-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
#43639
Batman2
őstag
csabyka666
#43600
Batman2
őstag
válasz
csabyka666
#43600
üzenetére
Terhelve (20-30W) is csak 180V-ot mérsz ?
Nekem is van PC inverterem, az terhelés nélkül adott ennyit, viszont szolid terhelésen felment az érték 222-225V-ra.
Van egy normál (hobbi) inverterem is, az adja a teljes feszültséget üresen is, viszont szépen ejti terhelésre, 150W-on már csak 205V körül ad, holott 300W folyamatosat kellene bírjon, 600W-ot pedig csúcsban.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#43555
üzenetére
Mert nekem akkor kell megszólaljon, amikor a bemenő jel értéke pozitív (logiki 1) !
Ha 0V-nál (logikai 0) kapcsolna be, az nem jó.Akkor az alábbi kapcsolás megfelel erre:
Igaz, ha az ellenállás helyére kötöm be a zümit, akkor épp jó lesz, plusz tranyó nélkül is.
Viszont egy kondit is akarok betenni a kapcsolásba késleltetésnek, amit tölteni és kisütni is kell, hogy csak akkor szólaljon meg a sziréna, mikor már a bemenő jel stabil (folyamatos).
Mondjuk a kondi után még kéne tenni valami billenő kapcsolást az analóg jellegű jel miatt, mondjuk egy 555-ös IC-t.Lehet, a végén egy komparátort fogok inkább önállóan erre a célra alkalmazni, mondjuk egy LM339-eset, vagy egy szimpla műveleti erősítőt.
Így tudok egy fesz maximumot, illetve egy fesz minimumot beállítani, mivel hogy akku mélykisülés elleni védelemről lenne szó.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Kernel
#43162
üzenetére
Igen, teljesen igazad van, nem gondoltam át eléggé a dolgot.
Valóban egyutas egyenirányításnál is meg lesz a 324V-os csúcs, 230-as váltakozó áramú hálózat esetében.
Az én fejemben valami közép, vagy átlag érték járt, ami terhelten áll fenn.
Az az érték, azonos puffer kapacitás és azonos terhelés mellett szerintem pont a fele kellene legyen egyutas egyenirányítás esetén a kétutashoz képest.Lényeg, a lényeg, hogy ha pufferelés nélkül táplálunk egy 230-as ízzót egyutasan egyenirányított 230V váltakozó áramról, akkor jóval sárgásabban fog világítani, mint direktben váltakozó áramról.
Megfelelően pufferelve viszont hasonló fényt lehet kihozni, mint direktben.Az tény, hogy a kondi impulzus szerű nagy áramfelvételeket fog produkálni, ha szólóban kötöm a dióda után.
Viszont ha be kötök elé egy 5-10 ohmos ellenállást, akkor már jelentősen csökkent az impulzus nagysága, javul a hálózat terhelése.
Továbbá nagyobb kondit nem is tudnék előtét ellenállás nélkül az egyenirányító dióda után kötni, mert akkora áramimpulzust generálna, hogy egyből tönkretenné azt, így mindenképpen kellene az ellenállás.De lényeg a lényeg, hogy egy használható módszer !
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Kernel
#43157
üzenetére
Általában bírja a 230-as ízzó is egy darabig a pufferelt, egyenirányított 230-as feszültséget, ami így 280-300V szokott lenni, terheléstől függően (a terhelés nélküli effektív az 324V)
Szép fehéren világít !!Az pufferelés jótékony hatását az egyenirányított, szaggatott áram esetében lehet jól kihasználni, amikor két szálon kell megoldanunk csillár kapcsolást !
Az egyutas egyenirányított áram puffereléssel meglesz kb. 200V, így egy hagyományos ízzólámpa esetében számottevő a fényerő csökkenés, de kompakt fénycsövet már nem érdemes rá kötni, mert nem lesz elég a feszültség a működéséhez.
Ehhez már szimpla pufferelés helyett egy feszültség sokszorozót kellene beépíteni, akkor már tudna működni a kompakt is, viszont az ízzónak meg már kicsit sok lenne, de itt is teljesítmény és a sokszorozó kapacitásától is függ a végfeszültség, az alkatrészeket jól társítva működhetne mindkettő.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
darvinya
#43153
üzenetére
Alátámasztom !
Én is minden új kapcsolást ellenállás, vagy egy ízzó sorba kötésével szoktam éleszteni, akár hálózati, akár pl. 12V, mert különben mindkét esetben hatalmas áramok folyhatnak és biztosan tönkremegy valami alkatrész, vagy még komolyabb probléma is lehet !
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#43111
üzenetére
A gyárilag 12V-os LEDben nincsen véletlen a kristállyal ellentétes elektród tetjén is egy kis piszok valami ?
A villogó LEDekben az egyik elkektród tetején ül a világító kristály, a másik tetején pedig szintén van egy sötét pötty, ott ül az IC, ami a villogatásért felelős.Üdv.
-
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#43097
üzenetére
A vázlatos kapcsolási rajzukon nem szerepel előtét ellenállás a chipben.
A 10-es sorok párhuzamosan vannak egymással kötve, ez valóban feltételezne valamiféle kompenzáló, kiegyenlítő ellenállást, de nincsen benne, gondolom, kellően egyformára tudják gyártani az egy tokba integrált kristályokat.Amúgy az áramegenerátoros LED tápról való meghajtáshoz nem is lenne előnyös ha ellenállás lenne bele integrálvam, a hatásfokot is rontaná.
Üdv.
-
#43108
Batman2
őstag
szabifotos
#43094
Batman2
őstag
válasz
szabifotos
#43094
üzenetére
Ha házban gondolkodsz, akkor inkább egy aktív, kis ventilátorral szerelt bordával gondolkodj, mert a tokozás (ház) további hőellenállást jelent !
Amúgy a Lompos által linkelt borda méret kell hozzá passzívan, de mint említettem, egy tokba betéve, már az is melegebb lesz.
A LED úgy viselkedik, hogy minél melegebb, annál több áramot vesz felm amitől persze méginkább melege lesz és így tovább, amíg a táp forrás bírja szuflával.
Ez elgondolásod csak akkor lenne jó, ha annyi LEDet kötsz a tápra, hogy ne legyen áram tartaléka, akkor a növekvő áramfelvételre csökkenne a táp feszültsége, ami meggátolná a további áramfelvételt, de egy trafót pl. nem lehet így megterhelni, mert akkor leég, egy akkunak pedig akkora árameladása van, ami ezt nem teszi lehetővé.Tehetsz elé áramkorlátozó ellenállást (előtét ellenállás), de ez is csak helyel-közzel megfelelő, ennél valamivel jobbb megoldás lenne egy alkalmas teljesítményű és feszültségű ízzó, mint áramkorlátozó, mivel az erősen változtatja az ellenállását a rajta átfolyó áram hatására, nem úgy mint egy hivatalos ellenállás.
Amúgy a LEDes lámpát csak az esőtől kell védened, amúgy lehet szabadon a borda a jobb hűtés érdekében.
Üdv.
-
#43093
Batman2
őstag
szabifotos
#43087
Batman2
őstag
válasz
szabifotos
#43087
üzenetére
A belinkelt borda még egy 10W-os chiphez is kevés, tapasztalatból mondom !
Én 10 és 100W-ossal is dolgoztam.Üdv.
-
#43092
Batman2
őstag
szabifotos
#43084
Batman2
őstag
válasz
szabifotos
#43084
üzenetére
Kertben teljesen fölösleges lencsét tenni egy LED chip elé, nem színházi, vagy stadioni reflektort akarsz készíteni !
Maga a chip úgy is csak 120-140 fokban világít, még tükör sem kell hozzá, mint egy ízzóhoz, hogy hátrafelé ne világítson.Amúgy lehet ilyen LEDes fényvetőket pár ezer forintét készen venni (10-20-30W-osat), de még az 50W-os is megvan szerintem 6-7 ezerből.
Maga a chip sem sokkal olcsóbb, ha külön veszed és passzívan hűtve bizony igen nagy borda kell rá, hogy 90-100 fok fölé ne menjen a chip maghőmérséklete, a bordáé, ami mérhető könnyebben, az mindig kevesebb, mert a chipben belül is van hővezetési ellenállás, tehát a borda hőmérséklete nem szabad 60-70 fok fölé menjen, hogy a mag hőmérséklet ne haladja meg a 90-100 fokot.
Továbbá ha maga készíted, akkor előtét is kell hozzá, ami meg kell hogy vegyél, mert nem tudsz és nem is érdemes kapcs. üzemű, áramgenerátoros LED tápegységet készíteni házilag.
Ebben az esetben pedig már nem járható út az egyszerű előtét kondenzátoros táplálás.Üdv.
-
Batman2
őstag
Tud valaki jó, olcsó forrást szerelő dobozokra, vagy bármi olyan dobozra, ami kinézet alapján alkalmas műszerdoboznak ?
Mindig az áramkörök bedobozolásával vagyok bajban, mert nem találok megfelelő dobozt hozzá, vagy legfeljebb csak nagyon drágán !
Á kisebbeket általában falon kívüli kábel szerelő dobozba szoktam betenni, pláne ha az esztétika annyira nem fontos, mert pl. nem látható helyen lesz elhelyezve.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#42907
üzenetére
Akkor félre értettem.
Tehát akár dióda, akár tranyó, mindegyiknek 2mv/fok a hőmérséklet függése.Viszont még mindíg nem teljesen értem, hogy miért jobb a tranyó, miért érdekes, hogy annak kisebb a kristálya, legalábbis azon belül egy egyik átmenete.
Netán gyorsabban reagál a hőmérséklet változásra, mert gyorsabban felveszi a hőt, vagy kisebb a töltése a kisebb átmenetnek, mint a diódánál a nagyobbnak ?
Bár ez utóbbi csak gyors egymás utáni váltásokkor lenne érdekes, pl. kapcsoló üzemű tápoknál.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#42899
üzenetére
Szevasz
Igen, ezt észrevettem méréskor, hogy mind a dióda (ellenállás), mind a tranyó (HFE) értéke változik, mikor mérem, ahogyan melegszik a kezemtől, miközben fogom.
Ezt még nem tudtam eddig, hogy a tranyó paraméterei jobban változnak a mezei diódáénál.
Diódát gondoltam hőmérőben használni, de akkor inkább egy tranyót fogok, ha nem hőellenállást.Köszi az infót !
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Kernel
#42894
üzenetére
Szevasz
Igen, tudom, lehet csinálni, de itt nem erről van szó.
Ez egy kész kapcsolás egy adag alkatrésszel és az optokapuval.
A szerkezethez csatlakozó 3 vezeték egyike csatlakozik egy járulékos, látszólag utólagosan beépített tranzisztorhoz, a másik lába a panelhez, a harmadiknak meg nyomát sem látom. Mindez egy tokban van.
Szóval itt biztos, hogy nem ez a fény érzékelő.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#42892
üzenetére
Sejtettem.
A helyzet az, hogy megvan a tranyó két szélső lába, amiből az egyik ugyan szintén tőből le van törve, de aki hozta, állítja, hogy a két szélső volt bekötve, nem középső és szélső !Amúgy egy BC307-esről van szó, utána néztem, általános tranyó és a szokásos a láb kiosztása (EBC).
Üdv.
-
Batman2
őstag
Lehet annak értelme, hogy egy kapcsolásban egy tranzisztornak csak az emitter és kollektora van bekötve ?
Mindez egy relévezérlő, optokapus áramkör egyik csatlakozó vezetéke és a szerkezet egyik pontja közé iktatva (ez egy só, cukor, stb, csomagoló gép egysége).
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
bandi94
#42853
üzenetére
Ránézésre szerintem amorf szilicium napelem, aminek a cella feszültdsége tudtommal 0,75V körül van, így 10,5V lenne a névleges feszültsége !
A fajlagos áramerőt nem ismerem, így az áramerőt, teljesítményt akkor sem tudnám megmondani, ha tudnám a napelem méreteit.
De annyit tudok, hogy az amorf sziliciumok adott felületre nézve kiosebb teljesítményre, áramerőre képesek, mint a szelén cellák.
Így ez legfeljebb csak pár wattos lehet.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Kernel
#42748
üzenetére
Szevasz
Egyik táp sem földelt, és mindkettő minden bizonnyal galvanikusan elválasztott, mivel mindkettő ferrites trafón és optocsatolón keresztül csatlakoztatja a nagyfesz és a kisfesz részt.
Akkor ezek szerint bátran közösíthetem a két negatív pólust.
Köszi a megerősítést !
Üdv.
-
Batman2
őstag
Két 220-as, hálózati kapcsolóüzemű táp negatív (föld) pólusát összeköthetem e, hogy ne kelljen 4, csak 3 vezetéket használnom ?
Nem lesz e potenciál különbséb közöttük, nem "vesznek e össze" ?
220-as hálózatnál félek az ilyentől.A feladat az lennem hogy egy reflektort átalakíytottam, ízzó helyett LED chip van benne, amit egy LED meghajtó kapcs üzemű tápról hajtok (36V), a LED hnűtését segítő ventilátort pedig egy másik, 12V-os kapcs. üzemű táppal látnám el.
Mindkettőt a reflektortól távolabb, egy dobozban helyezném el, amiből kell a 36 és 12V-ot elvinni a fejig.
A ventinek kicsi áram kell, így bőven elég lenne egy föld vezeték a két tápnak, vékonyabb, hajlékonyabb, könnyebb vezetékkel tudnám össze kötni a fejet a táp dobozzal.Másik lehetőség lenne egy, két vastag és két vékony érből álló 4 eres vezeték, de nem tudok róla, hogy ilyet lehetne kapni.
Üdv.
-
Batman2
őstag
Ki próbáltam a 15V-os zenert ugyanebben a környezetben.
Azzal nem világított a LED 14,4V-on, így rákötöttem magasabb feszre.
No akkor rögtön eldurrant valami.
A magasabb fesz a szabályozatlan tápfesz volt, ami 23V körül van, azt már nem bírták az alkatrészek.
Tönkrement a tranyó és a zener is.
Csere, vissza BC 212 és 12V-os zener.
3 diódát a zener elé kötve még jól világít a LED 14,4V-ról , de már 14,2V-nál semmi.
Ennyire pedig nem kellene kihegyeznem a jelzést, mert régebbi akkuk már nem biztos hogy elérik a 14,4V-ot, ha meg a delikvens vár a jelzésre, tönkre teheti végleg az akkut.Még két ötletem volt.
1. hogy 3 dióda, de a harmadik valami kis áramú schottky, aminek 0,3V körül van a nyitása, így a13,8V olyan 14,1V-ra módosulna elgondolásom szerint.
Még nem próbáltam.2. hogy kisebb diódát (1N 914, 1N 4148) teszek be a 1N 4007-esek helyett, aminek várhatóan valamivel nagyobb a nyitófeszültsége, így nyerhetek 1-2 tized V-ot még pluszba.
Ezt próbáltam, 1 tized V a nyereség.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#42665
üzenetére
Betettem a plusz kettő diódát, ugyan nem 1N4148, hanem 1N4007-esből, de sajna 13,8V körül van a nyitás, ami még mindíg kicsit kevés, mint amennyi volt "szólóban" a zener az első próbálkozáskor.
Megpróbáltam a plusz ellenállást párhuzamosan a LEDdel, talán még határozottabb a LED felgyulladása, de a nyitási érték nem meglepően nem változott.
A LED 1 tized V változás alatt gyak aléri a max finyerejét, ha van párhuzamos ellenállás, akkor talán 5 század allatt is.Megyek tovább a 15V-os zenerre.
Üdv.
-
Batman2
őstag
Végignéztem az itthon levő tranyóimat.
Az említett BC212-es 125 HFE-vel rendelkezik a műszerem szerint.
A megnézett tranyók közül egy 2N2904-esre írt 100-as értéket, így lecseréltem a 212-est arra.
Másik változtatás, kicseréltem a zener soros ellenállását az ajánlott 180ohmosra.A kapcsolást így kipróbálva majdnem hozta a szimulátor értékeit !
A LED 12,60V-nál kezdett "parázslani" és 12,68V-nál már rendesen világított.Egyetlen negatívuma van a dolognak, ha rákapcsolom a 14,4V-ot, akkor viszont felforr a zener, túl sok áram folyik át rajta !
Persze ha beteszem a plusz két diódát, akkor már 14V körül kezd nyitni, vagyis 14,4V-nál sem fog akkora áram folyni, mint most.Ettől függetlenül kipróbálom a 15V-os zenert egy valamivel nagyobb soros ellenállással, hátha sikerül behangolni megfelelő értékre, ha nem, akkor marad a 2 dióda emelés.
Még egyszer köszi a segítséget !
Üdv.
-
Batman2
őstag
Nekem konkrétan 14V körül kellene kapcsolnia a zenernek, hogy tudjam jelezni, hogy az akku közel van a teljes töltéséhez.
Megpróbálom a zenert is jobban terhelni kisebb ellenállással, a tranyóra nagyobb terhelést tenni plusz ellenállással és válogatni alacsonyabb HFE értékűt az itthon levőkből !
Köszi a tippeket !
Üdv.:
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#42646
üzenetére
No, a lényeg a lényeg, hogy módosítva a kapcsolást is ugyanúgy viselkedik, mint előtte.
A kezdő feszültség 12,2V, ekkor jól világít a zöld LED, majd megterhelem az akkut egy ízzóval, leesik 11,1V-ig a fesz és még mindíg világít a LED, csak kicsit halványabban !
Szóval a 12V-os zener ezek szerint 11,1V mellett már jelentős mértékben vezet, ebből erre következtetek.
A csomópontot mérni még nem tudtam, mert annyi kezem nincs.
De majd megoldom.Igazából mindegy mi van írva a zenerre, olyat kell alkalmazni, ami a céljaimnak megfelelő, csak kicsit zavaró a dolog.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#42644
üzenetére
Az ellenállást értékével kapcsolatban azért kukacoskodom, mert igazából a tranyó egy PNP tranyó, amit a negatív jel kapcsolt, tehát szinte mindegy neki, hogy a pozitív ág felől mekkora ellenálláson csorog a pozitív tápfesz, neki az a lényeg, hogy a zener mikor nyit eléggé ahhoz, hogy a 0,7V fesz különbséget létre hozza.
De mivel a zener a földpont felé nyit, a tranyó pedig negatív jelre kapcsol, így igazából -0,7V-tal kellene számolni.
Tehát az ellenállás által pozitív tápfesz potenciálján levő csomópontot kell 0V-nak venni a tranyó szempontjából, és a zener ehhez képest kell hogy 0,7V fesz változást okozzon a nyitásával, amennyivel csökkenteni fogja a csomópont feszültségét, vagyis így lesz az -0,7V.(bocs, ha túl bonyolítottam a dolgokat)
Üdv.
-
Batman2
őstag
-
Batman2
őstag
-
Batman2
őstag
Tranyós zener kapcsolás:
Ezt készítettem el, várva, hogy amikor a zener eléri a 0,7V áteresztést, akkor nyit a tranyó és világít a LED !
Mindezt sokkal meredekebben és határozottabban, mint a LEDet közvetlen a zenerre kötve.Eredmény:
A LED világít szépen folyamatosan, akár 12V felett, akár csak 11V jut rá, csak egy picivel halványabb.
Ha egy 9V-os elemet kötök rá, akkor már nem világít.
kipróbáltam a kapcsolást 1,8K-ós ellenállással is, és 620ohmossal is, ugyanazt csinálja.Kicseréltem a zenert egy 15V-os pédányra és sajna akkor is ugyanúgy megy még 11V mellett is.
Ha a tranyó emitterét és kollektorát megfordítom, akkor viszont semmikor sem világít a LED.
Lehet, elkötöttem valamit, lehet a tranyónak a nagy fesz. erősítése miatt a zener minimális szivárgására is már kapcsol, nem tudom, mi a probléma !
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
CPT.Pirk
#42579
üzenetére
Szevasz
A LEDekkel nem verseneyzhetnek.
Egy idő mulva elhalványodik, gyengül a fényük.
Nekem van egy közepes HIFIm, ami VFD kijelzős, kb. 8 éves lehet és már vagy 3 éve bizonyos elemek csak sötétben láthatóak még,mikor már a fűtőszálak gyenge ízzása is látszik, annyira elhalványultak.
Ezek a részletek a kijelzőn nagyon sokat működtdek, csak amikor lekacsoltuk az elosztót, akkor pihentek.
Az elsőn pár évben nem, aztán már gyakrabban lekapcsoltuk.A többi részlete a kijelzőnek most is szét és erős.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#42565
üzenetére
Érzékelő elektronika kapcsán az jutott eszembe, hogy egy PNP-s tranyót lehetne alkalmazni a zener szivárgás növekedésének detektálására, ami erre kinyit és kapcsolja a LEDet.
A tranyó elvileg 0,6-0,7V körül nyit, ehhez kell állítanom a zenert, hogy ez azon a feszültségen legyen meg, ahol nekem kell.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#42561
üzenetére
Szevasz
Igen, akkor valóban nem teljesen értem a dolgot, mivel valahogy úgy értettem, hogy ha eléri a köszöb feszültségét, akkor hamar letörik és nem csak annyit enged át, ami a 12V felett van, hanem szinte teljesen vezetővé válik, kinyit, ha pedig 12v alá megy a fesz, akkor nehány tized volton belül visszazár.
De amúgy logikus sajnos amit mondasz, így nem várhatok többet zenertől.
Köszi.
Üdv.
-
Batman2
őstag
Elég érdekesek ezek a zener diódák !
Vettem 12V-os verziót, ahogyan javasoltátok, gondoltam, hogy olyan 12,4V körül már kezdi átereszteni az áramot rendesebben.
E helyett, abban a kapscolásban, ahogyan kötöttem, olyan 13,8V-nál kezd már jelentősebb áramot átengedni.
Gondoltam, ennél meredekebb lesz a viselkedése.
Így is csak akkor működik a dolog, ha nem az eredeti fehér LEDet alkamazom, hanem piros, vagy zöldet, aminek kisebb a nyitófeszültsége, amúgy 14,4V-nál is csak 2,22V-ot lehet mérni, amivel a fehér ugye nem megy.Üdv.
-
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#42463
üzenetére
Az adatlapon szereplő ellenállás értékek kapcsolatban vannak a dióda karakterisztikájával ?
Gondolok arra, hogy a kisebb ellenállás érték, meredekebb letörésű, nyitású diódát jelent ?
Ebben az esetben jobb kettő darab 6,2V-os zener sorba kötve, mint egy darab 12V-os példány !
A normál egyenirányító dióda (pl. 1N400X) nyitási karakterisztikája, meredek e ?
Abból a szempontból érdekel, ha pl. egy 13V-os zenerrel azt kötök sorba, hogy emeljem kicsit a nyitófeszültségét.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Kernel
#42458
üzenetére
Szevasz
Igen, azt tudom, hogy a zener dióda nem tökéletes, 0-1 működésű, van átmeneti tartománya, de azért megfelelő kapcsolásban, megfelelő diódát alkalmazva biztosan lehet kisebbre szorítani ezt.
Régebben egy kapcsolásomban, ahol nagyon határozott "döntésre" volt szükség, LM339-es komparátort használtam, az ehhez hasonló áramkörökkel az igazi a dolog, most viszont az a célom, hogy minél egyszerűbb, olcsóbb megoldást válasszak.
A cél, nem az 1 század voltos pontosság, amire képes pl. az LM339-es is, hanem hogy 2-3 tizeden belül jelezzen, kb. tudjam, hogy pl. egy akku töltés közben mikor érte el kb. a töltött feszültség szintet.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#42459
üzenetére
Szevasz
No ezt nem tudtam, köszi az infót !
Akkor szerzek 12-14V körülit, egy darabban és azzal is kipróbálom.
Terhelés szempontjából mikor meredekebb a görbéje, ha nagyobb, vagy ha kisebb árammal terhelem ?
A LEDen folyjon több áram, vagy a terhelő ellenálláson, a jobb meredekséghez ?
Fajtálya (ZD, ZPD, ZF, stb.) mennyire befolyásolja a dióda meredekségét ?
Üdv.
-
Batman2
őstag
Kipróbáltam zener diódával egy kapcsolást arra, hogy világítani kezdjen egy LED, ha a monitorozott feszültség egy érték fölé emelkedik:
3V-os zenereket kötöttem sorba, mivel éppen abból volt itthon egy adag, de gondolom, hogy ugyanígy viselkedne, ha 1db. 12V-osat használnék.
A zenerek terhelését, munka pont beállítását a velük sorosan kapcsolt 620ohmos ellenállás biztosítaná. Az alkalmazott zenerek kicsit kövérebb üveg kapszulák, asszem 50-100mA-t is elviselő típusok.
Jelzőnek pedig 1db fehér LEDet kötöttem a zenerek terhelő ellenállásával párhuzamosan, egy szintén 620ohmos előtét ellenállással.Próba:
12V-os zselés akkut használtam áramforrásnak.
Az akku üresjáratban adott 12,23V-ot, így szolidan, de világított a LED.
Majd megterheltem egy 55W-os ízzóval, mire leesett a feszültsége 11V-ra, így elaludt a LED.
Másik, erősebb akkut használva indultam 12,45V-ról, jobb fényerővel, majd esett a fesz 11,50V-ra, amikor még szintén világított a LED csak kissé bágyadtan.
Megmértem, ez a fehér LED már 2,5V-nál "parázslik".Kérdés:
Miért folyik még jelentős áram át a zenereken akkor is, mikor a rájuk adott feszültség 11,5V, pedig a zenerek hivatalosan 12V-osak együtt ?A jelző ugyan valóban működik, 11V alatt elalszik a LED, amit feljebb is tudok állítani, ha bekötök még egy normál egyenirányító diódát, vagy még egy zenert, de lassú a változás, nem hírtelen, több mint 1V a differencia a jelzés kezdettől, míg a jelzés kellően erős lesz.
Ezen lehet még valahogy javítani, vagy zenertől ne várjak jobbat ?
Esetleg másik típust, vagy 1db. 12V-osat használjak, hogy kisebb legyen az átmenet ?
Kisebb,. vagy nagyobb terhelő ellenállás alkalmazásával csökkenthetem e az átmenetet ?Üdv.
-
Batman2
őstag
Autó elektronika:
Ugyan nem vettem le az akkuról a sarut és nem néztem külön, hogy van e kontakt hiba, de teljesen tiszta, oxid mentes volt minden rajta, így nem valószínű.
Asszem magán az akku saruján mértem amúgy a feszt, az nem csalhat, ha ott kevés, akkor az akkuval van baj.Elvitették az autót egy elektromos szerelőhöz, ott megpróbálták az akkut feltölteni, állítólag nem ment, így valóban az akku volt hibás, más hibát nem találtak az elektromos rendszerben.
Kapott egy új akkut és megy az autó.Üdv.
-
Batman2
őstag
Egy autó elektronikai kérdés !
Feleségemék autója (2009-es Fiát Panda) a múlthéten csinált egy kis meglepetést !
Elment vele az apja, aztán mikor visszajött és beállt a garázs elé, leállította a motort, mikor indítani akarta már nem volt hajlandó indítózni !!Megnéztem multiméterrel, üresen meg volt az akku 12V-ja, de mihelyst rátette a gyújtást, a feszültség leesett 1,7V-ra, majd kb. 1 másodperc múlva visszament 8V-ra, pedig semmi sem volt bekapcsolva.
Rátettem az én öreg autóm 95Ah-ás akkuját, ami ugyan már 8 éves, de még mindig indít, azzal 8V-ra esett vissza egy pillanatra, majd vissza 12V-ra és azzal indított is.
Azt tudom, hogy a mai autók önindítójában van egy elektronika ami védi azt túlterhelés ellen és lekapcsolja túl alacsony feszültség esetén is, eddig rendben van, nyilván ezért nem indítózott.Viszont azt nem tudom, hogy mi az, ami a gyújtás ráadásakor egy pillanatra nagyon megterheli az akkut ?
Netán valami sönt ellenállást tesz rá, amivel megterheli az akkut és megnézi, hogy megfelelő e még az állapota az autó működtetéséhez, és tilt, ha egy értéke felé növekszik a feszültségesés ??De ha ennyire "okos" az elektronikája, akkor miért nem jelzi ki, hogy "akku kuka, cseréld ki" !
Az is érdekes, hogy pont a hidegindításhoz még jó volt az akku, de mikor vment az autó és töltése is volt az akkunak, akkor meg már nem volt elég a szufla ??
Hogy van ez ?
Üdv.
-
#42382
Batman2
őstag
DonThomasino
#42371
Batman2
őstag
válasz
DonThomasino
#42371
üzenetére
Én 125W-osat tudtam belőle legkisebbként, csak a nátriumgőz lámpákból van 70W-os.
A régebbi HGLI fajtában 125-ös volt e legkisebb.
Esetleg az újabb HMLI fajtában lehet kisebb.Szerintem a 100W-os ízzóhoz való porcelán foglalat megfelelő ehhez is, hiszen a porcelán nem ég el, legfeljebb nagyon forró lesz, csak a drótot kell úgy csatlakoztatni hozz- hogy aról a szigetelés ne égjen le, hosszabb üzem után és az sem mindegy, hogy a lámpa vízszintesen, vagy függőlegesen, fejjel lefelé, vagy felfelé üzemel !
Javaslom a fejjel felfelé beállítást, akkor a foglalat kevsébé melegszik, a drót még kevésbé, vagy legfeljebb a vízszinteset.Üdv
-
#42369
Batman2
őstag
DonThomasino
#42366
Batman2
őstag
válasz
DonThomasino
#42366
üzenetére
Mivel magas üzemi hőmérsékleten működnek, így már a 125-ösnek is ajánlatos valami hőtűrő foglalat, praktikusan porcelán.
Volt 400W-osom, az már az E27-nél is nagyobb, porcelán foglalattal volt.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Kernel
#42301
üzenetére
Szevasz
Kipróbáltam egy 0,5A-es, 20V-os külső schottkyval, de semmi.
Annyi változott, hogy az egyébként vagy egy tizeddel alacsonyabb fesz, a bemenővel szinte teljesen azonos lett, gondolom, ez a schottky többet engedett át, mint amin az IC-ben megy át az áram.
Gondolom, a FET eresztett át, ha a belső schottky kiment, de az is lehet, hogy a FET ment ki, és a mégis a belső schottky engedett át.Mindenképpen csak új ICt kell bevetni.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#42297
üzenetére
jól van-jól van . . . , az áram folyik át rajta, nem a feszültség !
Sajna azt nem tudtam kideríteni, hogy az eredeti akku mennyit bír max. csak a NiCd akkuk általános töltési jellemzőiből tudtam kiindulni.
A 9V-os (8,4V) blokkokon kívül a többi cella általában minimum bírja a kapacitása 1/3-adával való töltést.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Kernel
#42293
üzenetére
Igen, ez is igaz, viszont én arra gondoltam, hogy azért gyorsabban töltsön fel neki az akku, mondjuk 0,5C-vel menjen a töltés, így a gyárilag 1,5Ah-ás akku olyan 800mA körül kezdene, úgy állítanám be az ízzóval.
Már csak az a kérdés, hogy milyen ízzót kellene használnom ?Használhatok 12V-osat, az viszont lehet, hogy túl keveset korlátoz, ha viszont mondjuk egy 6V-osat használok, akkor sokkal jobban felízzik, ami jobb áram korlátozást, szabályozást tesz lehetővé.
Ha viszont esetleg zárlatos, vagy nagyon kimerült cellát rak rá, akkor a 6V-os ízzó tönkre is mehet, mert átfolyhat rajta a közel 14V töltőfeszültség.
Még számolgatok és mérek ezügyben, hogy mi lehet a jobb.Voszont még azon gondolokom, hogy valami nagyon egyszerű LEDes jelzőt is tennék bele, hogy tudja az illető, mikor van kb. feltöltve az akku.
Megfelelő zener diódával érdemes egy LEDet összekötni, vagy esetleg egy adag sorbakapcsolt kisáramú egyenirányító diódával (pl. 1N914, 1N 4148), vagy egy ellenállás osztóra kötni a LEDet, ami pont akkor éri el az alkalmazott LED nyitófeszültségét, mikor az akku eléri a csúcsfeszültséget ?
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Kernel
#42292
üzenetére
Igen, valóban a dióda fúj ki jó eséllyel előszőr, anélkül meg már valóban nem működik, de átenged áramot továbbra is.
Olyan 600mA-ről csorgott le az IC-n átfolyó áram olyan 250mA-ig, és kétszer is lemértem, mert nem értettem, hogy miért mutat a műszer csak 0,5-öt, mire rájöttem, hogy ez nem feszültség, hanem áramerő 10A-es méréshatárban.Igaz, egy LM317-es tápról ment a meghajtás, ami ugyan 1,5A felett valahol korlátozni kezd, így nem a teljes zselés akku áram ment rá, de minden bizonnyal már ez is bőven elég volt neki a tönkremenetelhez.
Köszi, hogy rávilágítottál.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Batman2
#42290
üzenetére
Még az jutott eszembe, hogy esetleg egy ízzót tehetnék be áramkorlátozónak az ellenállás helyett, amivel valamelyest még szabályozni, stabilizálni is lehet a töltő áramot is, mivel az erősebben korlátoz akkor, mikor nagyobb az áramfelvétel és kevésbé, vagy alig, ha kicsi.
Egyszerű és olcsó.Üdv.
-
Batman2
őstag
Akarok építeni egy egyszerű NiCd akku töltőt egy akkus fúró csavarozóhoz, aminek nincsen meg az eredetije.
Arra gondoltam, hogy LM317-essel készítek egy áramgenerátoros kapcsolást, ami a konstans árammal tölti az akkut, csak a max. töltött feszültségen való lekapcsolás megvalósítása nem teljesen tiszta számomra !
12V-os akkuról lévén szó, a 10db cellájának olyan 14,5V-nál van a végfeszültsége, tehát itt vagy le kellene kapcsoljon teljesen a töltés, vagy át kellene kapcsoljon konstans feszültségre, vagyis ne engedje a feszültséget tovább emelkedni.
Ezt ugyan úgy meg lehetne valósítani, hogy olyan trafóról táplálnám a töltőt, ami kb. 1,2-1,4V-tal ad magasabb névleges feszültséget, mint 14,5V, így a tápon eső feszültség miatt az áram folyás lecsökken, mert a táp már nem képes tartani a beállított értéket.
De ez nem teljesen pontos érték és trafót sem olyan könnyű pont olyat szerezni, ami kell.Másik lehetőség, hogy feszültség korlátot állítok be a táppal, az áramerő korlátozását pedig egy ellenállással oldom meg, ami viszont folyamatosan csökkenő áramerőt jelent, nem konstans értéket.
Harmadik lehetőség lenne, hogy két tápot kötök sorosan egymás után, az első a feszültséget stabilizálja, a második pedig az áramerőt.
Viszont ez több alkatrész, magasabb költség, én pedig minél olcsóbban szeretném kihozni.Lehet e valahogy egyszerűen kombinált módot összehozni ?
Én leginkább maradnék a feszültség korlátos táp, és egy kisebb értékű áramkorlátozó ellenállás mellett, mint legegyszerűbb, kompromisszumos megoldás mellett.
Egy plusz komparátorral amúgy meg lehetne oldani a max. fesz. lekapcsolást, akkor is ha áramkorlátos (áramgenerátoros) tápot éípítek, de ez már megint plusz költség.
Magamnak megcsinálnám, de másnak készítem, nem akarom, hogy sokba kerüljön, mert nincsen sok pénze.Üdv.
-
Batman2
őstag
Összeraktam a szuper kondis projekt step-up tápját a TPS61220-as IC-vel, de sajna feszültség helyett áramerőt mértem véletlen rajta, így lehet tönkre ment az IC.
Mikor észre vettem átkapcsoltam a műszert, de a 2,75V bemenőből nem adja a beállított 3V-ot, hanem csak olyan 2,5V környékén. Ha 2V-ot adok rá, akkor pedig olyan 1,8V csorog át rajta.Gondolom, a z áramméréssel túlterheltem a kapcsoló FETet és tönkre ment, ezért nem növeli a feszültséget a kapcsolás.
Kerestem az adatlapjában arra vonatkozó információt, hogy van e az ICben túlterhelés elleni védelem, de nem leletem ilyet, így gondolom, nincsen benne.Ha lesz időm, másik ICvel újra próbálkozom.
Üdv.
-
Batman2
őstag
Azt nem tudom, hogy kapni lehet e, de készíteni lehet ilyen kapcsolást szerintem egyszerűen.
Viszont azt, hogy még az nyomás érzékeny is legyen már bonylultabb, bár lehet csak annyi, hogy nem ismerem azt az érzékelőt, amivel a nyomás erősséget lehetne monitorozni, a többi szerintem megoldható, már van rá ötletem.Arra viszont már nincsen, hogy az érzékelőt hogyan is építed be az autódba, ha gyárilag nincsen ilyen benne.
Szerintem egyébként bőven elég annyi, hogy fékezéskor pár másodpercig villog a féklámpa,, majd folyamatosan világít, ahhoz hogy észre vegyék kellően, fölösleges megbonyolítani nyomásérzékeléssel.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
johniee
#42191
üzenetére
Természetesen lehet és szokás is hangerő potméter betenni az IC elé.
A beérkező jelet csatolod az IC doksijában megadott, 2,2 mikrós kondin egy potméter (47-100Kohm) közép érintkezőjére (csuszka), majd a jelet a poti egyik fix lábáról veszed le és vezeted az erősítő 2,2mikrós bemeneti kondijára.
A poti másik fix lábát pedig leföldeled, ennyi.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Batman2
#42190
üzenetére
Be kapcsoltam az erősítőt megint, ment vagy egy órát jel nélkül, csak egy gyenge hálózati búgással.
Ennek ellenére a borda vagy 70 fokos lett, kézel nem lehet megfogni.
Viszont nem emelkedett semmit a búgás, ha jelet kap azonnal rendben működik.
Igazából ez szerintem kimeríti a rossz tervezés tényét, hogy ennyire fel hevül az egész doboz, mivel minden hőforrás bele van zárva, és nincsen gyári hűtőfelülete.
Így könnyen juthat az IC határhőmérsékletre.Kerestem az adatlapjában hogy mennyi a max üzemi hőmérséklete, de nem leletem, csak a tárolásit.
Gondolom, meg van olyan 125 fok, akkor még bele fér, bár az már nem jó, ha súrolni kell a határokat.Üdv.
-
Batman2
őstag
No, kicseréltem a 2.1-es rendszerben a TDA7377-es ICt.
Ugyan nem mértem hnogy hol milyen feszültségek vannak, de a hőmérséklete jóval lassabban kezdett emelkedni, mint korábban.
Visszaszereltem a helyére, annyit módosítottam, hogy a hátlaphoz rögzítettem egy kisebb alu bordát, hogy legyen valami hőleadó felülete is.Így bedobozolva pár órás üzem után szépen be tud melegedni, pláne ilyen jó időben, még a fa is átmelegszik, de mindezidáig nem halkult el és kezdett intenzív búgásba.
Valszeg valami tényleg nem volt jó abban az ICben.
A hangminősége nem változott semmit.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#42145
üzenetére
Szevasz
Ok, köszi az infót !
A nyákokat ezen túl alaposabban súrolom, mosom szappannal ezután, hátha megszűnik a probléma.
De az is ehet, hogy visszatérek az iyen egyszerűbb nyákok esetén a gyanta használatára, hátha a paszta (is) bűnös (Fahrenheit - forrasztó kenőcs)Üdv.
-
Batman2
őstag
Érdekes ez az LM317-es táp.
Tenpa méregettem a 3. példányon, az asztalaon.
Valóban nem váltzotat a kimeneti feszültségen a tranzisztor, ha le van földelve ellenállással a bázisa.
Viszont a próba közben csak kúszott lassacskán a feszültség felfelé és nem értettem, hogy miért !
Cseréltem benne ellenállást, mert még nem a kívánt feszültséget produkálta. Utána 10,05-öt adott, majd kb. 1-1,5 perc alatt lassan már fel kúszott 10,15-re !
Aztán próbaképpen megint meg melegítettem a cserélt ellenállás lábát és megint leesett a feszóltség 10,05-re.
Egy egy közönséges 1/4W-os ellenállás, a teljes lábával van egyelőre csak próbaképpen odaforrasztva, így nem is közvetlen az ellenállás testnél forrasztottam.
De ha a tranyó lábánál forrasztok, az is befolyásolja a feszültséget és mászik, amíg hűl.Mi lehet ennyire érzékeny, maga az IC, vagy az egyéb alkatrészek, akár kondi is ??
Az ICnek nem kellene annak lennie, elvégre az eleve úgy van tervezve, hogy melegedhet és akkor is tartania kell a feszt (vagy mégsem?) !Aztán a beépített egyik kapcsolást néztem meg, amelyik 10,12V helyett 10,38V-ot adott kezdettől fogva.
Elkezdtem rajta méricskélni, leföldeltem a tranyó bázisát egy 15K-os ellenállással, és hírtelen lement a feszültsége annak is 10,12-re !
Utána direkt adtam pozitívot a bázisra, hogy kapcsoljon a tranyó, majd levettem a pozitívot és megint mértem, nem ment vissza 10,38V-ra, maradt 10,12, sőt, ahogy működött a kapcsolás, lassan egyre csökkent a fesz.
Olyan 10,05V-on állt meg, ekkor jó kézmeleg volt az IC bordája.
Megmértem a másik tápot is, az is ugyanennyit adott, mindkettő egyanannyi ideje volt bekapcsolva és mindkettőben teljesen egyformák az alkatrészek.
Megmozgattam finoman minden alkatrészt a variáló panelon, de semmi változá, maradt annyi, amire beállt.Már arra kezdek gyanakodni, hogy a panelon valami kicsit átvezet, vagy a forrasztó pasztám nyoma, vagy valami láthatatléan maratási maradék.
(SMD LEDes lámpáknál járok rendszeresen így,m hogyha nem kaparom meg a LEDek alatt a két forr felület közötti nyáklap felületet, akkor mindenféle kismértékű átvezetések vannak)A lapjaimat sósa-hidrogénperoxid keverékben szoktam maratni, és rendesen megvárom, hogy eltünjön minden réz felület, ami nem kell. Ennek a hordzója a barna epoxigyanta, de ugyanígy jártam mostanában vett üvegszálas műgyanta lapokkal is, míg régi lapok és gyanta forrasztás esetében nem volt ilyen problémám sohasem.
Üdv.
-
Batman2
őstag
PHM, Lompos !
Tehát akkor egy földelő, lehúzó ellenállást mondtok ti is, ami stabilizálja a bázist és csökkenti az érzékenységét is !
A gyári rajz sem hibás annyiban, hogy valszeg bipolár TTL kimenetre tervezték, ami mindíg valamelyik tápfeszültségre kapcsolja a bázist, így nem lehetséges lebegő állapot.
Tesztelem mindenképpen ezzel a kiegészítéssel a kapcsolást, ahová pedig szántam, az autóba, ott pedig asszem a vezeték, amiról veszem a kapcsoló jelet, mindíg vagy +, vagy -, nincs üres állapot, ezért lehet stabil az érték beépítve.
Már csak az a kérdés, hogy a C-E átmenet zárt állapotban szabad e valamit is átvezessen, módosítja e az ellenállásokkal beállított feszültség értéket ?
Mivel a két beépített táp azonos, de mégis az egyik 10,12V-ot ad, a másik pedig 10,38-at !
Ez a táp IC-k közötti különbség lehet, vagy a tranzisztor, vagy valami hiba eredménye ?Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48
#42100
üzenetére
Igen, a lenullázás valóban jogos, nem nulla az eredmény, hanem 1,25V asszem, az IC referncia, vagy minimum feszültsége. De ez az esetemben lényegtelen, mert teljesítmény LEDet hajtok velem, aminek a nyitófeszültsége jóval magasabban van, így a végeredmény mégis a 0 fogyasztás, teljes lekapcsolás lesz.
Azt a bizonyos B-E ellenállást hogy érted ?
Fejtsd ki légy szíves részletesebben !A bázisra a tápot ellenálláson keresztül kötöm, mivel 12Vára terveztem, így nem 1K-t, hanem 2,7K-sat tettem be.
Az tény, hogy ha már csak kézzel megfogom és a + tápot, már kapcsol, ennyire pedig teljesen fölösleges nekem érzékenynek lennie, ezt is (az érzékenységet) csökkenthetnén egy lehúzó ellenállással.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Kernel
#42096
üzenetére
Valóban, a korrekt kapcsolásban kellene legyen egy lehízó ellenállás is a bázison, amennyiben nincs minden esetben valamelyik tápfeszre kapcsolva a bázis, viszont amit beépítettem ott csak az egyik mászott el, de az is stabilan.
A másik viszont úgy sem, hogy betettem a tranyót.Ebben a kötésben a tranyó jelentősebb áramot csorgatna a C-E átmeneten, ami módosíthatja az ellenállások által beállított értéket ?
Üdv.
-
Batman2
őstag
Építettem LM317-tel egy kis tápot, melybe bele tettem az elektronikus lekapcsolás lehetőségét, ahogyan az a dokumentációjában meg van adva:
Tranzisztornak BC107B-t tettem bele.
Az a bajom vele, hogy milhelyst bekötöm a tranzisztort, máris más feszültséget ad, hiába előtte beállítottam adott feszültségre ellenállással.
És ráadásul össze-vissza viszi el, mászkál az érték !
Függ a tranyó hőmérsékletétől is, és attól s, hogy lekapcsoltam e a tápot a tranyóval a bekapcsolás óta, vagy sem.
Van már beüzemelve ebből a tápból kettő , amiből az egyik stabilan adja a beállított értéket, a másik ugyanazokkal az alkatrészekkel már lényegesen magasabb feszültséget ad, bár tartja, és építettem egy harmadikat, amiben ugyanazok az alkatrészek szintén más értéket adnak és működtetés közben mászkál is az értéke, nem stabil.Most akkor alapban az egyes stab. kockák között eltérés van, ugyanazokkal az alkatrészekkel jelentősen eltérhetnek a kapott értékek ?
Illetve ha a tranyó elviszi az értéket, ráadásul nem stabilan, akkor hogyan lehet ezt így megoldani ?
A dokumentációban csak nem hülyeséget írnak le, igaz, hogy nem azzal a tranyóval csináltam, amit ott megadnak, de nem hiszem ez ilyen jellegű problémát jelentene.A kapcsoláshoz hozzá tettem még az "improved ripple rejection" kapcsolásban megadott plusz kondit és védődiódát, ennyit módosítottam.
Adatlap: [link]Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Batman2
#42069
üzenetére
Visszahűtőttem a bordát utána bekapcsolva, 2-3 másodprec elteltével stabil 60mA egyenkomponens folyik a hanghszórón, mindegy mekkora a hangerő !
Szóval, ha elkezd melegedni az IC, akkor egyszer csak hírtelen megugrik az áramfelvétele és innentől már valszeg magát gerjeszti a folyamat.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Batman2
#42068
üzenetére
Betettem a helyére az erősítőt, egyből felmelegedett a hűtőlemez.
Ezután mértem a hangszórón átfolyó áramot lecsavart hangerő poti mellett: 330mA, állandó !A panelon már összepöttyintettem a végést, amit csináltam az áramfelvétel mérése kedvéért, így azt nem tudom már lemérni, de ezek szerint most sz is meg kellett nőjön !
Akkor most rossz az IC ??
Üdv.
-
Batman2
őstag
A mérések:
tápfeszültség: 18,1V (üresjárat)mélynyomó hangszóró 8,88V (+táp), illetve 9,34V (föld) egyik, illetve másik táp felöl.
(a hangszóró másik pólusán mérve ugyanez, csak fordítva a tápvonalakhoz képest)a magassugárzók csatoló kondijai nem engednek át, 0V-ot lehet mérni, míg a kondi előtt 8,9V-ot lehet mérni a föld felöl mérve.
a kapcsolás áramfelvétele bekapcsolás után, üresjáratban 160mA, pár perc működés után 190mA.
maximumra hajtva 380-450mA-es csúcsokat ér el (digi műszer - lassú)a mélynyomón átfolyó áramot még nem mértem.
Most egyébként sokkal hűvösebb a borda, nem tudom hogy ymitől, annyit azért nem csökkent idebenn a lakásban a hőmérséklet.
Lehet, ha elér egy hőértéket, onnantól öngerjesztően kúszik felfelé.Üdv.
-
Batman2
őstag
No itt van ez az ominózus hangrendszer mélynyomó-erősítő része:
Az egség két oldala ugyan fém lap, de a fémlapon belül mindenm oldalról a fa doboz van és a trafó a fára van rögzítve, nem a fémhez. A fa meg olyan jól hőszigetel, hogy hiába fortyong a trafó, mégsem meleg egyáltalán a túloldalon a fémlap !
A végfok IC hűtő lemeze is benne van, gondosan bele zárva a dobozba, nem hogy a kültérrel érintkezne valami hűtőborda fomrájában, vagy akárcsak a fém oldal lemezhez lenne erősítve, persze ha nem lenne ott fa !Szóval a trafó az üresjáratban is szép meleg, az erősítő nem különben, mikor pedig össze vannak zárva, akkor tökéletesen hőszigetelve vannak, nehégy már hűlni tudjanak.
A hangszóró pedig hivatalosaan lefelé áll, a bass reflex cső pedig belülről vattával van tömve, így ott sincsen semmi lehetőség a hőleadásra.
Az egyetlen hőleadó felület a csatlakozókat tartalmazó kicsi fém hátlap.
Szóval ez speciál gyárilag van elfuserálva, rosszul megtervezve, ha egyáltalán tervezték, ... vagy csak így sikerült.Eztért arra gondoltam, hogy mindenképpen valahogyan kihozom a végfok IC lemezét, hogy az tudjon hűlni, a trafó az marad úgy ahogyan van.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Kernel
#42035
üzenetére
Az olcsó kínai trafókat úgy méretezik, hogy minél kevesebb drótot kelljen felhasználniuk benne, vagyis csökkentett menetszámú, "túlhajtott" primert készítenek, amihez elegendő csökkentett menetszámú szekunder is !
Ennek persze az eredménye a kisebb primer ellenállás és a nagyobb melegedés !Az tény, hogy nagyobb az esélye az ilyen trafóknak a leégésre, akár túlterheléstől, akár primeri túláramtól.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Kernel
#42030
üzenetére
Köszi az infót !
Valszeg a túlmelegedés lehetett a probléma, ugyanis be van zárva az egész egy dobnbozba, a hűtőlemez (még csak nem is borda) is benn vann a dobozban, kifele csak a fém hátpanel van, ami kihoz valami hőt. Ráadásul a dobozban van a jó kínai hálózati trafó is, ami üresjáratban is igen meleg, ez már megalapozza a hőmérsékléetet a dobozban.
Így kiszerelve üzemeltetve nem kezdett el búgni, nem állt le, de iszonyatosan forró az IC hűtőlemeze.Elvileg az IC alapjáratban valami 150mA-t kellene csak felvegyen, attól nem kellene ilyen forró legyen szerintem, mégis az !
Megoldásként az is eszembe jutott, hogy átépítem az elektronikát és valami méás IC-vel oldom meg a 2.1-es végfokot.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Batman2
#42007
üzenetére
Kibontottam a 2.1-es hangrendszer mélynyomójából az erősítő panelt.
Egy TDA7377-es 4 csatornás végfok van benne.
Két csatorna csatoló kondival megy a két magas sugárzóra, kettő csatorna pedig hídkötésben, direktben hajtja a mélysugárzót.A tápot egy 4700mikró-25V-os kondi szűri, nem pupos és nem hasadt a teteje.
Műszerrel mérve ellenállás módban töltődik.Pár perces működtetés után 1/3-ad gázon az erősítő hűtőlemeze már forró.
Lehet ez okozná a problémát, hogy túlmelegszik az IC és a védelme leszabályozza ?
Vagy mitől hevül ennyire, illetve mitől kezd búgni ?
-
Batman2
őstag
válasz
moha21
#42012
üzenetére
Az előbbi lehet, mivel ezt akkor mértem, amikor még rajta volt az erősítő és éppen torzítani kezdett.
Mondjuk 4-4,5-ig biztosan nem torzít, nem tudom hajszál pontosan, hol kezdte, de mivel nem túl gyorsan esik a feszültség az akkun, így nem sokkal 3,5 felett lehetett az a pont.
Szóval jó az IC.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Kernel
#42004
üzenetére
Node nem kéne ebbe egy töltő ellenállás is, ?
Mert ha a kondit direktbe a tápra kötjük, akkor az a másodperc tört része alatt feltöltődik, akárhány mikrós is, nem lesz benne késleltetés !Vagy addig van kikapcsolt állapotban a FET, míg pozitív potenciálon van a kapu (G) elektródja (így rendben lenne) ?
Üdv.
-
Batman2
őstag
Van egy Ozaki elnevezésű 2.1-es hangrendszerem
Az erősítője - ami a mélynyomóban van - bekapcsolás után egy darabig rendben üzemel, aztán egy idő múlva egyre erősebben kezd búgni, és fel is forr az erősítős egység.
Hogy a búgás van előbb, azt követi a felforrás, vagy fordítva azt még nem figyeltem meg.
Az egység nem tudom hány éves, hozzám most került.Arra gondolok, hogy a tápegység szűrő, puffer kondijai száradhattak ki és ezért kezd búgni !
A melegedés meg gondolom a búgófrekvencia miatti nagyfokú kihajtás következménye.
Vagy mi lehet még a baj, mi okozhat még ilyet ?Vélemény, ötlet ?
Üdv.
Új hozzászólás Aktív témák
ekkold- BESZÁMÍTÁS! Gigabyte H510M i5 11400F 16GB DDR4 512GB SSD GTX 1070Ti 8GB Rampage SHIVA TT 500W
- Bomba ár! HP 250 G8 - i5-11GEN I 16GB I 512GB SSD I HDMI I 15,6" FHD I HDMI I W11 I Cam I Garancia!
- MikroTik CCR1009-7G-1C-1S+ Cloud Router
- MacBook felvásárlás!! Macbook, Macbook Air, Macbook Pro
- HP Laptop 15-fc0026nh (AY7E1EA)
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged