link]
-
Szten Márs
nagyúr
válasz simenon #5486 üzenetére
"A halszem a leggazdaságtalanabb"
Ugyanmár. Ez fotózási szokásoktól, ízléstől függ, ilyet kijelenteni egyáltalán nem lehet. Persze, én biztos relative keveset használnám, én alapvetően 50mm alatt is csak elvétve fotózok, de tök természetesn, hogy van aki 18mm felett fotózik elvétve. Ezt annak kell tudnia, aki veszi, nem nekünk.
-
Szten Márs
nagyúr
válasz pentium4 #5484 üzenetére
Amit linkeltél, az egy halszemobjektív. A halszemobjektívnek az igen erős geometriai torzítás a lényege, az, hogy dőlnek befelé a vonalak vele, ha azt használod. Klassz képeket lehet halszemmel készíteni, de ha sima ultranagylátót akarsz, ami nem torzít (legalábbis nem az a feladata), akkor inkább megpróbálnék keresni egy használt Pentax 12-24-et, esetleg újonnan egy Sigma 10-20.
-
Szten Márs
nagyúr
válasz pentium4 #5481 üzenetére
Ez, amit linkeltél, kb. a pénzkidobás kategória. Ahogy írták,egyrészt combosabb kell, másrészt dönthető fej nélkül egy külső vakunak sok értelmét nem látom. Magasabb kategóriás gyári, vagy Metz-ekből valami értelmesebb darab, vagy egyelőre napolni a vakukérdést és később venni - ezek a bevállalható alternatívák.
-
Szten Márs
nagyúr
2010. augusztus 15. vasárnap, azaz ma:
World Pentax Day
Hajrá-hajrá minden Pentaxosnak. És aki fent van Pentaxforumson, küldhet is majd képet, hadd lássák mit tudnak a magyar márkatársak
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Darkness1 #5342 üzenetére
A Tamron 70-200 egy baromi jó objektív, teljesen más ligában játszik, mint a Pentax 50-200, vagy a Sigma 70-300. Amellé egy 1,4x-ezőt is lehet tenni szerintem nyugodt szívvel. Amúgy ha nem lényeg a fényerő, de kell a 300mm, akkor egy Pentax 55-300 is megfontolható szerintem. De a Tamron 70-200 egy jóval jobb objektív
-
Szten Márs
nagyúr
Ugyan, én csak továbbvezettem a gondolatmenetet
Viccet félretéve: azt felhozni egy objektív ellen, hogy túl éles, tehát kb. azt, hogy túl jó, nekem igen furcsa. Ezt szerintem nem kell magyarázni. Én szeretem pl, ha egy portrén a szem tűéles. Nem lágy, nem olyan, amilyen, hanem tűéles. A többit meg megoldja az ember, ha akarja. Lényeg, hogy legyen annyi az objektívben, hogy ha akarom akkor bizony igencsak jó rajzzal képezze le a témát.
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Slowman #5273 üzenetére
"Nem tudom, ez most fórum, vagy lexikon? Miért csak a 100% helyes tartalmú írásnak van itt helye, nem lehet találgatni?"
Természetesen nem az a baj, hogy nem tudsz valamit, hanem az, hogy amikor valaki, tapasztalt tag elmondja neked, hogy hogy is van, akkor szépen megcáfolod, hogy szerinted nem úgy van az. Ha nem tudsz valamit, akkor nézz utána vagy/és halgass azokra, akik tapasztalatból beszélnek és nem találgatnak.
"hcs57-nek sztem nem azzal van a baja, hogy éles az obi, hanem azzal, hogy alkalmatlan portréra mert az egy makró obi..."
hcs57-nek pontosan az volt a baja, hogy túl éles az objektív. Azon kívül, hogy ha kell (és csak ha kell!) tud 1:1 leképzést is, és azon kívül, hogy a nagy elérhető tárgytávolság-tartomány miatt lassabban fókuszálhatnak, más különbség mi is lenne makróobi és nem makróobi között?
"Azt meg senki nem mondta, hogy a lágyrajzú obi itt a cél, és hogy a 85/1.8 nem rajzolna élesen."
Ha egy éles objektív nem alkalmas portréra, abból az következik, hogy a portrécélú(bb) objektívek nem rajzolnak élesen - ebben azt hiszem megegyezhetünk. Explicite nem lett ugyan kimondva, implicite azonban igen - nagyon is. Nem véletlen akadtam meg ezeken a hsz-eken.
"Ez a beszélgetés már régebb óta zajlik szerintem, ha ennyire zavart miért nem hamarabb mondod meg a tutit ahelyett, hogy most itt mindenkit kiosztottál. "
Ez most tényleg komoly kérdés? Nézd meg mire válaszoltam, aztán nézd meg, hogy az mikor jött szóba.
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
Ja, hogy az a baj, hogy éles az objektív - hát mindjárt eldobom az agyam. Szerintem azért ez már túl van a röhelyes kategóriáján. De kérem, ha arra van igény, hogy sz.r rajzú obivt használjunk, van lehetőség, vegyetek olyat, és akkor lehet örülni rajta, hogy milyen jó, hogy semmiféle vonalfelbontása nincs és nem látszanak a részletek. Arról nem is beszélve, hogy nehogy azt higgyétek, hogy a 85mm F/1,8-ak meg ezek az objektívek olyan hajjde lágy rajzúak.
Ha valaki el akarja simítani a bőrhibákat és hasonlót, arra megvannak a módszerek.
Ja igen, és volt alkalmam a 100mm F/2,8-al portrézni. Remek objektív erre. Nem kell senkinek elhinni, de azért ne terjesszük már azt, hogy "ha lehetne vele portrézni mindenki azt venné, szóval biztos nincs így", meg hasonló - már elnézést - marhaságokat, mert rosszat tesz a vérnyomásomnak.
Természetesen vannak objektívek, amik nem találhatóak meg a Pentax felhozatalában, ez sajnálatos, és persze, van akinek emiatt nem való a Pentax rendszer, ezzel nincs semmi gond. Nade ilyesmiket beleszőni ebbe a történetbe, amik most mennek, már eléggé komolytalan dolgok...
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
Miért is van a Samsung a Pentax háta mögött? Lemaradtam valamiről?
A Pentax most a Hoya kezén van, a Samsunghoz legjobb tudomásom szerint nincs semmi közük és soha nem is volt. Némi közös fejlesztgetés volt, a Samsung adott nekik egy kemény érzékelőt, a Pentax meg pár vázat, amit a Samsung átcímkézett, de ennyi. -
Szten Márs
nagyúr
Mondjuk nagyon nem mindegy, hogy 17mm-ről, vagy 28mm-ről indul egy objektív. Teljesen más felhasználásra, teljesen más igényekre van kitalálva a kettő. Majdnem olyan, mintha egy Scania teherautót meg egy Yamaha motort kéne összehasonlítanunk, és eldöntenünk, hogy most melyiket vegyed. Szóval először magadban kell tisztáznod, hogy mit is akarsz, milyen látószögű, gyújtótávolságú objektív kell neked.
-
-
Szten Márs
nagyúr
Azért az kemény, hogy a prohardver digicam melléklete még hírként sem hozta le a 645D bejelentését
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Darkness1 #5039 üzenetére
Persze, igénytől függ ez is - mint minden más. Biztos, hogy lehet olyan felhasználást/igényeket találni, ahová tökéletes a 360-as Mindenesetre a forgatható fej szerintem igen sokaknak igen jól tud jönni, szóval törekedni szokás olyat ajánlani, ami rendelkezik ezzel a képességgel
-
Szten Márs
nagyúr
válasz macskajancsi #5006 üzenetére
Nincs mit
Mondjuk épp sietnem kellett, amikor írtam, és nem maradt időm visszaolvasni, pedig egy helyen nem azt írtam, amit akartam, konkrétan:
"ha a tárgytávolság kicsi, magyarán a körív kicsi" - itt nem azt akartam írni, hogy a körív kicsi, hanem a kör átmérője kicsi, természetesen. -
Szten Márs
nagyúr
válasz macskajancsi #5003 üzenetére
Nézd meg az egész hozzászólását, és értelmezd, hogy mit mondott: [link]
Főleg itt a lényeg: "élességet belőttem középre mérve aztán utána komponáltam"Ugye manuális objektívvel a középső fókusz ponton van élesség-visszajelzésünk. Ez azt jelenti, hogy ha a fókusz-visszajelzésre akarunk hagyatkozni, a témát középre hozzuk be, és aztán komponáljuk újra a képet, hogy oda essen az élesnek kívánt rész, ahova akarjuk - mint ahogy a hsz alapján ő is csinálta. Ezt pedig a kamerának a forgatásával érjük el, magyarán a mozgatás nem párhuzamos az optikai tengellyel merőleges síkra, amit a képmező-elhajlástól most eltekintve az élesség síkjának tekinthetünk, hanem egy kötívet fut be hozzá képest. A köríven haladva pedig, bár a körív középpontjától mért távolság állandó lesz, de az érzékelő eredeti helyzetének síkjától való távolság nem - ez az oka annak, hogy ezzel a módszerrel, ha a tárgytávolság kicsi, magyarán a körív kicsi, akkor kis szögelmozdulással is nagy lesz az eltérés a beállított és a végleges élességi sík között, magyarán pontatlan lesz a fókusz. Lehet körülményesen magyaráztam el, de ez egy baromi egyszerű jelenség, és szerintem, ha kézbe veszi az ember a gépet, és átgondolja, egy másodperc alatt átlátható, sőt, nyílván komponálás közben is érzi az ember, így értelemszerűen ezzel a jelenséggel számol, ha a középső fókuszpont visszajelzésére hagyatkozik. Ha meg nem számolt vele, nos az nem az obi hibája
-
Szten Márs
nagyúr
válasz macskajancsi #4999 üzenetére
Persze, amit linkeltél, az is egy parallaxis-jelenségből adódó hiba. Amire én céloztam, az is egy parallaxis-jelenségből adódó hiba. [link] - itt lsd az első mondatot.
Az, hogy a fényképészetben egy darab, a parallaxissal összefüggő hibajelenséget szoktak "a" parallaxis-hibaként emlegetni, csak simán elnevezésbeli hmm... anomália, mint a mellékelt ábra mutatja, félrevezető elnevezés. A parallaxis egy pusztán geometriai jelenség, millió dolog összefügg vele. -
Szten Márs
nagyúr
válasz Agent87 #4994 üzenetére
Ha nem manuális objektívvel lőssz, akkor is tökugyanakkora a mélységélesség, mint ha manuálissal lőssz. A paralaxissal természetesen számolni kell, az, hogy nem számoltál vele, szintén nem a manuális objektívek hibája. Az élességet nehéz belőni, de szerintem némi gyakorlattal, na meg egy jobb keresővel rendelkező géppel (na meg esetleg úgy, ha beszerzel egy törőékes mattüveget ) azért nem is lehetetlen feladat, meg lehet szokni és bele lehet jönni.
-
Szten Márs
nagyúr
válasz BiriBum #4931 üzenetére
Való igaz. Élőszóban valószínűleg ez az egész hülyeség ki sem alakult volna, hanem normális eszmecsere keretében meg lett volna beszélve a dolog, talán még érdekes is lett volna. Fórumon a hangsúlyozás hiánya, meg egyéb, ismeretlen okok miatt valamiért néha ilyesmik sülnek ki a dologból.
-
Szten Márs
nagyúr
Nem igazán függnek össze a gondolataid.
"két órával ezelőtt még bevallottan semmit sem tudtál a sávos-zajosodásról"
Pontosan."sőt, konkrétan kétségbe vontad a jelenség létezését, illetve urban-legendnek tituláltad"
Azt hiszem ezt már körüljártuk, csak valahogy teljes mértékben ignoráltad. Nekem a jelenség tálalása nem tetszett, ami a mértékét, jelentőségét igencsak magasra helyezte. A szóhasználat. Azt vontam kétségbe, hogy olyan jajj-de nagyon jelentős lenne, arra hivtkozva, hogy nem tapasztaltam. Ugyanakkor kiegészítettem azzal, hogy az ilyetén tálalás melegágya lehet mindenféle urban-legend elindulásának. Ez szerintem nem volt túl félreérthető, de utána, csak, hogy véletlenül se lehessen máshogy érteni, a #4924-ben pontosan ezt leírtam. Most ezek után mit gondoljak erről a félmondatodról? Ferdítés, vagy szövegértés hiánya, esetleg el sem olvasod, amit írok? Nagyon érdekes."most pedig, amikor kiderült, hogy nem az, hanem létező, dokumentált "hiba"... engem kezdesz el oltogatni, meg piszkálni a fórumozási szokásaim miatt."
Nem látok semmiféle logikai összefüggést. Valószínűleg azért, mert nincs. Én azért kezdtelek el "oltogatni" (bár nem hiszem, hogy égtél volna), mert a kérdésemre a "goto google" válasz nem volt számomra túl informatív. Amúgy szintén, visszaolvashatod, hogy mit írtam az oltásban, nem fogom elkezdeni újra leírni, és megmagyarázni. Az, hogy ez hogy kapcsolódik a hiba létezéséhez, egyáltalán miféle ötlet alapján írtad így egy mondatba vele, mintha kellene valamiféle logikai kapcsolatnak lennie köztük, számomra rejtély."több okosság van leírva a pentaxforums-on és a dpreview-n, tehát alkalmasabb is a tájékozódásra (hangsúlyozom: az elején még arról volt szó, hogy egyáltalán micsoda is a sávosodás."
Szintén nem értem a logikai összefüggést. Mit hagsúlyozol és főleg miért? Persze, az elején arról volt szó, hogy mégis mi ez. Meg lett válaszolva. Onnan arról lett volna szó, hogy mikor jön elő. Ez egy természetes sorrend, amiben a tájékozódás haladt, fordítva baromi nehezen haladhatott volna."mivel már jó ideje nem fotózok k10d-vel, nem is tudnám felidézni a pontos paramétereket"
Ez teljesen rendben van és megértem. Egyébként ez is mehetett volna válasznak nekem, hiszen effektíve ez lett volna a tényleges válasz a kérdésemre."nem stresszeltem magam azon, hogy mikor/hol/hogyan jön elő, nem próbáltam kinyomozni, hogy miért, és nem méricskéltem a kompenzációt, stb stb. "
Pedig ez a lényege az egésznek. Ahhoz, hogy egyáltalán beszélhessünk egy hibáról, tudni kell, hogy milyen körülmének között jön elő. Magas érzékenységen való fotózás pl, ha ISO1600-on normálisan kiexponálsz egy képet. Ha lősz egy képet ISO1600-on és felhúzod mondjuk 0,3-0,5 fényértékkel, az sem túl extrém használat. Ahogy írtam, ha ezt 1 vagy több fényértékkel felhúzod, az már nem a gép ISO1600-on vett képességeit reprezentálja, ezért egészen máshogy kell tálalni, és hozzáállni a jelenséghez."(és még csak nem is pixelbuzultam, ahogy az korábban rám lett sütve... )"
Gondolom ezt más sütötte rád, valamikor, valahol, mert ha nekem szól, akkor valamit nagyon félreolvastál."fotóztam vele, tudtam, hogy ilyen és igyekeztem elkerülni, hogy beleszaladjak olyan helyzetekbe, amikor a raw képek feldolgozása során előjön a sávos zaj."
Ha nem foglalkoztál azzal, hogy mikor/hol/hogyan jön elő, akkor hogy igyekeztél elkerülni, hogy ne fuss bele olyan helyzetekbe, ahol előjön?"mindig raw-ba fényképezek, ez is kérdés volt"
Szuper, látod, nem is olyan nehéz ezt is leírniÉn valahogy a fentiek fényében úgy látom, hogy tényleg elindult a kertelés-cunami. De te indítottad el most ezzel a hsz-eddel.
Ja még valami:
"nem általános a jelenség: micsoda megkönnyebbülés... és mit mond az ember egy kezdőnek, aki esetleg beleszalad egy ilyen "ritka kincsbe?" "óóó, semmi gond, épp kifogtál egyet a gyengébb szériákból, de tényleg semmi gond, nem mind ilyen, csak minden páros/páratlan X ezer példány.. használd alacsony iso-n, a bebukott részeken ne nagyon akarj világosítani, szóval csak legyints rá te is: nem kell foglalkozni vele, mert nem általános jelenség." hát köszi."
Apró megfogalmazásbeli különbség, vásárlás előttre: "ki lehet fogni olyan K10D-t, aminek sávosan zajosodik a CCD-je" vs "a K10D CCD-je hírhedten sávosan zajosodik"
Érted a különbséget? Ezt szerintem nem kell magyarázni, azt sem értem, hogy miért kell ide leírnom, annyira értelemszerű. És nyílván ennek a fényében ez:
"sávosan zajosodik a k10d ccd-je? sávosan." nem igaz kijelentés.
Így lenne igaz:
"van olyan K10D, aminek sávosan zajosodik a ccd-je? van" Ha úgy érzed, hogy a 3 példány elég ahhoz, hogy erőteljesebben kijelentsünk valamit, akkor akár: "jó esély van arra, hogy sávosan zajosodó K10D-t fogjunk ki? igen". Bár szerintem elég kevés statisztikai alapnak, de elfogadható. De ez, így nem. -
Szten Márs
nagyúr
Nézd, én arra voltam kíváncsi, hogy neked milyen körülmények között jött elő a hiba. De végülis megértem, ha nem szeretnél róla beszélni
Amúgy szerintem a fórumok arra vannak, hogy megosszuk egymással a személyes tapasztalatainkat. Ha mindenki hasonlóan bőbeszédű lenne, mint te, már ha nem épp a hiba tényszerű kijelentéséről van szó, kellően negatív kontextusban, hanem a továbbbeszéléséről, kissé részletesebb körüljárásáról, arról, hogy akkor most hogy is van ez, akkor a google semmit nem dobna ki, mert senki nem írna semmit, csak azt, hogy goto google.
tbs:
Igen, sejtettem, hogy a hiba előállításáért bizony meg kell dolgozni, épp ezért kérdeztem részleteket, hogy ezt is kellően láthassuk, méghozzá személyes tapasztalatokon keresztül[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
Nem igazán szeretem azt magyarázni, hogy mit írtam, tényleg. De: ha nem kevés expó alatt, amiben azért bőven van magas érzékenység is, és bizony, RAW konvertáláskor alexpó felhúzása, olyan szinten nem tapasztalom ezt a jelenséget, hogy még ötletem sincs, hogy mi a fene lehet ez, akkor nem hiszem, hogy a te megfogalmazásod túl szerencsés és olyan mértékben prezentálja a dolgot, amely mérték jól korrelál a jelenség mértékével. A híresen-hírhedten sávosan zajosodó megfogalmazás abszolút olyan, ami alkalmas olyan szituációkat teremteni, amit példaként leírtam, alkalmas arra, hogy ez továbbterjedjen, hogy ez maradjon a fejekben. Holott ha ennyire ijesztő lenne, ennyire hírhedt stb stb, akkor nem jöhetett volna létre ez a beszélgetés, mert tudnám mi ez, és minden bizonnyal engem is bosszantana. Nem mondom, hogy nincs ilyen, ezek szerint van, hogy milyen körülmények között, arra kíváncsi vagyok, és erről kérdeznék, ha lehet. Mindenesetre az, hogy az adott megfogalmazásban túlzott ereje van, és tökéletesen alkalmas arra, hogy ilyen jellegű urban-legend kört indítson, az biztos.
Viszont ami érdekelne:
JPG-nél tapasztaltad ezt, vagy RAW-ból? Mekkora méretű kompenzációkat hajtottál végre? 0,5EV, vagy 1, esetleg több, akár két fényérték körüli is?
Mekkora volt az alapérzékenység, amiről felhúztad a képeket, és tapasztaltad ezt a jelenséget? Ugye, ha eleve ISO 1600-on fotózol és még 1EV alexpót is alkalmazol, majd felhúzod, nos a kész kép már nem épp az ISO 1600-as képességeit fogja reprezentálni a gépnek. -
Szten Márs
nagyúr
Ez milyen ez a sávosan zajosodás? Mert az eddig a híresen-hírhedten sávosan zajosodó K10D-vel elkészített... ömm megnézem... kevés híján 19 ezer képem egyikénél sem vettem észre semmiféle izét ami hasonlítana valami "sávos zajosodásra", szóval annyira talán mégsem félelmetes és hűha-effekt. Igazából nem is tudom mit kéne érteni a fogalom alatt (Igazából bosszant kicsit a dolog, mert így születnek a városi kütyülegendák: olvassa az érdeklődő leendő vásárló a fórumokat, és látja, hogy a K10D/K200D sávosan zajosodik, húha, akkor ezeket kerülni kell, mert biztos milyen rossz, főleg, ha hírhedten azok. Ismerősi körében valaki megemlíti, hogy K10D-t akar venni, lebeszéli róla, hogy te, figyelj, nehogy azt vedd, hát nem tudtad, hogy arról híres, hogy sávosan zajosodik? És utána büszke rá, hogy megóvott valakit egy rossz vételtől. Mindketten ezen felbuzdulva vesznek valami belépőszintű műanyagot másik márkától és örülnek, hogy mekkora bukást úsztak meg. Közben meg... Szóval szerintem óvatosan az ilyesmivel.)
A zajt sem látom akkora hűde problémának. ISO 1100-ig jól kezelhető, utólagos zajszűrő célprogramokkal pedig jól élvezhető a kép. Persze, a K-x jobb ebből a szempontból, tagadhatatlan - de hogy a nagyon magas érzékenységek kinek mennyire fontosak, teljesen egyénfüggő, van aki egyáltalán nem használná, van aki meg döntően magas érzékenységen kéne, hogy fotózzon.
Az, hogy az elkészült kép minősége fontosabb a fotográfiában, mint az eszköz, így szintén nem jelenthető ki, nem általánosíthatóbb semmivel sem jobban, mint a markolat-fogás-ergonómia kérdése. Én pl élvezem azt, hogy relative nagy keresőbe nézhetek, élvezem azt, hogy baromira kézbe simul a gépem, azt, hogy hallom és érzem, ha elkattan a zár (K100D-ben még jobban, és igen, azt még jobban szeretem), a fotózás egész folyamatát. Ha egy számokmra kényelmetlenebb, kisebb keresőjű géppel kell fotóznom, akkor bizony elveszi ezt az élvezetet, márpedig nagyban ezért fotózok. Más meg azért, hogy A/2-esben nyomtassa az ISO3200-al készült képeit. Vagy, hogy a monitoron nagyítóval nézze a zajt. Ugyanis az emberek többsége, aki a fényképezőgépet nem technikai kütyüként használja, hogy utána majd a zajt méregethesse, hanem fénykép készítésére szolgáló eszközként, az
1, A monitoron nézi a képeit, monitorméretben
2, Netre töltögeti a jobb képeit, erősen leméretezve
3, Kidolgoztatja őket, esetlegesen nagyobb, A/4 körüli méretben. Ritkábban talán még nagyobban is, gyakrabban viszont kisebb méretben.Nos, ezekre a végfelhasználásokra a zaj olyan szintű méregetése, amilyen mostanában nagyon divatos, teljesen értelmetlen, ha csak nem tényleg ISO3200-6400 a megcélzott tartomány. Ez a mérd mikrométerben, jelöld krétával, vágd baltával tipikus esete - nagyítóval nézzük a zajt magas érzékenységen, 100%-os léptéknél nagyobb nagyításban, majd lövünk közepes érzékenységen egy képet és leméretezzük. Igen, ezek nagyon tipikus felhasználások, amiket említettem, és nincs velük az égvilágon semmi baj. Ha valaki A/3 és afeletti nyomatokat készít, és gyakran használ magas érzékenységet, na az elgondolkozhat azon, hogy bizony, fontos a zajszint. De ez a jóval kevésbé tipikus felhasználás. Ámde mindig, az összes fényképe lkészítésekor bele kell néznie a keresőbe (vagy bámulnia a liveview-et), minden fénykép készítésekor kézbe kell vennie a vázat (kivéve a távkioldós bulik), gyakorta kell állítgatnia a beállításokat, és fontos, hogy mennyire tudja könnyen és élvezettel kezelni azt.
Szóval összességében a zajszint brutálisan túl van misztifikálva, a jelentősége el van túlozva. Mindenkinek józanul végig kell gondolnia, hogy milyen felhasználásra szánja a gépét, milyen formában, hogy fogja nézni a képeit, mik a fotózási szokásai. Ezután lehet gondolkodni azon, hogy mi fontos és mi nem, addig ez a kérdéskör értelmezhetetlen.
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
-
Szten Márs
nagyúr
Akit érdekel: petíció a Pentaxnak, az SDM körüli hibákkal kapcsolatban. Akit érdekel vagy/és érint, annak érdemes elolvasnia, aztán eldönteni, hogy alá akarja e írni: [link]
-
Szten Márs
nagyúr
M módban expókorrekciót?
Az M mód arról szól, hogy a blenderekeszt, meg a záridőt is te határozod meg. Tehát fényt mérsz, aztán eltekered vagy a záridőt, vagy a blendét abba az irányba, amibe kell az adott kompenzáláshoz és meg is vagy.decens:
Kicsit félreértettél. A kérdés, pontosabban a következtetés, amit írtam, hogy ennyiért el lehet adni, abszolút pozitív kicsengésű volt esetemben. -
Szten Márs
nagyúr
válasz Slowman #4782 üzenetére
Én úgy szoktam tárolni, hogy a hátsó fele néz lefelé a gépnek, tehát a hátsó lcd, és az objektív néz felfele. Akármekkora hely is van a táskában. Egyszerűen így kényelmes nekem, így alakult.
A zoom crawl helyett gyakrabban szokás a zoom creeping kifejezést használni, és valóban a fejjel lefelé tartott objektívekre vonatkozik, viszont az úgy fejjel lefelé tartott objektívekre, amik alatt nincs semmilyen alátámasztás. Magyarul pl a kezedben lóbálod a gépet, a lencse meg lefelé néz. Ilyenkor gyakorta kitekeredik a tubus, egyszerűen a gravitáció hatására, tehát a zoomállás azon végébe csúszik az objektív, ahol nagyobb a hossza. Erre bizonyos lencsék érzékenyebbek, mások kevésbé, kb. az objektív felépítési minőségétől és leharcoltságától függően. -
Szten Márs
nagyúr
válasz BiriBum #4776 üzenetére
Ugyan, ez csak az én abszolút magánvéleményem, az én szubjetív érzetem. Mindenkinek más gyújtótáv áll kézre, más gyújtótávval szeret fotózni, illetve a céljainak más gyújtótávok felelnek meg, ráadásul a 35mm másfeles croppos vázakon igen népszerű szokott lenni, sokan szokták szeretni, szóval az, hogy én nem "éreztem" ezt a gyújtótávot és nem tudtam vele összebarátkozni, ne tántorítson el.
Még annyi kiegészítésként, hogy tárgyfotózáshoz, növényfotózáshoz tök jó obi, rovarfotózáshoz viszont mindenképpen hosszabb gyújtótávolságú makróobi után néznék. -
Szten Márs
nagyúr
válasz BiriBum #4774 üzenetére
1:1-es makró, tehát pont olyan a makróleképzése, mint a 100-as Pentaxnak, 90-es Tamronnak, 105-ös, 150-es, 180-as Sigmának stb stb. Ennek megfelelően persze, alkalmas makrózni, viszont tekintve a rövid gyújtótávolságot, néha baromi nehézkes. Attól függ erősen, hogy mit is akarsz makrózni. A képminőség és építési minőség hibátlan.
Egy gyors szösszenet a 35-ös és 100-as makró összevetéséről, amikor mindkettő nálam volt: [link]
Egy részletes blogbejegyzés az objektívről: [link]
Pentaxforums tapasztalatok és vélemények: [link][ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Ghost_Rider #4662 üzenetére
Nem, soha
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Ghost_Rider #4658 üzenetére
Ja igen, a szervízmenüt. De nem vagyok benne biztos, hogy ezt a raw only feature-t a raw gomb megnyomására tudná a K10D akár a legújabb fw-vel is.
-
Szten Márs
nagyúr
válasz macskajancsi #4654 üzenetére
Hát, aki ilyen profi termékfotókat készít, attól minden kitelik
Amúgy meg persze, tele van ilyen-olyan lencsékkel, meg közte levegővel -
Szten Márs
nagyúr
válasz Slowman #4609 üzenetére
B bajonettes objektíveket gond nélkül fel lehet rakni Pentax vázakra, viszont van egy apró baj velük: utána többé nem lehet levenni onnan őket
Magyarán_ soha, még véletlenül se tegyél B bajonettes objektívet Pentax vázra, mert bár fel fog menni, utána annyi az egésznek. -
Szten Márs
nagyúr
válasz Mercutio_ #4606 üzenetére
Persze, lecserélni valószínűleg kevesen fogják. Viszont igencsak meglepő volt, amikor nemrég bejelentették, hogy pár másik objektívvel együtt a 100-as makró gyártását is megszüntetik. Akkor azért erősen reménykedtem benne, hogy azért, mert valami újjal készülnek - és tényleg
-
Szten Márs
nagyúr
És igenigenigen, a nemrég gyártásból kivont 100mm F/2,8 macro helyett megérkezett a Pentax új makróobjektívje: [link]
[ Szerkesztve ]
-
Szten Márs
nagyúr
Mit szeretnél fotózni? És milyen Sigma 400mm-esről van szó? Ez a két legfontosabb kérdés, csak ezek után lehet bármiféle választ adni. Igen a Sigmánál értem, hogy F/5,6-os, de valami link jó lenne róla róla, mert az évtizedek során azért készült pár változat. Egy kép is megteszi, ha nagyon nincs más. Vagy ha az sem, akkor pontos(abb) név/gyártási év.
-
Szten Márs
nagyúr
A T mód az, amikor a zársebességet állítod te be, és az automatika próbálna rekeszt rendelni hozzá. Pontosabban a Tv mód, mert ugye MZ-50-en van Tv, Av, meg M mód. Amit te mondassz, hogy a rekeszt állítod te, és az automatika állít hozzá záridőt, az az Av mód lenne, ha lenne az objektíven "A" rekeszállás, de az 50mm F/1,8-as Kobo-n nincs. Így az egyetlen megoldás, ha rekeszelni akartok, az az, hogy M módban használjátok. Azt, hogy ezt pontosan hogy kell megtenni, illetve így hogy tudod adott rekeszen megnézni, hogy milyen záridőt is állíts be, megtalálható a használati utasításában a gépnek, ami letölthető innen: [link]
Ez egészen pontosan a második pdf-ben található: [link]. A 64. oldaltól érdemes olvasni. Pontosabban az egész használati utasítást érdemes elolvasni természetesen, de konkrétan, amit ti kerestek, az ott van
-
Szten Márs
nagyúr
válasz Ghost_Rider #4470 üzenetére
Sigma vakut ne. Eddig még egy darab kivétel nélkül csak rosszat hallottam róluk.
-
Szten Márs
nagyúr
A gyakorlat, na meg a fókuszvisszajelzés segíti azért a fókuszálást. A középső fókuszpont felvillan (meg ha be van állítva, be is csippan), ha fókuszt találtál, és általában elég pontos, ez nagy segítség lehet. Na meg egy idő után szvsz gyorsabban megy ez az embernek. Nekem nincs törőékes mattüvegem, és azért egy hát... párezer képet azért ellőttem manuál fókusszal, biztos 5 ezer felett, pontos számot nem tudnék mondani. Ennek ellenére hatalmas plusz lehet, természetesen. Na meg kissé hangulatosabb is úgy komponálni
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest