Új hozzászólás Aktív témák

• #21653 vzozo senior tag GeeForGolf #21519

  Új Válasz 2021-05-07 18:55:09 #21653

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  vzozo

  senior tag

  válasz GeeForGolf #21519 üzenetére

  Nnna, túlvagyok néhány céges és privát deadline-on, kevesebb a stressz. Nekiállok újra összeszedni a gondolataimat USA ügyben. Nem csak a tiedre reagálok, hanem úgy általában.

  Healthcare: itt most csak a német példát tudom felhozni, nem tudom hova romlott / javult a magyar helyzet (főleg, hogy kb. 20 éve láttam utoljára állami ellátást, alkalmazottként már magán EÜ-t használtam céges juttatásként.) Szóval elvileg Németország az kb. a nyugati szociális hálós kánaán, nemde?

  Havi 1000 euróért állami biztositottként (nem privát!) ezt kapjuk, München és környéke (tehát nem vidék, de ha arról van szó, akkor persze autóba ülünk messzebbre is menni, csak legyen végre ellátás)

  - Alapvetően telefonos lerázás, időpont a gyerek- vagy háziorvoshoz is alsó hangon egy hétre előre. Igen, megtanultuk, hogy hazudni kell ha ellátást akarunk. Minden esetben 40 fokos lázunk van és a halálunkon vagyunk. Igy talán másnap, szerencsés esetben aznap várólistán (menj oda, és talán sorra kerülsz) tudnak fogadni. Mindezt úgy, hogy alapvetően nem vagyunk betegek. Én 9 éve élek itt, 1x voltam beteg, de akkor nagyon (tüdőgyulladás).
  - Szakorvosi rendelésen több hónapos várólista, extrém esetben fél év (hadd ne ragozzam, hogy egy kisgyereknél, ahol bármi probléma van, mennyit számit az időban elkezdett terápia)
  - Rengeteg "ingyenes" tétel igazából fizetős, ilyen-olyan regisztrációs meg önköltségi dijak, 5-50 euróig / alkalom
  - Aztán azok a tételek, amiket a biztositó egyszerűen visszadob. Most küzdünk egy kb. 400 eurós gyógytornász tételen a gyerek számára, nem fogják kifizetni. Hiába volt rá orvosi pecsétes beutaló, hiába mentünk szakemberhez, hiába ajánlotta a védőnő (Hebamme), állitólag valami certifikációja hiányzott az emberünknek. És azt nekünk kellett volna tudni, mi? Hát akkor ez benyeljük
  - Terhesgondozás egy vicc, mélyen zsebbe nyúlós, és mindkét gyereknél (ha éppen úgy jött ki a lépés) mentünk magyar privát rendelésekre is. Igazából a német rendszer kb. a természetre bizza ezt a témát. Ez legalább "ingyenes", cserébe még a XXI. században is rengeteg sérült gyerek látja meg a napvilágot, pedig ezekre mind van már szűrővizsgálat...
  
  - Fogorvos természetesen full saját zsebből, privátban lehet kötni kiegészitő biztositásokat
  - Azt hinnéd prevenció az van? 35 éves kor felett 3 évente adott egy nagy dirrel-dúrral beharangozott "screening". Na ez kb. kimerül a vérnyomás meg testzsirszázalék mérésben.
  Ha nagyon erőlködsz, akkor levesz a doki egy vérképet, esetleg csinál ultrahangot. Ismétlem három évente. Ha olyan a helyzet, akkor a rák pár hónap alatt elvisz... Szóval ezt inkább hagyjuk.

  Igazából az állitólag ingyenes német rendszer nekünk éves szinten sokezer euróba kerül, pedig egészséges emberek vagyunk (!), szóval akkor lehet annyira nem félek az amcsitól. Nyilván lesz ott is biztositásunk. Meg majd átjárunk Kanadába / Mexikóba gyógyszerért, ha úgy olcsóbb.
  

  Fegyvertartás: ez komoly para. Tényleg. Én sem akarok elpatkolni, de a gyerekeket még jobban féltem.

  Erre nincs jó válasz. Talán az, hogy lassan bárhol vagy a Földön, ha éppen nincs szerencséd, akkor ráfaragsz. Pár éve Münchenben is volt egy több áldozattal járó plázai lövöldözés. Mi akkor arrafelé laktunk, oda jártunk vásárolni, csak éppen aznap nem. Ennyit a szerencséről.
  Illetve itt is vannak bőven késelések, erőszakolások, stb. Nyilván a gettósabb városrészekre korlátozódnak, mint általában bárhol máshol. Ezek a mindennapi dolgok, nem pedig a random terrorista megindul a kamionnal téma.

  Daycare / babysitter: na ez gyilkos az USA-ban, tényleg megéri az egykeresős modell, mert akkor apuka vagy anyuka otthonléte igazából behozza a bölcsi / ovi árát. Csakhogy, különösen bevándorlóként roppant fontos, hogy a gyerek anyanyelvi közegben legyen, szóval ezt ki kell köhögni, egyébként a büdös életben nem lesz integráció meg nyelvtanulás.

  Hogy ontopikra térjek, beszéljünk a foglalkoztatásról. Ami rémisztő, az az "employment / termination at will". Azaz ha nem tetszel, akkor holnap már be se gyere. Persze helyiként, megfelelő skillekkel nyilván találsz új melót, de bevándorlóként, főleg céghez kötött vizummal az első pár év bizonytalanság nyilván egy rémálom. Meg igazából utána is, hacsak nincs megfelelő méretű emergency fundod. Itt németben ha kirúgnának, akkor sokévi fizetésem lenne a vigaszdij, néha el is merengek rajta, hogy de jó lenne egy leépites.

  Konkrét fizetéseknek számszerűen mostanában nem néztem utána. Gondolom versenyképes lenne, és nem látom hátrányát az L-vizumnak sem. Hiába cégen belüli a mozgás, attól még nem fognak sokkal kevesebbet adni a többiekhez képest. Ha pedig mégis, akkor nem kell elfogadni, de legalább megpróbálni meg kell. És inkább maradnék cégen belül! Nem elég a költözés sokkja (családdal, gyerekekkel), még álljak neki új céges kultúrát, processzeket, toolokat tanulni, na mit nem. Kb. ha holnap átülnék az USA-ba, ugyanúgy tudnék dolgozni nulla betanulással. Cserébe számithatnék az ismerős kollégákra a beilleszkedés terén, családdal lehetne összejárni, stb. Szerintem egyáltalán nem elvetendő a cégcsoporton belüli mozgás L-visaval. Főleg, hogy automatikusan ad munkavállalásit a házastársnak is.

  További céges juttatásként érdekesek lehetnek a különféle adótámogatott, adóoptimalizált befektetési konstrukciók, amelyekre Európában kb. semmi példa nincs.

  Ami ellene szól, az a kb. nem létező szabadság (német: évi 30 nap fizetett szabi), 8 óránál jóval hosszabb munkanapok és ehhez még csak hozzájön a teljesen alap sokórányi ingázás. Covid / home office ezen segíthet, amúgy sem volt fenntartható az IT cégek dolgozói által felvert ingatlanárak növekedése.

  Ha pedig nagyon hosszútávra tervezel, főleg családdal, akkor azért már mindenféle geopolitikai megfontolást is figyelembe kell venni, a klímaváltozástól a bevándorlásig minél többet. Ebben szerintem az EU nem áll túl jól, és nyilván lesznek az USA-nak is olyan részei, amelyek megszívják, de hát egy kontinensnyi országról beszélünk...

  Ami még úgy megfogott, hogy ha benézel egy random amcsi fórumba, akkor az jön le, hogy valahogy megvannak az emberek a mindennapokban a rengeteg munka, kevés szabadság, ijesztő EÜ, magas iskolai költségei mellett is. Errefelé azért nem ezt látom, de lehet csak a "keep smiling" amcsi optimizmus hatja át azokat a posztokat. És igen, vannak problémás, egész életet tönkretevő dolgokról való beszámolók is. Sehol sincs kolbászból...

  Tanulságos lenne egy USA pro / kontra beszélgetést folytatni, de félek túl kevesen vannak a topikban, akik konkrétan dolgozva lehúztak legalább pár évet, hogy rálássanak mindenre.

Új hozzászólás Aktív témák