Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • stmiklosi

    tag

    válasz Batman2 #37063 üzenetére

    Szevasz!
    1 adatlap, nem adatlap...
    http://www.alldatasheet.com/datasheet-pdf/pdf/8737/NSC/LM2588.html
    Ennek az oldalán pl. a 22. oldalon már vannak különféle applikációk, de nem néztem végig csak 8-at.
    Meg van máshol is adatlap, bogarászni kell, ha valami nem megy.
    A tekercs észrevehetően nem melegedhet. Kínosan ügyelni kell az egypontföldelésre, nyákon kivitelezve vastag rézhuzalt kell "erősítésnek" ráforrasztani. Kapcsolóüzemben relatíve hatalmas áramok folynak, pl. a visszafolyó diódám 2mm-es lába melegszik, ez viszi ki a hőt a diódából. Műa.házas vastag henger alakú.
    Üdv: StMiklos

  • Lompos48

    nagyúr

    válasz Batman2 #37063 üzenetére

    Végig néztem én az adatlapban az össze grafikont, egyrészt infót kerestem volna az IC terlejsítményére vonatkozólag, másrészt valami áram, induktivitás, terhelés görbét kerestem volna, amiből valami infót kapok, hogy mikor kb mennyi lehet a kapcsoló tranyó árama.

    Pedig a maximális teljesítmény könnyen számítható másik 2 paraméterből: TJ(MAX), θJA (vagy θJC).

    A szilícium struktúrát monolitnek sázmítva (ugyanaz a hőmérséklete a teljes chipnek, ami elfogadható megközelítés a méretei miatt), ideális helyzetben (végtelen hűtőborda) a tok mondjuk 25C fokon tartható. Ha a maximális megengedett h[mérséklet 150C, akkor a különbség marad 125C és θJC=2C/W-tal számolva: P=62.5W, ami az IC-t fűti, hogy ekkora hőmérséklete legyen.
    Innen csak lefele halad az út. Ilyen borda nem létezik, ehhez a θJC=2C/W értékhez hozzáadódik a paszta, majd a reális radiátor termikus ellenállása. Mindegyik kikereshető táblázatokból, katalóguslapokból. Ha pl. utóbbi kettő csak 2C/W-t ad hozzá, máris CSAK 31.25W-nál vagyunk. És ez a határérték, de pasztától hűtőtől függ.
    Az IC adatlapja tisztán említi, hogy biztonságos tervezésnél a határt 15 fokkal alacsonyabbra kell venni tervezésnél.

    A tranzisztor 5A-es maximális árama az az érték, amit teljesen nyitott állapotban még elbír, figyelembevéve, hogy a tranzisztor kapcsolgat (mint a blokkrajz is mutatja, ez egy nyitott kollektorú NPN tranzisztor). Abból kell kiszámolni, vagy szkópon nézni, mert az IC-n belül is figyeli ezt egy nagyon vigilens minitorizáló ellenállás és elektronika.

    Tekercsméretezésben ilyen alkalmazásoknál nincs tapasztalatom. Az adatlapban közölt rajzokhoz igazodni hasznos lehet. Trafóméret vs. frekvencia spekulációknál figyelembe kell venni, hogy a tranzisztort nem csak a nyitott állapotban rajta maradó szaturációs feszültség és átfolyó kollektoráram szorzata fűti, hanem sokat jelent a véges idejű frontok alatt disszipált teljesítmény is, ami magasabb frekvenciánál nagyobb "hozzájárujáshoz" jut.

Új hozzászólás Aktív témák