Új hozzászólás Aktív témák
-
kvantum09
csendes tag
a motorrol:
szerintem a motor mukodesehez nem szugseges a fizikat forradalmasitani,es szerintem az energiat nem csak a tap arambol kapja,hanem a permanens magnesekbol(magneses ter energiaja(dE=1/2*B(x,y,z)^2/mu0*dV,E=1/2/mu0*integral,integral,integral(B^2)dzdydz-----hatarok a magnes meretei))
de ebbol az kovetkezik,hogy a magnesek idovel elvesztik magnesesseguket,azaz kozonseges femme valnak.
tehat szerintem ez 1 rossz hatasfoku magneseromu.
a gravitacios ter:
dolgozzunk derekszogu 3D kordinatarendszerbe!
legyen a test surusegeloszleasa ro(x,y,z),es K-tererosseg[K]=N/kg,pedig vektor mennyiseg,tehat K=i*Kx+j*Ky+k*Kz
akkor dK(x0,y0,z0)=kappa*ro(x,y,z)*(i*(x0-x)+j*(y0-y)+k*(z0-z))/((x-x0)^2+(y-y0)^2+(z-z0)^2)^(3/2)*dxdydz
ez 1 eleg bonyolult szamitast igenyel,es altalba csak numerikus integrallal jon ki.
pl 'rendesen' nekem csak homogen kockara sikerult kiszamolni,1speci programmal,de az is kb 100 sor.
de ami a lenyeg arra jutottam,hogy pl a Fold gravitacios tere kozel a felszinhez a legnagyobb.a kozeppont fele jol kozelitoen linearisan csokken,es a vegtelen fele pedig betartja a |K|=kappa*Mf/(Rf+h)^2 osszefuggest
a fekete lyuk:
erdekes jelenseg,es az esemenyhorizont utan pedig szingularitas van,ami csak 1 fogalom,es nem tudjuk(klasszikus fizikaval nem is nagyon tudhatjuk)hogy mi.
A temarol sok erdekes kutatas,es rengeteg allhir van.
De az a lenyeg,hogy nem pontosan tudjuk,hogy mi van a fekete lyukban...
hat ennyi,es remelem korrektek voltak a kepletek,meg minden...
ha valamit elneztem,szoljatok. -
Axxel
csendes tag
Erről eszembe jutott egy ősrégi matematikai feladvány, amin anno qrva sokat gondolkodtam:
Két ürge bemegy a boltba kenyeret venni. Azt mondja a boltos, hogy 10 Ft a kenyér. (Ugye milyen régi?) Megveszik a kenyeret, így ugyebár 5-5 forintot fizettek. Ekkor a bolt vezetője észreveszi, hogy csak 7 Ft a kenyér, ezért a pultost elküldi a vevők után a 3 Ft visszajáróval. A pultos úgy gondolja, hogy 3 Ft-ot nem lehet kétfelé osztani, ezért elrak 1 Ft-ot és 1-1 forintot ad vissza a vevőknek.
A vevők így ugyebár 4-4 Ft-ot fizettek a kenyérért. 1 Ft a pultosnál van 4+4+1, az 9 Ft. Hova lett 1 FT???
-
Gregorius
őstag
Attól páros egy szám, hogy kettő (2) egész számú többszöröse. A nulla az egész szám (ezt ugye nem vitatod), tehát 2*0=0 az kettő egész számú többszöröse, tehát páros. A páratlan szám az meg olyan, hogy egy páros számnál 1-gyel nagyobb. A két definíció nem pontos ellentéte egymásnak, ugyanis az 1,5 például se nem páros, se nem páratlan, mégis szám.
A rómaiakkal nem nagyon érdemes példázni, mert az ókorban az az egyetlen kúltúra, ahol nem voltak képesek összehozni egy tisztességes számábrázolást sem. (köv: aki egy egyszerű osztást meg tudott csinálni, az a száz legnagyobbra tartott ember közé tartozott) A majáktól kezdve a kínaiakig mindenhol jól elvoltak a nullával, meg a helyiértékes számábrázolással. -
Szalma
őstag
(Mitől páros egy szám? Vedd az állítás inverzét -> páratlan számok definíciója. A NULLA mindkettőnek megfelel. Mindegy milyen ''páros szám tesztet'' választasz... Szerintem. De érdekelnek a fejlemények!
Tényleg nem vagyok nagyon otthon ilyesmiben, viszont szeretnék tanulni! Magyarázd el! (Arról ne feledkezzetek meg, hogy a pár száz évig elég jól működő Római Birodalom kőkemény könyvelésében nem használták a NULLÁT...))
Szeretettel:
Szalma -
guminyúl
tag
Vertikálisan homogén tömegeloszlásnál a tömeg és a távolság változásának (dm és dr) aránya határozza meg a potenciálváltozást. De ez csak vélemény, lehet, hogy nem így van. Régen volt a Földalak és gravitációs tér vizsgám.
De én is utánajárok. Azt hiszem, kissé eltértünk a topic eredeti témájától... Midezt miattam... 
-
guminyúl
tag
Hát, aki éjjel-nappal ezt hallja, annak nem nehéz.
Másrészt van benne szóismétlés, ami nem túl szép dolog (''gondolom'') Nem olyan komoly ez, mint amilyennek tűnik, sőt... én eléggé nem szeretem a fizikát, de muszáj így beszélni, mert ha nem, beléd kötnek (most nem a PH!-ra gondolok, hanem egyébként). Azt mondták a tanáraim, hogy ''álmodból felzavarva is tudnod kell''!Hát ez az az eset 
-
tomcs
őstag
válasz
guminyúl
#211
üzenetére
nem tudom de igy emlekeztem. vegulis elsore logikusnak hangzik, mert ha kb homogen ''bolygoban'' vagy akkor a tomegenek 1 resze ''folotted'' van tehat ''2fele huz''. vmi ilyesmire emlexem, de most hogy szoba kerult utana fogok nezni, sose szeretek hulyeseget beszelni
na inkabb alszom, foleg hogy a hazim kesz, szal mar szabad -
guminyúl
tag
Magnetotellurikus szondázás. Napból jön az áldás (rövidhullám+szoláris plazma), ionoszférával kölcsönhat, a Föld spirálban feltekeri a pozitív töltéseket a pólusok felé.
Az EM hullámok árasztják el a Földet (10...100 sec periódusidővel), amelyek mire a felszínre érnek, síkhullámnak tekinthetők. Ezek a felszínről visszaverődnek és/vagy elnyelődnek, ami többek között a vezetőképesség függvénye. A levegő valóban vezet, de szerintem egy 0,0001 S fajlagos vezetésű gránithoz képest nem annyira, hogy első közelítésben ne lehetne elhanyagolni. (bár meg kell valljam, fogalmam sincs a levegő fajlagos vezetőképességének értékéről, szóval részemről ez most lutri ) -
guminyúl
tag
Tetszőleges sűrűségeloszlású, tetszőleges geometriájú test gravitációs terével modellezünk. A Föld esetében egy hengerszimmetrikus, vertikálisan inhomogén testről van szó, vagyis [G*integrál (1/r)dm] harmonikus gömbfüggvények szerint kifejtve, ahol csak a gauss-koefficiensek (állandók) változnak, meg persze a szélességi fok. Én azt gondolom, hogy egy adott gömbhéjon a Föld belsejében nem feltétlenül kisebb a gravitációs tér, sőt úgy gondolom, hogy nagyobb is.
Azért gondolom, mert a Föld gravitációs terének potenciálja a végtelenben (jó messze ) zérushoz tart, vagyis minél közelebb vagyunk a TKP-hoz, annál nagyobb a potenciál és g=grad V (a gravitációs tér egyenlő a potenciál gradiensével) Vertikálisan inhomogén gömb potenciálja pedig nem különbözik a középpontba koncentrált tömeg potenciáljától és a sűrűség a mélységgel nő, vagyis egy belső gömbhéjon a tömeg kicsit kisebb, a távolság meg nagyon, tehát a potenciál értéke nő. De ez nem teljesen tuti, ennek utánanézek, pontos értékekkel (Nem mintha sokakat érdekelne 
)
[Szerkesztve] -
guminyúl
tag
válasz
Cathfaern
#204
üzenetére
tomcs jól mondja, amit fel lehet sorolni, meg lehet számolni, azt tudod mondani, hogy ennyi és ennyi.
Távol álljon tőlem, hogy kötekedésnek vegyem, beszélgetünk.
Amig nem kezdek el anyázni, hogy ''DE Értsd Már Meg, Hogy Az Végtelen, Vazze!!!'' vagy Te meg jössz azzal, hogy ''S&ggfej Vagy, Az Akkor Sem Végtelen, Vazze!!!'', addig nincs baj
EM síkhullám - ElektroMágneses hullám, ami a forrástól nagy távolságra síkhullámnak tekinthető, bocsánat, ha nem voltam eléggé érthető.
[Szerkesztve] -
Gregorius
őstag
válasz
Cathfaern
#179
üzenetére
mert annak semmilye sincs
Aúúú. Birtokos jelző az pontos j.
mi a túró van akkor, ha a matematika ''pár'' éves létezése téves axiómákon alapul
Melyik matematika? Mert abból is több van, ráadásul előfordul, hogy egymást kizáró axiómákat használnak. Az egyetlen stabil pont a logikában keresendő, ez a modus ponens helyessége, ezt eddig még mindenki elfogadta, mint egyedüli levezetési szabály.
Kedvenc fizikatanárom kedvenc mondata: ''A fizika az elhanyagolások tudománya''. Értsd: a fizikában lényegében azt kell megtanulni, hogy mikor mit szabad elhanyagolni, mit nem. Például bizonyos képletek bizonyos körülmények között nem alkalmazhatók, mert a képlet levezetésénél olyan faktorokat hanyagoltak el, ami az adott helyzetben igenis számít (magyarul az elhanyagoláshoz kapcsolódó feltételezések is szerves részét képezik a képletnek) -
tomcs
őstag
válasz
guminyúl
#207
üzenetére
gyakorlatilag meg epp forditva van, pl egy bolygo belsejeben szepen csokken a gravitacio. csak epp nincs ertelme belevenni a modellbe, mert a bolygok altalaban terben diszjunktak (
) viszont olyan modellt meg nem tudunk csinalni ami a gravitaciot kulon szummazza az osszes elemi reszecskere -
guminyúl
tag
válasz
Cathfaern
#203
üzenetére
Hát, nálunk a professzorok így csinálják... A valóságot sosem tudod leírni,csupán a modelljét tudod megalkotni. Akkor viszont el kell dönteni, mi az, amiben idealizálsz. Márpedig a gravitációban (Földalak és Gravitációs tér), első közelítésben pontszerű tömegek (vagy homogén gömb) gravitációs terét számoljuk, ami mindig egy pontra vonatkozik, hiszen egy másik pontban, legyen az bármilyen közel, más az értéke, így középpontban (ami értelmes absztrakció)végtelen értéket ad, pontosan az 1/0 miatt, ami viszont fizikailag nem értelmezhető. (de az 1/0 ''normális művelet''
) Másrészt mindenhol mérsz, a modelledet pontokra építed és az adataidat valamilyen módszerrel kiterjeszted. Az elméletileg számított értékeket (ami gyakran pontszerű) illeszted a mért értékekre, majd meghatározod az eltérést, hibát minimalizálsz. Ez egy egyszerű fizikai problémamegoldás vázlata, néhány lépés kimaradt, de ez ebből a szempontból lényegtelen.
Az igaz, hogy itt majdnem minden határértékben megy, vagyis ez tart nullához, az tart végtelenhez. -
tomcs
őstag
válasz
Cathfaern
#203
üzenetére
csakhogy fizikaban tenyleg ritkan letezik nulla. jo kozelites az ''1/0''-ra a vegtelen, ami itt termeszetesen kiszamithato valos ertek csak epp olyan nagy hogy gyakorlati jelentosege nincs. de nem azonos a matematikai vegtelennel. pl budapest-becs kozott van ut. ismerjuk a hosszat. meg ismerjuk 1 atlagos eti csiga vegsebesseget. gyakorlatilag itt jo kozelites hogy az eti csiga sebessege 0 es vegtelen ido alatt er budapestrol becsbe. persze csiga helyett ferrarival vagy a tavolsag helyett olyan 1 meterrel szamolva mar nem. vagy pl az is jo kozelites hogy a muanyag szigetelesek anyaganak ellenallasa vegtelen, mert a napi eletben hasznalatos feszultsegeknel nem fog merheto vezetest produkalni. de elvileg asszem le7 akkora feszultseget kapcsolni ra hogy vezetokent viselkedjen.
-
-
Cathfaern
nagyúr
válasz
guminyúl
#200
üzenetére
Szerintem rossz a példa: ugyanis ha nullával osztasz, akkor az eredmény nem végtelen, hanem egyszerűen nem értelmezhető a kifejezés. Tudtommal ez nem csak matekban, hanem a fizikában is így van. Arról nem is beszélve, hogy csak akkor osztasz 1-val, ha pontosan egy pontban ''méred'' a dolgot. Ez meg a valóságban lehetetlen.
A másikhoz nem tudok mit mondani, mert lövésem sincs mi az az EM síkhullám 
-
guminyúl
tag
válasz
Cathfaern
#199
üzenetére
Jajajajjajajajajajaj, ezt akartam elkerülni! Nem matematikailag, meg filozófiailag végtelen. No, mondok egy példát: Van a gravitáció, ugye? Namost, a képlet: gradV, de ebből nem sok derül ki, vagyis (konstans*tömeg1*tömeg2)/távolság*távolság, ahol a távolság a tömegközépponttól van mérve. Itt a Főd
Mi van a középpontjában? Mekkora a gravitáció? képlet szerint végtelen(!!!), ami ugye fizikailag nem információ, vagyis jelen esetben a végtelen számomra értelmetlen eredmény. Ilyesmire gondoltam... -
WN31RD
addikt
Mit jelent az, hogy ''nemtelen'', egy szám esetében? Csak annyit, hogy se nem páros, se nem páratlan? Miért használod ezt a (legalábbis ebben a szövegkörnyezetben) rendkívül szokatlan kifejezést?
Az eddigi írásaid alapján nem jellemző rád, hogy olyasmit mondjál, amit akkora nagy marhaságnak tartok (már bocs), mint hogy a nulla nem páros szám. Tehát kicsit meglepődtem. Szerinted a nulla miért nem páros szám, illetve honnan veszed ezt?
[Szerkesztve] -
tomcs
őstag
meg szerencse hogy nem nyulakat mondtam mert akkor bele le7ne keverni a fibonacci-sorozatot is
amugy nekem is az a velemenyem hogy a 0-t erdemes hozzavenni a termeszetes szamokhoz is.
amugy ha mar a ''szimmetriat'' nezzuk, 0-t szamnak veve 1 db szamnak, a 0-nak nem ertelmezheto a multiplikativ inverze, mig 0 nelkul semmilyen szamnak nem ertelmezheto additiv inverze. (marmint ha maradunk a hagyomanyosan ertelmezett muveleteknel) ((gy. k. ellentett es reciprok)) -
guminyúl
tag
A nulla páros, mivel mindkét mellette levő egész szám páratlan (középiskolában így magyarázták
). A matematika tiszta absztrakció, vagyis semmi köze a természethez. Csupán egy eszköz a természet leírására, és ezen felül jóval több is. Ha én kitalálok egy új matematikai tételt, aminek semmi értelme, viszont matematikailag levezethető, akkor az érvényes matematikai tétel. Vagyis matematikában nincs téves axióma. A matematikai definíciók bármilyenek lehetnek, tipikusan olyan, amiben nem lehet hibázni. Bármit mondhatsz, csak akkor van gond, ha be akarod illeszteni a meglévő elméletek közé és nem megy. Mellesleg 0 csak additív írásmódban van értelmezve, szorzásnál csupán egy jel, miszerint additív műveletig a számokat nem vesszük figyelembe. Két művelet van, addíció és multiplikáció, semmi más. 0-val való osztás pedig csak értelemzés kérdése. Történetileg elfogadták értelmetlennek, ennyi. (bár lehet, hogy most baromságot mondtam ) -
WN31RD
addikt
Előrebocsátom, hogy nem nagyon értek a kognitív pszichológiához, tehát amit írok, inkább találgatás, mint komoly érvekkel alátámasztható elmélet. (Ja, mellesleg van itt valaki, aki igazán ért ehhez?
)
Ha pl. ki akarom számolni, hogy az elmúlt 10 évben hány kecském született, és történetesen 5 évvel ezelőtt egy sem, akkor talán logikusnak tűnik, hogy az 5 évvel ezelőtt született kecskék számát nullának veszem. Ha pedig már annyira jól megy nekem, hogy kecsketenyésztő kecskekereskedővé léptem elő, akkor különösen nagyon logikusnak tűnhet, hogy nem akadok meg a számolásban minden alkalommal, azaz nem kezelem kivételként a kecskék hiányát, amikor a napi eredményekből összesítem, hogy a múlt hónapban hány kecském született. -
tomcs
őstag
válasz
Cathfaern
#189
üzenetére
valami termeszeti peldat akartam mondani ha mar termeszetes szamokrol beszelunk
szal ha nincs kecsked akkor altalaban nem akarod megszamolni, szerintem ezert le7 vitatkozni a 0 termeszetes szamokhoz tartozasan.
(persze nem mind1 hogy a dolgok szemleletes jelentesebol indulunk ki vagy megprobaljuk az egsz strukturat minel szukebbre szabott axiomakbol levezetni. en inkabb az utobbi iranyabol ervelnek)
es nem vettem eszre, a 0 tenyleg paros. -
Cathfaern
nagyúr
-
tomcs
őstag
szerintem meg az egyetlen szamhalmaz amihez vitathato a nulla hozzatartozasa az a termeszetes szamok halmaza. mert ugye ''termeszetes'' amit ertelmezhetunk ugy hogy ''kecskeket lehet vele megszamolni'' es oda tenyleg nem feltetlen kell a nulla. de gyakorlatilag praktikusabb ha belevesszuk, nem kell mundig hozzauniozni, osszes tisztesseges programozasi nyelvben pl a ''termeszetes szamot reprezentalo'' unsigned tipusoknak resze a 0. (jo persze, mashogy nehezebb lenne a szamabrazolas, csomo hatrannyal jarna) de mennyivel bonyolultabb lenne pl ha 1 tok1xu szamlalasnal kulon kene jelezni hogy nem volt megfelelo ertek, 1xubb azt mondani hogy 0 db-ot szamoltunk meg.
amugy ez nem igazan hitvita, nehany helyen serti a szimmetriat hogy a 0-val nem lehet osztani de nelkule sokkal jobban serulne a szimmetria. a helyiertekekhez meg megintcsak semmi koze, a szamok hasznalatahoz nem szukseges szamrendszer csak egy kicsit sok karaktert kene megtanulni ha nem hasznalnank. es vannak sokkal ''csunyabban'' viselkedo szamok mint a nulla, mondtam is hogy pl komplex szamokra ertelmesen hasznalhato rendezesi relacio sincs. masreszt meg kecskek szamolasara a negativ szamok se jok, akkor azok se szamok?
szamlaloban meg nyugodtan lehet tort resze, 0-at barmely szammal elosztva 0-t kapunk. a vegtelen szimbolum voltan meg nem ertem mit kene belatni.
meg pl az is milyen szepen hangzana hogy az 1 primszam de nem az. -
Szalma
őstag
(Ez jól hangzik, de szerintem csak az (jólsikerült) absztrakció mellékterméke, hogy a NULLA egész jól viselkedik számként. Pedig olyan tulajdonságai hiányoznak amelyek a számok rajta kívül eső részének megvan (''nemtelen'' (nem páros/páratlan), nem lehet tört része (nevezőben/számlálóban sem), túl kerek, stb...).
Szóval még nem hiszek a NULLA valódi számosságában. A végtelen absztrakció voltát ehhez képest könnyű belátni... )
Szeretettel:
Szalma
ui.: A definíció a kedvenc témám: mi a túró van akkor, ha a matematika ''pár'' éves létezése téves axiómákon alapul...? -
L3zl13
nagyúr
válasz
Gregorius
#161
üzenetére
Én azt olvastam valahol, hogy a fekete lyuknak a sugara végtelen. Ellenben van kerülete. De ez is csak az eseményhorizont kerületét jelenti.
Az egész meddő vitával kapcsolatban: Olyan dolgokat próbálnak egyesek józan paraszti ésszel magyarázni, felfogni amire az emberi agy alkalmatlan, amíg csak a hétköznapi tapasztalatokra hagyatkozik.
Egyetlen lehetőség a matematikai úton keresztüli megközelítés. Sajnos itt fennáll a lehetőség, hogy bár az egyenlet jó, és kielégít minden eddigi tapasztalatot, valójában mégis hibás.
Mégis valamelyest bizakodásra ad okot, hogy az ilyen egyenletek extrapolációjának segítségével kidolgozott elméleteket a korszerűbb eszközökkel végzett mérések többnyire megerősítik. -
Cathfaern
nagyúr
''peldaul kecsket vagy almat nem sok ertelme lenne mar negyzetre emelni sem''
Bocs, de nincs igazad. Vegyük a második esetet: tehát van egy alma a földön. Te nem akarod hogy ott legyen (mert pl. félsz, hogy valaki rálép), ezért fogod és táreszed egy kocka alakú dobozra. Mivel tudjuk, hogy a kocka minden oldala négyzet, ezért egyértelmű, hogy te négyzetre emelted az almát -
tomcs
őstag
válasz
Cathfaern
#181
üzenetére
en a matematikai ertelemben vett vegtelenrol beszelek, az egy szimbolum, kb annyit jelent hogy mindennel nagyobb (+vegtelen) ill. mindennel kisebb (-vegtelen), komplex szamoknal meg ugye rendezes nincs tehat csak elojel nelkuli vegtelen van. ez nem szam, mondom csak a fuggvenyek jellemzeset konnyebbiti meg. a matematika meg valamilyen szinten mindenkepp absztrakt, peldaul kecsket vagy almat nem sok ertelme lenne mar negyzetre emelni sem.
a vilagegyetem vegtelenseget meg vizsgalgassak csak a fizikusok
szerk: ''mindennel'' az igazabol minden valos szamnal.
[Szerkesztve] -
tomcs
őstag
tulkepp ez attol fugg hogy definialjuk a szamokat. mondjuk definialhatod ugy hogy a kezed valamely allasanal bejelented hogy ez mostantol harom. csak az a baj hogy optimalis esetben sem juthatsz 10-nel tovabb
ha meg valami matematikailag hasznalhato definiciot kene osszerakni, ott bizony szam a nulla is. mondjuk az osszeadasra altalaban a nulla szokott lenni az egysegelem. ha a nulla nem lenne normalis resze a szamhalmazoknak akkor nem sok ertelme lenne az additiv inverznek sem. a vegtelen persze egeszen mas, az tenyleg csak 1 szimbolum, kenyelmesebb tole az analizis. -
-
Szalma
őstag
(Hehehe... De hát nincs értéke, nem? Hiszen NULLA... Nulla csak a ''számegyenesre'' kell és jól használható helyiérték padding-ra (pl. római számoknál nincs ilyen, egy görög/perzsa filozófus találmánya.). Szerintem minden olyan ''szám'' absztrakció eredménye (aka: nem valódi), amelyekre alapműveleti kivételek vonatkoznak.
)
Szeretettel:
Szalma
ui.: Számelméletből nem vagyok túl erős, bármit be tudtok adni nekem! Hajrá! -
Axxel
csendes tag
Ez a gömbös hasonlat annyi kiegészítésre szorul, hogy nem elég, hogy ugyanarra a helyre érkezzél vissza, ahonnan elindultál, hiszen nincs a világegyetemre nézve abszolút koordinátarendszer, így az ''ugyanaz a hely'' nem létező fogalom ebben az esetben. Fogalmazzun inkább úgy, hogy ha ugyanarra a helyre és időpillanatba érkezel vissza ahonnan és amikor indultá. Ugye így máris tisztább a 4D-s gömre feszített univerzum gondolata?
-
Gregorius
őstag
válasz
Cathfaern
#168
üzenetére
Úgy értettem, hogy irány mentén végtelennek tűnik. Kijelölünk egy irányt, és egy egyenes mentén elindulunk rajta (persze az egyenes meghúzásával gyakorlati problémák vannak), és azt hisszük, hogy így a kiindulási pontunktól folyamatosan távolodunk, pedig ez egyáltalán nem biztos, hogy így van (persze lehetséges). Egy gömb felületére is lehet végtelen hosszú vonalat húzni, ami soha az életben nem metszi önmagát, de attól még a gömb felülete véges. Tovább megyek, tórusz esetén olyan önmagát nem metsző végtelen vonalat is lehet húzni, ami tökéletesen egyenes (a felszínről nézve természetesen).
-
And
veterán
válasz
Cathfaern
#168
üzenetére
''1. az univerzum egy gömb. Ez esetben te azt állítód, hogy egy gömb felszíne végtelen (s ezzel azt állítod, hogy a Föld is végtelen). Pontosabban rosszul értelmezed a dolgot: attól hogy visszaérsz a kiindulópontra, attól még nem végtelen valami. Akkor az, ha sosem érsz vissza.''
Határtalan, nem végtelen! Szintén a fentebb említett könyvből származó megállapítás.
MOD: milyen jó kis - részben - kozmológiai topik lett ebből (is).
[Szerkesztve] -
Cathfaern
nagyúr
válasz
Gregorius
#161
üzenetére
''Mi van akkor, ha x-nél rájövünk, hogy hopp, itt már jártunk? Kábé úgy, mintha egy gömb felületén mászkálnánk. Így irány mentén végtelen, de térfogatában véges az univerzum.''
A mondatodat kétféleképp tudom értelmezni:
1. az univerzum egy gömb. Ez esetben te azt állítód, hogy egy gömb felszíne végtelen (s ezzel azt állítod, hogy a Föld is végtelen). Pontosabban rosszul értelmezed a dolgot: attól hogy visszaérsz a kiindulópontra, attól még nem végtelen valami. Akkor az, ha sosem érsz vissza.
2. Az univerzum egy ''gömb'' ''felszínén'' található. Ez esetben annyiban van igazad, hogy így az ember számára tényleg végtelennek tűnik (hisz elvileg egyenesen megy végig), de gyakorlatilag ez is csak relatív végtelen: csak te látod annak, aki a ''felszínen'' van.
4D: megmagyarázni nem olyan nehéz, hogy mi ez, megérteni viszont annál inkább (próbálkozok vele egy ideje, de túl sokra nem jutottam). Tehát a 3D-ban minden dolognak 3 koordinátája van: magasság, szélesség és mélység. A 4. dimenzió nagyon hasonló ehhez, csak mindezek mellé társul egy negyedik is. Ez így elég logikus, nem? Csak most próbáld meg elképzelni ![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
tomcs: az ilyen valószínűséges dolgokat nagyon szeretem. Pl. tudósok kiszámolták, hogy nem is tudom pontosan, de valami 1:1000000000 az esélye annak, hogy ha nekimész egy bezárt ajtónak, akkor átmész rajta -
mormota
senior tag
-
bdav
őstag
fogalmam sincs hogy mit értsek 4d alatt. mondom azt az analogiát tudnám felhozni, hogy amikor azt hitték, hogy a föld lapos, tehát nem gömb alaku. Na most ha teszem azt valami ilyesmi a helyzet a világegyetemmel, akkor nem lehet hogyha elindulsz valamerre, akkor ha elég sokat mész, ugyanoda fogsz kilyukadni ? (közbe irányt nem változtatsz, bár kérdés h. mihez képest?
) persze ez aztán végképp nem tudományosan megalapozott, de jol hangzik -
tomcs
őstag
a slidersben meg csinaltak zseb-terkapugenerator kulcstartot. es a parhuzamos vilagokban ott voltak a hasonmasaik, akik alig kulonboztek toluk. azt meg tudjuk hogy ami a tvben van mindig szinigaz, mert a mediara egyaltalan nem jellemzo a szenzaciohajhaszas.
sokat nezek ilyen csatornakat )legalabbis mas tvadokhoz kepest) de egyre inkabb azt veszem eszre hogy a filmek befejezetlenek. a lenyeg mindig hianyzik, legyen az hogy mi lett a frissen megmentett rozsaszin-tundrafoka bebi sorsal vagy a projekt vege vagy a latottak magyarazata azon tul hogy ''megnyomom a gombot es megy''
elvileg persze sokminden lehetseges, pl megvan a valoszinusege hogy lerax 1 tollat az asztalra es az szepen magatol atmegy egy masikra. csak valahogy tudjuk hogy ez megse fog bekovetkezni. valahogy igy tudjuk azt is hogy igazan komoly talalmanyok nem igazan szoktak letrejonni garazsokban a cora es a tecso akcios haztartasi kellekeibol. -
Axxel
csendes tag
válasz
Gregorius
#161
üzenetére
Ezt a végtelen anyagsűrűséget és társait szerintem nem úgy érthette S.H. (a pár könyv alapján amit tőle olvastam legalábbis erre következtetek), hogy a fekete lyukakon belül ténylegesen végtelen mennyiségek érvényesek. Az, hogy ilyen mennyiségeket kapunk, azt jelenti, hogy a jelenlegi fizikai ismereteinkkel nem írhatóak le a fekete lyukon belül lejátszódó folyamatok. Talán ide illik leginkább az a mondás, hogy '' Magyarázd el a vonalnak, mi a gömb'' --> ''Magyarázd el a jelenlegi fizikai ismereteinkkel, mi zajlik egy fekete lyukban''.
A 4D alatt pedig mit értesz? El tudnád magyarázni?
S.H. írta valamelyik könyvében, hogy az ábrák azért 2D-sek, mert ő már a 3D-t nem nagyon érti...
Avagy ahogy a Számításelmélet professzorunk mondotta volt: ''A 3 dimenziót felfogni nem olyan nehéz, de ha valaki azt állítja, hogy érti a 4 dimenziót, ne higgyenek neki!''
Majd 10 perc múlva:
''Na nézzünk egy példát a vektorterekre! Az életszerűség és a könnyebb érthetőség kedvéért ne legyen végtelen dimenziójú, hanem csak mondjuk 21.'' -
tomcs
őstag
ez kesz.. nem olvastam meg el a topikot, csak az elejere reagalok. a nap folyaman mashol tartozkodtam, szal az elso topikbol sikeresen ki is maradtam, de..
tudomanyos szemleletnek ugyanugy alapveto resze hogy meg nem alapozott dolgokat nem kene elhinni, pont annyira hogy meg nem alapozott dolgokat kizarni se kene, szal adott nehany boszme nagy kocsog. uzemanyagot taroltak benne? en meg azt mondom hogy az athen-atlantisz tengeralattjarojarat kontenerei voltak. (jo, elismerem, egesz mas lenne a kep ha mondjuk lenne rajta 1 hightech toltocsonk, de ilyenrol ugye senki se hallott?)
ezt a magnescuccot meg elalvas elott en is felhoztam csak 1 letezo topikban mert nem szokasom nyitogatni ha tudok olyan topikrol miben elferne. mindenesetre olvasok tovabb, lesz ami lesz mindenesetre jo erv az ha barkinek lenne ilyen ''csodatechnologiaja'' akkor nem szarakodna holmi olajkutakkal meg mi1massal. mar csak azert se mert eleg hagyomanyos piac, vannak versenytarsak, monopolium meg a penzszerzes szempontjabol jelenlegi ismereteim szerint sokkal kedvezobb. na olvasok inkabb tovabb -
Gregorius
őstag
And:
Hát nem is tudom. Ha létezik végtelen anyagsűrűség, akkor az vagy egyetlen szub-szub-szubatomi részecskén belül kell lennie (azaz gyakorlatilag mindenhol ott van), vagy több részecske képes egyidőben ugyanabban a pontban létezni, akkor meg az egész fekete lyuk összetöpörödik egyetlenegy pontba. Márpedig ha emlékeim nem csalnak, akkor a fekete lyukaknak is megvan a maga anyagsugara, igaz ritkán éri el a gombostűfej-nagyságot (ne kérdezd, hogy ezt hogy mérték meg ). Persze ki tudja, hogy a szubatomi részecskék hogy viselkednek hipernagy gravitációs térben...lehet, hogy nincs is ''anyag'' hanem csak ''energia'' (gravitációs mező) van az eseményhorizonton túl.
Cathfaern:
eljutunk x km-re, s azt látjuk, hogy ott nincs vége, s ezért azt mondjuk, hogy végtelen. Na de mi van, ha x+1 km-re ott van a vége?
Mi van akkor, ha x-nél rájövünk, hogy hopp, itt már jártunk? Kábé úgy, mintha egy gömb felületén mászkálnánk. Így irány mentén végtelen, de térfogatában véges az univerzum.
Szerk: még ha 4D-ben is gondolkodunk, akkor is képesnek kell lennünk ''egyenes'' koordinátatengelyeket felvenni, az meg elég nehéz egy össze-vissza görbült térben.
Még egy aranyos idézet:
''Only two things are infinite, the universe and human stupidity, and I'm not sure about the former.'' - A. Einstein
Majd' elfelejtettem
Halványan az eredeti témához: vajon hogyan ''keletkezik'' egy mágnes...
Ha jól emlékszem gimiből... A vas az alanyi jogon mágneses, csak meglehetősen rendezetlenek az atomjai, ezért egymás mágneses hatását annyira legyengítik, hogy kifelé nem látszik semmi. Attól lesz mágnes, hogy az atomok egy külső hatásra rendeződnek, kellően erős hatás esetén a rendeződés viszonylag permanens. A hőmozgás miatt természetesen folyamatosan gyengül, ez a gyengülés meglehetősen kicsi, de ha kellően felmelegíted a mágnest, akkor a rendezettség gyakorlatilag megszűnik a mágneses hatással együtt.
Lassan át kellene nevezni a topicot: ''Őrült fizikusok topicja'' címre
[Szerkesztve] -
Axxel
csendes tag
válasz
Cathfaern
#157
üzenetére
A matematikai végtelennel nincs semmi probléma, az csak egy abszrakció, nem arra ''találták ki'', hogy megértse a köznapi halandó. A világegyetem pedig szerintem objektíven véges, szubjektíven végtelen. Az objektív végesség azt jelenti, hogy ha feltesszük, hogy volt a világegyetemnek kezdete (Big Bang), akkor azóta az anyag csak véges távolságra kerülhetett az ősrobbanás epicentrumától, ergo van egy határvonal, amin túl a semmi van, ezt a határvonalat nyugodtan nevezhetjük a világegyetem végének.
A szubjektív végtelenség viszont azt jelenti, hogy ezt a határvonalat soha nem érhetjük el egyrészt azért mert a fénynél nem haladhatunk gyorsabban, de ha mégis sikerülne elérni, akkor mi magunk jelentenénk a világegyetem végét jelentő határvonalat
Na ebbe tessék belegondolni!! -
Cathfaern
nagyúr
Na végigolvastam mindkét topicot. Az eredeti kérdéshez annyira nem akarok (meg nem is tudok) mit mondani, de a közben felvetődötthöz igen.
Ja, először egy pontosítás: vki írta a topic folyamán, hogy ''mesterséges AI''. Nos ez a fogalom így elég nehezen értelmezhető, mert lefordítva magyarra ''mesterséges mesterséges inteligencia'' lenne (AI = artificial intelligence)
Szóval a végtelen kérdése. Nem mennék bele abba, hogy mi végtelen és mi nem, ugyanis szerintem maga a végtelen sem tisztázott. Mert mi is a végtelen? Aminél nincs több (legalábbis elég puritán megfogalmazásban). De mi a bizonyíték ennek a létezésére? Hiszen megtapasztalni nem lehet. Mert ha pl. azt mondjuk hogy a világegyetem végtelen, akkor elindulhatunk egy űrhajóval, eljutunk x km-re, s azt látjuk, hogy ott nincs vége, s ezért azt mondjuk, hogy végtelen. Na de mi van, ha x+1 km-re ott van a vége? Mert akár ott lehet. Ennek az analógiáján könnyen beláthatjuk gyakorlatilag bármilyen mértékegységre, hogy nem belátható a végtelensége. Tehát lehet hogy nem is létezik olyan, hogy végtelen? Csak olyan, hogy számunkra végtelen valami? (ez utóbbit akár hívhatjuk relatív végtelennek is, de van rá egy jó szó: megszámlálhatatlan).
De még egy érv a végtelen ellen: vegyünk végtelen számú dolgot (mindegy hogy mi az). Mindegyiket felezzük el. Egyértelmű, hogy több lesz belőle, mint eredetileg volt. Viszont lehet bármi is a végtelennél több?
Szóval nem igazán értem, hogy mi alapján feltételezzük a végtelen létezését?
Viszont ha feltesszük, hogy végtelen nem létezik, akkor elég komoly problémákba ütközünk pl. matematikában. -
b.bone
senior tag
nem is értem, hogy lehet ilyeneken vitatkozni, hogy mi az a végtelen, meddig tart a világegyetem stb.
legyen végtelen, képzeljétek el, hogy elindultok egy hiper-szuper warp meghajtású, slip-stream-es, vagy wormhole generáló űrhajóval. és mentek és mentek és mentek... mi az, hogy végtelen? ilyen nincs. szvsz az emberi agy egyszerűen kevés ahoz, hogy ezt felfogja.
vagy legyen vége. van egy határ vonal. kész. nincs tovább. mi az, hogy nincs tovább? ilyen sincs. ehez is kevesek vagyunk.
és amúgy is. mi az az idő? szerintem egy nem létező dolog ami arra van kitalálva, hogy a mi iszonyatosan szánalmas és korlátolt elménkel képesek legyünk létezni.
találomra kinyitok egy könyvet. mondjuk a Holics féle fizikát. sorba ott van minden az anyagi pont-tól az univerzum fizikai problémáiig. az időről sehol semmi definíció. -
And
veterán
válasz
Gregorius
#104
üzenetére
Nem nagyon akarnék visszakanyarodni az első topikban elhangzott végtelen tömeg felvetéshet (főleg nem az abból kibontakozó elég agyament flémhez), de hadd idézzek egy a témához kapcsolódó, és elég közérthető alapműből:
''Roger Penrose és jómagam 1965 és 1970 között végzett kutatásaink során megmutattuk, hogy az általános relativitáselmélet értelmében végtelen sűrűségű és téridő-görbületű szingularitásnak kell létrejönnie a fekete lyukban. Olyan ez, mint a Nagy Bumm az idő kezdetén, csak éppen az összeroppanó test és az űrhajós számára az idő végét jelentené. Ebben a szingularitásban is érvénytelenné válnak a fizikai törvények, és minden előrejelzésünk csődöt mondana. ... ''
Ettől természetesen a lyuk tömege nem lesz végtelen. Ja, és bocs hogy én (pontosabban a szerző, S.H.) próbáltam meg finomítani azt a bizonyos hipotézist.
[Szerkesztve] -
#151
Gregorius
őstag
Latissimus Dorsi
#148
Gregorius
őstag
válasz
Latissimus Dorsi
#148
üzenetére
Nem értem miért kellene 1 kérdést csak akkor feltenni, ha tudunk mit kezdeni a válasszal?
Arra céloztam, hogy nem nagyon érdemes olyan válaszokat kutatni, aminek inkább csak filozófiai értéke van. A szemléletünknek lehet, hogy használ, a fizika tudományának nem. Ld. még #146.
pl. Isten fekete? És ha igen? És ha nem? -
#149
Axxel
csendes tag
Latissimus Dorsi
#148
Axxel
csendes tag
válasz
Latissimus Dorsi
#148
üzenetére
Hát nem véletlen lettem Fizika C2-ből 4-es 3. próbálkozásra
-
#148
Latissimus Dorsi
senior tag
Axxel
#146
-
#147
Gregorius
őstag
Latissimus Dorsi
#145
Gregorius
őstag
válasz
Latissimus Dorsi
#145
üzenetére
Arról is meg volt győződve, hogy a világegyetem nem végtelen...
És ha nem az, számít az valamit (most)? Ezt a kérdést majd akkor kell feltenni, ha tudunk mit kezdeni a válasszal. -
#146
Axxel
csendes tag
Latissimus Dorsi
#145
Axxel
csendes tag
válasz
Latissimus Dorsi
#145
üzenetére
A világegyetem végtelensége végülis csak szemlélet kérdése. Az ugyebár elég könnyen belátható, hogy csak véges mennyiségű anyagot tartalmazhat és ha nem statikus a szerkezete (márpedig jelenleg úgy néz ki, hogy nem az), akkor van egy határvonal, ameddig a fény eljuthatott az ősrobbanás óta. Ez a határvonal nyugodtan tekinthető a világegyetem végének.
-
#145
Latissimus Dorsi
senior tag
Latissimus Dorsi
senior tag
|---Newton törv.---|
|----------------Relativitás elmélet-------------------|
|--------------------------------------------Az igazság???--------------------------------------------|
Volt 1 jó fej Fizika profom az egyetemen, régen a nagy oroszországban atomfizikuskodott aztán hazatelepedett. Neki meggyőződése volt, hogy a mai fizikai dogmák, csak speciális esetei a valóságnak, mint ahogy a Newtoni fizika is csak spec. esete a relativitás elméletnek.
Arról is meg volt győződve, hogy a világegyetem nem végtelen...
[Szerkesztve] -
Axxel
csendes tag
válasz
Gregorius
#140
üzenetére
Ez is egy érdekes történet. Ez a mérés azt lett volna hivatott bizonyítani, hogy Newton törvényei helyett a relativitás elmélete a helytálló. A mérés akkor még elég pontatlanra sikeredett, ezért azt hozta ki, hogy a jó kis régi newtoni törvények a helytállóak. A tudóstársadalom viszont úgy érezte, hogy nem jó ez így, ezért a relativitás elméletét hozták ki győztesnek.
A későbbi pontos mérések már alátámasztották az elméletet. -
zsiga667
addikt
OFF
Emvy ha itt vagy, légyszíves nézz be ide Bővebben: link #37, és magyarázd el a srácnak, hogy mi is a PFC valójában. Thx.
ON
[Szerkesztve] -
rog
addikt
ja ilyesmi. féreglyukak is vannak, meg időutazás is. csak nem lehet megmutatni egyiket se. viszont jó képletekkel be lehet mutatni mindegyiket, és a működési mechanizmusukat (eseményhorizont, szubtér, stb) jó le lehet írni, igazolni.
viszont az elem már megint ifogyott a bilenyzetemből. ey órája írom ezt a hozzászólást, mrt kihagyja a betüket. -
Sipi
addikt
Gyakorlatilag elég nehéz is lenne megtalálni. Jó is lenne, akkor már a Star Trek színvonalán állnánk.
Viszont a jelenlegi ismereteink szerint elvárható jelenségeket már találtak, így ezekről valószínűsíthető, hogy mivel minden, elméleteink szerint fekete lyuk által létrehozott tulajdonságot ki lehet nála mutatni, fekete lyukról van szó.
Annak meg csak örülök, hogy ennyire nehezen meglelető. Nem szeretném benne végezni.
Sipi -
Gregorius
őstag
Einstein is csak megjósolta a fény elhajlását. Aztán pár év múlva épp úgy állt a Nap, hogy tudtak jó méréseket végezni, és kiderült, hogy igaza van.
Aztán képzelheted, hogy milyen könnyen vennénk észre egy fekete lyukat, ha a szomszéd naprendszer bolygóit se látjuk rendesen. -
rog
addikt
-
Gregorius
őstag
Ha lenne a szomszédban egy, biztos ráizgultak volna már
Van már ilyen rendszer laboratóriumi körülmények között. Igaz, kicsit kisebbre van skálázva, inkább az infravörös sugarakat fogja be és sugárforrásnak nem fekete lyukat, hanem egy sárga törpecsillagot használ. Úgy hívják: Föld projekt.
Egyébként az Uránusz projektet a rossz hatásfok miatt befagyasztották és az energiakonverterek gyenge teljesítménye miatt a Vénusz tervhez fűzött remények is hamar elpárologtak. A Föld projekt tűnik jelenleg az egyetlen ''életképes'' megvalósításnak.
[Szerkesztve] -
Sipi
addikt
Elvileg találtak már. Más kérdés, hogy - szerencsére - iszonyú messze van tőlünk.
Azért is teoretikus az egész ''nyerjünk végtelen energiát a fekete lyukakból'' elmélet, mert ha lenne egy közeli fekete lyuk, melyet kiaknázhatnánk, MI nem lennénk itt, hogy kezdjünk vele valamit...
Sipi
[Szerkesztve] -
Szalma
őstag
(Az eseményhorizonton kívül nincs semmi baj a sugárzásos energiákkal: jönnek-mennek, úgy, ahogy ''megszoktuk'' (kicsit görbülnek csak). Ha nagyon komoly behulló anyagtömeg van, akkor a kemény sugárzásoktól semmi nem marad meg, ami ''anyag''. Csak a sugárzás. Valójában a behulló anyagok egy kis fekete lyuknál már azelőtt megszűnnek ''egybeanyagok'' lenni, mielőtt elérnék az eseményhorizontot, mert plazmává alakulnak a sugárzástól.
De az igazság az, hogy csak teóriák vannak. Meg kellene nézni, vajon mi is történik...)
Szeretettel:
Szalma -
Szalma
őstag
válasz
Gregorius
#124
üzenetére
(Kell egy kicsi lyukat keresni, ami már jól kitakarított maga körül, hogy mi kontrollálhassuk a belezuhanó dolgokat (sugárzás miatt) és akkor ''etethetjük''. De az árapály erőmű működhet ekkor is. Ha lenne a szomszédban egy, biztos ráizgultak volna már.)
Szeretettel:
Szalma -
#122
Parci
HÁZIGAZDA
J.J. András
#116
válasz
J.J. András
#116
üzenetére
Felháborodhatsz, de azt is csak kulturáltan.
Emvy stílusával sem értek egyet, le is toltam, de spec ő bocsánatot is kért.
Most kimoderálom a hozzászólásod, téged pedig figyelmeztetlek, hogy ha legközelebb egy picit is túlfeszíted a húrt, indoklás nélkül kitiltalak (értsd: kaptál most másfél sárgalapot). -
Gregorius
őstag
Például megfelelő sebességgel megfelelő távolságban körpályára lehet állítani. Minél nagyobb a távolság, annál kisebb kerületi sebességre és kisebb erejű korrekciókra van szükség (esetleg a biztonság kedvéért enyhén távolodó pályára állítjuk és azt korrigáljuk), de annál kisebb fluxussal (gy.k. felületi energiasűrűség) jön az áldás.
-
Szalma
őstag
válasz
Gregorius
#113
üzenetére
(Biztonságos távolságban elnyúlt ellipszis pályán, mélyen a pályán belülre (több km) belógatott tömeg segítségével a pályából adódó gravitációs változások (melyek máshogy hatnak a külső és a belső tömegre (belső nehezebb lesz, logaritmikusan)) egyszerűen mechanikai munkává alakíthatóak. Lehet vele lendkereket pörgetni.)
Szeretettel:
Szalma -
#118
Chip
aktív tag
J.J. András
#116
Chip
aktív tag
válasz
J.J. András
#116
üzenetére
Nem a szakmai tartalommal hanem a minosithetetlen hangnemrol van szo.
-
Sipi
addikt
válasz
Gregorius
#113
üzenetére
Csak jó kérdés, hogy hová teszed azt a műszert, ami mindezt felfogja. A műszerre is hat a fekete lyuk gravitációs vonzása (sőt, valószínűleg nagyobb erővel, mint egy részecskére), ezért állandóan gyorsítani kellene, hogy ne zuhanjon bele. Akkor meg oda a gyűjtött energia.
Sipi -
#116
J.J. András
őstag
Parci
#111
J.J. András
őstag
ezt teljeséggel érthető számomra....
de azt nem írtem,miért nem adhatok felháborodásomnak hangot, ha ugyancsak nem értek vele egyet, és nem adott normálist választ....
és nézd meg a másik oldalt, hogy mit írt, ne együntetű dolog legyen,mint egy diktatúrában....
nem vagyok erről hajlandó továbbá vitázni.
emvy nem adott egyenes választ, és engema gerinctelenség mindennél jobban bosszant....
Pilóta :jó, de ezért is írtam, részemről befejezve !
-ott van Szlma, Georginus....ők tudtak , megpróbáltak normális , ésszerű választa dni, mástól miért nem várható el, főleg ha házigazda.....?
[Szerkesztve] -
#115
pilóta
nagyúr
J.J. András
#97
válasz
J.J. András
#97
üzenetére
Mi lenne, ha ezt inkább az offtopicX-ben folytatnád?
Nem szeretném, ha ez a topic is záródna miattad.
Egyébként ezzel a stílussal - még ha esetleg igazad is van - nem érsz el semmit... -
#114
Sipi
addikt
J.J. András
#109
Sipi
addikt
válasz
J.J. András
#109
üzenetére
(Talán mert a sufnitudományos hülyeségeidet alpárian bunkó stílusban adtad elő...)
Sipi -
Gregorius
őstag
Te hogy tudnal egy fekete lyukbol aminek akkora a tomegvonzasa hogy meg a fotonokat is elnyeli, energiat kinyerni?
Nem közvetlenül, az biztos. A fekete lyuk felé ''zuhanó'' anyag irdatlan tempóban gyorsul, de közben hasonlóan erős röntgen- meg hasonló sugárzásokat bocsát ki (gyorsuló töltések vannak ugye). Ennek a sugárzásnak az energiája a fekete lyuk gravitációs energiájából származik, ezt például be lehet fogni.
[Szerkesztve] -
#112
atus
senior tag
J.J. András
#109
atus
senior tag
válasz
J.J. András
#109
üzenetére
Olvasd el a fórum Alapelveit, és ennek fényében olvasd újra a hozzászólásaidat.
-
#111
Parci
HÁZIGAZDA
J.J. András
#109
válasz
J.J. András
#109
üzenetére
A 97-es hozzászólásod stílusa minősíthetetlen, és mint ilyen, nem fér meg itt a fórumon -- amellett, hogy ma már amúgy is elvetetted a sulykot párszor.
De, még mindig nem látom, hogy moderáltad volna... ne kelljen nekem megtenni! -
#110
fun
csendes tag
J.J. András
#107
fun
csendes tag
válasz
J.J. András
#107
üzenetére
Úgy csinálsz mint segál: súrolod a szabálytalanság határait
-
#108
Parci
HÁZIGAZDA
J.J. András
#107
válasz
J.J. András
#107
üzenetére
Kitiltás a fórumról.
-
#107
J.J. András
őstag
Parci
#105
J.J. András
őstag
mi az a BAN ?
Gregorius:
pédául, ez normálsi válasz, ilyen vártam volna szeretett házigazdámtól, emvytől...
de, egyszerűség kedvéért írtam a közel végtelent....számunkr az akkor is olyan mennyiség, ami megfoghatatlan....
jah,ha emvyt nem lett felszólítva moderálásra, én miért ??
[Szerkesztve] -
#106
Latissimus Dorsi
senior tag
Latissimus Dorsi
senior tag
Arthur C. Clark: Ha 1 tudós valamire azt mondja lehetséges, akkor minden bizonnyal igaza van. Ám ha az ellenkezőjét állítja úgy nagy valószínüséggel téved.
Az idézet nem pontos, de szerintem mindenki érti. -
#105
Parci
HÁZIGAZDA
J.J. András
#97
válasz
J.J. András
#97
üzenetére
Kapsz 5 percet, hogy kimoderáld a hozzászólásod és megígérd, hogy nem beszélsz így itt többet... ellenkező esetben BAN.
-
#104
Gregorius
őstag
J.J. András
#97
Gregorius
őstag
válasz
J.J. András
#97
üzenetére
az a körülötte lévő környezethez képest végtelen legyen
Kedves András. Ha a világegyetemben bárhol létezne egy végtelen anyagsűrűségű pont, az (jelenlegi tudásunk szerint) azt jelentené, hogy ez a pont irdatlan nagy gravitációs vonzást gyakorol mindenre, aminek következtében minden létező cucc megközelítőleg 1/végtelen azaz nulla idő alatt belezuhanna ebbe a pontba, és nem írogathatnánk ilyen felemelő stílusban hozzászólásokat. Persze az irdatlan nagy, mérhetetlen nagy, irtóbazinagy mennyiségek még csak a közelébe sem érnek a végtelennek. Az érvelésem gyenge pontja: jelenlegi tudásunk szerint. Amennyiben szeretnéd finomítani a hipotézised, kérlek tedd meg. -
#102
Szalma
őstag
J.J. András
#97
Szalma
őstag
válasz
J.J. András
#97
üzenetére
(Fekete lyuk, végtelen energia problémához egy apró megjegyzés: jelenlegi tudásunk szerint egy fekete lyukból pontosan annyi energia nyerhető ki maximum, amennyi az E=mc^2 képletből kiszámolható. De hogy hogyan, az jó kérdés. Ha nem az eseményhorizonton bekövetkező ''kvantumpárolgást'' (Hawking) lovagoljuk meg, akkor csak jóval kevesebb energiát tudunk kinyerni. Abból a szempontból igazad van, hogy egy trükkös árapály erőművet telepítve egy fekete lyuk mellé addig tudunk energiát kinyerni belőle, amíg van anyag a lyukban (el tud nyelni anyagot), ami emberi szemszögből nézve valóban igen hosszú időnek tűnhet. De a végtelen az kicsit túlzás.
)
Szeretettel:
Szalma -
#101
[amne]
senior tag
J.J. András
#97
[amne]
senior tag
válasz
J.J. András
#97
üzenetére
Über lol,
Házigazdáknak: nem értem minek ezt hagyni BAN és kész, remélem kicsit keményítetek. Nem mintha bele szólnék.
)
)![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- Házimozi haladó szinten
- Milyen okostelefont vegyek?
- Facebook és Messenger
- Samsung Galaxy Watch7 - kötelező kör
- Milyen videókártyát?
- Miért álltak az oldalak egy hétig, mi történt?
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Gyúrósok ide!
- Debrecen és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Xbox Series X|S
- További aktív témák...
- Bluering Libra irodai forgószék
- HP ProDesk 400 G5 DM Mini PC, Intel Core i5-9500T Processor, 8GB DDR4, 256GB SSD Win 11, Számla, 2
- HP Z240 PC, Intel Core i7-6700 Processor, 8GB DDR4, 256GB SSD, Win 11, Számla, 2 év garancia
- INGYEN POSTA - ÚJ GAMER PC V51 - i5-14400F - RTX 4060Ti - 16GB RAM - 1TB SSD - www.olcsogamerpc.hu
- Dell Precision 5540, Workstation, mobil munkaállomás, 15,6" FHD IPS , Xeon E-2276M , 16GB DDR4, 256G
- GYÖNYÖRŰ iPhone 13 256GB Pink -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3055
- HP ZBook 15 G6 i7-9850H 16GB RAM 512GB SSD NVIDIA Quadro T2000 15.6 FHD 1 év garancia
- Samsung Galaxy S21 FE 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Eredeti Lenovo USB-C 65W töltők
- Bomba ár! Fujitsu LifeBook U758 - i5-8GEN I 8GB I 256GB SSD I HDMI I 15,6" FHD I W11 I Garancia!
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest