Új hozzászólás Aktív témák
-
H-Zol
senior tag
válasz
soldi3r
#17599
üzenetére
mi 50-et sem 
, és sajnos itt csak két liter esett , hetek , lassan két hónapja csak a rettenetes meleg !!
Nállunk olyan napraforgó másfél hónapja volt , már megkezdték a betakarítást , a jövő hét elején én is megpróbálom , jó lesz ha lessz 2 tonna , de még az is gyanús !! -
#17599
soldi3r
veterán
Szakbarbár
#17598
soldi3r
veterán
válasz
Szakbarbár
#17598
üzenetére
Szerintem mi eszre sem vennek 35mm-t.
-
totron
addikt
válasz
ncc1701
#17591
üzenetére
Az éjszakák hosszabbak legalább már.
(#17588) H-Zol, a hektikusság a csapadékeloszlás egyenetlensége mellett a kiszámíthatatlanságát is jelenti szerintem, vagyis egyre inkább igaz az, hogy csak 1-2 nappal a jelzett időszak előtt lehet érdemben előre gondolkodni vagy még akkor sem. De mindegy is, mert úgy is tudjuk mi a valószínűbb.
(#17589) btraven, ez fa alatt mondjuk érdekes. Árnyékos-levélhujjtott területen nehezebben jön azért össze a beton.
-
#17594
ncc1701
veterán
hiperFizikus
#17593
ncc1701
veterán
válasz
hiperFizikus
#17593
üzenetére
Ma voltunk esztergomban a nyaralónál, ott van egy kiszáradt fenyő, eddig lesz@rtam, de az speciel kettétörött. Eső is volt rendesen ott is.
Maglódon eddig az utóbbi 3 este esett rendesen. De kéne még. -
Bacusuz
őstag
válasz
OPiiPO
#17582
üzenetére
Re poloska:
Nálunk elég sok van belőle mert a szomszédom egy játszótér ahol hatalmas eperfa van mely jópár poloskacsaládot ellát pont. Az eperfa pont akkor terem le mikor érik a paradicsomom így csak repülnek pár métert és meg is van a finom kajájuk.
Ebayról rendeltem Thai bazsalikom magokat de ahogy növekedett túl gyors volt és erős végül nagy nádszerű lett belőle és kiderült hogy indiai köles.
kép:
Olyan magasra nől kb mint a kukorica és akkor kezdett teremni kb mint a paradicsom és a termését imádták a poloskák.
Egy vödörrel gyűjtötttem be őket úgy hogy a főszárat a termésnél le tudtam hajtani a vödörig és párszor nekiütöttem a termést a vödörnek és egyszerűen belepotyogtak. Annyira szerették hogy rá sen néztek a paradicsomra. Lehet rendelek megint csalinak.
Ráadásul annyi magot hoz hogy simán lehet belőle következő években is ültetni.Továbbá olvastam hogy a büdőske avagy bársonyvirágot sem kedvelik de a rebarbara hasonlóan vonzza őket mint amit előbb írtam. Egy biztos az a köles azért különleges mert sok poloskát kis helyről lehet hamar összegyűjteni.
-
-
H-Zol
senior tag
válasz
ncc1701
#17585
üzenetére
Mi itt idáig a Dél Alföldön megúsztuk ( szerintem a rovarok , poloska is megsült
)
Még idáig szép a paradicsom , paprika stb , ami nem bírta a cseresznye levele , azt hiába locsoltam ( 4 különböző fajta fa ) , a felső levelek megperzselődtek és lehullottak !
A porszívó jó ötlet , már emlegetem az asszonynak -
soldi3r
veterán
válasz
ncc1701
#17581
üzenetére
Gyapottok-bagolylepke. Nemreg jartam en is utana. Okorszivnel 100%, San Marzanonal 50+% a veszteseg. Elobbit a hetvegen en is kivagtam, elastam. Jovore mar nem is vetem. Helyette Balkonstar, Ace 55, Bolíviai vadparadicsom kozul lesz valamelyik.
Nemetorszagban elvileg a paradicsomra is engedelyezett a neem olaj, jovore kiprobalom. -
#17580
Essejó
veterán
Stylewars_kp
#17579
Essejó
veterán
válasz
Stylewars_kp
#17579
üzenetére
Ja, valami jó kis Üveg meggy.
-
Essejó
veterán
Kajsziból legutóbb két éve főztem lekvárt, kicsit elnéztem az adagot és sok pektin ment bele, mondhatni késsel jól vágható lett.
Tavaly új kecóba költöztünk, itt csak a tavaly cserépből kiültetett füge csemete van mint gyümölcs, már 4 db beérett rajta. Amit megettünk, de van még egy rakás éretlen is, ami talán még beérik, ez az első termő éve. Illetve júniusban kaptam egy Babits füge ágat, már jönnek a gyökerei, de az még pár év míg termést hoz.
Bár van aki a paradicsomot is gyümölcsnek nevezi, na abból vagy 10 kilót már megettünk a kertből. -
Essejó
veterán
válasz
Z.É.T.
#17552
üzenetére
A paradicsom levél ázalék az rovarok ellen jó, enyhén mérgező, mint a zöld paradicsom is. Azért tiszta haszon, hogy a savanyitás lebontja, különben nem mehetne a csalamádéba.
A mészhidrátos beöntözés inkább megelőző jellegű, ja és a paradicsom mellett a paprikánál is működik. -
H-Zol
senior tag
válasz
soldi3r
#17550
üzenetére
Nállunk is most kezd érni ( hullani ) a Vilmos körte , kukacos tényleg , de ahogy nézegettem olyan 30-40% jó lessz , nállam szokás szerint megbolondult , sok levelet elhullatott , újra virágzott ( de azon már nem lessz termés ) és új leveleket hozott , egy egy ág végén , de ezt szinte minden második évben megcsinálja 20+ éves fa !
Amúgy rogyásig van rajta körte , már egy ág is letört a nagy súj alatt ! -
soldi3r
veterán
Telen ujragondolom a permetezesi naptaram. Itt-ott mar ertelmes aron elerhetoek a bio permetszerek, be kell iktatni a kemiai vedekezesek koze azokat is. Kortenel mospilant pl evente egyszer lehet fujni, az iden nagyon keves volt, de a szilvanal es az almanal sem sok a 2.
-
Z.É.T.
őstag
válasz
Dorian
#17554
üzenetére
Máskor sok a polos?
(nálatok nincs intenzív mg terület, úgy elvileg kevésbé vagy érintett, nálunk van ugyan erdő is a közelben, de javarészt szántók vesznek körül)Tetveket - incl. vértetű - idén azonnal felzabálták a katicák, egyedül a rózsáknak kellett 1-2 hét is, mire megtisztultak. Rózsabogár is negyede-tizede volt a tavalyinak, ennek az okát nem tudom, első tippre több természetes ellensége költözhetett be a kertbe. (sünök, vakondok, parazitoid darazsak, madarak, stb)
-
Z.É.T.
őstag
válasz
soldi3r
#17550
üzenetére
Hmm, ez érdekes. (SM)
Paradicsomos caoportokban is az érzékenyebb fajták között emlegetik.A problémamentes idén ő lett
https://biokiskert.hu/bio/gelbe-johannisbeere-vadparadicsom-bio-vetomag/Csepegtető nálam nagy kérdőjel, elvileg a bogyórepedést megelőz(het)i, cserébe a gyökerek nagyon közel maradnak a talajfelszínhez. Ha tennék csepegtetőt, valószínűleg távolabb a tövektől és árokba. (de nem teszek, mert kvázi vetésforgózom, sosem fog például ugyanoda kerülni monokultúrás paradicsom két egymást követő évben, a biodiverz "szigetüzem" még kérdéses)
-
Dorian
félisten
Nálam idén meglepően nagyon kevés kartevő volt, minimalis tetű 1x a paprikan, es minimalis poloska a paradicsomon. Azok is kiszemeltek egy tövet, es azt eszik. Meghagyom nekik.
Bezzeg a cseresznyet tavasszal lezabalták a rigók es a rózsabogarak. Igaz mi is ettünk belőle azert bőven.
Meg persze hangyak ellen bekentem a fügefa töveit gyantaval most a rigok meg a darazsak zabalnak bele... -
-
soldi3r
veterán
válasz
Z.É.T.
#17548
üzenetére
A san marzano nalam jobb, mint pl az okorsziv. Abbol iden nem fogunk enni, elrohad mind, jovore abbol egyet sem rakok. Melyiket nem bantjak a lepkek?
Viszont a csepegteto ontozest kiepitem hozza.#17549H-Zol, Olyan vilmoskortet meg nem ettem iden, ami nem volt kukacos.
#17551Essejó, Kalcium, de ilyen melegben nem tudja felvenni csak permetezve.
-
H-Zol
senior tag
válasz
soldi3r
#17545
üzenetére
A paradicsom nállunk megvan , szépen terem , pedig egyszer sem fújtam , de az almát , próbáltam 4 irányított fujasal és mégis nagyon sok a férges , de van sok jó is , úgyhogy a tavaji 100% kárhoz képest fél siker ! De most néztem friss rajzás figyelőt és 100 darabon felül van Alma , Szilva , Keleti gyümölcs moly
-
Z.É.T.
őstag
válasz
soldi3r
#17545
üzenetére
Izgalmas téma!
Csak néhány megfigyelés részemről (permás kert kialakítása, megfigyelési és hangolási szakaszában vagyok)Egy részen van ~50 tő paradicsom kvázi monokultúra (+4 féle hagyma a tövek között)
Ez 12 fajta, a helybe vetett 18 féléből, 6 fajta nem kelt ki, vagy azonnal megették a csigák.
Ebből van egy, ami egyáltalán nem érintett a gyapottok bagolylepke által, némely 10% alatt, a többi 30-50% között. Sorközökben szalmástrágya, annak tetején és körülötte szalmamulcs van, nincsenek felkötve a folytonnövő fajták sem, futnak szabadon. Amelyik nagyon (értsd: nagyon nagyon nagyon) bokrosodott már az elejétől fogva, azokat kissé megritkítottam, a legtöbb kacsolva sincs, illetve ezek is csak az első időkben. (ez egy ilyen próba-év, mert nem volt elég időm az adott időszakban eleget foglalkozni vele és beszéltem már olyanokkal, akik így termesztenek, gondoltam, akkor itt az ideje összevetni a tavalyi nevelős, hónaljazós, felkötözős évvel)Tavalyi vs idei termésátlag 100% vs ~75% (mínusz bagolylepke, ami idén több, mint tavaly)
Ami drámai mennyiségű idén nálam, az a poloska. Sajnos 40 facsemete (smaragd) éppen idén akkora, hogy már sem a tányérnyi levelek mennyisége, sem a fák magassága miatt nem lehet mechanikusan gyéríteni, a petetelepeket időben felszámolni, valamint a környező földeken korábban volt aratás, ez is hozzá tehet.
Szerencsére nem vagyok finnyás, így a kb 30-60% szívogatástól érintett paradicsomot simán elfogyasztjuk, egy kivétellel (bio San Marzano*) a kifehéredett részek eltávolításával.
A fajtaazonos paradicsomok idén jelentősen finomabbak. Az érés megindulása óta ebben a hőségben is csupán hetente - ötnaponta egyszer kapnak vizet, nem sokat, a tövektől 30-50cm-re.
Tény, hogy "piacos" küllemű gyümölcs kifejezetten kevés van idén. (10% alatt)
*A San Marzano rendkívül érzékeny, egyedül ennél a fajtánál fordult elő csúcsrothadás (hőség, gyenge tápanyagfelvétel) és ezeket viselte meg a polosok támadása is.
Ja, árnyékolás sincs egyik felett sem, megoldották a levelek. És kizárólag azokat a leveleket, levélnyeleket távolítottam el, amelyek már teljesen leszáradtak. (tavaly kb az első pötty, az első sárgulás, vagy bármely rendellenesség észrevételekor pánikszerűen csipkedtem le őket)Konklúzió: kisebb mennyiségű, ízgazdagabb, talán ellenállóbb paradicsom lett a jutalma annak, hogy nem csináltam vele semmit.
(magvetésnél Mikorrhiza ment a magok köré a földbe)Kiegészítő tapasztalat:
Egy részen van egy kifejezetten biodiverz terület, Gyulai Iván féle "megy minden, majd lejátsszák egymás között", nem tudom, hogy ezért, vagy csak a félreeső rész miatt, de ott a 4 tő paradicsom érintetlen a kártevőktől, két dologra figyeltem:
1. gyomnövény nem érintkezhet a paradicsom egyik részével sem (vektor)
2. Gyomnövény nem magozhat felJövőre nagyobb biodiverz rész lesz és meglátom, hogy tényleg ennyire jól működik, vagy csak véletlen volt ez így.
Ui.: akik piacra dolgoznak, nem volt szándékomban triggerelni, ez más történet. Akik viszont magról vetnek, nem palántáznak és nem sajnálják a magot (esetleg maguk fogják saját termésből) és nem a termésmaximalizálás a céljuk, talán érdemes egyszer megpróbálni így is.
-
H-Zol
senior tag
válasz
mokus1
#17537
üzenetére
Én megpróbálnám az ifiújítást [link]
Évekkel ezelőtt egy öreg kajszín fámat , ketté tört egy nyár végi vihar , minden ágát levágtam , három karnyi vastag ág maradt meg ( ki akartam venni , de elmaradt ) és tavasszal tele lett hatásokkal , abból neveltem ágakat , és mai napig megvan 40 + éves !! -
User_2
tag
válasz
soldi3r
#17545
üzenetére
kb 3-4 hete turnézott nálam egy énekes madár, elég kicsi volt és elég sokat dumált. nem tudtam nem észrevenni.
kb 2 napig volt itt.gondolom addig maradt, amíg volt szilvamoly a szilvafán.
azóta sajnos nem hallottam felőle, másik énekes madarat se. csak verebek vannak, akik arra a 6 tő napraforgóra jönnek.
rigó is eltünt, hogy már nincs annyi földből kihúzható giliszta.amióta ezt a szilvafa ágat észrevettem, próbálok a rovarokra másképp gondolni.
ha nincsenek rovarok, pl méh, fülbemászó, darázs meg pókok (ezeknek a nevét ismerem fejből) amiket az énekes madarak ehetnének, akkor énekes madár sincs, viszont van szilvamoly, van káposztalepke.
szóval valahogy a rovarok számát kellene növelni, hogy el tudjak tartani egy énekesmadár párt.
nagy kihívás ez egy kertesház kertjében.
-
soldi3r
veterán
válasz
Z.É.T.
#17536
üzenetére
Sok zoldsegnel mukodik a gyakorlatban, hogy nem nagyon kell vele foglalkozni, szinte csak tisztan tartani. Viszont felenk pl iden az paradicsomot sem eszik, aki nem fujta le bagolylepke ellen a novenyt. En eddig a termes kb 2/3-at dobtam ki.
De ahogy olvasom, masok sem jartak feltetlen jobban.
-
-
-
mokus1
addikt
sziasztok!
Szerintetek egy kb 4-5m magas gyümölcsfa nagyjából 6m átmérújü lombozattal ( ha lehet annak nevezni) teljes kivágása, elszállítása mennyibe kerülhet budapesten?
Sajnos van 2 barackfánk ami 2 éve halodikliksemmi termést nem hoz, így ültetnénk a helyére valami mást.
Mi az ami megmarad? Meggy,cseresznye van az marad és terem is.
Nekem a füge fák nagyon tetszenek ezt tenném a naposabb helyre, van egy kicsit árnyékosabb oldal, oda szilvát gondoltunk. Mi az ami még megmaradhat? -
Essejó
veterán
válasz
totron
#17492
üzenetére
Amikor valaki mondja, hogy nincs étvágya és csak csipeget mint egy galamb. Mindig eszembejut, hogy egy galamb a saját sulyának a kétszeresét képes egy nap elcsipegetni.
Egy seregély csapat azért ronda munkát képes a gyümölcsösben végezni. Nem véletlen voltak a szőlészetekben a karbid riasztók.
Ifjú koromban még lehetett úgynevezett seregély patront is venni. Valami rém nagyot durrant. -
totron
addikt
válasz
Dorian
#17523
üzenetére
Nem a műtrágya irtja ki a talajéletet, hanem a szerves trágya hiánya.
Ez nem igaz, uram. Egy gyenge talajt újból és újból fel tudsz turbózni szervessel, kérdés, hogy mennyire rentábilis. Műtrágyával viszont azt csinálod, mintha repülőgéppel 'dugóhúzóba' kerülnél. Nem mindegy melyik van.(#17524) f4lcon, nem lehet nem nagy egészben nézni. A beérkező vizekre vagy bármilyen módon kifele való hivatkozás fals. Nem azt mondom, hogy fakírokként aludjunk deszkapallón, de a folyamatot attól még láthatjuk: azért tartunk itt - és fogunk egyre jobban - mert nem akarjuk látni a jóvilág végét.
akkor ez nem fordul elő,
De, csak a folyamat időbeni időbeni íve akkora, hogy nem vagy köteles törődni vele - gondolod te. A biokémiai folyamatok egyirányú mivolta attól még áll. -
Brandynew
őstag
válasz
f4lcon
#17528
üzenetére
Ugyanazt mondjuk: nehezen mosódik ki, ezért egyre több lesz. Ha nem teszed oda műtrágyával, nem gyűlik fel egészségtelen mértékben.
Valóban van tapasztalat a nagyüzemi gazdálkodásból, hiszen látjuk azt, hogy mit nem szabad csinálni. A nagyüzemi gazdálkodás élettelenné tette a termőföldeket, ha nem műtrágyázol egy szántőföldi földbe vetett növényt, esélytelen, hogy jó legyen a termése.
-
válasz
Brandynew
#17527
üzenetére
a talaj foszfor tartalma azért nő, mert évente 5-7 centit vándorol lefelé, azaz nehezen mosódik ki
ha megfelelő összetétellel műtrágyázol, akkor ez nem fordul elő
tehát mint mindent, ezt is ésszel kell csinálni, van már tapasztalat a nagyüzemi gazdálkodásból úgy 70 évnyiettől függetlenül 2019 óta kétszer hozattam marhatrágyát a kiskertbe én is, nem vagyok műtrágya-függő.
-
Brandynew
őstag
válasz
f4lcon
#17526
üzenetére
Az ásványi részecskékhez kötődik a foszfor, pont emiatt nő minden műtrágyázással a talaj foszfortartalma. Ez tápanyag-antagonizmushoz vezet, ami azt jelenti, hogy más tápanyagok felvételét nehezíti meg (pl. cink és vas), így újabb műtrágyázás fog kellenni, mert gyakorlatilag túl kell adagolni a tápanyagokat, hogy képesek legyenek elegendő mértékben hozzájutni a növények.
Ez a túladagolás és az egyre nagyobb mennyiségben jelenlévő foszfor a talaj mikrobiális közösségeit rombolja, és a talajstruktúrát rontja (tömörödik).
Összességében a műtrágyázás a legrosszabb dolog, amit el lehet követni egy kerttel, nincs egészséges mértéke, és felesleges, mert sokkal hatékonyabb módszerek léteznek.
-
Brandynew
őstag
válasz
Dorian
#17523
üzenetére
A probléma azzal van, hogy a műtrágya célzottan, nagy mennyiségben tartalmaz tápanyagokat, és ezeket nem szerves formában.
A felhalmozódó tápanyagok (különösen a nitrogén és foszfor) toxikus környezetet hoznak létre a talajban, és a talaj pH értékét is felborítják. Az ingadozó pH érték nem a növények és a mikroorganizmusok barátja.
Felhalmozódik továbbá a só is a műtrágyák miatt, ami a növények vízfelvevő képességét rontja, így többet kell öntözni, ami nálunk amúgy is egyre nagyobb probléma a száraz évszakok miatt.
Különösen a nitrát tartalmú műtrágyákra jellemző, hogy csökkenthetik a talaj szervesanyag tartalmát, ami közvetve talajtömörödéshez vezet, ami pedig csökkenti a vízbefogadó képességet, rosszabbá válik a légcsere, nehezebben fejlődnek a gyökerek, nem fogják tudni felvenni a növények a szerves tápanyagot stb.
És akkor itt kanyarodunk oda vissza, hogy már csak a növények számára könnyen elérhető, jól oldódó műtrágya révén fog bármi is fejlődni a földben.
-
válasz
Brandynew
#17520
üzenetére
annyit tennék hozzá, hogy talán itt is leírtam már: ha már ennyire nagy egészben nézzük, akkor figyeljünk arra, hogy a Duna fél méteres vízszint csökkenése ami az orsztrák és német vízgyűjtőn összeszedett vízből ered jórészt, millió köbméterekkel csökkenti a talajvízszintet (gyak. "elviszi magával") ennyit egész évben nem locsol ki Budapest és az agglomeráció kútból.
személy szerint nyilván érintett vagyok, tehát nem fogok érvelni a "mindegy, de legalább zöld" mellett, hiszen én azt szeretem, ha mezítláb a pázsitra lépni olyan, mintha egy puha perzsa szőnyegre lépnék. a muhar, a tarack meg az összes egyéb gyomnövény soha nem lesz ilyen, mindegy, hogy hogyan nyírom. tudom, hiszen a kertem mögött van még nettó 400 m2 ahol nincs locsolás, nincs gyomirtózás, nincs tápanyag visszapótlás - tehát van mihez hasonlítanom. aki csak nézi a kertet, annak lehet mindegy, csak legyen zöld, én aki használom is a gyerekkel, én szeretem, ha puha, ha kényelmes.
ennyi erővel arról is vitatkozhatnánk, hogy miért vesz valaki nagy autót, nagy házat, vagy bármiből nagyobbat, mint a szükségletei, hiszen a kisebb "bármi" az kisebb környezet terheléssel jár.
-
Dorian
félisten
válasz
Brandynew
#17520
üzenetére
Amúgy a műtrágyával addig semmi baj sincs amíg az csak kiegészítés és szerves trágyát is kap a talaj. Nem a műtrágya irtja ki a talajéletet, hanem a szerves trágya hiánya.
"egy hosszú évek alatt élettelenné tett földet"
Na igen. A szüleim mindig elképednek, hogy nálam milyen a veteményes, mekkorák a növények meg a termés. Persze a saját kertjükben alsó hangon 40 éve megy a műtrágya majd megoldja, és a gazoljunk, kapáljuk fel folyamatosan mindent -
Brandynew
őstag
válasz
totron
#17521
üzenetére
Igen, sajnos aki a régi iskolában tanult, és már élettelen a földje, az nem fogja hirtelen megtanulni a valódi kertészkedést, hanem továbbra is a könnyen elérhető műtrágyával mérgezi a növényeit és saját magát. Meg az eleve hátrányból indul, egy hosszú évek alatt élettelenné tett földet nagy energiabefektetés élővé tenni, és az átmeneti időszakban gyengélkedni fognak a növények.
-
-
Brandynew
őstag
válasz
totron
#17517
üzenetére
Kicsit más megvilágításba helyezném a kérdést:
A muhar egy Ázsiából származó, eredetileg takarmányozásra használt invazív faj, akárcsak az utóbbi néhány évben nagyon drasztikusan terjedő betyárkóró, az őshonos fajokat nagyon hatékonyan irtják ki maguk körül.
Ha meghagyod a kertedben, azzal az a gond, hogy hozzájárulsz a terjedéséhez, ezzel pedig a biodiverzitás további csökkenéséhez.
Azzal nincs semmi gond, ha valaki a saját szintjén irtja ezeket a növényeket, és rendben tartja a kertjét.
A gond akkor van, ha valaki ivóvízzel locsol és nem gyűjti az esővizet. Meg akkor, ha valaki műtrágyát alkalmaz, hiszen az teljesen élettelen talajt fog kialakítani, néhány év után gyakorlatilag mindegy, hogy az illető poliszterolban vagy valódi földben nevel füvet (és más növényeket), mert csak a műtrágya fogja azokat életben tartani, nincs talajélet. (A gyomirtóról és talajfertőtlenítőről nem is beszélve.) Tehát ez nemcsak káros, hanem nagyon költséges is. A talajélet legyen rendben, legyenek ott a szükséges gombák és baktériumok, amelyek biztosítják a tápanyagok lebontását és felvételét a növények számára. Ha a talajélet egészséges, akkor a növények természetes módon, fenntarthatóan fejlődnek. A fűnek erős, hosszú gyökérzetet kell nevelni, és akkor nemcsak a gyom lesz kevesebb, de locsolni is elég ritkábban.
-
totron
addikt
válasz
#57626858
#17514
üzenetére
Nem hoztam összefüggésbe öntözéssel, a mi üres parcelláinkon a zöld túlnyomó részét muhar teszi ki minden évben, természetes esőzésen kívül pedig nem kapnak azok a talajok semmi folyadékot. Kamillamező-fázis is van. Aztán persze betárcsázódnak ezek.
Ha bárhova - bármilyen, számunkra idegen vidékre elmész - a mennyiségi növényzet sehol nem mesterségesen életben tartott, mi se akarjunk ilyesmit. Az élelmiszer-termesztés nyilván más tészta. Azt hiszem kiegyezhetünk abban, hogy a gyep nem oda tartozik. A funkcióját betölti muharral is.
-
jilian
addikt
Te miről beszélsz ember?
Honnét a jó bubánatból szeded össze a feltevéseidet?
A képekből amiket az ember belinkel?Még soha nem öntöztem a kertet...képzeld a kertem 11 óráig teljes árnyékban van a déli órákban a fák árnyékolnak...de nem fogom képekkel publikàlni úgy is jó a képzelő erőd...
Mindenki úgy gondozza a kertjét ahogy az neki megadatik.
Ne próbálj már egy elvileg szakmai topikban prédikálni.Jöttem, kérdeztem, megkaptam a választ, megyek is.
Te meg zsörtölődjél csak tovább.
-
User_2
tag
cseresznye és bármilyen fa helyett tehetsz oda épített lugast, petgolát is, amire fölmászhat gyorsan növő paradicsom, uborka, futóbab is.
és csak olyankor van levele, árnyéka, amikor a meleg és árnyék miatt arra nagyob szükség van.
meg vannak más lugasra mászó relatíve kis gondoskodást igénylő futónövények is. pl loncfa is lehet, az jól illatozik.
ha az árnyék a fontos érdemes több fajból összeválogatni, hogy ha esetleg az egyik kevésbé ledsz életképes a másik növény még mindig tud majd árnyékot adni. -
Dorian
félisten
-
totron
addikt
válasz
#57626858
#17507
üzenetére
Nem hiszek a tekintélyelvűségben, nagyon nem (aminek látni akarod talán az ilyen felhorkanásokat). Ennek ellenére ez itt nem véleményes téma, van, hogy nincs felmentő körülmény. Emberek, nézzünk már körül! Hány helyen van komoly vízkorlátozás? Mi itt, magyar honban egy csudás kis buborékban élünk (még). Nem saját ügy egyetlenegy ilyen elképzelés sem, ellenkezőleg: közös problémává lesz. Hányszoros vizet is kíván a vágyott fű egy muharhoz képest? És igen, itt, ezen a ponton egy gyomnövényt propagálok. Mekkora is a talajterhelése az alkalmazni kívánt/ajánlott vegyszereknek? Adjuk már össze, hogy ha mindenki sajátjának érzi az igényét, nem törődve a kimenetekkel, akkor milyen hamar jön el a szar és milyen mértékben jön el és akkor mi alakul, ha túllátunk a káros konvenciókon. Mi módon, mekkora időtávon, mekkora svunggal is hat mindez vissza ránk? Eddig ugye "mindegy" volt, mert az erőforrások eltakarták az ostoba célokat (ne sértődjön meg senki). Most, hogy egyre inkább szorul a hurok, felszínre kerül ez is. Ne húzzunk 21-re lapot. Edukálni kell, de az meg nem egyenlő a buksisimivel.
Jó a saját példád, de nem értem hogy párhuzam ez most, te gondozással veselkedtél neki, nem szerekkel. Béke van, meg minden, de gondolkodjunk már el, az ideje éppenhogy itt van.
-
rwin5
őstag
sziasztok,
van egy viszonylag nagy terület a házunk udvarán, ahol nincs fa, kb, 5x5 méteres terület.
Viszont ott fut a szennyvízcsatorna és a vízvezeték egy nagyon kicsi része is.
Szerintetek erre a részre buta ötlet gyümölcsfát telepíteni? 1 db cseresznyefán agyalok, mert annyira melegek a nyarak itt az alföldön, hogy kéne valami oda, de nem tudom ezeknek a gyökere (vagy bármilyen fának) mekkora kockázattal járhat?
Korábban volt itt több fenyő is, de tudtommal a fenyőnek nem lefelé törő gyökérrendszere van, hanem inkább ilyen felszíni.bárkinek van erről tapasztalata, véleménye?
-
jilian
addikt
Köszönöm.Látom kapok hideget -meleget....hát kinek mi a szép, és mit tesz érte legyen a saját problémája.
Nos aki itt arra gondolt hogy repülőről akarok permetezni az téved. Én is ellene vagyok a vegyszereknek de sajnos az időm nem engedi, hogy szállanként babusgassam a füvet.Igen sajnos rossz szót használtam, elnézést. (mindenölő)
Ellenben amit anno kaptam még az obiban azt is kicsi kézi spricelőbe töltöttem és csak oda fújtam ahol kellett. Hogy maga a növény szívja fel.
De ezzel amit a képen láttok nem tudtam mit kezdeni és gondoltam hátha van valami ami "mindenre" jó. -
totron
addikt
válasz
#57626858
#17503
üzenetére
Adja alá a lovat. Sokan addig mennek amíg az eredeti, téves elképzelésüket alátámasztva nem látják. Ettől még az az elképzelés nem lesz jó. Van, hogy a szemléletváltás súrlódással jár. Nem cél, hogy rossz embernek érezze magát, de meg kell érteni amit meg kell érteni.
-
válasz
jilian
#17493
üzenetére
a "mindenölő" a füvet is irtja
vannak kétszikű irtó szerek, kis kiszerelésben a Gyomstop például
ezzel permetezve még mindig megmaradnak az egyszikűek (a képeken a pirók ujjasmuhar látható) azokra fiatal, pár napos 2-3 leveles állapotban hat a Puma nevű szer, de itthon nem kapott szabadforgalmi besorolást, viszont ausztriában igen, így a Neusiedl am See-i OBi-ban a polcról levéve kapható.
ami még egyszikű, és a Puma sem viszi, az a tarack és az egynyári perjék (arról ismerni fel, hogy nagyon alacsonyan, 3-4 centisen kalászolnak) ezeket kézzel lehet eltávolítani addig, amíg nem szaporodtak el teljesen. ha már igen, akkor talajcsere és újrafüvesítés
mi 50-et sem 
, és sajnos itt csak két liter esett , hetek , lassan két hónapja csak a rettenetes meleg !!
Olyan magasra nől kb mint a kukorica és akkor kezdett teremni kb mint a paradicsom és a termését imádták a poloskák.
)
Szerencsére nem ipari termelés, csak háztáji.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
)
Új hozzászólás Aktív témák
- Kezdő Gamer PC-Számítógép! Csere-Beszámítás! I5 7500 / GTX 1050Ti / 16GB DDR4 / 128SSD+1TB HDD
- Samsung Galaxy A36 5G / 6/128GB / Kártyafüggetlen / 12Hó Garancia / BONTATLAN NULL Perces
- GYÖNYÖRŰ iPhone 13 128GB Starlight -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3437, 100% Akkumulátor
- Gamer PC-Számítógép! Csere-Beszámítás! R7 2700X / GTX 1080Ti / 16GB DDR4 / 512 SSD!
- HIBÁTLAN iPhone 15 Pro Max 256GB Black -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3495, 91% Akkumulátor
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest