-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
daninet
veterán
-
Kernel
nagyúr
válasz daninet #42450 üzenetére
Elvi lehetőség lenne, viszont korrekt megoldás, inkább csak az érdekesség kedvéért írom, egy kapcsolóüzemű tápegység építése (mivel készen ilyeneket nem látni), a szokványos impulzustrafós konstrukcióban.
Lényegében, mint egy normál tápegység, csak míg a hálózati tápok DC 300V-ról mennek (egyenirányítás után), neked olyan kellene, ahol a trafó primerje és vezérlés DC 11-13V-ról működik. Szekunder szintén a szokásos módon, 5 és 12 V-os kimenetek, optocsatolóval visszaszabályozva.
Az sajnos nem egy hatékony megoldás, hogy az akkura kötnél egy 12VDC --> 230VAC invertert, majd arra egy hálózati tápegységet.
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
Batman2
őstag
Kipróbáltam zener diódával egy kapcsolást arra, hogy világítani kezdjen egy LED, ha a monitorozott feszültség egy érték fölé emelkedik:
3V-os zenereket kötöttem sorba, mivel éppen abból volt itthon egy adag, de gondolom, hogy ugyanígy viselkedne, ha 1db. 12V-osat használnék.
A zenerek terhelését, munka pont beállítását a velük sorosan kapcsolt 620ohmos ellenállás biztosítaná. Az alkalmazott zenerek kicsit kövérebb üveg kapszulák, asszem 50-100mA-t is elviselő típusok.
Jelzőnek pedig 1db fehér LEDet kötöttem a zenerek terhelő ellenállásával párhuzamosan, egy szintén 620ohmos előtét ellenállással.Próba:
12V-os zselés akkut használtam áramforrásnak.
Az akku üresjáratban adott 12,23V-ot, így szolidan, de világított a LED.
Majd megterheltem egy 55W-os ízzóval, mire leesett a feszültsége 11V-ra, így elaludt a LED.
Másik, erősebb akkut használva indultam 12,45V-ról, jobb fényerővel, majd esett a fesz 11,50V-ra, amikor még szintén világított a LED csak kissé bágyadtan.
Megmértem, ez a fehér LED már 2,5V-nál "parázslik".Kérdés:
Miért folyik még jelentős áram át a zenereken akkor is, mikor a rájuk adott feszültség 11,5V, pedig a zenerek hivatalosan 12V-osak együtt ?A jelző ugyan valóban működik, 11V alatt elalszik a LED, amit feljebb is tudok állítani, ha bekötök még egy normál egyenirányító diódát, vagy még egy zenert, de lassú a változás, nem hírtelen, több mint 1V a differencia a jelzés kezdettől, míg a jelzés kellően erős lesz.
Ezen lehet még valahogy javítani, vagy zenertől ne várjak jobbat ?
Esetleg másik típust, vagy 1db. 12V-osat használjak, hogy kisebb legyen az átmenet ?
Kisebb,. vagy nagyobb terhelő ellenállás alkalmazásával csökkenthetem e az átmenetet ?Üdv.
[ Szerkesztve ]
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
daninet
veterán
válasz Kernel #42455 üzenetére
értem már, elolvastam újra.. bocs, csak nem vagyok szakmabeli
Valszeg ebay lesz, még onnan is 2000huf egy step-up/down modul. Kivárom. Bár ezzel már ott tartok, hogy egész nyáron az alkatrészeket várom, sehova nem halad a projekt. Így jártam, olcsójános vagyok
Miért vegyem meg, ha 3x annyiért, 3x annyi idő alatt megépíthetem? ´¯`·.¸¸.·´¯`·.¸><(((º>
-
Kernel
nagyúr
válasz Batman2 #42456 üzenetére
A jelenség természetes, mivel a Z-dióda karakterisztikája a Z-betűhöz igencsak közelítőleg hasonlít. Nem elég meredek.
Aktív megoldásokkal lehetne ezen javítani, tranzisztor, IC, talán a TL431 segítségével is lehetne kombinálni valamit.
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
Lompos48
nagyúr
válasz Kernel #42455 üzenetére
A 6V-nál kisebb Zener diódák letörési görbéje sajnos nagyon "lágy". Tehát kisebb feszültségen is folyik már áram rajtuk fordított polarizálásnál. Ez a dinamikus ellenállásuk (dVz/dIz) értékében is tükröződik. Oka fizikai, ezek tényleg a Zener effektus alapján működnek, míg a nagyobbak letörésen (breakdown) alapulnak. Ehhez még hozzáadódhat a Vz értékének szórása is. A megoldás tényleg a 12V-os dióda használata.
-
Batman2
őstag
válasz Lompos48 #42459 üzenetére
Szevasz
No ezt nem tudtam, köszi az infót !
Akkor szerzek 12-14V körülit, egy darabban és azzal is kipróbálom.
Terhelés szempontjából mikor meredekebb a görbéje, ha nagyobb, vagy ha kisebb árammal terhelem ?
A LEDen folyjon több áram, vagy a terhelő ellenálláson, a jobb meredekséghez ?
Fajtálya (ZD, ZPD, ZF, stb.) mennyire befolyásolja a dióda meredekségét ?
Üdv.
[ Szerkesztve ]
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Batman2
őstag
válasz Kernel #42458 üzenetére
Szevasz
Igen, azt tudom, hogy a zener dióda nem tökéletes, 0-1 működésű, van átmeneti tartománya, de azért megfelelő kapcsolásban, megfelelő diódát alkalmazva biztosan lehet kisebbre szorítani ezt.
Régebben egy kapcsolásomban, ahol nagyon határozott "döntésre" volt szükség, LM339-es komparátort használtam, az ehhez hasonló áramkörökkel az igazi a dolog, most viszont az a célom, hogy minél egyszerűbb, olcsóbb megoldást válasszak.
A cél, nem az 1 század voltos pontosság, amire képes pl. az LM339-es is, hanem hogy 2-3 tizeden belül jelezzen, kb. tudjam, hogy pl. egy akku töltés közben mikor érte el kb. a töltött feszültség szintet.Üdv.
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Lompos48
nagyúr
válasz Batman2 #42461 üzenetére
Terhelés szempontjából mikor meredekebb a görbéje, ha nagyobb, vagy ha kisebb árammal terhelem ?
Nem feleslegesen adják meg az adatlapokban a mérőáramot, ahol a Vz értéket specifikálják. Azon áramérték körül illik maradni. Ez a feszültségérték miatt fontos. Nagyobb áramoknál ez a dinamikus nem változik, de figyelemmel kell lenni a megengedett maximális Zener-áram érékére. Egy ZPD12 esetén pl. a mérőáram 5mA, a maximális pedig 28...32mA.
-
Batman2
őstag
válasz Lompos48 #42463 üzenetére
Az adatlapon szereplő ellenállás értékek kapcsolatban vannak a dióda karakterisztikájával ?
Gondolok arra, hogy a kisebb ellenállás érték, meredekebb letörésű, nyitású diódát jelent ?
Ebben az esetben jobb kettő darab 6,2V-os zener sorba kötve, mint egy darab 12V-os példány !
A normál egyenirányító dióda (pl. 1N400X) nyitási karakterisztikája, meredek e ?
Abból a szempontból érdekel, ha pl. egy 13V-os zenerrel azt kötök sorba, hogy emeljem kicsit a nyitófeszültségét.
Üdv.
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
Kernel
nagyúr
válasz Batman2 #42462 üzenetére
Előbb nem volt időn jobban belemenni, de ilyen esetben én valószínűleg a TL431-gyel próbálkoznék, amit sok kisebb-nagyobb tápegységből is lehet bontani, illetve amúgy is olcsón kapható.
Működése egyszerű, van egy referenciafeszültsége:
Alábbi bekötésben egyszerű Z-diódaként funkcionál, csakhogy annál sokkal precízebben, meredekebben dolgozik, nem véletlenül alkalmazzák tápegységek stabilizálásara:
Feszültségosztóval tetszés szerinti feszültségre beállítható:
Lényegében annyiból áll a működése, hogy a vezérlőlábon mindig igyekszik fenntartani a referenciafeszültséget. Ha a vezérlőfeszültség nő, akkor a katódot lefelé húzza, ha csökken, akkor elengedi felfelé.
[ Szerkesztve ]
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
Lompos48
nagyúr
válasz Batman2 #42464 üzenetére
Az adatlapon szereplő ellenállás értékek kapcsolatban vannak a dióda karakterisztikájával ?
Természetesen igen. Tulajdonképpen a dinamikus ellenállás (impedancia, lásd Z) értékek, és a karakterisztika dőlését jellemzik, amennyire az ideális függőlegestől eltér. Mint korábban írtam: dVz/dIz. Az 5mA-es érték a sima régióban, az 1mA-es a könyökben (Zzk - k, mint knee, azaz könyök), ahol a görbe tényleg görbe.
Gondolok arra, hogy a kisebb ellenállás érték, meredekebb letörésű, nyitású diódát jelent ?
Igen.
Ebben az esetben jobb kettő darab 6,2V-os zener sorba kötve, mint egy darab 12V-os példány !
Nem. Maximum értékkel számolva ugyanannyi 2x10=20 Én a 12V-osra szavazok.
A normál egyenirányító dióda (pl. 1N400X) nyitási karakterisztikája, meredek e
Nem. Exponenciális. Kicsi áramoknál pláne. De azért használható, mert az áram nem változik olyan nagyon az áramkörödben.
-
Batman2
őstag
válasz Kernel #42465 üzenetére
Szevasz
Köszi, igen én is ismerem ezt, de még sosem használtam.
Én is tápok kapcs. rajzában találkoztam vele.Egyelőre jó lesz egy ZPD, vagy egy ZD dióda, ha nagyon tág lenne az átmeneti zónája ennek is a gyakorlatban, akkor áttérek a fesz. referenciára
Üdv.
Batman2 - Viva la Mercedes W123-200D 1979
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
Ez a kapcsolás az egyik fele a tesla kapcsolónak:
A Tina szerint működik. Annyi az eltérés a valósághoz képest, hogy a kapcsoló helyén egy opto kimenete van, de ez nem befolyásol semmit.
Viszont megépítve a VM2-n csak ~200mV van mikor kapcsol az otpo, míg a VM3-on ~1.5V van. Így a T1 tranyó nem igazán nyit ki, a terhelésen meg csak 3-4V esik.Nézegettük a kollégákkal, de nem jöttünk rá mi van. R1 értéke és a tranyók típusa se befolyásolja a dolgot.
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz Lompos48 #42470 üzenetére
Ez az egyik oldala a Matt. Jones által felvázolt "solid state tesla switch"-nek, egész pontosan itt a 25. oldalon van teljes egészében: [link] Annak egy kicsit módosított verziója van nálam, egy dupla szekunderes toroid trafó van a kicsatolásra, meg más az négyszögjel forrás.
Az ellenkező polaritás pedig szándékos, annak pont úgy kell lennie.
A T1 NPN tranyó hivatott összekapcsolni a bal oldali két aksit, a T2 PNP meg őt kinyitni. Ez a kinyitás nem akar rendesen működni.
[ Szerkesztve ]
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz Lompos48 #42472 üzenetére
És mi a gond velük? Továbbra is érvényesek. Egyik oldalon 12V van és egy terhelés, a másikon 24V. Ennek hatására áram fog folyni át a terhelésen, ami a trafó szekundere.
Nézd meg az ábrát a 30. oldalon, ott mutatja hogy mi történik egy kapcsolás alatt. Mikor vált a kapcsoló, akkor ugyanez történik, csak a másik alsó akkumulátorral és a trafó másik szekunderével jön létre egy kör. Ezért van összekötve az a két aksi.Egyébként amit csinálok az továbbra sem örökmozgó, vagy ingyen energia gép, stb. Szóval ne bántsatok!
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz Lompos48 #42474 üzenetére
Hehe, pedig azon is az van, csak egyszerűbben.
Szerinted mi lehet a rossz, ha a T1 tranyó bázisán nem a képen látható kb. 1V van, hanem csak 200mV? Nem jöttünk rá és gyak. ez hiányzik attól, hogy végre tesztüzemet meg tudjam kezdeni.
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
-
Latency
senior tag
válasz daninet #42457 üzenetére
A step-down részhez jó lehet egy LM2576, alig bonyolultabb megépíteni, mint egy lineáris tápot (plusz két alkatrész - egy induktivitás és egy shottky dióda). Én már próbáltam és 32V bemenet, 5V kimenet 1A terhelés mellett is alig melegedett. A külső alkatrészek terhelhetőségére viszont érdemes figyelni, mert azok viszont tudnak melegedni, ha méretben nem passzolnak.
-
kjani18
őstag
válasz CPT.Pirk #42480 üzenetére
bocsi, hogy beleszólok, de MI az a Tesla - kapcsoló?
Googlin néztem rengeteg "agyonbonyolizált" de alapjában értelmetlen rajzot... nem értem a lényegét???Más: Li - ion akku, 3,7V , 6000Ah SJ 18650
ennyit tudni róla. Tölteném, használnám, mik lehetnek a paraméterei, mert a lényeg ( töltö áram, feszültség, időbeli lefolyás, stb...) ismeretlen, ahhogy az SJ jelölés is. (ipari)
Na, meg mennyi lehet a max terhelő árama, névleges terhelő árama, stb.
Esetleg rajz töltőhöz?Nagyon köszi
Jani[ Szerkesztve ]
Olvasd el, benne van a megbízhatóságom is! https://logout.hu/bejegyzes/kjani18/uzletszabalyzatom.html
-
And
veterán
válasz kjani18 #42481 üzenetére
"Más: Li - ion akku, 3,7V , 6000Ah SJ 18650"
Nem túl bizalomgerjesztő a kapacitásadatai alapján, magyarán durván túlzó, még úgy is, hogy a milli prefix lemaradt az Ah-érték elől. Ebben a méretben (18650) egy rakás típus létezik, akár meglehetősen eltérő tulajdonságokkal, lásd például ezt az összehasonlító oldalt: [link].
A maximális kisütő- és töltőáram erősen típusfüggő, de mondjuk a 0,3..0,5C értékű töltést mindegyik elviseli, csak természetesen ezt a valós kapacitáshoz kell számolni, ami legfeljebb 2,2..2,5 Ah lehet. Tölteni a szokványos 4,2V-os csúcsfeszültséghez tervezett 18650-es töltőkkel lehet, meg is építhető, de fillérekért árulják: [link], [link], stb. -
mezis
nagyúr
válasz kjani18 #42481 üzenetére
Csak azért, hogy ne maradj ilyen tudatlan :
"A dolog lényege, hogy egy akku képes egyszerre tölteni egy másik akkut és üzemeltetni egy fogyasztót."Aztán a többi szövegből kiderül, hogy ebből a hívők ingyen energiához remélnek jutni. Csak valahogy még kellene kicsit finomítani a kapcsoláson. Hát csak reszeljék, reszeljék. Talán egy másik világban, amelyik nem ilyen földhöz ragadt, mentes a diktátoroktól (Kirchoff, Newton,...)
[ Szerkesztve ]
mezis
-
kjani18
őstag
válasz CPT.Pirk #42483 üzenetére
And Bocsi, neked akartam...
A doksiban nem találom, csak kissé hasonlót. (pl. ez SJ -s, a táblázatban sj nem szerepel, viszont van ultrafire, csak más méretben...)
Honnan lehetne infóhoz jutni, google nem segít.Itt egy kép róla:
[ Szerkesztve ]
Olvasd el, benne van a megbízhatóságom is! https://logout.hu/bejegyzes/kjani18/uzletszabalyzatom.html
-
Kernel
nagyúr
válasz kjani18 #42487 üzenetére
Mindegy, mert úgyis hamisítvány, az Ultrafire nem gyárt olyat.
FAKE 18650 Ultrafire Batteries on eBay
Töltőt pedig ezért nem érdemes építeni:
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
Samus
addikt
Mi a különbség a linkelt termékek között? Elvileg mind ugyanaz, mégis más alkatrészeket látok.
Van számottevő különbség, ami így kép alapján elmondható. Mivel ez egy erősítő kapcsolás, ezért érdekelne.
[ Szerkesztve ]
'' Az élet egyszerű. Döntéseket hozol és nem nézel vissza.'' // Tomorrow's just your future yesterday!
-
Samus
addikt
válasz darvinya #42490 üzenetére
TDA7297, nem is ez a lényeg, hanem az alkatrészek mások. Nem vagyok szaki, a poti mögött egyik esetben kicsi piros alkatrész van, van olyan, amin kettő is, másikon pedig nagy sötétzöld. Ezek között van különbség, vagy ugyanaz?
'' Az élet egyszerű. Döntéseket hozol és nem nézel vissza.'' // Tomorrow's just your future yesterday!
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
Csatoló kondik azok ott. Mindegy melyiket veszed ennél a kategóriánál mert nem nyújtanak olyan minőséget, hogy különösebben számítana milyen kondi van bent.
[ Szerkesztve ]
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
-
Samus
addikt
válasz CPT.Pirk #42492 üzenetére
Köszönöm, lényegében erre voltam kíváncsi. Amit még kérdeznék, a feszültségnek van köze az erősítéshez, vagy csak minél erősebb táp kell (az ajánlott hozzá C12V/2A,, a leírások nem egységesek, van, amelyik AC/DC 6-18V, másiknál DC 9-15V)?
'' Az élet egyszerű. Döntéseket hozol és nem nézel vissza.'' // Tomorrow's just your future yesterday!
-
Kernel
nagyúr
Ennél az IC-nél az erősítés belsőleg beállított: [link]
6-18V között üzemel, illetve 20V a határérték. Minél több a tápfesz, annál később kezd torzítani, a hangerő növelésével, amellett persze jobban is melegszik.
Előbb mondjuk elnéztem, a + jel nem a tápcsatlakozót jelöli, az a másik oldalon van.
Viszont most látom azt is, hogy elintézték 1 db diódával az egyenirányítást, ami nem a legjobb, Graetz-híd kellene inkább. Láthatóan arra törekedtek, hogy univerzális AC-DC táplálása legyen, ahol egyik táppont GND-re megy.
Ha DC-tápot adsz neki, a diódát rövidre kellene zárni, feleslegesen fűt, illetve esik rajta a feszültség.
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
Lompos48
nagyúr
-
Kernel
nagyúr
válasz Lompos48 #42496 üzenetére
Nyilván véd az ellen is, ez már vele jár, de szerintem egy ilyen eszköznél, amit sok laikus is megvásárol, ezt egyfajta plusz szolgáltatásnak gondolhatják, hogy "milyen jó", mert AC/DC:
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
Samus
addikt
válasz Kernel #42495 üzenetére
DC tápot fog kapni, az van itthon fölösben (DC12V/1.5A). De nem ezt a dugós megoldást. (Ez a fajta van nekem is, de kikopott az aljzat, ha megmozdul benne, vége, külső HDD-t táplált).
Tehát akkor gyakorlatilag mindegy melyiket veszem? Mégis mi a különbség a csatoló kondenzátorok között?
[ Szerkesztve ]
'' Az élet egyszerű. Döntéseket hozol és nem nézel vissza.'' // Tomorrow's just your future yesterday!
-
Kernel
nagyúr
Fotón lekövethető, hogy az IC bemeneti csatolókondenzátorairól van szó:
Létezik ilyen is:
Ez is jó lehet, ha szintén 220 nF kapacitású, csak ez így méret alapján nem tudható. Kisebb feszültségű kivitelben elképzelhető éppen, hogy ez is annyi. Ha esetleg spóroltak volna vele, az a mélyátvitel rovására mehet.
Vagy létezik ilyen elrendezés is, de itt sem kevesebb az alkatrész, legfeljebb a potméter mögött nem látszott a másik:
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.
-
Samus
addikt
válasz Kernel #42499 üzenetére
Tehát akkor a nagyobb zöld kondis? Bocsi, ehhez tényleg hülye vagyok. 1 pár Samsung hangszórót akarok meghajtani vele, egy 10 centis mélyközép, és egy magas. 30 és 20W, 8Ohm, de párhuzamosan (csatornánként így 4Ohm lesz). Projektoros TVben volt, most a saját TVm mellé akarom, nagyon jó hangjuk van.
'' Az élet egyszerű. Döntéseket hozol és nem nézel vissza.'' // Tomorrow's just your future yesterday!
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen