-
Fototrend
Arch Linux topik
Új hozzászólás Aktív témák
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7757 üzenetére
Ennyire azért még ne örülj, lesz még szükséged az XWaylandre, hiszen a legtöbb GUI-s program X-es, és használja, nálam a Wine, Steam, Goldendict, Thunderbird (a neomuttot nem szereti a Google, hiába álíltom be, hogy kapjon jogosultságot a mailjeimhez, állandóan elfelejti a rendszerük), meg 1-2 apróság és a játékok, akkor is, ha a FF-ot Waylandre állítom. Hiába 99%-ban terminálos TUI/CLI alkalmazásokat használok, sajnos abban az 1%-ban elkerülhetetlen, hogy X-es alkalmazást futtass. Persze, idővel egyre inkább nőni fog azon alkalmazások száma, amik natívan waylandesek, de még jó ideig nem tudod valós felhasználásnál mellőzni az Xwaylandet. Valós felhasználáson azt értve, hogy mindennapos desktop felhasználásnál. Ha valami speciális ipari, meg céges felhasználás, pl. egy progi fut rajta kiosk-módban, arra elég lehet a natív Wayland.
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7746 üzenetére
Tipikusan a ~/.bashrc fájlban érdemes, beilleszted valahová ezt a sort:
EDITOR='micro'Ezt nagyon ajánlott beletenni, nem csak annak okán, amit írtam, hanem visudo, sudoedit, vifm, AUR helperek, meg egy csomó minden használja az EDITOR változót, hogy megtudják mi a felhasználó default text editora. Elvileg még grafikus felületű text editort is meg lehet adni, de az nem valami ideális.
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7742 üzenetére
A zip-es módszerre egy script is írható, amit a kedvenc fájlkezelődből hívogatsz, hogy ha .odt vagy docx formátumot nyitnál meg, akkor a scripttel nyitja, ami kicsomagolja a /tmp-be, onnan behívja rá az $EDITOR változóban lévő text editort (nálad ez elvileg micro), ott szerkeszted, kilépés után folytatódna a script, hogy azonos néven visszacsomagolja, visszamásolja az eredeti helyére.
Arra nagyon jó, ha csak egyszerű módosítások kellenek egy doksin, 1-1 szó beszúrása, törlése. Ami viszont hosszabb, meg több oldalas formázásos művelet, arra nem jó.
Én kifejezetten kerülöm az office-os formátumokat, libreoffice-osakat is. Ahol lehet plaint text-et, plain TeX-et, markdown-t, rtf-et, HTML-t, pdf-et használok doksinak, azok minden platformon bloatmentesen szerkeszthetők, megjeleníthetők, nyomtathatók. Nálam már kb. 2 éve nincs is fent LibreOffice, előtte meg kb. 1 évig fent volt, de csak megszokásból tettem fel, hátha kell alapon, de aztán rájöttem, hogy soha nem használom. De volt idő, mikor én is rendszeresen használtam, még kezdő koromban. Az MS Office-nál határozottan jobb, mára egy csomó mindenben többet tud már a LibreOffice, nincs belekényszerítve a szalagmenüs barmolás, de akkor is bloat.
Ugyanígy, táblázatkezelésre se kell feltenni, arra ott az sc, sc-im, meg a scriptnyelvek, ezeket kiegészítheted gnuplottal, és ugyanott vagy kb., ugyanazt megcsináltad töredék erőforrásból.
Prezentációkészítésre is vannak különböző pehelysúlyú alternatívák, pl. sent, akármilyen fentebb ismertetett szöveges formátum a kedvenc dokumentumnyelven (HTML, XML, TeX, stb.) amit pdf-re konvertálsz (de minden megjelenő prezentációs menüpont az külön oldalra generálódik le), LaTeX Beamer csomag, de már láttam olyan vagányt is, aki vim-mel ASCII art-ban (figlet, toilet, boxes, cowsay, ponysay, lolcat parancsokat ötletesen kombinálva) nyomatta a prezentációt, az már hardcore.
Adatbázis-kezelésre se kell feltételen MS Access meg LibreOffice Base, meg lehet oldani bármilyen SQL megoldásban, mariadb, mysql, de még minimalistább az sqlite, bár ezekhez kellhet valami minimalista kliens is, ennek nem vagyok szakija, de kulturáltan megoldható ez is különösebb blaot nélkül. Esetleg XML, CVS/flatdatabase plain text alapon.
MS Office meg LibreOffice akkor kell, ha olyan cégnél vagy, ahol tényleg kötelező mindent abban szállítani, de akkor meg fizetnek érte, hogy ezt lenyeld. Régen még hivatalok meg iskolák ragaszkodtak hozzá, mindent .doc-ban kell leadni, de ezt kezdik feladni. Egyedül még néhány munkáltató ragaszkodhat hozzá, hogy csak abban várja az önéletrajzokat. Vagy pl. dizájnban, grafikus kiadványokban utazol és muszáj InDesignt használni.
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7740 üzenetére
Lehet szerkeszteni vim-ben, Emacs-ben és Micro-ban, átnevezed az odt-t, docx-et zip-re, kicsomagolod, benne egy sztenderd XML fájl van, ami plain text-ként szerkeszthető. Pandoc tudja még konvertálni különböző formátumokra oda-vissza. Esetleg webes LibreOffice, MS Office, Google Docs, stb. tudja szerkeszteni, hangsúlyozom az online/webes verzióról beszélek, amihez semmit nem kell felrakni. Ha viszont rendszeresen szükséged lenne a szerkesztésére, akkor muszáj feltenni, hiába bloat, egyébként csak magadat szivatod meg. Pandoc se kicsi, igaz az nem is fut egyben, az egy tool-gyűjtemény, amiben számos CLI konverter van.
Az meg nem lep meg, hogy az újraindítás megoldotta. Ezért szajkózom az OFF topikban is, hogy a gépet érdemes minél többször újraindítani, főleg ha az ember rollingot használ és sokat frissít. Mert kékluficet büszkén mutogatta, hogy a Gentoo-ját gyakran frissíti, de már hónapok óta nem volt újraindítva. Nem hitték el, hogy ez így önszivatás, meg cirkuszi mutatványozás.
Én kb. naponta frissítek, és újra is indítok min. 1×, valamint a nap végeztével is kikapcsolom a gépet. Nincs értelme a sleepnek, hibernációnak, gyors gépek, SSD-vel, pár mp. alatt bootolnak komplett grafikus környezettel, nem látom értelmét a hosszú uptime-os kavarásnak.
Nem véletlen, hogy az összes supportos ügyfélszolgálat is úgy szokta kezdeni, hogy kapcsolja ki-be, indítsa újra, stb.. Ez az első hibakizáró lépés mindenhol.
-
Shyciii
veterán
válasz
Archttila #7736 üzenetére
Szívesen :) ezért írtam, hogy neked a start-at kapcsoló kell, mert ami utána van, az a vifm szintaktikája :) az a színátmenetes probléma lehet hogy a swayhez köthető, mert ilyen problémám nincs Bspwm alatt. De az is lehet, hogy a feh miatt van, mert az nem wayland kompatibilis szerintem.
-
-
Archttila
veterán
válasz
Archttila #7731 üzenetére
Úgy tűnik megtaláltam a megoldást:
include/image Open=feh %f View=%view{ascii} /usr/lib/mc/ext.d/image.sh view ALL_FORMATS
Annyi kis szépséghibája van csak a dolognak, hogy ha egy mappán belül több kép is van, akkor nem lehet egymás után léptetni őket, egyszerűen csak megnyit és kész, kész nem tudom léptetni.
Most bújom a man feh -t
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7729 üzenetére
Akkor esetedben maradj a feh-nél. Nálam az imv nem tett fel ennyi mindent, de ez azért van, mert nálam már fent volt az mpv, imagemagick, ffmpeg, meg hasonló csomagok, és azok az általad listázott csomagoknak a nagy részét már feltették, így az imv alig húzott le plusz 2-3 függőséget.
Meg ezeknek a függőségeknek a nagy része tényleg hasznos, nem bloat, pl. glu kell ahhoz, hogy hardveres gyorsítást használjon a progi, heic, raw, exr megint hasznos extra képformátumok és feature-ök támogatásánál, tehát nem olyan bloatsági függősége, mint pl. ha lenne egy rakat Qt/Gtk, meg mindenféle icon library függőség, ahogy a valódi bloat programoknál.
Egyébként én most fogom dobni a feh-t, xsetroot-ot használok majd háttérképnek, és kikapcsolom a picom kompozitort, mivel elhagyom az átlátszóságot, cserébe a X.org konfigba teszem be a tearfree meg DRI opciókat, így már nem fog bugzani az xsetroot. Nekem feh mindig is csak a háttérkép miatt volt fent, akkor is csak olyan X-es WM-eknél, amik saját maguk nem támogatták a háttérképet (pl. dwm, Openbox, bspwm, i3wm). Pl. IceWM támogatja, meg waylandes felületeknek is van saját háttérképmegjelenítője (Sway-nek swaybg).
-
#63718632
törölt tag
válasz
Archttila #7725 üzenetére
Pár hete kezdtem érdeklődni a VM-ek használata iránt. Eleinte természetesen virtuális gépen kezdtem, aztán több felől kaptam információkat arról, hogy lehetnek bugok. Ha nem rendes fizikai gépen próbálom használni.
Elővettem egy régebi notimat és natívan telepítve ismerkedem velük és tényleg meg szűnt egy-két olyan dolog ami VBox-ban rendellenesen működött. Attól függetlenűl, hogy aVBox rendesen be volt állítva. -
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7720 üzenetére
Igen, ez a videója elég láma lett. Bár nála megértem, hogy ódzkodik a Waylandtől, mivel OBS-t, meg egy csomó X.org-függő toolt használ a videói elállításához. Amúgy meg pechje volt, hogy pont egy szar swayes disztrót próbált ki, ami még nagyon kísérleti állapotban van, ebből meg levonta azt a téves következtetést, hogy a Sway meg a Wayland szar, és alfa, közben meg egyáltalán nem, mert használtam én is 1 évig, és semmi baj nem volt vele. Az se segített az ügyén, hogy rosszul beállított, hardveres gyorsítás nélküli virtuális gépen próbálta, nem fizikai gépen. Meg őnála a Sway eleve hátrányból indul, mivel i3wm klón, az i3 meg manuális tiler, és DT a dinamikus tiling WM-eket szereti. Szóval nála ez teljes istenkáromlás, hogy valami i3-szerű is legyen, meg Wayland is, ez túl nagy lelki törés. Amúgy persze nincs igaza, egy jó dolog, már most használható napi szinten, nem kell 5-10 évet várni vele, ahogy jósolja.
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7594 üzenetére
Most is tetszik, egyedül a színek számát csökkenteném egy kicsit. De amúgy jól néz ki. Ezt az F2 + Space megoldást nem ismertem eddig htop-ban, nem hiába, minden nap tanul valamit az ember. Múltkor meg pl. a vim-ben a Ctrl+W-vel az egész szavanként visszatörlést mutatták egy videón, azelőtt meg hogy az imagemagick csomagban lévő display paranccsal lehet fontpreview-ra is használni. Mindig vannak trükkök, amiket nem ismert az ember, még akkor se, ha az adott csomagot évek óta használja.
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7586 üzenetére
BUÉK mindenkibe!
Nekem kicsit túl színes, de összességében jól néz ki. htopban ezt a digitális szegmenses-betűtípusos dátum/időkijelzést hogy állítottad be?
Egyébként az se annyira rossz rendszer, amit a másik screenshoton mutatsz, Awesome + Geany, végül is komplett rendszer, futó programmal, mindössze 282 MB fogyasztás. Nem olyan rossz az. Jó, annyira nem haladó, de már egy nem is annyira kezdő, bloattenger valami, egész használható.
Azért 3 hónap alatt sok fejlődés, de nem lehet siettetni, ez egy fokozatos folyamat, megy előre magától majd a további hónapokkal, évekkel, és formálja a szemléleted és a készségeid. Ezt nem értették sokan az OFF topikban, hogy ehhez a minimalizmusos, ultrahaladós témába senki nem született bele, mindenki fokozatosan jut el oda.
#7591 csixy: Rebornhoz nem értek. Próbáld meg legközelebb az Arco Linuxot, abból is valami D-s változatot, az sokkal közelebb van a tiszta Archhoz, nem használ elvileg saját tárolót. De a tiszta Archot se egy nagy szám feltelepíteni, ha nem bonyolítod, nem kell LVM, LUKS, RAID, SELinux meg hasonló huszárkodások, akkor elég könnyű megtanulni. Főleg, ha komplett asztali környezettel telepíted, ami minden szükséges dolgot behúz függőségnek.
GRUB témát én a /boot/grub.cfg-ben keresném, hogy mi a neve.
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7578 üzenetére
Hardcore-ban toljátok a disztróhűséget
Persze ilyen btw I use Arch szerelést csak úgy szabad felvenni, hogy lenyiratkoztok kopaszra, mint Luke Smith vagy Derek DistroTube / Dubya for y'all Taylor
Meg ubyegonnak nem szabad mutatni, mert akkor nekiáll ő is minteset rendelni, vagy elküld gólyafészket nézni.
-
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7559 üzenetére
Megint csak azt tudom írni, hogy ez van. Nem kinőtted, hanem a Pi nem erre való, hogy gigabites netet kihajtva egyszerre három 120 gigás torrentet húzgálj, meg desktopnak is használd, meg Chrome/Brave zabálja le az erőforrásait. Azért mindenképp próbáld meg 64 bitessel. Valószínű azon több minden le fog fordulni eleve, de szerintem desktopnak, meg nagy ívű torrentezésre az se lesz jó. Az ARM mobil proci, nem dekstop. A buszai is úgy lettek kitalálva, hogy USB-alapúak és lassúak. Ez a Pi is mikroszervernek és mikrokontrollernek lett kitalálva, nem rendes, nagy sávszélességű letöltőszervernek meg desktopnak.
-
-
attilav2
őstag
válasz
Archttila #7559 üzenetére
qbit-et ne sajnáld hogy nem megy pi-n, rettentő erőforrás zabló beágyazott eszközökön, pi-re/routerre jobb/stabilabb a transmission/rtorrent.
Próbálkoztam 1200GU-n qbit-tel de hosszabb rövidebb idő után mindig kilőtte a kernel memória hiányra hivatkoza, amíg ment rettentő magas volt a load, pedig az mt7621 egy 2c/4t proci ha jól tudom. -
Shyciii
veterán
-
Shyciii
veterán
válasz
Archttila #7548 üzenetére
Itt egy script amivel beállíthatod:
#!/bin/bash
set -e
numberofcores=$(grep -c ^processor /proc/cpuinfo)
if [ $numberofcores -gt 1 ]
then
echo "You have " $numberofcores" cores."
echo "Changing the makeflags for "$numberofcores" cores."
sudo sed -i 's/#MAKEFLAGS="-j2"/MAKEFLAGS="-j'$(($numberofcores+1))'"/g' /etc/makepkg.conf;
echo "Changing the compression settings for "$numberofcores" cores."
sudo sed -i 's/COMPRESSXZ=(xz -c -z -)/COMPRESSXZ=(xz -c -T '"$numberofcores"' -z -)/g' /etc/makepkg.conf
else
echo "No change."
fi -
-
-
válasz
Archttila #7534 üzenetére
pacman.conf-ba atirtam az architekturat) tovabbra is hibauzenetet dob hiaba vana helyen a szoban forgo libre2.so.8 fajl, wrong ELF class ... boffent vissza.
persze, hogy ezt írja, ARM architektúrán próbálsz futtatni x86-ra fordított binárist. ez így semmiképp nem működhet. -
Shyciii
veterán
válasz
Archttila #7529 üzenetére
Sajnos a bash alapból nem tartalmaz ilyet, így egy jelentősebb cselt alkalmazott egy programozó. Az alábbiakat tedd be a .bashrc-be:
shopt -s histappend
export HISTCONTROL=ignoreboth:erasedups
export HISTFILESIZE=3000
export HISTSIZE=3000
export PROMPT_COMMAND="history -n; history -w; history -c; history -r"
tac "$HISTFILE" | awk '!x[$0]++' > /tmp/tmpfile && tac /tmp/tmpfile > "$HISTFILE"
rm /tmp/tmpfile -
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7487 üzenetére
Ez annyira nem rossz. Jó, egy szem 6,7 gigás torrenthez kicsit sok, de még nem annyira túlzóan, hogy az ember agya a láncot ledobja. Ha ez így jól megy, akkor hagyjad. Egyik torrentkliens sem sovány, mindegyik jól megeszi a memóriát, meg ha gigabiten töltesz le, akkor a CPU-t is, ezzel nem tudsz mit csinálni, minimalizmus ide, nem bloatság oda. Egyszerűen maga a torrent protokoll bloat, főleg ha sok mindenkitől töltesz le sok mindent, megy-jön a sok fájlszelet, ellenőrző összeg, hibajavítás, prioritáskezelés, stb., ez mind viszi a sávszélt, memóriát, procit.
A Chrome-alapú böngészők meg valóban gyorsabbak, mint a FF, de nem a Wayland miatt, mert az FF-on is bekapcsolható, hanem a rendermotorjuk gyorsabb. Cserében viszont a Google hatalma nő általuk, hogy már szinte minden böngészőt a Blink/Chrome motor hajt, másrészt ez a motor a teljesítményre van kihegyezve, de cserébe nem nagyon lehet semmit állítgatni rajta, addon is kevesebb van hozzá. FF-ot sokkal részletesebben testre lehet szabni, több a jó addon hozzá, illetve ha ezt használod, akkor a Google hatalmát csökkented, plusz a FF kevesebb memóriát is eszik, cserébe 1-1 oldal renderelése kicsit lassabb, nem vészes, pár ms.
#7488 Shyciii: nem azt mondom, hogy friss, mert tényleg régi a 83-as, de annyira nem elavult, mintha mondjuk egy 60-70-es verzióról beszélnénk, azért még minden weboldalt meg webalkalmazást lerenderel, meg mindenféle addont támogat. Arra a felhasználásra, ami te írtál elég. Meg Debian- és Ubuntu-vonal alatt azért sem gond, mert ott külső tárolóként hozzá lehet adni a Google-nek a Chrome-tárolóját, vagy kézzel, a Google oldaláról letöltve a .deb csomagot, dpkg -i segítségével telepíteni.
Félre ne érts, én nem támogatom amúgy a régi verziók használatát. Azért is szoktam minden topikban leírni a rolling frissességének mindenhatóságát, és szoktam is javasolni, hogy aki mesa, GPU driver, Steam, Proton, Wine, stb. frissességével küzd, az ne szenvedjen Ubuntu-vonalon, meg LTS-ezzen, hanem tegyen fel normális full rolling disztrót, ha nem tudja telepíteni az Archot, akkor ArcoLinux vagy Manjaro formájában, de azt használja, nem kell többé Obeiöfböff PPA-zni, meg dependency-kkel kínlódni, hogy ne dinoszauruszok korabeli verziókon ragadjon az ember. Persze emiatt le is szoktak tolni, hogy mit képzelek én, túl nagy az Arch-om, meg az Arch instábillll, meg nem server/corporate grade, nem LTS, nincs hozzá rendes support, stb.. Ja, ezek egyike se, de nem kell vele szenvedni, mert minden simán fog rajta menni, a legújabb verziók is, legújabb hardverek, nem kell nonfree tárolókkal vergődni külön, disztrófrissítésekkel kockáztatni, hogy most vagy sikerült, vagy nem, nem ragad az ember régi verziókon.
Ha lenne RPi4-em, akkor sem PiOS-t tennék rá, meg ARM-es Debian, Ubuntu valamelyikét, hanem min. Arch ARM-et, ahogy a fenti kolléga is használja.
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7479 üzenetére
Nekem ezek a számok nem tűnnek rossznak, szerintem nem annyira brutál memófoglalás. Az is igaz, hogy nem mutattál free -m kimenetet (látszódjon a shared, cache is), meg azt se értem, hogy a htop-ban a RPi4 memóriájából miért csak 3,3 GB látszik, mikor 4-nek kell lennie? Nem 32 bites rendszert futtatsz 64 bites helyett? Mert a 32 bit megmagyarázná a korábbi forráskódból forgatási problémáidat is. Vagy 64 bites az, és az RPi integrált GPU-ja vesz le a rendszermemóriából. Bár memóriád így is van szabadon, a háttérben fut minden, komplett grafikus felület, terminálok, progik, MiniDLNA, torrent, stb., ahhoz képest nem valami sok a 438 MB-os fogalás, majdnem 3 GB szabad memória van, ilyen felállásban én nem sok értelmét látom a swapnak. Bár betehetsz, de akkor arra figyelj, hogy még véletlen se HDD-ről fusson, meg SD kártyáról, meg eMMC tárolóról, hanem rendes SSD legyen alatta. Nem baj, ha csak valami olcsó, SATA3-as szutyok, de rendes desktop vagy M.2 SATA vagy hasonló SSD legyen.
Gigabites net kihajtásának ez az ára egyébként, ha tényleg több szálon van hajtva, akkor meg is van, hogy az rtorrent-nek is miért volt magas a CPU használata. A több szálas gigabites torrent már sokat tud enni egy szabvány windowsos PC-n is, mind memóriából, mind prociból.
Ez a Chernobyl sorozat szerintem nem valami jó, bár azt se értem, hogy egy Trinity-kiadásnak hogyan lehet epizódonként 25 gigás mérete, még 4K-ban sem kéne annyit foglalnia. Én is elkezdtem nézni ezt a Chernobylt (épp így talán Trinity Blu-Ray 1080p-s felbontás), és ugyan pl. a korszak jól van benne ábrázolva, emberek, épületek, ruhák, stb., de az egész történet el van torzítva benne, szakmai helytelenségekkel, meg csak marék szereplővel dolgozik, mintha csak azok vettek volna részt mindenben. Az egész annyira el van rugaszkodva a valóságtól, hogy szerintem időpazarlás megnézni.
A linkeden a faszinak a gondját meg szerintem nem bug okozza, hanem a külső HDD-je haldoklik vagy nem kap elég delejt, mert valami ócska kínai táppal hajtja, vagy nem aggat rá külön tápot, az USB foglalatból meg nem tud elég naftát felvenni.
-
Shyciii
veterán
válasz
Archttila #7479 üzenetére
Durva, hogy ilyen hiba fennáll 1 éve. Mondjuk nem lepődöm meg. A cégnél a Pi4-eket arra vette a cég, hogy az operátorok a böngészőben tudjanak dolgozni az új programban. Nekem csak annyi feladatom volt, hogy állítsak össze egy linux szervert, amiről bebootolnak a Pi4-esek, és egy kész felület indul csak el, de nagyon minimálisnak kellett lennie a Pi4-es raspberry pi os-nek, kvázi böngésző, és egy full minimál ablakezelő, és semmi mást ne tudjanak csinálni. Azt hittem, hogy ilyen kevés cuccal nem lehet problémába ütközni, pedig de. A Pi4-es saját raspberry pi OS-ben a Chromium igencsak elavult. 83-as a legfrissebb a repojában, holott már 87-esnél tartunk...illetve 2 féle chromium csomag van. A másik 84-es verziójú, de azon a webrtc meg hibásan működik...
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7468 üzenetére
Kíváncsi vagyok mit fog mondani a fejlesztő. Nálam 1 giga felett evett, csak az rtorrent magában, igaz ebben a cache is benne van, már nem is emlékszem mennyi. De csak 4 torrent volt a kliensben, abból is csak 1 volt aktív, töltött le, alig pár GB terjedelemben. A neten is panaszkodnak, hogy sok memóriát eszik. Nagy procihasználatra nem emlékszem, igaz én anno i5-2520M és i7-2720M-es procikon próbáltam, amik szintén nem erőművek ma már, de egy RPi4-nél azért sokkal erősebbek.
A nagy memófogyasztást nem is annyira rovom fel, mert a qBittorrent sem keveset evett, igaz abba is bele volt számolva a saját lemezcache, meg a nagy memóriahasználatért cserében elég sok funkciót nyújtott. Végül nem is az erőforrás-használata miatt dobtam, hanem már vagy harmadszor fordult elő az évek során, hogy a qB-es fejlesztők képtelenek voltak annak a libtorrent-rasterbar libnek a változásait, fejlesztéseit lekövetni, amire a kliensük épül, ebből lett elegem. Egyszerűen a hozzáállásuk csapnivaló, lusták. Pedig amúgy a legjobb torrentkliens lenne.
Én végül transmission-cli-ra tértem át, ennek memóhasználata jóval kevesebb, rtorrentnél többet tud, procihasználata sincs nagyon. Főleg webes klienssel használom, de néha terminálból is tremc-vel. Nem egy nagy szám, nem tud sokat, de nekem elég.
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7409 üzenetére
Egyébként ezzel a minimálosítással is vigyázni kell, nem szabad túl intenzíven erőltetni. Ez egy fejlődési folyamat, fokozatos, több állomással, nem nagyon lehet siettetni, erőltetni. Idő kell, míg megtalálod mindenre a terminálos alternatívát, megtanulod bekonfigolni, megszokod, rááll a kezed. Ez nem megy 5 perc alatt, hogy csettint valaki egyet, és akkor onnan minimalista, annak is vannak fokozatai. Én is fokozatosan haladok, mai napig találok még optimalizálni valót a rendszeren, nemrég dobtam ki a pavumixert, qbittorrentet, csiszoltam egy-két alkalmazásindító scriptemen, stb.. Anno a vim-nek is nagyon sokszor neki kellett futni, pálcika WM-eket is nehezen szoktam meg, nehéz volt bekonfigurálni a neomutt-ot és a hasonló megoldásokat.
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7410 üzenetére
Ez a baj, ha más konfigját veszed át, főleg, ha nem 1:1-ben. Célszerű ezért mindig az alkalmazáshoz szállított default konfigból elindulni, ami általában a /usr/lib/alkalmazásnév/ mappában van, ritkábban a /usr/share/alkalmazásnév vagy /usr/share/doc/alkalmaznév elérhetőségi úton és ezt a default konfigot módosítani saját igény szerint, fel lehet használni más konfigjából is sorokat, de nem 1:1-ben, hanem csak ihlet szintjén.
Konkrétan az rtorrent default konfigja ezen az elérési útkon kéne, hogy legyen, elvileg, mert nálam nincs ott:
/usr/share/doc/rtorrent/rtorrent.rcEz az rtorrent ilyen, nem felhasználóbarát, nehéz konfigolni, könnyű elrontani, elég, ha valahonnan egy / jel vagy idézőjel, zárójel hibádzik, nem lesz jó az egész konfig. Cserében viszont egyszer elég megcsinálni, utána a konfigfájlt elmentve és visszahúzva örökkévalóságig működik.
Az mpd + ncmpcpp nem rossz páros, mert igaz, hogy több függősége van, de többet is tud, mint a moc meg a cmus, és a függőségek közül a legtöbb apró, pár KB-os csomag. Van pár nagyobb, de azok sem baj, ha fent vannak faad2 (ez aac fájlok kezelésére van, nyílt aac kódek), python (sok minden használja ezt az v1-eset is, igaz az újabb progik már a v3.x-es verziót használják), fluidsynth (ez MIDI soundfont támogatáshoz, lejátszáshoz kell elvileg), fftw (ez a viusaliser modulhoz kell). Egyedül három dolgot nem látok indokolnak, libnfs, smbclient, igaz ezek azért vannak ott, hogy hálózati megosztásból is tudjon lejátszani, és a libgme, amiről fogalmam sincs micsoda, pacman -Qi vagy -Si segítségével el lehet olvasni. A lényeg, hogy ezeknek a függőségeknek a 99%-a kell amúgy is multimédiás dolgokhoz.
Ezeknek a csomagoknak a nagy részét bármilyen multimédiás program, lejátszó, konvertáló, kódek behúzza, nálam pl. az ffmpeg, meg az mpv nagyon kell, behúzta ezeknek a nagy részét, amit írsz, pythonon is alapul egy csomó progi, fluidsynth-et kézzel kellett felraknom a Re-Volt játék RVGL natív portjához.
Én egyébként azért nem szeretem annyira az mpd + ncmpcpp párost, mert nekem túl bonyolult, túl nehezen konfigurálható. Ha már így megküzdöttél az rtorrent-tel, nem akarlak elkeseríteni, de a fenti páros konfigja egy nagyságrenddel nehezebb, mert annyival bonyolultabbak, ráadásul két konfig is lesz, egyik az mpd-hez, a másik a klienshez. Rohadt bonyás, nagyon sok billkombót kell fejben tartani, egyszerűen nem bírok hozzászokni. Pedig jó cucc, nagyon sokat tud, jól lehet scriptelni, mindenféle kijelző és távirányítós/hotkey modulokat írni hozzá pálcika WM-ekhez, panelekhez, de cserében nekem túl összetett, majdnem egyetemi tárgyként lehetne oktatni. Ezért szoktam a cmus-nál maradni, alapokat az is tudja, billentyűparancsa kevesebb van, könnyebbem megtanulható a kezelése, könnyebben konfigolható, kisebb, kevesebb függősége van.
