Új hozzászólás Aktív témák

• #19642 inf3rno nagyúr F34R #19641

  Új Válasz 2020-06-22 15:29:41 #19642

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  inf3rno

  nagyúr

  válasz F34R #19641 üzenetére

  Kicsit olyasmi a zamata, mint a hiponak, nem mindenki bírja, de a hatás szinte azonnal érezhető. Kinyírja a bacikat, eloxidálja a toxinokat és elmúlik a fájdalom. Nagyjából ezzel húztam ki az utolsó 5 évet, ahelyett, hogy állandóan ecsetelésre jártam volna fogorvoshoz. Vettem még szájzuhanyt, hogy alámossak az ínytasaknak szájvízzel. Eleinte jobb volt tőle, de pár hónap után úgy tűnt, hogy bár a felszínen oké, de lejjebb nyomja a gyulladást az állkapcsomba, úgyhogy azt inkább abbahagytam. Addigra viszont már izomrángásom is volt az állkapcsomnál, úgyhogy inkább megműttettem mielőtt teljesen rámegy az idegekre, és valami visszafordíthatatlan károsodást összehozok az ilyen otthoni terápiákkal. Altatásban nem volt vészes a műtét. Utána szédelegtem egy pár napig, meg lent volt a vérnyomásom. Fájni alig fájt, nem is vettem be egyáltalán fájdalom csillapítót. Szerintem már nem sok fájdalom érző ideg maradt azon a részen, annyiszor volt begyulladva. Toltam a turmixot minden nap, aztán meg fogmosás és szájvíz. Ennyi kellett, hogy ne fertőződjön be. Ha jól csinálja az ember, akkor néhány hét alatt rá lehet állni a normális kajára valamekkora fájdalommal, néhány hónap után meg már kb. olyan, mint előtte. A kórházban ehhez a részéhez értenek szerintem a legkevésbé, úgyhogy örültem, amikor egy nap után kidobtak onnan. Szájvíz nem volt, kajának kitalálták, hogy egyek májkrémes kenyeret. Próbáltam egy harapást, de dőlt a vér a pofámból. Azóta sem értem, hogy hogyan jött ez az ötletük. Igazából nem is ezért mentem oda, hanem a sebészek miatt. A lábadozás részét meg tudom csinálni magamtól is, van már benne rutinom.

Új hozzászólás Aktív témák