Új hozzászólás Aktív témák
-
#12804
Stauffenberg
nagyúr
Stauffenberg
nagyúr
Megpróbálom dióhéjban összefoglalni ezt az egész "copyright" dolgot, sok mindenbe nem megyek bele, csak abba, hogy érthető legyen. Sokszor amúgy szellemi alkotásokból élő szerzők sincsenek tisztában még az alapokkal se. Lehet itt-ott nem lesz kellően jogásznyelvű (nem vagyok jogvégzett ember), de anno az egyetemen ezeket belénk verték, hogy alkotóként értsük ezeket.
Copyright:
Ez a szerzői jogokat jelölő kifejezés, de a szerzői jogok egy nagy rakás törvény összességét jelentik (ezért használok rá többesszámot). Amire a köznyelv használja ezt a kifejezést, az általában a szabad felhasználás tilalmát jelenti, de ez nem kicsit, hanem nagyon félreértelmezése a szerzői jogoknak és érdemes különbséget tenni szellemi tulajdon és felhasználási jog között.
Szellemi tulajdon:
A szerzői jogok lényege a szellemi alkotások és szerzőik hozzájuk fűződő jogainak szabályozása és védelme. Itt is van különbség szerzői jog és iparjog között (minket most a szerzői jog érdekel), de az elv ugyanaz. A szerzői jogtulajdonlás automatikusan jár a szerzőnek, arról lemondani vagy átruházni nem lehet (szóval az alkotást és a szerzőt szorosan összeköti, elvenni nem lehet). Ezért mondtam azt korábban, hogy nem létezik "nem copyright" tartalom (kivéve ha a jog által értelmezhetetlen a szerző, például állat, volt már erre példa). Szóval minden tartalom, szellemi alkotás eleve "copyright".
Felhasználási jog:
Na ez az, amiről inkább beszélni kéne, amikor copyright tartalmakat emlegetünk. A szerzői jogok védelme azt jelenti, hogy a szerző joga dönteni a szellemi alkotása felhasználása felől (felhasználási feltételek, licenc). A szerző dönthet úgy, hogy teljesen tilt mindennemű felhasználást, dönthet úgy, hogy a felhasználási jogot átruházza bizonyos feltételek mellett. Kérhet érte pénzt, adhatja tök ingyen, támaszthat feltételeket azzal kapcsolatban, hogy az alkotását csak változatlan formában lehet felhasználni, vagy esetleg át lehet írni, megszabhatja, hogy kér-e szerzőre utaló forrásmegjelölést vagy még ezt sem. Megszabhatja, hogy nem kereskedelmi (non-commercial, non-profit) célra ingyen használható, míg kereskedelmi (commercial, for-profit) felállásban tiltott vagy azért már pénzt kér. Lehet időbeni korlátokat szabni, mondjuk csak 2 évre adod át a felhasználási jogot, vagy örökre, dönthetsz arról is, hogy akire átruházod az kizárólagos haszonélvezője, vagy fenntartod a jogot, hogy másra is átruházhasd. Lehet ezt még cifrázni további lehetőségekkel és ezeket mindenféle kombinációban alkalmazni.
Ezért mondtam azt, hogy a szerzőnek a szellemi alkotásához való tulajdonjoga nem ruházható át, csak a felhasználás joga. Így például a munkaviszony alatt (pl: filmforgatáson dolgozol) az alkotásod esetén csak a felhasználás jogát adod át a megrendelőnek/stúdiónak/kiadónak. Attól még a saját belerakott munkád a te szellemi tulajdonod marad (ezért is pörög a mozifilmek végén az a rengeteg név). Ez nem jelenti, hogy te nem lehetsz korlátozva a saját szellemi alkotásod felhasználását illetően, hiszen azt átruháztad.
Fair-use, idézés:
A szerzői jogok sem adnak teljes korlátlanságot abban, hogy a szerző döntsön a felhasználás jogáról, itt jön képbe a fair-use. Ide tartozik például az iskolai felhasználás vagy az idézés szabályai szerinti felhasználás (az iskolai felhasználás is az idézés szabályait köteles betartani). Egy Youtube videóban például felhasználhatsz nem szabadon felhasználható tartalmat akkor, ha a saját alkotásod arra reflektál, hozzátesz és csak indokolt mértékig idézi az eredeti művet. Például egy filmkritikában idézhetsz jeleneteket a filmből, de csak célhoz kötötten, ha beidézed a fél filmet, az már túlmutat ezen. De még egyszerűbb megérteni ezt a mémekkel: Van egy eredeti alkotás, de a mémek már azok átdolgozásai, mely a mémek szerzőinek saját gondolatára épül, reflektálva az eredeti műre. Fontos, hogy az idézés csak saját gondolatok alátámasztására, kiegészítésére, megjelenítésére alkalmas formájában fair-use. Viszont ez a szerzői jogok egyik legnehezebb területe, tele gumiszabállyal és sokféle jogértelmezéssel. A Youtube lelőhet ilyen videókat, ha úgy érzi nem teljesen egyértelmű, hogy betartottad-e a fair-use szabályait, amik eleve gumiszabályok.
Felhasználó kötelessége:
Találsz egy jó zenét, beletennéd a videódba, mit kell ilyenkor tenni? A törvény abból indul ki, hogy a felhasználó minden esetben a jogtulajdonostól beszerezte a felhasználáshoz való engedélyt vagy meggyőződött arról, hogy a felhasználáshoz neki joga van (pl: szabadon felhasználható a tartalom). Szóval neked, mint videósnak vannak kötelességeid ezen a téren. Ha nem tudsz róla meggyőződni, hogy szabadon használhatod-e, inkább ne használd.
[ Szerkesztve ]
Tuninger