Új hozzászólás Aktív témák
-
#150
philoxenia
MODERÁTOR
philoxenia
MODERÁTOR
Új adatok:[link]
-
#146
philoxenia
MODERÁTOR
bambano
#145
philoxenia
MODERÁTOR
Az addig rendben lenne, de az "idén búza se sok volt..." egy általános állítás.... Ez nem Rátok vonatkozik... Ezzel az állítással szálltam vitába, nyilván nem tudhatom Nektek mennyi búzátok termett.....
Kicsit olyan, mintha azt írnám, a Linux telepítése nem hozott mást, csak "Blood, sweat and tears" és nem tenném hozzá, hogy nálam.....Azaz gyakorlatilag elbeszélünk egymás mellett....
Ezt zárjuk itt le inkább, az alap állításaimat, azaz,- " országosan nem volt nagy terméscsökkenés, a fuzárium pedig nem specifikus a teljes őrlésű gabonára"-, fönntartom....
-
#145
bambano
titán
philoxenia
#144
bambano
titán
válasz
philoxenia
#144
üzenetére
ez kb. a 4. állításod, ami arról tanúskodik, hogy nem olvastad el, amire válaszolsz.
uncsi.az 54% úgy jött ki, hogy a fateromék a saját cégükben megmérték, hogy tavaly meg idén mennyit arattak le, és elosztották a százalékszámítás szabályai szerint. Próbáld már meg újra elolvasni a 139-es hsz-t és értelmezni, mert megint engem fognak meggyanúsítani, hogy mellébeszélek.
-
#144
philoxenia
MODERÁTOR
bambano
#143
philoxenia
MODERÁTOR
-
#143
bambano
titán
philoxenia
#142
bambano
titán
válasz
philoxenia
#142
üzenetére
"nem írták, mi a bázis..": megint csak idézet tőled: "mint 2011-ben".
-
#142
philoxenia
MODERÁTOR
bambano
#141
-
#141
bambano
titán
philoxenia
#140
bambano
titán
válasz
philoxenia
#140
üzenetére
ezt írtad: (#138) "kevesebb gabona teremhet, mint 2011-ben.
-
#140
philoxenia
MODERÁTOR
bambano
#139
philoxenia
MODERÁTOR
A repce nálam se, mert nem is vetettem.. ellenben eddig csak búzáról írtam....
Kukoricát csak említettem, mert abból felénk szinte semmi nem lett...
Az írásod alapvetően a búzára célzott, mivel a kenyér nagyrészt abból van, eddig erre reflektáltam, meg a fuzáriumra... Ellenben a szakoldalakat hitelesebbnek tartom a médiánál.../index stb..../ négymilió tonna az idei[link]
Az MTI is ezt rajzolja:[link] Eddigi évek:[link] -
#139
bambano
titán
philoxenia
#138
bambano
titán
válasz
philoxenia
#138
üzenetére
tudod, én már csak olyan parasztosan intézem ezt a dolgot, hogy van otthon mérleg, megmérjük, elosztjuk, kijön a szám. persze, ez nem eu-s átlag, viszont nem is keverem hsz-ről hsz-re a gabona meg a búza fogalmakat. a repce pl. ki sem kelt, úgyhogy abból pl. 100% a veszteség.
-
#138
philoxenia
MODERÁTOR
bambano
#137
-
#137
bambano
titán
philoxenia
#136
bambano
titán
válasz
philoxenia
#136
üzenetére
az 54%-os terméscsökkenés az nem ötöde.
a probléma pedig az, hogy a tisztelt fórumtárs jól láthatóan nem értelmezte helyesen azt a hsz-t, erre próbáltam finoman célozni. -
#136
philoxenia
MODERÁTOR
bambano
#135
philoxenia
MODERÁTOR
-
#133
bambano
titán
philoxenia
#131
bambano
titán
válasz
philoxenia
#131
üzenetére
idén búza se sok volt...
-
#130
bambano
titán
Crystalheart
#128
bambano
titán
válasz
Crystalheart
#128
üzenetére
az eredeti hsz szerint fuzárium elleni védekezés és mosás. tehát a búza nem jut el a rendesen penészes állapotig.
-
#129
philoxenia
MODERÁTOR
Crystalheart
#126
philoxenia
MODERÁTOR
válasz
Crystalheart
#126
üzenetére
Ha fuzáriumos a búza, a finomliszt is mérgező, ha nem, a teljes őrlésű sem... Maga a gomba gondolom nem a korpán tenyészik, hanem a szemen... A legtöbb nagyon veszélyes élelmiszer azonban külföldről érkezik:[link]
-
#127
bambano
titán
Crystalheart
#124
bambano
titán
válasz
Crystalheart
#124
üzenetére
malomról nem tudok, termelőről tudok, aki átmossa és úgy kerül a nagykereskedőhöz.
-
#126
Crystalheart
őstag
philoxenia
#125
Crystalheart
őstag
válasz
philoxenia
#125
üzenetére
Fentebb kifejtettem - a fehér lisztbe is átkerülhet a spórája és a toxin is, ahol tovább élősködhet, de a korpán eleve rajta van, mondhatni beleette magát, átszőtte a micélium-telepe, ezért a koncentrációja nagyobb lehet egy teljes kiőrlésű lisztben, ahol beledarálták a komplett szemet, penészvirágostul. Ettől persze még akár egy fehér liszt is lehet a határértéket többszörösen meghaladó toxintartalmú.
-
#125
philoxenia
MODERÁTOR
bambano
#123
philoxenia
MODERÁTOR
A fuzáriumról hosszabban.
Amit nem értek, az a fuzárium és a teljes kiőrlés kapcsolata. Itt kifejezetten fehér lisztről és belőle készült termékekről van szó: [link] Ilyesmit nem is lehet teljes kiőrlésű lisztből sütni:[link] -
#124
Crystalheart
őstag
bambano
#122
Crystalheart
őstag
-
#123
bambano
titán
philoxenia
#120
bambano
titán
válasz
philoxenia
#120
üzenetére
válasszuk már szét azt, hogy árt, mert nem szoktál hozzá vagy valami enzim nincs meg attól, hogy kifejezett méreg.
-
#122
bambano
titán
Crystalheart
#121
bambano
titán
válasz
Crystalheart
#121
üzenetére
a legjobb védelem a fuzárium elleni védekezés és a búza mosása. csak drága.
-
#121
Crystalheart
őstag
bambano
#117
Crystalheart
őstag
Régen a fehér lisztet úgy állították elő - ezért is volt drága a fehér kenyér -, hogy lekoptatták a búzáról a korpát egy speciális malomban, aztán ment a rendes őrlő malomkövek közé a búza. Na, ma ez a fent linkelt ábra szerint működik. (Ezt tök elfelejtettem említeni.) Tehát összezúzzák a búzát, úgy ahogy van, majd fúvással a tehetetlenségüknél, meg a légellenállásuknál fogva különválasztják a lisztet a korpától. Ergo ha az összezúzott lisztben volt gombaspóra, vagy toxin, az belekerülhetett a lisztbe is, igazi védelmet a megfelelő rostálás ad előtte. Persze úgy a lisztben a gomba újra elölről kezdi, így kisebb a mérgezés esélye, mintha teljesen fertőzött korpát ennénk, ami már a földeken megpenészedett.
Mivel magát a korpát is több részre lehet bontani, méregdrágán lehet kapni olyan búzát, aminek a legkülső, emészthetetlen rosthártyáját lekoptatták, de a korpa lényege rajta marad. Az lehet talán a legbiztosabb.
-
#120
philoxenia
MODERÁTOR
bambano
#119
philoxenia
MODERÁTOR
Melyikre gondolsz? Itt is komoly forrásmegjelölés van... A vége pedig olyan aranyos: "Rengeteg búzamentes recepttel találkozhatunk, de alternatívát nyújthat például a kókuszliszt használata is."
Kicsit olyan Antoinette-s, ha nincs kenyerük, egyenek kalácsot...
Mondj egy olyan élelmiszert, amiről percek alatt nem találok olyan véleményt, hogy árt...
Ne egyél húst, ne egyél gabonát, ne egyél tejet, gyümölcsöt, a gyári élelmiszerek ezeken kívül pedig vegyi anyagokból vannak még.. talán a kőleves lesz a megoldás... -
#119
bambano
titán
philoxenia
#118
bambano
titán
válasz
philoxenia
#118
üzenetére
te most burkoltan azzal gyanúsítasz engem, hogy ilyen hulladék tabloidokból tájékozódtam?
ne már. -
#118
philoxenia
MODERÁTOR
bambano
#117
philoxenia
MODERÁTOR
Csalnak...[link]A mai médiavilágban - és nemcsak a kereskedelmi csatornák, bulvárlapok nagy része, de néha még a közszolgálati híradások is - elképesztő tájékozatlansággal, esetleg mindenre elszánt szenzációkereséssel képesek egy-egy ügynek nekiugrani a dolgozók. A szegedi kislány esetében például az egyébként korrekt alaphír (orvosilag is furcsának talált tünetekkel megbetegedett egy óvodás, és ebben szerepe lehetett a fuzáriumnak) napvilágra kerülése után a közrádió riportere azokból a termékekből vásárolt és küldött vizsgálati mintákat a szaklaboratóriumnak, amiket a gyerek családja az egészségesnek gondolt táplálkozás jegyében jellemzően fogyasztott. Ezekből az úgynevezett teljes kiőrlésű, a szemhéjat is tartalmazó gabonából, tehát a fertőzés veszélyének lényegesen "kitettebb" árukból mutatott ki a megengedettnél valamivel nagyobb mértékű gombafertőzést a vizsgálat. A következő napokban "mérgező lehet a liszt", "veszélyes toxinok a kenyérben" jellegű címekkel és tudósítási felvezetőkkel találkozhatott a hírfogyasztó. Csak jóval később, és az előzőekéhez képest szerényebb hatásfokkal láttak napvilágot értelmes magyarázatok arról, hogy gondot okozó dózisban csak extrém esetben juthat magyar gabonával a fogyasztók szervezetébe a méreg, s hogy a károsítás még ilyenkor is általában csak kisebb emésztési zavarokat okoz.
Nem beszélve arról, hogy most akkor elbomlik vagy nem... ráadásul ugye ez finomliszt....
Tehát a fuzárium abban is ugyanúgy jelen van... -
#117
bambano
titán
philoxenia
#115
bambano
titán
válasz
philoxenia
#115
üzenetére
nem káros anyagokról szól a poszt, hanem azok egy fajtájáról, a fuzárium gombák toxinjairól. azok pedig nem az endospermiumban vannak.
abban a cikkben van egyébként olyan meglátás is, ami ide passzol, hogy konkrétan be tudták szerezni az alapanyagok dokumentációját. ezt mondtam én is.
meg vannak benne azóta sokszor cáfolt állítások is, pl. közismert, hogy ide keletre nem ugyanaz az áru megy, mint nyugatra, például a coca cola vagy a mosóporok esetén.a cikk legfőbb problémája, hogy pont a fuzárium miatt problémás időszak előtt íródott, ha emlékeim nem csalnak.
hogy milyen engedélyezett segédanyagokat tesznek a pékek a kenyérbe, az engedélyezett jelző miatt itt most offtopic.
-
Geller72
veterán
"Könyörgöm, felejtsük már el ezt a mérget egyszer és mindenkorra, a gabonamagvakon annyi trutymó lehet, hogyha azt beledarálod a kenyeredbe, örülj, ha a terméketlenséged lesz a legenyhébb betegséged."
-Tudod, mi az a hántolás? Csupán kérdezem. Szerinted a hántolás során az említett trutymó nem kerül át a magbélre? Ha van ugye trutymó."Tehát kenyérből, főleg kisgyerek számára adott kenyérből a fehér az, ami a legkevesebb bajt okozza az összes közül"
-Erre nézve valami tudományos szintű bizonyíték? Ebből az utolsó mondatból úgy látszik, mintha a rozsos, rozsos/magvas kenyereket is hátrébb sorolnád és csak a fehér lenne az ász.
" A búzamag egy külső takaróból (korpa), egy embrióból (ez a búzacsíra) és az endospermiumból épül fel. A korpa tartalmazza a legtöbb rostot, kiadós mennyiségű vitamin és egy kevés fehérje is van benne. A búzacsíra gazdag B- és E-vitamin-forrás. Ebben is van még néhány ásványi anyag és rost. Az endospermium vagy magbél, magfehérje, ami durván az egész búza lényegének négyötöde, fehérjét (glutein) és keményítőt tartalmaz. Ez az egyetlen rész, amelyet a fehér liszt készítésénél felhasználnak. A tápláló korpát és búzacsírát, amelyet az őrlési eljárás során eltávolítanak, állati táplálék céljára értékesítik.
Az élelmiszeripar tovább növeli a táplálkozási problémákat azáltal, hogy mesterséges vegyi anyagokat használ fel:
– propilén-glycolt , hogy fehér maradjon a kenyér,
– diacetiltartaric-savat (emulgeálószer), hogy megóvja az összemenéstől,
– kalcium-szulfátot (gipsz), hogy könnyebben megkeljenek a nagy tésztahalmok."
Ebből én nem azt látom, hogy a teljes kiőrlésű olyan ramaty lenne. -
#115
philoxenia
MODERÁTOR
bambano
#114
philoxenia
MODERÁTOR
Hántolt? Az milyen? hogy is működik a "hántolás" ... ?
[link] Gyakorlatilag a korpa különválasztása történik a káros anyagok miért is kerülnének ki pont a korpával? Szerinted az országban kapható liszt és pékáru hány százaléka őrlődik ilyen helyen? A legújabb sláger a fuzárium ugye? Láttál már pékséget belülről, mit is tesznek a kenyérbe a liszten kívül?[link] -
#114
bambano
titán
philoxenia
#113
bambano
titán
válasz
philoxenia
#113
üzenetére
nem koptatott, hántolt.
-
#113
philoxenia
MODERÁTOR
philoxenia
MODERÁTOR
Van rá bármilyen bizonyíték, hogy mindazok a "trutymók" amikről írsz nincsenek benne a koptatott gabonában is?
-
Kassadin
addikt
Ahhoz képest összekötőd a kettőt, tehát pontosan tisztában vagy vele, hogy ki ő. Lehet, hogy azzal már nem, hogy ő üzletember, és nagyon jól eladja magát meg a termékeit.
"Azt látom, hogy itt sok a táplálkozási szakértő, meg hát úgy látom valahol minden káros, azt hiszem soha többé nem eszem és iszom meg semmit, mert minden megöl, majd élek napfényen."
Értem, és ilyen szituációban egyszerűbb valami olyat benyögni, ami teljesen nélkülözi a konstruktív hozzászólást az adott témában. Napfényevésben haltak már meg emberek, talán azt mégse kellene erőltetni.
Amúgy én hobbi szinten érdeklődök a táplálkozástan iránt, ha lenne lehetőségem, akkor már diatetikus szakot is elvégeztem volna/csinálnám.
-
#109
DeFranco
nagyúr
Crystalheart
#105
DeFranco
nagyúr
válasz
Crystalheart
#105
üzenetére
Én ezzel már kész vagyok, nagyjából tudom, hogy az a tucat user, aki belemegy ezekbe a vitákba mikor mit fog reagálni
Amúgy a vita jó dolog, előre visz, tanulságos, és jó dolgot szül, de ami ezekben a góctopicokban megy, az már ettől messze van. Leginkább a másik dominálása a cél, rend szerint úgy, hogy a másik érveit leszalámizzuk, és elég kitartóak vagyunk ahhoz, hogy a másik ránk hagyja a fél- vagy félreigazságokat.
-
-
#97
Kassadin
addikt
Crystalheart
#96
Kassadin
addikt
válasz
Crystalheart
#96
üzenetére
150 forintos kenyértől talán ne várjon az ember minőséget.
-
#96
Crystalheart
őstag
Kassadin
#93
Crystalheart
őstag
Az adalék önmagában még nem ördögtől való - a Galgafarm bio kenyerében is volt egy német import adalék, amit sosem árultak el, pontosan mi -, de adalék és adalék közt van különbség
Mondjuk Texco-kenyérben nincs tapasztalatom, de valaki egyszer azt mondta, ahány Tesco, annyi fajta kenyerük van. (Egyszer olyat vitt suliba, és meglepetten tapasztaltam, hogy valamiért majdnem annyi korpa volt benne, mint egy korpás kenyérben, a félbarnánál barnább volt. Persze ami ilyen olcsó, azt mindig fenntartásokkal kezelem. 
) -
#92
Crystalheart
őstag
Geller72
#88
Crystalheart
őstag
Egyébként a szabályszerűség kontra szabálytalanság témához hozzátennék egy kis történetet: a KÁTKI-ból (Gödöllőről) vásároltunk 25 db. erdélyi kopasznyakú jércét. Ugyebár ez egy állami fajtamegőrző és kutatóintézet. Nem én mentem értük, hanem egy ismerős hozta el. Az első meglepetés rögtön akkor ért, mikor meglátta őket: legalább egy-két hét eltérés volt némelyik egyed közt, és ezek bántották is egymást, nyilván külön csapatból tették össze őket, ami eleve szakszerűtlen, és kitolás a vásárlóval. Aztán nem sokra rá kivétel nélkül baromfihimlőt kaptak (nem halálos, de visszavetette a fejlődésüket), pedig az ellen állítólag vakcinázták, és nem kaphatták volna el. Ennyit erről.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
Nátrium-acetát és szorbinsav van benne, ami nem természetes, az előbbi az valami savanyúságot szabályzó cucc a másik meg tartósító szer. Ettől eltekintve az a fajta teljes kiőrlésű, amiben látszanak a búzaszem alkatrészei. Na jó a 2 héttel túloztam kicsit, de 1 hetet simán elvan úgy, hogy nem is keményedik meg. A képen a kék zacskós: [link]
Apám egy másik fajta ilyen kenyeret eszik, de annak az íze elég pocsék, az viszont meg tud penészesedni hamarabb és jó vastagon, ami viszont érdekes, mert legalább 10 nem természetes anyagot ír a zacskója kezdve a búza térfogatnövelővel...
A bolti fehér kenyérben meg h. mi lehet, az jó kérdés. Nagyszülők idején még egy hétre sütötték otthon a kenyeret, ehhez képest a mostani bolti helyett inkább eszem az említett kék zacskósat. Mintha programozva lenne a bolti kenyér, hogy az állagának le kell romlania estére...
-
Geller72
veterán
"másrészt meg ezzel a mondattal azt sugallod, hogy a gazdák zöme szabálysértő módon gazdálkodik."
-Épp ez az. Nem sugallom, hanem az a bajom, hogy EZ ÍGY VAN!
"Az elveid olyan kurva messze vannak a gyakorlati megvalósulástól": te idézted a vonatkozó jogszabályt. ergo nem az én elveimről van szó, hanem jogszabályról. "
-Nem konkrétan erre gondoltam.
. Hanem, hogy TE ragaszkodsz csak az elvi síkhoz, mellőzve minden valóságos eseményt. Azt hiszed, hogy minden a jogszabályok és törvények szerint zajlik. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy baromira nem. Én ezért aggódom, amikor az állattenyésztésről és a hozzá/köré kapcsolódó dolgokról beszélünk. Itt nem kimondottan a hozzá nem értés, vagy a szakszerűtlenség a fő ok, amikor valaki szabályt szeg, sokkal inkább a tudatos cselekmény. TUDJA a tulaj, hogy amit tesz, az TILOS, de mégis megteszi. Nagyobb részt az anyagi haszonszerzés miatt. -
Geller72
veterán
Frankón kiszedtél bizonyos részeket a mondandómból és csak arra mozdulsz..
.""Az a helyzet, hogy az állatokat nem csak akkor gyógyszerezik, (értelemszerűen) ha már megbetegedtek,": hol írtam ellenkezőt? az állítás ezzel kapcsolatban az volt, hogy megtudhatod, hogy mikor és mi ellen oltották, mert van oltási lapja.
-Igen, ha vezetik és rá van vezetve minden. Ha..de nincs mindig.
""mert a józan ész gátat szab ennek.": ezt az állítást akarod cáfolni azzal, hogy van szakszerű meg szakszerűtlen műtrágyázás? komolyan?"
- A józan ész az milyen nevű jogszabály, vagy milyen törvény. Vagy mi? Milyen "mértékegység"?. Kiknél és hogyan méred? Mi alapján határozod meg egy emberről, aki bemegy hozzád vásárolni? .""És sajnos, Magyarországon elég kevesen szakszerűek.": ezt te tök frankón megmondod Hollandiából, 40 kilométernyi holland legelők mellett való utazásból? azannya. ez igen."
-Nem. Nem Hollandiából. 16 évig otthon dolgoztam. De kevered a mondandómat, faszán. Nem ezt mondtam meg 40 km utazásból, de ahogy látom, ezek szerint vagy nem olvastad el, vagy nem "jött át".
. Vagy sokkal inkább ferdítesz.Eredeti szövegkörnyezetében a mondandóm:
"Aztán ugye ott van a genetika. Napi szinten (itt, Hollandiában) a munkahelyre menet azon a 40 kilométeren, amit utazással töltök, szinte csak legelők mellett megyek el. Nem nagyon van olyan nap, amikor ne látnék egy elhullott állatot. Nem is olyan nagyon régen, egy átlagos szarvasmarha (a szürke marha a mai napig is) simán képes volt önállóan "elleni". Ma ez segítség nélkül elég ritkán sikerül. Ilyet is láttam sajnos, egyik reggel egy sikertelen ellést, ahol mindkettő elpusztult."Nem látom, hogy itt a szakszerűségre hivatkoztam volna.
. Abszolút nem azzal kapcsolatban írtam. Ki ferdít?"a valóság ezzel szemben az, hogy Magyarországon valóban mutatkozik szakszerűtlenség a műtrágyázásban, de nem abban az irányban, amitől félsz, vagyis a túltrágyázás irányában, hanem abban, hogy sokkal kevesebb műtrágyát használnak, azt is egyenlőtlen eloszlásban, mint ami kellene. Van rá hivatalos statisztika, EU-s jogszabály, stb"
-... Megint a bőrfotelből...statisztika, Eu-s jogszabályok..ismét megnevettetsz...
A valóság ezzel szemben az, hogy a legtöbben a termésátlagukat megpróbálják a lehető legegyszerűbben növelni, vagy szintet tartani. Az egyedüli, ahol ebben bele tud nyúlni és csak pénz kérdése, az a műtrágyázás. Az időjárásba ugyanis nincs beleszólásunk. -
-
#85
Crystalheart
őstag
Geller72
#82
Crystalheart
őstag
Ez tényleg így van, mi több, a II. kategóriás vegyszereket még némely renitens gazdaboltos is kiadja fű alatt a törzsvásárlóknak, de általában agrártudományit végzett havertól bármikor beszerezhető a I. kategóriás is. Sajnos. Onnantól már csak reménykedni lehet, hogy józsibá ért is a dolgához, de nekem úgy tűnik, nem ez a jellemző. Kezdjük ott, hogy italozni sem szabadna permetezés közben - hát falun, aha.
Dluinet: A sáskákra az emberi évi. után is káros maradhat a vegyszer, össze sem lehet hasonlítani. Például az Actara rovarirtószer élelmezés-egészségügyi várakozási ideje általában 3-7 nap, de 3 hétig hatásos a rovarok ellen. (Ez mondjuk épp salátára nincs engedélyezve.)
-
Vagy igazi cukor legyen benne ha édesnek kell lennie, vagy semmilyen. A többit meghagyom a cukorbetegeknek.
De egyszerűbb nem édes löttyöket inni.
Ez a glükóz-fruktóz szirup meg az édesítőszerek nem igazán jönnek be.Sütni vajban vagy zsírszalonnából kisütött zsírból szoktunk, kisütött zsírszalonnából lesz még töpörtyű is.
-
Geller72
veterán
"hatalmas probléma, ha ennyire bazira rohadtul tájékozatlan vagy, de azért véleményt alkotsz."
Ne röhögtess.. pont te beszélsz?"Hol kezelnek Józsibácsik gyógyszereket meg vegyszereket? Lehet, hogy Hollandiában igen (nem), de hogy nálunk nem, az biztos. Azt se tudod, hogy például a komolyabb növényvédő szereket csak receptre lehet megvenni? Azt se tudod, hogy a műtrágyát tanácsadók által összeállított trágyázási terv szerint lehet kiszórni?"
Te tényleg ennyire naív vagy, vagy csak szivatsz?
."A növényvédő szerekre vonatkozó általános előírások
5. § (1) A növényvédő szereket csak az engedélyezett módon, a munkaegészségügyi és a kémiai biztonsági szabályok maradéktalan betartásával szabad felhasználni.
(2) Növényvédő szereket a növényvédő szer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyének (a továbbiakban: engedélyokirat), illetve címkéjének az ember és környezet veszélyeztetését megelőző előírásai, valamint a felhasználásra és a növényvédelmi technológiára vonatkozó utasításai betartásával lehet felhasználni.
(3) A növényvédő szert a forgalmazás és a felhasználás szempontjából az MgSzH Központ I., II. és III. forgalmi kategóriába kell sorolja.
(4) Az I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek forgalmazásához, vásárlásához, felhasználásához, továbbá a növényvédő szerrel végzett szolgáltatásához I. vagy II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer forgalmazási, vásárlási, és felhasználási engedély (a továbbiakban együtt: engedély) szükséges.
(5) A III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szer vásárlása és saját célú felhasználása szakképesítéshez, engedélyhez nem kötött."Jártál te már vidéken, amikor kijuttatják a vegyszereket - mondjuk - tavasszal?
Józsi bá az MTZ-ben milyen ruciban ül? Elárulom. Rövidnaci+dorco kombó. És ennyi.. 100-ból 99 esetben. Hazafele, a patak partján mossák ki a tartályokat, lehet kombinálni. .
Maradjunk "Jószka bá"-nál... Kinyomta tavaly a búzájára a cuccot, de sajnos karesz volt. Mit csinál? Elmegy a haverhoz a faluba, aki jogosult ( a fent említett engedély-okirat birtokában) durvább cuccok vásárlására is - és simán kér és kap tőle. Azt ne mond, hogy nem így van."Azt se tudod, hogy például a komolyabb növényvédő szereket csak receptre lehet megvenni?
-De igen, tudom. Az egyik "nagykerünkben" az eladót is el kellett küldenünk tanfolyamra.Azt se tudod, hogy a műtrágyát tanácsadók által összeállított trágyázási terv szerint lehet kiszórni?
-Ne röhögtess.. Te tényleg nem jársz vidéken.. Az elveid olyan kurva messze vannak a gyakorlati megvalósulástól, mint az a bizonyos makói hasonlat.
Olyan ember benyomását kelted, mint aki szénné tanulta magát a szabályokból, az elvi dolgokból, de ki sem dugta az orrát a "terepre".Az ebben a rendeletben található szabályokat csak addig tartják be, amíg kell és amíg ellenőrizhető, amíg megüthetik a bokájukat. Kb ennyi.
-
#79
Crystalheart
őstag
Viszlát
#76
Crystalheart
őstag
Sajnos előfordul, hogy a kereskedelmi forgalomba termelők megspórolják azt az összeget, mert mondjuk épp kijön belőle a magvásárlás... Gondolván, hogy úgyis tudja. Vagy egyetlen talajmintát végeztetnek csak (kb. 10 ezer Ft). Nem kötelezi őket senki a talajvizsgálatra, csak a saját gazdasági érdeke, és nem mindig látják be rögtön, kivált, akik nemrég kezdték, és még viszonylag jó a földjük. Aztán néhány éve általános téma volt nyáron, még a tévében is, hogy sok dinnyetermelő, mivel minden évben ebből van bevétele, földje viszont csak kevés, ugyanazon a területen termel dinnyét évekig. Az ilyen földet semmivel sem lehet kielégítően trágyázni. A regionális, modern termelőszövetkezetek és a termőföldek bizonyos fokú közös használata megoldást jelenthetne, mert könnyebb volna a vetésforgó.
bambano: Én már láttam ilyen pályázatot. Kimentek ketten, megnézték a földet és az előző évi általános termelési jegyzőkönyvet, megbizonyosodtak az önrészről, és beadták elbírálásra a központba. Mindazonáltal többféle támogatási metódus létezik, és változhatott is az évek során. (Nem feltétlen csak szigorúbb irányba, méhész ismerősnek pl. nem is látták a telephelyét, csak beadta az írásbeli pályázatot és megadták a támogatást.)
-
-
Viszlát
addikt
-
bambano
titán
"Hatalmas probléma, hogy vegyszereket, gyógyszereket nem szakértők, hanem "Józsi bácsik" kezelnek, juttatnak ki a természetbe, gyakorlatilag ellenőrizhetetlenül.": hatalmas probléma, ha ennyire bazira rohadtul tájékozatlan vagy, de azért véleményt alkotsz.
Hol kezelnek Józsibácsik gyógyszereket meg vegyszereket? Lehet, hogy Hollandiában igen (nem), de hogy nálunk nem, az biztos. Azt se tudod, hogy például a komolyabb növényvédő szereket csak receptre lehet megvenni? Azt se tudod, hogy a műtrágyát tanácsadók által összeállított trágyázási terv szerint lehet kiszórni?
-
bambano
titán
egy probléma van ezzel a hsz-szel: bár a szándékod, az eredmény mégis az, hogy semmiben nem cáfolja azt, amit leírtam.
"Sajnos az egészet be kell, hogy idézzem, mert szerintem óriási tévedésben élsz.": és itt a szerinteden van a hangsúly.
Az első kergemarhakór járvány óta tilos egy csomóféle állati eredetű takarmánykiegészítő. Az meg egyébként is nettó marhaság, hogy a tehenek nagyobbrészt állati eredetű tápot kapnának, nem ez az igényük. Kapnak fehérjét kiegészítésnek, meg valamilyen mikroelem/vitamin forrást.
Minden élőlényt erősebben támad a betegség, ha ekkora sűrűségben tartod. Az embert is.
"Az a helyzet, hogy az állatokat nem csak akkor gyógyszerezik, (értelemszerűen) ha már megbetegedtek,": hol írtam ellenkezőt? az állítás ezzel kapcsolatban az volt, hogy megtudhatod, hogy mikor és mi ellen oltották, mert van oltási lapja.
"mert a józan ész gátat szab ennek.": ezt az állítást akarod cáfolni azzal, hogy van szakszerű meg szakszerűtlen műtrágyázás? komolyan?
"És sajnos, Magyarországon elég kevesen szakszerűek.": ezt te tök frankón megmondod Hollandiából, 40 kilométernyi holland legelők mellett való utazásból? azannya. ez igen.
a valóság ezzel szemben az, hogy Magyarországon valóban mutatkozik szakszerűtlenség a műtrágyázásban, de nem abban az irányban, amitől félsz, vagyis a túltrágyázás irányában, hanem abban, hogy sokkal kevesebb műtrágyát használnak, azt is egyenlőtlen eloszlásban, mint ami kellene. Van rá hivatalos statisztika, EU-s jogszabály, stb.
"Ha meg nem vagy szakszerű, akkor többet ártasz vele, mint amit használna. ": tudsz mutatni olyat, ahol ennek a fordítottját írtam? Szerintem nem, két ok miatt: nem írtam ilyet és nem tudsz korrekten tagadni egy ilyen "bonyolult" logikai kifejezést.
Ha pedig agromókusnak tanultál (jó rég lehetett, látva a hsz-edet), akkor ne közgazdászokat idézz, hanem mezőgazdászokat.
-
Geller72
veterán
"A modernebb tejtermelő üzemekben rfid-s cucc van a tehenek fülében, automata fejőgép, úgyhogy minden tehénről pontosan lehet tudni, hogy mennyit evett, mennyi tejet adott, mikor oltották, mivel, mikor látogatta a nyakkendős bika, stb. MINDENT lehet tudni róla. itt max.az fordulhat elő, hogy neked nem tetszik, amit meg lehet róla tudni, de az, hogy nem tudjuk, az nem.
a mezőgazdaságban sincs minél nagyobb terméshozam, mert a józan ész gátat szab ennek. például minek szórnád ész nélkül a műtrágyát, ha egyrészt visszaüthet (mert a gyomot is neveled vele, ráadásul jobban), másrészt meg nem esik az eső? már jóideje arról szól a műtrágyázás, hogy tudod, mit vettél ki a földből és azt visszarakod, ráadásul azt is ésszel.
az ilyen mezőgazdaság mint vegyiüzem című összeesküvés-elméletek nevetségesek."-Sajnos az egészet be kell, hogy idézzem, mert szerintem óriási tévedésben élsz.
A tehenek és például a sertések tápot kapnak, amik elég nagy százalékos arányban ÁLLATI eredetűek. Egy növényevő állatot állati eredetű takarmányokkal tömnek. Azt ne mondja senki, hogy ez mennyire kurva jó. Lehet, hogy a BSE (szivacsos agyvelőelfajulás) erős párhuzamot mutat a takarmányozás ilyen jellegű "változtatásával". Azonkívül a tehenek hajlamosak a tuberkolózisra, a száj és körömfájásra, és ahogy olvasgatom, a paratuberkolózisra, ami a pasztőrözést is túléli.
Aztán ugye ott van a genetika. Napi szinten (itt, Hollandiában) a munkahelyre menet azon a 40 kilométeren, amit utazással töltök, szinte csak legelők mellett megyek el. Nem nagyon van olyan nap, amikor ne látnék egy elhullott állatot. Nem is olyan nagyon régen, egy átlagos szarvasmarha (a szürke marha a mai napig is) simán képes volt önállóan "elleni". Ma ez segítség nélkül elég ritkán sikerül. Ilyet is láttam sajnos, egyik reggel egy sikertelen ellést, ahol mindkettő elpusztult.
Arról nem beszélve, hogy mit művelnek a tejjel.De én sokkal jobban félek a sertések által ránk leselkedő veszélyektől. Elég közeli hozzátartozóm volt sertéstelepeken telepvezető, és amit ő mondott, attól elmegy a kedvem a sertéstől.
. Ott is olyan fajták honosítottak meg, amik attól is híznak, ha levegőt vesznek (pietrin pl..) Nagy kár, hogy annyira stresszes fajta, hogy már attól elpusztulhat, ha áthajtod egyik ólból a másikba. Emiatt meglehetősen sokat kel gyógyszerezni. A sertéseket, amiért olyan sok van egy helyen, (akár 50 állat is lehet egy kis ólban) sok betegség (nagyon finoman fogalmaztam) támadhatja meg. ezért elég durva gyógyszerekkel kezelik őket és brutális mennyiségben.
Néhány sertés betegség:
-Dizentéria
-Borsókakór
-Ragadós száj és körömfájás
-Sertésorbánc
-Brucellózis
-Sertéspestis
-Leptospirózis
-Actinobacillus pleuropneumonia
-TrichinellózisUtánuk lehet olvasni, nem valami felemelő érzés. Az a helyzet, hogy az állatokat nem csak akkor gyógyszerezik, (értelemszerűen) ha már megbetegedtek,- egyrészt azért, mert sok betegségre az egyetlen "megoldás" az állomány teljes kiirtása - hanem megelőzés jelleggel szinte folyamatosan. Egészen addig, amíg el nem viszik őket a vágóhídra. A húsmarha dettó, szal nincs itt mit szépíteni. Vannak durvább dolgok is, de azokat inkább nem említem, nem szeretnék magamnak kellemetlen perceket szerezni.
...Kicsit szétszedve a kommenteted..:
"a mezőgazdaságban sincs minél nagyobb terméshozam, mert a józan ész gátat szab ennek. például minek szórnád ész nélkül a műtrágyát, ha egyrészt visszaüthet (mert a gyomot is neveled vele, ráadásul jobban), másrészt meg nem esik az eső? már jóideje arról szól a műtrágyázás, hogy tudod, mit vettél ki a földből és azt visszarakod, ráadásul azt is ésszel.
az ilyen mezőgazdaság mint vegyiüzem című összeesküvés-elméletek nevetségesek."-Óriási tévedés. Agronómusnak tanultam, növénytermesztési technológiákkal foglalkoztam.
A szakszerű műtrágyázás, amennyiben nem csak és kizárólag ilyen módon juttatjuk a tápanyagot a talajba, kedvező lehet. A baj nem ezzel, hanem a nem szakszerű műtrágyázással van. És sajnos, Magyarországon elég kevesen szakszerűek. És akkor még finom voltam.
Ha meg nem vagy szakszerű, akkor többet ártasz vele, mint amit használna. Konkrétan pár dolgot kiemelve:(Kerekes Sándor: A környezetgazdaságtan alapjai.)
-A környezetre elsősorban a talajból kimosódott és a talajvízbe vándorló nitrogén hat károsan, egyrészt a felszíni vizek eutrofizálását okozva, másrészt a kutak és az ivóvíz nitráttartalmát növelve.
-Szerves anyag hiányában a talajok egyre szegényedő kolloid komplexumába kötődni nem tudó foszfor- és kálium-műtrágyák hatóanyagainak növények által fel nem vett része is kilúgozódik, vándorol a talajvizekkel, szennyezi a kutakat, folyókat, tavakat.
-A nagy adagú műtrágyázás a kalcium kilúgozásának fokozásával a talaj elsavanyodásához vezethet hosszabb távon, egyúttal megrövidíti a meszezett talajoknál a talajjavítás tartamhatását.
-Műtrágyázás hatására a növények beltartalmában, minőségében kedvezőtlen hatások is jelentkezhetnek, pl. a spenótban megnő a nitráttartalom.
-Nagy adagú, vagy egyoldalú műtrágya-használat kedvezőtlenül hat a talaj mikroelem-tartalmára is.
-Műtrágyázott területeken a gyomnövények is jobban fejlődnek, emiatt intenzívebbé és gyakoribbá válik a mechanikus növényápolás, ill. a kémiai növényvédelem."Mindezeken túl ki kell emelni, hogy a környezetre erősen negatív hatást az egyoldalú - a szerves trágyázást mellőző - műtrágyázás teszi. A szerves hulladékok mezőgazdasági hasznosításának visszaszorulása erősen kifogásolható.
A szerves hulladékok tárolása, elhelyezése nem megoldott és nagy mennyiségben felszaporodva ellenőrizhetetlen mozgásuk révén erősen szennyezik a környezetet. A növényeket napjainkig éltető hulladékokból tehát elsőrendű környezetszennyező anyagokat csináltunk és a szennyezés okozta kár létrejöttének már a mérséklése is óriási pénzeket emészt fel.
Mindezeken a negatív hatásokon túl, az egyoldalú műtrágya-felhasználás gazdaságossága azáltal is csökken, hogy humuszanyagok hiányában romlik a műtrágyák hasznosulása.
A kemikáliák másik nagy alkalmazási területe a növényvédelem.
A világ mezőgazdasági termelésének 35 %-át elpusztítják különböző kártevők. A kártevők elleni biztonságos védekezés, valamint a kevesebb élőmunkát igénylő növénytermesztés kialakításának igénye elengedhetetlenné tette a peszticidek, azaz a kártevő rovarok, növényi betegségek és gyomok leküzdésére használt vegyszerek szélesebb körű alkalmazását."
És akkor itt jönnek a képbe a növényvédő szerek. Ez a másik "síkos talaj". Óriási veszélyt rejt magába. A durva az benne, hogy visszahat az állattenyésztésre, mert evidens, hogy a takarmányokat állatokkal etetik meg.
"A peszticidek használata - előnyei mellett - jelentős veszélyeket is rejt magában. Egyrészt ezek a vegyszerek szennyezik a termőtalajt, kimosódva pedig a felszíni és felszín alatti vizeket. Igazi veszélyességük azonban nem e szennyező hatásokban rejlik, hanem abban, hogy felbomlással fenyegetik a világ ökorendszerének egyensúlyát. Ez azt jelenti, hogy adott ökoszisztémán belül a peszticidek alkalmazásával nemcsak a kártevőket, vagy kórokozókat pusztítják el, hanem más élőlényekre is kedvezőtlenül hatnak. Megbontják a táplálékláncot, ezért olyan állat- és növényfajok is elpusztulnak a közvetett hatás miatt, amelyek az ember számára hasznosak. Más fajok viszont a felbomlott biológiai rendszer következtében gyorsan elszaporodnak, ami további nemkívánatos következményekkel jár. A peszticidek környezetkárosító hatását fokozza, hogy a nehezen bomló kémiai anyagok mechanikai (szél-vízerózió) vagy biológiai (tápláléklánc) úton elkerülnek eredeti felhasználási helyükről és egy újabb ökológiai rendszerben felhalmozódnak, ott károsítanak váratlanul, vagy fejtenek ki közvetlen vagy közvetett toxikus hatást az emberre. A felhasználás módja, formája a vegyi anyagok természete tekintetében jelentősen módosult már az eddigiekben is, a nem várt másodlagos környezeti hatások miatt, és további jelentős módosítás a jövőben is elengedhetetlen.
A növényvédőszerekkel szemben támasztott legfontosabb követelmény, hogy szelektívek legyenek. A korszerű készítmények az élőlények csupán szűkebb csoportjára mérgezőek, a táplálékláncnak csak rövidebb szakaszait veszélyeztetik, ugyanakkor megkímélik a hasznos, vagy közömbös élőlényeket. Másrészről igen fontos követelmény, hogy a természetben könnyen és gyorsan bomló vegyületek legyenek, amelyek hamar elvesztik toxicitásukat bomlásuk következtében."
Lehetne erről száz oldalakat írni. Hatalmas probléma, hogy vegyszereket, gyógyszereket nem szakértők, hanem "Józsi bácsik" kezelnek, juttatnak ki a természetbe, gyakorlatilag ellenőrizhetetlenül. A legfinomabb jelző az, hogy nem szakszerűek.
Bocs, ha hosszúra sikerült.. -
#72
Crystalheart
őstag
lapa
#69
Crystalheart
őstag
"csak viccesen hangzott elsőre a ragadozó rovar. a fürkészdarazsak itt még a környéket is elkerülik a béka-darázspók-feketerigó kombó láttán." - A biológiai védekezés ezen módja egyes esetekben - és zárt vagy részlegesen zárt fóliában mégúgy - sikerrel alkalmazható egyes rovarkártevők ellen. Mesterségesen felszaporított fürkészdarazsakat, katicabogarakat, fátyolkákat stb. engednek el a védendő területen, és azok teszik a dolgukat. Én pl. három éve nem irtom le a levéltetveket a szilvafákról rögtön, amikor megjelennek, így egyre kevesebb kárt tettek az évek során, mert felszaporodtak a katicák és a fátyolkák a kertemben. (Persze hatékonyabb lett volna, ha rögtön szélnek eresztek pár száz rovart, de épp nem volt a kamrában tenyészetem.
) Érdekes az is, hogy meztelencsigákat egy módon lehet hatékonyan irtani, egyfajta fonálféregpeték kiszórásával. (Ezt a készítményt Magyarországon még nem engedélyezték, NemaSlug a neve, Ny-Európában már kapható. Mondjuk elég borsos áron.) Fitoftóra ellen lehet védekezni a Trifender nevű készítménnyel, ami egy talajlakó gomba spóráit tartalmazza, mely eleszi a fitoftóra elől a tápanyagot, így az nem képes a talaj szerves anyagin megtelepedni, ahonnan leggyakrabban fertőz.Tehát nagy jövő áll a biológiai védekezés előtt, és már ma is gyakran sok pénzt lehet vele megtakarítani, pl. a Trifenderrel. (A széles körű elterjedésének feltétele, hogy gazdaságos is legyen.)
"én úgy gondolom, hogy a szántás a lenti életet felhozza, aztán az a melegtől-hidegtől meg a sugárzástól meg a szerinted nem létező vegyszerektől nem érzi olyan jól magát, mint a természetes földalatti élőhelyén. ezt megcsinálod rendszeresen, és szerintem sikeresen elpusztítasz egy csomó mindent, ami előtte ott élt. legalábbis nekem így logikus." - A talaj legfelső rétegén halnak csak meg a mikroorganizmusok, a felszántott réteg nagy részén azonban csak lazul a talaj, ami feltétele a kultúrnövények növekedésének. (Amellett a felszínen lévő növénymaradványok, pl. egy holtidőben termesztett zöldtrágya-növény bekerül közben a talajba, táplálva azt.) Sok növény meg sem nő a tömörödött talajban, vagy végtelenül satnya marad. Azon kívül, ha dolgoznak be szerves trágyát is, máshogy nem is lehet azt elvégezni, valahogy be kell juttatni a talajba. A földön ekével, a kertben ásóval, egyre megy, csak az eke képes mélyebben is. Sok esetben a szántással és megfelelő trágyázással a talaj legfelső, termékeny rétege még növekszik is, főleg igaz ez a Homokhátságra (már ahol lehet ott termelni), mely azért mégis hazánk egytizedét teszi ki. Sajnos a természetes réten nem lehet elég élelmet termelni még tizedannyi embernek sem, mint ahányan most vagyunk.
-
bambano
titán
oké, akkor hogy ne gondold, hogy nyalizok, most leírom ugyanazt abban az első verzióban, ahogy az előbb eszembe jutott: ekkora kapitális ökörséget rég olvastam
ha gondolod, kérheted, hogy ezentúl ne finomkodjak veled... faterom növénytermesztéssel foglalkozott az elmúlt 50 évben. nekem nem tűnt kizsákmányolásnak meg alattomos pénzéhes rendszernek. Persze, profitra épül, mert profitnak lenni kell, különben miből lesz a következő befektetés, de a profit önmagában nem rossz. haladunk a fenntartható fejlődés felé, még akkor is, ha sokan ezt nem látják vagy nem hiszik el, hogy tényleg van ilyen irányú haladás.
hol mondtam én olyat, hogy nem léteznek vegyszerek? sehol. persze, valami elpusztul, valami más, új meg élni kezd. például attól, hogy levegőhöz jut.
az etilén a növények számára egy hormon. de attól még nem beszélgetnek.
emlékeim szerint azért használnak fürkészdarazsakat, mert levéltetűbe petéznek, így megölik a levéltetvet. de ha gondolod, előkerítem a tecsős videókat.
nem kell, hogy műtrágyaízű legyen a karalábé attól, hogy műtrágyázták. másrészt meg attól, hogy vannak olyan kivételek, akik rosszra használják az infót, nem változik az az állítás, hogy mindent lehet tudni a termékekről. Ha nem tudta volna 2 éve a gabonanagykereskedő, hogy fuzáriumos a gabona, honnan vette volna az ötletet, hogy dél-amerikai gabonát hozasson és keverjen mellé? te is tudod, hogy a kés éles. ezek után hogy mire használod, az egy másik műsorszám.
-
Snowy_owl
őstag
Olvasva az első pár kommentet komolyan mondom a hányinger jött rám a margarintól. Kurvára nem kéne enni egy falatot sem többé az biztos. Én azzal a magyarézattal meg is elégszem amit egyszer mondtak, még ha nem is igaz: a margarin nem napraforgóból van, hanem mindenféle vegyszerből készítik. Ez számomra elég lesz azt hiszem arra hogy fölhagyjak a fogyasztásával.
-
lapa
veterán
kivívtam a tiszteletet? nemár. szerintem csak nyalsz most, hogy legközelebb elnézzem a "hosszan és mélyrehatóan egymás mellett szándékosan elbeszélni" akarásod.
nekem az, hogy bemegy a nitrogén és kijön a sárgarépa elég nagy bullshit. az, hogy szerinted rekonstruálni tudjuk a természetesen mindig ott volt és korábban ott is maradt (és ez a lényeg) tápanyagokat egy dolog. szerintem meg nem. hogy máshogy mondjam személy szerint legszívesebben a kertbe sz@rnék, megnyugtató előrelépés lenne a jelenlegi nemkörforgáshoz képest. most a mikrobiológiáról nem is beszélek, mert annyira nem lehet mégcsak hasonló sem, mint természetesen, tízezer más fajjal együtt élve.
néha tényleg úgy csinálsz, mintha ez az egész iparosdi valami jótündérek által osztogatott bőségtál lenne, nem egy olyan igazán emberi alattomos-pénzéhes-arrogáns rendszer, mint úgy általában minden rendszerünk, mely a (rövidtávú) profitra épül.
én úgy gondolom, hogy a szántás a lenti életet felhozza, aztán az a melegtől-hidegtől meg a sugárzástól meg a szerinted nem létező vegyszerektől nem érzi olyan jól magát, mint a természetes földalatti élőhelyén. ezt megcsinálod rendszeresen, és szerintem sikeresen elpusztítasz egy csomó mindent, ami előtte ott élt. legalábbis nekem így logikus.
a növények kommunikációját olvastam nemrég, akácia volt és német wiki. etilénvegyületet kezd el terjeszteni, amitől a környező fák leveleiben valami méreg keletkezik. úgy fedezték fel, hogy egy bekerített területen rengeteg antilop pusztult el, mert nem tudtak ösztönösen szélirány ellen legelni. emlegetve volt ennek kapcsán a lemmingek vándorlása is. nincsen jobb linkem, de technikailag nem tűnik lehetetlennek. szóval szerintem illene valamivel nagyobb alázattal viszonyulnunk millió éves rendszerekhez. azok nem véletlenek, nem lehetnek azok.
amúgy meg én úgy gondolom jogosan vélelmezem, hogy a rét (mint körforgás) meg a műtrágyabe - répaki rendszer nem lesz azonos eredményű hosszú távon. nem hiszem, hogy nekem kellene bebizonyítani, hogy de mégis ugyanaz.
nem úgy röhögtem, hogy hitetlenül. csak viccesen hangzott elsőre a ragadozó rovar. a fürkészdarazsak itt még a környéket is elkerülik a béka-darázspók-feketerigó kombó láttán. kék dongónk van esetleg, az nem jó őrző-védőnek? nagyon szépet trágyáz, le is fotóztam.
ha választanom kell a műtrágyaízű karalábé meg az otthoni nehézfémrizikó között, akkor az utóbbi. amúgy meg pont a teljes kiőrlés kapcsán jött be a képbe a héj nikkeltartalma, szóval a "majd megszólalnak a szirénák ha rosszaság van a kenyérben" nem biztos, hogy olyan jól működik. goto fentebb profit és érdek.
-
#68
Crystalheart
őstag
bambano
#67
Crystalheart
őstag
Nem tudom idézni a vonatkozó cikk eszmefuttatását és összefüggéseit, de valahogy ezek a valóban mérhetetlenül nagy és drága gépek a nagyparcellás kultúrákkal érik csak meg, és annyira specializáltak, hogy egy hatalmas területen olyankor egy növényt termesztenek. Sok gazda, ha beszerez egy ilyen gépet, több évig is ugyanazt termeli egy helyen, hogy behozza az árát, és közben nem tud másik fajta nagy gépet venni. Valami ilyesmi.
Voltaképp minden évben, amikor volt egy ilyen gazdasági expo valahol Németországban, ez volt a látottak konklúziója, és hogy jó volna, ha Magyarországon nem követnék azt a rendszert, inkább TSZ-ekbe tömörülnének a kisebb gazdák. -
#67
bambano
titán
Crystalheart
#66
bambano
titán
válasz
Crystalheart
#66
üzenetére
"a technológia fejlődésével a hatalmas gépek egyre inkább csak a nagy monokultúrákban érik meg.": téves. a hatalmas gép nagy területen éri meg, de ebből még nem következik a monokultúra.
majd ha egyszer rámszakad a bazi sok szabadidő, utánanézek, hogy adnak-e egyáltalán eu-s támogatást olyan földre, ami monokultúrás. a tippem: nem.
-
#66
Crystalheart
őstag
bambano
#64
Crystalheart
őstag
Több ponton félreértelmeztél.
A szerves trágyát minden esetben érlelni kell bedolgozás előtt (ha van rá lehetőség, akkor nyomás alatt, pl. betonlapokkal súlyozva), amely során nitrogén tartalmú műtrágyát adnak hozzá, hogy ne a saját nitrogéntartalmát éljék föl a cellulózt lebontó baktériumok, és ne "essen úgy össze". A frissiben kiszórt és bedolgozott szerves trágya egyszerűen helytelen felhasználás. A trágya akkor jó, mikor már majdnem teljesen lebomlott benne a szalma, föld-illata van és morzsalékos állaga. (De attól még nagynak nevezhető a rost-tartalma, a műtrágyával vagy a trágyalével ellentétben.) Nem gondoltam, hogy ilyen mélyen bele kellene menni a technológiájába..."nincs parlag sem meg kényszerkaszáló sem." - Nézd, lehet, nem tudom, itt Pest megyében néhány tíz kilométeres körzetben elég sok van. Például rögtön mellettem egy 150 ha-os rész, aminek a parcellái a zavaros újraosztáskor érdektelen emberekhez kerültek; az összes kaszáló a környéken meg csak azért van kaszálva, hogy ne büntessék meg a tulajt, de szakszerű gazdálkodásról nem beszélhetünk. (Némelyiken még a három éves bálák is ott vannak. Mondjuk ez az igazi ostobaság, mert így tényleg csak kivesznek a földből.) Persze mindebből nem vonhatok le messzemenő következtetéseket az ország egész területére vonatkozóan. Kíváncsi volnék egy statisztikára, amely nem csak regisztrációs adatokat tartalmaz, mert pl. a mellettünk lévő 150 hektárnyi bozót (kecskemennyország
) a mai napig szőlőként van bejegyezve."A legeltetés specialitása, hogy elviszi a földről azt, ami szerinted megoldaná a talajuntságot. Az állat elviszi a bendőjében." - Érdekes meglátás. Hiszen utána vissza is teszi.
Persze egy fokkal hatékonyabb, ha lekaszálják a mezőt, mert az istállóban összegyűjtött trágyát nem rontja a napsugárzás, aztán kellő érés után a földekre lehet szórni. Mondjuk a talajuntságnál nem is beszéltem legeltetésről, és eleve, csak abból indultunk ki, hogy hazánkban miért kisebb a gond a földekkel. Jut is eszembe, a monokultúrázást Ny-Európában Franciaországra, Hollandiára stb. értettem, ez az új tendencia, a technológia fejlődésével a hatalmas gépek egyre inkább csak a nagy monokultúrákban érik meg. Erről több cikk is szólt a Kistermelők Lapjában. (Igaz, vagy két éve nem veszem, de aligha hiszem, hogy azóta gyökeresen változtak volna az állapotok.) -
bambano
titán
A parlagfű egynyári növény, a megfelelő időben végzett kaszálás teljesen jó védekezési módszer. Bizonyos időszakban a gyökeres kitépése kifejezetten több kárt okoz, mint hasznot.
"szerinted ebben az országban csak termőföld van meg természetesen parlagon hagyott, gyom az sehol": továbbra is fenntartom, művelés alá vont területen nincs parlagfű. utak mentén, árokpartokon, burkolatlan telkeken, építési területeken, vasúti sínek mentén van sok parlagfű. Ilyen területből is van vagy 1.5 millió hektár, tehát jogos, hogy sokallod a parlagfüvet.
-
#64
bambano
titán
Crystalheart
#60
bambano
titán
válasz
Crystalheart
#60
üzenetére
Ha simán kiszórod a szerves trágyádat, rosszabb lesz a növények tápanyagellátása, mint ha nem szórtad volna ki. Szerves trágyához MINDIG szórnak műtrágyát olyan üzemekben, ahol a főnök ért is hozzá.
De mondd már meg, hogy melyik szerves trágyáról beszélsz, mert abból sokféle van.
"de néhány év alatt beáll magától is, ahogy lebomlik.": kettő év alatt. utána nem szokás figyelembe venni.
"Természetesen a sok rostot tartalmazó istállótrágya a legjobb, épp a rosttartalma miatt, amely a kötött talajt lazítja": természetesen a sok rostot tartalmazó istállótrágya a legrosszabb, egyrészt mert éretlen, helytelen kezelésű, másrészt mert akkor a földben kell a mineralizálódásnak végbemennie. A szerves trágyát mindig nagyon gyorsan be kell szántani (kivéve melyiket?), mert különben hamar tönkremegy. Akkor most a beszántás javítja a talaj szerkezetét vagy a trágya?
"A tápanyagok a műtrágyával ellentétben nem mosódnak ki belőle egykönnyen.": pont ugyanúgy mosódik ki, de most ne menjünk bele mélyebben a kolloidkémiába.
"Elég sok terület parlag vagy kényszerkaszáló": nincs parlag sem meg kényszerkaszáló sem. ja bocs, parlag esetleg lehet, itt a hortobágyon van valamennyi totálisan elszikesedett terület, de ezzel vége is. kényszerkaszáló sincs, parlagot nem kaszálnak. kaszálni olyan növényt szoktak, amit kaszálás céljából ültettek.
"A háromnyomásos gazdálkodás konkrétan már nem él egy ideje," ez igaz. "de a II. VH. előtt rendszeresen forgott az ugar": igen, a 2. vh előtt, úgy 900 évvel. a háromnyomásos gazdálkodást párszáz éve felváltotta a norfolki négyes, legalábbis európa boldogabbik felén, de a monarchia idején nálunk is használták. ma pedig már évtizedek óta nincs.
"Talajuntságról hallottál?": persze. A legeltetés specialitása, hogy elviszi a földről azt, ami szerinted megoldaná a talajuntságot. Az állat elviszi a bendőjében.
-
Kassadin
addikt
"a parlagfű nem attól parlagfű, hogy parlagon hagyott területen növő fű"
Hol írtam ilyet?
Még mielőtt eret is vágnál, talán értelmezd azt, amit írtam.Csak arra próbáltam reagálni, hogy szerinted ebben az országban csak termőföld van meg természetesen parlagon hagyott, gyom az sehol. De azért már mindegyik ötödik ember allergiás.
"Mi a probléma azzal, ha megfelelő időben kaszálják a gyomot? A tarackosok ellen pl. kiváló módszer."
Elhiszem. De a parlagfüvet gyökerestül kell kitépni, nem levágni a felét. Körülbelül adsz a sz@rnak egy pofont. Egy pozitív oldala van, legalább mindig van mit csinálni a közmunkásoknak.
-
#62
Crystalheart
őstag
bambano
#59
Crystalheart
őstag
Csak tudom, mi van a kerteben. Homok, folyami eredetű homok. Te a tőzeges homokra gondolsz szerintem, mely valóban az egyik legjobb talaj, itt van a mezőn is, tőlünk 500 méterre, ahol legeltetünk. Bővebben a homoktalanról: [link]
6 db kecském kb. 2 tonna trágyát termel egy évben, és ebben persze nincs benne az, amit a legelés közben potyogtatnak el. Természetesen sokkal több állatot kellene tartani. Régen, amikor egymillió ló volt az országban, akkor még könnyebben meg lehetett oldani. Amit te írsz, a 60-70 t akkor kellene, ha mellette egyáltalán nem dúsítanánk a talajt műtrágyával.
A talajban élő mikroorganizmusok aktivitása egy idő után csökken, pont mert ezek nem csak nitrogént és egyéb anyagokat fogyasztanak, hanem mások a szerves anyagokat alakítják át tápelemekké, vagy épp a kórokozó gombák elől eszik el a helyet. Ha nem kapnak ennivalót, azaz lebontani valót, akkor a számuk csökken. Számos kultúrnövény, különösen a hüvelyesek szimbiózisban állnak ilyen talajlakó baktériumokkal a gyökerükön keresztül, de voltaképp semelyik növénynek sem tesz jót, ha silány talajéletű földbe kerül.
A talaj szerkezetének romlása talajtípusonként változik. A kötött talaj tömörödik, a szántás ellenére is, a könnyű talaj pedig ki van téve a víz és szél eróziójának. Mindkettőt csak szerves anyagok hosszú távú bedolgozásával lehet ellensúlyozni, ha máshogy nem, akkor zöldtrágyával.
-
bambano
titán
a parlagfű nem attól parlagfű, hogy parlagon hagyott területen növő fű
komolyan, leestem a székről és lehánytam a monitoromat a röhögéstől.Magyarországon kicsit több, mint 1.5 Mha terület nem valamiféle gazdálkodási terület, városok, települések, műtárgyak (út, gyár, stb). Ezen nő a parlagfű leginkább. 7.7 Mha területen végeznek valamilyen termelést, szántófölditől kezdve a halastóig, ezeken aligha fogsz parlagfüvet találni.
Mi a probléma azzal, ha megfelelő időben kaszálják a gyomot? A tarackosok ellen pl. kiváló módszer.
-
#60
Crystalheart
őstag
bambano
#55
Crystalheart
őstag
A szerves trágyát előírás szerint betonozott aljú tárolókban raktározzák. Én mondjuk csak kitolom egy agyagtelérre és letakarom fóliával, abból nem szivárog semmi, mert a kecsketrágya eleve száraz. A szerves trágyával túltrágyázni igen nehéz, egyrészt mert annyit vásárolni, amivel túl lehet trágyázni, szinte lehetetlen, másrészt legföljebb az adott növénynek nem lesz ideális a talaj, de néhány év alatt beáll magától is, ahogy lebomlik. Természetesen a sok rostot tartalmazó istállótrágya a legjobb, épp a rosttartalma miatt, amely a kötött talajt lazítja, a laza talaj szerkezetét és vízháztartását javítja. A tápanyagok a műtrágyával ellentétben nem mosódnak ki belőle egykönnyen. A gyommagvakról most ne beszéljünk, nincs köze a témához, meg különben sem külföldről kellene vásárolni a zsákolt trágyát egy agrárországnak, amikor a szállítás pénz.
Elég sok terület parlag vagy kényszerkaszáló. Nem mondom, hogy a többség, de sok. Voltak erről cikkek is valamelyik Kistermelők Lapja számokban. Talajuntságról hallottál? Ez szokott lenni az egyik legnagyobb gond a földeken, és 20-30 év parlagon hagyás, vagy az addig termesztett növényektől gyökeresen eltérő igényű, más mikroorganizmusokkal kölcsönhatásban álló növény termesztése tudja orvosolni. A háromnyomásos gazdálkodás konkrétan már nem él egy ideje, de a II. VH. előtt rendszeresen forgott az ugar, amelyen legeltettek. Nem nevezhető három nyomásnak, mert néha több évig is legeltettek egy helyen, és nem csupán két esztendőig termeltek vetésforgóban növényeket a másikon, de így oldották meg a tápanyag utánpótlást. Az arányok azonban így maradtak: 2 rész termesztés, 1 rész legeltetés.
-
#59
bambano
titán
Crystalheart
#54
bambano
titán
válasz
Crystalheart
#54
üzenetére
homok talaj, ha ezalatt a tengerparti homokot érted, nem sok van nálunk.
a homoki talajnak, helyesebben a löszös talajnak van több altípusa, a zömük a kiváló kategóriába tartozik.nem tudod optimális arányban tartani a szerves meg a műtrágyát, mert ilyen arány nemigen létezik, ha létezik is, megvalósíthatatlan. 60-70 tonna istállótrágyát kellene kiszórni hektáronként, hogy érdemleges hatása legyen. persze rögtön vitát kellene nyitni arról, hogy milyen az az istállótrágya, hogy szedték össze, hogy kezelték.
hogy tudod elhanyagolni a talajéletet? értelmezhetetlen fogalom. a talajban az élet nő magától, főleg, ha nem irtod szándékosan.
"A gond akkor van, ha csak a műtrágyára hagyatkozik a termelő, és hagyja, hogy a talaj szerkezete tönkremenjen,": lyalylylylylylylylyly. a talaj szerkezete elsősorban a talajműveléstől függ, nem a a trágyázástól.
szerinted hogy megy tönkre a talaj szerkezete? egy módszer van rá: a tömörödés. akkor viszont nem mosódik ki belőle semmi, lévén se bele nem mosódik semmi, se a víz nem megy bele, ami kimoshatná.
-
Kassadin
addikt
"Egyrészt hitetlen vagyok azügyben, hogy rengeteg terület áll parlagon (nem áll), másrészt abban meg biztos vagyok, hogy a parlagoltatás nem regenerálja a talajt."
Európában elég f@szányos helyezést érünk el rendre parlagfű birtoklás terén, azok meg nem a fákon szoktak tanyázni. Amúgy itt pest környékén is rengeteg elhanyagolt terület van. Meg amerre szoktunk utazni, ott is akadnak azért szép számmal. Úgy tudom, hogy ott kényszerkaszálást rendelnek el, amit a tulajnak kellene kifizetnie. Aztán a valóságban ez kb. semennyire se látszik működni. A másik probléma meg az, hogy nem gyökerestül tépik ki, hanem csak levágják...
A fele meg benne marad a földben, és újra ki nő.Iván: Ő mondta, hogy agrármérnök.
-
#55
bambano
titán
Crystalheart
#43
bambano
titán
válasz
Crystalheart
#43
üzenetére
LYALYLY LYALYLY LYALYLY
"A talajéletet táplálni kell szerves trágyával": aztán van, amikor műtrágyával kell táplálni. na meg a szerves trágya is milyen trágya legyen? zöld? híg? istálló? és mikor mekkora kárt okozol a szerves trágyával? tudod hány gyomnövény került be szerves trágyázáson keresztül az országba? sok. szóval a szerves trágya istenítését szorítsuk határok közé.
akkor még nem beszéltünk arról, hogy a szerves trágya folyamatosan képződik, kiszállítani meg évente egyszer lehet a földekre. Közben mit is csinálsz vele? belemosódik a talajvízbe?
Egyrészt hitetlen vagyok azügyben, hogy rengeteg terület áll parlagon (nem áll), másrészt abban meg biztos vagyok, hogy a parlagoltatás nem regenerálja a talajt.
"háromnyomásos gazdálkodással is felhagytak.": amit kifejezetten szerencsés dolognak kell tekinteni, mivel kb. 1000 éve elavult. Monokultúrákkal az usákoknak van baja, nem nekünk és nem a nyugateurópaiaknak, pláne nem az angoloknak.
-
#54
Crystalheart
őstag
Kassadin
#49
Crystalheart
őstag
Én ugyan nem használok műtrágyát, mert vannak saját állataim, de igazság szerint ha optimális arányban marad a szerves és műtrágya, azzal nem okozunk kárt. Erre voltaképp szükség is van, mert nem áll rendelkezésre a mezőgazdaságnak, de még az egyszeri kertésznek sem annyi szerves trágya vagy komposzt, amennyire szükség volna, kivált gyöngébb talajokon, például homokon. (Mondjuk épp a homok trükkös, mert a szerves trágya jó csak bele, a műtrágya kimosódik...
) A veszély a túlműtrágyázásban és a talajélet elhanyagolásában van, ez az, amit a nagy monokultúrákban el szoktak néha (régebben gyakrabban) követni. Tehát az ideális nagyüzemben az, ha szerves trágyát is használunk, amit felturbóztunk műtrágyával. A bolti zöldség mindenesetre nem (közvetlenül) a műtrágyától lesz rosszabb ízű vagy kevésbé tápláló. A gond akkor van, ha csak a műtrágyára hagyatkozik a termelő, és hagyja, hogy a talaj szerkezete tönkremenjen, mely egy idő után nem képes megtartani a szétszórt tápelemeket, hanem az első öntözéskor kimosódik belőle, le a talajvízbe, a mikroorganizmusok száma - amely a szerves hulladék lebontását végzi, vagy esetleg szimbiózisban áll a kultúrnövény gyökereivel - pedig vészesen lecsökken.Mod: nekem ugyan végzettsége nincs hozzá, de néhány ezer (tízezer?) oldal mezőgazdasági és kertészeti szakkönyvet azért elolvastam.
Persze ez a fő témát csak érinti. -
Иван
őstag
" régen vetésforgó volt, manapság te látsz bárhol is ilyet?"
Ha jól tudom, ma is hagynak ugart.
De ha azt is jól tudom, van valaki itt a PH!-n akinek valamiféle agrárvégzettsége van (egyszer én is okoskodtam, és belefutottam). Persze nekem már néha három nicket is nehéz beazonosítanom...
-
bambano
titán
az utóbbi néhány hétben tiszteletet vívtál ki magadnak, mert sok mindenről vitáztunk, még több mindenben nem értettünk egyet
, de mindig megmaradtunk a szakmai vita keretein belül.jó lenne visszakanyarodni ide...
Mi a különbség a műtrágyából kapott nitrogén és a nem junkfood nitrogén között?
Nem hiszem, hogy létezne mikrobiológiailag félholt termőföld. A föld mindig tele van mindenféle élő dologgal, elképzelhetetlen mennyiségben. még tarlóégetéssel sem tudod ilyen szinten tönkreverni, pláne nem okos trágyázással.
"uv-n sterilizáljuk a szántással a földet": ez érdekelne, hogy történik, mert még soha nem láttam olyat, hogy uv lámpákat fúrnának le a földbe. A szántás lényege, hogy megfordítod a talaj adott mélységű rétegét, tehát ami felül volt, megy le, ami alul, jön föl. Ami alul volt, az jó minőségű, mikrobiológiailag élő talaj, ami felül volt, azt meg "összekoszoltad" a felszínen. De ami felül volt, az megy le, 30-40 centi földréteg alatt meg milyen uv-val fertőtleníted?
"növények egymással némiképp lekomunikálják az egyes élősködők megjelenését": kellene erről valami hihető url, mert ez eléggé nem az. az élősködők olyan gyorsan lepik el a táblát, hogy a növények nemigen kommunikálhatnak ott semmit. ráadásul a víz egy jellemző irányba szokott folyni, ha szemből jön az élősködő, akkor nincs mivel beszélni.
"a saját termés, ismeretlen nehézfémtartalmú földben": na látod, a nagyüzemi termelésben nincs ismeretlen nehézfémtartalmú föld, mert kötelező kémiai vizsgálatok vannak, szigorú szabályok szerint. pontosan tudni lehet, hogy mi van a földben, másképp hogy trágyáznál és hogy mérnéd a tápanyaggazdálkodás hatásosságát? Te otthon a kiskertedben nem tudod. A mezőgazdasági termelő meg tudja, mert őt erre törvény kötelezi.
"múltkor még jót röhögtem": ezen ne röhögj, a szentesi paprikát, paradicsomot fürkészdarazsakkal védik, hatékonyan. van róla videó a neten.
-
Kassadin
addikt
"az ilyen mezőgazdaság mint vegyiüzem című összeesküvés-elméletek nevetségesek."
Mi van?
Nem, a műtrágya baromira nem természetes. Legalábbis ha kárt okoz(hat) az élő vizeinkben, akkor csak van vele valami probléma.
Ahhoz képest, hogy nincsen minél nagyobb terméshozam, régen vetésforgó volt, manapság te látsz bárhol is ilyet? Én nem, de olvasni se olvastam.
Szerintem te félreértetted azt, amit írtam.
TheChos3nOne: Követelmény lenne? Szerintem itt mindenki minimum utánaolvas és/vagy olvas a témában.
-
#47
Crystalheart
őstag
Viszlát
#45
Crystalheart
őstag
Ha nem vagy rá érzékeny, akkor elvileg nem. A magyar tejtermelőket nagyon ellenőrzik, szúrópróba-szerűen az üzemet is, és a kész, dobozolt terméket is, gondolom akkor Ny-Európában, vagy egyéb import tejeknél sincs ez másként. Ellenben a házi tejnél fennáll, hogy esetleg coli baktériummal fertőzött, vagy Lyme, esetleg agyhártyagyulladás kórokozójával. Persze nem gyakran, a colinak nagyobb az esélye, de attól meg max. hasmenése lesz az embernek.
-
Raucher
tag
-
Viszlát
addikt
Nem trollkodásból, de ahogy végigolvastam a hozzászólásokat, még az élettől is elment a kedvem.
De tényleg, tehéntejen nőttem fel, annyira szeretem az ízét, hogy mai napig átlag egy litert elfogyasztok, persze sokszor csak a boltit, rendes tejhez csak otthon jutok. Viszont most megtudtam, hogy gyilkolom a testem ezzel is...
-
bambano
titán
mondok neked egy példát: egyszer jártam tojástermelő üzemben. a csirkéket oltási naplóval együtt hozták át a "csirkegyárból". pontosan tudhatod, hogy milyen, szerinted nem odavaló cuccot toltak beléjük. A táp összetételét is pontosan beállítják, ha kell még bele valami, akkor beleteszi az állatorvos.
A modernebb tejtermelő üzemekben rfid-s cucc van a tehenek fülében, automata fejőgép, úgyhogy minden tehénről pontosan lehet tudni, hogy mennyit evett, mennyi tejet adott, mikor oltották, mivel, mikor látogatta a nyakkendős bika, stb. MINDENT lehet tudni róla. itt max.az fordulhat elő, hogy neked nem tetszik, amit meg lehet róla tudni, de az, hogy nem tudjuk, az nem.
a mezőgazdaságban sincs minél nagyobb terméshozam, mert a józan ész gátat szab ennek. például minek szórnád ész nélkül a műtrágyát, ha egyrészt visszaüthet (mert a gyomot is neveled vele, ráadásul jobban), másrészt meg nem esik az eső? már jóideje arról szól a műtrágyázás, hogy tudod, mit vettél ki a földből és azt visszarakod, ráadásul azt is ésszel.
az ilyen mezőgazdaság mint vegyiüzem című összeesküvés-elméletek nevetségesek.
-
#43
Crystalheart
őstag
lapa
#41
Crystalheart
őstag
"vannak megfigyelések, hogy a növények egymással némiképp lekomunikálják az egyes élősködők megjelenését ésatöbbi." - Mondjuk én az ilyet kb. az "információ-hordozó vízzel" egy kategóriában kezelem.
Onnantól, hogy az ember felkapál pár m2 földet, már nem természetes, ami folyik. Nem természetes, mióta a gyűjtögetést felváltotta a termelés. Fölösleges filozofálgatni a mezőgazdaságban. A talajéletet táplálni kell szerves trágyával, ez ma mindenkinek tiszta, csak sajnos ehhez ma kevés az állat, és a háromnyomásos gazdálkodással is felhagytak.
Amúgy a magyar földek egész jó állapotban vannak még, eleve jó minőségű volt az alap, és az egész történelemben nagyobb jelentősége volt az állattartásnak is. A rendszerváltás óta pedig rengeteg terület áll parlagon, ami regenerálja az adott talajt. Nagyobb a probléma Ny-Európában, ahol a hatalmas monokultúrákkal valóban kizsigerelték a földet.
-
#42
Crystalheart
őstag
bambano
#38
Crystalheart
őstag
Az "átmegy rajta" elvileg mindenképp némi hasmenéssel jár, kb. mint amikor egy liter cikóriakávét iszik az ember, legalábbis én nem olvastam más lehetőséget, pedig elég sokat kutattam a témában. De gyanú esetén lehet végeztetni tesztet, az a tuti, mert a kevés tejtől is való hasmenést sok más egyéb is okozhatja, pl. a bélflóra felborulása, Chron-betegség, rentábilis bélszindróma és ilyen kellemetlen, nehezen vagy egyáltalán nem gyógyítható dolgok.
-
lapa
veterán
ha kiszipolyoztad a földet, akkor egyrészt etetheted értéktelen junkfooddal a növényeket (műtrágya), viszont nem kapják meg azt a tápanyagspektumot, ami a kórokozók eredményes legyőzéséhez kell. az meg, hogy uv-n sterilizáljuk a szántással a földet legalább ilyen kétes eredményű módszer.
de se te, se én, sem a biológusaink legjava sincs még tisztában mindazokkal az összefüggésekkel, amik akár csak egy egyszerű réten megjelennek. innentől kezdve ne kérd tőlem, hogy bebizonyítsam a mikrobiológiailag félholt "termő" földek jóságát vagy nemjóságát. a természetes életközösségtől, aminek evolúciós léptékben mi is része voltunk, az egész ipari termesztés marha messze van.
nemtom érthető-e. itt minden hat mindenre. vannak megfigyelések, hogy a növények egymással némiképp lekomunikálják az egyes élősködők megjelenését ésatöbbi. ezek a rendszerek (programok) nem 100, hanem 100 millió évek alatt épültek fel. mi meg kitaláljuk, hogy csak mert kinő a földből és termés van rajta az ugyanaz lesz nitrogénezett vizes vattán is. hát szerintem nagyon nem.
tejet biot iszom, ez az egyetlen bio izé amire figyelek. meg a saját termés, ismeretlen nehézfémtartalmú földben, viszont sok kisebb-nagyobb állattal. múltkor például nem mentünk parit szüretelni, mert elveszett a darázspók a brokkoli alól és nem akartunk vele összefutni valahol. azt még a békák se merik bántani. pedig a múltkor még jót röhögtem, amikor (kényszerből) valami prémiumparit vettem, és a dobozán az volt, hogy " biogazdaságunkban ragadozó rovarok védik a termést".
-
bambano
titán
"Nem tudjuk, hogy mivel kezelik az állatokat (talán jobb is így), valamint milyen takarmányt kapnak.": már hogy a fenébe ne tudnánk? oké, persze, te lehet, hogy nem tudod. de az illetékes hatóságok tudják, mindent dokumentálni kell. át se veszik a tejet, ha nincs rendesen ledokumentálva minden, ami az állattal történt.
olyan takarmányt kapnak, ami a maximumot hozza ki belőlük. modernebb tehenészetekben ráadásul annyit, amennyit akarnak, tehát nincs tömés, mint a libáknál. eleve egy tehenet meg se lehet tömni, de ez most mellékszál.
-
#38
bambano
titán
Crystalheart
#36
bambano
titán
válasz
Crystalheart
#36
üzenetére
de nem csak azt a két lehetőséget látom, hogy valaki meg tudja emészteni a tejet vagy látványosan sugárban hány tőle, hanem ott van a harmadik út is, amikor nem tudja megemészteni, de nem is méregként kezeli a szervezete, hanem csak átmegy rajta.
ilyenből sok lehet, csak nem tudnak róla.
-
Kassadin
addikt
Azon kívül amit Crystal leírt, még szokták említeni a tej zsírtartalmát illetve, hogy nem olyan hatalmas nagy fehérje és calcium forrás, mint aminek beakarják állítani. Gondolom te is találkoztál már valamely médián keresztül azzal a reklámmal (vagy már csak a korodnak köszönhetően is tisztában vagy vele), hogy a tejtől leszel nagy meg erős.
Mellesleg a tejjel is ugyanúgy mérgezed magad, mint bármi mással. Nem tudjuk, hogy mivel kezelik az állatokat (talán jobb is így), valamint milyen takarmányt kapnak.
-
#36
Crystalheart
őstag
bambano
#35
Crystalheart
őstag
Az embernél az a helyzet, hogy Európán kívül a világ nagy része tejcukor-érzékeny és/vagy tejfehérje-allergiás, mert a kultúrájukban több ezer évig kisebb volt a jelentősége a tejnek. Európában mindig is szerették, már nagyon sok ideje, de nem tudták, hogy az intolerancia akár halálhoz is vezethet, ha folyton fennáll, maximum eret vágtak és hasonló okosságok, így vélhetően kiszelektálódtak a toleráns emberek. Ekképp az európai emberek közt jóval több az, aki nem tejcukor-érzékeny és nem tejfehérje-allergiás. Amúgy mind a kettőnek elég kellemetlen tünetei vannak, tehát nem nehéz megállapítani, hogy van-e ilyen problémánk. A tejcukor-érzékenyek ehetnek laktáz-enzim pótló tablettát, vagy fogyaszthatnak kizárólag joghurtot és kefirt, amiben nincs már laktóz, esetleg sajtot, amiben kevés van. A tejfehérje-allergiások pedig teljes biztonsággal fogyaszthatnak kecske- és juhtejet, valamint az abból készült termékeket, mert más a zsírgolyócskák mérete. (Tehát a tejfehérje-allergia kimondottan a tehéntejre vonatkozik.) Elmondható, hogy a kecsketejből készült aludttejtől, joghurttól és kefirtől a legtöbbeknek nem lehet semmi baja sem.
-
bambano
titán
höhö, ez a vajban sütött szalonna ki se ütötte a szememet, pedig arra érdemes darab
csak tudnám, ez a gyomirtós búza honnan jön. ha kiszipolyoztad a földet, akkor a növényed kisebb lesz, fejletlen lesz, vagy ki sem kell, esetleg nem lesz zöld, de mitől ne lenne benne, aminek benne kell lenni? a tejjel meg az a gond, hogy sokan nem tudják megemészteni. az emberi verziót konkrétan nem tudom, de pl. a kisborjú enzimkészlete átalakul, amikor átáll a tehéntejről a szilárd táplálékra.
-
lapa
veterán
érdekes táplálkozás-egészségügyi kategóriáid vannak. tetszett a "csak igazi cukros üdítő" meg a másik, a "nem állati zsírban sütött szalonna" is.
más: nem értem mi a baj a tejjel. ez olyan, mintha azt mondanád, hogy mutass egy állatot, ami holdra szállt. naugye, hogy genetikailag egészségtelen. tápanyag, felszívódik. ami nem kell megy a porcelánba.
és biztos rettenetes halált fogunk halni az ételektől, miután párszázezer éve meg éheztünk. és amellett, hogy nehézkesen jutottunk hozzá pölö a fejlett agy működtetéséhez szükségeshez, megettünk minden sz@rt, amit találtunk. ha épp dögöt, akkor azt. azért az emésztőrendszerünknek megvannak a maga módszerei a mérgek kiválasztására. és persze egy bizonyos szintig, de ha valaki amúgy chipsen él, annak nem a teljes kiőrlésű lesz a kegyelemdöfés. és most csak mondtam valamit.
de ha a mostot nézzük: nehézfémes hal, gyomirtós búza, gyógyszerezett hús. a zöldséggel is biztos van valami, valaki holnap felébred és bebizonyítja hogy nincs benne vitamin a kiszipolyozott föld miatt, meg hogy megterheli a gyomrot. szóval ez kábé "vótmá". fő a változatosság, és akkor jó eséllyel nem telítődik az ember azzal a méreggel, amit maga szórt szét szisztematikusan. szerintem már rég kihaltunk, csak még nem látjuk. mint múltkor a ruszki súlyemelő, még felült és ivott egy kortyot pedig már nem dobogott a szíve, ha jól értettem.
-
#32
Crystalheart
őstag
bambano
#31
Crystalheart
őstag
6, szóval nem olyan sok az, napi alig 600 g, ha elosztjuk. Bár én napi másfél kilót ettem, szóval a többiekre még kevesebb jutott.
Most 3,5 kg lisztből készítek kb. 5 kg-os kenyeret egy napra, 5 főre (vagy inkább 4-re, mert édesanyámnak emésztési problémái vannak), már ha egyáltalán kenyeret csinálok. Azóta nőttek a tesóim.Így jön össze az évi ~1 t búza.
-
#31
bambano
titán
Crystalheart
#30
bambano
titán
válasz
Crystalheart
#30
üzenetére
heti 24 kiló kenyér? hány személyre?
-
#30
Crystalheart
őstag
Raucher
#28
Crystalheart
őstag
Tényleg, 1-2 hetet írt. Elsiklottam fölötte, az már tényleg nem normális. (Bár a Galgafarm kenyér hűtőben kibírta addig egész fogyaszthatóan. Egyszer ugye megvettük a szokásos heti 24 kiló kenyerünket, mikor még boltban vásároltuk, de hét közben készítettünk töltött krumplit, és túl sok kenyér maradt a hét végén, hát a maradékot bevágtuk a hűtőbe.)
-
bambano
titán
A friss bolti kenyerek minimum 80%-a hulladék. A rendes fehér kenyér nem megy szét 1-2 nap alatt. És nem, nem lőttem mellé, a fuzárium nagyobb baj, mint egy kis hasmars.
ui: lehet, hogy intő jelnek kellene tekintened, ha 2 hét alatt sem telepszik meg rajta a penész. na abban mi van, amit a penész is utál?
-
#27
Crystalheart
őstag
CPT.Pirk
#25
Crystalheart
őstag
A teljes kiőrlésű kenyerek állagukat a korpa miatt tartják jobban, hiszen az nagyobb, emészthetetlen részeket is tartalmaz, melyek összeérve megadják a kenyér vázát, és idővel sem eresztik el magukat. Ráadásul akárhogy is, de sokkal tömörebb lesz a kenyér. A korpa miatt nem tudja az élesztő úgy megemelni a tésztát. Szóval nincs abban semmi misztérium, a fehér kenyér frissen finomabb, mint másnaposan. Amúgy azért a teljes kiőrlésű is.
Az emésztés-béli különbség abból is adódat, hogy a fent említett korpadarabok megmozgatják a beleket, mivel nagy a rosttartalom.
Kassadin: Nem gondoltam semmire, csak a "mértéktartásra".
Persze értettem, hogy te eredetileg mire gondoltál. -
#26
Kassadin
addikt
Crystalheart
#24
Kassadin
addikt
válasz
Crystalheart
#24
üzenetére
Ha a töménytelen mennyiségű és egészségkárosító, többszörösen feldolgozott élelmiszerek fogyasztására gondolsz, akkor az emberek elég rossz úton járnak. Meg természetesen a 0 mozgás...
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
Szerintem ezzel kicsit mellélőttél. Ott van anyám és apám, egyiküknek sem a legjobb az emésztése és meg is érzik, ha valamiért sima kenyeret kell enniük. Jelenségeket nem írom ide, de szerintem el tudod képzelni.
Valamint nem tudom mi a technológiai magyarázata, de a frissen ropogós bolti fehér kenyér másnapra már olyan mint a szivacs, harmad napra meg szétporlik, miközben ezek a szeletelt barnák meg 1-2 hetet is kibírnak különösebb állagromlás v. penészesedés nélkül.
-
#24
Crystalheart
őstag
Kassadin
#22
Crystalheart
őstag
Mondjuk ebben, hogy mindent magunknak készítünk, amit lehet, épp az a jó, hogy baromira nem kell mértékletességet tartani, csak úgy a készlet erejéig.
Megvan, hogy miből mennyit tudunk csinálni, és annyit meg is eszünk.bambano: Hát persze, mondjuk a regisztrált földekről valóban meg lehet mondani, mit vetettek, ez tény. Bele sem gondoltam.
Bár akkor sem írták, milyen fajta, és nem kötelező elismert fajtát vetni. (Írtam pl. ezt a Mira krumplit, azt is vethet bárki, nincs tiltva.) -
#23
bambano
titán
Crystalheart
#21
bambano
titán
válasz
Crystalheart
#21
üzenetére
"A feldolgozott termékből szerinted hogy a vérben lehetne megmondani, milyen fajta búzából készült?": ha az biotermék volt, márpedig a biocontrollosok nem foglalkoznak mással, akkor simán. Ez az egyik alapköve a bio cuccoknak.
-
#21
Crystalheart
őstag
bambano
#20
Crystalheart
őstag
Hát nem is veszek én a boltban semmilyen malomipari terméket, de évente egy tonna tönkölyt válogatok át és őrlök le. Ezért mondtam, hogy nem sokaknak opció, erre nem sokan vállalkoznak, de hát mi ilyen különcök vagyunk.
A feldolgozott termékből szerinted hogy a vérben lehetne megmondani, milyen fajta búzából készült?
(De a toxint ki lehet ugyebár mutatni a kész kenyérből is.) Ha odamennek a termelőhöz, az is mondhat bármit, pláne ha már eladott mindent. De ilyen messzemenő ellenőrzéseket nem is csinálnak, megbírságolnak és kész, volt precedens a környéken."Abban meg mérsékelten (se) hiszek, hogy ellenállóbb fajtákat fejlesszenek ki és az nekünk jó is legyen. Gomba ellen akkor tudsz ellenálló fajtát kialakítani, ha az gombára veszélyes mérget termel, azt meg egye meg, aki akarja." - Nem épp... Te a génmódosításra gondolsz, sima nemesítéssel ilyet nem lehet. Például nekem van olyan burgonyám, amit egyáltalán nem kell permetezni, egy hazai család nemesítette ki negyven év alatt, Sárpo Mira a fajta neve. Ezen a fajtán kívül a világ összes krumpliját agyon kell permetezni peronoszpóra ellen, ez a növénybetegség annak idején nagy éhínségeket okozott. (A fajta nem élvez nagy támogatást, nem is ismerték még el, mert a vetőkrumpli előállítás az egyik legnagyobb buli a mezőgazdaságban, a vírus-rezisztens fajta gumóját viszont egyszerűen újravetheti a gazda is.) Vagy van a sharka-, vagy más néven szilvahimlő-vírus, ami épp most végzi ki a besztercei szilva fajtát, konkrétan ez a fajta a génbankokon kívül megszűnik létezni pár évtizeden belül. Nekem van 5 fajta sharka-rezisztens szilvafám, a ringló pedig eredendően toleráns. Az ellenállóságra való szelektálás módja, hogy erős mesterséges fertőzést idéznek elő, és mindig a legjobban túlélő egyedekből szaporítanak tovább.
-
#20
bambano
titán
Crystalheart
#18
bambano
titán
válasz
Crystalheart
#18
üzenetére
ezt ne nagyon mondd a biocontrollosoknak, hogy ők nem tudnak visszakövetni egy biotermék alapanyagot, mert ott helyben keresztre feszítenek.
Abban meg mérsékelten (se) hiszek, hogy ellenállóbb fajtákat fejlesszenek ki és az nekünk jó is legyen. Gomba ellen akkor tudsz ellenálló fajtát kialakítani, ha az gombára veszélyes mérget termel, azt meg egye meg, aki akarja.
gondolom, azért egy fajt fogadtak el eddig, mert nem népszerű és nincs gazdája.
Ha a fél búzatábla penészes, ott baj van, azt korábban permetezni kellett volna. A fuzáriumos szemeket mosni lehet, meg úgy őrölni, hogy csak a belseje kerüljön a lisztbe.
"elképzelhetetlen, hogy én olyan beletegyek az ételekbe": feltéve, hogy soha nem veszel boltban semmilyen malomipari terméket.
-
#18
Crystalheart
őstag
bambano
#14
Crystalheart
őstag
Attól még tönkölybúza-fajtából több van, a cikk pedig termékekről beszélt, ahol nem lehet visszakövetni, milyet termesztettek, és nem is nagyon megy bele. Mint írja, fajon belül változó az ellenállóság - ahogy ez majdnem minden növény esetén van -, ezért nem automatikusan jó valami, ami akár Triticum Spelta. Természetesen, ahogy mondod, a fertőzés az erősen ráboruló pelyva miatt kisebb esélyű (csépelni is csak speciális géppel lehet, nem elég megcsapkodni), így biotermesztésre alkalmassá válhat. A többi, más fajba tartozó toleráns búzafajta is általában emiatt bírja jobban, és nincs kizárva, hogy a jövőben még ellenállóbb fajtákat nemesítenek. Persze ha a gazda azt látja, hogy a fél búzatábla penészes, akkor egy barom, ha lecsépelteti, az ellen nincs orvosság. Lényeg a lényeg, eddig egyetlen tönkölybúza-fajtát fogadtak el államilag, de az még nem volt régen, így minden bizonnyal nem hagytak föl a kevésbé toleráns fajták termesztésével sem.
Az erősen fuzárium-fertőzött gabonát lehet rostálni, akkor a nagyja kiesik, lehet koptatni, akkor a toxinok jó része eltűnik, de még ez sem elegendő ahhoz, hogy eltűnjön mind. Ezért a fehér liszt csak az esélyt csökkenti, rendes eredményt a jó termesztéstől és az érzékeny fajták betiltásától lehet várni.
Egyébként a fuzáriumos gabonaszem elég egyértelműen felismerhető [link], lévén ez egy penészgomba, tehát elképzelhetetlen, hogy én olyan beletegyek az ételekbe, lévén az egész gabonát átválogatom, mert néha kicsit kavicsos (amit nem szeret a malomkő), vagy pelyvás. Persze ez az emberek többségénél nem opció.
-
#14
bambano
titán
Crystalheart
#13
bambano
titán
válasz
Crystalheart
#13
üzenetére
"Amúgy elszúrtam, toxint akartam írni enzim helyett": ezen a szinten ez kb. mindegy.
A harmadik paragrafust nem értem. Az a weboldal a két akkreditált bio ellenőrző cég közül az egyik weblapja. szóval ha ők azt írják, hogy találtak már tönkölybúzából is mérgezőt, akkor nem védett eléggé. egyébként nem nagyon hiszem, hogy pont a tönkölybúzát ne támadná valami gomba, mindegyiket támadja, azt el tudom fogadni, hogy a magra boruló takarólevelek miatt a mérgezés esélye jelentősen kisebb, mint a sima búzáé.
-
#13
Crystalheart
őstag
bambano
#12
Crystalheart
őstag
Attól még van...
Peronoszpóra is rengetegféle van, az is gyűjtőnév, mégsem a pontos latin nevét használja senki.Amúgy elszúrtam, toxint akartam írni enzim helyett. Valahogy ez jött az ujjamra. Mindenesetre a lényeg, hogy minden egyébtől eltérően az ellen nem véd a hőkezelés. Egyéb kosz nem hat meg, az életem egy merő kosz itt állatok mellett.
Ami a linkelt cikket illeti, az a gond, hogy sok termelő csak saját magának fog magot, és nem foglalkoznak az állami elismertségű fajtákkal. Tönkölyből egyelőre csak az Öko10-es fajtát fogadták el, ami alkalmas biotermesztésre. Erről az információról persze csak akkor lehet tudomásunk, ha magát a termelőt kérdezzük.
-
#12
bambano
titán
Crystalheart
#10
bambano
titán
válasz
Crystalheart
#10
üzenetére
fuzárium nevű gomba nemigen van, vagy 100 félét sorolnak ide, a maguk 600 féle ilyen-olyan módon mérgező enzimjével.
vagy ha nem, hát kisnyúl.
-
#10
Crystalheart
őstag
Crystalheart
őstag
A hagyományos csépelt, hántolt, de nem koptatott búzán egyetlen igazán káros dolog van, az pedig a fuzárium nevű gomba által termelt enzim, mely a hőkezelés hatására sem szűnik meg. Minden más - feltéve, ha nem permetezték agyon veszélyes permetszerekkel - hatását veszti főzéskor vagy sütéskor. Mindazonáltal a fuzárium is elég veszélyes lehet a teljes kiőrlésű lisztben.
Ezért együnk tönkölybúzát, amelyet nem támad meg a fuzárium, épp ezért permetezni sem kell. Az anatómiája olyan, hogy a magokat nagyon szorosan zárja körbe a pelyva, így nem nagyon tud szennyeződni sem porral, sem egyébbel. A tápértéke is jobb a hagyományos búzáénál, csak épp harmadannyit terem adott területen (csupán 0,8-1,2 t/ha), ezért szorult vissza a termesztése.
-
Mutass egy állatot amelyik felnőve egy másik állat tejét issza.
De nem is ez a baj a tejjel, hanem a homogenizálás.A fehér liszt+cukorral a legnagyobb baj, hogy túl sok szénhidrát túl gyorsan.
Margarin kuka. 0 cukortartalmú hülyeség helyett hipót is ihatnál.Sóval, zsírral, tojással nehéz magadban kárt tenni.
-
bambano
titán
mutass még egy állatot, amelyik felnőve is tejet iszik.
tejet kb. azóta iszunk ilyen mennyiségben, amióta minden tehenet szülőszobává változtatnak. nem mondom, hogy nagyon rossz, de hogy annyi idő alatt még nem szokhattunk hozzá, az biztos.viszont tojást már az ősember is rabolt, ha talált, tehát az nemigen káros. gabonát csak pár ezer éve eszünk.
-
Elárulok pár titkot:
A fehér liszt, zsír, só és cukor nem káros ha normálisan étkezel.
Én csak olyan üdítőt iszok meg, amiben rendes cukor van, semmilyen fruktózos meg 0 energiatartalmú italt nem iszom.
Csak fehér kenyeret eszem, mindenféle teljes kiőrlésű sz@rt kerülök.
A tükörtojást vagy szalonnát nem zsírban vagy olajban sütöm, hanem igazi vajban.
Margarint és más hidrogénezett növényi zsírt nem fogyasztom.
Az embereket teljesen széthülyítették, inkább többet kell sportolni és kevesebbet enni.
Reggeli soha nem maradhat el, soha.De hát nem mindenki érthet egyet.
Kukoricát csak említettem, mert abból felénk szinte semmi nem lett...
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
. Abszolút nem azzal kapcsolatban írtam. Ki ferdít?
A fele meg benne marad a földben, és újra ki nő.
Új hozzászólás Aktív témák
- OLED TV topic
- Redmi Note 13 Pro 5G - nem százas, kétszázas!
- Wise (ex-TransferWise)
- A lemondást javasolja az Intel vezetőjének Donald Trump
- Háztartási gépek
- Parkside szerszám kibeszélő
- WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
- Nők, nőügyek (18+)
- CURVE - "All your cards in one." Minden bankkártyád egyben.
- f(x)=exp(x): A laposföld elmebaj: Vissza a jövőbe!
- További aktív témák...
- Sony Playstation 4 Pro 1TB SSD
- Nagyon szép állapotban!! Dell Latitude 5400 i5-8365U 16GB RAM 256GB SSD Magyar vbill
- Szép állapot!! Dell Latitude 5300 i5-8365U 8GB RAM 512 SSD Magyar vbill
- Gamer PC-Számítógép! Csere-Beszámítás! Mini PC! I5 10600KF / RTX 3060 12GB/ 16GB DDR4 / 1TB SSD
- Samsung Galaxy S25 / 25 Ultra 5G 256GB - 512GB / - Bontatlan - 3 év gari
- Azonnali készpénzes AMD Radeon RX 6000 sorozat videokártya felvásárlás személyesen/csomagküldéssel
- GeForce RTX 3060Ti (OEM HP)
- GYÖNYÖRŰ iPhone 13 mini 128GB Starlight -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3133, 95% Akkumulátor
- LG 27UL500-W - 27" IPS - 3840x2160 4K - 60Hz 5ms - HDR10 - AMD FreeSync - 300 Nits - sRGB 99%
- Akció! Sérült! Corsair Icue 5000X RGB Számítógépház! Olvass leírást!
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest