-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Batman2
őstag
válasz
Kernel #50849 üzenetére
Kipróbálom 555-ös pwm szabályozóval is, és bipolár tranyóval is lineáris módban.
NPN tranyót szoktam használni ha pozitívot akarok kapcsolni, a terhelés pedig a földhöz kapcsolódik. Csak ebben az esetben collektor megy a pozitívra, az emitter pedig a terhelésre.
Ekkor a bázisra nyugodtan kapcsolhatom a pozitívot.
Így viszont meg szokott lenni a 0,5-0,7V fesz esés.Ellenben az LM317-es fesz. stabnak van egy olyan kapcsolása, ahol PNP tranyót kötnek rá (BD250), ami viszi ilyenkor a terhelést és ekkor valóban csak 0,1V körüli fesz esést mértem, még akkor is, amikor több amper folyt át rajta.
Ez az PNP tranyó ilyen bekötésének köszönhető ?
Üdv.
-
Batman2
őstag
Szevasz
A pwm most nem jutott az eszembe, esetleg szóba jöhetne az is.
Jogos a kérdés valóban, minek oda fényerő csökkentés, ha kell a max fényerő?
Erre kettős a válasz:
Egyrész mivel ez egy 36éves retro autó, és eredetileg volt benne ilyen funkció egy porcelán-huzal potmétrr formájában, csak már kiporladt belőle valami anyag, ami miatt a feltekert huzal már képlékeny, a csuszka érintkezése nem stabil, ezért szeretném egy funkciójában eredetinek látszó megoldással pótolni,
másrészt van beszerelve egy utólagos kék LEDes hőmérő is, aminek viszont teljes sötétben országúton zavaróan erős a fénye, ilyenkor jól jönne, ha lejjeb tudnám kicsit csavarni, mivel a többi műszert sem kell ilyenkor kémlelni.A pem-mel szemben csak annyi az ellenérzésem, hogy a műszerfal világítását már átalakítottam LEDesre, ami vibrálni kezdene pwm esetében, ha csak nem kilohertzen hajtanám.
Vagy akkor nem még, ha a pwm táp kimenetére kondit is tennék, ami simítja az impulzusokat.A FET lineáris vezérlése esetén keletkező hőre gondltam, az kis bordával tudnám elvezetni, van hozzá hely.
Köszi
Üdv. -
Batman2
őstag
Üdvözlet mindenkinek!
Egy kb. 5W-os teljesítmény potmétert szeretnék helyettesíteni egy félvezetős szabályozóval, FET-tel, esetleg bipoláris tranzisztorral.
Azért lennék a FET mellett, mert minél kisebb feszültség esésre lenne szükségem. Ez egy műszerfal világítás fényerő szabályozója volt és ha nem kapják meg az ízzók maximum állásban a közel maximum tápfeszültséget, akkor az ízzók máris sárgásan világítanak és esetenként, nem lesz elég a fényük.Ha készírem egy egyszerű feszültségosztót egy potméterből és egy ellenállasból és azt kötöm a FET vezérlő lábára, az megfelel a célomnak?
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Gyula84 #50742 üzenetére
Igen, az már jó érték.
A régi laptopom 8 cellás akku pakkjában vannak 2200-es 18650-es cellák, 4db kettessével párhuzamosan kapcsolt cella és jól telhesített.
A pót akkum, amit a géphez vettem, szintén Ebay-en , az elvileg 4800mAh-ás szwmben a gyári 4400-ával, de a gyakorlatban csak ugyanúgy teljesít, mint az eredeti újkorában, de ez már jónak számit.
Volt még hozzá 5200-as is, de az már drágább volt, de elvilrh még az is reális kapacitás lehet.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
varmi2 #50743 üzenetére
Ebben az esetben nrm érvényes az, amit írtam, az ólom akkukra vonatkozik. A Li akku kivehető kapacitása kisebb mértékben függ a terhelő áramtól.
Azt gondoltam, valami kis szünetmentes 'zselés' akkut akarsz hazsználni.
A Li akku igen nagy áram leadására képes, bár a különböző összetétel eltérő terhelhetőséget jelent.
Meg kell nézni az adatlapján, max mekkora áram leadására képes.Természetesen az akku szabályozó elektronikája az akku burkolatában van, az adapter egy normál kapcs üzemű tápegység, ha tudod biztosítani más forrásból a szükséges feszültséget és áramerőt, akkor mehet másról is.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
varmi2 #50736 üzenetére
Tegyél még hozzá egy kis veszteséget is mivel ez nem 20-ás kisütésnek felel meg, amin általában megadják a kapacitás értékeket.
Ha 100-órás kisütést csinálsz, akkor várhatóan több kapacitása lesz az akkudnak a ráírtnál, de ha 5-órás kisütést, akkor kb. már 20%-kal kisebb lesz a kapacitása, ez meg még annál is gyorsabb kisütés.
tehát én olyan 30%-os veszteséggel számolnék.Tehát a vége olyan 1,7óra körül lesz szerintem.
Üdv.
-
Batman2
őstag
Li akksis tapasztalat:
Ebay-en vettem 4db. elvilehges 9800mAh-ás 16650-es Li-ion akkut.
Gondoltam hogy ebből majd nagyobb telepet (powerbank) lehet építeni telefon utátöltésre, mint NiMH akkukból, de nem jártam sikerrel.
Azt ugyan magamtól is sejtettem, hogy a 9800mAh az reklám, olyan Li akku ilyen méretben nem létezik, de konkrétan nem néztem utána a dolgoknak, reméltem, hogy akkor olyan 4-5ezer mAh-át csak teljesít.
Netes leírások szerint 3400mAh-ánál többet ebben a méretben a jelenlegi, illetve Li-ion technikában nem tudnak elérni, de még az is jól jönne, ha annyi lenne.
Eleve probléma volt, hogy a 4db akkuból 3db egyforma feszültségű volt, 3.96V küröl, de egy jelentősebben eltért, csak valami 3,6xV-ot adott.
Azt külön feltöltöttem az 50mv-os megengedett max. eltérési határon belülre, majd a 4 akkut pakkként töltöttem tovább 4,2V-os feszre beállított stab. táppal, mindösszesen 3-4száz miliamperrel.
vagy 3 óra múlva néztem meg a csomagot, a feszültség elérte a korlátot, így feltöltöttnek vettem.
Az egyes cellák között volt egy kis eltérés, lényegesebben a kakukktojás cella tért el most is, az már 4,22-őn volt a többi meg még csak 4,12-4,16 között.Rátettem egy 12V-21W-os ízzót, egy 2,2ohmos ellenálláson keresztül a csomgra terhelésként így összesen 26W terhelés volt rajta és 1,6xA folyt a körben.
Ezt a terhelést bírta a pakk 23 percig, aztán hírtelen esni kezdett a csomag feszültsége.
A kakukktojás cella már 1,5V-on járt, egy másik pedig 2,8V-on, a maradék kettő még 3,0-3,1V-on.
Fél perc pihenő után kettő cella 3,3-3,4Vra kúszott vissza, egy 3,párszázad, a kakukktojás pedig 2,1V-ra.
Azt már nem is mondom, hogy a cella, felirata szerint tartalmaz védő áramkört.Azon túl hogy a csomag fele teljesen defektes a másik fele is a töredékét adja annak is amit adhatna, nem hogy annak, amit ráírtak.
Számításom szerint 580mAh-át produkáltak 14,8V névleges feszültség mellett, ez 8,xWh, ami azonos a 8 akksiból álló, 9,6V-os névleges feszültségű, NiMH pakkom teljesítményével 1700-as cellákkal.Ennyit az Ebay Li akkukról.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48 #50688 üzenetére
Úgy látom a netről letöltött fotóról, hogy 33 ohmos Gate ellenállasok vannak beforrasztva, így akkor a 45 ohm körüli mért értékem ebböl adódhat.
A panelomon csak 3 db tranzisztor van beforrasztva, a netes fotón pedig mind a 4 helyen van alkatrész, nem esetleg ebből adódhat, hogy ez a panel meghibásodott, pedig ez már cserélt panel, azt minták a kollegák, az eredeti egyszer már tönkre ment szintén.Vajon jót tennék e azzal ha beszerelném a 4. alkatrészt is, az ellenállásával együtt?
Elvileg akkor jobban kellene bírnia, még ha nagyobb áramot nem is adna le, viszont nem tudom, ehhez nem kell e még valamit változtatni a vezérlő illetve meghajtó részben!?
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48 #50688 üzenetére
Ez igaz, bár a G láb esetében mindegyiknél van egy ellenállás, így legfeljebb az ellenállás értékét mérhetem bekötve.
De mindenképpen jogos, hogy előszőr el kel távolítani az elfüstöltet, majd utána megmérni a többit újra, mett akkor már kiderül, a másik kettő valóban rossz e vagy sem.
A nehézség a kiforrasztásukban az, hogy to-263-as tokozásúak, a hűtőfüllel a nyákra vannak forrasztva, ami meg alu, így nagyon viszi a hőt, még leszerelt borda mellett is, persze ez is a feladata.Üdv.
-
Batman2
őstag
Inverteres heggesztő hiba:
A korábban feltett fotón látható G15N60HS típusú IGBT-k mérésével kapcsolatban a következőre jutottam.
A füstös sorban mindegyik tranyó G és E lába között pár tíz ohm elleállast lehet mérni, míg a másik sorban levőknél, melyek ugyanez a típus, ugyanúgy dióda mérésben végtelent lehet mérni!
Gondolom, akkir itt minhárom meghibásodott!Üdv.
-
Batman2
őstag
Megint előszedtem a múltkori próbálkozásból megmaradt 4db FETet és ezennel 20K-os lehúzó ellenállásal egybe építve, a négyet összehuzalozva ismét megpróbáltam vele a 180w-ot kapcsolni, ezennel hibátlanul tették a dolgukat. 1K val a pozitívra kapcsolva a gatet-et azonnsl világítottak az ízzók teljes fénnyel. A négy tranyó és a borda sem melegedett érezbetően. Mérés szerint 130mV esett a tranyókon és 13,7A folyt át rajtuk. Ez alapján 1,78W a diszipációs veszteség és 9mohm az ellenállása a 4db FETnek, így 1db- nak akkor 36mohm ha jól számolom. Az ízzókra jutó feszültség alapján azok 162W-ot fogyasztottak.
Ebből számolva az autóm 850W-os izzitó rendszerének kapcsolgatása kb.10W disszipaciót jelentene, ami nem sok, e felől nyugodtan kapcsolgathatnám velük, de valahogy a 4 tranyónak együtt is nagyon vékonynak találom a kivezetéseit ahhoz hogy legalább 74A induló áramot elviseljenek, amit gyárilag 4-es vezeték visz a gyertyákhoz.
Merjem őket rákapcsolni, nem füstől el egyből?Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Batman2 #50642 üzenetére
Sikerült leolvasnom az alkatrész feliratát, e szerint G15N60HS, ami rákeresve egy 600v, 15A-es IGBT-t takar.
IGBT-vel még sosem volt dolgom.
Kicsit csodálkozom, hogy ilyen sovány alkatrész van benne (15A), miközben a heggesztő 125A-es max áramra képes.
IGBT-t hogy lehet kimérni, mit tudok rajta mérni?Üdv.
-
Batman2
őstag
-
Batman2
őstag
válasz
csubuka #50602 üzenetére
Galvanikusan leválasztott 200V-os kimenet esetében bizony kell egy 200V-os tekercset varázsolni a trafóra vékony drótból, persze ha az is fér!
Ha nem kellene galvanikus leválasztás, akkor lehetne autotrafóként megoldani a dolgot, tehát valóban leágazást csinálni a 230-as primer tekercséből a megfelelő helyen.
Szóval nem tudod megúszni egy spéci, külön trafó készítését.
Lehetne még kapacitív kondenzátoros előtétet is alkalmazni ilyen feszültség és áramerő esetében, az nagyon helytakarékos, de az sem galvanikusan leválasztott.
Üdv. -
Batman2
őstag
válasz
feldeci #50581 üzenetére
Az energiatakarékosban van puffer kondi és némi stabilizálas, ezért nem jelentkezik ott a vibrálas az ízzónak meg ugye nagy a tehetetlensége, a gyári ledlámpákba viszont nem szoktak tenni puffer kondit, így az minden zavarra érzékeny.
Ezt szrintem csak akkor tudnád gyógyítani, ha szétszednél egy gyári led lámpát és bele építenél legalább egy pár mikrós puffer kondit, ha fér egyáltalán.
Üdv. -
Batman2
őstag
válasz
Lompos48 #50533 üzenetére
Szevasz
Kipróbáltam mindet külön, 20K-os ellenállással a gate-et állandó fölldre húzva, egy 21w-os ízzóval. 4 FET rendben működik, világít az ízzó, ha a gate-et a pozitívhoz kapcsolom. Egy viszont folyamatosan átenged, ha pozitívot kap a gate akkor kicsit még csökken is az ízzó fénye, nem hogy nőne.
Ez a FET ebay-ről van, másik 3 társával együtt, 1db pedig itteni boltból.
A kapcsolástól, vagy a használat módjától ment az az egy tönkre, hogy átmeneti állapotban volt nagy terhelés mellett, vsgy szimplán gyártási hibás példány?
Üdv. -
Batman2
őstag
Nem értem ezeket a FETeket !
Össze kötöttem 5db IRFZ48-as FETet párhuzamosan, minden lábára nézve, a gate-re most nem tettem külön ellenállásokat tranzisztoronként, csak a végére egy darab 1K-sat.
Először egy kis 12V akkura kötöttem, egy darab 21W-os izzóval.
A gate-et nem kötötte rá a pozitívra, csak kézzel fogtam meg, és annak rendje-módja szerint a pozitív pólushoz érve bekapcsolt, a negatívhoz érve pedig kikapcsolt, ha pedig csak éppenhogy értem hozzá a pozitívhoz, akkor valamilyen részleges vezetési állapotba került, parázslott, vagy közepesen világított az izzó.Aztán rá kötöttem 3db. 60W-os izzót és rá kapcsoltam egy nagyobb 12V-os akkura.
Az izzók meggyulladtak, de hiába értem a negatívhoz, nem aludtak el, még úgy sem, hogy az ellenálláson keresztül közvetlen rá kapcsoltam.
A FETek bordán voltak, melegedtek is.
A pozitívhoz érve, illetve az ellenállást rá kapcsolva néha hirtelen kicsit erősebben kezdtek világítani az izzók.Majd vissza tettem a 21W-os izzót, de már nem kapcsolja le ezt sem ha a negatívra kapcsolom a gate-et, a pozitívhoz érve viszont kicsit erősebben kezd világítani, de csak amíg rá van kapcsolva a gate, üres állapotban hagyva azonnal kicsit gyengébb a fény.
Átütött volna a gate, tönkre ment volna a FET, mert a gate lábát üresen hagytam, nem kapcsoltam valamelyik pólushoz ?
Vagy a köztes, magas ellenállású állapot miatt tönkre ment volna a 180W-nyi terhelés miatt, hiába alkalmaztam 5db.-ot párhozamosan az egyenként is 190W-os, 50A-es tranzisztorokból ???Üdv.
-
Batman2
őstag
Szevasz
Ne haragudj, ha már faggattalak erről de már nem emlékszem és el sem mentettem sajnos.
Értem és teljesen egyet is értek Veled, viszont még mindíg nem világos számomra, hogy mi szerint válasszak akkor FETet, mert a 19A-es, 100W körüli alkatrész is bírta volna elvileg a 60W fogyasztást, pontosabban bírta is, csak közben fűtőtestként viselkedett, holott a rajta eső feszültség és az átfolyó áramerő szorzata nem igen lehet magas a 120mohm ellenállására gondolva, ezért gondoltam a kapcsolgatás miatti átmeneti, magasabb ellenállású állapotokra.
A FETet az adott kapcsolásban egy 555-ös kimenetéről hajtottam, 47ohmos előtét ellenállással, ami miatt is gondoltam a hoszabb átmeneti időre.
Egy gyors váltáshoz mekkora áramimpulzust igényel egy FET ?
Mondjuk ha szólóban kipróbálom a FETet folyamatos bekapcsolt állapotban, akkor kiderül, hogy tisztán a caatorna ellenállas mekkora veszteséget, melegedést okoz.Üdv.
-
Batman2
őstag
FETekre van valami számítás vagy szabály, hogy mekkora terhelés esetén milyen paraméterekkel rendelkező (folyamatos áramerő, csatorna ellenállás), mondjuk, hogy egy 6A-es terhelés 50-100Hz-es kapcsolgatására, mondjuk hogy legalább 10x-es áramú kell, vagy hogy mondjuk 50 mohm alatt legyen a csatorna ellenállas?
Azért kérdezem, mert 4Aterhelés esetében már kb. 120 Hz-es frekvencián is erőteljes melegedést produkál egy 19A folyamatos áramot elviselő, kb. 120mohm-os FET!
Ha viszont megduplázom a FETet akkor már alig langyosodik.
Most egy kb. 80A csúcsáramot igénylő alkatrész pwm táplálásán gondolkodom pár Hertzes frekvencián, amit 12V mellett elvileg 6db. 150w teljesítményű FET le tudna kezelni, bár csak a FETeken eső feszültség és az áram szorzatával kellene számolnom, ami meg ennek a töredéke.
Viszont a kapcsolgatások miatt van átmeneti állapot is, ami növeli az ellenállást és a veszteséget, hőt is.
Hogyan kell ezt számolni?Üdv.
-
Batman2
őstag
100-200Hz-es pwm jel esetén szükséges e a FETet komplementer tranzisztor párral meghajtani, vagy elég ha egyik pólust kapcsoljuk tranzisztorral, másikról pedig egy fel vagy lehúzóellenállás megy a vezérlőlábra?
Azért kérdezem, mert muszály az 555-ös kimenetét invertálnom, de ha elég,akkor csak egy tranyót használnék.
Üdv. -
Batman2
őstag
válasz
kjani18 #50095 üzenetére
Ebay-ről vettem egy állítólagos 20000mAh-ás külső akkut USB eszközökhöz.
Árusítanak ott még 80000mAh-ásat is, de abban már biztos voltam hogy kacsa, mert a matematika már a 20Ah-ánál sem jön ki 5V-ról 5-6, de még 10 órával sem.A 2Ah-ás akkuval rendelkező telefonomat kb. 2,5x tudja teljesen feltölteni, ebből számolva max, olyan 5Ah-ás lehet ez az akku is. Nem csalódtam sokat, mert eleve fenntartásokkal fogadtam még a 20Ah-át is.
Mindegy, nem volt drága, és legalább ennyit lead.
Van egy házi készítésű USB külső tápom is, 8 darab 2Ah-ás NiMH akkuval és kapcsoló üzemű táppal, de az még egyszer is csak szűken tudja feltölteni és mindig baj van az akkuk egyforma kimerülésével, velemyik mindíg tovább bírja, másik meg hamarabb adja fel.
A legtökéletesebb a párhuzamos töltés és párhuzamos kisütés is lenne.
A Li akkunál ez nem gond, mert egyetlen, nagy kapacitású és kész.Üdv.
-
Batman2
őstag
Gyári PC szünetmentes tápot nagyobb akkuról lehet használni inverternek, mondjuk fele, kétharmada teljesítménnyel ?
Olvastam olyat, hogy a trafó gyárilag túl van benne hajtva, gondolom, a kisebb tömeg érdekében, ha ez igaz, akkor ez jelenthet problémát hosszabb távon.
Az elektronika nem tudom, mekkora teljesítményű alkatrészekkel van szerelve, de feltételezem, hogy hosszabb távon is bírnia kéne, mivel arra a gyárilag tervezett 10-20 percre, amíg hivatott áthidalni az áramszünetet, addig is a maximum áramok folynak rajta.
Legfeljebb az össz hűtőfelület hőkapacitása, hőleadó képessége lehet kevés hosszabb távon, de ezen lehet segíteni egy kis venti beépítésével pl. vagy nagyobb bordára cserélni az eredetit.Ezen felül van még szerintetek valami akadálya a folyamatos üzemű inverterként való használatának ?
Vagy érdemesebb csak a trafóját felhasználni egy maszek pl. TL494-en alapuló egyszerű szerkezettel ?
Üdv.
-
Batman2
őstag
P-csatornás FET esetében (ahol kisebb a választék) mit érdemes tenni, hogy kisebb melegedés, kisebb csatorna ellenállás legyen, párhuzamosítani két kisebbet teljesítményűt, vagy választani egy nagyobb teljesítményűt, aminek rendszerint a csatorna ellenállása is kisebb vezető állapotban ?
Az adott kapcsolás miatt csak P-csatornás jöhet szóba.FET esetében a gate feszültség növelésével csökken a csatorna ellenállás folyamatosan végig, csak egy értékig, mondjuk 10V-ig, vagy csak az átvitt áramerő növekszik ?
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
lmaresz #50009 üzenetére
Az csak azt jelenti, hogy egy áramkör van előttük, ami vezérli a mátrixot, nyilván nem magától megy, de attól még a LEDeknek kell velemi előtét, ha nincs, akkor mert az IC pl pwm-mel szabályozza az áramot, akkor viszont akár természetes is lehet ez a különbség.
Ha abban nem tudsz, vagy nem lehet, vagy nem akarsz, bele nyúlni, akkor marad a külön táp.Azt még megteheted érdekesség képpen, hogy a három alapszínre vezérled a mátrixot és mindegyiknél egyenként leméred az áramfelvételt, illetve méred a táp fesz. esését a LEDmátrix pnelján és a tápegység panelján is, akkor azt is meg tudod látni, a táptól a mátrixig mekkora a fesz. esés.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
szoke12 #49997 üzenetére
Ezek szerint a nagyfesz (230V) oldalon van fesz, a táp bejön, de a trafón már nem megy át semmi, ha jól értelmezem!
Akkor a nagyfesz kapcsoló tranyóra gondolnék, mint meghibásodott eszközre, a cseréje egy próbát megérne.
De lehet még a pwm vezérlő ic is hibás, ez már kicsivel drágább lehet, de még éppen az is cserélhető, ha arról van szó.
Üdv. -
Batman2
őstag
...és itt az 50ezredik hozzászólás a topic életében!!!
-
Batman2
őstag
válasz
lmaresz #49991 üzenetére
Vannak megfelelő előtét ellenállások az egyes színek előtt?
Mert ha pl. egyforma értékű ellenállásokat tettél be az összes szín elé, akkor ne csodálkozz a feszültségesés külöbségen, mert amekkora érték pl. elég egy kék kristálynak az több mint sok a piros kristálynak, ami nagyon nagy áramot fog felvenni éa akkor is sokkal nagyobb feszültségesést fog okozni a tápban, ha nem haladja meg a táp korlátait,mert a táp stabilitása egészen biztosan nem 1-2százalék eltérést, hanem vagy legalább 10-et enged meg!
Tehát az egyik megoldási lehetőség, hogy minden egyes színnek biztosítod az azonos áramfelvételt, azonos feszültség mellett, a másik lehetőséged pedig, hogy a vezérlő egységet külön stabilizált tápról hajtod, vagy pedig külön szüréssel, puffereléssel próbálod meg stabilizálni a vezérlő egység részére a feszültséget, esetleg valami kis feszültségesésű stabilizátor ic használatával pl. 78Lxx sorozatból, vagy más sorozatból.
Üdv. -
Batman2
őstag
válasz
#68216320 #49969 üzenetére
Szevasz
Nekem a hajdani 286-os gépembe egy szervízben a kis 3,6V-os akku helyett betettek egy négy rekeszes AA elemtartót, a táp falára ragasztották és a CMOS áramkör melletti 4 tűs csatlakozóra kötötték, asszem a két szélső tű volt bekötve. Rendben ment vele a CMOS óra és tartotta a setup beállításokat is. Valszeg töltés így nem volt, nem emlékszem, mennyi idő mulva kellett cserélni az elemet, akkor, amikor már jól lemerültek.
Próbáld ki ezt, csak ügyelj a polaritásra, mérd ki, melyik sarok a föld pont!
Üdv. -
Batman2
őstag
Boldog Karácsonyt Kívánok mindenkinek!
-
Batman2
őstag
válasz
F_Gergely #49769 üzenetére
Ha már itt járunk, nem véletlenül találták ki a DRLt, az legalább nem vakít el, mint minden második fényszóró, és még nappal is, mert olyan szarul van beállítva, hogy díszkiválágított az utasterem előtte haladva!
Nagyon szoktam az ilyet szeretni, pláne, mikor ott jön mögöttem 3m-re!
Nappal pedig tök felesleges a fényszóró mivel az hivatalosan útmegvilágító berendezés, ennek megfelelően van kialakítva és ugyan helyzetjelzésre, kvázi menetfénynek is használható, mert látszik a fénye távolabbról is, csak hogy ugyanazt a fényt, amit az előre bocsájt és nem az útra, töredék teljesítménnyel elő lehet állítani erre kialakított lámpatesttel, plána ha az LED, akkor pedig még kevesebből.
És bár lehet, hogy téged nem érdekel a fogyasztás és a környezetvédelem, de szerencsére sokakat azért igen, talán még az autógyártókat is, így akár 2-3deci fogyasztás csökkenés is sokat számít sok autó esetében.
Javaslom, gondolkodj egy kicsit mielőtt leszólsz másokat!
Üdv -
Batman2
őstag
Megépítettem a deszulfátort újból, egy újonnan készített panelon, új IC-vel és a leírás szerinti FETtel, tegnap sikerült szereznem.
Az IC és a tápszűrő ellenállása beforrasztása után mértem tápfeszültséget a ICn, a 12V- ból olyan 10,5-öt lehett mérni, ez már rendben van.
Aztán beforrasztottam a többi alkatrészét az 555-ösnek és meghallgattam egy füllhallgatóval a kimetet, közepesen magas, sípoló hang, tehát működik.
Majd betettem a FETet, majd egy 5W-is ízón át kapcsoltam az akkura, hogy ne károsodjon semmi, ha zárlat van. Az ízzó nem világított, tehát rendben van.
Beforrasztottam az maradék alkatrészt is, majd megint teszt 5W-os ízzóval, most sem vilgított, műszer szerint 40mA körül esszik. Ahogy rákapcsoltam az alkura a tekrcsektől halk fütyülő hang jött, ugyanaz, mint a fülhallgatóban, tehát működik.
Most rajta van egy 12Ah-ás akkun már pár órája, hang továbbra is van és enyhén melegednek a tekercsek, egyelőre ennyi a változás.Üdv.
-
Batman2
őstag
Én a családban mindkét öreg autóra felszeteltem egy egy erős fényű LED csíkot (stabilizált tápegységgel), napközben csak ezt szoktam égetni, megfelel a fénye az átlag gyári nappali menetfényeknek és egyáltalán nem divatból tettem fel, hanem a kisebb áramfelvétel miatt, mérhető a fogyasztás csökkenés (3deci/100km) és az autó hálózati feszültsége is magasabb, az öreg akku is fittebbé vált a használata mellett, így plusz egy évet bírt.
Üdv. -
Batman2
őstag
válasz
Kernel #49693 üzenetére
Szevasz
Köszönöm a türelmes részletes választ!
Mégegy kérdés jutott eszembe az egy induktivitásos, bipoláris tranyós kapcsolásról.
A régi fénycső fojtó trafó elég jót tud csapni, ha csak egy 4,5V--os laposelemet kapcsolok rá, majd veszem el, szulfátmentesítőnek nem jó vajon ez?
Üdv. -
Batman2
őstag
válasz
Kernel #49685 üzenetére
Igen, ezt a fázis forgatást nem gondoltam végig, de tényleg túlbonyolította az illető.
Ha FET helyett valami hagyományos, áramvezérelt, teljesítmény kapcsoló tranzisztort használnék, akkor sokkal nagyobb lenne a veszteség, vagy nem tudnék akkora áram csúcsot elérni, azért nem jó ?
Tudom, hogy a normál tranyónak nagyobb a feszültségesése és a frekvencia növekedésével nő a kapcsoláshoz szükséges áram igénye is, bár ez a FET-nél is meg van, erre találták ki asszem az IGB tranzisztort, ami magas frekvencián is kevés vezérlő árammal beéri.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Kernel #49669 üzenetére
Az N csatornás FETtel csak ilyen bonyolultul lehet megoldani a kapcsolást, hogy egy rakás tranyó kell még pluszba elé, vagy csak az alkalmazott példány elég nagy gate töltésének kellő sebességű kezeléséhez kellenek a plusz tranyók ?
Készítettem már 555-össel PWM modulátort villanymotor fordulatszám szabályozáshoz, és asszem ugyanezt a FETet használtam, de semmi plusz tranyót nem tettem be és minden további nélkül megy azóta is.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Kernel #49679 üzenetére
Sajnos van tapasztalatom már ilnyen esettel, hogy a közölt kapcsolás több helyen is hibás kötéseket tartalmazott, ilyen volt egy elektronikus vízlágyító. De itt a deszulfátor áramkörök között is egy biztosan van, amiben hiba van, az elmentett kapcsolásaim között.
Igen, részenként kellett volna éleszteni, de gondoltam, menni fog egyből és nagyon kellene már hadználnom egy napelem puffer akkuként használt munka akkuhoz, mert ennek is jelentősen lecsökkent a kapacitása, holott mégessze nem lenne ideje.
Inkább megépítem újból és részenként mérem meg.
Köszi a segítséget.
Üdv. -
Batman2
őstag
-
Batman2
őstag
válasz
Kernel #49669 üzenetére
A védő diódát én azért nem hiányolom nagyon, mivel ott van az IC tápvonalában az áramkorlátozó ellenállás és a puffer kondi, melyek együtt jó szűrőt képeznek, é oda 220mikrós kondit tettem be.
Csak az ICn mérhető alacsony tápfeszt nem értem.
FETből akkor inkább veszek újat.
Üdv. -
Batman2
őstag
válasz
Lompos48 #49668 üzenetére
Holnap rá tudsz nézni kicsit hosszabban?
Van egy olyan érzésem hogy szándékosan rosszul vagy rossz adatokkal vsn megadva a kapcsolás, hogy ne lehessen utánépíteni, pedig nagyon jó lenne, ha működne és hatásos lenne!A FET a D és S lábak felcserélésétől tönkre tud menni, úgy hogy nem haladom meg a max áramát?
Üdv. -
Batman2
őstag
Ezt a kapcsolást építettem meg, de nem igazán akar működni.
Ma jobban volt időm és méricskéltem kicsit a kapcsolás körül.
Az első, ami nem szimpatikus, hogy az 555-ös tápfeszültsége, az ellenállás után mindössze 2,5V körülire adódik, asszem 3V alatt nem is működik, így ez már nem stimmel.
Aztán méricskéltem tovább a feszültségeket a tekercsek környékén és feltűnt, hogy az 1mH-ris tekercsen keresztül nem mérek feszültséget, aztán megmértem az ellenállását, ami végtelen értéket mutatott, szakadt !
Mikor élesztettem a kapcsolást, egy 45W-os ízzón keresztül kötöttem az akkura, ha valami nem stimmel, akkor legalább a FET ne füstőltjön el.
Az ízzó vagy 10-15 másodprec után parázslani kezdett, ekkor levettem róla a kapcsolást, az 1mH-ris tekercs nagyon forró volt, szinte ízzadt a külseje, gondolom, ekkor szakadhatott meg.
Ezt kicseréltem és tovább szemlélődtem.
Találtam egy forrasztási hibát, egy fals összeköttetést az IC 5-ös és 4-es lába közötti vezetősávon, ezt megszüntettem.
Az IC tápfeszültsége ezek után sem változott, maradt a 2,5V körüli érték.
Elkezdtem mérni a FET lábainál és szemből nézve a középső és a jobb szélső lába között mindkét irányban 1,2ohmot mértem, míg a bal szélső és a középső között 1,5ohmot, mindenfelé átereszt üzemen kívül.
Nem tudom ez normális e?A FET lábkiosztását sem tudtam először, mivel az adatlapjában ezt nem találtam, csak képtalálatokban találtam olyat, ahol fel volt tüntetve a FET fotóján az egyes lábak jelzése, e szerint feliratos oldallal szemben nézve GDS a sorrend.
Én nem az IRF9Z34-eset használom, mivel azt nem tudtam beszerezni, hanem IRF9540-eset, ami áram és feszültségben kicsit többet tud, a lábkiosztása elvileg ugyanaz.Aztán kivettem a FETet és így is mértem tápfeszültséget az ICn, de ekkor kicsivel magasabb volt, 3,5V körül, de még ez is kevés szerintem az 555-ös megfelelő működéséhez.
A negatív tápfesz vonalon az alkalmazott ellenállás 390ohmos, a leírásnak megfelelő.
Nem tudom, hogy az IC fogyaszt ennyit, és azért ilyen kicsit a feszültség, túl nagy az ellenállás, vagy pedig még mindig valami fals dolog van a kapcsolásban, esetleg már tönkre ment az IC, amit nem hiszek a 390ohmos ellenálláson átfolyó minimális áram miatt.A FETnek hogyan kellene viselkednie önállóan, és az áramkörben ?
A megtalált lábkiosztás megfelelő ?
E szerint a középső kellene menjen a + tápra, a bal szélső a tekercsre és a jobb szélső az 555-ös kimeneti lábára. Jól gondolom ?Üdv.
-
Batman2
őstag
-
Batman2
őstag
Tegnap este rákötöttem az egyik 12Ah-ás UPS akkura a szulfátmentesítőt, most néztem meg az akkut és tettem töltőre.
Azon túl, hogy picit fogyasztott belőle nem sok hatását veszem észre rajta.
Az áramot ugyanúgy nem igazán veszi fel, a feszültsége nagyon hamar felszökik, míg terheletlenül 11V-ot adott és egy 45W-os ízzó csak bágyadt sárgás fénnyel működött róla.Nem tudom, egyáltalán működik e ez a módszer, azt meg végképp nem, hogy ez a kapcsolás hatásos e erre és az elkészített kapcsolás működőképes e.
Senki sem próbált még ilyet ?
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Kernel #49642 üzenetére
Szevasz
Nyilván a 9 éves, most nyugdíjazott indítóakkum esetén már nem várnék sokat a kezeléstől, bár még az sem cella zárlatos, de van egy 2 éves munka akkum, ami leromlott, de szintén nem zárlatos, tartja a feszültségét, csak a kapacitása a töredéke az eredetinek, van egy másik indító akkum, i új csak párszor lemerítettem, munka alkuként volt használva, annak is lecsökkent a kapacitása ês van még két ups akkum, az egyik az hosszan volt mélykisült állapotban, mikor hozzám került. Ugyan fel sikerült élesztenem, de annak is kisebb a kapacitása ,mint a párjának, ês kevesebb a pillanatnyi áramleadása is. Ha ez módszer, 3s ez a kapcsolás működik, akkor ezeket helyre tudná hozni!
Üdv. -
Batman2
őstag
Neten találhatóak ólom akku szulfát mentesítő áramkörök, épített e már valaki ilyet, működik e?
Én most építettem egy ilyet, látszólag nem csinál semmit, nem csap meg a vezetéke, ha akkura kötöm, a nagyfesz impulzusoktól. Jó a 30-40V-os impulzusok még ahhoz nem elég magasak.
Az egyetlen, amit tudtam mérni rajta az az áramfelvétele, ami 30-40mA, ahogyan az afott leírásban is szerepel.
Üdv. -
Batman2
őstag
Bocs, kétszer ment, ez törölhető !
Üdv mindenkinel !
Féncső és lámpatest vásárlás előtt allunk a cégnél.
Elektronikus előtétekről szeretnék kérdezni !
Két cégtől kértem árajánlatot.
Mindkettőnél Osram elektronika van a lámpatestben, de az egyik olcsóbb és csak 1 év garanciát vállalnak rá, a másik drágább, de 3 év gyártói garanciát vállalnak rá !
Kérdésem, mennyire jellemző, hogy meghibásodnak ezek az elektronikus előtétek, mennyi az élet idejük ??Mi ezeket napi 16 órában üzemeltetjük, egy fel és egy lekapcsolással,
amik eddig vannak nekünk, azok már majdnem két éve hibátlanul teszik a dolgukat.A két test között egy ezres a különbség, ami 100 feletti tételnél már jelentős összeg, ezért nagyon nem mindegy, melyiket vesszük, de ráfaragni sem akarunk később.
Válaszoka előre is köszi !!
Üdv.
-
Batman2
őstag
Üdv mindenkinel !
Féncső és lámpatest cvásárlás előtt allunk a cégnél.
Elektronikus előtétekről szeretnék kérdezni !
Két cégtől kértem árajánlatot.
Mindkettőnél Osram elektronika van a lámpatestben, de az egyik olcsóbb és csak 1 év garanciát vállalnak rá, a másik drágább, de 3 év gyártói garanciát vállalnak rá !
Kérdésem, mennyire jellemző, hogy meghibásodnak ezek az elektronikus előtétek, mennyi az élet idejük ??Mi ezeket napi 16 órában üzemeltetjük, egy fel és egy lekapcsolással,
amik eddig vannak nekünk, azok már majdnem két éve hibátlanul teszik a dolgukat.A két test között egy ezres a különbség, ami 100 feletti tételnél már jelentős összeg, ezért nagyon nem mindegy, melyiket vesszük, de ráfaragni sem akarunk később.
Válaszoka előre is köszi !!
Üdv.
-
Batman2
őstag
Ki tudja, a mobilok hedsetjének 4 osztatú jack dugói milyen kiosztást tartalmaznak ?
Hogyan van bekötve a két hangszóró és a kapcsoló ?Eddig nem hassználtam autórádiót, de miáta sokat megyek az autómmal, és mindíg hallgatom telefonról a rádiót, mivel a hedset mindíg a fülemben van, arra gondotam, hogy teszek az autóba valami maszek erősítőt és arra csatlakoztatva hallgatom a telefonról a rádiót, nem veszek autórádiót.
Ha beépítek egy kondi mikrofont meg egy nyomógombot is, akkor még kihangosítóként is működhet.Vagy mindenképpen érdemes inkább egy autórádiót vennem ?
Ma nézeggettem az egyik áruzában, vannak 7-8dezerért, meg 18ezerért is autórádiók.
Az olcsóbbak gondolom nem sokra jók, a 18ezres nem tudom mit tud, megérné e ?Akkor viszont a telefon hedsetjét csak a fülemben kell tartani, vagy spéci csatlakozó kell a telefonhoz, hogy a rádióhoz tudjam csatlakoztatni, kihangosítás céljából, ez ráadásul minden telefonnál más, a hedset jackje meg ugyanaz.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Kernel #48199 üzenetére
Teljesen letakarva miből keletkezik bármekkora áramfolyás is (feszültség)?
Az érdekes azu, hogy a tetőre felszerelt 45W-os napelememen is lehet mérni feszültséget, talán minimális áramerőt sötétben, éjszaka is, pedig nem éri semmi fényforrás, az utcai lámpa fénye sem !
Ez mitől van ?
Ilyenkor miből kelektkezik áram ?Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Kernel #48185 üzenetére
Igen, az igaz, hogy a graetz híd esetében, egyáltalán dióda jelenlétében meg törik a szinusz hullám, 1, illetve ebben az esetben kb. 2x1V esik, de szerintem ez egy 230V-ra tervezett kézsüléknél jelentéktelen mennyiség, hogy a kb. 325V-os maximum feszültségű szinusz hullámból a kezdetén és a végén is 2V levágásra kerül.
Köszi az infókat !
Üdv,.
-
Batman2
őstag
válasz
Kernel #48182 üzenetére
Vissza felé a 3. képen a DB3-as jelzésű, ránézésre egymással szembe fordított dupla dióda mi lenne és mi a funkciója ?
Köszi az ábrákat, nagyon hasznos segítség !
A fenének sem jutott eszébe, hogy graetz hídon keresztül egyenáramú eszközzel tudok vezérelni váltakozó áramú fogyasztót, ha a fogyasztó a váltakozó áramú oldalon van, nagyon jó megoldás !!Már csak egy null átmenet érzékelő kapcsolást kell a bejövő hálózati vezetékekre kötni direktben és máris kész a null átmenettel szinkronizált PWM vezérlés !
A váltakozó áramú oldalba gondolom, hogy érdemes induktivitást kapcsolni a motorral sorban, hogy csökkentsük a bekapcsolási áram lökéseket, vagy megy anélkül is ?
A kis kondi az a kapcsolgatási zavarokat hivatott szűrni ?
Értéke mennyire kritikus ?Az optocsatoló fotodióda részének táplálása gondolom úgy is megoldható, ha egy előtét kondival adom az áramot a hálózatról, majd egy egyeniránytó dióda és puffer kondi, esetleg előtte egy pár ohmos szűrő ellenállás, hogy a fotodióda szaggatás mentes egyen áramot kapjon ?
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Kernel #48171 üzenetére
FET esetében is kétféle típus van, mint normál tarnyóknál, N és P csatornás.
Úgy tudom, hogy a FETeket is két féle képpen kell bekötni, a típusa szerint, mint a normál tranyókat, polaritásuknak megfelelően, nem csak a vezérlő láb polaritása és a vezérlő jel polaritásában különböznek.Ha ez így van, akkor a váltakozó áram esetében is két külön típusú FET képes lekezelni a színusz hullám egyik, illetve a másik fél periódusát.
Viszont van a JFET, aminek a csatornája asszem gyakorlatilag egy ellenállás, amit nyit vagy zár a vezrélő lábra adott, megfelelő polaritású jel, így ezen a szinusz hullám mindkét fél periódusa át tud haladni, vagyis kapcsolni tudja a váltakozó áramot, jól gondolom ?Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Speeedfire #48155 üzenetére
A digi műszer nem tudja követni a hangfrekvenciás jel változásának tempóját, analóg, mutatós műszer kell hozzá.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Batman2 #48158 üzenetére
Egyszerű, de nem túl praktikus megoldás a motorral kapcsolhatóan sorba kötni egy 1000W-os halogén ízzót, mint előtét ellenállást.
A motort közvetlen a hálózatra kötve "teljes gázzal" indítanám, majd felpörgés után sorba kapcsolnám az ízzóval, így lepörög és beáll nagyjából "félgázra".
Persze ez meg már lehet hogy túl erős lassítás, nem tudom mennyi W ízzót meg nehézkes elé kötni, plusz a hőjét kezelni, megfelelően elhelyezni.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Kernel #48153 üzenetére
Szevasz
Akkor jól gondoltam a frekvenciaváltó elméletét, mert én is erre jutottam, hogy az adott, áéllandó frekvenciájú hálózati áramot át kell alakítani, hogy változtatható legyen a frekvenciája, ahhoz viszont előbb "ki kell simítani", vagyis egyenirányítani, majd újra váltakozó áramot alakítani belőle, immár olyan frekvenciával, amilyennel akarjuk.
Ez még elvileg nem olyan bonyolult, gyak. egy inverter, csak nem transzformál sehová, 230 megy be és az is jön ki, csak más frekvenciával.Igen, ze nekem is eszembe jutott, hogy alacsonyabb frekvencia esetében hoszabb ideig kapja az áramot egy periódusban, vagyis tübb áramot kap a tekercs, így tényleg jobban melegedhet, mint alap helyzetben, ráadásul a hűtő ventilátora is csökkent tempóval fog forogni, kevesebbet hűt.
Akkor előszőr mindenképpen egy egyszerű fázishasítót éíptek, megpróbálom azzal, hogy meddig bírja lefelé a motor, meddig stabil a járása, hátha olyan fordulaton még stabil, ahol már kellőő mértékben csökken a vízhozama.
Van még valamilyen szabályozási módszer váltakozó áramú motorokra, valami impulzus szélesség moduláció szerű, csak mindez egy fél szinusz hullám alatt, ahol a szinusz hullámot, vagyis a váltakozó hálózati áramot nem folyamatosan engedi, hanem meg szaggatja adott frekvenciával, de változó kitöltéssel.
Ez asszem a leg tökéletesebb módszer az aszinkron motorokra, ahgol megmarad a nyomaték és nincs fokozott melegedés, miközben teljes tartományban szabályozható a fordulatszáma !
erre viszont nem találtam kapcsolást.
Gondolom, valami null átmenet érzékelővel egybe épített PWM szabályozó kapcsolás kellene, ami egy triakon keresztül kapcsolgatja a hálózati áramot !Ha jól tudom, akkor a triak csak akkor és addig van bekapcsolva, ameddig áramot kap a vezérlő lába,nem úgy mint a tirisztor, ami ha begyújtott, akkor bekapcsolva marad, míg meg nem szakad az áramkör.
Úgy olavastam, hogy kisebb motorokat 30-40 KHz-el, nagyobbaka pedig 10KHz-esl szoktak kapcsolgatni.
Ez a frekvencia simán előállítható egy 555-össel, már csak a vezérlését a szinusz hullámhoz való szinkronizálását kell megoldani.
A null átmenetet lehetne valami tranyóval érzékelni, ami pedig az 555-ös reset lábát, ezzel akkor tudja indítani a kapcsolagtást, amikor kezdődik a szinusz félhullám.
Ez még egyszerűbben tűnik a frekvenciaváltónál.Jól gondolom ?
Ilyen kapcsolást véletlen nem tudsz ?
Üdv.
-
Batman2
őstag
Sziasztok !
Egy kerti, kb. 800W-os, aszinkron szivattyú motor fordulatszámát szeretném zsabályozni, hogy csökkenteni lehessen a vízhozamát, mert túl nagy nyomást ad, kimosok vele minden növényt !
Utána néztem a dolgoknak, az egyik lehetőség a fázishasító, de az csak szénkefés, és univerzélis motorokhoz való, ehhez frekvencia váltó kellene, úgy láttam.
Kérdésem, hogy valóban nem oldható meg fázishasítóval, csak frelvencia váltóval ?
Ha igen, akkor tud e valaki egy nem túl bonyolult frekvencia váltó kapcsolás adni, hogy építsek egyet ?
Előre is köszi !
Üdv.
-
Batman2
őstag
Én TDA2040-eset használtam akkuról (bár nem autóban), még 3,xxV feszültségen is működött, csak azt vettem észre, hogy csökkent kicsit a hangereje és szolidan elkezdett torzítani !
5-6V-on, csendes szobában jól hallható hangerő mellett semmilyen plusz torzítást nem vettem észre.A TDA2050-es sem rossz, bár mintha picit csúnyább, zavarosabb lenne a hangminősége, de elvileg nagyobb teljesítményű valamivel, és mindkét IC "szólóban" tudja a megadott teljesítményt, nem hídba kötve.
Üdv.
-
Batman2
őstag
Áarmfelvétel feszültség függő !
pl. 12V-on (már ha megy ennyiről) 4-5A, de 40V-on csak 1A körüli.
4 ohmon nagyobb, 8ohmon kisebb az áramfelvétel (de a max. teljesítmény is)Külön szokták jelezni a zenei (dinamikus) és a szinuszos (állandósult) teljesítményt.
Általában a zeneit szokták elsőként megadni, ami itt 2x40W, a szinuszos csak az adatlapban szokott szerepelni.Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Kernel #46712 üzenetére
Igen, ez eszembe jutott nekem is, hogy a nyitott, mindössze ferrit orsóra elkészített induktivitás nagyobb veszteségekkel járhat, mint egy rendes E magos trafó.
Inkább a toroidra gondoltam, abból talán van megfelelő induktivitású és teljesítményű példányom is, az zárt magvú, ekkora induktivitás értéknél még viszonylag kevés drótot kell ráhúzni, az még meg is valósítható.Köszi a megerősítést !
Üdv.
-
Batman2
őstag
Egy flyback kapcsolást kéne megépítenem, amihez kellene egy 22 mikrohenris, 1:1 áttételű trafó !
Elkészíthetem e ezt a trafót egy 22 mikrohenris, szimpla induktivitásból, úgy, hogy azonos vastagságú drótból, azonos menetszámot húzok rá, szekunder gyanánt ?
Vagy PC tápból használhatóak e erre a célra a kisebb trafók ?
(100KHz-es frekvencián, egy LM2588-assal üzemelne a táp)
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48 #46296 üzenetére
Ez igaz, nem jutott eszembe, hogy oda is egy ugyanolyan diódát tegyek, ami ugyanakkora feszültségeséssel rendelkezik, így akkor jó kellene legyen.
Sok dióda van a kapcsolásban, direkt vettem 100db 1N4148-as diódát hozzá, így nem akarom átcserélni őket schottkyra.Köszi !
Üdv.
-
Batman2
őstag
A következő kapcsolással van a problémám:
Az lenne a funkciója, hogy egy modellvasúti fényjelzőnél világítson a piros jelzés, ha egyik vágányon sem szabad a haladás, vagyis mindegyik föld szála meg van szakítva, a jelzett kapcsolókkal.
A jelzés csak részben működik, ugyanis a piros megjelenik rendesen, ha egyik kapcsoló sincsen felkapcsolva, viszont nem alszik el, csak gyengébben világít a LED, ha felkapcsolom valamelyiket !
Míg megszerkesztettem a rajzot, már rájöttem, hogy valszeg a diódák szokásos 0,7V körüli feszültség esése okozza a problémát, vagyis a tranzisztor bázisa nincsen teljesen földelve, van rajta 0,7V körüli feszültség, így valamelyest nyitva van minmdíg, ezért világít a LED.
Kérdés, mit lehet ellene tenni ?Az a gondolatom, hogy a tranyó emitterére is teszek egy kisebb ellenállást, amivel egy virtuális föld pontot tudok kialakítani a tranzisztor emitterén, ami kb. egyenlő a diódák nyitó feszültségével, így a tranyó már teljesen zárva kellene legyen !
Ez a gondolat jó így, kivitelezhető ?Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48 #46277 üzenetére
Tudtommal 25kV a Magyar nagyvaasúti felsővezeték feszültség.
Azt olvastam hohgy a nagy vasút mentén 50kV-os táp hállózat fut.
Akkor erről a hálózatról veszik a 25kV-ot, az egyik fázis sínelésével, vagy pedig már az 50kV-os táprendszert ellátó extra nagy (több 100kV-os) feszültségű távvezetékek trafóinál kötik a szekunder egyik fázisát össze a földdel ?Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48 #46275 üzenetére
Ez mind teljesen igaz.
De akkor mi értelme az erőműben egyáltalán a csillagpontot is földelni, no meg létrehozni, mivel tovább már úgy is csak a 3 fázist vezetik, a csillagponttal kiképzett nullvezetőt nem ?
Csak védelmi földelés célból ?Azt csak a kisfeszültségű trafók szekunderéből hozzák újra létre a településeken, amit pedig végig vezetéken vezetnek, nem a talaj által.
Üdv.
-
Batman2
őstag
válasz
Lompos48 #46270 üzenetére
Igen, rendben, erről van mindenn bizonnyal szó, mivel a vasutvonalat 20KV-os távvezeték rendszer táplálta, amiről kb. 10km-enként egy vonal mellett elhelyezett trafóval állították elő a 3000V-os üzemi feszültséget. Ennek a trafónak a szekunderét nyilván úgy földelték ahogyan akarták és nyilván akkor így tették, hogy az egyik fázist földelték.
Köszi a tanítást !Üdv.
Új hozzászólás Aktív témák
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Milyen TV-t vegyek?
- Óra topik
- Energiaital topic
- Megvan, milyen chipet használ a Pura 80 Ultra
- Everest / AIDA64 topik
- Motorolaj, hajtóműolaj, hűtőfolyadék, adalékok és szűrők topikja
- Kazy Computers - Fehérvár - Megbízható?
- QNAP hálózati adattárolók (NAS)
- Linux kezdőknek
- További aktív témák...
- iKing.Hu - Apple 16 Pro Max - Natural Titanium - Új, kipróbált
- BESZÁMÍTÁS! MSI B460M i5 10400F 16GB DDR4 512GB SSD RX 6650XT 8GB Cooler Master MB600L Chieftec 600W
- BenQ PD-2700-U Monitor - Designer 4K 27"
- KATONAI ÜTÉSÁLLÓ!!! Getac S410 i5-6300u, G3: i5-8365u, G4: i5-1145G7
- IKEA (HAVREHOJ) tablet vagy laptop tartó
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged