Új hozzászólás Aktív témák

  • #95561216

    törölt tag

    válasz kexksz #35190 üzenetére

    A Magyar Államkötvény például, de még inkább amerikai, német, esetleg svájci megfelelői, mert válság esetén az egész magyar piacról menekülni fognak, nem csak a részvényekből.

    A Magyar Állampapírok azért állnak közelebb bankbetéthez, mint kötvényhez, mert nincs rendes másodpiacuk, illetve vissza lehet váltani őket. A viselkedésbeli különbség, ami itt fontos nekünk az az, hogy az új kibocsátások kamatszintje befolyásolja a másodpiaci értéküket.

    Tegyük fel a tőzsde beesik 20%-ot, ezért sokan fejvesztve eladják, és a pénzből államkötvényt vesznek. Ez letolja a kamatokat, legyen mondjuk 5%-ról 2%-ra. Neked volt év elején 6 millióért részvényed, 4 millióért 10 éves kötvényed. Év végén van 4.8 milliónyi részvényed, 200 ezer kifizetett kamatod, a kötvényeid értéke meg kb 5 millióra ugrott.

    Ez két dolgot jelent: nem 20%-al esett a portfóliód értéke, hanem maradt ugyan annyi (ez most tök véletlenül jött így ki a hasraütött számokkal, a valóságban inkább kisebb esésről van szó ilyenkor). Másodrészt a 60-40 felosztás megtartásáért át kell rendezned a portfóliód: eladni kb 1 millióért drága kötvényt, és a (kamattal együtt) 1.2 millióért venned olcsó részvényt. Ha következő év végére visszaáll a tőzsde szintje és a kötvénykamatok is, akkor lesz részvényed 7.5 millióért, 160 ezernyi kamatot kapsz, a kötvényeid értéke viszont visszaesik kb 3.2 millióra. A két éven nyertél kb 860 ezret (8.6%), akinek tiszta részvény portfóliója volt meg nullán van, hacsak nem pánikolt be az esés során, és szállt ki, kimaradva a második évi növekedésből is.

    Ez az elmélet, ami régen, és akkor is főleg amerikai piacra működött. Ha megnézed az öt éves kötvényt, 2.5%-ot fizet, szemben az öt éves MÁP+ közel 5%-os EHM-ével, ezért nem igazán éri meg most ezzel foglalkozni, legalábbis magyar szinten.

Új hozzászólás Aktív témák