-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
-
ViZion
félisten
válasz
CPT.Pirk #99326 üzenetére
relével az a baj, h nekem volt ami kiszedve kapcsol, stabilnak tűnik, a panelban meg nem jó, nem úgy kapcsol, mint közvetlenül tápról. Kevesebb feszt kap vagy valami.
Bár mérve minden jónak tűnt. Cseréltem ua. tulajdonságúra, az meg jó volt. Nem nagy összegek és akkor az is új, még 10 év mire beég.
-
ViZion
félisten
válasz
CPT.Pirk #99259 üzenetére
Szia! Bocsi, kimaradtál...
Más is annak hívja. Igen, ez szokott mosógépben, szárítógépben, fűtőtestekben meg kb. mindenhol lenni, ahol van fűtőszál. Ez kvázi egy biztosíték arra, ha a vezérlés bedöglik, akkor ne égessen le mindent.
Van neki egy hőfok értéke, amin megszakítja az áramkört, az alatt zárt. Nagy áramokat is tud vezetni, mert a fűtőszállal sorba szokták kötni, ez nem a vezérlő elektronikára megy.
Keresgélj [link] -
-
aujjobba
addikt
válasz
CPT.Pirk #86902 üzenetére
*Amúgy a vezeték végén természetesen kisebb feszt fogsz mérni, itt mire gondoltál?
A tapon beallitok 6.0V-ot, a kabel vegen is ennyit merek zero terhelesnel.
Megterheltem most probakepp 820mA-rel, a tap meg mindig 6.0V-ot mutat, de a kabel vegen mar csak 5.6V-ot mond a multimeter. -
aujjobba
addikt
válasz
CPT.Pirk #86596 üzenetére
Nekem nincs LDO a konverter után.
Van a kimeneten 20mV peak-to-peak ripple (500mA terhelés alatt, LM2575T), ha jól emlékszem MHz-es tartományban, de majd megnézem holnap biztosra.
A motoros (angol nyelvű) tesztnél “ferrite bead” volt használva, így mondta az ember. Kis motor, és kicsi alkatrész. -
aujjobba
addikt
válasz
CPT.Pirk #86593 üzenetére
A ferrite bead-et megnézem, szerzek párat kísérletezni vele.
Láttam már használatban (motor zaját csillapították vele), de akkor sima induktornak gondoltam, nem találtam a magyar megfelelőjét. Most meglett.
DC/DC kimeneti ripple-re kiváncsi vagyok milyen hatása lesz, az is MHz-es nagyságrendű ha jól emlékszem. -
#70211840
törölt tag
válasz
CPT.Pirk #86500 üzenetére
fatpingvin, CPT.Pirk:
Köszönöm az infókat.
Csak ötletelve, ha mondjuk az egészet egy apró műanyag dobozba építeném a rézből tekert antennával együtt, akkor is szükséges a testet megcsinálnom és rövid kábelt használnom?
Esetleg lehetne direktben ráforrasztanom a rézvezetéket? gondolom az L2-t leforrasztva és így az smd antennát kiiktatva, igaz?
Az a tervem, hogy a 75ohm-os koax kábel tömör (1mm átmérő talán?) rézvezetékéből tekernék pár menetet egy darabka egyenes résszel, ahogy a linkkelt képen van. Ezt forrasztanám be a pcb-re és kerülne a műanyag dobozba az eszköz mellé.
Ezt a hétvégén meg is csinálnám és nem kellene csatlakozót vadásznom. (a szállítás jócskán drágább lenne, mint a csatlakozó)Az eredeti burkolat széttört. Ilyen volt: [link]
-
#70211840
törölt tag
válasz
CPT.Pirk #86497 üzenetére
Van egy eltört BT antenna belsőm. Gyakorlatilag egy darab vezeték a szélén fém árnyékolással, olyan csatlakozóval, mint a laptop wifi/bt kártyákon szokott lenni.
Arra gondoltam, hogy esetleg ezt esetleg érdemes volna kezdésként kipróbálnom.
Akár valahonnét szerezni a pcb-re a csatlakozó másik felét vagy éppen levágva a csatlakozót, fixen felforrasztani.
-
fatpingvin
addikt
válasz
CPT.Pirk #86485 üzenetére
nézegetve az IC adatlapját, belülről nem egy bonyolult jószág, mondjuk az kifejezetten érdekes hogy miért csak az invertáló ágon mászik el a fesz, elvégre ez a rész tranzisztor szinten egyezik a neminvertálóval.
esetleg valami olyasmire tudok gondolni, hogy az outputra kötött darlington tranzisztor nyitófeszültsége csökken és ez valahogy lejjebb húzza az invertáló ágban lévő tranzisztor emitterét.
megoldásra nem igazán van javaslatom, akármi is ez, kívülről kétlem hogy az elérhető lábain keresztül bele lehetne nyúlni, elég mélyen van a tranzisztorhálózatban..
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
CPT.Pirk #86182 üzenetére
Hmm, az OPA2355-ben írják, hogy ESD diódák vannak clamping célra, és 10mA-ig bírják. A 2357 adatlapjában is szerepel a 10mA adat a bemenetre, de a diódákat nem említik. Viszont igen hasonló a két opamp, így biztos vagyok benne, hogy itt is ez a helyzet.
Szóval ha megfelelő értékű soros ellenállás védi a bemenetet, akkor egyéb dolgom nincs vele.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
CPT.Pirk #85352 üzenetére
Ezek kimeneteit kivételesen össze lehet kötni még az adatlap szerint is, mert az 5. lábon kikapcsolható és olyankor a kimenet inaktív nagyimpedanciás állapotot vesz fel.
De a TTL-szintű kapcsolójel viszonyítási pontja a negatív táppont.
A TTL input signal is defined as "low" when between 0 V and 0.8 V with respect to the ground terminal, and "high" when between 2 V and VCC (5 V)...
(Ezt nem az adatlapról másoltam, esetedben a negatívra értendő a ground terminal.)
-
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
CPT.Pirk #84893 üzenetére
150 / 10 osztóval számolva, mivel 2,495 V kapufeszültség felett fog zárni az A-K, arányosítva 39,92 V jön ki a felső pontra.
Miután bekapcsolt a MOSFET, a diódán keresztül felfelé húzza az osztót, módosulnak az arányok és lejjebb kerül a komparálási pont, ezért csökkenő feszültségnél már lejjebb kapcsol ki. Itt már be kell számítani a diódán eső feszültséget is.
De lehet, hogy célszerűbb lenne kisebb ellenállásokat használni osztóként, noha nem sok kapuáramot igényel a TL431.
Katódáram kevés elvileg, miután a 100 kohmon keresztül kapja (MOSFET Gate felől nem folyik áram) és legalább 1 mA kellene, vagy néhány mA.
Szerk: csak utána vettem észre, hogy Zener-dióda van ott, nem normál dióda, így már más a helyzet.
-
válasz
CPT.Pirk #81003 üzenetére
Megy az ha van 0,2-0,5mm átmérőjű tekercshuzal, az áramterhelhetőség függvényében a vastagabb.
Feltekeri egy nagyobbacska ellenállásra, picit nagyobb értékkel és utána reszelgetni kell tűreszelővel a huzalt, több helyen.
Ha beállt az érték akkor lelakkozni.
Nem a megszokott módszerrel kell az ellenállást mérni, ebben a tartományban minden pontatlan.
Hanem a 4 vezetékes módszerrel.
Meg kell táplálni áramgnerátorral, pl. 1A, és a multiméter mérővezetékeket közvetlenül az ellenállás lábaira. Addig reszelgetni míg nem mutat 10 millivoltot a műszer.
Sokat csináltam pl. nagyterhelhetőségű 0,05-0,1 ohmokat a spirálfüzetek lapjait összefogó tekercsből.Ha a kollégának van kedve hobbizni, hajrá.
Persze venni egyszerűbb és kényelmesebb de a hőskorba nem voltak ilyenek még a November7. téri nagy rádióamatőr boltba se.
Meg akkor ha kellett pl.4 darab 22kohm 2% mondjuk egy végfok differenciál bemenetére az áramtükörre akkor kellett venni egy marékkal és kiméregetni mert 20% volt a tűrés. És szerencsétlen esetbe az egyik lett 26, a másik meg 18kohm. Na itt gyere rá, miért is billen el minden a meghajtófokozaton.
De rég is volt basszus, de mintha ma lett volna.... -
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
CPT.Pirk #80837 üzenetére
Hirtelen nem tudom ki javasolta, de a PC táp bemenetéről bontott közös módusú fojtó tekercs bevált!
Tudtam bontani egy 3 és egy 13mH-s példányt. A kettőjük közül a 3-as vált be, azzal a kimeneten mérve éppen csak 50mV körül vannak az említett tüskék, nélküle meg 3-400mV-on.
A nagyobb fojtóval rosszabb a helyzet, szóval most majd rendelek kisebb példányokat is aztán majd kiadja, hogy melyikkel a legjobb. -
ecaddsell
aktív tag
válasz
CPT.Pirk #80837 üzenetére
A szekunder oldali snubberrel lehet esetleg még kísérletezni (C29, D19 meg az ellenállások) de ha jól értem már most az adatlap értéke alatt van a tüske, azaz kicsit sok itt az elvárás...
Mivel parazita elemek okozzák a tüskét, az hogy a CMOS-on nem látszik még kevés. -
-
#85619712
törölt tag
válasz
CPT.Pirk #80810 üzenetére
"Szerintem szórt dologgal állok szemben"
Nos a 250kHz az már beleesik az AM hosszúhullámú rádiósugárzás sávjába, szóval ja, elég nagy az esély rá.
"nincs kéznél ilyen közös modusu fojtó, hogy tudjam tesztelni"
Nincs valamilyen kapcsolóüzemű tápegységed? A legtöbben a primer oldal ilyen fojtóval van ellátva, egy próba erejéig szedd ki belőle, ha beválik meg majd veszel.
-
#90088192
törölt tag
válasz
CPT.Pirk #80810 üzenetére
Ha van véletlenül leválasztható trafó azt használhatod közös modosu szűrőként egy teszt erejéig.
Az nem lehet, hogy a FET Frekvencia mente miatt szalad meg? Vagyis a a Gate kapacitást próbáltad "növelni/csökkenteni"?
Zuhany közben agyaltam, nem lehet a visszacsatolás túl lassú?
Próbáltál load step terhelést? -
-
válasz
CPT.Pirk #80801 üzenetére
Na erre kíváncsi leszek, mert a topicok nagy részében ennél egyszerűbb kérdésekre sem kapok választ
BTW az Aouyue 906-om pákája ezért nem fűtött :
De hogy ezt miért nem szúrtam ki eddig?
Nem tökéletes mondjuk, mert még mindig 700 köré kell tekerni, hogy rendesen fűtsön, de amikor vettem is ilyen volt, így már lehet használni. -
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
CPT.Pirk #79556 üzenetére
Szimulálgatva (a munkát
) arra jutottam, hogy a tápfeszültség felfutásának meredeksége is befolyásolja az áramkör működését. 1ms -nél gyorsabb felfutás esetén nem lesz jó a szimuláció.
Picit változtatva a designon, ez már normálisan szimulálható:
De erre is igaz, hogy 1ms-re kell tenni a felfutást, valamint kell egy ellenállás a felső tranyó emitterébe.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
CPT.Pirk #79554 üzenetére
Mivel ez a tirisztor elve, illetve helyettesítő kapcsolása, egy kis tirisztort is lehetne éppen használni, legalábbis kontextustól függően.
Alábbi egy orosz akkutöltő rajza, ahol a T8-T10 alkot egy tirisztort, de itt van még ellenállás beiktatva a felső B-E között, ami a bázis felé szivárgó áram hatását megfogja, illetve van az R16, a reset lehetősége miatt.
- C6 kondenzátoron keresztül egy lefutó él billenti tartásba.
- VD10 diódán keresztül a nyomógomb húzza vissza tápra (reset). -
Szajo
őstag
válasz
CPT.Pirk #77946 üzenetére
Rendben, megvizsgálom akkor ezeket, köszönöm mindkettőtöknek.
Annyi, hogy az ellenállas tudtommal szinte sosem ég ki magától, most ez a kondenzátor miatt tudott lenni ? Mert a panelon minden más jónak néz ki.Egyébként ez a TV 1.5éve ment tönkre eddig nem szedtem szét és az a furcsa, hogy a lakásban ugyanezen konnektorban lévő elosztóban ment tönkre 2x a Dell laptopom alaplapja is. (Töltési zárlat)
Azóta persze vettem egy komoly túlfeszültség védőt pár hónapja.
Ez okozója lehet egy ilyen dolognak simán, nem? -
#85619712
törölt tag
válasz
CPT.Pirk #77884 üzenetére
Jé ez még a béka oldala, nagy rajongója vagyok az öregnek.
Az nem lehet, hogy a mikrofonbemenet sziv@t téged? Cseréld meg az 1-es és 2-es pontokat. Valamelyik alaplapon fordítva van bekötve (nem föld-táp-be hanem föld-be-táp). Persze ilyenkor csak a hangkártya tápláljon! Baj nem lesz mert ott a kondi az erősítő kimeneten, az leválaszt DC szempontból. Egy próbát megér.
-
PROTRON
addikt
válasz
CPT.Pirk #77874 üzenetére
Nem írtad hogy milyen a "megszokott" hangkártyád, tehát hogy milyen csatlakozója van.
Nem lehet hozzá akár pcie adaptert venni? Hátha olcsóbb minőségromlás nélkül...én most vettem pcie x4-->x16-ra "riser" adaptert, potom 19 usd volt szállítással együtt eboyról, pedig alapvetően nem lehet kapni, mert x1 meg x16-os input oldaliakkal vannak tele a boltok. -
Dr. Szilikát
őstag
válasz
CPT.Pirk #77642 üzenetére
Kapacitív / induktív fogyasztó nem torzítja a szinuszt, legfeljebb fázisban siet vagy késik rajta az áram, a feszültséghez képest. A cos φ fázistolás még viszonylag egyszerűen kompenzálható lenne, az ellentétes párjával.
Torzítást nemlineáris eszköz tud okozni, annak meg egy bűnöse van ebben a körben: a dióda. Vagy pontosabban a Graetz-egyenirányító és a puffer kölcsönhatása.
Amikor a szünetekben a puffer merül, majd a csúcsnál a bemenő hullám kvázi "beleütközik" és hirtelen rátölt, egy nagyobb áramcsúcsba koncentrálódik az átvinni kívánt energia. Minél nagyobb kapacitás, annál nagyobb csúcsáram. Ez viszont azzal jár, hogy a hálózati feszültség hullámába csúnyán beleharap, azt eltorzítja.
A keletkező harmonikus torzítás a hálózat egészére nézve nézve is kártékony következményekkel jár, ezért a készülékeknek azt mérsékelni kell, ha forgalmazási engedélyt szeretnének kapni. Mivel a zavarterhelés teljesítményfüggő, nagyjából 100 W felett jön be a képbe az aktív PFC szükségessége.
Ez lényegileg egy step up DC-konverter, aminek az a trükkje, hogy a hullámzó betápot felnyomja egy stabil nagyobb feszültségre (kb. 380-400 V), majd erről működik a tápegység többi része.
Így elérhető, hogy a bemenet nem csak a szinusz csúcsára terhel, hanem a hullámon időben jobban eloszlik az áram, így kíméli a hálózatot. Igaz, hogy csodák nincsenek, a nullátmenetből ez sem tud táplálkozni, sőt jóval feljebb van a működés alsó határa, de még mindig jobb. Amellett a rendszer része még a többszörös bemeneti LC szűrőtag is, ami a kapcsolófrekvenciás zavarok megfogására is kell.
-
-
#90088192
törölt tag
válasz
CPT.Pirk #77580 üzenetére
Megpróbálok keresni neked infót, gondolom megy az angol, próbálj meg appliance Class info meg hasonlókat.
Amire emlékszem az az AS3000-ben olvastam. -
#90088192
törölt tag
válasz
CPT.Pirk #77577 üzenetére
Nem feltétlenül, ha a vezeték rögzítve van, és zsugor csovezve, akkor nem kötelező. Sőt ha Class II re mész akkor tilos.Ami Class II annak tilos foldelni bármelyik tapintható részét. Max funkcionális föld ami kellhet( ezt le kell ellenőrizni ).
Általában az van a SMPS bementen, mert zavar szűréshez használják. -
#90088192
törölt tag
válasz
CPT.Pirk #77571 üzenetére
Nagyon cseles, attól függ milyen a dobozod.
Fém?Amihez nem érhet felhasználó 1Xes erszigeteles elegendő. Sőt ha földet a szituáció akkor lehet szigeteletlen is.
Vagyis Földet ami Class I, ott a ház biztosítja a védelmet a biztosító berendezés segítségével.
Ami kettős szigetelesu ott ugye eleve elzárt elszigetelt dobozzal (lehet fém is csak írtam a kikötést) és minden esetben 2 szigetelés véd a potenciális feszültség alatt lévő vezetők érintése től.
Class III ami a levalaszto trafó maga, több módon is védhet.További információ ha kell akkor el kell olvasni újra nekem is.
-
#90088192
törölt tag
válasz
CPT.Pirk #77564 üzenetére
KB igen. Az érintés védelem alapja, a felhasználó egyszeres hiba esetén nem kerülhet olyan áram körbe ami veszélyezteti az életét. Annyit tesz, ha fém ház van és Class1 akkor a fém háznak min IP2X nek kell lenni és foldelni kell, ha Class2 és femhazas akkor IP2X és belső vezetőket amik a TOF feletti feszültséggel babralnak, úgy kell rögzíteni, hogy a fém házat semmilyen körülmény között nem érintheti.
Ha a táp amit használsz Class 2 kimenettel rendelkezik, és a kimenet feszültség szintje kisebb mint TOF akkor tök mindegy. Ha Class 3 akkor is. Lásd halogén lámpák amik a fém szárát használják vezetőnek a tarfo és az izzó között.Persze a dugalj felé menő kábel az fontos, hogy 2 ős szigetelesu legyen, és KH illetve kereszt metszete elég legyen ahhoz, hogy ha hiba lép fel, akkor azt túl ellje károsodás nélkül.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz
CPT.Pirk #77559 üzenetére
De ezek a hálózatra (készülék betápjára) vonatkozó témák, amikor ilyeneket írnak:
az 50 és 1000 V tartományba eső, váltakozó áramú, illetve a 75 és 1500 V tartományba eső, egyenáramú felhasználásra tervezett villamossági termék
Ehhez képest képcsöves TV-ben 20-30 ezer V anódfeszültség, fénycsöves hátterű LCD is több 100 V nagyságrend, mérettől függően.
Arra nincs szabvány és nem is lehet, hogy valaki milyen nagyfeszültséget tervezhet egy TV-be például. Azt nyilván meg kell oldani, hogy onnan ki ne "jöhessen".
Nincs értelme azt latolgatni, hogy 48 vagy 50 V van benne, semmit nem befolyásol.
Az egész nem is erről szól, hanem (pl. fémházas szerkezetet feltételezve), a hálózati feszültség bármely ága azzal galvanikus kapcsolatba nem kerülhet. A védővezető igen, ha olyan tervezésű, de fázis vagy nulla nyilván nem.
TV esetében a jelcsatlakozók / GND, amit az ember fogdoshat és a hálózat viszonya. Nem a nagyfeszültség kérdése, ami csak belül van, elszigetelten.
Azért is példálózom ezzel, mert talán jól szemlélteti a lényeget.
-
-
JóGéza
aktív tag
válasz
CPT.Pirk #77548 üzenetére
Szia!
Kezdésnek ezt a rendeletet ajánlom tanulmányozásra:
23/2016. (VII. 7.) NGM rendelet a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett villamossági termékek forgalmazásáról, biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről. -
Dr. Szilikát
őstag
válasz
CPT.Pirk #77548 üzenetére
Az érintésvédelem alapvetően a hálózati tápegységen múlik, ha van tápegység. A trafó biztosítja az elválasztást, illetve a tápegység egészére vonatkozóan lehet kettős szigetelésű vagy védővezetős konstrukció.
Példa kedvéért egy nagyobb LCD TV háttérvilágítása 100 V felett üzemel, de az ezt továbbító vezetéket csak egy vékony szigetelés választja el a fémtesttől. Ugyanakkor az is igaz, hogy ott egy zárlat csak magát a drivert zárja rövidre (miután eleve negatív testelésű), a készülék GND csatlakozóit megérintő emberre nem hat.
A kijelző belsejében lévő feszültséghez pedig nem tud hozzáférni.
Szigetelés lényeges része általában a táppanel alatti védőlap is.
Forgalmazást nem tudom, van valami érintésvédelmi vizsgálat, de csak "érintőlegesen" hallottam már róla.
-
válasz
CPT.Pirk #75880 üzenetére
A fekete vacak a fázisra, ha valóban hőbiztosírék akkor az a közös,logikus hisz a betápot kell szakítania.
A maradék kettőt próbaképpen felváltva nullára, ha elindul, 2 sebességen akkor hasított pólusú motor, vagy rövidrezárt menettel képezi az eltolt forgó mágneses mezőt.
Ha így nem indul akkor az egyik sárga a fő, a másik a segédfázis, ezt ohmméréssel lehet eldönteni és akkor kell neki egy picike kondi.
Ha az egyik kisebb, akkor az a fő, a másik a segédfázis, ha egyforma ohmikusan akkor tökmindegy. -
Barret001
addikt
válasz
CPT.Pirk #75880 üzenetére
Valami hasonló kellene, [centrifuga kondi]nagyobb kapacitásúval szerintem melegedne a motor. Lehet hogy még ez is nagy,centrifuga motor azt hiszem olyan 130W körül lehet.
-
mezis
félisten
válasz
CPT.Pirk #75872 üzenetére
Mint ahogy már a doktor úr írta, hőbiztosíték.
A tekercseken semmi nyoma túlmelegedésnek. ha szakadtnak méred a tekercset, akkor 99%-ban a hőbizti oldott ki.Egyik lábát középen elvágod, mérsz. Ha szakadt, másik lábát is elvágod és mérsz.
Ha tényleg szakadt, akkor óvatosan kiműtöd, vagy egyszerűen csak beragasztasz a tekercsre egy hasonló hőértékűt. (125C-fok ?,...., 225C-Fok ?)
Óvatosan kiműtöd és valami hasonló értékűt
-
Dr.Szilícium
csendes tag
válasz
CPT.Pirk #75872 üzenetére
Az hőbiztosíték inkább, azért van a tekercsen, gondolom. A segédfázis-kondenzátor nagyobb és nem ott szokott lenni.
Vannak mindamellett kondenzátor nélküli megoldások is, a kisebb teljesítményű kategóriában. Például, amikor a segédfázistekercs alumíniumból készül, ami nagyobb ellenállást eredményez, ezáltal úgy eltolódnak a fázisviszonyok, hogy forogni képes.
Tudnak trükközni a vasmag, illetve tekercsek kialakításával, réz rövidzár beépítésével, ami fázistolást hoz létre a mezőben
Hűtőszekrények kompresszorai általában kondenzátor nélkül működnek, azaz a belsejében sem található (ld. Youtube). Mégis forog, megoldják a fázistolást másképp.
-
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
CPT.Pirk #75002 üzenetére
Közben eszembe jutott, hogy lehet egyszerűbb és célravezetőbb odatenni az erősítő alá a grafikus equalizeremet, amin állítani is tudok mindent, normál esetben meg nem nyúl bele a hangba, csak kijelzőként működik, ha bekapcsolom.
Bár ettől függetlenül még lehet értelme egy általános mély vágó funkciónak az erősítőben...
Új hozzászólás Aktív témák
- PlayStation 5
- NVIDIA GeForce RTX 5070 / 5070 Ti (GB205 / 203)
- Intel Core Ultra 3, Core Ultra 5, Ultra 7, Ultra 9 "Arrow Lake" LGA 1851
- Autós topik
- Sony MILC fényképezőgépcsalád
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Kazy Computers - Fehérvár - Megbízható?
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Windows 11
- Óvodások homokozója
- További aktív témák...
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone Ryzen 5 7600X 32/64GB RTX 5070 12GB GAMER PC termékbeszámítással
- Apple iPhone SE 2020 64GB, Yettel függő, 1 Év Garanciával
- Bomba ár! MacBook PRO 13" 2020 4TB3 - i5 I 16GB I 512SSD I OS X Sequoia I Cam I Gari!
- Telefon felváráslás!! Xiaomi Redmi Note 11, Xiaomi Redmi Note 11 Pro, Xiaomi 11 Lite
- AZONNALI SZÁLLÍTÁS Eredeti Microsoft Office 2019 Professional Plus
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest