Új hozzászólás Aktív témák
-
#65675776
törölt tag
válasz
S W A T
#2976
üzenetére
Az majd a sorozatgépek esetén derül ki.
Mondjuk a Boeing részvétele annyira nem meglepő. Nekik nincs regionális utasszállítójuk.
Viszont azt sem értem mi szüksége a Malévnak ilyen gépekre, ha egyszer a Bombardier gépek is azért kerülnek eladósorba, mert nem tudják kihasználni.
-
#65675776
törölt tag
MiG-29-eket már lőttek le vele. De a Fulcrum már bebizonyította, hogy sikertelen konstrukció, szóval ez nem jelent semmit.
S W A T: Az elektronikai rész még mindig túlméretes az orosz gépekben.
Arról nem is beszélve, hogy Szuhoj-nak írandó. Leszarom az angolszász átírást, nem olyan területen vagyunk.
-
#65675776
törölt tag
válasz
S W A T
#2943
üzenetére
Az F100 eleve úgy lett kifejlesztve, mint az amerikai 4. generációs vadász(bombázó)gépek általános hajtóműve. Ennek navalizált változata került volna a Tomcat-be is, csak a PW nem bírta normális költségekkel ezt a verziót létrehozni (így is többszörösen túllépték a keretet), úgyhogy a US Navy megköszönte a korábbi fáradozásaikat, és leállította a project rá vonatkozó részét. Ezért lett végül általános Tomcat változat - a finoman szólva is gyenge és megbízhatatlan - TF30-cal szerelt A. 20 évet kellett várni a normális hajtóműre, ami egy másik általános hajtómű, a GE F110 lett. Ez utóbbi is megtalálható az F-16-ok fedélzetén, ahogy az F-15K-k is ezzel épültek, és ezzel fognak az F-15SG-k is (a Strike Eagle hajtóműfelfüggesztése eleve úgy lett megtervezve, hogy az F100 és F110 is könnyedén beépíthető legyen). Emellett az F110 őse, az F101 hajtja a B-1B-ket, utánégető nélküli F118 jelű változata a B-2A Spirit-eket és U-2S-eket, illetve magja megegyezik a CFM-56/F108 gázturbinákéval.
-
#65675776
törölt tag
válasz
S W A T
#2941
üzenetére
A két hajtómű akkor lényeges ha manőverezni kell. Ha csak útvonalrepülés a feladat, akkor nyugodtan le lehet állítani az egyik hajtóművet.
A rendszerbeállított repülőgépek közül a legerősebb hajtómű az F-22A-ban van. Amikor szolgálatba áll az F-35, átveszi ezt a címet.
Az F-15-ökbe ugyan azokat a hajtóműveket építik, mint az F-16-okba. Az Eagle esetén némileg nagyobb a teljesítményük, ez a szabályozható keresztmetszetű beömlőcsatotnáknak köszönhető. Fékpadon ugyan akkora a tolóerejük.
-
-
-
-
#65675776
törölt tag
válasz
S W A T
#2925
üzenetére
Szóval anno még kicsit több cég volt amerikában, aki vadászgépekkel foglalkozott.
A Lockheed fővállalkozásában készült az YF-22 Lightening II, partner a Boeing és a General Dynamics volt. Az YF-23 fejlesztése a Northrop fővállalkozásában zajlott, partner a McDonnell Douglas volt. Hogy szép legyen az élet, a Lockheed ugye felvásárolta a GD specifikus részlegét (a GD a mai napig létezik, árbevétele $27,294 milliárd volt 2007-ben), a Boeing a teljes MDD-t, szóval az öt cég közül csak a Northrop maradt hoppon. Bánatában gyorsan (mondjuk azért három év eltelt) fel is vásárolta a Grumman Aerospace-t.
-
-
#65675776
törölt tag
válasz
Gyantusz
#2909
üzenetére
Megtalálom, lévén az F-16-ok alatti linkről indultam. Van annak az oldalnak menüje... Szóval csak akaraterő kérdése. Egyébként meg Te voltál az, aki csak a levegőbe beszélt a konzerválás módjáról, ezt egyértelműen bizonyítja a
"Műanyag fóliákat "hőráfúvással" (nem tudom a szaknevét) ráolvasztanaka felületre, toldásnál normális módon összehegesztik, szintén hőolvasztással - ilyet csinlának az ép.iparosok is/vízszigetelők, technológiailag nem tétel). Oda se a por, se a pára, se a nap nem megy be. A többi liket-lukat meg szakszerűen lezsírozzák, lekezelik, lezárják."
szöveged a #2896-ban. Forrást nem adtál rá, sőt most bebítonyítottad Te magad, hogy a saját linkedről kiindulva megtalálni sem voltál képes (gondolom nem is kerested).
Egyébként meg nem vagy abban a helyzetben, hogy bárkit is felszólítgass bármire.
Szerinted a szalag miből van? Csak nem fóliából?
Amit Te írsz, az nem hegesztés. Már többször bizonyítottad, hogy technológiai szempontból meglehetősen hiányosak az ismereteid (lásd fémöntés, bár ez nem nyilvános vita volt). A műanyagos könyveimet egyébként mikor adod már vissza?
4. bekezdés: ha tudod hogy késni fogsz, akkor vedd már a fáradtságot, hogy felhívod az embert. Vagy eleve nem kellene irreális időpontokat megadni. És esetleg időben felkelni, nem a vonat indulása előtt 5'-cel, akkor is csak azért mert rádcsörög valaki. Nem posztokról és a klubról van szó, hanem általánosságban.
Amire nem emlékszel az a "Jössz klubni?" kérdés volt. Sima eldöntendő kérdés...
C+D: szelektált. Ez az alapvető probléma vele. 90,09MiB, mennyit is fényképeztél tele? ~600MiB-ot ha jól emlékszem. Van némi eltérés.
Részemről téma lezárva.
S W A T: Az első sorozatgyártott F-16 1978. augusztus 18-an került ki a gyárból és szeptember 6-án érkezett meg az Edwards AFB-re. Az első európai példányt a belgák készítették el 1979. január 26-án. Az első részben hadrafogható egység 1980. október 25-én a USAF állományában volt. Az első teljesen hadrafogható század a belga 349. század volt.
-
#65675776
törölt tag
válasz
Gyantusz
#2902
üzenetére
Linkelsz egy oldalt, aminek a tartalmában ott a válasz a kérdésedre. Ez csak egy dolgot bizonyít: el sem olvasod amire hivatkozol. Ez nagyon komolytalanná tesz.
Egyébként nem blöff volt részemről, tisztában voltam a technológiával korábban is, csak egy apró részletére nem emlékeztem pontosan. A válasz pedig mint mondtam ott volt az orrod előtt.
Egyébként meg használnak fóliát is, csak a jelek szerint megértened sem sikerült a cikket...
A komolyság meg ott kezdődik, hogy időben megjelenik az ember az előre megbeszélt találkozókon, nem 1-2h, esetleg 1-2 nap késéssel. Illetve a feltett eldöntendő kérdésre nem teljesen oda nem tartozó körmondattal "válaszolsz".
C+D-s képekkel mi a hátam van már? Azóta, hogy rátetted a copiright-ot semmit sem tudni róla, még az ftp-re sem voltál képes felrakni.
-
-
-
#65675776
törölt tag
válasz
S W A T
#2881
üzenetére
Egyrészt a 20% alatti páratartalom miatt nem igazán rohad. Másrészt meg ameddig szükséges. A Tomcat-eket pl már elkezdték szétbontani. Az F-4-eket viszont még nem, lévén több ország is rendszerben tartja őket. Emellett pl az F-4-ekből készültek ugye QF-4-ek (így járt az F-100 készlet is), de ezek olyan szinten fogynak az AMRAAM és az AIM-9X rendszeresítése óta a közvetlen találatok miatt, hogy elkezdtek gondolkodni a QF-16-ok építésén...
Időnként más célokra is használják őket, pl Intruder-ekből építettek mesterséges (ma már korall)zátonyt.
Ha már nevet írsz, illene nagybetűvel kezdeni...
-
#65675776
törölt tag
válasz
S W A T
#2878
üzenetére
Rosszul tudtad. A családfa nem egyszerű, de nagyon vázlatosan:
1912-ben megalakult a Alco Hydro-Aeroplane Company, ami 1916-ban felvette a Lougheed Aircraft Manufacturing Company nevet, majd 10 év múlva átalakult Lockheed Aircraft Company néven. 1929-ben beolvadtak a Detroit Aircraft-ba, majd annak 1932-es összeomlása után Robert és Courtland Gross tulajdonába került a részleg és Lockheed Aircraft Corporation néven újjászervezték. 1977-ben Lockheed Corporation-re változott a nevük. 1985-ben felvásárolták a Metier Management Systems-et, 1986-ban a Sanders Associates-et, 1993-ban a General Dynamics Fort Worth részlegét (nem az egész GD-ot!).
1912-ben megalakult a Glenn L. Martin Company. Sokáig elvolt önmagában, 1961-ben egyesült az American-Marietta Corporation-nel, így jött létre a Martin Marietta. 1993-ban a Martin Marietta megvette a General Electric Aerospace-t és a General Dynamics Space Systems Division-t.
1995-ben a Lockheed Corporation és a Martin Mariette egyesült Lockheed Martin néven.
A cég oldalának Timeline részlege.
Ha gondolod belemerülhetünk egy kicsit a General Dynamics-ba is... Az is egy szép téma, gyakorlatilag össze vissza vettek adtak részlegeket, 1997-ben pl a Lockheed Martin Defense Systems és a Lockheed Martin Armament Systems került általuk megvásárlásra.
F-16: Van. Az egyik ilyen program az MLU (A/B-k és ADF-ek számára), a másik a CCIP (C/D-k számára). Egyébként az amerikaiak ésszel tervezik a gépeiket, minden esetben ráhagyással. A svédeknek már asszem kétszer kellett a kondícionálórendszert jelentősen bővíteni (az első a B-k, a második a C/D-k miatt), cseréltek már APU-t (egyrészt túlterhelt volt, másrészt előbbi következtében is megbízhatatlan). A sárkányon még mostanában is előfordul, hogy nem kellően erős részeket találnak.
-
#65675776
törölt tag
válasz
#96302336
#2862
üzenetére
Mondjuk úgy inkább: működget. Rengeteg gond van vele.
Megbízhatósági tényező alatt mit értesz? Mert lehet azt többféle képpen is értelmezni.
Egyik lehetőség: a küldetések száma: egy volt, ami nem volt képes pályára állni, emiatt a küldetést le kelett fújni. Elég sok tért vissza ballisztikus pályán. Bár ezen esetekben nem halt meg senki, ettől függetlenül nem arra utal, hogy a rendszerei megbízhatóan működnek.
A Szajuz összesen 99 küldetést teljesített eddig (néhány kivételtől eltekintve mind taxi küldetés volt valamelyik űrállomásra, a Szajuz T-15 a Mirt és a Szaljut-7-et is egy küldetés alatt), ezekből kettő végződött katasztrófával (és a Szajuz 23 majdnem, ez sem tudott a tervezett célkörzetben landolni, helyette a Tengiz tó közepén hóviharban), nyolc nem tudta végrehajtani a feladatát, egy esetben (Szajuz T-10-1) már a kilövőállást sem hagyta el. Ez 88,89%-os megbízhatóság.
Space Shuttle: 122 (+5 Enterprise free flight, amit nem számolok bele) végrehajtott küldetés. Ebből mindössze kettő végződött katasztrófával! A többi küldetés sikeres volt. 98,36%-os megbízhatóság.
Összességében a Space Shuttle 27 év alatt (1981. április 12-e óta) több küldetést hajtott végre, mint a Szajuz 41 év alatt (1967. április 23-a óta). Mindez egy dolgot jelent: A Space Shuttle rendelkezésreállásban is felűlmúlja a Szajuz-t.
Persze OK, 4 halott a 14-gyel szemben. Ez azonban önmagában nem jelent semmit. Ha egy B747 lezuhan 360 utassal, akkor kb annyian halnak meg, mint 120 autóban, amelyekben hárman ülnek és mind meghalnak. Ettől függetlenül messze nagyobb esélye van, hogy autóban halj meg, mint repülőgép fedélzetén.
Másik lehetőség: repült órák száma. Ebbe természetesen nem értendő bele, amikor valamilyen objektumhoz (azaz űrállomáshoz) kapcsolva kering. Itt azért szépen el van maradva a Space shuttle mögött. Persze nehéz megmondani mennyi az annyi, lévén minden esetben az űrben töltött időt adják meg, ebben tényleg messze előrébb van a Szajuz. Csakhogy ezen időnek >96%-át valamelyik űrállomáshoz dokkolva szinte teljes inaktivitásban töltötte (néha pályakorrekcióra beindítják a hajtóművet egy rövid időre). A Space Shuttle a küldetései nagy részét teljesen önállóan hajtotta végre, űrállomáshoz összesen 32 alkalommal dokkolt.
A Space Shuttle-lel meg megintcsak sántít az összehasonlítás, több okból is. Az egyik a többször felhaszálhatóság, aztán teljesen más tömegkategória a kettő (a Space shuttle teherbírásába belefér három Szajuz (az átírást fonetikusan kell megtenni)). A feladatkör is teljesen eltér, a Space Shuttle lényegében bármire használható, a küldetések jó része tudományos munkával telik, esetleg műholdak javításával, befogásával (ezekre a mai napig csak Ő képes). A Szajuz pedig mint taxi áll alkalmazásban.
Szóval akkor melyik a megbízhatóbb?
-
#65675776
törölt tag
válasz
#96302336
#2856
üzenetére
Eredetileg nem akartam beírni, de csak megteszem.
Sorold fel azokat a Szajuzokat, amelyek többször is felszálltak! Nem lehet összehasonlítani a többszörhasználatos gépekkel a megbízhatóságát az egyszerhasználatosaknak. Emellett nézzük meg a legyártott darabszámokat is.
-
#65675776
törölt tag
válasz
#96302336
#2856
üzenetére
Fedélzeti elektronika = avionika. Szóval az állításod önmagának mond ellent. Nincs olyan terület ahol az oroszok előnyben lennének. Élettartamban még nindig elég erőteljes lemaradásban vannak, ahogy az elektronikai rendszerek fajlagos teljesítményében is.
A pilóta tudása ma is kiemelten fontos, O'Grady nem tudta lelőni a Super Galeb-et, a géppárparancsnoka viszont hármat is. A negyediket a váltó géppár parancsnoka lőtte le.
Szóval régen a pilóta repült? Csapkodott a szárnyaival? Amióta radar létezik, azóta a célbefogás és követés, pláne a lekűzdés alapvetően rá épül. A II.vh-ban a légigyőzelmeket szinte minden esetben egyenes vonalban repülő gépel érték el, lévén a lövedékostor irányát, görbületét nincs ember aki realtime kiszámolna. A radarok és számítógépek fejlődése óta elég sok valódi fordulóharcban lőttek le gépeket gépágyúval.
Az orosz gépek ugyan úgy eltávolodtak a "valódi" repüléstől, mint a többi. Az elektronikus és mechanikus kormányrendszerek között alapvetően csak a kormányparancsok kiadása és a kormányfelületekhez való eljuttatása az eltérés. A gépet továbbra is a pilóta vezeti, Ő határozza meg mit és hogyan csináljon az.
A Szajuz (és nem Szojuz) meg annyira megbízható, hogy a visszatérések egy jelentős része ballisztikusan, azaz nem programozottan zajlik le... Megbízható ugye. Az utolsó visszatérés alkalmával az irányítóközpont ~10'-re elvesztette a kapcsolatot a Szajuzzal. Azt se tudták mi a halál történik! És nem ez volt az első eset. A repült évek meg önmagában nem jelentenek semmit. Repülnek még eredeti Spitfire-ök és Mustang-ok is.
-
#65675776
törölt tag
válasz
#96302336
#2852
üzenetére
És mi benne a nagyon fejlett? Elektronikában az oroszok még mindig ~ 15-20 évnyi lemaradásban vannak. Egy hasonló képességű radat pl Európában, Japánban vagy a USA-ben fele akkora tömegben kihoznak, jelentősen magasabb megbízhatóság mellett.
(Pl a MiG-29 radarja betölti a teljes orrrészt, és egyes blokkjait a pilótafülke mögé kellett építeni. Az F-16 orrában ott a teljes radar, az egyik fegyverszámítógép és a teljes navigációs rendszer is, az F/A-18 esetében ezeken felűl még a gépágyú a teljes lőszerkészletével, vagy opcionálisan a gépágyú helyett a felderítőkészlet. És hozzáteszem, a MiG-29-hez a mai napig nem létezik olyan radar, amelyik felvenné a versenyt az AN/APG-68 és -73 ellenében, az AN/APG-66 és 65 képességeit is csak most tudták megközelíteni, meghaladni pedig csak olyanokkal, amik még nincsenek igazán sorozatgyártásban.)
Emellett a Szu-37 csak egy technology demonstrator, szóval semmit sem jelent mit tud. Elméletileg bármikor gyártásba kerülhetne, de érdekes módon senkinek sem kell. Nála 6 évvel korábban olyan prototípusokat építettek az amerikaiak, mint az YF-22 és az YF-23, egy évvel a Szu-37 első felszállása után pedig elkészült az első sorozatgyártott F-22. Azért egy generáció van a kettő között minden szempontból...
Ez az egyik. A másik meg az, hogy az oroszok tudnak prototípusokat és techdemo-kat építeni, csak sorozatgyártani nem képesek normális minőségben.
-
#65675776
törölt tag
válasz
#96302336
#2843
üzenetére
Gripen, egy 'p'-vel.
Ha nem oldották volna meg, akkor nem repülhetnének.
S W A T: Az amerikaiak biztosra mennek inkább. Nem kockáztatják feleslegesen a gépeket és azok személyzetét. Ezért van tipikusan pályabejárás minden repülési nap előtt, amiben a pilóták is részt vesznek. Igaz ez a szárazföldi reptereikre és a hordozók fedélzetére is. Ez csak sima elővigyázatosság. A svédek és oroszok lusták erre, és még sok minden másra is. Pl egy időben cikkeztek, hogy egy látogatás során a gazdag MDD gyárban egy F-15 szerelése közben leesett csavar miatt fél órára leálltak a gép szerelésével és megkeresték. A svédeknek is nagy volt akkor a pofájuk, hogy mekora suttyó, szarevők az amerikaiak, egy rohadt csavart simán lehetne pótolni. A svédek így is tettek mindig. Aztán nem sokkal pont ezután a látogatás után egy felújított Viggen lezuhant. A hiba oka meg egészen elképesztő volt: az egyik flaperon alá beszorult egy csavar! Pont az, amit nem kerestek meg amikor leesett... Mínusz $15, egy ¢10/kg értékű kis szar miatt. Anno a TopGun-ban (akkor még tán úgy hívták) is volt cikk egy Saab-nál tett látogatásról, és bizony a szerző is saját szemével látta, hogy a leesett csavarral nem foglalkoznak, hanem pótolják. Szóval lehet a tisztaságon köszörülni a nyelvet, de nem érdemes.
Egy időben meg a MiG-29-ek zuhantak egymás után kompresszor és turbinarepedések miatt. Gyanúsan sok kavicsot és szurkot találtak mindegyik gép hajtóművében. Csak azt nem értették először, hogy hogyan kerülhetett be, ha egyszer a szívócsatorna felszálláskor le van zárva. Nos úgy, hogy a felverődő szurkos kavicsok feltapadtak a zárólemezre, majd amikor az felnyílt, akkor egyenesen bejutottak a hajtóműbe. Felszálláskor a hajtóműbe került szennyeződés miatt sokkal több MiG-29 veszett oda, mint "védtelen" hajtóművű F-16. Pedig utóbbiból mintha kicsit többet is gyártottak volna...
Olyan öreg a Falcon, hogy a megfelelő időben elvégzett FalconUp után a teljes élettartama akár 8-10000 óra is lehet. A MiG-29-é valami 2000h, az A/B Gripen-é 4000h (és az EBS HU-é is, lévén az A szárnyait kapták). Szóval mi is öregedik el hamarabb? Van F-16C, ami már 7000h-nál jár. Lehet régi konstrukció, de örökifjú.
-
#65675776
törölt tag
Nem nevezték sosem 5. generációsnak. "Csak" annyit hirdettek, hogy az első 4. generációs gép. Az viszont a Tomcat volt, ami ugye 1970. december 21-én szállt fel először. A Gripen 1988. december 9-én... Az testvérek között is szinte pontosan 18 év. Ha a rendszerbeállítást nézzük, akkor 1972 és 1995, itt már 23 év a lemaradás. Egyébként meg semmiben sem első.
Első időkben biztosan nem kaptunk volna AMRAAM-et, mivel NATO-n kívül voltunk. Ez a probléma 1999-ben szűnt meg. A hivatalos álláspont szerint AIM-120C-5-öket vettünk, és AIM-9L/I-1-eket (utóbbiból valójában AIM-9L/I-2-ket...).
-
#65675776
törölt tag
válasz
S W A T
#2827
üzenetére
"the Gripen is the best choice if you just need a A2A fighter with good A2G capabilities to defend your airspace"
Ez már önmagában megcáfolja azt az állítást, hogy releváns a fórum. A2A (azaz Air to Air) a Gripen nagyon gyér. Nem véletlen, hogy a tavalyi kecskeméti repnapon a Gripent csak sebességből merték manőverezni (és gyakorlatilag mindenki ugyanazt repülte, mintha a svédeknek előtte a programot jóvá kellett volna hagyni. Mint a PC-s világban a referencia felépítésű eszközök, pl a 8800GT-k 90%-át a Foxconn gyártotta, és a gyártók tőle vették), ugyanis lófütty a fajlagos teljesítménye. Ez mind szép és jó, csak a probléma ott kezdődik ha elveszti a sebességét. Az F-16 és az F/A18 ilyenkor könnyedén gyűjt újra sebességet (az EF-18-at a spanyol pilóta szinte végig erőből repülte), a Gripen erre szinte képtelen. Márpedig légiharcban a sebesség elvesztése sűrűn előfordul, és könnyedén vereséghez vezet (álló célpont). Ha megőrzöd a sebességed, vagy van erő a gépedben, hogy hamar reprodukáld, akkor szinte biztosan nyersz egy olyan ellen, aki erre képtelen.
BVR témában pedig megint ott vagyunk, hogy az MLU és CCIP Falconok egyszerre 6 AMRAAM-et képesek szimultán indítani, a C/D-k és az F/A-18C/D-k négyet (a korszerűsített F-15C/D-k pedig nyolcat), a Gripen kettőt. Ez megintcsak hátrány. Az F-16-ra már integrálták az AIM-9X-et és a JHMCH sisakdisplayt, szóval rakétás közelharcban megintcsak jókora előnyben van az AIM-9L/M-et alkalmazó Gripen-ekhez képest. Ezen az IRIS-T változtathat, de csak egy JHMCS-hez hasonló képességű sisakkijelző integrálása esetén. A DASH ehhez kevés.
Az F-16 esetén nem alapfelszerelés a fékernyő, sőt az amerikaiak nem is terveztek ilyet soha. Ami létezik, azt a norvégok tervezték, az ezzel felszerelt gépek könnyen felismerhetőek a függőleges vezérsík tövéről.
-
#65675776
törölt tag
válasz
S W A T
#2816
üzenetére
Baromság. Egyáltalán mi az az alapváltozat, értelmezhetetlen...
Baromarc gondolom A/B-kre gondolt. Csakhogy ez nem igaz. Nekünk ADF-eket (Block 15) ajánlottak, amik azért jelentősen többet tudtak az A/B-knél, pl BVR képességük is volt (AIM-7 Sparrow, a 3. és 7. pilonon), emellett az IFF rendszerük jobb volt a '90-es években készült C/D-kénél is.
Ez csak az egyik része. A másik pedig az, hogy ezeket a gépeket szinte ingyen kaptuk volna (valami $10M/gép). Amiért fizetni kellett volna igazán, az az MLU és a Falcon Up. Előbbit gondolom nem kell részletezni, utóbbi pedig strukturális megerősítés, ami a gépeket további 6000 repült órára tette volna alkalmassá (a MiG-29 teljes élettartama tán 4000h), integrálásra került volna a +2 pilon a szívócsatorna alatt...
Ami azt illeti az F-16ADF képességeiben felűlmúlja a MiG-29SZ-t is, a fegyverrendszere messze megbízhatóbb (a Sparrow pl a '80-as évekre (AIM-7F/M) 60-70% körüli találati arányt ért el (Sivatagi Vihar), az R-27 viszont még a '70-es évek AIM-7E(2)-jének szintjén van (~15% találati arány). A GS-301 élettartama pedig egy vicc, 2000 lövés. A Vulcan csőkötege ~60000 órát bír. Maga az ágyú még ennél is többet. Az elektronikai rendszerei messze megbízhatóbbak, ráadásul az AN/APG-66A (és az AN/APG-66 is) messze jobb teljesítményt nyújt földháttérben és BVR harcban, mint az N-019. Szóval már az ADF is előrelépés lett volna, az AM/BM meg főleg.
Arról nem is beszélve, hogy az AMARC-on alapvetően nem roncsokat tárolnak! Az ott álló gépek jó része 1-2 hét, max 1á2 hónap alatt újra bevetésre alkalmassá tehető.
-
#65675776
törölt tag
-
#65675776
törölt tag
válasz
S W A T
#2810
üzenetére
A svédek nem gondoltak rá, hogy a hajtómű a végén kevés lesz. Csak a berepülések során kiderült, hogy a szerkezet több ponton is gyengébb, mint kellene. Megerősítés természetesen többlettömeggel jár. Ennek ellenére kezdték meg a sorozatgyártást, némileg erősebb szerkezettel, de az A/B és a mi gépeink szárnya továbbra is gyengébb, mint kellene (a szárnyvégi Sidewinder Rolleronjai szépen be tudják remegtetni, ami fokozott fáradáshoz vezet, ezért is repülnek a Gripenek Rolleronok nélküli Sidewinder imitátorokkal). Egyébként az eredeti tervek szerint is éppen csak 1 felett lett volna a tolóerő/tömeg aránya. A hajtóművön meg már nem volt hova erősíteni, így is üveghangon üzemel.
Ha az F-110-et akarnák beépíteni, akkor a géptörzset jócskán meg kellene nagyobbítani. Így csak némi átépítés szükséges.
Nem 4-5-öt, csak kettőt: Rácz Zsoltot (†) és Varga Ferencet. Repültek ők sok mindennel, tán még Tornado-val is. Mindenesetre a felsorolt típusok mindegyikével.
-
#65675776
törölt tag
válasz
S W A T
#2807
üzenetére
Pont annyival, hogy a tömegnövekedés miatt szinten maradjon a fajlagos teljesítmény. Már a sima Gripenbe kellett volna az F414. A Demo-ba meg minimum F110-GE-132... Akkor már egy normális tolóerőtöbblettel rendelkezne a gép.
Egyébként ez nem sztárolás. Egyszerűen alulmotorizált a Gripen a mai elvárásokhoz képest, a tolóerő/tömeg aránya nem éri el az 1-et. Ebből a szempontból kb a MiG-19 szintjén áll! (MiG-19: 0,8632, Gripen: 0,9427, ez viszont még az A-ra igaz, a mi gépeink nehezebbek. Továbbá a MiG-19 esetén MTOW, míg a Gripen esetén normál felszállótömeg esetén.)
A FBW szép és jó dolog, de a hajtóműteljesítményt nem pótolja. Ahogy az elektronikai rendszerek sem.
Utóbbiban tényleg a kor átlagának színvonalán áll (F-16C/D Block 50/52/CCIP, F/A-18C/D), viszont az élvonaltól lemarad (Typhoon, Rafale, és főleg Raptor, illetve nemsokára az F-35 is). Élvonalba majd akkor fog tartozni igazán, ha megvalósítják a szenzorfúziót.
-
#65675776
törölt tag
válasz
S W A T
#2796
üzenetére
Origó és Index fórumot nem olvasok. (Ahogy Moonman mondta: "Ne olvass Indexet, mert lelkisérült leszel!")
Egyébként pedig mi béreljük a Gripeneket, méghozzá 14-et. Szóval a kieső mennyiséget a svédeknek pótolni kell. Természetesen ha egyértelműen pilótahiba, akkor gyaníthatóan a gépet ki is kell fizetnünk.
-
#65675776
törölt tag
-
-
#65675776
törölt tag
válasz
S W A T
#2775
üzenetére
Az RM12-n már nincs mit turbózni. Ha nagyobb teljesítmény kell, akkor új hajtómű is. A kiszemelt a GE F414, az viszont nagyobb méretű, szóval a gépet át kell tervezni hozzá. A másik lehetséges hajtóműtípus az EJ200, az megintcsak áttervezést igényel.
Az F-16 meg tényleg erősebb 25-45%-kal, de nehezebb is ~20-40%-kal (az F-16 szerkezeti tömege annyi, mint a Gripené feltankolva, fegyverzet nélkül). Ettől függetlenül tolóerő/tömeg aránya jobb a Falconnak, ami pl a kisebb áramlástani veszteségeknek is köszönhető, illetve a hajtómű nagyobb tolóerőnövekedésének (a tolóerő ugyanis magasság és sebesség függvényében változik, a gépbe épített hajtómű tolóereje pedig minden esetben alacsonyabb, mint a fékpadon mért. A Gripen osztott beömlőnyílása ebből a szempontból sokkal rosszabb, mint az F-16-é).
Van Der: Leszállás közben? Pilótahiba, vagy hajtómű.
-
#65675776
törölt tag
válasz
S W A T
#2769
üzenetére
Azokat az oldalakat egyáltalán nem veszem figyelembe, ahol se dátum se szerző a saját cikkeken. Amihez köze van a dzsetflájosoknak, az meg alapból hiteltelen számomra. (Asszem az Ő egyik fiókoldalukon olvastam, hogy az MP40 megbízhatatlansági problémáit a kakas és az elsütőemelő módosításával orvosolták. Ezzel csak annyi a probléma, hogy az MP40-ben egyik sincs... Szóval magas szinten értenk a dolgokhoz. Múltkor is nyilatkozott valamelyik "szerkesztőjük" valamelyik véradóban. Hát nem tudtam eldönteni, hogy röhögjek vagy sírjak, annyi faszságot mondott 30s alatt.)
Egyébként meg végignézek jópár oldalt, és magam vonom le a konklúziót. Emellett nem hátrány eljárni rendezvényekre (mint pl a korábban ajánlott konferencia), ott is sok mindent meg lehet tudni, általában pontosabb infokat, mint amik később nyomtatásban megjelennek (pl az említett Kővári vs Sidewinder eset). Egyébként meg volt már itt linkelve nem egy oldal.
-
#65675776
törölt tag
válasz
Van Der
#2767
üzenetére
A Jetfly-t és társait (AoW pl) el lehet felejteni. Semmilyen szinten se tekinthetőek forrásértékűnek, lévén se egy dátum, se egy megveszekedett szerző nincs feltüntetve! Jelen cikk egy ritka kivétel, de ez is csak azért, mert egy az egyben átvették, amit ők maguk írnak, azt valamiért nem vállalják.
Egyébként meg az F-15-tel nincs mit kezdeni. Tele van derékszögekkel és valóban függőleges felületekkel. A hajtóművek kompresszorai szemből kitűnően láthatóak. Hogy ezen változtassanak, ahhoz jelentősen át kellene tervezni a sárkányt, az átépítések rengeteg pénzt felemésztenének. Ha arra sem szánnak, hogy a strukturálisan gyengébb gépek mindegyikét megerősítsék (pedig nem egy ökör ára gépenként), akkor gondolod, hogy egy gépenként többmilliós átalakítást finanszíroznának?
Az F/A-18 esetén nem volt igazán komoly a probléma, semmiben sem maradt el a kor gépeitől (főleg nem az oroszoktól). A Super Hornet-ek esetén alapvetően a szívócsatorna megváltoztatásával jelentősen csökkenteni tudták az RCS-t. A másik csökkentő megoldás a radartányér mozgatómechanizmusának abszorbens burkolata volt. Kb ennyi, max a fülketetőt aranyozták még.
Egyébként egy eszköz RCS-ét 85-90%-ban a kialakítása határozza meg, az alkalmazott anyagok csak a maradék 10-15%-ban befolyásolják. Szóval lehet egy féltégla abszorbens anyaggal burkolva, attól még ordítani fog. Az anyag színe és tulajdonsága meg nem függ össze.
1-2nanométer? Területet nem hossmértékkel mérünk. Tessék rendesen kiírni, hogy 1-2m². Egyébként napjaink hagyományos tervezésű gépei közül a SuperHornet RCS-e a legkisebb. A Typhoon-é némileg nagyobb, mint a Rafale-é.
A majdnem láthatatlan kategóriába pedig maximum az F-117A és a B-2A tartozhat bele.
-
#65675776
törölt tag
válasz
Van Der
#2751
üzenetére
Totál irreális árak többségében.
A Rafale radarkeresztmetszete némileg nagyobb, mint a SuperHornet-é. Utóbbié az AN/APG-79 esetén ráadásul tovább csökkent.
"Lopakodó" Rafale pedig nincs, maga a sárkány nem is felel meg erre a célra.
S W A T: Jobb, jóval nagyobb az adatfeldolgozó kapacitása. Fokozottan igaz az AN/APG-79-cel szerelt példányokra. Ez utóbbihoz hasonló eszköz nem nagyon lesz a közeljövőben Gripenen.
Évei meg vannak még bőven, lévén nem olyan öreg, mindössze kilenc éves. Jó ideig párhuzamosan fogják üzemeltetni az F-35B/C-kkel.
Nálunk nem szokás a járőrözés, legfeljebb kiemelt események idején (NATO csúcs és hasonlók).
-
-
#65675776
törölt tag
válasz
S W A T
#2722
üzenetére
De minek ilyen célra Gripen? Illetve minek kísérgetni?
Ha helikoptert akarsz kísérni, arra a harci helikopter az ideális.Kísérgetés helyett pedig az adott légteret kell ellenőrízni.
Egy biztos: M2-nél többre nem képes, lévén a szívócsatornái nem szabályozható kerszetmetszetűek.
-
#65675776
törölt tag
válasz
S W A T
#2707
üzenetére
Most ugyan az a hype zajlik a Gripen témában, mint anno a MiG-29-cel (nézz szét a jetfly-osok által kókányolt oldalakon, mindenhol a Gripen emléktárgyaat és egyebeket nyomják, mintha más gép nem is létezne a világon). Semmi extra. Egy marketing könyv meg alapvetően nem érdekel.
Az.
-
#65675776
törölt tag
válasz
Van Der
#2702
üzenetére
Továbbra sem értem miért lenne jó az, hogy többféle gépet tartanánk rendszerben. Feleslegesen bonyolítaná a logisztikát. A megnövelt hajtóműtljesítménnyel meg sokra mennénk, lévén aza a teljesítmény már a mostani gépekbe kellene. Csak ugye az F414 nem fér bele... Kissé elszámolták magukat a svédek. A Gripen Demo ugyan azokkal a betegségekkel fog kűzdeni, mint a mostani Gripenek (N-t meg biztosan nem fogunk venni, ahogy DK-t sem, lévén ezek országspecifikusak. Ahogy UBS HU-t sem vesz senki).
$60-80M-ért már inkább Rafale-ban kellene gondolkodni, még véletlenül sem Gripenben. Maga a Gripen semmilyn formájában sem ér ennyit. (Mondjuk nekünk így is több mint $100M-ba kerültek...)
Ukrajna azért olyan nagyon nem erős gazdaságilag. Csak ugye jelenleg rajtuk megy keresztül az egyik legfontosabb gázvezeték, szóval kellett tenni valamilyen gesztuszt feléjük. De náluk legalább van foci,, amire építhetnek egy EB-t. Nálunk meg nincs foci semmilyen szinten sem. Ami van, az csak labdakergetés.
Lehet neked nem tűnt fel, de az utóbbi években meglehetősen nagy számú vizes sporteseményt rendezett az ország.
S W A T: Nem olvastam. Kellett volna?
-
#65675776
törölt tag
válasz
S W A T
#2696
üzenetére
A környező országokat, Ausztria kivételével, figyelembevéve technológiai fölényben vagyunk (méghozzá nem is kicsiben). A legközelebbi komoly ellenfé ebből a szempontból Csehország (Gripen detto), de az Ő gépeik némileg alacsonyabb szintűek. Az osztrákok meg egyelőre mennyiségi hátrányban vannak.
A leginkább veszélyesnek jelenleg az ukránokat lehet minősíteni (ahogy egy ismerősöm mondta: Leveszik az usankáikat és meg sem állnak Hegyeshalomig.) De csak a mennyiségi fölényük miatt.
A MiG-eket elméletileg viszik az oroszok, cserébe felújítják a Mi-24-einket. Hogy végül mi lesz, az jó kérdés.
-
-
#65675776
törölt tag
válasz
S W A T
#2690
üzenetére
Azt a pár gépet ne nevezzük kapósnak. Főleg, hogy a megrendelt darabszámot nem növelik, lévén alapvetően eddig mindenki a svédek által maguknak megrendelt, de szükségtelenné vált gépekből kapott. A dél-afrikaiak kicsit mások, ők belenyúlnak a cuccba.
Jól elkamillázgatnak pl a hollandok, britek, németek mondjuk Afganisztán felett is. Az olaszoknak ott a Balkán... Szóval nem abból kell kiindulni, hogy mi mit nem csinálunk. Arról nem is beszélve, hogy a Balti államok légvédelmét vetésforgóban a NATO tagállamok látják el (rajtunk kívül gyakorlatilag már mindenki).
A légi járőrözés adott terület feletti repülést jelent teljes harckészültségben.
-
#65675776
törölt tag
válasz
S W A T
#2685
üzenetére
Az oroszok tudnak minőséget gyártani. Prototípusok esetén legalábbis. A sorozatgyártás alatt szoktak elcsúszni a dolgok.
A hajtóműve egyébként szinte biztosan egy csökkentett kétáramúsági fokú és hárommal kevesebb nagynyomású kompresszorfokozattal készített CFM56. Csak kérdés a SNECMA kért-e erre engedélyt a GE-től. Ismerve a franciákat, beleszarnak.
-
-
#65675776
törölt tag
válasz
Van Der
#2659
üzenetére
Nem a teherbírás a lényeg, hanem a jelenlét minél több helyen. Erre pedig több kisebb teherbírású gép kell. A Mi-8 pontosan megfelel erre a célra. De akár a Mi-24 is. Mi-26 nem megfelelő erre a célra, már csak a nagy rotorszél miatt sem. Emellett sok helyet igényel. Kevés géppel csak kevés helyen tudsz jelen lenni.
Egyébként ilyen esetekben a lényeg a külső terhelhetőség, szóval akár a meglehetősen kompakt Kaman K-MAX is nagyon jó ilyen célra, sőt.
-
#65675776
törölt tag
válasz
S W A T
#2650
üzenetére
Leginkább maradékfényerősítőkkel operálnak éjszaka. Ezek passzív eszközök, elektronoptikai elveken működnek.
Ritkábban előfordul az infravörös eszközök alkalmazása is, ezt leginkább rendőrségi és katonai helikoptereken alkalmazzák.
Van a kettő közötti átmenet is, a második generációs éjellátók. Ezek aktív eszközök, egy infralámpából és egy maradékfényerősítőből állnak. A működés módját azt hiszem nem kell leírni. Ezek alapvetően elavult eszközök, leginkább a könnyű felderíthetőségük miatt.
És ott van még a digitális térkép mint lehetőség.
-
#65675776
törölt tag
válasz
Van Der
#2624
üzenetére
Nem, az US-3A belső raktérrel rendelkezik, a szárnyai alatt max póttartályt vihet.
Empty weight: szerkezeti tömeg
Loaded weight: tipikus felszállótömeg, kenőanyaggal és üzemanyaggal feltöltve, hasznos terhelés nélkül
MTOW: a maximálisan engedélyezett felszállótömegA maximális fegyver illetve szállítmányterhelés nem léphető túl. Utóbbi mennyiségét egyébként pl a kabinpadló teherbírása is korlátozza.
Az utolsó mondatod nem igaz. A többet semmiképpen sem, lévén ennél még a Mi-8/17 is többet tud elvinni. És akkor ott van pl a CH-53E a maga 15t és a Mi-26 a maga 20t teherbírásával...
A Ka-60 (mind a nyolc legyártott példány...) és a Panther meglehetősen könnyű eszközök.
S W A T: Amilyet ráraksz. Egyébként a 20mm-es gépágyútól kezdve a TOW-is elég sok minden lehet. Persze csak amit elbír.
-
#65675776
törölt tag
válasz
Van Der
#2622
üzenetére
Ebben a méret és teljesítménykatagóriában nem igazán érdemes gondolkodni. A minimum a C-27J Spartan ha merevszárnyú repülőgépről van szó. 2-3t inkább helikoptereknek való. Még akkor is ha azok csak 250km/h körüli sebességgel közlekednek. Egyébként jelenleg a MH legnagyobb problémája pont az An-26, mármint ami a mozgékonyságot illeti. Szinte semmira sem elég, ha csak egy kicsit is több mindent kell elvinni, vagy csak kicsit is messzebbre, akkor már gépet kell bérelni.
Egyébként a linkeden nem látom, hogy fel lenne tüntetve a max terhelhetőség. Ami tetszik, nemtetszik mindössze 2120kg. Ennél még egy Gripenre is több fegyverzet függeszthető... És az még gyorsabb is. Léteznek áttelepülő konténerek, amelyek gyakorlatilag bármilyen repülőgép szárnya alá függeszthetőek. Pl MXU-648/A illetve CNU-88. Bár ezek csak 300lb terhelhetőségűek, de ha négyet függesztesz az már 1200lb, és akár 4g-vel is terhelhető... Illetve az angolok fejlesztettek egy kifejezetten teherszállító gondolát, aminek a típusjelét és paramétereit most meg nem mondom.
-
#65675776
törölt tag
válasz
S W A T
#2617
üzenetére
Ma már léteznek olyan robotpilóták, amelyek képesek lebegésben tartani egy helikoptert. Vagy jól retusálnak a fiúk...
Egyébként az EC135 mentőváltozata jól felszerelt, és van kellő teljesítménytartaléka. Emellett a fenestron miatt kisebb a véletlen farokrotorbalesetek esélye. A Mi-2-ekhez képest nagyságrendi előrelépés.
-
#65675776
törölt tag
válasz
Van Der
#2610
üzenetére
Abban semmi extra, párnahatáson belűl lényegében bármelyik nem alulmotorizált helikopter képes rá. Szóval a leszáálás a Mt Everest-re nem probléma, a Himalájában van párnahatás hegyekbe (akár szó szerint is).
Látom a kivonás előtt álló típusokat nézted ki magadnak... Ráadásul a Viking sem került sosem exportra (sőt, azt hiszem egyenesen exporttilalom alá esik). Az US-3 megvétele semmi esetre sem lenne rentábilis, lévén terhelhetősége kicsi, mindösze 2120kg, vagy 6 fő. Ezt országon belűl megoldhatjuk bármelyik helikopterrel, akár Mi-24-gyel is. Az US-3A-kat mind kivonták 1998-ra.
A KS-3A és B sosem került rendszeresítésre, az egyik prototípus lett átalakítva KS-3A-vá, ezt később US-3A-ra építették.
Az S-3 tényleg hasznos, de csak arra, amire kitalálták. Azaz vízfelszíni és víz alatti hajók felderítésére és lekűzdésére. Az ES-3A pedig ELINT/SIGINT feladatokra. Ennyi. Ezek közül előbbi feladatkörre semmi igényünk, utóbbival meg a Mi-17PP óta nem foglalkozik ez az ország.
Ha már mindenképpen kis méretű szállítógépet akarsz, akkor arra ott vannak jelenleg is az An-26-ok. De ott lenne esetleg a C-2 Greyhound is, ami szinte minden paraméterében felűlmúlja (leszámítva az utaskapacitást). Ráadásul meglehetősen kis helyen elfér.
Az oldal meg tényleg érdekes, de nem sok köze van a valósághoz. Az F-15K ára több mint a kétszerese a valóságban...
-
#65675776
törölt tag
válasz
Van Der
#2601
üzenetére
Szóval akkor az összes NATO és EU tagországtól vegyünk legalább egy fegyverrendszert az elismerés bizonyítékakaént. Ebből csak egy dolog származhat: káosz.
A Gripen és a Mirage 2000D nem egy kategória, és nem is egy generáció. A Mirage 2000D technológiai színvonalban elmarad a Gripen mögött!
De nem tudom miért beszélünk olyan gépek rendszeresítéséről, amit el se adnának senkinek...
-
#65675776
törölt tag
válasz
Van Der
#2599
üzenetére
Nem, senkinek sem adják el (a nevemben meg nincs egy nagybetű sem). Egyébként meg nincs szükségünk egyfeladatú gépekre. Az csak nagy haderők luxusa, de ők is inkább foglalakoznak mostmár a többfeladatúakkal. A Eurofighter esetén a fejlesztés egyik kiinduló pontja pont az volt, hogy a Tornado esetén miket baltáztak el. Ezek egyik legfontosabbika pont a specializált változatok léte volt. Ahogy anno az F-16C-ket is részben specializálták (ettől függetlenül mind alkalmas volt az összes feladat ellátására), ennek eliminálására zajlik most a CCIP program.
De minek két típus ugyan arra? Indokold meg végre! Ne az döntsön már, hogy neked mi a szimpatikus (én spec nem rajongok a Gripenért, de ha ez van, akkor erre kell építeni). Az UBT pedig alkalmatan légi fedezet nyújtására. Ésszerű feladatelosztással ezt csak a Gripenekkel meg lehet oldani, mondjuk 6 gép csapásmérésre, 4 légiharcra felszerelve.
Mi-24-hez nem tétel lőszert szerezni, lévén az MFS meglehetősen régen gyártja, ezt tüzeli a PKM és az SZVD is. A Mi-24P egy másik tészta. De nem komoly probléma az sem.
Miért kellene egy csapásmérő géppel kevesebbet repülni?
-
#65675776
törölt tag
-
#65675776
törölt tag
válasz
Gyantusz
#2585
üzenetére
Azért a második videon elég keményen látszik a szarcsík, amit néha maga után húz. Lenne még mit faraqgni azon az égőtéren. Ez így elég komoly harcászati hátrány továbbra is. A németek nem sajnálták a pénzt az F-4F-ek esetén, mert belátták ezt. BVR témában azok a gépek még mindig messze felűlmúlják a MiG-29-eket. Nem véletlen, hogy még rendszerben vannak, ellenben a MiG-29-cel.
Azért pl az AMRAAM integrálására kíváncsi lennék. Nem hiszem, hogy az amerikaiak kiadnék nekik... Emellett az új függesztőket ki is kell ám fejleszteni, arra megint szép pénzeket el lehet költeni. Persze mindez nem lenne akkora probléma, ha az oroszok is a 14" és 30"-es horogtávolságot alkalmaznák és lenne univerzális függesztő a MiG-29-hez... Akkor csak simán fel kellene akasztani az AMRAAM sínt (amelyik épp szimpatikus a három féle közül).
-
#65675776
törölt tag
válasz
Gyantusz
#2583
üzenetére
Sokra mennek vele. Révén ugyan azokat a kérdéses képességű fegyvereket használják hozzájuk. Akkor meg sokat nem ért az egész, mostmár messzebbről nem tudják lekűzdeni az ellent. Ahhoz hogy a fegyverrendszereket normális szintre hozzák, bizony teljes mértékben le kell cserélni a fegyverelektronikát, beleértve a radart is, ami önmagában lenne $2-3M gépenként. És akkor ugye módosítani kell a függesztőket is, rakat integrációs teszt... Egyszerűen nem érné meg.
Az RD-33 amíg kormol nem vehető komolyan. Ha a GE a J-79-nél meg tudta oldani (pedig az még csöves égésterű), akkor az oroszok egy gyűrűs égőtér esetén miért nem?
F-16 kiszolgálóeszközei nem különböznek lényegesen a Gripen-éitől. Lényegében csak a gépágyú és a hajtómű kiszolgálása igényel más eszközöket. A belgák tizen-huszonpármillióért adták volna, ami a képességeihez viszonyítva lótúró. A mai napig is csak a nagyon nagyjavított F-15-ök szimultán képessége múlja felűl (lévén a Raptor-ba nem lehet 6-nál több AMRAAM-et függeszteni).
-
#65675776
törölt tag
válasz
Van Der
#2580
üzenetére
UFO technika nincs, olyan eleve nincs a franciáknak. Viszont mivel megvan a nukleáris csapásmérőképessége, ezért a franciák nem adják el senkinek. Lévén a nukleáris technikájuk teljesen zárt (leszámítva pl a Dimonai erőművet, de az más téma), szóval nem szeretnék kiadni még a bevetéséhez szükséges részét sem.
Erre lehetne mondani, hogy ilyen rendszerekkel rendelkezik az F-16, F/A-18 is. Igen, és ezek közös NATO rendszerek, szóval NATO-n belűl szabadon eladhatóak (Izrael megint csak más téma). Ahogy anno bizonyos NATO országok bizony amerikai atomfegyverekkel repültek volna céljaik felé.
Viggent venni már nem tudunk. Tornado-t, F-111-et meg nem érdemes. Lényegét tekintve a kettő ugyan az.
Gyantusz: A MiG-29 nem neked szólt. Van Der említette a szlovák gépeket, amik fenyegetést ugye nem jelentenek. Ahhoz hogy egyáltalán rendesen használhassuk akár a saját légterünkben a 29-einket, ahhoz elég rendesen fel kellene újítani őket avionikailag. 1999-ben is kevésen múlott, hogy a nem megfelelő IFF válaszadók miatt az amerikai F-15-ök le nem lőttek párat. Választ nem kaptak, NCTR alapján egyértelműen azonosították a típust.
Szóval a MiG-29 esetén továbbra is az a helyzet, hogy a sárkányt leszámítva mindent ki kellene benne cserélni. Az meg nem olcsó. Sőt. Akkor már inkább további Gripenek, esetéeg F-16AM/BM. Utóbbi megfér a Gripenekkel, az infrastruktúra jórészt azonos, a fegyverzet detto.
-
#65675776
törölt tag
válasz
Van Der
#2576
üzenetére
Ha elolvastad volna a cikket, akkor azt is látnád, hogy a Mirage 2000D nem exportálható.
A Viggen videoval van egy-két probléma. Előszöris nem JA, hanem AJ-37 szerepel benne szinte kizárólag. Másrészt össze-vissza vagdalt jelenetekből áll. Mindenesetre a Viggen sokkal inkább többfeladatú, mint a Mirage 2000D vagy C, illetve a Tornado. Egyébként meg tényleg kivonták őket, de a Tornado-k is hamarosan erre a sorsra jutnak, az F-111-eket már csak az ausztrálok használják (jó sokba is van nekik). A Mirage 2000C-t már szinte mind kivonták a franciák, a görögök és főleg az indiaiak sincsenek éppen megelégedve vele. A brazilok is csak azért vették meg, mert nagyon hasonlít a kiöregedés miatt kivont Mirage III-aikra.
-
#65675776
törölt tag
válasz
Van Der
#2571
üzenetére
Azért egy linket nyugodtan betehetsz, ha már idézel... egyébként meg a legyártott 75 D/N-ből nyilván majd lelkesen adnak el a franciák. Ha már mindenképpen Mirage 2000, akkor abból minimum 2000-5, a többivel nem érdemes foglalkozni napjainkban. De a problémák akkor is megmaradnak (infrastruktúra, nem NATO szabvány rendszerbuszok...)
Egy radar alapú rendszer esetén semmi extra sincs benne, hogy éjszaka is használható. Egyébként meg terepkövetésre többféle módszer létezik, az egyik a radar, a másik a digitális térkép. [link] Terepkövetésre egyébként már az F-105D is képes volt, ahogy az F-111A is. [link]
Ettől függetlenül se az F-111, se a Tornado nem tartozik ma a beszerzésre alkalmas repülőeszközök közé. Ugyanis alapvetően mindkettő elavult. A Mirage 2000D pedig teljesen eltérő infrastruktúrát igényelne. Szóval azt meg nem érné meg.
A Tornado nem többfeladatú. Minden feladatra külön alváltozata lett fejlesztve:
csapásmérés (felderítés): Tornado IDS
vadász: Tornado ADV
elektronikai harc (felderítés): ECREbből a szempontból pont annyira többfeladatú, mint a Viggen (AJ-37, SH-37, SF-37, JA-37, Sk-37). De a viggenek legalább az utolsó korszerűsítés során valódi többfeladatú géppé váltak (JAS-37), bár ez már csak a halottnak a csók.
Minimális átjárhatóság van a feladatkörök között, az IDS és ECR radarja pl alkalmatlan a SARH és ARH légiharcrakéták rávezetésére (igazából függeszteni sem lehet rájuk), az ADV pedig teljesen alkalmatlan csapásmérésre. A Viggen ebből a szempontból sokkal jobb, nem véletlen a kettős típusjel (AJ-37 és JA-37). Szóval akkor vegyünk Viggent... Egyébként a MiG-21-nek is létezett vadász (felsorolni is nehéz lenne), felderítő (R és RF) és csapásmérő (SZ, SZM, SZMT) változata is. Ahogy a MiG-23-nak is (csapásmérő MiG-23BN, MiG-27, ezek felderítésre is alkalmazhatóak). Mindettől függetlenül egyik típus sem minősül többfeladatúnak! Akkor beszélünk többfeladatúságról, ha a különböző feladatok végrehajtásához csak a fegyverzetet kell lecserélni a gépen. Sőt, az amerikaiaknak szokása a vegyes függesztés, az Operation Deny Flight és Opetation Southern Watch során az őrjáratozó F-16 és F/A-18 gépek így repültek (átlalában 2 Sidewinder, 2 AMRAAM, változatos bombafegyverzet (2 Mk84 vagy 6/4 Rockeye vagy 6/4 mk82, F/A-18 esetén a 4 bomba lehetett akár Mk83 is, F-16 C/D-k szükség esetén LGB-ket is tudtak vinni) és két póttartály). Erre pl a Gripen már nem igazán képes (alacsony számú függesztési pont, 4 légiharcrakéta mellett már nem képes 2 bombát és két póttartályt együttesen hordozni). Az első olyan bevetés, amikor egy csapásmérésre induló gép légiharcba bocsátkozott és utána még a kijelölt földi célpontokat is megsemmisítette a II. öbölháborúban (Operation Desert Storm) történt 1991. január 17-én, amikor két F/A-18 a célpont megközelítése során lelőtt két MiG-21-et, majd eredményes és pontos bombavetést hajtott végre. Mindezt úgy, hogy a gépeken függesztve volt 4 2000lb-os bomba. Ez a többfeladatúság.
A hadviselésben nem annyit ér valami, amennyit fizetnek érte, hanem amennyit elkérnek érte. Félig-meddig igaz, amit írtál, de pont fordítva. Ha sokkal többért is eladható, akkor miért nem adnák annyiért (tipikus példa a B-52-es szerszámkészletének $50000-os kalapácsa).
Egyébként sima vadászgépekkel, mint a MiG-29 nem lehet fenyegetni senkit.
-
#65675776
törölt tag
válasz
Van Der
#2562
üzenetére
A Mirage 2000 fegyverzetében nem tervezik integrálni a Meteor-t. Ami egyébként még egyáltalán nem biztos, hogy jó is lesz, nem csak drága.
Nem feltétlenül. A jelenlegi legmagasabb fejlesztési költséggel pont egy alapvetően egyfeladatú gép rendelkezik...
De, pontosan az emberek határozzák meg. Piavcra léphetsz bármivel, ha nem veszik meg, akkor nincs igény rá. Minden fejlesztést a piacfelmérés előz meg, legalábbis normális helyeken. Ellenpéldának ott az A350.
Kibekkeléssel nem lehet megvédeni egy ország szuverenitását.
Hogy-hogy nem oda tervezték? Kit érdekel ez? Az F-16-ot se, mégis nagyon jól beváltak még az Öbölben is. Egyébként a francia haderők a mai napig részt vesz a volt gyarmatainak védelmében. Szóval igenis szempont volt számukra, hogy működjön sivatagi és egyéb afrikai körülmények között is. Csak nem voltak képesek megoldani. Emellett NATO tagként nem szorítkozhatunk a saját kis mikrokörnyezetünk igényeire.
Egy típus harcértéke nem csak a darabszámtól függ. Sőt, szinte csak attól nem. Sokkal fontosabb a rejtett megközelítés. Ebből a szempontból a Mirage 2000 nem a leg jobb, közelébe sincs az F-35-nek.
A megelőző csapás ellentétes a jelenlegi nemzetközi normákkal. Szóval erre építeni... De ha mégis sor kerül rá, akkor meg aztán főleg fontos hogy rejtve közelítsd meg a célt. Erre meg megint csak az alacsony észlelhetőségű gépek felelnek meg igazán.
Az terepkövetés meg csak a Mirage 2000N és -5 Mark2 verziók esetén létezik a 2000D esetén nem.
Csak csapásmérő gépekkel nem lehet megvédeni egy országot. Lévén semmit nem érsz vele ha támadást indítanak ellened.
F-111. Ne vicceljünk már. Bőven elavult, kezdetektől fogva drágán fenntartható. Semmi sem indokolná a rendszeresítését.
És mégis miért lenne olcsóbb rendszeresíteni még egy típust, teljesen eltérő infrastruktúraigénnyel? Sokkal több értelme lenne a jelenleg meglevő típus mennyiségét bővíteni. Egyébként meg milyen újfajta képességet adna a Mirage 2000D? (Az árakról meg annyit, hogy a brazilok c-ket vettek, ami avionikailag teljesen más, alig van védelmi rendszere. Szóval még véletlen sem fog egy D ugyan annyiba kerülni.)
-
#65675776
törölt tag
válasz
Van Der
#2560
üzenetére
Van néhány probléma:
1. Super 530D - kb annyit tud, mint a kezdeti Sparrow-k (8-10% találati valószínűség). Semmire sem való. Az RDI nem fejleszthető sw-esen, szóval ha jobb rakétát akarnél használni (csak jobb van), akkor a radart is cserélni kellene. Emellett a Super 530D-ből csak 2db-ot lehet függeszteni, pont oda, ahova a póttartályokat...
2. R550 Magic II - AIM-9G/H színvonala. Az meg már a 70-es években is éppen csak megfelelt az elvárásoknak.
1+2: Többször is bebizonyosodott már, hogy a francia rakéták nehezen viselik a repülést. Függesztve repülve nem nagyon bírnak többet 10-20h-nál.
Szóval lehet olcsónak tűnnek ezek a gépek, csak éppen sokmindenre nem lehetne őket használni, hatékonyan meg kb semmire.
A görögök a Mirage 2000-iket most korszerűsíteik (egyenként többszöröséért, mint amennyiért a brazilok vették azokat). Elméletileg többfeladatúak, gyakorlatilag viszont csak légvédelmi feladatkörben használják.
Gripen mellé egyfeladatú gépet venni. Hát... Egyszerűen nincs rá igény itt. Főleg ekkora légierő mellett.
A Corsair-eket 2010-ben kivonják, a Phantom-okat a Eurofighter-ek váltják. Szóval két típust lendületből kihúzhatsz.
Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Görögország jelentős tengeri erőkkel is rendelkezik, partvonala kellően hosszú, rengeteg szigetet kell ellenőríznie. Ezek egy részéhez bizony spec gépek kellenek (pl Orion), amire nekünk semmi szükségünk. Szintén ők rendelkeznek a világ legnagyobb légi tűzoltó flottájával a sok erdőtűz miatt. Ez nálunk megintcsak nincs. És így tovább.
Görögország nemzeti összterméke ~2x-e Mo-énak. Szóval gazdagabbak, nem is kicsit. Ráadásul a GDP-ből nagyobb arányban fordítanak honvédelemre (a magyar kiadások >5,5x-ét). Nem összevethető a két ország ebből a szempontból sem, ha a lakosság hozzáállását a honvédelemhez nézzük, akkor meg főleg.
-
#65675776
törölt tag
válasz
Van Der
#2555
üzenetére
Egyfeladatú gépet még véletlenül sem szabad venni manapság. Annál drágább megoldás nincs. Arról nem is beszélve, hogy a francia gépek függesztői nem univerzálisak, szóval minden fegyvertípushoz másfajta kell. Ez csak ovább drágítja az egészet, jelentősen csökkenti a rugalmasságot a saját feladatkörében is.
Miért kellene alibiből tartani gépeket? Ezt tényleg nem értem.
Egyébként a Gripenek helyett messzejobban jártunk volna az F-16-kkal, MLU-val együtt kevesebbe kerültek volna, mint a svéd gépek. Képességekre meg simán hozták volna ugyan azt, jóval nagyobb rugalmasság mellett. És a flotta könnyedén bővíthető lenne szinte azonos gépekkel (pl a belgák és a hollandok is felajánlottak az utóbbi időben többeknek röhejes áron a saját AM/BM-jeikből), infrastruktúrára nem nagyon kellene beruházni. Bár Pápát ujra üzembe kellene helyezni ha már 4-5 századot tartanánk fenn. Mondjuk a C-17A-k miatt ott most úgyis jelentős felújítások lesznek, szóval ez se lenne gond.
S W A T: A Eurocopter-rel alapvetően nincs probléma, ők legalább nem szoktak a levegőbe beszélni, ellenben a többi európai repipari céggel. A másik kivétel a BAeSystems, rájuk lehet még számítani, nem véletlenül nyernek el sok amerikai megrendelést.
Új hozzászólás Aktív témák
- Bomba áron dobozos Hp Laptop! /AMD Ryzen 5-7520U/8 GB/256 SSD/FHD/Garancia
- Új DELL Inspiron 14 (5435)/AMD RYZEN 7-7730U/16GB/512 SSD/14"/FHD/IPS/Garancia
- Samsung 16GB DDR5 5600MHz M425R2GA3PB0-CWM
- PXN V9 Gen 2 Kormány+Pedál+Váltó BONTATLAN!
- Infinix Hot 11s / 4/128GB / Kártyafüggetlen / 12Hó Garancia
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest