Új hozzászólás Aktív témák

• #7460 Qru MODERÁTOR

  Új Válasz 2013-02-04 10:41:55 #7460

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Qru

  MODERÁTOR

  Milyen Ramot vegyek

  Tekintve, hogy eddig nem volt rendes első hsz, most összeszednék pár fontos, alapvető információt amik a ram vásárlással kapcsolatosak. Akik nem vásárlással kapcsolatosan tennének fel kérdést, azok kérem fáradjanak át a Nagy ramos topikba.

  Mennyiség:

  Az egyik első eldöntendő kérdés, hogy hány GB ramot szeretnénk. Ez attól függ, hogy mire használjuk az adott gépet.

  - Böngészésre, filmnézésre: 1- 2 GB
  - Játékos gép: 4-8 GB (erősen játék függő)
  - Munkára (nagyméretű képek renderelésre, szerverüzemeltetés): 16-32 GB

  A ram mennyiség kiosztására is érdemes odafigyelni. A legtöbb rendszer a kétcsatornás módot is támogatja, ez alól az LGA1366-os rendszer kivétel, ami háromcsatornás módot is támogat valamint az LGA2011-es, ami négycsatornás módot is támogat. Utóbbi két esetben 3 illetve 4 modul egyidejű használatával biztosíthatjuk a rendszer teljes sebességét.
  Noha megjegyezendő, hogy ezek a mai rendszerek annyival több memória-sávszélességet biztosítanak egy átlagos felhasználónak, mint amire valóban szüksége van, hogy egy-két specifikus programot leszámítva nem észrevehető az sem, ha egycsatornás módban fut a memória.

  A mennyiség megválasztásakor érdemes odafigyelni, hogy bizonyos operációs rendszerek 32bit-es változata maximálisan 4GB ramot tud megcímezni (de vannak amik még ennyit sem). Ebben benne van minden az OS által megcímzett memória, tehát ha van egy 1GB-os vga a gépben, akkor a rendszermemóriából már csak 3GB-ot tud megcímezni. E miatt érdemes 3GB rendszermemória felett már 64 bit-es operációs rendszert használni.

  Sebesség és időzítés:

  A ram gyártók próbálják ránk erőltetni a minél gyorsabb ramokat, de ez az esetek 70-80%-ban teljesen feleslegesek, mi több ahogy az lentebb is látható a gyorsabb néha valójában lassabb.
  A sebesség csak akkor fontos, hogyha használjuk az APU-ba épített IGP-t (ez esetben a rendszermemória egy része lesz a grafikus mag memóriája) vagy ha nagyméretű képekkel dolgozunk, renderelés/tömörítés. A memória tesztprogramok nem adnak valós képet a mindennapi használatról, mert azok mesterségesen generálnak memória-sávszélesség limitet. Adott ram modul benchmark pontszámát lényegesen befolyásolja a processzor számítási kapacitása, a memória és a vezérlő közti kommunikációs sávszélessége az időzítések valamint egyes eltérő "családú" processzorok vezérlőjének fejlettsége is.

  Időzítések terén minél alacsonyabbak az értékek, annál gyorsabban hajtódnak végre az adott utasítások. Az újabb rendszerek teljesítményére kisebb a hatása mint a régebbi (ddr2) rendszerek esetében. Érdemes megjegyezni azt is, hogy ha a CommandRate 1T helyett 2T-re álllítjuk magasabb órajelet és szűkebb időzítést érhetünk el ami jobb hatással van az összteljesítményre mint amennyit a mgagasabb CR értékkel veszítenénk.

  Fontos, hogy a játékok futtatásához dedikált vga-val bőven elég 1333MHz-es CL7-es vagy 1600MHz-es CL8-as időzítésű ramot vennünk. Végezetül jöjjön pár teszt eredmény:

  DDR3-1066 CL6: 11,22 ns ciklusidő
  DDR3-1066 CL7: 13,1 ns ciklusidő
  DDR3-1333 CL5: 7,5 ns ciklusidő
  DDR3-1333 CL6: 9,0 ns ciklusidő
  DDR3-1333 CL7: 10,5 ns ciklusidő
  DDR3-1600 CL6: 7,5 ns ciklusidő
  DDR3-1600 CL7: 8,75 ns ciklusidő
  DDR3-1600 CL8: 10,0 ns ciklusidő
  DDR3-1866 CL6: 6,42 ns ciklusidő
  DDR3-1866 CL7: 7,49 ns ciklusidő
  DDR3-1866 CL8: 8,56 ns ciklusidő
  DDR3-2000 CL7: 7,00 ns ciklusidő
  DDR3-2000 CL8: 8,00 ns ciklusidő
  DDR3-2000 CL9: 9,00 ns ciklusidő

  A sebesség megválasztásánál ügyeljünk arra, hogy a rendszerünkben található memóriavezérlő mekkora sebességet támogat maximálisan (pl Sandy Bridge: 1333MHz, Ivy Bridge: 1600MHz, az újabb AMD APU-k esetében 1866MHz). Természetesen többnyire van lehetőség a ramok magasabb órajelen való járatására mint amennyit alapból maximálisan biztosít a memóriavezérlőnk. Erről érdemes tájékozódni az alaplapuk gyártójánál, továbbá vegyük figyelembe, hogy a tuningra nincs garancia. Ugyanakkor vegyük figyelembe, hogy az adott platform által támogatott maximális ram sebességnél gyorsabb ram-ok használata valós felhasználás során nem, vagy csak elhanyagolható gyorsulást eredményez (kivétel pl tömörítés).

  Fontos tudni, hogy nem gyártanak külön pl 1600-as meg 1866-os chippeket, hanem tesztelés után, amelyik bírja az 1866MHz-et az akként adják el ami nem bírja azt 1600-asként. Ezt befolyásolják a piaci igények és a gyártói kihozatal minősége (ami napjainkban ddr3 fronton már igen-igen jó). Ennek fényében általánosságban elmondható, hogy - példánknál maradva - az 1600-as ramok gond nélkül mennek 1866MHz-en is, többnyire feszültségemelés nélkül is, de nyilván erre nincs semmi nemű garancia.

  Modul méret:

  Akik nagyobb méretű processzorhűtést használnak érdemes alacsony profilú (ún. Low-Profile) modult választaniuk. E mellett megjegyzendő, hogy vannak már forgalomban ún. félmagas modulok is, amik még az LP ramoknál is alacsonyabbak.

  Üzemfeszültség:

  Érdemes odafigyelni arra, hogy LGA1155-ös processzorok esetében a memória maximális feszültség 1,57V lehet. E feszültség fölött hosszútávon károsodik a memóriavezérlő, csökken az élettartama. Ez a feszültség határi kitolható, hogy ha QPI/VTT feszültséget megemeljük, mert esetünkben az a lényeges megkötés él, hogy a memóriafeszültsége és a memóriavezérlő feszültsége között ne legyen nagyobb a különbség, mint 0,5V. A VTT/QPI feszültség maximuma 1,2V lehet így LGA1155 esetében akár 1,7V-os memóriafeszültségig is elmehetünk.
  A többi Inteles processzor illetve az összes AMD-s processzor esetében nyugodtan választhatunk magasabb feszültségű, akár 1,8V-os modulokat/Kit-eket is bárminemű káros következmény nélkül.

  Fogyasztás:

  Kapahatóak ún. alacsony feszültségű modulok. Ezek üzemfeszültsége a szabványos 1,5V helyett 1,35V vagy akár 1,25V is lehet. Fontos megjegyezni, hogy nem minden alaplap képes a szabványos 1,5V-nál alacsonyabb feszültséget adni a moduloknak, ezért alacsonyabb feszültségű ram vásárlás előtt érdemes tájékozódnunk az alaplap ezen tudását illetően.
  Tekintve, hogy egy 1,5V-os 1600-as memóriamodul kb 4-5W-ot fogyaszt terhelve (üres járatban kb 2-3W-ot) érdemi spórolást nem kapunk az alacsonyabb feszültségű modulokkal (kb 1-2W spórolható meg a terhelt értékből). Ami miatt esetleg mégis érdemes lehet ezek mellett a modulok mellet dönteni az a tény, hogy ezre a modulokra válogatott chippek kerülnek, amik többnyire jobbak tuningban mint azok, amik a szabványos feszültségű modulokra kerülnek.

  Tekintve a fenti fogyasztási értékeket belátható, hogy a mai DDR3-as ramokon a hűtőborda inkább csak díszítési célt szolgál, ezért nem kell félni a borda nélkül úm. mezítlábas példányoktól sem.

  Garancia:

  Fontos tudni, hogy a ma forgalmazott memóriamodulokra szinte az összes gyártó élettartam garanciát vállal (attól függetlenül, hogy a kiskereskedő hány év garanciát vállal rá). Fontos tisztázni, hogy mit is jelent ez a fogalom: ez azt jelenti, hogy amíg az adott ram típus gyártásban van az adott gyártónál él rá a cseregarancia. Egyes gyártók ezzel szemben akkor is cserélik a hibás darabot, ha már nincs gyártásban (csak olyanra cserélik ilyen esetben ami van nekik raktáron). Erről a gyártó honlapján a garanciális feltételek között tájékozódhatunk.

  Kompatibilitás:

  Gyakran felmerülő kérdés, hogy egy adott kit vagy modulhoz hozzá lehet-e tenni más márkájú ramot. Nos az általános válasz az, hogy igen. Nem is szükséges, hogy sebességben és időzítésben egyezőek legyenek feltétlenül, mert a bios/uefi alapból a gyengébb értékűhez állítja be a sebességet és az időzítéseket. Eltérő méret esetén nem fog működni a többcsatornás mód, vagy csak egy csökkentett sebességű, úm. aszimmetrikus kétcsatornás módban fognak futni a modulok, ami az egy és a kétcsatornás mód közötti sebességet jelent.

  Sajnos a memóriavezérlőn múlik, hogy mennyire rugalmas a különböző modulok „összeházasításával”. A tapasztalatok azt mutatják, hogy bizonyos ramok jobban bírják az összeházasítást (pl Kingston) bizonyos ramok pedig sokkal kevésbé (pl Corsair). Ez attól is függ, hogy milyen chippek vannak az adott modulokon, milyen memóriavezérlőnk van. A legbiztosabb megoldás, hogy teljesen azonos két kit-et vagy modult „házasítunk” össze (azonos rev. számosakat) de még ebben az esetben sem lehetünk 100%-ig biztosak a sikerben. Ha módunk van rá, ilyen esetben érdemes a vásárlás előtt kipróbálni.

  Végül pár megbízható, ajánlott márka (alfabetikus sorrend, rangsor valamint a teljesség igénye nélkül):

  - A-data
  - Corsair
  - Crucial
  - CSX
  - G.Skill
  - GEiL
  - Hynix
  - Kingmax
  - Kingston
  - Micron
  - Mushkin
  - Patriot
  - Samsung
  - Team Group

  Készítette: Qru

Új hozzászólás Aktív témák