-
Shyciii
veterán
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7400 üzenetére
Ezt én így oldanám meg, de a külső drive-nak nem tudjuk az elérési útját, így azt /kulso/-ként adom meg:
# Instance layout (base paths)
method.insert = cfg.basedir, private|const|string, (cat,"/kulso/")
method.insert = cfg.download, private|const|string, (cat,(cfg.basedir),"Downloads/")
method.insert = cfg.logs, private|const|string, (cat,"/home/usernev/.log/")
method.insert = cfg.logfile, private|const|string, (cat,(cfg.logs),"rtorrent-",(system.time),".log")
method.insert = cfg.session, private|const|string, (cat,(cfg.basedir),".session/")
method.insert = cfg.watch, private|const|string, (cat,"/home/usernev/watch/")Az user mappájának szándékosan írtam konkrét elérési utat, /home/usernev/ formájában, a ~/ is működne, de ha másik userrel lépsz be, akkor másik mappában fogja ezeket keresni.
A mappákat kézzel érdemes létrehozni az rtorrent használata előtt. Konfigfájlba meg nem érdemes sed-del belebarmolni, mert nem látod mit csinál, mit mire írt rá. Kézzel nagyobb munka, de ott tudod nyomkövetni mi mire lett átírva, mi nem működik.
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7397 üzenetére
Ezt akkor múltkor benéztem, és kell a nox-hoz is a qt5. Jó tudni. Nekem az rtorrent-ből csak a sorbaállítás hiányzik, a minimalizmusa tetszene. Az rtorrent-nek kell session mappa mindenképp, vagyis elfut nélküle, de ha úgy lépsz ki belőle, hogy még nincs letöltve a torrent, akkor egyrészt nem fog emlékezni következő induláskor, hogy milyen torrentek futottak, és azon belül melyik hol tartott. Persze ilyenkor is hozzáadogathatod őket, meg leellenőrzni a részlegesen letöltött fájlokat, de lassabb lesz, és lesz néhány le nem töltendő fájltöredék, amit újra lehúz. Nem ajánlom, inkább férjen el egy /home/bla-bla/rtorrent mappában az a 3 almappa, ./session, /.watch /downloads vagy ilyesmi, de még össze is lehet vonni őket egybe, mindháromra ugyanazt a mappát megadni.
Ja, a Dracula színséma nekem is tetszik, használom vim-ben. Bár nekem a kedvencem a kávébarna Bespin-színséma a Mozillától, ezt még Notepad++-ban és Commodo Editben szoktam meg még 2014-ben, és nem találtam ennél jobbat, de a népszerű színsémák mind jók Gruvbox, Solarized, Nord, Zenburn, Desert. Ezek egy jó betűtípussal, egy minimalista WM-ben, ablakkeret nélkül, átlátszó/homályosított terminálban és panellel, szép háttérképpel esztétikailag verik bármilyen DE Gtk3 és Qt5 témáját. Dracula-nak van egy alvariációja, a Darkula. Látom átvetted dt-nek a dizájnjait
Viszont én leszoktam róla, hogy a terminált színsémázzam, nem igénytelenségből, de néhány terminálos és CLI proginek tönkreteszi a megjelenését a saját színséma, amik a sztenderd 16 színre építenének, pl. mc, htop. De ennek ellenére csak a terminál színsémátlan nálam, ahogy elindítok valami terminálos progit, mc, Vifm, vim, stb., azoknak egyből betölt a saját színsémája. Meg azért sem zavaró, hogy a terminálomnak nincs saját színsémája, mert magát a terminált shellel ritkán használom, általában már csak a benne futó progival együtt indítom, abban meg van saját színséma, vagy scriptet futtatok benne, ami csak elindít valami mást, vagy kiír pár sor kimenetet (ilyenkor néha spéci színsémával indítom egy alternatív konfigfájlt megadva) és már zárom is be. Tehát magát a terminált a maga natúrságában nem nagyon látom.
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7390 üzenetére
Ezeket én is most nyomozom, hogy minek a folyamata, hogy lehetne kiszedni. Elvileg a net szerint ezek a dbus-hoz tartoznak, de hogy a dbus-t is igényli, azt rendszerenként lehet megmondani, hogy a WM, panel, valami hálózati szolgáltatás, GPU driver vagy micsoda. Még nekem sem sikerült megfejteni, hogy hogyan lehetne kiszedni ezt a kettőt a rendszerből.
-
Shyciii
veterán
válasz
Archttila #7380 üzenetére
sati
2-3mp? Jó gyorsan gépelsz
Ennyi idő alatt nekem nem menne még TAB-ot használva sem, hogy mit hova mountoljon. Főleg mikor 2 USB-s winyó van rátéve. Sima alias-t sem lehet rá írni, mert én nem 1-2 fajta USB-s cuccot használok, hanem bármilyet, ha jón kérés, és ki kell próbálnom, vagy másolnom, szal a gépelés teljesen felesleges ebben az esetben, akármilyen minimalista rendszert használok, és nagy részben meg terminált.
vargalex
Hol látszik? Mert erről semmilyen infót nem látok gyártónként. Egyedül a Samsung csinálta meg a Knox rendszerével (már amelyik készülék ilyen rendszerű).
De hogy teljes legyen a kép, az alábbi eszközöket nyitottam már ki, és kerültek is garira (ami saját teló volt, és ismerősök):
- Xiaomi
- Oneplus
- Huawei
- Sony (ez már rágen volt)
- HTC (ez már rágen volt)
- Samsung (ami nem Knox-os, korábbi Galaxy-k)Ezekközül egy szervíz se szólt, pedig hát HTC és Sony hivatalos szervízeknek kellett volna, Motorola esetén is. Szal kizártnak tartom, hogy látható volt, de jótékonyan szemethunytak, miközben máshol meg azt olvasom, hogy minden szarért visszadobják a gari érvényesítését.
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7362 üzenetére
Kösz, el is felejtettem, hogy ki akartam próbálni, ezt még megejtem Artixon.
Chrome, Chromium, Opera, Vivaldi, Brave, stb. nálam kizárva, nagyon utálom a Chrome/Blink motoron alapuló böngészőket, röhejes memóriaéhség, bugosság, minden beléjük van drótozva, egy csomó mindent beállítani sem lehet, pl. saját DNS a böngészőbe. A Firefox is rég indítható már, igaz én nem láttam előnyét, ha Wayland alatt használom, nem gyorsabb, nem szebb, nem jobb, nem eszik kevesebb erőforrást. Annyi, hogy Wayland alatt VAAPI-val mehet a hardveres videókódolás, de azt megint külön be kell kapcsolni és mivel kísérleti feature, ezért gyakran bugos, eltörik. Nem véletlen nincsenek ezek a dolgok alapból bekapcsolva rajta.
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7357 üzenetére
Igen, azok a sorok még egy régi, X.org-os i3wm configból maradtak hátra, amit elfelejtettem törölni. De majd belejavítok a konfigba, mert már változott még egy ponton, pavumixer helyett már terminálos pulsemixer-t használok. Régen vacilláltam az ncpamixer és a pavumixer helyett, az egyik minimalista, de nem tudott mindent, ezért a GUI-snál maradtam (úgyis ritkán használom, csak mikor a külső DAC-om használom), de most kiváltja őket egy harmadik.
Ezek a változások most jönnek, mert most nem is Arch + Sway-en vagyok, hanem pár napig még Artix + X.org + Openbox-szal kísérletezek egy másik SSD-ről, ebben már át vannak vezetve az újdonságok, de még a Sway konfigjába nem, azt majd klónozás után ejtem meg, ahogy rákerül az új laptop új SSD-jére. Eddig nem tudtam klónozni, mert először SSD-t kellett venni, majd miután megérkezett, csavarhúzókészletet a torx csavarokhoz, majd időm nem volt, és csak most került be az új gépbe az új SSD, a napokban megy rá a klónozás.
Nem lenne rossz az Artix, ami miatt dobom, az az, hogy a mirrorjai lassúak. Meg az OpenRC-vel összecsiszoltsága nem valami jó, bár lehet runit-tal vagy S6init-tel jobb lenne.
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7355 üzenetére
Ja, 4M-mel nem csak „kicsit” lassul be, hanem nagyon. A kicsit azért írtam, hogy ha nem pontosan találnád el a szektorméretet, de nem lennél tőle olyan messze. Valószínű ez a 4M túlon túl kicsi volt.
A Sway-kongigom itt tudod elérni. A nagy részét kivágtam onnan, mert 95%-ban gyári a Sway konfigom, csak az elején lévő két hosszabb blokk saját szerzemény, meg a legvégén lévő 1 rövidebb, swaybar-os rész, a többi tényleg default, nem láttam értelmét benne hagyni, nincs benne tanulság. De előre szólok, hogy csalódni fogsz, nagyon minimalista konfig, csak egy-két plusz definíció, egy-két megváltoztatott szín, de semmi csicsa, semmi extra, szóval ha valami nagy dolgot vártál, akkor azt nem találod meg benne.
Egy tanulságos van talán benne, aminek viszont nem veszed hasznát, az a modális billentyű. A Win/Super billentyű megnyomásakor a Sway-em egy ún WM módba vált (ez beragad), és innen plusz egy gomb megnyomásával indulnak az alkalmazásaim, ezek főleg scriptként vannak meghívva. Az egész különlegessége az, hogy nem kell a Win billentyűt nyomva tartani, hanem fel lehet engedni, és után külön kell nyomni a másik billentyűt, amire az alkalmazás indul. Ez ugyanaz a modális trükk, mint Vim-ben az Esc billentyű, ami módot vált, nem kell nyomva tartani. Ha te nem használsz Vim-et, akkor neked ilyen funkció jó eséllyel nem fog kelleni, sőt, nem fog tetszeni.
Annyira nem vagyok pro a konfigolásban, mint dt, meg Luke Smith, az ő konfigjaik jobban néznek ki, szebbre formázott, kommentelt, grafikai dizájnjában is tökélyre vannak a színek belőve.
dt-nél nem tudom mit használ, szerintem a sztenderd .gitignore fájlokat használja, ha ezeket beteszed egy-egy mappába, akkor egy git commitnál azokat nem fogja felszinkronizálni, hanem figyelmen kívül hagyja őket, akkor is ha változtak, akkor is, ha nem. Ja, biztonság, mert lehetnek benne neki olyan fájlok, amik személyes információt tartalmaznak, nyilván azokat nem akarja senkivel megosztani. Nem csak dt, hanem senki sem.
-
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7346 üzenetére
Ez teljesen jónak tűnik. Ha rossz lenne, akkor a Sway induláskor piros figyelmeztetősávval felhívja rá a figyelmet, hogy melyik sorban van hiba. Kapcsos zárójel csak akkor kell, ha egy input eszközhöz egyszerre több tulajdonságot is megadsz.
Pl. nálam a ThinkPad-en:
input "1:1:AT_Translated_Set_2_keyboard" {
xkb_layout hu,us
xkb_options grp_led:caps,grp:alt_space_toggle,caps:escape
repeat_delay 280
repeat_rate 50
}
input "2:7:SynPS/2_Synaptics_TouchPad" {
dwt disabled
tap disabled
pointer_accel 1
middle_emulation enabled
drag disabled
left_handed disabled
}
input "2:10:TPPS/2_IBM_TrackPoint" {
tap enabled
pointer_accel 1
middle_emulation enabled
left_handed disabled
}De nálad nem négy alszabály van 1 eszközre, hanem 1 főszabály 4 eszközre, a Logitech billentyűzetre, meg a *-ra, ami bármely eszközt jelent, az megint más, hogy ez a 4 beállított eszköz ugyanarra fog vonatkozni.
Bár a config fájl szépségét megőrzendő, ez a megoldás olvashatóbb, elegánsabb lenne, de ugyanúgy működne:
input 133:8209:Logitech_K520 {
xkb_model "logicd"
xkb_layout "hu"
xkb_capslock disable
xkb_numlock enable
}Egyre kell csak ilyenkor figyelni, a nyitó kapcsos zárójelnek egy sorban kell lennie az eszköz nevével, ami nem mutat a legszebben, de ez sajnos szükséges. Enélkül induláskor a Sway behány ilyen config error: unexpected character hibaüzit.
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7290 üzenetére
Ez nyilván egyéni ízlés kérdése is. Meg attól is függ, hogy milyen képernyőn használod, mekkora felbontás, milyen jó a szemed, mihez szoktál hozzá, mekkora DPI, akarsz-e ligatúrát, nerd fontos kiegészítéseket (szimbólumok programozáshoz, terminálos fájlkezeléshez, panelekre, shell és vim powerline-hoz), stb..
Ami még nem rossz, az a Monokai, Operator, meg MacOS alatt a default terminálfont, annak már elfelejtettem a nevét, de az se néz ki rosszul, én nem használtam még, de sok YouTube-videón látom, ahogy használják. distrotube elég régóta Mononoki Nerd fonttal tolja, az is egész jól néz ki.
De még olyan állat is van, aki ilyen IBM Plex, VAX, cpi437 DOS/BIOS-klón, Commodore 64 klónfontot használ (C64-es kék színekkel), lenyitható Guake terminálban Quake 1 játékfontok, igaz ők egyben retróőrültek is, és ez a perverzitásuk sokszor már az olvashatóság rovására megy, de ők élvezik, hogy különcködnek.
Nagyon jó ötleteket lehet meríteni fontok terén is (meg színséma, terminálos programok, CLI/TUI alkalmazások), a reddites szálakból, unixporn screenshotokból, youtuberek képernyőképéből. Nem csak a linuxosokét lehet nézni, hanem BSD-sekét, Mac-esekét is, azok között is vannak jók, amiből lehet ellesni jó dolgokat.
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7287 üzenetére
A Hack egy szolid font, valóban nem rossz. Az én ízlésemnek egy kicsit száraz, meg Unicode-karakterekből támogathatna többet, de végül is egész jó, valóban.
Amit még érdemes megnézni a Hack-en kívül, aki jó terminálos fontot akar: Fantasque Sans Mono (ezt már próbáltad, de a többieknek is ajánlom), Adobe Source Code Pro, Fira Code/Nerd, Dejavu Sans Mono, Iosevka, Inconsolata, MS Cascadia, Ubuntu Mono/Nerd, Input Mono, Terminus (ez utóbbi legjobb szöveges tty konzolban).
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7279 üzenetére
A distrotube-os fazonnak a gitlab tárolójában vannak ilyen Bash-sal vagy más shellel indítható színes mintákat random generáló scriptek, amivel csinosítja a megnyitott terminált. Ilyesmik, amik a te képernyőképeden is látszanak.
-
Shyciii
veterán
válasz
Archttila #7279 üzenetére
Openbox alatt használtam én is trasparancy-t, hogy a kitakart ablakban látható infókat be tudjam gépelni a másik ablakba, de igazából nem látom más értelmét. Esetleg hogy szebb (már akinek). Tiling windows manager alatt meg már végképp nem láttam értelmét, mert úgyis minden ablak látszik, úgyhogy Bspwm alatt már semmilyen átlátszóságot nem használok. Háttérképet sem használok, úgyhogy azt sem akarom nézni
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7271 üzenetére
Ha csak böngészőben kell YouTube alá, akkor arra elég lehet az apulse-t feltenni, vagy egy olyan Firefox buildet, ami Pulseaudio nélkül csak ALSA-val lett fordítva.
Mert a böngészők hivatalosan már csak Pulseaudio-t támogatnak, de ez csupán az előfordított binárisokra, hivatalos buildekre vonatkozik, az nincs tiltva, hogy valaki forráskódból magának más beállítással, USE flag-gel pörgessen dolgokat. Pont ez a Gentoo lényege is, nem azért pörgeti az ember Gentoo alatt a forráskódokat, hogy a proci utasításkészletekre minél jobban rápotimalizálja, és ezzel nyerjen 1-2% futási sebességnövekedést (bár erre is jó), meg nem azért, mert nolifer és unatkozik, hanem hogy úgy forgassa maga a dolgokat, hogy kihagy belőle egy csomó sallangot, ezzel sok bináris (pl. kernel) fele akkora binárissá fordul, fele annyi memóriát igényel, kétszer olyan gyorsan tölt be, nem lesz sallang a rendszeren, nem lesz olyan, hogy egy dologért hegesszünk fel 100 darab függőséget.
Ez a lényege a Gentoo-nak meg az Alpine Linuxnak, hogy a forráskódból pörgetés miatt nem csak hogy minimalizmus, hanem egyenesen ultraminimalizmus valósítható meg velük.
Épp ezért szoktam helyteleníteni, mikor valaki Gnome3, KDE5 és egyéb bloat DE-kkel telepíti a Gentoo-t, persze működik úgy is, de akkor az előnye, lényege veszik oda, és akkor annyi erővel lehetett volna helyette egy full DE-s mainstream disztrót is feltenni, ami fent van 5 perc alatt és nem kell órákon át forráskódokat pörgetni kifelé.
-
vargalex
félisten
válasz
Archttila #7236 üzenetére
Most nézem, hogy ezt nem is a Manjaro-ék mondják, hanem az általam már linkelt Haveged Arch wiki oldalról van (konkrétan az első, 2012.10.23-i verzióban is benne volt már).
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7239 üzenetére
Akkor meg aztán végképp szedd le. Én, mikor használtam havegedet Archon, akkor kézzel tettem fel egy ubuntus cikk alapján, mert akkoriban több disztrón is gond volt, hogy a kernel várt alacsony random seed entrópiára, és ez megnyújtotta a bootolást másodpercekkel, néhány gépen percekkel. De ez csak néhány hétig kellett (és nálam kilépett, mikor végzett), utána elhárították ezt a problémát. Nyugodtan szedd le az RPi-ról, ha mégis lassú lenne a boot, várna valamire, akkor visszateszed.
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7220 üzenetére
Ez érdekes, hogy az archarm alaptelepítésben felteszi a haveged-et, mikor meg a mainline Arch meg arra törekszik, hogy a default minimáltelepítés egyre kisebb legyen, jól megritkították a base csomagcsoportot is emiatt, se kernel, se hdcpcd, se text editor, se semmi nem települ alapból. Természetesen mainline Archon haveged sem képezi részét az alaptelepítésnek, hiszen nem szükséges a rendszer működéséhez.
Bár ezzel az alaptelepítéssel is lehet vitatkozni, mert Arch-nál nincs alaptelepítés. Az egy dolog, hogy az emberek 99%-a az installation guide alapján azzal kezdi, hogy felnyomatja a base csomagot, de ez nem kötelező, ki lehet hagyni, lehet helyette csak saját kútfőből csomagokat feltenni. A base csomagcsoport csak kényelmi funkció, hogy ha valaki nem tudja mi kell a rendszer alapműködéséhez, az se hagyjon ki semmit. Bár már ez sem mondható el róla, mióta kiszedtek belőle mindent.
A qutebrowsert tesztelem pár hete, igaz nem intenzíven, de másodböngészőnek próbálgatom itt-ott. Eddig vegyesek vele a tapasztalatok, de még nem tudtam eldönteni, hogy mi lesz vele, adoptálom fő böngészőnek vagy dobom.
Brave-et semmiképp nem akarok használni, nem szeretem a Chrome-alapú böngészőket, de ha használhatóak is lennének, akkor sem akarom azt a tábort erősíteni, hogy mindent bekebelezhessen a Google, már így is túl nagy hatalmuk van a böngészők piacán, weben, stb..
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7217 üzenetére
Látod, az simán lehetséges, hogy yay-jal telepítetted, vagy valami yay-os alkalmazás húzta be függőségnek.
Azt nem értem, hogy ezzel az mc-s hasonlattal mit akarsz, fogalmazd át. Sway és i3wm alatt alapból nem kéne dekorációnak lennie az ablakokon. Csak keretnek meg címsornak, de ezek is letilthatók. Sőt, a keret meg a címsor együtt jár, ha a keretet 0 pixelesre veszed, az letiltja egyben a címsort is, kivéve tabbed módban (maximalizált méretben fut az összes alkalmazás), de még ilyenkor is letiltható, ha a title bar fontot és padding-ot 0-ra veszed:
default_border none (vagy 0)
font pango:monospace 0 (erre nekem nem volt szükségem)
titlebar_border_thickness 0
titlebar_padding 0A neten azt írják, hogy egyes Gtk3 alkalmazások kliens oldalról erőltetik az ablakcímsort, nálam ez nem fordult elő, de ha nálad ez gondot okozna, akkor úgy tiltható, hogy a ~/.config/gtk-3.0/gtk.css fájlba beteszed ezt:
.titlebar.default-decoration {
margin: -200px;
opacity: 0;
} -
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7212 üzenetére
Ez egy crypto modul, amit a kernel bootkor random seedelésre használ. A kimenet szerint te tetted fel kézzel. Ha akarod leszedheted, nem kell fent lennie, bár nélküle előfordulhat, hogy bootoláskor a kernel kicsit több időt fog elszüttyögni random seed generálással, a haveged ezt van hivatva felgyorsítani. Nyugodtan távolítsd el így első körben.
-
Archttila
veterán
válasz
Archttila #7209 üzenetére
*
nem hogy dependel, hanem miért dependel!
Esetleg az elképzelhető, hogy maga a Java csak a fordítás miatt kell, és a futtatáshoz már nincs szüksége rá?edit: úgy látom maga a csomag nem igényli csak az alábbiakat:
('gtk3' 'nss' 'alsa-lib' 'xdg-utils' 'libxss' 'libcups' 'libgcrypt' 'ttf-liberation' 'systemd' 'dbus' 'libpulse' 'pciutils' 'json-glib' 'desktop-file-utils' 'hicolor-icon-theme')
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7206 üzenetére
Örülök, hogy végre sikerülnek a dolgok. ARM-re igazából mindent le tudsz fordítani, csak az a kivétel, amelyik kódban x86(_64) ASM részletek vannak, vagy x86(_64) gépi kódú blob kell hozzá, vagy ha egy függőségében ilyen kód van. De a legtöbb csomagkezelő, átlag progi, terminálos megoldás, CLI program, server daemon, stb. nem ilyen.
Egyébként meg ez a Linux valódi ereje, nem az, hogy ingyenes, hanem 15-20 éves gépre, gyufásdobozra, és szervereken át a szuperszámítógépekre mindenre ráskálázódik. Ez az, ami a Windowsnak meg a MacOS-nek sose fog menni, azok megmaradnak desktop only OS-nek aktuális x86-os gépekre.
Na meg a szabadság, hogy a rendszer minden elemét te szabod meg, és konfigurálod, nem vagy kötve egyféle multi egyenmegoldásához, és nem vagy nekik kiszolgáltatva, hogy mit meddig szíveskednek támogatni.
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7203 üzenetére
Ja, akkor jó. Amúgy a modern progiknak nem kell az fc-cache, anélkül is le kéne kövessék a fontváltozásokat, az fc-cache inkább legacy X-es alkalmazásoknak kell. Fura, hogy a Termite-nak szüksége volt rá. De nem baj, mert legalább akkor már ezt is kitapasztaltad. Ha már mindenre így rájöttél, akkor nagyon kézre fog állni a Wayland és a Sway is. Én most kísérletképpen az új gépre Artix-ot tettem X.org + Openboxszal, az Arch + Wayland + Sway helyett, de már hiányzik az Arch és a Sway is.Ja, akkor jó. Amúgy a modern progiknak nem kell az fc-cache, anélkül is le kéne kövessék a fontváltozásokat, az fc-cache inkább legacy X-es alkalmazásoknak kell. Fura, hogy a Termite-nak szüksége volt rá. De nem baj, mert legalább akkor már ezt is kitapasztaltad. Ha már mindenre így rájöttél, akkor nagyon kézre fog állni a Wayland és a Sway is. Én most kísérletképpen az új gépre Artix-ot tettem X.org + Openboxszal, az Arch + Wayland + Sway helyett, de már hiányzik az Arch és a Sway is.
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7200 üzenetére
A screenshotodon jól van beállítva, a linkeden nem, ott feleslegesen van mögötte az a fontawesome valami. Nem árt egy fc-cache parancs sem. A Fantasque Sans Mono-t még bemásolgatni sem kell sehová, a pacman -S ttf-fantasque-sans-mono kiadásával telepíted, az rendszerszinten telepíti az összes felhasználónak, beregisztrálja, beteszi a megfelelő helyekre.
A te screenshotodon látszik, hogy nem jelenik meg maga a font. A Fantasque Sans Mono kicsit a Comic Sans-ra hasonlít, ilyen vidám, ultramodern, kézírásos jellege van. Nálad meg valami szögletes fallback font jelenik meg.
Próbáld meg újraindítani a rendszert fonttelepítés után, hátha segít. Esetleg terminálban nagyíts be a betűtípusnak, hogy akkor jól jelenik-e meg.
Ha így sem megy, akkor valamelyik csomagod úgy lett fordítva, hogy nem kezeli normálisan a fontokat. Vagy a fontconfig mappában van elszúrva valami .conf fájl.
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7197 üzenetére
Én is Termite-ot használok és nálam minden betűtípust elfogad. Ellenőrizd az Arch Wiki alapján, hogy a fontjaidat jó mappába tetted-e, és fc-list paranccsal néz meg, hogy mi a PONTOS neve az illető font-nak, néha trükkös, mert hol egybe van írva, hol külön, kis-nagybetű is számít, és nem mindig esik egybe a font fájlnevével sem. Én Fantasque Sans Mono-val használok, de használok mellette Dejavu Sans Mono-t, MS Cascadia, Adobe Source Code Pro, Ubuntu Mono fontokat is, külön termite-os conf-fal vagy grafikus progikban.
Notification-t te is tudsz írni magadnak, csinálsz egy scriptet, ami megnyit egy terminált, abba elindít egy másik scriptet, ami az üzenetet kiírja, és x másodperc után bezárja magát. Igaz így nyomtalanul eltűnik, de ezt valami logolási módszerrel ki lehet egészíteni. Igazából még a Dunst-ot is kipróbálhatod, mert az a legjobb notification deamon, és igaz, hogy X.org-os, de mennie kell Wayland alatt is, XWaylandet használva.
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7195 üzenetére
Nem használok notificiaton progit. Próbáld terminálból indítani, és egy másik terminálból küldj át rá értesítéseket, nézd meg mit ír ki futás közben, megkapja-e ezeket, ír-e hibát.
Azt nem is tudtam, hogy a waybar már default konfigban ilyen csilivili. Git-es tárolóm még nincs, de tervezek egyet regisztrálni, mert még sose használtam sajátot, pedig hasznos.
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7191 üzenetére
Ezt a waybar konfigot feltölthetnéd valahová, pastebin, vagy git vagy hasonló, elég jól néz ki. Az ARM-es Firefox szerintem lefordítható waylandes támogatással, én nem tudok olyan korlátról, hogy csak x86 és x86_64 alatt lehetne ezt beleforgatni. Azt meg ne kérdezd, hogy hol és milyen flag-et kell hozzáadni, utoljára Gentoo-n csináltam ilyet, és ott sem forgattam Firefoxot.
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7180 üzenetére
A FF-ot futtasd a MOZ_ENABLE_WAYLAND=1 környezeti változóval, pl. MOZ_ENABLE_WAYLAND=1 firefox, vagy scriptbe teszed bele, hogy a firefox indítása előtt: export MOZ_ENABLE_WAYLAND=1. Ezt a környezeti változót a /etc/environment fájlba, vagy export MOZ_ENABLE_WAYLAND=1 formában a /etc/profiles fájlba is beleteheted, akkor nem kell kiadni minden egyes indulás előtt.
De még az is lehet, hogy az ARM-es Firefox build nem tartalmazza a Wayland-támogatást, ez egy olyan feature, amit fordításkor bele kell fordítani.
-
Shyciii
veterán
válasz
Archttila #7161 üzenetére
Micro-t tényleg nézd meg. Én is csak ajánlani tudom. Én is azt használom, mert a vim/neovim szövegszerkesztésre nekem elbonyolított (vagy csak a 20-25 évnyi megszokottt billkombók jobban kézreállnak), micro viszont ötvözi frankün a kettőt. Filekezelőnek meg megmaradt a vim billes ViFM
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7157 üzenetére
Azt meg a gfx.webrender.all opció engedélyezésével lehet bekapcsolni, szintén az about:config oldalon. Ez bekapcsolja úgy a Webrender-t, hogy mindent azzal gyorsít.
Sőt, Wayland alapokon ment egy ideig a VAAPI-alapú hardveres médiadekódolás is, de eltört.
Editorból az mcedit helyett inkább a micro-t ajánlom (már ha a vim és Emacs nem jön be). Sokkal jobb editor, többet tud, könnyebb benne a kódszínezést is konfigolni. A nano-ra hasonlít, de annál jóval többet tud, nem csak az mcedit-nél.
A betűtípusaid is kicsit furcsák, túl vékony betűtípus, és mintha pixeles lenne. Szemkímélőbb egy rendes OpenType vagy FreeType fontot használni betűsimítással, utóbbinak alapból be kéne lennie kapcsolva, ha nem lenne nálad, akkor a Sway konfigjában az output parancs mögé felveszed a subpixel paramétert, aminek az értéke lehet: rgb|bgr|vrgb|vbgr|none. Elvileg az rgb a legtöbb kijelzőn jól mutat, de lehet vele kísérletezni. Ha ez sem segítene, akkor a ~/.config/fontconfig/fonts.conf fájlban lehet a hinting-et beállítani, az egy kicsit megvastagítja a betűkirajzolást, vannak benne fokozatok, slight, medium, full.
Ez egyébként ilyen műfaj, ezzel a konfigolással egy életre el lehet lenni. De a nagyjához elég pár hét, hogy kitapasztald az alapokat. De megéri, mert utána nem leszel semmilyen nagy cégnek a dizájndisztrójára rákényszerülve, mert a saját testreszabott disztród használod, saját magadnak támogatod, kitapasztalod mihez milyen hardveredhez driver, milyen csomag, milyen beállítás kell, onnantól megoldod magadnak. Nem kell olyanokon fetrengeni, hogy Mint alatt megváltozott a Cinmanó, meg a legújabb Ubuntun kivettek valami funkciót a Gnome-ból, meg a Snap van az ember arcába tolva, és azt kell elviselje, meg a legújabb Xubuntun az Xfce alatt bugzik a gyári kompozitor, tearing van, stb..
Gentoo ehhez képest még időrablóbb, mikor dupla függőségei fával (csomagfüggőség mellett USE flag függőség) szenvedve kell mindent ötször forráskódból kipörgetni, mire jó lesz, rájön az ember mit hogyan érdemes. És akkor nem értik a linuxos OFF topikban, hogy miért nem álltam át Gentoo-ra, meg mi az, hogy nincs rá időm, mikor nem nehéz az. Ja, elméletben nem, csak mikor a gyakorlatban csinálja az ember, mindent kitapasztalni. Ráadásul a sok idő egyben kell neki, mert nem úgy van, hogy van 5 percem, kicsit reszelek a rendszeren, ha belelendül az ember a fordítgatásba, akár órákig pörögnek a kódok, nem lehet csak úgy kilépni.
Anno az Arch-csal is megszenvedtem, de nem a disztróval, hanem a minimalista WM-ekkel, mikor DE-k használatáról tértem át, eleinte szokatlan volt, hogy ennyi mindent kézzel feltenni, konfigolni, panelt, menüt, kompozitort, mindenre a felhasználónak kell gondolni, minden apróságra, pedig előtte azt szokta meg, hogy DE-k alatt minden megy out of the box. De aztán meg lehet szokni, bele lehet jönni, mindig lehet vele tovább fejlődni. Épp ezért nem szoktam elmenteni a rendszertelepítést sem, mert mindig változik, konfigok is, mindig alakítok valamit, bevezetek valami újítást, és kb. fél évente úgy megváltozik a rendszer, hogy egy régi mentés visszahúzásával úgyse mennék semmire.
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7152 üzenetére
Akkor próbáld meg a Mozilla oldaláról töltött tar.gz-s Firefoxot, abból is lehetőleg a Developer Editiont (béta), én is azt használom. Pedig én szoktam mondani, hogy Linuxon nem töltünk le weboldalról szutykokat, de ez az FF kivétel, 5+ éve használom, menet közben frissíti magát, nem hagyott még cserben, 2-3 naponta frissül. Igaz Wayland-es beállításokat rákényszerítve bármelyik FF bugozásba kezdhet, függetlenül attól, hogy melyik ág, milyen build, hányas verzió.
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7150 üzenetére
Ez a hivatalos tárolóban lévő FF? Próbáld meg a Help menüből a Restart with Addons disabled opcióval? Esetleg ha konfiguráltad, hogy Wayland felett fusson, akkor állítsd vissza a gyári beállításokat az about:support oldalon a jobb felső sarokban lévő Refresh opcióval.
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7148 üzenetére
Akkor jó. Már akartam írni, hogy a man sway-output oldalát olvasva lehet hozzájutni ehhez az infóhoz.
Egyébként ez a Sway elég badass, sokat fejlődött az utóbbi időben, adaptive sync, fractional scaling, meg egy csomó mindent tud. Igaz a fractional scalingnél (HiDPI) azt írja, hogy X-es alkalmazások felé az XWayland nem támogatja. Vagyis át lesz méretezve az X-es alkalmazás is, de nem tört szorzóval, hanem egésszel.
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7141 üzenetére
XWayland mindenképp kell, nem úszod meg, telepítsed a csomagját. A dmenu is X alapú alkalmazás, meg a Termite is, hiába állítják utóbbinál hogy natív waylandes, ettől még nem rossz terminál, én is ezt használom.
Ha jól emlékszem, Firefox alatt sem elég csak egy környezeti változót módosítani, valamit kell hozzá mókolni az about:config oldalon is, hogy tényleg Wayland-módban menjen, és még utána is lehet egyes Firefox-verzióknál instabilitással számolni, mert csak kísérleti szinten támogatott feature. A Firefox meg a böngészők is alapból X-et használnak, én is így használom.
A Waylandnek ez a baja, hogy kevés alkalmazás van rá natívan, vannak, de nem mindenre, de ez nem baj, mert az X-es alkalmazások felé az XWayland tökéletesen működik, egyedül a vágólapkezelés problémás, amire múltkor írtam megoldást. Nem kell tőle tartani, mert nem dobja meg túlságosan az erőforrásigényt.
Félre ne értsd nem bugos, amik vannak Waylandre alkalmazások és WM-ek, DE-ek, azok jól működnek, de még mindig nem túl sok minden támogatja natívan. Valahogy a fejlesztők lusták és konzervatívak, hogy jó volt eddig 30+ évig az X, akkor nem holnaptól fogják dobni, jó lesz az továbbra is alapon. Pedig már rég használható állapotban van a Wayland is, én már majd 2 éve használom, fél évig Gnome-mal, és másfél éve SwayWM-mel, de tettem kitérőt Westonra is.
-
Archttila
veterán
válasz
Archttila #7139 üzenetére
Na szoval a folytatas...
Miutan rendbe raktam az fstab-ot elkezdtem szepen lassan systematikusan belakni a rendszert. Telepitettem a sway-t, waybar-t, mako-t es meg par josagot ami a sway-hez kapcsolodik.
Ezeken felul csak egy terminalt (termite) mc-t, dmenu-t, es egy bongeszot (firefox) raktam fel, a tobbit majd csak akkor, ha mar nagyjabol felkonfigoltam a szukseges dolgokat.Es akkor ezen a ponton jo lenne ha rendet raknatok a fejembe, mert nem teljesen tiszta ez a native wayland vs xwayland dolog.
Amikor a sway telepitettem akkor direkt nem raktam melle az xwayland csomagot, mondvan jok lesznek nekem a nativ wayland-es alkalmazasok, de nagy meglepetesemre mar a dmenu sem indul nelkule, es a firefox-hoz is az/etc/environment
-be kell bejegyezni egy sort, kulonben nem talalja a display-t.Szoval mit javasoltok, keressem folyamatosan a nativ wayland-es appokat (remenykedve h idovel egyre hosszabb lesz a lista) vagy engedjem el a dolgot es telepitsem az xwayland csomagot megkimelve magam jo sok szivastol, es felesleges munkatol?
Egyebkent 145MB-ot eszik a cucc.
es sokkal gyorsabb mint a Manjaro Xfce!
(RPI4)
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7136 üzenetére
Próbálj mindenképp vagy UUID-t, vagy PARTUUID-t használni. Pont nem az elegancia miatt van kitalálva, hanem azon esetek elkerülésére, ami most nálad is előfordul, hogy rádugsz egy SSD-t, és eltolódnak a /dev/sda eszköznevek.
A különbözőféle UUID-ket a blkid paranccsal tudod megnézni.
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7134 üzenetére
Ja, ha RPi-on használod, akkor neked kell a vc4 ahhoz, hogy legyen hardveres gyorsítás. Egyébként a Wayland jó dolog, a legtöbb esetben még gyorsabb, pattogósabb is, mint a X.org, mivel egy sokkal egyszerűbb protokoll, nem akar hálózaton transzparens lenni (emiatt nem apró objektumrajzoló utasításokból építi fel a grafikus képet, hanem egészében kezeli az egészet, pixelalapon), meg nem kell visszafelé kompatibilisnak lennie sok évtizedes ősi megoldásokkal (X1-X10). Eleve úgy van megtervezve, hogy minimalista legyen, a legtöbb grafikus dolgot a futó programokra bízza, hogy azok rajzolják a saját ablakukat.
Plusz azt vettem észre, hogy mivel egyszerűbb a Wayland, ezért kevésbé is törik el, sok olyan gépen, ahol a X.org meg a X.org driver, vagy kompozitor szórakozik, bugzik a mesa-val, a Wayland hiba nélkül megy. Ami hátránya van még, hogy egyelőre kevés a választék wayland-es WM-ekből (csak a Sway és a Weston kiforrott) és DE-kből (lényegében csak KDE5, Gnome3), meg egyelőre kevés az olyan szoftver, ami natívan is tudja használni a Waylandet, és nem támaszkodik XWayland X.org emulációra. Wayland alatt tovább alapból nincs tearing, jobban kezeli a v-syncet (ami X.org alatt utángondolás, és a kompozitorok nehezen birkóznak meg vele), nincs az, hogy egy teljes képernyő játékba bekeverne a kompozitálás, rontaná a futási teljesítményét, lagoltatná, illetve Sway alatt már a FreeSync is támogatott.
Egy dologgal még számolni kell, hogy mikor X.org-ot használó alkalmazásból valamit vágólapra teszel, azt nem lehet beilleszteni waylandes alkalmazásban és fordítva. De szokott lenni rá megoldás, hogy terminálban, meg a vonatkozó progiknál átállítani a vágólap nevét. Állítólag van rá kész megoldás, clipman-nak hívják, még nem próbáltam.
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7131 üzenetére
Magának a Swaynek nem kell a xwayland, mármint ahhoz, hogy önmagában fusson, azért nem húzza be függőségnek. De neked, mint X.org-os programokat is futtatni akaró felhasználónak kell, mert anélkül nem fognak menni.
Azt se felejtsd el, hogy a Sway-jel egyidőben fel kell rakni a swaybg, swayidle, swaylock csomagokat és az AUR-ból a swaybar-t. Ezek megint nem futási követelmények, de enélkül nem lesz háttérképed, paneled, zárolód, képernyőleoltós megoldásod. Pl. az swaylock, swaybar teljesen úgy működik, úgy néz ki, úgy konfigurálható, mint az i3lock, i3bar.
A másik oldala a Waylandnek, hogy nem jók a közvetlen X.org szervert birizgáló toolok, pl. xrand, de ez nem is kell, mert ennek a funkcionalitása be van építve a Sway-be. Meg pl. X.org-os redshift helyett az AUR-os redshift-wayland-git csomag kell, i3lock sem fog menni, azért kell helyette az azonos funkcionalitást nyújtó swaylock. Ami még nem fog menni, az még a X-es képernyőlopók, de ott van helyette a grim. De ezek a nem mennek dolgok, hangsúlyozom, hogy csak az X szerveres toolokra vonatkoznak, mivel a Wayland egész más protokoll, másképp működik. Viszont az X kliens programok, azaz a X.org-os progik 99,99%-a simán megy, miután feltetted az xwaylandet.
Böngésző azon kevés műfajok egyike, ahol a bloatot nem lehet megúszni, mindenképpen vagy a Gtk, vagy a Qt kelleni fog, akár Firefox/PaleMoon, akár Chrome/Chromium, akár Opera/Vivaldi, akár Brave mellett döntesz. Ezek a surf, qutebrowser, Falkon, stb., csak másodlagos böngészőnek jók, egy csomó oldalt nem tudnak normálisan megjeleníteni.
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7122 üzenetére
Bizony, ezt írtam már többször, hogy a tilingnak nem az a lényege igazából, hogy felosztod a képernyőt, hanem hogy billentyűvezérlet, ami a legtöbb esetben hatékonyabb, mivel egy meghatározott billkombóra közvetlenül elérsz minden funkciót, minden bedrótozott progit, nem kell asztali ikonokkal meg dokkal és mindenféle panellel szórakozni, nem kell menüben 100 mélységig kattintgatni. Egy gyenge gépen is száguldani fog, olyan minimalista, RAM igénye majdnem 0. Mivel az egész egyetlen text alapú konfigfájlt használ, azért az egész konfigja egy mozdulattal elmenthető, a mentés visszahúzható, emiatt egyszer kell bekonfigolnod, és utána egy életre le van tudva a konfigurálással bajlódás. Sőt, mivel egyszerűbb, kevesebb függősége van, ezért kisebb eséllyel törik el frissítéskor, meg minden disztró tárolójában megtalálható, ha nem, akkor is könnyen és gyorsan lefordítható a kis kódméret okán forráskódból. Ez nem csak az i3-ra, Swayre, dwm-re igaz, hanem az összesre, Xmonad, awesome, bspwm, Openbox, *box, IceWM, JWM, stb..
Ezzel szemben egy hagyományos desktopos bloat DE-t minden újratelepítéskor konfigurálhatsz elölről, lehet mindenféle menüben kattintani, meg beállításokat keresgetni, ami elég fárasztó, plusz mivel nagy, bonyolult kódméret, függősége sok van, ezért frissítéskor szeret eltörni, nehéz forráskódból kipörgetni, meg ki vagy szolgáltatva a fejlesztők kénye-kedvének, hogy egyszer csak kivesznek az új verzióból funkciókat, meg átrendezik a GUI-t az akaratod ellenére, lásd ahogy egyre inkább kinyírták a Gnome3-ban a funkciókat, lényegében hagyományos desktop helyett tabletfelületet csináltak belőle, azt is porig butítva, még asztali ikonokat sem lehet kitenni, mindenféle web extension-nel kell szenvedni. Ugyanez volt a helyzet a KDE4-ről váltásnál, mikor a KDE5-öt teljesen újraírták, és félkészen adták ki, vagy pl. most is volt egy csomó gikszer, mikor az Xfce váltott Gtk2 alapról Gtk3-ra, vagy az LXDE (ami még nem is bloat) váltott Gtk-ról, Qt-re (LXQt, igaz ez egy másik projekt, de már csak ezt gondozzák). Tiling WM-nél ilyen nincs, hogy átállnak másik alapra, meg elvesznek funkciókat, meg egyszer csak azon kapod magad, hogy Gtk2 helyett Gtk3-as vagy Qt-s lett, meg ilyen-olyan hülye trendek mentén rákényszerítenének olyan funkciót az emberre, amit nem szeretne, és lehet az egészet újra megszokni. A tilingot meg a minimalista stacking WM-et egyszer bekonfigolod, és biztos lehetsz benne, hogy egy apró konfigfájlt visszahúzva simán használható 10+ évig is ugyanúgy, megszokott működéssel és kinézettel, mindig lehet rá számítani. Vagyis inkább 2-3 konfigfájl, mert a panelnak, meg indítóalkalmazásnak is van konfigja általában, de a lényeg, hogy könnyen migrálható a beállítás néhány apró konfigfájl visszamásolásával.
A Sway teljesen jó, 1+ éve használom már. Egy gondom van csak vele, hogy mivel systemd/elogind függősége van, ezért nem systemd-s disztrókon (meg pl. BSD-ken) bukta, hacsak nem telepítem az elogind-t, de akkor meg a systemd-s disztró értelme veszik oda, hogy hiába megy másik initrendszerrel, ha a systemd modulja (elogind) továbbra is fut a háttérben, akkor az ember csak magát áltatja, hogy nem systemd-t használ, közben pedig de.
Egy dolog van, amit nem szeretek a tiling WM-ekben, az a teljes képernyős vagy floating ablakok primitív kezelése, pl. azonos munkaasztalon nem tudsz egyikben sem full screen vagy floating ablakot alkalmazásról elváltani másikra, vagyis a váltás megtörténik, de az előtérben lévő alkalmazás előtérben marad és kitakarja azt, amire váltottál. Csak akkor lehet váltani normálisan, ha kiteszed őket külön munkaasztalra és az asztalok között váltogatsz, de ez meg workaround, nem valódi megoldás. De ez megint csak nem az i3wm meg a Sway hibája, az összes tiling WM-re igaz..
-
Frawly
veterán
-
Frawly
veterán
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #7062 üzenetére
Látod ez jó ötlet, ez nem jutott eszembe, kipróbálom azt.
Siriusb: qbittorrent 4.2.5-1, libtorrent-rasterbar 1.2.10-1, amik fent vannak jelenleg. Az még hozzátartozik, hogy Archon Testing tárolókat is használok, de a vonatkozó csomagok mint a stable-ből vannak, a Testingben alig van csomag, onnan csak kernel (most 5.8.8-arch1-1) meg 1-2 dolog jön lényegében.
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #6979 üzenetére
Böngészőből Firefox-szal megy, egyelőre csak Wayland alatt, vagyis ment, de nálam szintén Intel GPU-n (HD3000) eltört pár hete. De nemsokára kijön az új FF, két főverzió múlva, ami már X.org alatt is tudni fogja. Egy időben tudta a Chrome is, de állítólag ez a funkció eltört benne.
Természetesen nem a Linux meg a driverek hibája, mert azok tudnák, a böngészőfejlesztők lustasága.
-
Frawly
veterán
válasz
Archttila #6977 üzenetére
Minden esély megvan rá. Semmi különleges nem kell, a kernelben lévő i915 kernel modesetting driver és az Arch alatt általában fent lévő mesa csomag (OpenGL, ezt behúzza függőségnek mindenféle grafikus környezet, mikor telepíted, a mesa meg behúzza a linux-firmware csomagot is) simán kezeli az összes integrált Intel GPU-t. Esetleg az intel-vulkan-t csomagot kell feltenned, ha kell Vulkan támogatás. A hardveres médiadekódoláshoz meg az intel-media-driver vagy libva-intel-driver csomagot kell feltenned, és az is fog működni (kivéve egyelőre alapból nem működik böngészőkkel, de ez hamarosan változni fog).
Semmilyen hekkelés, konfigolás, meg ilyen komoly DKMS modulos forráskódos pörgetős hackelés és kínlódás nem kell hozzá.
Új hozzászólás Aktív témák
- Csere-Beszámítás! Asus Tuf RTX 5070Ti 16GB GDDR7 Videokártya! Bemutató darab!
- Oppo Reno7 5G 256GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i5 13400F 16/32/64GB RAM RTX 4060 Ti 8GB GAMER PC termékbeszámítással
- Csere-Beszámítás! Prémium vizhűtéses számítógép! I9 11900K / RTX 3090 / 64GB DDR4 / 1TB SSD
- Huawei P20 Lite 64GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest