Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • BoB

    Topikgazda

    válasz Archttila #6794 üzenetére

    A hivatalos wiki-t kell követni és nincs kavarodás.
    [link]

    Amúgy mivel a felső sor nem tartalmaz kernelt, ezért kizárásos alapon az alsó.

    [ Szerkesztve ]

    You may corrupt the souls of men, but I am steel. I am doom.

  • Siriusb

    veterán

    válasz Archttila #6803 üzenetére

    Szerintem 16 GB RAM-nál nem kell swap. Ha mégis olyan dolgaid vannak (virtualizálsz stb), ami megenné, bármikor létrehozhatsz egy swap fájlt.

    EFI partícióra min 260MB-t javasol a wiki, gondolom nem tervezel semmi rendkívülit, szóval az 500-nak elégnek kell lennie.

  • Frawly

    veterán

    válasz Archttila #6803 üzenetére

    A cfdisk után nem feltétlen kell a -z kapcsoló. Az csak arra való, hogy ha lenne már a meghajtón valamilyen partíciós tábla, akkor nem abba particionál, hanem teljesen új, üres partíciós táblát kezd, ír fel, olyat, amilyet kérsz, gpt vagy dos/mbr. Nyilván ha EFI boot van, akkor gpt kell.

    Az SSD partícióeltolása miatt nem kell aggódni, a cfdisk modern tool, eleve 1024K-val tolja el a partíciókat, ami mindenfajta SSD-hez és modern HDD-hez megfelelő.

    Hacsak nem akarsz hibernálni, 16 GB RAM mellett szerintem semmilyen swap nem kell, nem hogy swap partíció. Ha esetleg később mégis szükséges lenne swapra, azt lehet fájlként is létrehozni, pl. 8 gigás swap fájlt így tudsz akármikor, telepítés után is létrehozni:
    dd if=/dev/zero of=/elérési/út/swapfile bs=1M count=8192
    mkswap /elérési/út/swapfile
    swapon /elérési/út/swapfile
    Illetve be kell tenni a /etc/fstab-ba is ezt a sort:
    /eléséri/út/swapfile none swap defaults 0 0

    Az Arch-nak nem kell nagy EFI partíció, jelenleg nekem 100 megás van, és abból is 51 MB szabad. Ha egyedüli rendszered az Arch azon a lemezen, akkor neked se kell nagyobb. Csak egyes disztróknál kell nagyobb, mint az Ubuntu, Debian alapúak, meg Void, amelyek otthagyják a régi kerneleket szaporodni. De adhatsz végül is 500 megát is neki, 400 mega ide vagy oda ma már nem tétel. De csak Archhoz overkill az 500 MB. Az EFI partíció típusának EFI system-et kell megadni, és az Arch Wiki alapján mkfs.vfat-tal FAT32-re kell formázni.

    EFI bootoláshoz nem kell GRUB sem, az Arch Wiki systemd-boot cikke alapján csináld.

    Root partíciónak annyit adj, amennyire szükséged szokott lenni, nálam 50 giga van, de az overkill, nagyját nem használom, 11 GB-ból megáll a teljesen belakott Arch telepítésem, de aki nagyon fullos, GUI-s, DE-s kiszerelésben használja, annál sem hinném, hogy 20-30 gigánál többre szükség lenne, én is csak biztos, ami biztos alapon szabtam ilyen nagyra. Persze ez mindenkinél felhasználásfüggő, mennyi programot, csomagot telepít, hol van a Steam mappája, stb..

    A maradékot (~461 GB) meg adhatod /home-nak, ahol nem csak az user home mappája lehet, hanem használhatod általános adatpartíciónak is, bármilyen adat tárolósára, torrent, dokumentumok, portable programok, stb..

    Partíciókat, ha csak speciális igény nincs, simán, ext4-re kell formázni.

  • Shyciii

    veterán

    válasz Archttila #6810 üzenetére

    Szerintem WM-ek között az Openbox a legjobb, csak én nem tint2-vel használtam (keveset tud), hanem polybar-al. A config fileokat én pl meg is tartottam, ha a Bspwm tiling manager nem jönne be.

    [ Szerkesztve ]

  • Frawly

    veterán

    válasz Archttila #6809 üzenetére

    Igazából már bármelyik linuxos particionálóprogram 1024K-n alignál, már a windwososak is. A rossz eltolás csak akkor szokott fenyegetni, ha a kedves user XP-vel meg hasonló retró régiséggel particionál, vagy valami elavult, régi verziós particonálóprogrammal, esetleg klónozásnál szúrja el az eltolást, ha HDD-s rendszerről klónoz SSD-re.

    A swap kötelező használata bullshit. 0,5-4 GB RAM-nál még talán elment a biztonság kedvéért pár giga swap, biztos, ami biztos, hátha egyszer mégis kell alapon, de 16 és 16+ GB RAM mellett, átlag felhasználásnál a rendszer nem fog hozzányúlni, hiába van, már 8 GB RAM-nál sem nagyon szokott beleírogatni, csak jelképesen pár KB-okat. Egy kivétel, ha valami nagyon speciális alkalmazást használsz, ami rendellenesen sok memóriát eszik, pl. nagy fejlesztőkörnyezetekben több gigás projekteket nyitogatsz meg, meg 3D renderelés, SQL szerver, meg képszerkesztőben sok gigapixeles poszterek, térképek szerkesztése, videóvágó progikban hatalmas felbontású és sávszélű nyers videók szerkesztése és effektezése, nagyobb virtuális gépek vagy egyszerre több virtuális gép futtatása, hasonlók, de ez ugye nem átlagos, normál felhasználás többé. De normál felhasználásnál ilyen Arch + Xfce és Arch + Openbox rendszer alá már a 16 GB RAM is overkill.

    Az Xfce-vel nincs semmi baj, de az Openbox érdemesebb lenne, azt egyszer konfigolod be, és évekig szolgál. Jelenleg én is Openbox-on vagyok Polybar-ral. Értelmes felhasználással még sose használtam ki a 16 GB RAM-ot, talán 1-2× ment el a memóriahasználat 8-12 gigáig, mikor annyira sok minden meg volt nyitva (meg még KDE futott), meg 2× fogyott el a memória, de az nem értelmes felhasználásnál, hanem bug miatt a Chrome/Chromium kapott memory leaket. De igazából minimális swap mellett, minimalistább rendszernél (minimalista WM, terminálos alkalmazások, Firefox) még 4 GB RAM-mal is el lehet lenni, de azért a 8GB ma már ajánlott átlag usernek, aki bloatabb, full DE-ket használ, meg nagyobb GUI-s programokat, GIMP, LibreOffice, KDEnlive, Atom vagy Visual Code, Chrome/Chromium, stb..

    Persze annyiból meg a 16 GB RAM is megéri, hogy nem sokkal drágább, mint a 8, és a Linux kernel akkor is befogja valamire a kihasználatlan részt, ha nincs kihasználva. Befogja eszközök, fájlrendszerek cache-elésére, így használva van valamire, nem csak az van, hogy ott áll üresen a memória kihasználatlanul. Át lehet bele tenni a böngészőcache-t, stb., lehet bele tmpfs ramdrive-ot csinálni benne, stb., így mindig kihasználható a parlagon maradt üres RAM. Olyan nincs, hogy valakit azért vitt el a mentő, mert túl sok RAM-ja volt. Talán utoljára Win9x-en emlékszek olyanra, hogy default beállíton gond volt, ha 1 GB-nál több RAM-ot tettél alá, de erre is volt hack, hogy menjen, meg többet lásson.

    Igazából EFI partíciónál is mindegy mekkora, amíg a szükséges EFI fájlok, kernelek ráférnek. Akár még egy FAT12-es floppy is lehet EFI meghajtó, nyilván így senki nem használja. Meg lehetne akár egy 20 megás FAT16 partíció is. Ez a legtöbb oldal által emlegetett 250-500 gigás FAT32 EFI partíció is csak azért van ajánlva, hogy ha utóbb mégis több OS-t teszel fel rá, és gyűlnek rajta az EFI fájlok, akkor ne fussál ki a helyből, meg a Windowsnak is ugyebár kellhet rajta a hely. De Windowsnál sem gond ez, vagy másik dual/multiboot OS-nél, ha azokat másik meghajtóra telepíted, amiknek saját EFI partíciója van.

    Legutóbb egy brit csávón röhögtem, saját YouTube-csatornája van, és a 20.04-es Deepin Ubunturól csinált review-t. Miután végzett a rendszer bemutatásával, a videó végén benyögte, hogy a bemutatott rendszer csak tesztrendszer volt, ha magának telepítené fel tartós használatra, lenne swap. A háttérben látszott, hogy megy neki a htop, benne mutatja a 32 GB RAM-ot, amiből talán 2-3 giga volt kihasználva (ebben már cache/buffer is benne volt). Ja, arra tényleg létfeltétel úgy a swap, már így is ~29 gigabájt állt csak benne üresen. De ugyanez volt a DistroTube csatornás fazonnál, aki eleve 32 giga RAM-mal vette a gépet, ami eleve nem volt kihasználva, 20+ giga rendszeresen ott volt neki kihasználatlanul (minimalista WM, terminálos alkamazások futnak csak nála, legfeljebb 1-2 kisebb VirtualBox gép meg OBS, amivel FullHD-ben streamel, és utóbbi sem eszik pár giga RAM-nál többet, meg néhány opensource játék, amik megint nem esznek 4 gigánál több RAM-ot), de felbővítette 64 gigára, mert az kell. Nála enyhítő körülmény, hogy legalább a swapot nem erőlteti, az lenne még csak szép. Holott a felhasználása beleférne simán 16 GB-ba úgy, hogy szintén nem lenne szüksége swapra.

    Az ilyen 16 GB RAM Windowson is csak akkor szűk, ha spéci felhasználás van, vagy valaki olyan gamer, hogy a legújabb játékokat is 4K-ben erőlteti, és még mellette streameli is a játékot. Ilyenkor már valóban néhol nem lehet elég 16 GB RAM, de ilyenkor is csak minimálisan kéne neki több, és ez sem azért van, mert az adott cucc nem férne bele a memóriába, de a Windows memóriakezelése, memóriahasználata eleve nem olyan hatékony, mint a Linuxszé. De aki csak sima gamer, FullHD-ban játszik, átlag felhasználás, annak még Win10 alatt is bőven elég a 16 GB RAM, a legeslegújabb játékokhoz is.

  • Frawly

    veterán

    válasz Archttila #6810 üzenetére

    A WM attól függ, hogy hogy használod a gépet. Mennyire használsz csak GUI-s programokat, vagy mennyire csak terminálosokat, milyen programokat és azokból hányat futtatsz egymás mellett, pl. vannak-e ilyen nagyobb szerkesztőprogramok, amik sokféle eszköztárral, dokkal, ablakkal, alablakkal dolgoznak (pl. GIMP). Mennyire akarsz 3D effekteket és egyéb csicsát, mekkora képernyőt, felbontást használsz, hány darab monitorhoz milyen multimonitor kezelést igényelsz.

    WM-nél a „jobb” nem nagyon értelmezhető, legfeljebb adott felhasználásra lehetnek minimalistább, egyszerűbb, kevesebb erőforrást lekötő WM-ek, de ezek sem mindenkinek jobbak, és általában ezek terminálos/TUI felhasználást feltételeznek, meg azt, hogy mindent billentyűzetről vezérelsz, és nem akarsz egerezni.

    Az Openbox elég népszerű, mert kellően minimalista, mégse olyan fapados, hogy egerezős, GUI-s usernek használhatatlan legyen. Egy elég reális köztes alternatíva bárkinek, bloat rendszert és minimalista terminálos workflow-t használó usernek is elmehet.

    Persze annyiból már az Openbox is fapados, hogy se háttérképkezelés, se dokk/panelkezelés nincs benne, se mindenféle vágólap/rendszerértesítő, billkiosztás-váltó service, nem tartalmaz GPU kompozitálást, ezekről mind magadnak kell gondoskodni 3rd party csomag telepítésével és konfigurálásával, saját DE-t kell építeni belőle, mert default csak egy szürke háttérrel meg egy magától nem frissülő jobb egérklikkes „Start”-szerű menüvel jön és kifújt. Így pl. neked érdemes lehet Openboxhoz picom kompozitort, Tint2-panelt, xfce4-clipman-t feltenni hozzá, a menüje frissítéséhez mmaker-t, esetleg valami másik alkalmazásindító menüt kínáló alkalmazást, rendszerértesítőt (pl. Dunst), háttérképkezelésre feh vagy nitrogen, témázáshoz Obconf, asztali ikonok kezelésre PCmanFM, és még lehetne hosszan sorolni.

    Meg annyiból limitált az Openbox, hogy pl. csak monokróm képi elemekkel (xpm-képformátum) témázható. Meg egyesek a virtuális desktop, multimonitor kezelését, tiling képességeit fapadosnak tartják.

    Mondom, mindenkinek a saját igényei, felhasználása, gépe szabad felhasználható erőforrásai szabják meg, hogy mi a jobb WM neki, és azokhoz mit tegyen fel. Ez idővel is változhat, mert még Linux alatt is változhatnak idővel az ember felhasználási szokásai.

  • Shyciii

    veterán

    válasz Archttila #6813 üzenetére

    Ha akarsz egy löketet a konfiguráláshoz, hogy ne menjen el több időd, mint szeretnéd, akkor szólj. Én több, mint 1 évig használtam (polybar-t még most is), és még a konfig fileok is megvannak. Abból tudsz ihletet meríteni magadnak, ha gondolod.

  • Shyciii

    veterán

    válasz Archttila #6818 üzenetére

    Én openbox alatt a következőket használtam:
    Terminál - Termite
    Telefon felcsatolása - gvfs-mtp
    Hangkeltő - Pulseaudio

    Egyébként az Openbox konfigurálása rém egyszerű (pláne aki ismeri az XML nyelvet). Igazából gyorsan meg vagy vele, ha pontosan tudod, hogy mit szeretnél. Inkább a polybar testreszabása lesz hosszadalmasabb, mert ott több próbát fogsz tenni, me rájössz, hogy inkább mgis más sorrendbe akarod kirakni, vagy inkább ezt középre, vagy inkbb mégse kell, mást jelenítenél meg :D
    Openbox alatt a témázás, automatikus elindulások, billentyű konfigok, ablakok viselkedése stb gyorsan megvan.

  • Shyciii

    veterán

    válasz Archttila #6856 üzenetére

    Openbox, Awesome egyremegy. Mindkettő dinamikus WM.Ugyanazt adják részben. Mondjuk az Awesome több erőforrást használ, mint az Openbox. Xmonad már más tészta. Ő más elven működik, mert ő tiling window manager. Ráadásul a Haskell leírónyelve nem user friendly, úgyhogy pont rosszal próbálkoztál :) Mindenesetre el kellene döntened, hogy dynamic, vagy tiling WM érdekel :)

  • Shyciii

    veterán

    válasz Archttila #6879 üzenetére

    Mert szerintem nem azaz UUID-je. Ha megnézem az fdiisk-el az enyémeimet, akkor legalábbis nem az.
    Szerintem inkább a blkid parancsot használd, hogy kiderítsd mi is azaz UUID, amit tudsz használni a csatoláshoz.
    De jó az lsblk -f is. Én mindig ezekből nyertem ki az UUID értékét.

    [ Szerkesztve ]

  • Archttila

    veterán

    LOGOUT blog

    válasz Archttila #6881 üzenetére

    Nem, sajnos mégsem jó:

    blkid
    [alucard@desktop ~]$ sudo blkid
    /dev/mmcblk0p1: SEC_TYPE="msdos" LABEL_FATBOOT="desktop" LABEL="desktop" UUID="3D33-128E" BLOCK_SIZE="512" TYPE="vfat" PARTUUID="25aae5bf-01"
    /dev/mmcblk0p2: LABEL="desktop" UUID="822a76e2-6287-49ee-9198-264010321f78" BLOCK_SIZE="4096" TYPE="ext4" PARTUUID="25aae5bf-02"
    /dev/sda1: PARTUUID="0e6e9bbc-add8-6e40-899c-29a261542086"

    mount
    [alucard@desktop ~]$ sudo mount -a
    mount: /mnt/PiDrive1: can't find UUID=0e6e9bbc-add8-6e40-899c-29a261542086.

    Nem az van, hogy a GPT meghajtókat máshogyan kell jegyezni az fstab-ban?

    fstab
    proc /proc proc defaults 0 0
    /dev/mmcblk0p1 /boot vfat defaults 0 2
    /dev/mmcblk0p2 / ext4 defaults,noatime 0 1
    UUID=0e6e9bbc-add8-6e40-899c-29a261542086 /mnt/PiDrive1 ext4 defaults,noatime 0 1

    Nem volt még GPT-s HDD-m, de így lehet nem is lesz :D

    [ Szerkesztve ]

    Passionate about minimalistic software, the Linux philosophy, and having fun. SFF enthusiast.

  • Archttila

    veterán

    LOGOUT blog

    válasz Archttila #6882 üzenetére

    Inkább nem írnám le mi volt a gond :D

    Passionate about minimalistic software, the Linux philosophy, and having fun. SFF enthusiast.

  • Sonja

    veterán

    válasz Archttila #6883 üzenetére

    Nem az, hogy PARTUUID-t kell írni az fstab-ba?! :F :B Tehát így:

    PARTUUID=0e6e9bbc-add8-6e40-899c-29a261542086 /mnt/PiDrive1 ext4 defaults,noatime 0 1

    Ha csalódni akarsz, bízz az emberekben!

  • Frawly

    veterán

    válasz Archttila #6882 üzenetére

    Tegyük tisztába: UUID-ből háromféle is van egy lemezen, függetlenül attól, hogy GPT vagy MBR/dos. Van a
    1) lemez-UUID, ez a partíciós táblához tartozik, akkor generálódik újra, ha újrainicializálod a lemezt, új partíciós táblával
    2) PARTUUID, ez a partíciók UUID-je, minden partícióhoz, partíció újra létrehozásával új generálódik
    3) fájlrendszer-UUID, ez nem a partícióhoz, hanem a rajta lévő fájlrendszerhez tartozik. Ez formázáskor generálódik újra (pl. mkfs.akármi). fstab-ban az UUID=akár-mi-csoda érték erre az UUID-re utal, ezt szokták UUID-n érteni, amikor ilyen néven emlegetik.

    Na, már most a te kimenetedben világosan látszik, hogy a blkid-vel a PARTUUID-t kérdezted le, de az fstab-ba a fájlrendszer-UUID-t írtad be, ezért nem egyezik. Bármelyiket megadhatod, de akkor használd következetesen, ne keverd őket.

    Ez a jó az Archban, egyszer megszenvedsz vele, megtanulod mi hogy működik, onnantól megtanultad magadnak megoldani, supportálni, semmilyen Calamares, meg Canoical-fasz-ez Installerre, meg Red Hótt supportjára nem leszel rászorulva soha többé, hogy mindenféle csilivili installereken, és 200 megás Gtk-hegyeken keresztül védjenek meg öltönyös-nyakkendős, céges-trenddiktátor idióták.

    [ Szerkesztve ]

  • Shyciii

    veterán

    válasz Archttila #6887 üzenetére

    Zathura, de pl én böngészővel nyitom meg. Az amúgyis fent van, így nem kell még egy progit felraknom csak ez miatt.

  • Frawly

    veterán

    válasz Archttila #6886 üzenetére

    A proc bejegyzés nem szükséges bele, legalábbis én nem tudok olyan felállást elképzelni, ahol kellhet. Vedd ki, legfeljebb mentsd el a mostani fstab-ot biztonsági másolatként, és ha nem bootolna mégse (kötve hiszem, de tegyük fel a legrosszabbat), akkor bebootsz egy Arch-iso-t vagy akármilyen Live Linuxot és visszamásolod a régi változatot.

    Pdf-olvasóra Zathura, bár lehet nem fog tetszeni, hogy főleg billentyűzetes irányításra tervezték, ezért nincs menürendszere (de egérrel is irányítható, csak kattitantani nem tudsz mire), de cserébe villámgyors, extra lightweight, pluginekkel kezel Djvu, ps, Comicbook formátumokat is. Esetleg xpdf, mupdf, qpdfview.

    Bár attól is függ, hogy milyen formátumok támogatását akarod tőle, milyen grafikus környezetet használsz most. Mert pl. ha KDE, akkor egy Okular is pehelysúlyúbb, mint egy Acrobat Reader vagy egy Foxit Reader. Ha Gnome vagy más Gtk-s felület, Mate, Cinnamon, Xfce, akkor az Evince sem annyira bloat, mert azok a libek, amiket használna, már eleve be vannak töltve a rendszeren.

  • Frawly

    veterán

    válasz Archttila #6890 üzenetére

    RPi-re talán elmegy az Xfce, de a sima Openbox, vagy IceWM vagy hasonló jobb lenne. Meg pdf-nézőnek mindenképp Zathura akkor, ha Single Board Computerről van szó.

    A picom bekonfigolható, hogy vsync legyen csak benne (meg hardveres OpenGL gyorsítás, hogy ne szaggasson a grafikus felület, ha görgetsz meg ablakot mozgatsz):
    picom --backend glx --vsync

    Persze mellette az Xfce saját kompozitorát teljesen tiltsd le.

    A Chromium picom-os tiltólistázásával pontosan mit akarsz elérni? SBC-re egyébként Chromium helyett Firefox vagy Pale Moon, erőforrás-takarékosabb. A Chrome, Chromium, és a rajtuk alapuló böngészők, Vivaldi, Opera jobban eszik az erőforrást, ami nagyon korlátozott ilyen RPi-szintű gépeken. A B550-es Ryzenen mindegy, annak nem kottyan meg semmi, de egy ilyen kompakt kis gépnél minden csepp erőforrás-megtakarítás fontos, a sok kicsi sokra megy.

  • Archttila

    veterán

    LOGOUT blog

    válasz Archttila #6906 üzenetére

    Működik :) :K

    qBittorrent v4.2.5 started
    (N) 2020-05-26T19:29:48 - Using config directory: /home/alucard/.config/qBittorrent/
    (I) 2020-05-26T19:29:48 - Trying to listen on: 0.0.0.0:51444,[::]:51444
    (N) 2020-05-26T19:29:48 - Peer ID: -qB4250-
    (N) 2020-05-26T19:29:48 - HTTP User-Agent is 'qBittorrent/4.2.5'
    (I) 2020-05-26T19:29:48 - DHT support [ON]
    (I) 2020-05-26T19:29:48 - Local Peer Discovery support [ON]
    (I) 2020-05-26T19:29:48 - PeX support [ON]
    (I) 2020-05-26T19:29:48 - Anonymous mode [OFF]
    (I) 2020-05-26T19:29:48 - Encryption support [ON]
    (I) 2020-05-26T19:29:48 - UPnP / NAT-PMP support [ON]
    (I) 2020-05-26T19:29:48 - IP geolocation database loaded. Type: DBIP-Country-Lite. Build time: Fri May 1 01:54:21 2020.
    (N) 2020-05-26T19:29:48 - Options were saved successfully.

    Szóvan időközben kiment a fejemből, hogy a transmission.service tegnap start helyett kapott egy enable-et, így reboot után a trans már rátelepedett a qBittorrentben is beállított (azonos) portra, ezért nem működött. :)

    [ Szerkesztve ]

    Passionate about minimalistic software, the Linux philosophy, and having fun. SFF enthusiast.

  • Frawly

    veterán

    válasz Archttila #6920 üzenetére

    Menteni így tudod:
    pacman -Qq > csomag_lista.txt
    yay -Qq > aur_lista.txt

    Legközelebb meg ezeket feltelepíted:
    pacman -Syu - < csomag_lista.txt
    yay -S - < aur_lista.txt

    Az AUR csomagoknál reklamálni fog a pacman, hogy nem elérhető csomag, de figyelmen kívül kell hagyni, a második yay parancs megoldja.

    Bár én nem húzom vissza automatán, inkább kézzel szoktam, mert a cosmaglistában ki szoktam hagyni ezt-azt, amit az új rendszeren más csomaggal helyettesítek.

  • Frawly

    veterán

    válasz Archttila #6925 üzenetére

    Itt van a lista, de szerintem sokra nem mész vele. Nem ugyanarra használjuk a gépet, nem ugyanazokra a programokra van szükségünk. Plusz már majdnem másfél éves telepítés, fent van egy csomó szemét, ami egyszer kellett valamihez (egy Window Manager kipróbálásához vagy valami játékhoz), de nem volt leszedve, vagy AUR csomag make dependency-je volt, stb..

    Ha ilyen minimalista lehetőségek érdekelnek, akkor ezeket nézd
    1) YouTube-on Luke Smith videói, és weboldala, valamint LARBS tárolója a git-en.
    2) ugyanitt DistroTube (más néven Derek Taylor) videói és dwt1 néven elérhető gitlab tárolója
    3) szintén YT-ról Brodie Robertson videói
    4) reddit-en r/linux topik és r/commandline
    5) reddit-en unixporn topikban screenshotokról is sokat el lehet lesni a minimalista megoldások közül. Szokták is írni a kép alá leírásba, hogy milyen programok futnak.

    (#6923) ztsoft: erre nem emlékeztem, hogy a Q-nak vannak ilyen alkapcsolói is. Ez a fenti lista már -Qqn és -Qqm segítségével készült, így külön vannak választva a pacmanos és yay AUR-os csomagok.

  • Frawly

    veterán

    válasz Archttila #6977 üzenetére

    Minden esély megvan rá. Semmi különleges nem kell, a kernelben lévő i915 kernel modesetting driver és az Arch alatt általában fent lévő mesa csomag (OpenGL, ezt behúzza függőségnek mindenféle grafikus környezet, mikor telepíted, a mesa meg behúzza a linux-firmware csomagot is) simán kezeli az összes integrált Intel GPU-t. Esetleg az intel-vulkan-t csomagot kell feltenned, ha kell Vulkan támogatás. A hardveres médiadekódoláshoz meg az intel-media-driver vagy libva-intel-driver csomagot kell feltenned, és az is fog működni (kivéve egyelőre alapból nem működik böngészőkkel, de ez hamarosan változni fog).

    Semmilyen hekkelés, konfigolás, meg ilyen komoly DKMS modulos forráskódos pörgetős hackelés és kínlódás nem kell hozzá.

  • Frawly

    veterán

    válasz Archttila #6979 üzenetére

    Böngészőből Firefox-szal megy, egyelőre csak Wayland alatt, vagyis ment, de nálam szintén Intel GPU-n (HD3000) eltört pár hete. De nemsokára kijön az új FF, két főverzió múlva, ami már X.org alatt is tudni fogja. Egy időben tudta a Chrome is, de állítólag ez a funkció eltört benne.

    Természetesen nem a Linux meg a driverek hibája, mert azok tudnák, a böngészőfejlesztők lustasága.

  • Frawly

    veterán

    válasz Archttila #7062 üzenetére

    Látod ez jó ötlet, ez nem jutott eszembe, kipróbálom azt.

    Siriusb: qbittorrent 4.2.5-1, libtorrent-rasterbar 1.2.10-1, amik fent vannak jelenleg. Az még hozzátartozik, hogy Archon Testing tárolókat is használok, de a vonatkozó csomagok mint a stable-ből vannak, a Testingben alig van csomag, onnan csak kernel (most 5.8.8-arch1-1) meg 1-2 dolog jön lényegében.

  • Frawly

    veterán

    válasz Archttila #7099 üzenetére

    Érdekes, ezt már több helyről olvasom, nem csak te írod, hogy lényegesen lassabb a Transmission. Remélem nálam ez nem fog számítani, mert amúgy is csak olyan gyér netem van, amivel 1,5 MiB/sec-kel jön a cucc. Majd lemérem mit megy az rtorrenthez képest.

  • vargalex

    félisten

    válasz Archttila #7101 üzenetére

    Ez leginkább azért van, mert a transmission egyetlen magot használ. Az RPI4 egyébként sem combos CPU-jának 1 magja ennyire képes...

    Alex

  • Frawly

    veterán

    válasz Archttila #7120 üzenetére

    Mert a qBittorrent NOX sem megy, még mindig nem javították ki az új libtorrent-rasterbar library-vel való inkompatibilitást. Én meg nem várok tovább, míg méltóztatnak. Természetesen a qB is jó lenne pedig, akár csak ilyen nox-webes formában, ha menne. De nem megy.

  • Frawly

    veterán

    válasz Archttila #7122 üzenetére

    Bizony, ezt írtam már többször, hogy a tilingnak nem az a lényege igazából, hogy felosztod a képernyőt, hanem hogy billentyűvezérlet, ami a legtöbb esetben hatékonyabb, mivel egy meghatározott billkombóra közvetlenül elérsz minden funkciót, minden bedrótozott progit, nem kell asztali ikonokkal meg dokkal és mindenféle panellel szórakozni, nem kell menüben 100 mélységig kattintgatni. Egy gyenge gépen is száguldani fog, olyan minimalista, RAM igénye majdnem 0. Mivel az egész egyetlen text alapú konfigfájlt használ, azért az egész konfigja egy mozdulattal elmenthető, a mentés visszahúzható, emiatt egyszer kell bekonfigolnod, és utána egy életre le van tudva a konfigurálással bajlódás. Sőt, mivel egyszerűbb, kevesebb függősége van, ezért kisebb eséllyel törik el frissítéskor, meg minden disztró tárolójában megtalálható, ha nem, akkor is könnyen és gyorsan lefordítható a kis kódméret okán forráskódból. Ez nem csak az i3-ra, Swayre, dwm-re igaz, hanem az összesre, Xmonad, awesome, bspwm, Openbox, *box, IceWM, JWM, stb..

    Ezzel szemben egy hagyományos desktopos bloat DE-t minden újratelepítéskor konfigurálhatsz elölről, lehet mindenféle menüben kattintani, meg beállításokat keresgetni, ami elég fárasztó, plusz mivel nagy, bonyolult kódméret, függősége sok van, ezért frissítéskor szeret eltörni, nehéz forráskódból kipörgetni, meg ki vagy szolgáltatva a fejlesztők kénye-kedvének, hogy egyszer csak kivesznek az új verzióból funkciókat, meg átrendezik a GUI-t az akaratod ellenére, lásd ahogy egyre inkább kinyírták a Gnome3-ban a funkciókat, lényegében hagyományos desktop helyett tabletfelületet csináltak belőle, azt is porig butítva, még asztali ikonokat sem lehet kitenni, mindenféle web extension-nel kell szenvedni. Ugyanez volt a helyzet a KDE4-ről váltásnál, mikor a KDE5-öt teljesen újraírták, és félkészen adták ki, vagy pl. most is volt egy csomó gikszer, mikor az Xfce váltott Gtk2 alapról Gtk3-ra, vagy az LXDE (ami még nem is bloat) váltott Gtk-ról, Qt-re (LXQt, igaz ez egy másik projekt, de már csak ezt gondozzák). Tiling WM-nél ilyen nincs, hogy átállnak másik alapra, meg elvesznek funkciókat, meg egyszer csak azon kapod magad, hogy Gtk2 helyett Gtk3-as vagy Qt-s lett, meg ilyen-olyan hülye trendek mentén rákényszerítenének olyan funkciót az emberre, amit nem szeretne, és lehet az egészet újra megszokni. A tilingot meg a minimalista stacking WM-et egyszer bekonfigolod, és biztos lehetsz benne, hogy egy apró konfigfájlt visszahúzva simán használható 10+ évig is ugyanúgy, megszokott működéssel és kinézettel, mindig lehet rá számítani. Vagyis inkább 2-3 konfigfájl, mert a panelnak, meg indítóalkalmazásnak is van konfigja általában, de a lényeg, hogy könnyen migrálható a beállítás néhány apró konfigfájl visszamásolásával.

    A Sway teljesen jó, 1+ éve használom már. Egy gondom van csak vele, hogy mivel systemd/elogind függősége van, ezért nem systemd-s disztrókon (meg pl. BSD-ken) bukta, hacsak nem telepítem az elogind-t, de akkor meg a systemd-s disztró értelme veszik oda, hogy hiába megy másik initrendszerrel, ha a systemd modulja (elogind) továbbra is fut a háttérben, akkor az ember csak magát áltatja, hogy nem systemd-t használ, közben pedig de.

    Egy dolog van, amit nem szeretek a tiling WM-ekben, az a teljes képernyős vagy floating ablakok primitív kezelése, pl. azonos munkaasztalon nem tudsz egyikben sem full screen vagy floating ablakot alkalmazásról elváltani másikra, vagyis a váltás megtörténik, de az előtérben lévő alkalmazás előtérben marad és kitakarja azt, amire váltottál. Csak akkor lehet váltani normálisan, ha kiteszed őket külön munkaasztalra és az asztalok között váltogatsz, de ez meg workaround, nem valódi megoldás. De ez megint csak nem az i3wm meg a Sway hibája, az összes tiling WM-re igaz..

  • Frawly

    veterán

    válasz Archttila #7131 üzenetére

    Magának a Swaynek nem kell a xwayland, mármint ahhoz, hogy önmagában fusson, azért nem húzza be függőségnek. De neked, mint X.org-os programokat is futtatni akaró felhasználónak kell, mert anélkül nem fognak menni.

    Azt se felejtsd el, hogy a Sway-jel egyidőben fel kell rakni a swaybg, swayidle, swaylock csomagokat és az AUR-ból a swaybar-t. Ezek megint nem futási követelmények, de enélkül nem lesz háttérképed, paneled, zárolód, képernyőleoltós megoldásod. Pl. az swaylock, swaybar teljesen úgy működik, úgy néz ki, úgy konfigurálható, mint az i3lock, i3bar.

    A másik oldala a Waylandnek, hogy nem jók a közvetlen X.org szervert birizgáló toolok, pl. xrand, de ez nem is kell, mert ennek a funkcionalitása be van építve a Sway-be. Meg pl. X.org-os redshift helyett az AUR-os redshift-wayland-git csomag kell, i3lock sem fog menni, azért kell helyette az azonos funkcionalitást nyújtó swaylock. Ami még nem fog menni, az még a X-es képernyőlopók, de ott van helyette a grim. De ezek a nem mennek dolgok, hangsúlyozom, hogy csak az X szerveres toolokra vonatkoznak, mivel a Wayland egész más protokoll, másképp működik. Viszont az X kliens programok, azaz a X.org-os progik 99,99%-a simán megy, miután feltetted az xwaylandet.

    Böngésző azon kevés műfajok egyike, ahol a bloatot nem lehet megúszni, mindenképpen vagy a Gtk, vagy a Qt kelleni fog, akár Firefox/PaleMoon, akár Chrome/Chromium, akár Opera/Vivaldi, akár Brave mellett döntesz. Ezek a surf, qutebrowser, Falkon, stb., csak másodlagos böngészőnek jók, egy csomó oldalt nem tudnak normálisan megjeleníteni.

  • Frawly

    veterán

    válasz Archttila #7134 üzenetére

    Ja, ha RPi-on használod, akkor neked kell a vc4 ahhoz, hogy legyen hardveres gyorsítás. Egyébként a Wayland jó dolog, a legtöbb esetben még gyorsabb, pattogósabb is, mint a X.org, mivel egy sokkal egyszerűbb protokoll, nem akar hálózaton transzparens lenni (emiatt nem apró objektumrajzoló utasításokból építi fel a grafikus képet, hanem egészében kezeli az egészet, pixelalapon), meg nem kell visszafelé kompatibilisnak lennie sok évtizedes ősi megoldásokkal (X1-X10). Eleve úgy van megtervezve, hogy minimalista legyen, a legtöbb grafikus dolgot a futó programokra bízza, hogy azok rajzolják a saját ablakukat.

    Plusz azt vettem észre, hogy mivel egyszerűbb a Wayland, ezért kevésbé is törik el, sok olyan gépen, ahol a X.org meg a X.org driver, vagy kompozitor szórakozik, bugzik a mesa-val, a Wayland hiba nélkül megy. Ami hátránya van még, hogy egyelőre kevés a választék wayland-es WM-ekből (csak a Sway és a Weston kiforrott) és DE-kből (lényegében csak KDE5, Gnome3), meg egyelőre kevés az olyan szoftver, ami natívan is tudja használni a Waylandet, és nem támaszkodik XWayland X.org emulációra. Wayland alatt tovább alapból nincs tearing, jobban kezeli a v-syncet (ami X.org alatt utángondolás, és a kompozitorok nehezen birkóznak meg vele), nincs az, hogy egy teljes képernyő játékba bekeverne a kompozitálás, rontaná a futási teljesítményét, lagoltatná, illetve Sway alatt már a FreeSync is támogatott.

    Egy dologgal még számolni kell, hogy mikor X.org-ot használó alkalmazásból valamit vágólapra teszel, azt nem lehet beilleszteni waylandes alkalmazásban és fordítva. De szokott lenni rá megoldás, hogy terminálban, meg a vonatkozó progiknál átállítani a vágólap nevét. Állítólag van rá kész megoldás, clipman-nak hívják, még nem próbáltam.

    [ Szerkesztve ]

  • Frawly

    veterán

    válasz Archttila #7136 üzenetére

    Próbálj mindenképp vagy UUID-t, vagy PARTUUID-t használni. Pont nem az elegancia miatt van kitalálva, hanem azon esetek elkerülésére, ami most nálad is előfordul, hogy rádugsz egy SSD-t, és eltolódnak a /dev/sda eszköznevek.

    A különbözőféle UUID-ket a blkid paranccsal tudod megnézni.

  • Archttila

    veterán

    LOGOUT blog

    válasz Archttila #7139 üzenetére

    Na szoval a folytatas...

    Miutan rendbe raktam az fstab-ot elkezdtem szepen lassan systematikusan belakni a rendszert. Telepitettem a sway-t, waybar-t, mako-t es meg par josagot ami a sway-hez kapcsolodik.
    Ezeken felul csak egy terminalt (termite) mc-t, dmenu-t, es egy bongeszot (firefox) raktam fel, a tobbit majd csak akkor, ha mar nagyjabol felkonfigoltam a szukseges dolgokat.

    Es akkor ezen a ponton jo lenne ha rendet raknatok a fejembe, mert nem teljesen tiszta ez a native wayland vs xwayland dolog.
    Amikor a sway telepitettem akkor direkt nem raktam melle az xwayland csomagot, mondvan jok lesznek nekem a nativ wayland-es alkalmazasok, de nagy meglepetesemre mar a dmenu sem indul nelkule, es a firefox-hoz is az /etc/environment -be kell bejegyezni egy sort, kulonben nem talalja a display-t.

    Szoval mit javasoltok, keressem folyamatosan a nativ wayland-es appokat (remenykedve h idovel egyre hosszabb lesz a lista) vagy engedjem el a dolgot es telepitsem az xwayland csomagot megkimelve magam jo sok szivastol, es felesleges munkatol?

    Egyebkent 145MB-ot eszik a cucc.:))es sokkal gyorsabb mint a Manjaro Xfce! :DDD(RPI4)

    [ Szerkesztve ]

    Passionate about minimalistic software, the Linux philosophy, and having fun. SFF enthusiast.

  • Frawly

    veterán

    válasz Archttila #7141 üzenetére

    XWayland mindenképp kell, nem úszod meg, telepítsed a csomagját. A dmenu is X alapú alkalmazás, meg a Termite is, hiába állítják utóbbinál hogy natív waylandes, ettől még nem rossz terminál, én is ezt használom.

    Ha jól emlékszem, Firefox alatt sem elég csak egy környezeti változót módosítani, valamit kell hozzá mókolni az about:config oldalon is, hogy tényleg Wayland-módban menjen, és még utána is lehet egyes Firefox-verzióknál instabilitással számolni, mert csak kísérleti szinten támogatott feature. A Firefox meg a böngészők is alapból X-et használnak, én is így használom.

    A Waylandnek ez a baja, hogy kevés alkalmazás van rá natívan, vannak, de nem mindenre, de ez nem baj, mert az X-es alkalmazások felé az XWayland tökéletesen működik, egyedül a vágólapkezelés problémás, amire múltkor írtam megoldást. Nem kell tőle tartani, mert nem dobja meg túlságosan az erőforrásigényt.

    Félre ne értsd nem bugos, amik vannak Waylandre alkalmazások és WM-ek, DE-ek, azok jól működnek, de még mindig nem túl sok minden támogatja natívan. Valahogy a fejlesztők lusták és konzervatívak, hogy jó volt eddig 30+ évig az X, akkor nem holnaptól fogják dobni, jó lesz az továbbra is alapon. Pedig már rég használható állapotban van a Wayland is, én már majd 2 éve használom, fél évig Gnome-mal, és másfél éve SwayWM-mel, de tettem kitérőt Westonra is.

    [ Szerkesztve ]

  • Sonja

    veterán

    válasz Archttila #7146 üzenetére

    Szerintem a transform 270 kell.

    Ha csalódni akarsz, bízz az emberekben!

  • Frawly

    veterán

    válasz Archttila #7148 üzenetére

    Akkor jó. Már akartam írni, hogy a man sway-output oldalát olvasva lehet hozzájutni ehhez az infóhoz.

    Egyébként ez a Sway elég badass, sokat fejlődött az utóbbi időben, adaptive sync, fractional scaling, meg egy csomó mindent tud. Igaz a fractional scalingnél (HiDPI) azt írja, hogy X-es alkalmazások felé az XWayland nem támogatja. Vagyis át lesz méretezve az X-es alkalmazás is, de nem tört szorzóval, hanem egésszel.

  • Frawly

    veterán

    válasz Archttila #7150 üzenetére

    Ez a hivatalos tárolóban lévő FF? Próbáld meg a Help menüből a Restart with Addons disabled opcióval? Esetleg ha konfiguráltad, hogy Wayland felett fusson, akkor állítsd vissza a gyári beállításokat az about:support oldalon a jobb felső sarokban lévő Refresh opcióval.

  • BoB

    Topikgazda

    válasz Archttila #7150 üzenetére

    % coredumpctl list

    Megkeresed a firefox bejegyzész PID-jét

    % coredumpctl gdb XXXX

    XXX helyére megy a PID. Talán kiderül belőle valami.

    [ Szerkesztve ]

    You may corrupt the souls of men, but I am steel. I am doom.

  • Frawly

    veterán

    válasz Archttila #7152 üzenetére

    Akkor próbáld meg a Mozilla oldaláról töltött tar.gz-s Firefoxot, abból is lehetőleg a Developer Editiont (béta), én is azt használom. Pedig én szoktam mondani, hogy Linuxon nem töltünk le weboldalról szutykokat, de ez az FF kivétel, 5+ éve használom, menet közben frissíti magát, nem hagyott még cserben, 2-3 naponta frissül. Igaz Wayland-es beállításokat rákényszerítve bármelyik FF bugozásba kezdhet, függetlenül attól, hogy melyik ág, milyen build, hányas verzió.

  • Frawly

    veterán

    válasz Archttila #7155 üzenetére

    Az about:config oldalon a layers.acceleration.force-enabled opciót engedélyezd, azaz állítsd true-ra. Utána újraindítva a FF-ot, az about:support oldalon az OpenGL Compositing-nál Basic-et kéne minimum írnia.

  • BoB

    Topikgazda

    válasz Archttila #7158 üzenetére

    gdb -t fel kell raknod.

    You may corrupt the souls of men, but I am steel. I am doom.

  • Frawly

    veterán

    válasz Archttila #7157 üzenetére

    Azt meg a gfx.webrender.all opció engedélyezésével lehet bekapcsolni, szintén az about:config oldalon. Ez bekapcsolja úgy a Webrender-t, hogy mindent azzal gyorsít.

    Sőt, Wayland alapokon ment egy ideig a VAAPI-alapú hardveres médiadekódolás is, de eltört.

    Editorból az mcedit helyett inkább a micro-t ajánlom (már ha a vim és Emacs nem jön be). Sokkal jobb editor, többet tud, könnyebb benne a kódszínezést is konfigolni. A nano-ra hasonlít, de annál jóval többet tud, nem csak az mcedit-nél.

    A betűtípusaid is kicsit furcsák, túl vékony betűtípus, és mintha pixeles lenne. Szemkímélőbb egy rendes OpenType vagy FreeType fontot használni betűsimítással, utóbbinak alapból be kéne lennie kapcsolva, ha nem lenne nálad, akkor a Sway konfigjában az output parancs mögé felveszed a subpixel paramétert, aminek az értéke lehet: rgb|bgr|vrgb|vbgr|none. Elvileg az rgb a legtöbb kijelzőn jól mutat, de lehet vele kísérletezni. Ha ez sem segítene, akkor a ~/.config/fontconfig/fonts.conf fájlban lehet a hinting-et beállítani, az egy kicsit megvastagítja a betűkirajzolást, vannak benne fokozatok, slight, medium, full.

    Ez egyébként ilyen műfaj, ezzel a konfigolással egy életre el lehet lenni. De a nagyjához elég pár hét, hogy kitapasztald az alapokat. De megéri, mert utána nem leszel semmilyen nagy cégnek a dizájndisztrójára rákényszerülve, mert a saját testreszabott disztród használod, saját magadnak támogatod, kitapasztalod mihez milyen hardveredhez driver, milyen csomag, milyen beállítás kell, onnantól megoldod magadnak. Nem kell olyanokon fetrengeni, hogy Mint alatt megváltozott a Cinmanó, meg a legújabb Ubuntun kivettek valami funkciót a Gnome-ból, meg a Snap van az ember arcába tolva, és azt kell elviselje, meg a legújabb Xubuntun az Xfce alatt bugzik a gyári kompozitor, tearing van, stb..

    Gentoo ehhez képest még időrablóbb, mikor dupla függőségei fával (csomagfüggőség mellett USE flag függőség) szenvedve kell mindent ötször forráskódból kipörgetni, mire jó lesz, rájön az ember mit hogyan érdemes. És akkor nem értik a linuxos OFF topikban, hogy miért nem álltam át Gentoo-ra, meg mi az, hogy nincs rá időm, mikor nem nehéz az. Ja, elméletben nem, csak mikor a gyakorlatban csinálja az ember, mindent kitapasztalni. Ráadásul a sok idő egyben kell neki, mert nem úgy van, hogy van 5 percem, kicsit reszelek a rendszeren, ha belelendül az ember a fordítgatásba, akár órákig pörögnek a kódok, nem lehet csak úgy kilépni.

    Anno az Arch-csal is megszenvedtem, de nem a disztróval, hanem a minimalista WM-ekkel, mikor DE-k használatáról tértem át, eleinte szokatlan volt, hogy ennyi mindent kézzel feltenni, konfigolni, panelt, menüt, kompozitort, mindenre a felhasználónak kell gondolni, minden apróságra, pedig előtte azt szokta meg, hogy DE-k alatt minden megy out of the box. De aztán meg lehet szokni, bele lehet jönni, mindig lehet vele tovább fejlődni. Épp ezért nem szoktam elmenteni a rendszertelepítést sem, mert mindig változik, konfigok is, mindig alakítok valamit, bevezetek valami újítást, és kb. fél évente úgy megváltozik a rendszer, hogy egy régi mentés visszahúzásával úgyse mennék semmire.

  • Shyciii

    veterán

    válasz Archttila #7161 üzenetére

    Micro-t tényleg nézd meg. Én is csak ajánlani tudom. Én is azt használom, mert a vim/neovim szövegszerkesztésre nekem elbonyolított (vagy csak a 20-25 évnyi megszokottt billkombók jobban kézreállnak), micro viszont ötvözi frankün a kettőt. Filekezelőnek meg megmaradt a vim billes ViFM :D

  • Frawly

    veterán

    válasz Archttila #7164 üzenetére

    Ne add fel ilyen könnyen, ezért van AUR. Annál forráskódból pörgeti ki a makepgk script a dolgokat, így ARM-re fordítódik. Az AUR-ban a micro és clipman csomagokat telepítsd, szó szerint ez a nevük.

  • Frawly

    veterán

    válasz Archttila #7180 üzenetére

    A FF-ot futtasd a MOZ_ENABLE_WAYLAND=1 környezeti változóval, pl. MOZ_ENABLE_WAYLAND=1 firefox, vagy scriptbe teszed bele, hogy a firefox indítása előtt: export MOZ_ENABLE_WAYLAND=1. Ezt a környezeti változót a /etc/environment fájlba, vagy export MOZ_ENABLE_WAYLAND=1 formában a /etc/profiles fájlba is beleteheted, akkor nem kell kiadni minden egyes indulás előtt.

    De még az is lehet, hogy az ARM-es Firefox build nem tartalmazza a Wayland-támogatást, ez egy olyan feature, amit fordításkor bele kell fordítani.

  • Frawly

    veterán

    válasz Archttila #7191 üzenetére

    Ezt a waybar konfigot feltölthetnéd valahová, pastebin, vagy git vagy hasonló, elég jól néz ki. Az ARM-es Firefox szerintem lefordítható waylandes támogatással, én nem tudok olyan korlátról, hogy csak x86 és x86_64 alatt lehetne ezt beleforgatni. Azt meg ne kérdezd, hogy hol és milyen flag-et kell hozzáadni, utoljára Gentoo-n csináltam ilyet, és ott sem forgattam Firefoxot.

  • Frawly

    veterán

    válasz Archttila #7195 üzenetére

    Nem használok notificiaton progit. Próbáld terminálból indítani, és egy másik terminálból küldj át rá értesítéseket, nézd meg mit ír ki futás közben, megkapja-e ezeket, ír-e hibát.

    Azt nem is tudtam, hogy a waybar már default konfigban ilyen csilivili. Git-es tárolóm még nincs, de tervezek egyet regisztrálni, mert még sose használtam sajátot, pedig hasznos.

  • Frawly

    veterán

    válasz Archttila #7197 üzenetére

    Én is Termite-ot használok és nálam minden betűtípust elfogad. Ellenőrizd az Arch Wiki alapján, hogy a fontjaidat jó mappába tetted-e, és fc-list paranccsal néz meg, hogy mi a PONTOS neve az illető font-nak, néha trükkös, mert hol egybe van írva, hol külön, kis-nagybetű is számít, és nem mindig esik egybe a font fájlnevével sem. Én Fantasque Sans Mono-val használok, de használok mellette Dejavu Sans Mono-t, MS Cascadia, Adobe Source Code Pro, Ubuntu Mono fontokat is, külön termite-os conf-fal vagy grafikus progikban.

    Notification-t te is tudsz írni magadnak, csinálsz egy scriptet, ami megnyit egy terminált, abba elindít egy másik scriptet, ami az üzenetet kiírja, és x másodperc után bezárja magát. Igaz így nyomtalanul eltűnik, de ezt valami logolási módszerrel ki lehet egészíteni. Igazából még a Dunst-ot is kipróbálhatod, mert az a legjobb notification deamon, és igaz, hogy X.org-os, de mennie kell Wayland alatt is, XWaylandet használva.

    [ Szerkesztve ]

  • Archttila

    veterán

    LOGOUT blog

    válasz Archttila #7200 üzenetére

    óóó ezt nem hiszem el! root joggal kellett tolni egy fc-cache-t :D
    Nem elég csak átfutni a Wiki-t :D mert tényleg mindenre van benne megoldás :D

    [ Szerkesztve ]

    Passionate about minimalistic software, the Linux philosophy, and having fun. SFF enthusiast.

  • Frawly

    veterán

    válasz Archttila #7200 üzenetére

    A screenshotodon jól van beállítva, a linkeden nem, ott feleslegesen van mögötte az a fontawesome valami. Nem árt egy fc-cache parancs sem. A Fantasque Sans Mono-t még bemásolgatni sem kell sehová, a pacman -S ttf-fantasque-sans-mono kiadásával telepíted, az rendszerszinten telepíti az összes felhasználónak, beregisztrálja, beteszi a megfelelő helyekre.

    A te screenshotodon látszik, hogy nem jelenik meg maga a font. A Fantasque Sans Mono kicsit a Comic Sans-ra hasonlít, ilyen vidám, ultramodern, kézírásos jellege van. Nálad meg valami szögletes fallback font jelenik meg.

    Próbáld meg újraindítani a rendszert fonttelepítés után, hátha segít. Esetleg terminálban nagyíts be a betűtípusnak, hogy akkor jól jelenik-e meg.

    Ha így sem megy, akkor valamelyik csomagod úgy lett fordítva, hogy nem kezeli normálisan a fontokat. Vagy a fontconfig mappában van elszúrva valami .conf fájl.

  • Frawly

    veterán

    válasz Archttila #7203 üzenetére

    Ja, akkor jó. Amúgy a modern progiknak nem kell az fc-cache, anélkül is le kéne kövessék a fontváltozásokat, az fc-cache inkább legacy X-es alkalmazásoknak kell. Fura, hogy a Termite-nak szüksége volt rá. De nem baj, mert legalább akkor már ezt is kitapasztaltad. Ha már mindenre így rájöttél, akkor nagyon kézre fog állni a Wayland és a Sway is. Én most kísérletképpen az új gépre Artix-ot tettem X.org + Openboxszal, az Arch + Wayland + Sway helyett, de már hiányzik az Arch és a Sway is.Ja, akkor jó. Amúgy a modern progiknak nem kell az fc-cache, anélkül is le kéne kövessék a fontváltozásokat, az fc-cache inkább legacy X-es alkalmazásoknak kell. Fura, hogy a Termite-nak szüksége volt rá. De nem baj, mert legalább akkor már ezt is kitapasztaltad. Ha már mindenre így rájöttél, akkor nagyon kézre fog állni a Wayland és a Sway is. Én most kísérletképpen az új gépre Artix-ot tettem X.org + Openboxszal, az Arch + Wayland + Sway helyett, de már hiányzik az Arch és a Sway is.

  • Frawly

    veterán

    válasz Archttila #7206 üzenetére

    Örülök, hogy végre sikerülnek a dolgok. ARM-re igazából mindent le tudsz fordítani, csak az a kivétel, amelyik kódban x86(_64) ASM részletek vannak, vagy x86(_64) gépi kódú blob kell hozzá, vagy ha egy függőségében ilyen kód van. De a legtöbb csomagkezelő, átlag progi, terminálos megoldás, CLI program, server daemon, stb. nem ilyen.

    Egyébként meg ez a Linux valódi ereje, nem az, hogy ingyenes, hanem 15-20 éves gépre, gyufásdobozra, és szervereken át a szuperszámítógépekre mindenre ráskálázódik. Ez az, ami a Windowsnak meg a MacOS-nek sose fog menni, azok megmaradnak desktop only OS-nek aktuális x86-os gépekre.

    Na meg a szabadság, hogy a rendszer minden elemét te szabod meg, és konfigurálod, nem vagy kötve egyféle multi egyenmegoldásához, és nem vagy nekik kiszolgáltatva, hogy mit meddig szíveskednek támogatni.

Új hozzászólás Aktív témák