Új hozzászólás Aktív témák
-
gyapo11
őstag
Erre azt írja az Amazon, hogy minden ISO 518-as talpú vakut el tud villantani. Igaz lehet ez? A magas talpfeszültségű régi vakuk miatt kérdezem.
-
gyapo11
őstag
Van valakinek gyakorlati tapasztalata ledes fényforrással vaku üzemmódban? Valamelyiknél olvastam, hogy 1/50-1/1000 s villanást tud, az 1/1000 portré fotózáshoz persze jó lehet, bár egy lebbenő ruha vagy haj már bemozdulhat, szóval nem tűnik túl gyorsnak, amikor a vakuk lemennek 1/20000 alá is ha közel van a tárgy.
-
gyapo11
őstag
Van monitor kalibráló cucc, ami meg tudja mérni a színösszetételt a monitoron, de gondolom más tárgyakon is, azzal már el lehetne indulni. És ha már van egy kalibrált monitor, akkor bármilyen más tárgyat oda lehet vinni mellé és addig állítgatni az R-G-B értékeket, míg pont olyan színű lesz. A kérdés már csak az, hogy mivel világítsuk meg a tárgyat. Másrészt meg a tárgyról visszavert fény jön a monitorról meg saját kibocsátott, pedig így lőhető be a printer is a monitorhoz.
-
gyapo11
őstag
Nekem olyan elemlámpám van, amiben csak két különbözü színű ledek vannak, egy egészen sárga és egy kékesen fehér, és állítani lehet az arányt. Fotóztam vele tárgyakat, mások is különböző gépekkel, és senki nem panaszkodott olyanra, hogy nem jó a színe, vagy hogy a tárgyak színével lenne valami probléma. Gondolom az auto WB megoldja.
Régebben a színes filmes/diás időkben volt színhőmérséklet mérő műszer, ott fontos volt ismerni és szükség esetén szűrővel korrigálni még exponálás előtt, mert utána már problémás, főleg a dia. Nem tudom ma mennyibe kerülne egy ilyen, gondolom sokba, de lehet valahogy egy megfelelő beállítással készült digitális kép meg a képszerkesztő meg tudná mondani az értéket. -
gyapo11
őstag
válasz
j.bravo
#9464
üzenetére
Ez érdekes felvetés, hogy van-e különbség a saját fény kibocsátás és a visszavert fény között. Amit mi pirosnak látunk az egy adott frekvenciájú fény, nem mindegy hogy az egy pipacsról verődik vissza vagy valami fényforrás adja ki ha a frekvencia ugyanaz?
A lámpák fejlesztése nem a fotózás miatt megy, hanem gazdasági tényezők miatt, hogy minél kevesebb áramvól minél több fény keletkezzen. Ebben az izzók nem jók, a higanygőz (+fénypor) lámpák már jobbak, a ledek még jobbak. De mivel nincs fehér led, ezért ott is kénytelenek fényporral operálni.
A színszűrők általában sávokat engednek át, és valóban kevesebb fény jutna át ha a szűrő egy nagyon szűk sávot engedne át az egyes szímekből.
Érdekes lenne a három színnel szűk sávval megvilágítani dolgokat és megnézni a hatást, erre azért rá kellene készülni jobban.
A tapasztalat az, hogy fogok egy elemlámpát, lefotózok valamit és jó, pedig biztos, hogy nem minden lámpám sok CRI-s. De még sose jutottam odáig, hogy precízebben megvizsgáljam a kérdést. Ha jobb kép kell akkor ernyők és vakuk, ha meg csak éppen megmutatni valamit, akkor elemlámpa és telefon. -
gyapo11
őstag
válasz
j.bravo
#9462
üzenetére
Nekem már az is kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e a folyamatos spektrumra. Még diák koromban játszottam izzólakkal festett izzókkal, és gyönyörűen ki tudtam keverni bármilyen színt.
A monitoron is amit most nézek csak három szín van, és a szememben keveredik ki a bármilyen szín. Nem tudom milyen széles egy-egy szín spektruma.
A digitális fényképezők szenzora is csak három színre érzékeny, mégis bármilyen színt le tudunk vele fotózni.
Azt is el tudom képzelni, hogy ha fognánk három lasert a lehető legkisebb sávszélességgel, akkor is látnánk vele minden színt.
Ennek valószínűleg az az oka, hogy a tárgyak nem laser fényt vernek vissza, vagyis nem egy frekvenciát, hanem pl. egy barna tárgy a vörösből is ver vissza meg a zöldből is, tehát a vörös laser és a zöld laser fényéből is, és a szemünkben a kettő keverékéből előáll a barna szín. Tehát nem kell barna laser.
Van zöld és piros ledes elemlámpám, és azzal világítva a szobában a saját színű tárgyak szinte fehérek, minél közelebb van a saját színhez egy tárgy színe annál világosabb, minél távolabb van annál sötétebb. Tehát eléggé keskeny sávban sugároznak, mégis a két fényt összeadva sárgának látszik, pedig a sárga szín frekvenciája nincs is benne. -
gyapo11
őstag
válasz
sicc_innen
#9460
üzenetére
Nincs sok infóm a ledekről, de korábban voltak a piros-zöld-kék ledek amik nem fényporral adtak ki fényt. Nem tudom ezek milyen széles tartományokat fognak át, de ki lehetne próbálni kicsiben, hogy nem adnának-e jobb eredményt a három alapszínből kevert ledek mint a fényporral világító uv? kék? led.
-
gyapo11
őstag
Az 100-as ISO-val és 4-es blendével 10-11 FÉ, vagyis 3-4 ezer lux, ami 2 m^2-megvilágított területtel számolva 7 ezer lumen. Ha a softbox a felét leveszi, akkor 14 ezer lumen, ha 100 lm/W-tal számolunk akkor 140 W, elemlámpának ez már sok, de ledesből se lesz elég 1 db. Persze több ISO-val és nagyobb blendével csökkenthető a szükséges fénymennyiség.
-
gyapo11
őstag
Sokszor fotózok elemlámpával apróbb tárgyakat, tehát közelről. Olyan lámpa kell hozzá, amelyik nem vibrál, vagy nagyon magas frekvencián, ami nem zavarja a képet, nem lesz tőle csíkos. Ha van konnektor, akkor autós meg munkagép lámpa irányba indulnék, 12-24 V-osakat olcsón lehet kapni és rengeteg fényt ad. Elemlámpából elég combos kell, ha szoba méretben fotózunk és még a softboxot is át kell lőni vele, úgy már drágább (>100 $). Meg vannak a COB-ledes fotólámpák, azok is hasonló árban, de beépített hűtéssel, Bowens csatlakozással, folyamatos teljesítmény szabályozhatósággal. Ha annyi fényt nyom, hogy mozgó témára is elég legyen, akkor eléggé vakítani fog. Ha nem mozog a téma, akkor viszont tökéletes, könnyebben/kényelmesebben kezelhető mint a vaku.
-
gyapo11
őstag
válasz
sicc_innen
#9449
üzenetére
Nem probléma, az én töltőim is 1.5 V fölött állnak le jól bejáratott akkukkal. A végén már langyosak az akkuk, mert annak a kis áramnak is jó része melegítésre megy el, de ha 100 %-ra akarjuk tölteni akkor ez van. Ki lehet venni előbb, elvileg a NiMH-nek nincs memória effektusa, de valójában mégis időnként refresh-elni kell őket.
-
gyapo11
őstag
válasz
sicc_innen
#9447
üzenetére
A kémia csodákra képes. Nem a betöltött energiamennyiséget méri a töltő, és nem is egy pontos feszültség elérését, és az áram sem állandó. Normális töltők a deltaV/deltaT értéket nézik, és amikor a töltés végén elkezd csökkenni a feszültség, akkor van tele az akku. Ez új akkunál lehet hogy előbb következik be és pár ciklus után eléri a jó értéket.
-
gyapo11
őstag
válasz
sicc_innen
#9445
üzenetére
Nagy általánosságban a töltők - hacsak nem valami gagyi - leállnak a töltéssel és esetleg egy kis csepptöltést hagynak rajta. Másrészt az 1900 mAh-ás akkuba sose elég az 1900 mAh, simán jó a 2200, egy része hővé alakul, nincs 100 %-os hatásfok. Nagyobb töltőáramnál lehet olyan, hogy előbb befejezi a töltést, mielőtt még tele lenne az akku, nem is egészséges erőltetni, de ha gyorsan kell, akkor néha kibírja, viszont melegszik ami káros, és nem kell megvárni a végét, mert ott elveszik a gyorstöltés időelőnye, hanem 70-80 %-nál ki kell venni a töltőből. Tehát 1900-as akkuba mondjuk 1700-1800-at bele lehet nyomni gyorsan, akkora árammal, hogy 50 fok fölé ne melegedjenek az akkuk, ventilátoros hűtéssel még növelhető az áram.
-
gyapo11
őstag
Van egy szenzor, ami méri a fényt, és amikor elég érkezett be, akkor leállítja a villanócsövet. Korábban amikor még nem fejlesztették ki a tirisztoros megoldást, akkor volt olyan, hogy fekete cső, tehát egy olyan villanócső, ami bent van a vakuban és nem ad ki fényt, de a töltést kisüti a kondenzátorból, így a további fénykibocsátás megszűnik. Ez viszont minden villantásnál a kondenzátor teljes töltését elhasználta, mintha teljes erővel villant volna a vaku. De aztán kifejlesztették a tirisztoros leállítást, amikor egy a villanócsővel párhuzamosan kapcsolt tirisztort kapcsoltak be amikor elég volt a fény, ez egy pillanatra elvette a feszültséget a villanócsőtől, amitől az leállt, de ekkor a tirisztor is kikapcsolt és a töltés megmaradt a kondenzátorban. Ezért kisebb villanásokból sokkal többet tudott gyártani a vaku az adott elem/akku készletből.
-
gyapo11
őstag
Ellenőriztem a Godox X1T-O adót két Godox vakuval vezeték nélkül, az egyik O a másik S. A TTL működését nem néztem, csak kézből a manuál módot, az működik. Villan, a zoomot lehet állítani, tehát derítő vakunak használható, nem kell a vakuhoz odamenni és ott állítgatni.
-
gyapo11
őstag
Ha van valakinek Godox X1T-O vaku vezérlője, az lenne a kérdésem, hogy Panasonic géppel nincs automata zoom? A vezérlőn lehet állítani zoom értéket, ekkor a vaku be is áll arra, de ha fotózás közben tekergetem az objektív gyújtótávját akkor is marad ott. A vaku TT350-O.
-
gyapo11
őstag
válasz
j.bravo
#9428
üzenetére
Igen, mint a "tirisztoros" vagy "automata" vakukon. Megvan a lehetősége annak, hogy nagyot téved, pl. egy fehérre festett helyiségben egy kisebb sötét tárgy az biztos alexpós lesz meg ilyenek, de én kb. a 70-es évek közepén kaptam az első magnéziumszálas vakumat, és 2002-ben vettem az első digitális gépet, ami a saját kis vakujával TTL volt, a két időpont között vagy irányszámból számoltam a blendét, vagy a tirisztoros vaku döntötte el a szükséges fénymennyiséget, és a legtöbb fotó expozíció szempontjából rendben volt.
-
gyapo11
őstag
válasz
j.bravo
#9426
üzenetére
Dslr-nél a tükör felcsapva, zár kinyitva, a szenzor elé nem tehetek semmit, a visszavert fény meg valóban bizonytalan hogy mit mérhetek belőle.
Ami működhet az a féligáteresztő tükör amit nem kell felcsapni és folyamatosan vetíti föl a képet a kereső felé, itt aztán úgy mérek villanás közben ahogy akarok.
A másik lehetőség a szenzor exponálás közbeni olvasgatása, nem az egészet csak a mérési pontokat. Nem tudom itt milyen sebességet lehet elérni. A vakuk legrövidebb villanása 1/20000-1/30000 másodperc szokott lenni, az elektronikus zár ennél rövidebbet is tud, szóval nem lehetetlen.
És még az is egy lehetőség, hogy a tirisztoros vakuk mintájára a vázban legyen egy szenzor, ami le tudja állítani a vakut ha elég volt a fény. Ez ugyan nem ttl meg nincs kijelölt mérési pont, meg súlyozás stb. - bár nem tudom ezek vakus exponálásnál léteznek-e - de azért legtöbbször elég jól működik. -
gyapo11
őstag
válasz
sicc_innen
#9424
üzenetére
bezavarhat a TTL fénymérésbe?
Én is gondoltam ilyesmire, de a slave vaku S2 módban volt, csak a második villanásra indul.
Itt a slave volt végül az erősebb, de arányt nem tudok, mert a TTL nem ad infót hogy mekkora erővel villant.
Tanulság, hogy ha bele kell nyúlni, akkor már fölösleges a TTL. Vezeték nélkül akár két slave is jó vagy takarásos/ir áteresztős/floppy lemezes kisvakuval vagy olyan vaku a gépen/gépben aminek a teljesítménye kicsire levehető, ez mind jó megoldás. Nálam kicsit problémás a vakukioldós teljesítmény állítás, mert nincs két ugyanolyan géphez való vakum. Esetleg a Godox TT350 panához és sonyhoz, ha mindkettőt tudja vezérelni az x1t pana adó, majd megnézem. -
gyapo11
őstag
Csináltam egy próbát a két vaku és egyik TTL kombóval. Két áttetsző ernyő kétoldalról a slave vaku 1/128 teljesítménnyel. Érdekes módon a kép alexpós lett, de az is lehet hogy csak kontrasztszegény. Amikor a slave vakut 1/16-ra állítottam, akkor viszont tökéletes, élénk színek, erős kontraszt.
Furcsa, mert a TTL-nek az a lényege, hogy pont elég fényt adjon, viszont a végcél az, hogy szemre jó legyen a kép. És jobb lett amikor kézzel beavatkoztam. Lehet még játszani vaku korrekcióval +-3 blendéig, ezt nem próbáltam. -
gyapo11
őstag
Néztem TTL vezeték nélküli vakuvezérlőket, és ha kétoldalról szeretném megvilágítani a témát, az egyik vaku TTL a másik slave, akkor ez hogy lesz? A TTL vaku elővillant, a váz leméri a fényt, és amikor az exponálás történik, akkor ő egymaga ad elég fényt a slave vaku meg túlexponálja a felvételt.
Költői kérdés: miért kell elővillantani, inkább exponálás közben kellene mérni és amikor elég akkor leállítani a vakut. A tirisztoros vakuk ezt csinálták 50 éve is.
Kérdés: mi a megoldás? Kompenzálni -2 blendére a TTL vakut és a slave vakun akkora erőt beállítani ami jó képet ad? Ha átkapcsolom manuálba a TTL rendszervakut, akkor nem kell TTL kioldó és rendszervaku se, hanem egy mezei kioldóval meg olcsó manuál vakuval is világíthatnék, elveszik a TTL kényelme. -
gyapo11
őstag
válasz
gyapo11
#9419
üzenetére
Leteszteltem a floppy lemezt, tökéletes. Pana gx7 kis vakujával manuál módban 1/128 teljesítménnyel villan a slave vaku, floppylemezzel föl kell menni 1/16-ra. TTL-ben floppyval persze maxot villan a gép kisvakuja, a slave vaku villan és a képen nem látszik a kisvaku fénye. El kell venni 1 cm-re a floppyt, mert amikor rászorítottam, akkor full fényerőn nyomot hagyott rajta. Így kimegy egy kis fény oldalra de ez nem látszik a képen
-
gyapo11
őstag
válasz
sicc_innen
#9418
üzenetére
Köszi, megnézem az említett lehetőségeket, és ha nem működne egyik sem akkor majd kereslek.
-
gyapo11
őstag
Ezt az elvillogja a ttl-t témát csak azért említettem, hogy van fejlettebb kisvaku vezérlés is, ezek szerint jó régóta, de nem látom ezt elérhetőnek, ahogy írod is elment a vakuvezérlés a rádiós irányba. Ami jó egyébként, nekem is van egyszerű középérintkezős is meg ttl is, de ha előkapok egy olyan gépet, amin nincs saru, nincs vaku aljzat de van kisvakuja, és a vaku ereje nem állítható csak talán korrekció van -2 blendéig de ez se biztos, akkor marad a slave vakuk használata.
Ez az IR szűrő nem más mint egy kitakarás
Ez jó, 8 ezerért.
Valamelyik nap játszottam vakukkal, és slave a plafon felé master a szőnyeg felé fordítva 30 centivel a talaj fölött 1/128-ad fényerővel simán elvillantotta a slave vakut. Szóval hihető, hogy ha oldalra ki tud jönni a fény akkor a tárgyon már kevés lesz de a vakut működteti. Főleg ha a kisvaku teljes erővel fog villanni, mert a mérő villantásnál a gép nem fog fényt látni és föltekeri a vakut maxra.- veszel egy olcsó rádiós adót- vevőt a saját vázad típusához hazsnáltan
- veszel egy rendszervakut aminek a sima villanása elvillantja majd a tárgyfotódhoz használt vakutCanon, Nikon, Olympus/Panasonic, Pentax, Sony ezekre kb. nem gond, de mi van pl. a Samsunggal? 10 éves gép, néha még fölbukkan egy-egy eladó, de ahhoz nem elég, hogy pl. a Godox ehhez is gyártson vakut. Vagy az említett 4 érintkezős Sonykkal. Ritkán még látok eladó vakut ilyen papuccsal, kábelt is láttam mostanában hozzá.
Nekem az első aps-c gépem egy Samsung, és szeretem, kicsi, könnyű, a kis vakujával ttl, középérintkezős saru, 16-50, 50-200 mm-es obi. Lehet kapni hozzá mindenféle obihoz adaptert, van hozzá dummy akku.
Talán már láttam hirdetésben Samsunghoz ttl vakut, de mint a fehér holló, és ha megmakkan szinte reménytelen a pótlás. Ellenben egyszerű manuális középérintkezős vaku bármikor kevés pénzért van, a slave vakukat be kell állítani manuálisan és kész vagyunk. Ha kis tárgyakat fotózok, akkor lehetne kábellel az egyik vakut és csak a másik lenne slave. De ha egy szobában/kisebb teremben akarok világítani, akkor leteszem a két slave-et állványra, és szabadon mászkálhatok, ez azért nagyobb szabadság.
De az is igaz, hogy ha már úgyse ttl, akkor egy rádiós adó meg két vevő, és a legtöbb géppel aminek van középérintkezője működik bármilyen szintén középérintkezős vakuval. Csak managelni kell az elemeket/akkukat. Főleg az A23 vagy mifene elem bosszantó, a 12 V-os az adóban. -
gyapo11
őstag
válasz
gyapo11
#9414
üzenetére
Ja és még egy ötlet. Amikor napfogyatkozás volt, téma volt a szűrő, amivel bele lehet nézni a Napba, és azt írták, hogy a floppy lemez ugyan a látható fényt jól szűri, de azért veszélyes mert az infrát nem vagy nem annyira. Szóval talán esélyes, hogy átmegy rajta annyi infra ami a vakuknak elég. Nem próbálta valaki? Esetleg valami más könnyen elérhető anyagot? Még a megvilágított és előhívott fekete-fehér filmről is volt szó.
-
gyapo11
őstag
Ha 800 Ft lenne még megérné próbára megvenni, valahogy biztos rá tudnám kendácsolni egy adott gépre, magasság, távolság a sarutól. De jobban örülnék olyannak, ami minden gépre jó pl. gumival rárögzítve, mint ahogy láttam ilyen hátsó kijelző nézőkét. És még nem is beszéltem a Sony 4 érintkezős vakusarujáról, amire tuti nem megy rá. Mondjuk arra a vezeték nélküli kioldó adója se megy rá. És egy fokkal kényelmesebb, hogy nem kell az adóba meg a vevőbe feltöltött akksi vagy elem, hanem csak fölcsattintanám ezt a szűrőt és a slave vakuk szépen bevilágítanák a témát.
A Pana GX7-es tudja a vakut fénnyel vezérlésre használni úgy, hogy átvillogja az adatokat, persze ehhez olyan vaku is kell ami venni tudja. De van egy másik is, hogy egész kicsire le lehet venni a belső kisvaku fényerejét, ami már nem játszik bele az expóba, na ezt hiányolom sok gépből. Mindegyik meg akarja mérni a fényt és a villanás szükséges erejét, én meg nem akarok pofánvakuzni.
Most olyan infraáteresztő szűrőn gondolkodok, ami objektívre csavarható, azzal legalább lehet játszani, hátha átmegy valami a szenzor előtt levő infraszűrőn, ami nem átengedi, hanem elnyeli az infrát. A vakura rögzítéssel meg kendácsolni kell. Leginkább itthonra kell tárgyfotózáshoz, akár kézzel is rá tudom fogni, na majd meglátom. -
gyapo11
őstag
Van ötletetek, hogy milyen keresőszóval találom meg a fényképezőgép kis vakuja elé tett infra áteresztő szűrőt, ami látható fényt nem enged át, de a slave vakukat elvillantja?
-
gyapo11
őstag
válasz
sicc_innen
#9407
üzenetére
OK, a TT600-ast nem ismerem, de akkor így érthető, hogy nincs szó a manualban firmware-ről.
A 350-esben pedig van microusb aljzat és a manualban van szó fw frissítésről.
Akkor már csak az a kérdés, hogy a 350-esbe a legfrissebb fw-t töltve fog-e menni a 250D-vel. -
gyapo11
őstag
válasz
sicc_innen
#9405
üzenetére
Amit írtam az a 350-es manualjában van, de az ellenőrzés sem megy?
Megnéztem a TT600 21 oldalas manualjában nincs szó firmware-ről. -
gyapo11
őstag
válasz
sicc_innen
#9403
üzenetére
Azt mondja a manual, hogy "Please update the firmware with Godox firmware update software G2. G2 can be downloaded on the official website."
"Firmware Version Checking: Press the “Mode” button and turn on the camera flash. The firmware update version (e.g. Version xx will read U-xx) will be displayed on the LCD panel."
Ha jól emlékszem microusb aljzat van a vakun.Nemréhen vettem power bankot az Emagról, totális bukta, 1/40-ed kapacitás, de szerencsére visszaadták az árával együtt a postázási költséget is.
-
gyapo11
őstag
válasz
sicc_innen
#9401
üzenetére
Sajnos nem tudom a választ, csak logikázok. Ha a középérintkezőt lehúzza földre akkor a csak középérintkezős vakuk elvillannak, tehát ott nem lehet kommunikálni. A föld a saru oldalán érintkezik a vázzal. Így a logika szerint az egyéb érintkezőkön mehet a kommunikáció ami nélkül meg TTL nincs.
Viszont az lehet, hogy ha TTL vaku csatlakozik, akkor használja a középérintkezőt kommunikációra.
Gyakorlati teszt lehet egy középérintkezős TTL váz, aminek a középérintkezőjét letakarva kell rátenni a vakut és megnézni mi történik. Mert az simán elképzelhető, hogy a vaku felismerése után az egyéb érintkezőkön kapja meg a parancsot a TTL villantásra. -
gyapo11
őstag
válasz
koma106
#9399
üzenetére
Két ISO lépésenként meg tudod duplázni az irányszámot. A 350-esnek 36 az irányszáma ISO 100 és 105 mm-es zoomnál, 50 mm-en 26, és ez még direkt fény, a softbox, esernyő, fal, plafon, derítőlap sokat elvesz. Viszont ISO 400-on már 52, 1600-on már 104, egy kisebb teremben mondjuk 10 méterre 10-es blende, tehát direkt fénnyel jó. Ha negyedét veri vissza, akkor 5-ös blende még mindig jó.
Váztól függ, hogy mennyire bírja az 1600-as ISO-t. -
gyapo11
őstag
válasz
koma106
#9397
üzenetére
Nem nagyon van kisebb. Ami esetleg, az a régi filmes időkből, nekem is van egy Vivitar 2 ceruzaelemes, de a talpfeszültsége 233 V, nem ajánlott digitális gépre tenni, és persze nem TTL.
Megoldás lehet a vakut állványra tenni és vezeték nélküli távkioldóval használni. Viszont ekkor meg jobb lenne nagyobb, a 350-nek nem lesz elég fénye. -
gyapo11
őstag
válasz
jokerone
#9393
üzenetére
Konkrétan nem használok ilyen ledes világítást, de alkalmanként elemlámpával kisebb tárgyakat, csomagbontós videót készítek. Nekem a gépre helyezett bármilyen fényforrás problémás, mert vagy nincs árnyék vagy kicsi. Hosszú ideig a gépen levő vakuval fotóztam, rossz ránézni azokra a pofánvakuzott képekre.
A lámpára gumizok egy papírlapot, vagy jó a derítőlapról visszavert fény, vagy áttetsző lap, bármilyen könnyű állványra lehet tenni a lámpát, némelyiket lehet fókuszálni, némelyiken színhőmérsékletet állítani. Minden olyat tud amit a softboxos vaku, fényerőben persze elmarad, bár vannak több ezer lumenes lámpák is. -
gyapo11
őstag
A 105 mm-es zoommal éri el a 42-es irányszámot, fullframe 50 mm alapobival már csak 34, aps-c vázon kb. 38. A gyártók szeretik a szűk zoomal és magas iso-val megadni a GN-t, hogy minél nagyobb legyen.
A 38-as GN 3 m-re 13-as blendét kér iso 100-zal direktben. Ha a falra vetíted, akkor számoljunk két utat a fénynek, négyszer nagyobb felületet világít meg adott nyílásszöggel mire a témához ér, ez negyed fényerő és még a fal is leveszi mondjuk felére, az nyolcad, nem véletlenül több száz Ws-osak a stúdióvakuk.
Ha a mozgó gyereket fotózod, akkor jobb a ttl, mert a fixen letett vakutól mért távolsága állandóan változik, a ttl meg minden expo előtt leméri és helyesen exponál. Ezen kívül a ttl vaku a zoomot is át tudja venni a géptől, és ezzel pont annyi fényt használ, amennyi szükséges, hosszabb gyújtótávokhoz kevesebbet.
A falra villantáskor nem kell diffúzor, azt a fal elvégzi, hogy mennyi fény fog visszajönni az a faltól függ, nem tudom, tesztelni kell. Ha nem elég, akkor szűkíthetsz a szögön manuálban hosszabb gyújtótávra állítva a vakut, így koncentráltabb fény éri a falat, többet ver vissza, ellenőrizni kell hogy bevilágítja-e a témát. -
gyapo11
őstag
Fontos a fényerő. Hiába ttl a vaku, ha telibe villantod szemből, piros szem, lapos világos felület, mintha 2d-s lenne a valóság. Ezért a ttl vakut is plafonra, falra, derítőlapra kell villantani és mindjárt hamar kevés lesz a fény. A másik a távvezérelt vaku, amit bárhova tehetsz, és egyik oldalról kicsit lefelé irányítva hasonló lesz a napsütéshez, a másik oldalról derítőlappal deríteni kell és nem lesznek olyan kemények az árnyékok. De valójában minimum két vaku kell, softbox, harmadik vaku hajfény, negyedik beauty dish.
A lényeg, hogy sokkal nagyobb a játéktér, ha nem a gépen van a vaku. Ha beltérben vagy, akkor elég könnyű a manuális vakuval dolgozni, a blendét vagy az iso-t kell pár értékkel pakolgatni, irányszámból nagyjából megvan. Ha a téma egy helyen van, kanapé, járóka stb., akkor egyszer beállítod és a géppel mehetsz bárhova a szobában mindenhonnan jó lesz a fény.
És van a kábeles lehetőség a ttl vakuhoz is, így 1-1.5 méterre eltávolodhat a géptől (lehet van hosszabb is) de marad ttl. -
gyapo11
őstag
válasz
sicc_innen
#9384
üzenetére
Persze, reklamálj az említett számokkal, valamit mondaniuk kell rá. Ha nem áll le a töltés, akkor egyértelműen tönkreteszi az akkukat, de lagalábbis rövidíti az élettartamukat, és a töltő nem működik megfelelően.
-
gyapo11
őstag
válasz
sicc_innen
#9382
üzenetére
Nem jó ha több energia fogy mint amennyi a töltéshez kell, de egy kicsivel mindig több fogy, vagyis az 1900-as akkuba 2100 még jó ha teljesen üres volt a töltés kezdetekor. Ha ennél több megy bele, akkor az csak melegíti meg bontja az elektrolitot. Ezért is szokott lenni a töltőkben egy időzítő, ami x óra után lekapcsolja a töltést, megfelelő áramot választva be lehet lőni, hogy a teljes töltés környékére essen a lekapcsolás. Ha nincs ilyen, akkor egy kapcsolóórát érdemes beiktatni, és azzal lekapcsolni ha nincs ott az ember.
A korszerűbb töltők nem a feszültséget mérik mint pl. LiIon akkunál, hanem a deltaV/deltaT görbe csúcspontját, ezután már csökkenni fog, és akkor kész a töltés. Ha valamiért nem tudja érzékelni, akkor tölti tovább és ez árt az akkunak. -
gyapo11
őstag
válasz
freelanced
#9377
üzenetére
NiMH akku, ehhez való töltő kell. Ajánlott a C/10 árammal töltés 10-12 órán át ha az akku teljesen üres volt. A gyakorlatban én 300 mA-rel töltöm az 1900-es akkukat, ami C/6 körüli, IPC 1-es töltővel. A vége felé kicsit melegednek, ami nem jó, de lusta vagyok hűteni vagy kisebb árammal tölteni. Ennek ellenére jól bírják.
Néha nyomok bele 500 mA-t, de akkor 1.4 V körül vagy kiveszem a töltőből mondjuk 70-80 % töltöttséggel mert gyorsan kell az akku, vagy visszaveszem a töltőáramot 300-ra. Néha beleteszem a Zanflare töltőbe, ez egy kombinált töltő, tud LiIon-t is tölteni 4 egymástól független fészekben.
Próbálkoztam Vartával, Energizerrel, Tronic-kal, Panasonic-kal, Sanyoval, GP-vel, mind elhullottak már, szóval csak Eneloop vagy Ladda. -
gyapo11
őstag
válasz
sicc_innen
#9373
üzenetére
Nem tudom milyen műanyagból vannak a vakuk házai, de a papucsnál elég vékony, nem gondolom hosszú életűnek ott a ragasztást. Inkább fém beleolvasztás lenne jó vagy az egész talpat fémből megcsinálni, a gyárit levágni és helyére csavarozni a fémet.
-
gyapo11
őstag
válasz
sicc_innen
#9365
üzenetére
Igen, a stúdióvaku OK, inkább a másikra céloztam, hogy oda jó az S1/S2 manuális, ezeknek is lehet állítani a fényerejét meg a zoomot, csak oda kell menni.
-
gyapo11
őstag
válasz
atish15
#9349
üzenetére
Valószínűleg nem kényelmes. Vörös szem is esélyes és pofánvakuzott hatású minimális árnyékokkal. Portré módban még rosszabb az oldalra vetődő árnyékokkal.
Nekem először egy olyan kiegészítőm volt még a vezetékkel indított vakuk idején, ami tartja a vakut is meg a gépet is, távolabb került az obi tengelyétől a fényforrás, és kényelmes a fogása. Ugyanez igaz a nyeles vakukra is, nekem Metz van ilyen.
Talpérintkezős vakukkal csak úgy megy, hogy kell egy kábel a gép és a vaku talpa közé, viszont így működik a TTL fénymérés. Még jobb lehet kézzel eltartani a vakut, de akkor egy kézzel kell kezelni a gépet, vagy segéderő kell a vakuhoz. Még ennél is jobb a rádiós vezérlés.
Szóval a gépre tenni nem ajánlott, csak ha van lehetőség visszavert fényt használni, de akkor tényleg kell az erős vaku. -
gyapo11
őstag
válasz
bmxbandita
#9345
üzenetére
Kültérre persze bármekkora vaku lehet jó. A 350-esnek 35 a GN-e 105-ös fókusszal, az 50-re átszámítva ISO 100-on 25. Ez 2-es blendével 12.5 méterre elég, 4-essel 6 méterre. Ha falról visszavert vagy áttetsző derítőlapon keresztül, akkor 1 blende legalább ugrott, vagyis már csak 4 méter. Márpedig a direkt szembe vakuzás az nem jó, max egy weboldalra hírnek. Egy nagyobb szobába vagy terembe már kevés lehet. Illetve ott az ISO, 100 helyett 400-zal már két blende nyereség van, ami dupla távolságot jelent, 8 méter, Nem tudom a d5600 mit bír ISO-ban, akár még magasabbal is lehet tűrhető a kép.
Mindent összevetve fényből sosem elég, szóval ha pár ezer Ft a különbség, akkor legyen a nagyobb. -
gyapo11
őstag
válasz
sicc_innen
#9340
üzenetére
Itt azt mondják kompatibilis.
Van egy táblázatom, a 430 exii-t 2008-tól gyártják, a 250d-t 2019-től, nem lennék biztos benne, hogy 11 évvel korábbi tervezésű vakut is tud vezéerelni. Ugyanakkor mai napig (illetve 2020 a legutolsó dátum a táblázatban) gyártják, lenne annyi régi gép még amihez veszik az emberek? Pl. a 420ex-et 2000-től 2008-ig gyártották csak. -
gyapo11
őstag
Érdekes, hogy a NiCd/NiMH időkben teljesen elterjedt volt, hogy az akku egy szabványos méretű általában henger, és kivehető a készülékből. Volt kivétel pl. az akkus fúró/csavarozó. A LiIonnál meg az az elterjedt, hogy be van építve az akku és nem lehet kivenni. Így csak a saját töltőelektronikára lehet hagyatkozni, és ha elfáradt az akku akkor egyszerűen nem lehet beletenni egy másik akkut. Pedig vannak szabványos méretű LiIon cellák is.
-
gyapo11
őstag
Érdekes, nekem pont az AA NiMH akkukkal nincs vacakolás, ellenben az egyéb adott gépbe való akkukkal igen. Itt most fényképezőre gondolok, akkus vakum nincs. Ha rendszeresen használnám mint a telót 1-2-3 naponta töltve, akkor minden OK. De ha 1-2 hónap után előveszem, akkor vagy már be se kapcsol, vagy 5 expó után kapcsol ki, vagyis elővételnél töltéssel kell kezdeni. Van ez alól kivétel is, de ez a jellemző. Ellenben töltött Ladda és Eneloop ceruzaakkum mindig van, csak kiveszem a benne levőket, beleteszem a töltötteket, és máris lehet fotózni. Vakuval pont nincs tapasztalatom, mert azokban nem tartok akkut. Szerintem a vakukban nincs mechanikusan megszakítva az áramkör, így egyszerűbb az energiatakarékos módot kivitelezni, emiatt lehet fogyasztása kikapcsolva is. De nem mértem, nem tudom.
-
gyapo11
őstag
válasz
sicc_innen
#9323
üzenetére
Csak feszültséget lehet mérni, a felhasználható töltés függ a hőmérséklettől, a belső ellenállástól, a terhelő áramtól. Ami %-ot jelez ki, az is a feszültséget méri és valamilyen függvénnyel átszámítja %-ra. Aztán csodálkozik az ember, hogy 60 %-ig szép lassan csökkent, onnan meg lezuhan gyorsan, szóval semmit nem ér a %. Az igazán jó becslést csak a konkrét akku mérésével lehet megoldani, föl kell rajzolni a feszültség diagramot egy kisütés során, esetleg többet is különböző hőmérsékleteken, és ebből már később ki lehet olvasni, hogy mennyi energiát tudunk még kivenni belőle. Mindez azonos terhelésen, tehát ugyanabban a készülékben használva.
A töltővel kapcsolatban teljesen jó a feszültséget nézni, 1.5 V körüli a maximális érték, esetleg egy töltésnél föl lehet jegyezni, hogy az idő múlásával hogyan növekedik a szám. A töltés vége felé elkezd csökkenni a feszültség, ezt figyeli az elektronika és befejezi a töltést.
A mennyi volt benne kérdésre csak kisütéssel lehet válaszolni, és akkor is csak az adott paraméterek szerinti értéket fogjuk megkapni. Szokott lenni a töltőkön ilyen mód hogy kisütés, ekkor a beállított árammal kisüti és méri a kivett energiát, amit aztán a töltésre átkapcsolva is mutat tovább, egészen a töltés befejezéséig, eddig lehet leolvasni, a töltés végén átkapcsol a betöltött energia értékére. -
gyapo11
őstag
válasz
sicc_innen
#9320
üzenetére
Igen, az 500 mA kicsit sok az 1900 mAh-hoz. A melegedés nem jó, akkor nem a töltésre fordítódik a bevitt energia hanem hőt termel, meg esetleg megindulhat a gázfejlődés is, ami még rosszabb. Kb. 50 fokig nincs gond, de efölött a komolyabb töltők visszavesznek vagy lekapcsolnak, esetleg lehet hűteni az akkukat. Az hogy 99 %-on megáll önmagában nem baj, csak tudni kellene a befolyó áramot, nem tudom azt kijelzi-e, az ugyanis a töltés vége felé erősen lecsökken, így nem okoz bajt, de nem melegedhetnek a cellák. Nyugodtan kiveheted 99 %-nál, az minimális mAh különbség, az akku ettől használható.
-
gyapo11
őstag
válasz
sicc_innen
#9318
üzenetére
Igen, a 200 mA nagyon kíméletes. Elírtam a számot, C/10-C/5 közötti áram az ajánlott, utóbbival közel 5 óra egy teljes töltés.
A ready to use akkuk lassan merülnek terhelés nélkül, de valamennyire igen, és nem tudom hogy gyártás után tele töltik-e. Mindenképpen érdemes használat előtt feltölteni, max rövid idő után leáll a töltés mert tele van, de csak így tudhatod, hogy hány villanásra számíthatsz az adott vakuval. -
gyapo11
őstag
válasz
sicc_innen
#9316
üzenetére
Nem tudom melyik töltőket ajánlottam, de általánosságban az akkut nem szabad túl nagy árammal tölteni, kivéve ha gyorsan kell a használathoz. De inkább legyen több akku, és C/10-C/20 árammal tölteni. Figyelni kell a túltöltésre, a korszerű töltők már dV/dT méréssel működnek, amikor az akku feszültsége a töltés végén elkezd csökkenni, akkor állítják le. A NiMH akkuknak nem kell formázás, nincs memória effektus, ha sokáig állt, és kicsit csökkenni látszik a kapacitása vagy növekedni a belső ellenállása, akkor lehet rá nyomni pár ciklus kisütést-töltést, ettől javulni szokott.
-
gyapo11
őstag
válasz
sicc_innen
#9314
üzenetére
Legutóbb májusban vettem Ladda akkukat, akkor még működött a fizetés, ezer valamennyi volt a postaköltség.
-
gyapo11
őstag
Találkozott-e valaki a gépek kis vakuja elé tehető infra átengedő szűrővel, ami vezérli a külső vaku(ka)t? Milyen névvel keressem?
-
gyapo11
őstag
A LiFePo4 pedig elvileg 3.2 V, nyilván a frissen töltött a legelején több, egy autóakku adatlapján láttam 3.55 V-ot ami nagyon hamar leesik 3.2-re. És 3.2 simán van két sorbakötött új elem. Amikor a vaku nem tölt, akkor ezt bírnia kell, töltés közben meg lejjeb is esik.
-
gyapo11
őstag
Az is lehet, bár inkább a nagy áramra szavaznék. A vakuk rettentően sok áramot föl tudnak venni a töltés elején, és ha az akkud ezt bírta adni az okozhat bajt. Főleg ha a régi vaku régen volt bekapcsolva, akkor a fő elkó ellustul és eleinte nem csak gyűjti hanem vezeti is az áramot, ez még további terhelést jelent a transzverternek és az akkunak. Aztán pár perc alatt visszaépül a szigetelőréteg az elektródákon és minden OK.
-
gyapo11
őstag
Az leginkább a kémiájától függ, hogy milyen anyag az anód és milyen a katód. Régebben volt a szén-cink elem 1.5 V-os, de mostanában alkáli tartósabb elemek (cink-mangándioxid) vannak meg van a lítium elem szintén 1.5 V. Ritkán mérek ilyen elemeket, de talán fél V-tal lehet magasabb amikor még új.
-
gyapo11
őstag
válasz
sicc_innen
#9299
üzenetére
1.5 V-os nekem nem ismerős akkuban. Csak olyat tudok, ami belül 3.6 V-os LiPo akku+elektronika, ezeknek a töltése legtöbbször microusb csatlakozón keresztül történik 5 V-ról, példa. De ezek nem jók vakukba, inkább óra, hőmérő, távirányító, kis fogyasztású eszközökbe.
A NiZn akkuk 1.6 V-osak, töltéskor 1.8-ig is fölmegy a feszültség, olyan töltő kell hozzá ami ezt tudja, meg olyan eszköz ami tolerálja a 1.5 V fölötti feszültséget.
A vakuk leírásában sokszor látni várható villanásszámot különböző áramforrásokkal, és nem a 1.5 V-os elemekkel tudnak többet, hanem az 1.2 V-os NiMH-val, mert az jobban terhelhető. Az elemeknek nagy terhelésnél leesik a feszültsége és tovább tart a feltöltés és kevesebb villanást tud. Van a 1.5 V-os lítium elem, ezekkel nincs gyakorlati tapasztalatom, a leírásuk szerint könnyű, sokáig tartja a töltését, nagy terhelést bír, de pl. az egyiknél olvastam névleges feszültség 1.5 V, kapocsfeszültség 1.8 V, óvatosan használnám értékesebb cucchoz, csak ha a gyártó igazolja hogy bírja a túlfeszültséget. -
gyapo11
őstag
válasz
sicc_innen
#9295
üzenetére
Elég keveset írnak a műszaki paraméterekről, de nagy eséllyel a LiitoKala jó.
A komolyabb általában drágábbat jelent, csak akkor érdemes olyat venni, ha valami szolgáltatására szükséged van. Pl. NiMH frissítés, drágább önmagában elvégzi a töltés-kisütési ciklusokat, vagy maghatározott darabot vagy addig amíg már nem növekszik tovább a kapacitás. De ez egy olcsóbb töltővel is elérhető ha tud kisütni, csak neked kell minden ciklus után fölírni a pillanatnyi kapacitást, újraindítani egy kisütési ciklust, és ezt addig ismételni, amíg már stabilizálódik az érték. Ha nem tud kisütni, akkor egy ellenállással és műszerrel kisütöd, integrálod az áram és a feszültség görbéket amit az 5 percenkénti leolvasásból rajzolsz. Jól látszik, hogy emberi közreműködéssel sok mindent lehet pótolni, de nagyon nem kényelmes, és valószínűleg nem is olyan pontos. -
gyapo11
őstag
válasz
sicc_innen
#9293
üzenetére
Nem tudom, nem néztem végig mindet. Az biztos ami nekem van: IPC-1 mindent tud, de csak AA és AAA NiCd, NiMH akkuk, Zanflare C4, ezt használom legtöbbet, mert egyszerre mutatja a 4 csatorna állapotát, LiitoKala Lii-500 NiMH és LiIon akkuk 26650 még éppen belefér, 4 helyes tölt-kisüt-mér, frissítést nem tudom, első találat. Van még egy Opus BT-C100-asom, ez egy helyes de még többet tud. Ezek mind lcd kijelzősek, van még régebbi pár töltőm, ledek jelzik hogy hol tart, azokat már nem használom, kell az info, sokszor nem várom meg a töltés végét. Ezért fontos a nagyobb áram is, mert a töltés elején még nem nagyon melegszik az akku, minden áramot kémiai folyamatra használ, és ha sietek akkor csak langyosságig engedem de nagy árammal.
-
gyapo11
őstag
válasz
sicc_innen
#9291
üzenetére
Töltés szempontból nem különbözik a hagyományos NiMh akkuktól, de azért egy normális töltő sosem árt. Ez azt jelenti, hogy nem adott feszültségen kapcsol ki hanem dV/dT értéket figyeli, van tesztelős módja, gyengébbek töltés közben mérik a betöltött energiát, jobbaknak van kisütés közbeni tesztelő módja is, választható a töltési és a kisütési áram, figyeli a cella hőfokát, és egy határt elérve kikapcsolja a töltést hogy lehűljön, esetleg van regeneráló módja is. IPC-1 vagy 1L volt régebben a mindent tudó, mostanában inkább Kínából Liitokala, Nitecore, Zanflare, Skyrc, Astrolux ismerős nevek. Fontos még, hogy cellánként is tudjon tölteni, ha két cellát egyszerre tud csak, akkor sorbakötve tölt, az nem jó.
-
gyapo11
őstag
TTL jó, mert akárhol van a vaku, bármilyen fényformálás után eri el a fény a tárgyat, a gép megméri a szükséges erőt és a vaku akkorát fog villanni. A manuál mód akkor kell ha egyszerű kioldóval használod, így a TTL nem működik, kézzel kell beállítani az erőt vagy próbafelvételekkel vagy vakufénymérővel vagy számolással. A slave mód meg akkor jó, ha van másik vezérelt vaku és arra rásegít, vagy kis vaku van a vázban és azzal el lehet villantani, nem kell drót vagy vezeték nélküli kioldó.
-
gyapo11
őstag
A gépek kis vakuja 10-12 körüli irányszámúak szoktak lenni, ehhez képest a Godox TT350 36-os irányszáma is bajnok, egy Yongnuo 685 meg dupla bajnok. Ha használt is szóba jöhet, akkor pl. a Metznek vannak jó kis rendszervakui különféle gépekre, pl. a Metz 58 AF-1 Canon rendszervaku, tehát tudja a TTL-t meg sok egyebet, de van automata módja is, ami a saját szenzorával határozza meg a szükséges villanást bármilyen géppel kioldva is. Emellé van egy 58-as irányszáma (iso 100, 105 mm), egyetlen dologra kell figyelni, hogy a távolság és a blende szorzata iso 100-on ne lépje át az 58-at, a többit intézi a vaku. De iso 800-zal már ez a szám 160. 4-es blendével 40 m-ig jó vagy. Ha 50 mm-es obival fotózol, akkor az irányszám 100-as isoval 42, 800-zal 116, még így is elég a fény 29 m-ig.
-
gyapo11
őstag
Az, amikor csinálsz valamit a fénnyel mielőtt eléri a témát. Szétosztod diffúzorral, softboxszal, ernyővel, visszavered derítőlappal, ernyővel, fallal, plafonnal. Ezekkel tudod változtatni a fény irányát, erejét, színét, a megvilágított felület nagyságát, a fénysugár/fényfolt formáját.
-
gyapo11
őstag
válasz
sicc_innen
#9233
üzenetére
Nem tudom mennyibe kerül egy ilyen vezeték, de lehet hogy nem sokkal drágább egy vezeték nélküli adó-vevő pár, vagy még jobb lenne egy adó a Godoxhoz ha van benne vevő, a TT350-ben van azt tudom.
-
gyapo11
őstag
válasz
sicc_innen
#9231
üzenetére
Akkor a gépre kell tenned a Godoxot, és ha van master módja akkor kevés fényt fog hozzáadni az expóhoz, esetleg tehetsz elé infra szűrőt. A másik két vaku lesz a fényed. Vagy eltereled a fényét két derítőlappal, hogy onnan menjen a fény a témára ahonnan eredetileg is szeretnéd. Mondjuk levesz a két tükrözés, szóval nagyot kell villantani.
-
gyapo11
őstag
válasz
sicc_innen
#9228
üzenetére
A Godoxot süsd el távkioldóval, és annak a fénye elsüti a másik kettőt. TTL persze így nem lesz.
-
gyapo11
őstag
Így van ahogy írod. Kültér nálam nem annyira játszik. Eddig vakuval meg elemlámpával fotóztam kisebb tárgyakat, de persze direktben nem jó. Vettem derítő lapokat, de azok kézbe valók és nincs mindig segítség. Tehát kell valami állványra szerelhető, ernyő, softbox. A tárgyhoz képest nagyobb fényfolt kell, ezért jött az ernyő ötlet, de pl. hwaprón 2 50x70-es softbox állvánnyal és 2 135 W-os fénycsővel 20-ezer, csak nekem nem fénycsöves kell hanem vakut tennék bele. Szóval lehet még lesz kedvező áró softbox ajánlat.
-
gyapo11
őstag
OK, köszi, gondoltam, hogy az áttetszőnek sok fény kell. Nekem is furcsák a szemben látszó bármik, akár a kör, akár a valamilyen alakú softbox, sajnos ezt csak baromi nagy mérettel lehet kompenzálni, azt meg nem akarok. De akkor még mindig inkább a kör alakú fényfolt mint valami szögletes. Vagy utómunkával kiszedni ha kevés képből kell.
-
gyapo11
őstag
Az áttetsző és a visszaverő esernyőknek milyen előnyük-hátrányuk van a másikkal szemben?
Az áttetszőt meg lehet villantani teljes felületén (ha eltekintünk az ernyő kerek formájától és a fényfolt téglalap alakjától), és ennek a felületnek minden pontjából mennek a fénysugarak minden irányba. A visszaverő ernyő nagyjából fókuszálni tudná a fényt ha a vaku a gyújtópontban lenne és vagy 300 fokban gömbszimmetrikusan sugározna, de ez nem így van. Ennek ellenére talán több fényt ad előre irányban, tehát kisebb energiát kell elhasználni egy expóra. Jól gondolom? -
gyapo11
őstag
válasz
Canonfan
#9213
üzenetére
Hát én ritkán használok vakut, akkor se rendezvényen, ha nem villan akkor cserélem az akkukat. Szóval nemigen tudnék válaszolni, hogy mennyire pontos. A ceruzaakkukat nem tartom benne, és időnként más eszközökben is használom, ezért néha töltöm is, nagyjából mindig szinte tele vannak amikor beteszem a vakuba.
-
gyapo11
őstag
válasz
Canonfan
#9211
üzenetére
Hosszútávú tapasztalatot nem tudok írni, de hátha így is tudod hasznosítani.
Canon 6d - Yongnuo 685 tökéletes
Nikon D200 - Yongnuo 468 II gépre téve villan de kicsit, vezeték nélküli kioldóval jól villan de csak manual módban, ttl-ben nem
Sony A7 - Godox TT-350s illesztési problémája van, ha simán rátolom a vakut a gépre akkor nagy eséllyel nem működik, ha balra forgatva szorítom meg a rögzítő csavart, akkor nagy eséllyel tökéletes. Azok a kis érintkezők nem volt jó ötlet a Sonytól. -
gyapo11
őstag
A kézikönyve szerint van benne rádió:
TT600 has 2.4G ratio transmission (Master/Slave)
Viszont a TT350-et nem említi:
As TT600 adopts Godox wireless X system, it is compatible with
AD360II-C、AD360II-N、TT685C、TT685N、X1T-C、X1T-N
wireless control, etc.
De a TT350 kézikönyve szerint oda-vissza megy a dolog:
When using Godox 2.4G wireless X system, TT350S is perfectly
compatible with other products of our company.
As a master unit, TT350S can control the following slave unit
models: AD600, AD600M, AD360II-C, AD360II-N, V860IIS, V850II,
TT685S, TT600.
As a slave unit, TT350S can be controlled by the following master
unit models: X1T-S, V860IIS, V850II, TT685S, TT600. -
gyapo11
őstag
Stúdió vakum nincs és nem is fotóztam vele, szóval ebben nem tudok véleményt nyilvánítani. Vakuval már kattintottam párat, és már a filmes időkben az 1 fokozatú vakukkal feltűnt, hogy ha nem direktben kapja a fényt a téma hanem plafonról vagy falról visszaverődve, akkor csúnyán alulexpós tud lenni az irányszámból számított blendével. Nameg pár évet iskolában is eltöltöttem, ott is volt szó azért fénytanról, optikáról, meg pár könyvet is sikerült elolvasni a fotózásról, mint gondolom itt sok embernek.
A kérdésnek az alap dolgokra irányuló részére próbáltam válaszolni, hogy vakufénymérő nélkül hogy lehet megtudni a szükséges blendét. Stúdió vakura is igaz, de a fényformálók már módosítják a dolgokat, ez tény.Új kérdés: sok vakun van S1 és S2 mód, ilyenkor az első vagy a második villanásra működik. Viszont a Panasonic GX7-es manualjában mintha olyan vezérlésről lenne szó mint a vezeték nélküli vakukioldók, amik teljes TTL kommunikációt átvisznek. Lehetséges lenne, hogy egy villanásnak látszó pillanat alatt átvillantja a vakuba a beállított értékeket? Ha igen milyen vakuba?
-
gyapo11
őstag
Igen, mindenféle akadály, ami a fény útjába kerül módosítja az irányszámot. És ezt nehéz lenne számolni, inkább vagy a gyári adat vagy mérés eredménye használható.
A kijelzőn nézett képhez szerintem fordítva kell próbálkozni, vagyis a számítógépről átmásolni a fényképezőbe tuti jó képeket, és azt megjegyezni, hogy azok hogy néznek ki. Persze a fényképező kijelzőjének a fényerejét nem szabad módosítani, és egy megfelelő takarás sem árt, hogy a változó környezeti fények se rontsák el a látványt.
f/2.8-on használhassam, és mondjuk 1/8 teljesítménynél mekkora rekeszérték kellene?
Ez így nem jó, vagy 2.8 vagy ami az irányszámból kijön.
50 mm-en 1/8 teljesítménnyel 14.1 az irányszám, 2 m távolsághoz 7-es blende tartozik. Az irányszám a távolság és a blende szorzata. Ha megadod a távolságot, a zoomot, a blendét és a teljesítményt is, akkor már csak az isoval lehetne korrigálni. 50-es isoval 3.5-ös blende kell, a 2.8-as az kb. lehet 40-es iso.APSC vázzal inkább fölfelé kell szorozni, mert egy 50-es obival nem kerül rá a szenzorra az a képfelület mint ff szenzorra, hanem a cropfaktorral növelt gyújtótávú obi képét rajzolja ki. A vaku zoomját is növelni lehet mondjuk 75 mm-re, így viszont már ugyanaz a fénymennyiség kisebb felületre kerül, vagyis nő az irányszám. De ennek még nem jártam utána, hogy hogy kell kiszámolni.
Szerintem is az a jó, ha a vaku kitölti a softbox felületét. A vakuból kijön egy adott fénymennyiség, ezt a további fényterelők szétosztók nem befolyásolják. De azt igen, hogy ebből a fénymennyiségből mennyi jut a tárgyra. Nagyjából mindegy, hogy a softbox közepén világítasz meg egy kisebb felületet 50 mm-es zoommal, vagy egy nagyobbat 24 mm-essel vagy még kisebbel. Viszont a tárgyon már nem lesz ugyanaz a megvilágítás és nem erőre hanem irányra. Nem mindegy, hogy egy 20 centis átmérőjű körből jön a fény vagy egy 1 m-es átmérőjűből.
Van kalkulátor, angolul GN guide number az irányszám:
https://en.wikipedia.org/wiki/Guide_number
https://www.scantips.com/lights/flashbasics1c.html
https://www.jmpeltier.com/guide-numbers-explained-manual-flash-calculator-chart/
https://meownoid.pro/manual-flash-calculator/TTL vakuzásnál nem kell számolni, csak arra kell figyelni, hogy ki tudja-e villantani a vaku a szükséges fénymennyiséget. És ennek meghatározásához is az irányszám kell.
-
gyapo11
őstag
Erre való a vaku irányszáma. Táblázatból ki kell nézni iso100-ra meg zoom állásra, két blendénként duplázódik vagy feleződik, ugyanez igaz a vakuteljesítményre is. Ha megvan az irányszám, akkor már csak a vaku és a tárgy közötti távolsággal kell elosztani és megvan a blende.
#9185-ben ott a táblázat, 200 mm-es zoommal 56-ot tud a vaku 1/1 teljesítménnyel.
Pl. 50 mm-es zoom állással 1/4 vakuteljesítménnyel 20 az irányszám iso400-on már 40, ha a tárgy 4 m-re van a vakutól, akkor 11-es blende kell. Ha leveszed a vaku teljesítményét 1/16-odra, akkor 5.6-os blende. -
gyapo11
őstag
válasz
McDuglas
#9188
üzenetére
Valamikor régen mértem, onnan van a kb. 300 V-os info. Ezek a vakuk persze ma már nem érnek szinte semmit, viszont az egyik fényérzékelős, be tudja állítani magának a szükséges fénymennyiséget. A másik meg két lámpás 160 Ws-os, kisebb zoomolás is bele van építve. Szóval piaci értéke alig van de használati lenne ha ki tudnám oldani.
De csak fényképezőgépekhez találtam talpfeszültség infókat, amik 5-12 V körüliek, ha a kioldók is ilyenek, akkor csak építeni lehet megfelelő illesztést. -
gyapo11
őstag
Van még régről két vakum, de még a filmes gépek idejéből, amikor nem számított a talpfeszültség, simán 300 V környékén volt, ezt zárta rövidre a gépben az érintkező. Ha szeretném ezeket használni a mai digitális gépekhez, akkor közvetlenül a gépre nem jó ekkora feszültséget adni. Vezeték nélküli kioldóra gondoltam, de azok vajon mekkora feszültséget tudnak kezelni? Megadják-e valamelyikhez ezt az adatot?
-
gyapo11
őstag
Kerestem irányszám fókusztávolságra meg irányszám gyújtótávra, de nem volt találat.
Szóval van egy vaku ISO 100-on 200 mm-re állítva a fókuszt 60-as az irányszám. Az a kérdésem, hogy hogyan kell ezt átszámolni más gyújtótávú obira?
10 m-re 6-os blendével kell fotózni.
50-es obi azonos tárgytávolsággal 4-szer akkora átlójú téglalapot fog be, ami 16-szor akkora felület, tehát 50-re állítva a vaku fókuszát 4 blendét nyitni kell, vagyis az irányszám 15 lesz. Jó ez a számolás?
Új hozzászólás Aktív témák
- Új, magyar garanciás Panasonic S 20-60mm
- Canon Extender EF 1.4x III és Canon Extender 2x III telekonverter - Újszerű -
- Canon EF 100-400mm f/4.5-5.6L II IS USM teleobjektív álcázóval
- Sigma 28-105mm f/2.8 ART - DG DN (Sony E)
- Eladó Nikon D500, 17-55 mm 2.8, 18-140 mm 3.5-5.6, markolat, tartozékok egyben vagy külön
- szinteÚJ, dobozos Dell Pro 14 Core Ultra 7 255U 32GB DDR5 1TB AI PC FHD+ 1 év garancia
- Új Asus Zenbook S14 WQXGA OLED 120Hz Ultra7 258V 32GB 1TB SSD Intel Arc 140V 16GB Win11 Garancia
- Akciós áron eladó HP Dragonfly G3 /I7-1265U/32 GB/512B SSD/13,5"/FHD+/400nit/Touch
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 5 5600X 16/32/64GB RAM RX 7600 8GB GAMER PC termékbeszámítással
- AKCIÓS ! MacBook Pro 16" M1 Pro 16GB RAM 512GB SSD! 1 év garancia!
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest
Valamelyik nap játszottam vakukkal, és slave a plafon felé master a szőnyeg felé fordítva 30 centivel a talaj fölött 1/128-ad fényerővel simán elvillantotta a slave vakut. Szóval hihető, hogy ha oldalra ki tud jönni a fény akkor a tárgyon már kevés lesz de a vakut működteti. Főleg ha a kisvaku teljes erővel fog villanni, mert a mérő villantásnál a gép nem fog fényt látni és föltekeri a vakut maxra.
