Új hozzászólás Aktív témák
-
Frakk
tag
Nem lehet, hogy megfáztál? Olyankor érzékenyebb az ember ilyesmire. Amúgy ha nincs belőle bajod akkor nem hiszem hogy gond.
Amúgy érdekes, hogy amikor én először repültem (vitorlázóval), akkor csörlés közben totál bedugult a fülem, viszont utánna már ilyen nem fordult elő azóta sem.
[Szerkesztve] -
Frakk
tag
válasz
Boeing 737
#1428
üzenetére
Lehet hogy a touchpaddal
. -
Frakk
tag
![[kép] [kép]](http://www.midwaysailor.com/midwayva25bomb/va25specbomb-001b.jpg)
Érdekes fegyverzet
.
[link] -
Frakk
tag
[link]
Ezen szétröhögtem magam
Bár inkáb repszimes topicba illene a link (ha lenne olyan), de remélem itt is van értelme. -
Frakk
tag
válasz
Boeing 737
#867
üzenetére
Jól elbeszélgetsz itt magadban

-
Frakk
tag
válasz
Boeing 737
#830
üzenetére
Elég szar lehet bal kézzel kormányozni
. -
Frakk
tag
-
Frakk
tag
válasz
Boeing 737
#793
üzenetére
A robot pilóta és a FBW két különböző dolog. Persze lehet hogy ''robot'' alatt nem robotpilótát értettél, nem tudom.
Amúgy sztem ha minden repülési helyzetben jól működik a FBW, akkor nincs rá szükség, hogy a pilóta manuálisan kormányozhasson. Nemtom hogyvan ez az A320-asnál, de a FBW nem lehet ''önfejű'', mindíg a pilóta irányítja a repülőt, a FBW csak segít neki (szvsz). De vannak olyan helyzetek amikor a FBW nem reagálhat helyesen. Nem ismerem Airbus gépeket igazán (meg az utaszsállítókat úgy egyáltalán), de pl. F-16-osnál ha az állásszög 30° fölé kerül, akkor a FBW hiába próbálja koppig kitérített magassági kormánnyal lenyomni a gép orrát, nem fog neki sikerülni, mivel ilyen állásszögnél már nem keletkezhet ilyen nyomaték. Ilyenkor a pilótának kell közvetlenül irányítania a magassági kormányt, és a gép orrát le-fel emelgetnie, és ezt a ''lengést'' addig erősíteni, amíg az állásszög 30° alá csökken. Utánna persze azonnal vissza kell kapcsolnia a FBW-t, mivel az F-16-os instabil súlyponthelyzete miatt hamar újra bajba kerülne a segítsége nélkül. -
Frakk
tag
válasz
Boeing 737
#684
üzenetére
Csak copy/pasteztem egy emailből, szóval nem én írtam. Most így újra átolvasva van benne egykét furcsaság, pl a futóval felfelé az valszeg félrefordítása lehet a ''gear up''-nak. Mert pl. amikor a leszálláshoz érkező repülőnek azt mondják, hogy ''check gear is down'', akkor vélhetően nem arra gondolnak, hogy ''győződj meg róla, hogy nem hátonrepülésben próbálsz meg leszállni''.
-
Frakk
tag

''A repülés néhány szabálya:
1. A felszállás lehetőség. A leszállás kényszer.
2. A botkormányt előre tolva, alattunk a házak mérete nő, hátrahúzva
pedig
csökken. Huzamosan hátrahúzva tartva a kormányt, a házak ismét nőni
kezdenek.
3. A repülés nem veszélyes, csak a lezuhanás az.
4. Jobb lent lenni és azt kívánni, bárcsak fent lennénk, mint fordítva.
5. Egy repülőgépen csak akkor feleslegesen sok az üzemanyag, ha lángra
kap.
6. A gép orrán lévő légcsavar a pilótát hivatott hűteni. Ha leáll, a
pilóta
rögtön izzadni kezd.
7. Bizonytalan helyzetben tartsd a repülési magasságot. Az éggel még
soha
senki nem ütközött.
8. A ''jó'' leszállás az, ami után saját lábon elhagyható a gép. A
''nagyszerű''
leszállások pedig azok, amelyek után a gép tovább használható.
9. Amennyire csak lehet, törekedjünk arra, hogy a gép hegyes vége mindig
előre álljon.
10. Azt, hogy kerekekkel felfelé szálltál le onnan veszed észre, hogy a
rámpához csak teljes gázzal tudsz eljutni.
11. A túlélés valószínűsége fordítva arányos a leszállási szöggel. Minél
meredekebb szögben száll le a gép, annál kisebb az esély a túlélésre és
fordítva.
12. Soha ne engedd a gépet leszállni olyan helyre, ahova agyilag már öt
perccel korábban meg nem érkeztél.
13. Tartsd távol magad a felhőktől. Megbízható források szerint a hegyek
előszeretettel bujkálnak a felhők között.
14. Törekedjél arra, hogy leszállásaid száma egyenlő legyen a
felszállások
számával (lásd az 1. pontot is).
15. A sima leszállásnak három egyszerű szabálya van, de ezeket sajnos
senki
nem ismeri.
16. A helikopterek nem tudnak repülni, csak olyan randák, hogy a föld
egyszerűen taszítja őket.
17. Ha az ablakból csak körbe-körbe forgó talajt látsz és az utastérből
a
zűrzavar hangjai szűrődnek, akkor a dolgok nincsenek egészen rendjén.
18. A gravitáció nem ötlet, hanem természeti törvény, amely ellen
fellebbezésnek helye nincs.
19. A sebesen zuhanó alumínium tárgy kontra mozdulatlan föld csatát
eddig
mindig a föld nyerte meg.
20. A józan döntőképesség alapja a tapasztalat. Sajnos a tapasztalatot a
rosszul meghozott döntések gyarapítják.
21. Tanulj mások hibáiból. Nem fogsz annyi ideig élni, hogy valamennyit
magad is elkövessed.
22. Légy éber! Így is lesz mindig valami, ami elkerüli a figyelmedet.
23. Egy pilóta számára leghaszontalanabb három adat: a gép feletti
magasság,
a kifutópályán megtett úthossz és a tized másodperccel előbbi pillanat.
24. Vannak öreg, és vannak bátor pilóták. De öreg bátor pilóták
nincsenek.''
[Szerkesztve] -
Frakk
tag
válasz
Dredd bíró
#563
üzenetére
-
Frakk
tag
válasz
Dredd bíró
#561
üzenetére
Pedig nem. Lehet, hogy az F-18 assal kevered.
-
Frakk
tag
válasz
Dredd bíró
#558
üzenetére
''Ill az F-16 le tud szállni nem amerikai anyahajón is? (tehát mondjuk briten)''
Semmilyen anyahajón sem tud leszállni. -
Frakk
tag
válasz
#65675776
#544
üzenetére
Mondjuk az F-16 (meg a Gripen is) nem csak azért Fly-By-Wire, hogy kevesebb dolga legyen a pilótának a vezetéssel. Ha nem lenne az, vezethetetlen lenne, mivel nagyon hátul van a súlypontja, és instabil. Így viszont forduló közben a magassági kormányon is keletkezik felhajtóerő.
-
Frakk
tag
Voltam már 2000 felett is, persze nem a mi légterünkben, mert amióta Fahegyen repülök, nem volt 2000 felett a plafon. Sajna újabban összevissza változtatják a légtérrendszert, tavaj a reptér körüli légteret (G2) levitték 1050 m-re (AMSL, az qfe 800 körül van
) úgyhogy ha tovább akartunk emelkedni ki kellett menni Biatorbágyig (az kb 6Km-re van). Ha minden igaz idén jobb lesz valamivel, de sajna a részleteket még nem tudom.
Még mindíg érdekel meddig jutottál, meg az is, hogy hol repültél.
-
Frakk
tag
válasz
#65675776
#326
üzenetére
''Nekem csak az a problémám, hogy nem hivatalos elnevezést használsz. Egyáltalán nem biztos, hogy ez lesz a neve!''
Már bocs, de ki a f.szt érdekel, ha egyszer te is tudod miről beszélek, meg énis, akkor nem mindegy minek nevezem.
Te is össze-vissza hívod R-77-nek meg RVV-AE-nek. -
Frakk
tag
válasz
#65675776
#322
üzenetére
''Az R-77 a mai napig nem hivatalos, mivel az Orosz Légierő(k) a mai napig nem rendszeresítette/rendszeresítették!''
''jócskán elmarad a D verziójétól, ami 140km körül lesz''
Ha téged zavar, hogy a még nem rendszeresített R-77-esről írok, akkor te mért írsz a szintén nem rendszeresített AIM-120D-ről? -
Frakk
tag
válasz
-Jackson-
#300
üzenetére
Hehe. Egyszer én is ültem Mig-29-esben, az egyik kecskeméti repnapon, még fénykép is van róla
. Meg Mig-21-esben is.
Meg egyszer, a Duna alsó szakaszán
voltunk hajókiránduláson (még a 99-es háború előtt), és az egyik városban (már nem emlékszem pontosan melyikben), csakúgy ki volt rakva egy kibelezett szerb gyakorlógép (sugárhajtású volt amíg még meg volt a hajtóműve
), és azzal baromkodtunk
. Amíg benn ültem a pilóta helyén, jött néhány helyi gyerek, rutinosan fölmásztak a gép farkára, meg rápakoltak még néhány téglát, aztán átbillent, én meg csak néztem, hogy ''hú b..meg fölszállunk''
[Szerkesztve] -
Frakk
tag
Hehe, jellemző, hogy az emberek többsége inkább hagyja a francba azokat a szimulátorokoat, amibe rendesebben bele kell tanulni (bocsi, ne vedd sértésnek). Egyébként Júniusban jön ki a Falcon 4.0 második kereskedelmi változata, ami sokkal szbb és jobb mint az eredeti Bővebben: link
-
Frakk
tag
Egyébként itt mindenki csak ''fejben'' repül (ahogy a Fábry mondaná
), vagy vki gyakorlatban is? -
Frakk
tag
És az AA-11 ről is érdekes dolgokat írnak, mint pl. 30-40 km-es hatótáv. Az elég sok, ahhoz képest, hogy IR rakéta. Az AMRAAM-nak tudtommal 50km körül van.
Bővebben: link
[Szerkesztve] -
Frakk
tag
Hmm. Közben keresgéltem egy kicsit a neten, és most egy olyan linket találtam, ahol az AA-12-ről nem ezt írják, hogy 12g-re képes, hanem 12g-vel forduló célt is eltalál. Bővebben: link
''The Vympel R-77 (Amraamski) is an active radar guided BVR AAM and is designed to engage 12 G targets, using unique ''grid'' control surfaces to achieve additional control force at high AoA.''
Nem tehetek róla, az előző linkben ez van: (Bővebben: link)
''These provide lower drag at supersonic speeds than large fins, but are able to cause the missile to turn much faster at 12 G''
Gondolom ez utóbbi lehet az elírás, mivel itt ezt is említik:
''The R-77's main superiority compared to the AIM-120 AMRAAM (or at least, the published data available on the main production versions, the AIM-120B and AIM-120C), is in range and maneuverability.''
[Szerkesztve] -
Frakk
tag
Na jó éjszakát, én megyek lefeküdni, holnap nyelvvizsga

-
Frakk
tag
Na, rájöttem, hogy egyikünkek sincs igaza!(én legalább beismerem és le is írom! Nem úgy mint te!) Hogy nektek mért nincs azt asszem már elég érthetően elmagyaráztam. Meg látszik is a rajzból, hogy a rakéta fordulósugara is sokkal nagyobb, meg nem is kell ugyanakkora szögben elfordulnia, mint a repinek.
Nekem meg azért nincs, mert sem a rakéta, sem a repülő nem gyorsulhat olyan irányba, amilyenbe szeretne. Csak nagyjából 90 fokos szögben a sebességére(lassítás-gyorsítástól most eltekintek). Ezért a gyorsulásos magyarázat, amit írtam ebben hibázik. Most ebbe jobban nem megyek bele, nehogy megin hülyeséget írjak, habár abban feltétlenül igazam volt, hogy a ti magyarázatotok sem volt helyes. És speciel a rakétával szembe fordulás és aztán a kitérő manőver sem jó (szerintem), inkább a rakéta felé fordulás, úgy, hogy amikor odaér a rakéta a repihez, akkor még nem, vagy épp akkor fordultak egymással szembe.
Szóval most már én is azt gondolom, hogy a rakétának nagyobb gyorsulás kell, de akkorsem az volt a magyarázat, amit ti adtatok.
[Szerkesztve] -
-
Frakk
tag
Láthatod, hogy az elején egy irányba tartanak, a rakéta kb kétszer akkora utat tesz meg ugyanannyi idő alatt, tehát kétszer akkora a sebessége (jó tudom valójában ennél nagyobb a különbség, de tökmindegy, már nem volt kedvem a méretarányokkal szarakodni). És jól látható, hogy a nagyobb fordulósugár ellenére is simán betalál. Ok?
-
Frakk
tag
válasz
#65675776
#253
üzenetére
''Egyébként miért tartod irreálisnak a M4 sebességet egy rakéta esetén? Kifejthetnéd bővebben.
Az előbb említett szembetámadásos példánál feltüntetett vadászgép általi M2 sokkal messzebb áll a valóságtól!''
Te mi az istenről beszélsz most komolyan? Hát ez már tényleg beszarás. Hol írtam én a 4M-ra, hogy nem reális? Milyen példánál említettem én 2M-al haladó repülőt?







-
Frakk
tag
Egyébként ha mégis ugyanolyan sugárral kéne fordulnia, akkor ekkora gyorsulásra lenne szüksége:
Bővebben: link
Kicsit sok, nem? -
Frakk
tag
''Nos én nem vagyok egy fizikazseni, de ha a megcélzott gép repül mondjuk 700km/órával, a pilóta belehúz 4G-t, a rakéta pedig 3M-nél szintén 4G-vel fordul utána, jól körberepüli, mert eltalálni nem fogja.''
Sanyo, végigolvastad a hozzászólásamimat ezzel a témával kapcsolatban? Mert ha igen, akkor meg kellett volna értened, hogy fizkailag megközelítve a kérdést, ez nem igaz.
Megpróbálom mégegyszer leírni mire gondolok.
Az ok, hogy ugyanakkora sugarú körpályán mozogva a nagyobb sebességgel közeledő rakétának nagyobb gyorsulásra lenne szüksége, de észre kéne már venni, hogy nem kell a rakétának az azonos fordulósugár a találathoz. Mért kéne egyáltalán? Ebbe belegondoltál?
A kérdést máshonnan kell megközelíteni:
Tegyük fel, hogy a repi halad valamerre, és a rakéta épp arra tart, ahol találkozni fognak, ha a sebességük nem változik (a sebesség vektor, tehát ha csak az iránya változik, az is gyorsulás). Na, mondjuk a repi elkezd gyorsulni egy irányba, akkor ha a rakéta gyorsulása rögtön ugyanakkora lesz, és ugyanolyan irányú, akkor találkozni fognak, és tök mindegy, hogy a földhöz képest melyik megy gyorsabban, mert a sebesség relatív. A sebesség attól függ, mihez képest nézzük. (lásd pl. elég erős szembeszélben egy repülő akár ''állhat'' is a földhöz képest, miközben a levegő áramlik körülötte, mert a légerők szempontjából az számít, hogy a levegőhöz képest mekkora a sebessége). A földről nyugodtan el is felejtkezhetünk. Tökre nem számít abból a szempontból, hogy két test, amik eredetileg egymás felé haladtak, ha megegyező gyorsulásba kezdenek, ugyanúgy találkozni fognak, mintha nem gyorsultak volna. És az egymáshoz képesti sebesség is lényegtelen, hiszen az mindkét test számára ugyanaz. -
Frakk
tag
Egyébként én minden tényszerű kijelentésemet alá tudtam támasztani linkekkel, te meg itt azt mondod, hogy emailezzek, meg írjak ennek a szerkesztőségnek, meg annak, azért, hogy majd ők alátámasztják a te állításaidat. Hát bocs, de nekem ez nem ér meg ennyit. Pláne most épp ezzel fogok foglalkozni, amikor holnap megyek irásbelizni angol középfokból
(ma voltam magnóhallgatáson). -
Frakk
tag
válasz
#65675776
#246
üzenetére
''Ha megközelíti a célt manővereznie kell, ott is számít a túlterhelés.''
Igen, de ha már távolról repül a cél felé, akkor folyamatosan a várható találkozási pont felé igyekszik, közeli kilövésnél viszont nem biztos, hogy épp arra indul.
''A többszörös túlterhelésigény a nagyobb sebességű rakéta esetén tény.''
Már mért lenne tény? Azért mert te azt mondtad?
Egyébként azt el tudom hinni, hogy a találathoz valamivel nagyobb terhelésre van szüksége a rakétának, a célpontnál, akkor is, ha távolról lőtték ki. De a fizikai magyarázat biztos, hogy nem az amit te írtál (lásd számolás, ahol 200g jött ki
, ha szerinted ez a végeredmény nem helyes, mutasd meg hol a hiba a számolásban. De nehogy azt mond nekem, hogy egy 8g-vel manőverező gép lelőhetetlen.)
Szerintem, ha ez igaz, akkor az csakis azzal magyarázható, hogy a rakéta némi laggal reagál a célpont irányváltoztatásaira, és akkor már valamivel nagyobb terhelést kell produkálnia. És persze minnél nagyobb a sebességkülönbség a repi és a rakéta között, annál nagyobb gond ez a késedelem.
''Talán dobj egy e-mail-t az Aranysas szerkesztőségébe, ott elismert szakemberek dolgoznak (ellentétben mondjuk az Aero Magazinnal). Ha nekik sem hiszel megteheted ugyanezt a HT szerkesztőségénél is, ott mérnök tisztek fognak válaszolni neked.''
Érdekes téma, de azért ennyire nem izgat. Emailezzél te, ha annyira be akarod bizonyítani az igazadat.
''Bár gondolom neked csak és kizárólag a fizikatanárod véleménye mérvadó.''
Amiről most beszélsz, annak semmi köze a fizika tanáromhoz. Ő akkor jött szóba, amikor ontottad a baromságot a körmozgásról. És bocs, hogy az ő véleménye többet ér számomra mint a tiéd, de szerintem ezen nem kéne ennyire kiakadnod.
''Egyébként vitatkozhatsz''
Azér lássuk be, a fizika nekem megy jobban
-
Frakk
tag
Bár ebben nem lövöldöznek, de azért ez se semmi:
Bővebben: link
Mig-29-esek
-
Frakk
tag
Ezt nézzétek:
Bővebben: link
Nem szarral gurigáznak az biztos!
-
Frakk
tag
Nemrég nézegettünk családi fotókat, és az egyiken apa rámutatott egy hapekra, hogy vitorlázópilóta volt, és a II vh-ban behívták Messerschmitt pilótának. Aztán vezethette a 109-eseket
. Milyen lazán mentek még akkor a dolgok. Ma már szinte lehetetlen bekerülni vadászpilótának, akkor meg ha közöd volt a repüléshez már hívtak
-
Frakk
tag
Azt nemtom, de az tuti, hogy elvileg alapból távolság szerint kell robbanniuk, aztán az előre röpülő repeszek találják el a repcsit. Egyébként azér szokás az IR rakéták ellen nem csak flaret hanem chaffet is dobálgatni, mer némelyiknek radaros a távolságmérése, és lehet, hogy a chaff miatt hamarabb fölrobban.
-
Frakk
tag
Na, hát ez már elég hihető magyarázat. De talán azért abban is van vmi amit én írtam. Mindenesetre az tuti, hogy a rakétának nem kell nagyobb gyorsulással manővereznie, csak mert szemből közelít.
''Mire az elektronika érzékeli, hogy nem jött létre az ütközés, kiadja a robbantásra a jelet''
Eszem ágába sics kötözködni, de én úgy tudom, hogy a közelségi gyújtó, függetlenül attól, hogy van-e (lesz-e) ütközés vagy sem, beindul egy bizonyos távolságnál, épp azért, hogy a repeszek biztos találjanak.
[Szerkesztve] -
Frakk
tag
válasz
#65675776
#211
üzenetére
''felesleges vitatkozni minderről''
Jó, hát nem én kezdtem, hogy középiskolás anyag, meg hogy ismerni kéne Newton törvényeit, meg ilyenek. Én már rég nem azért vitáztam a körmozgásról, mert köze van ehhez a témához, hanem mert nem tetszett amit mondtál nekem.
Sőt, én már az elején leírtam:
''Az igaz, hogy egy ugyanolyan sugarú körpályán mozgó testnek nagyobb sebességnél nagyobb a gyorsulása, de itt nem erről van szó.'' -
Frakk
tag
Ja, és egyébként, ha IR rakétárol van szó, akkor szemből kisebb az infra sugárzása is a repinek (ügyebár hátul van a hajtómű).
-
Frakk
tag
A rakétával szembefordulás meg talán azért lehet jó, mert nyilván a rakéta is némi késéssel tud reagálni a célpont mozgására, és akkor a nagyobb relatív sebesség miatt, nagyobb lesz az ebből adódó pontatlanság. Persze ez is most csak tipp.
-
Frakk
tag
Szerintem, ha igazak azok a 20, 30, 40 g -s adatok, amiket írtál (nemtom hogy azok-e, lehet, de a két linkben amit küldtél erről nem volt szó), annak közeli indításnál lehet szerepe, mert akkor nem biztos, sőt szinte biztos hogy nem pont abba az irányba fog kilővéskor elindulni a rakéta, ami ideális lenne számára, és ilyenkor nem mindegy, mekkora gyorsulásra képes. Szerintem ez lehet az oka. Bár ez csak feltételezés.
-
Frakk
tag
Na, ha a körmozgást, mint középiskolás tananyagot, megbeszéltük, akkor sztem visszatérhetnénk az eredeti témára, azaz, hogy tényleg nagyobb gyorsulást kell-e produkálnia a rakétának a találathoz, a nagyobb sebessége miatt. Mint már leírtam, szerintem nem, és most az indoklást nem is írom le mégegyszer, olvasgasd addig amíg meg nem érted.
De tegyük fel, hogy neked van igazad, és ugyanakkora fordulósugáron megy a rakéta mint a cél. És akkor számoljunk egy kicsit! (remélem a matek jobban megy neked mint a fizika)
Tegyük fel, hogy egy F-16-os 8g vel fordul, közben a sebessége 0.6 Mach (Nem hasraütés, táblázatból néztem ki), és egy rakéta jön 4 Mach sebességgel (Ezt meg itt írta vki). Na ez pedig 5 ször nagyobb sebességet jelent, ami viszont ugyanakkora fordulósugárnál 25 ször nagyobb gyorsulás (a = v*v/r mint azt már leírtam). A végeredmény: 8*25 = 200 g.
-
Frakk
tag
válasz
#65675776
#197
üzenetére
''Egyenletes mozgás viszont csak és kizárólag egyensúly esetén létezik. Ez Newton III.törvénye''
Hmm. Hát attól függ mit értesz egyenletes mozgáson és egyensúlyon. Ha nálad pl. az egyenletes körmozgás ide tartozik, és egyensúly alatt azt érted, hogy az erők eredője nulla, akkor ez amit leírtál hülyeség. Ugyanis körmozgásnál, mint az a fenti hozzászólásomból is kiderül, az erők eredője nem nulla, hanem a kör középpontja felé mutat, hiszen a körmozgást végző testnek gyorsulnia kell abba az irányba. Miért is? Hát azért, mert a sebbessége változik. Nem a nagysága, hanem az iránya, hiszen körbe körbe megy. A gyorsulás pedig nem más mint a sebesség változása.
Az meg hogy ennek a baromságnak amit írtál, mi köze van Newton III-hoz, az meg számomra rejtély
-
Frakk
tag
Egyébként meg írd be google-be, hogy ''körmozgás'' és nézd meg az első két linket. Mindkettőben azt írják, amit én is mondtam : ''az egyenletes körmozgást végző testre ható erők eredője a kör középpontjába mutat, nagysága: SummaF = m*v*v/r''
Amit te írtál: ''SummaF=0. A többi magától értetődő. Ha a két erő nem tart egyensúlyt a test elhagyja a körpályát.''
Ez amit írtál, a nyugalomban lévő, illetve egyenesvonalú egyenletes mozgást végző testekre igaz, nem az egyenletes körmozgásra.
Ez az ami általánosan igaz: SummaF = m*a és nem nulla.
Az csakis egyenes vonalú egyenletes mozgásnál nulla, vagy nyugalomban, mert olyankor az a = 0, ézért a summa F is.
[Szerkesztve] -
Frakk
tag
válasz
#65675776
#193
üzenetére
''Ezek ugyanis kiterjedt testek, nem pontszerűek.''
És akkor mi van? A valóságban melyik test nem kiterjedt, hm? Már bocsi, de ez nem érv. Amikor pontszerű testek fizikájáról beszélünk, akkor azt a valoságban még jó hogy nem pontszerűekre értelmezzük, mert olyan nincs.
Most pedig asszem éppen az egyenletes körmozgásról beszéltünk, mint középiskolás tananyag nem? Ott pedig pontszerű testekről van szó.
''Ha nem hiszed számolj utána, középiskolás anyag: körmozgás.''
Te írtad!
[Szerkesztve] -
Frakk
tag
válasz
#65675776
#197
üzenetére
''Azonos testre ható, két egymással egyensúlyt tartó erő = két ellentétes irányú erő, a hozzájuk tartozó ellentétes irányú gyorsulás.''
Ja, amiknek a vektorösszegük NULLA (mint már leírtam egyszer de nem úgy nézki, hogy érted), tehát egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, vagy nyugalomban van a test.
Na ez Newton I törvénye.
[Szerkesztve] -
Frakk
tag
válasz
#65675776
#197
üzenetére
''Ez Newton III.törvénye: akció-reakció: minden erővel egyensúlyt tart egy vele ellentétes irányú, azonos nagyságú ellenerő''

Csak hogy ezt így kéne ám érteni: ha egy test erővel hat egy másikra, akkor a másik is hat rá ugyan ekkora, de ellentétes erővel.
[Szerkesztve] -
Frakk
tag
válasz
#65675776
#193
üzenetére
''Azonos körpálya bejárásához nagyobb sebesség mellett nagyobb centrifugális gyorsulás tartozik.''
''Ki írta, hogy ugyanazon.''
Hát nem én
''Azonos sugárról van szó''
Mért, egy körnek milyen tulajdonsága van még
''Egyébként kérdezd meg a fizika tanárodat, jelek szerint csak az ő szava mérvadó.''
Hát ne vedd sértésnek, de az ő véleményére inkább adok mint a tiédre
. Egyébként a három fizika tanárból aki tanított engem mindegyiket eléggé ki lehetett hozni a sodrából a ''centrifugális'' szó emlegetésével. És speciel a tankönyben sincs szó ''centrifugális'', csakis centripetális gyorsulásról.
''a Newton-törvények ismerete sem ártana.''
Hát ja, tényleg ismerned kéne. Lásd előző hozzászólásom
[Szerkesztve] -
Frakk
tag
válasz
#65675776
#190
üzenetére
''A centrifugális és a centripetális gyorsulás stabil körmozgás esetén egyensúlyt tart, csak az irányuk ellentétes.''
Ilyen NINCS.
Egyenletes körmozgásnál van egy test, aminek van sebessége, és a sebességre mindig merőleges gyorsulása. ENNYI.
Aztmeg, hogy a testnek KÉT ellentétes, de ugyanakkora gyorsulása van, azt talán úgy értetted, hogy a test gyorsulása ennek a kettőnek a vektorösszege?? Ha nem úgy, akkor nem értem, hogy egy testnek hogy van két gyorsulása? Talán egy kicsit skizofrén? Ha meg igen, akkor a test gyorsulás NULLA (két ugyanakkora, de ellentétes vektort ha összeadunk ugyebár), azaz Newton I törvénye szerint vagy nyugalomban van, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez.
[Szerkesztve] -
Új hozzászólás Aktív témák
- BESZÁMÍTÁS! Apple iPad Air 5 10.9 64GB WiFi tablet garanciával hibátlan működéssel
- Apple iPhone 12 128GB,Újszerű,Dobozaval,12 hónap garanciával
- AKCIÓ! Microsoft XBOX Series X 1TB SSD fekete játékkonzol garanciával hibátlan működéssel
- Bomba ár! HP ProBook 445 G8 - Ryzen 3 5400U + Radeon I 8GB I 256SSD I 14" I Cam I W11 I Garancia!
- Lenovo X1 Carbon 13,3" - i5 7300U, 8GB RAM, SSD, jó akku - számla, 6 hó gar
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest
.



) úgyhogy ha tovább akartunk emelkedni ki kellett menni Biatorbágyig (az kb 6Km-re van). Ha minden igaz idén jobb lesz valamivel, de sajna a részleteket még nem tudom.
.
. Amíg benn ültem a pilóta helyén, jött néhány helyi gyerek, rutinosan fölmásztak a gép farkára, meg rápakoltak még néhány téglát, aztán átbillent, én meg csak néztem, hogy ''hú b..meg fölszállunk''
![[kép] [kép]](http://hegeduslevi.uw.hu/PH/Ka8.jpg)
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)



![[kép] [kép]](http://hegeduslevi.uw.hu/PH/raketa.jpg)

