Új hozzászólás Aktív témák
-
#65675776
törölt tag
Az adaptív ezt önmaga megteszi a fügesztmények és üzemanyagmennyiség függvényében, nem kell semmit beállítani. Az F-16 esetén csak néhány rögzített beállítás van, ha függesztve van valami nagytömegű dolog (gyakorlatilag a légiharcrakétákat leszámítva minden ennek számít), akkor már csak 5,5g a max megengedett túlterhelés és 20° a maximális állásszög. Gripen esetén nincs ilyen, a pillanatnyi konfigurációtól függenek a határértékek.
-
#65675776
törölt tag
Ez a jelentés nem sokkal az után keletkezett, hogy átvették az NDK-s készleteket. A radar felbontásával, kisugárzott teljesítményével sem voltak elégedettek (utóbbi azt jelenti, hogy túl nagynak ítélték). Az R-60-asokat (hogy te is be tudd azonosítani: AA-8 Aphid) azonnal kivonták, mivel a harci rész szegényített uániumból készült, ám ez az oroszoknak elég gyengén sikerült, azaz bőven az egészségügyi határérték felett volt.
Viszont volt, amit kifejezetten jónak találtak, a NATO köreiben korábban is nagy respektje volt: Mi-24. Azért nem allították rendszerbe, mert akkoriban úgy gondolták,hogy a Tiger 2-3 éven belül rendszerbe állhat.
A MiG-29-eseket is csak és kizárólag abszolut reális légiharc gyakorló eszközként állították rendszerbe. Kezdetben persze ott volt a rizsa, hogy a keleti országrész légvédelme a feladatuk...
Még valami a MiG-29-ről: NATO illetékesek kijelentették: soha nem lesz NATO kompatibilis!!! Ezért sem lett volna értelme pénzt költenti nagyarányú felújításukra. A németek is csak a kommunikációs rendszert alakították át, hogy részt vehessenek a Red Flag gyakorlatokon, amit egyébként is igen csak szorgalmaztak az amerikaiak. Azt az engedményt is megkapták, hogy a ''lelövésük'' után visszatérhessenek a hadszíntérre.
Inkább úgy mondanám: mindkettőt odaírom, mert a többség R-77 néven ismeri, pedig nem hívják (még) így.
[Szerkesztve] -
#65675776
törölt tag
Az AIM-120D a nagyon közeli jövőben rendszeresítésre kerül, az RVV-AE talán soha. Ráadásul az amerikaiak már a fejlesztés során hivatalossá teszik az elnevezést, az oroszok nem. Nekem csak az a problémám, hogy nem hivatalos elnevezést használsz. Egyáltalán nem biztos, hogy ez lesz a neve! Az Amraamszkij a nyugati sajtó által ráragasztott név: soha sem lesz hivatalos! (van Harpoonszkij is: H-35, vagy parasztosan X-35) Két jövőbeni fegyver várható paramétereiről van szó, ezeknek a publikált értékei az amerikaiak esetén igen jól közelítik a valós értékeket, az oroszok esetén többnyire köszönőviszonyban sincsenek a valósággal! Az R-27 is komoly fegyver papíron, viszont a németek, akik lőttek is vele, egy nagy nullának minősítették! Az AMRAAM viszont nem csak papíron hozza a 80-90% találati arányt, hanem valós harci körülmények közt is! Elég komoly különbség.
-
Sanyo
senior tag
Amikor megjelent, inkább a gépigénye riasztott el, meg a rengeteg billentyűzet-kombináció.
Amcsiban megvettem eredetiben, hozzáolvastam a vaskos kézikönyvet, hát nem egyszerű. A Lock On megvan mióta lehet kapni, az új mint írtam alig egy napja, szeretem a modern gépeket, de némileg többfelé kell figyelni mint egy messzerben. Amíg nincs valamilyen online war a csöves gépekhez, addig maradnak a 2-4 fős coop bevetések, meg az Il-2 online, rogyásig. -
c4-eXp
aktív tag
Hallottam olyanról, hogy valaki a Rigó felkészítőjére leperkálta a 250ezer Ft-ot, aztán elment felsőfokúra (kb. olyan tudással, hogy még talán a középfokút se tudta volna letenni), és átengedték.
Mondjuk nem tudom, hogy ez már a BME-n is bevett szokás-e. Meg mondjuk ti kevesebbet fizettetek 250ezer Ft-nál. 
Na, de most már ne offoljuk szét ezt a jó topikot. -
Sanyo
senior tag
-
Sanyo
senior tag
Na, így már jobb.
A különböző rakéták elviselhető G értékeiről nincs táblázatom sajnos, de utánanézek ha lesz időm. Egyébként a mai napig az eljárás az, hogy ha a pilóta látja a rakétát, akkor a megfelelő manőverrel/manőverekkel kikerülhető. Rohadt nehéz észrevenni, még nehezebb hideg fejjel gondolkodni és helyesen cselekedni, már csak túl kell élni és elmesélni. Nem sok ilyen van, így hirtelen egy amerikai F-16 pilótája jutott az eszembe, az első Öbölháború után nem sokkal a repüléstilalmi övezetben akadt össze egy MiG-29-essel, ami egyszerre 4 rakétát indított ellene, az amcsinak a több perces légiharcban a második Amraam-ja talált, jött belőle a keró, az iraki gyorsan ki is lőtte magát a gépből emlékezetem szerint. -
-Jackson-
őstag
nembaj, ha megoldják a lézerfegyver kicsinyítését, akkor már nemkell a rakétákról vitázni többet
.
egyébként milyen súlya van egy ''alap'' levegő-levegő rakétának pl? mert azt tudom hogy a tartósín az kurrvanehéz, volt alkalmam cipelni őket amikor a lengyelországi éleslövészetre készítették fel a migeket. -
Frakk
tag
Na, rájöttem, hogy egyikünkek sincs igaza!(én legalább beismerem és le is írom! Nem úgy mint te!) Hogy nektek mért nincs azt asszem már elég érthetően elmagyaráztam. Meg látszik is a rajzból, hogy a rakéta fordulósugara is sokkal nagyobb, meg nem is kell ugyanakkora szögben elfordulnia, mint a repinek.
Nekem meg azért nincs, mert sem a rakéta, sem a repülő nem gyorsulhat olyan irányba, amilyenbe szeretne. Csak nagyjából 90 fokos szögben a sebességére(lassítás-gyorsítástól most eltekintek). Ezért a gyorsulásos magyarázat, amit írtam ebben hibázik. Most ebbe jobban nem megyek bele, nehogy megin hülyeséget írjak, habár abban feltétlenül igazam volt, hogy a ti magyarázatotok sem volt helyes. És speciel a rakétával szembe fordulás és aztán a kitérő manőver sem jó (szerintem), inkább a rakéta felé fordulás, úgy, hogy amikor odaér a rakéta a repihez, akkor még nem, vagy épp akkor fordultak egymással szembe.
Szóval most már én is azt gondolom, hogy a rakétának nagyobb gyorsulás kell, de akkorsem az volt a magyarázat, amit ti adtatok.
[Szerkesztve] -
Frakk
tag
Láthatod, hogy az elején egy irányba tartanak, a rakéta kb kétszer akkora utat tesz meg ugyanannyi idő alatt, tehát kétszer akkora a sebessége (jó tudom valójában ennél nagyobb a különbség, de tökmindegy, már nem volt kedvem a méretarányokkal szarakodni). És jól látható, hogy a nagyobb fordulósugár ellenére is simán betalál. Ok?
-
#65675776
törölt tag
''Tegyük fel, hogy egy F-16-os 8g vel fordul, közben a sebessége 0.6 Mach (Nem hasraütés, táblázatból néztem ki), és egy rakéta jön 4 Mach sebességgel (Ezt meg itt írta vki). Na ez pedig 5 ször nagyobb sebességet jelent, ami viszont ugyanakkora fordulósugárnál 25 ször nagyobb gyorsulás (a = v*v/r mint azt már leírtam). A végeredmény: 8*25 = 200 g.''
A 4 Mach utáni megjegyzésed azt mutatja, hogy kétled az igazságtartalmát.
Lehet, hogy fizikazseni vagy, de számolni nem nagyon tudsz: 0,6*5=3. 4/0,6=6,667. van némi különbség! Azt nem állította senki, hogy egy 8g-vel manőverező gép lelőhetetlen!
Az, hogy 360° = teljes kör, nem jelenti azt, hogy a rakéta nem fog manőverezni, mivel nem tudhatja, hogy a repgép meddig folytatja a manővert!!!
A késleltetés az érzékelés és a kormányparancs végrehajtása közt nincs akkora, hogy befolyásolja az elfogást, mivel a rakéta folyamatosan korrigál.
A fentebb már általam is megemlített vietnami példa cáfolja minden állításod. A rakétatestek nem 12g-nél törtek, mivel az indulási gyorsulásuk is meghaladja a 40-50g-t! A 12-t korábban te említetted az RVV-AE esetében (te NATO kóddal hivatkoztál rá: AA-12, én maradok az eredetinél). -
Sanyo
senior tag
Nézd, az érvelésed logikus. Mondtam hogy nem vagyok fizikazseni és igen, elolvastam mindent.
Olyan szépen nem tudom levezetni mint Te, mégis gondold végig: milyen nagy lesz egy 360 fokos forduló 700km/óránál, és mennyi 3Machnál?
Vietnamban sok légvédelmi rakétát ráztak le úgy az amerikai gépek, hogy olyan túlterhelést hoztak létre, amit a gépüket követő rakéta fizikailag nem tudott elviselni, a darabjaira szakadt. -
#65675776
törölt tag
Még annyit: Én több forrásra hivatkoztam, ajánlottam neked is. Ahhoz képest te zárkózol el attól, hogy szakembereket (akiknek ez a szakmája) megkérdezz, illetve nem láttalak az általam ajánlott SG-n sem feltünni/kérdezni. Repülőgépfedélzeti fegyverekkel kapcsolatos egyik legkitűnőbb forrás: Bill Gunston: Korszerű harci repülőgépek fegyverzete.
Egyébként miért tartod irreálisnak a M4 sebességet egy rakéta esetén? Kifejthetnéd bővebben.
Az előbb említett szembetámadásos példánál feltüntetett vadászgép általi M2 sokkal messzebb áll a valóságtól! Ezzel a sebességgel a teljes élettartam kevesebb mint 1%-ában repül egy repülőgép, hangsebesség felett sem többet, mint 10%. És ezeket is többnyire kiképzés alatt. Két gép van amely bevetései során rendszeresen M2 felett repül(t): SR-71, MiG-25. Manőverezni viszont egyik se igen tudott ebben a tartományban. M3 felett csak a Blackbird és a MiG-25R különféle variánsai utaztak.
Hogy szemből ''hidegebb'' egy repülőeszköz, az csk és kizárólag az szenzor érzékelési hullámhosszától függ!
[Szerkesztve] -
Frakk
tag
Egyébként én minden tényszerű kijelentésemet alá tudtam támasztani linkekkel, te meg itt azt mondod, hogy emailezzek, meg írjak ennek a szerkesztőségnek, meg annak, azért, hogy majd ők alátámasztják a te állításaidat. Hát bocs, de nekem ez nem ér meg ennyit. Pláne most épp ezzel fogok foglalkozni, amikor holnap megyek irásbelizni angol középfokból
(ma voltam magnóhallgatáson). -
#65675776
törölt tag
A mai rakéták közelségi gyújtója adaotív: figyelembe veszi a megközelítés irányát, sebességét és ezalapján határozza meg a robbantás pillanatát. Tipikusan úgy vannak programozva, hogy a fö törzstartály és a hajtóművek (ezek kb a gép kellős közepe táján vannak) környékén robbanjon. Szóval a hosszú gondolkodási idő ''kilőve''. A légvédelmi rakéták 100kg-ot jócskán meghaladó tömegű harcirésze akár 150m-ről is képes végzetes sérülést okozni!
Miért csak közeli indításnál lenne értelme? Ha megközelíti a célt manővereznie kell, ott is számít a túlterhelés. Egyébként vitatkozhatsz, A többszörös túlterhelésigény a nagyobb sebességű rakéta esetén tény. Talán dobj egy e-mail-t az Aranysas szerkesztőségébe, ott elismert szakemberek dolgoznak (ellentétben mondjuk az Aero Magazinnal). Ha nekik sem hiszel megteheted ugyanezt a HT szerkesztőségénél is, ott mérnök tisztek fognak válaszolni neked. Bár gondolom neked csak és kizárólag a fizikatanárod véleménye mérvadó.
Az IR rakéták már csak nevükben IR-ek! Pontosabb lenne az IR-UV megnevezés, mivel mindkét tartományban érzékelnek. Ennek leginkább a zavarótöltetek megkülönböztetésében van jelentőssége, bár a mai eszközök sugároznak ebben a tartományban is. Szintén fontos zavarvédelmi eljárás a céljelek mozgásának elemzése. Ezzel szinte 100% megbízhatósággal kiszűrhetőek például a MiG-29 felfelé kilőtt, majd visszahulló töltetei! -
-
-
yerico
senior tag
A szembefordulás azért lehet hasznos, mert ha sikerül elkerülni a közvetlen ütközést, akkor a sokszoros hangsebesség és a közelségi gyújtó reakcióideje miatt a robbanás repesztartományán kívül tartózkodhat a repülő. Egy M3 sebességgel repülő rakéta és egy M2 sebességgel egymással szembe haladó repülő másodpercenként több, mint ezer métert tesz meg. (Nagy magasságban a Mach kisebb, mint földközelben.) Mire az elektronika érzékeli, hogy nem jött létre az ütközés, kiadja a robbantásra a jelet, berobban az töltet, addigra a repülő már minden ezredmásodperccel egy métert távolodik. A robbanás után pedig a repülő M5-tel távolodik a rakétától, tehát a repeszeknek jóval több, mint M5 sebességgel kell, hogy a repülő után eredjenek, és a mozgási energiájuk révén rombolást tudjanak végezni. (Ha csak M5 a kezdősebességük, akkor pont tartani tudják a repülővel a távolságot, tehát hatástalan marad a robbanás. M3 sebesség esetén pont úgy adódik, hogy a Földhöz viszonyítva álló pontnak minősül, tehát a gravitáció miatt egyszerűen lezuhan a repesz) Nem tudom pontosan, hogy mekkora sebességgel tágul a levegő a robbanásnál - gondolom, ezy robbanóanyagfüggő-, de legalább 1500méter / sec sebességet kell elérnie, hogy hatásos legyen.
Ja, és természetesen ekkora sebességnél a rakétának is rendkívüli nehéz bemérnie a relatíve kis radarkeresztmetszetű célpontot. Infravörös irányítású rakéta esetén pedig a hőforrás pont le lesz árnyékolva, emiatt is megnehezedik a célpont keresése. -
Frakk
tag
Szerintem, ha igazak azok a 20, 30, 40 g -s adatok, amiket írtál (nemtom hogy azok-e, lehet, de a két linkben amit küldtél erről nem volt szó), annak közeli indításnál lehet szerepe, mert akkor nem biztos, sőt szinte biztos hogy nem pont abba az irányba fog kilővéskor elindulni a rakéta, ami ideális lenne számára, és ilyenkor nem mindegy, mekkora gyorsulásra képes. Szerintem ez lehet az oka. Bár ez csak feltételezés.
-
#65675776
törölt tag
Egyébként elgondolkoztam és rájöttem, hogy felesleges vitatkozni minderről: egy rakéta soha nem végez egyenletes mozgást. Az aktív szakaszon folyamatosan gyorsul, a passzívan folyamatosan lassul. A manöverezés számára mindig energiavesztéssel, azaz lassulással jár. Egy repülőgép tudja pótolni az elveszített energiát, amíg van üzemagyaga.
-
#65675776
törölt tag
Azonos testre ható, két egymással egyensúlyt tartó erő = két ellentétes irányú erő, a hozzájuk tartozó ellentétes irányú gyorsulás. Gondolom azzal nem vitatkozol, hogy a gyorsulásnak van iránya. Attól, hogy nem beszéltek a centrifugális gyorsulásról, az még létezik. Lehet mélyebbre kell menni: Tehetetlenségi törvény. Egyenletes mozgást végző test megtartja mozgásállapotát, amíg valamilyen külső erő annak megváltoztatására nem kényszeríti. Egyenletes mozgás viszont csak és kizárólag egyensúly esetén létezik. Ez Newton III.törvénye: akció-reakció: minden erővel egyensúlyt tart egy vele ellentétes irányú, azonos nagyságú ellenerő. Ebből pedig a fent leírt módon lesz gyorsulás.
Az idealizált világban szokás elhanyagolni mindent, ami nem befolyásolja a számításokat, illetve azok pontosságát. Ilyen például a közegellenállás, energiaátalakulás... És ilyenek az ellenerők is! Minek foglalkozni vele, ha ugyan akkora mint az amivel egyensúlyt tart?
[Szerkesztve] -
#65675776
törölt tag
Ki írta, hogy ugyanazon. Azonos sugárról van szó, mivel te azonos elfordulásról beszéltél. Lehet, hogy számított találkozási pont felé repül, de a végén manővereznie kell, márpedig ő követi a célt, azaz neki kell alkalmazkodnia. Ha ennyire nem értesz egyet, magyarázd meg, hogy miért szabvány eljárás a légvédelmi rakéták elkerülésében a szembefordulás, majd 3-4g-s kitérőmanőver. A te elméleted szerint ez hatástalan kellene,hogy legyen, mivel a M3-4-5 sebességű rakétának ugyanekkora túlterhelésű manőver elég lenne a korrekcióhoz. Akkor viszont minek méretezik ennek 10-20-szorosára a rakétákat??? Tényekkel nem kellene vitatkozni. Egyébként kérdezd meg a fizika tanárodat, jelek szerint csak az ő szava mérvadó. De lehet, hogy egyszerűen tanulmányoznod kellene a különféle mozgásegyenleteket, sőt a Newton-törvények ismerete sem ártana. Lehet, hogy nálatok ezt nem tanítják, pedig egyszerű: F=m*a. Illetve: SummaF=0. A többi magától értetődő. Ha a két erő nem tart egyensúlyt a test elhagyja a körpályát. Ezek ugyanis kiterjedt testek, nem pontszerűek. Teoretikusan tényleg csak a centripetálist szokás figyelembevenni. Szerinted ezek szerint nem lehet egy eszköz egyszerre induktív és kapacitív jellegű is, csak mert a két vektor ellentétes irányú? Vagy szerinted csak a Föld gravitációs tere hat rád, a tiéd nem a Földre?
Mondok még egyet, bár nem kapcsolódik a témához szorosan: minden periodikus jel felbontható sinusos és cosinusos összetevőkre. Gondolom te ezt is meg tudod cáfolni, pedig fizikai törvény.
[Szerkesztve]
[Szerkesztve] -
#65675776
törölt tag
Én inkább úgy fogalmaznék: Azonos körpálya bejárásához nagyobb sebesség mellett nagyobb centrifugális gyorsulás tartozik. Ez a gyorsulás az ami túlterhelésként nyilvánul meg. A g ugyanis gyorsulás, tehát ha elosztasz vele egy másik gyorsulást, dimenzió nélküli értéket kapsz. Ezt szoktuk megadni. Egyébként pont erről van szó. A centrifugális és a centripetális gyorsulás stabil körmozgás esetén egyensúlyt tart, csak az irányuk ellentétes. Ezt hívják Newton III. törvényének. Pontosan ezt írtad: ''miért kellene nagyobb túlterheléssel fordulnia a gyorsabb testnek?'' Ezért!!!
[Szerkesztve] -
-
#65675776
törölt tag
-
#65675776
törölt tag
Esetleg próbáld meg ezeket:Bővebben: link
Bővebben: link
A sebeségkülönbség nem útvonalfüggő, sokkal inkább irány.
[Szerkesztve] -
#65675776
törölt tag
Melyk AMRAAM-nek? Az A hatótávolsága 50km körül volt, a C már 75 környékén, a D már meghaladja a 100-at, ezáltal alkalmas a Phoenix kiváltására. Ráadásul továbbra is azt mondom, majd ha lesz sorozatban gyártott RVV-AE, majd akkor nézzük meg mit tud. A hatótávolság értékek minden esetben nagy magasságban értendőek, kis magasságban rohamosan csökkennek. Nem keverendő az indítási távolsággal, ami függ az indító gép sebességétől is. Ezért fontos a szupercirkálás képessége.
-
Sanyo
senior tag
Azért nem cserélnek ki bennük semmit, mert egyszerűen nem úgy tervezték a gépet, hogy abban később gyökeresen más elektronika, hajtómű, egyebek fog működni. A gépeinken a GPS doboza a szélvédő mögé került, a pilóta látómezejébe, ahogy egyikük fogalmazott, ''de jó, még kevesebbet látni előre''.
Az F-16-nál számba vették a későbbi fejlesztések lehetőségét, a fedélzeti rendszerek (generátor, hütés) jóval nagyobb terhelésre lettek terveze. -
#65675776
törölt tag
néhány adat:
Sidewinder (a régebbi változatok, nem az X): 40g
Sparrow: 30g
AMRAAM
öbb mint 40g
Magic2: 50g
Az a 12g elég gyér! Mellesleg egy fantomrakéta tudását nem kellene kézpénznek venni. A Sidewinder a Falkland-szigeteknél 85% találati arányt produkált. Ezt hozta Irak, és a közel-kelet légterében is. A Vietnamban bevetett B változat 4-5%, D/G (ezek már hűtött szenzorúak) 10-15%, Sparrow 4-5%. Az Irak feletti lelövések döntő többségét a Sparrow-k számlájára írták, kb 86% találati aránnyal. Az AMRAAM 90% felett teljesít. Az oroszok az R-13 esetén sem tudtak 7% felé menni. Az R-27 (AA-7 Alamo) a németek szerint, akik lőttek is vele, ellentétben a magyarokkal, gyakorlatilag semmire sem való. Arról nm is beszélve, hogy az amerikai, izraeli rakéták mindezt több száz gépre szerelt repülési óra után is hozzák. Az orosz, francia cuccok már 10-20 óra után használhatatlanná válnak. Mindezek tények, szemben az R-77/RVV-AE/AA-12 Archer (ez mind ugyanaz) papíron létező képességeivel.
Az utóbbi esemény is bizonyította, hogy a hajtómű sem éppen faint. Az élettartama meg kritikán alúl rövid. A Tomcat elektronikai kapacitása mai napig a legnagyobbak között van, volt hova fejleszteni, ellenben a 29-esével, aminek a software-e sem hozzáférhető, tehát cserélni kell, ha valamit módosítani akarsz, az meg sokba van ám. A Tomcat esetén csak frissíteni kellett.
[Szerkesztve] -
Sanyo
senior tag
-
yerico
senior tag
''MiG-29 vs F-16. Az F-16-osok képesek arra, hogy first shoot-first kill-t csináljanak, látóhatáron túlról indítva a rakétáikat. Közelharcban LEHET, hogy nyernének a MiG-ek, de odáig el sem jutnának nagy eséllyel.''
Na ja, Vietnamban majdnem elérték a 10 %-os találati arányt rakétáknál, azaz jó esetben minden 11. talál. Ennyit nem cipel az F-16 AMRAAM-ból
Ráadásul a Mig-29 még aktív zavarást is alkalmazhat. Közelharcban pedig lefordulózza a Mig-29 a régebbi F-16 verziókat, az újabbakat már nehezebben, de azoknál is jobb. -
-Jackson-
őstag
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
öbb mint 40g
Új hozzászólás Aktív témák
- LG 32UN880K - 32" IPS ERGO / 4K UHD / 60Hz 5ms / DisplayHDR 400 / USB Type-C / AMD FreeSync
- Lenovo ThinkPad X13 Gen 2 i5-1145G7 16GB 512GB FHD+ HunVillBill- 1 év garancia
- Asus RP-AC87 AC2600 Wi-Fi range extender
- 255 - Lenovo LOQ (15IRX10) - Intel Core i7-13700HX, RTX 5060 (ELKELT)
- BESZÁMÍTÁS! HP Elitedesk 800 G2 SFF brand - i7 6700 16GB DDR4 250GB SSD 500GB HDD GTX 1050Ti 4GB W10
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest