Új hozzászólás Aktív témák

• #7477 Bodor veterán

  Új Válasz 2013-02-08 13:48:53 #7477

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Bodor

  veterán

  Bodor tollából a Logout-on megjelent azonos című, összefoglaló cikk nagy érdeklődésre számot tartó fórumtopikja miatt lett megnyitva ez a topik, no, meg kérésre, hogy egy helyen legyen ez is a többi hasonló mellett.

  [Amennyiben már túl is vagy a vásárláson és kérdésed, észrevételed lenne, az alábbi topik a legmegfelelőbb ehhez: Flash SSD topik.]

  Az itt olvasható 1. hozzászólással szeretnénk némi segítséget nyújtani az SSD vásárlás előtt állók számára. Mivel ebben a témában is számos márka és altípus található, ezért nehéz döntés lehet mindenkinek a megfelelőt kiválasztani. Samsung, OCZ vagy valami más? Milyen vezérlős legyen? SATAII vagy SATA3 kell nekem? Összefoglalva tehát: Milyen SSD-t vegyek? E kérdésekre szeretnénk lejjebb hasznos tanácsokkal és információkkal szolgálni azoknak, akik SSD vásárlására adják a fejüket.

  Frissítve: 2013.02.08.

  Bevezetésként elkerülhetetlen bemutatni, hogy miről is lesz szó: a Solid State Drive (továbbiakban SSD) egy „szilárdtest-meghajtó”, félvezetős memóriát használó tartós adattároló eszköz. Tartós, mert az adatokat nem felejti el állandó tápellátás nélkül sem, emellett nem tartalmaz mozgó alkatrészeket, kisebb méretű, kevésbé sérülékeny, könnyebb és kisebb fogyasztással is rendelkezik.

  A felhasznált NAND Flash memóriák között három alapvető típus létezik: Single-Level Cell [SLC] , Multi-Level Cell [MLC] és Triple-level Cell [TLC] . Az SLC cellás megoldások drágább, üzleti felhasználásra szánt tárolókban kapnak helyet, ezek hosszabb élettartamot, nagyobb sebességet és kevesebb fogyasztást biztosítanak, mint az MLC alapúak, de igazából már nem is igazán lehet kapni őket. Napjainkban a legelterjedtebbek az MLC alapú SSD-k, de már jönek az új TLC-s újdonságok is, melyek élettartama sajnos ismét kevesebb, mint az elődjének, papírforma szerint a fele, gyakorlatban talán 35% körüli élettartam csökkenéssel számolhatunk az MLC-hez képest. Bővebben erről ITT.

  Ár

  Ezt mindenkinek magának kell behatárolnia, hogy mennyire mély az a bizonyos pénztárca. Ugyanakkor itt is kezd igazzá válni az a metodika, mint merevlemez vásárlása esetén, hogy kevesebb felárért még nagyobb kapacitást érhetünk el. Forintálisan egyelőre még nagyobbak a szakadékok az egyes kapacitáslépcsők között, de újabb technológiáról lévén szó, több nagy márka is elérhető ugyanazon kapacitással, illetve tudással és előfordulhat olyan kritérium, amely megéri a felárat: méret, körítés, belső vagy esetleg a más vezérlő (erről még lesz szó).

  Kapacitás

  Mekkora is az a tárhely, amire szükségünk van? Ez is sarkalatos kérdés, mert egyelőre a HDD-hez képest lényegesen magasabb Forint/GiB egységár sem utolsó szempont. Legkézenfekvőbb megoldás, hogy megnézzük a tisztességesen belakott rendszerpartíciónkat annak tudatában, hogy milyen - a rendszer működésének szempontjából felesleges - dolgokat tartalmaz: videók, képek, játékok és egyéb felhasználói programokra gondolva. Fontos megemlíteni, hogy Windowsban alapjáraton be van kapcsolva a hibernálás, a lapozó fájl és a rendszer-visszaállítás. Ezeket ki lehet kapcsolni, átméretezni, illetve áthelyezni. Ugyan megspórolható pár GB hely ezekkel, de nem javasolnánk a lapozófájl HDD-re való áthelyezését, nyilván ezzel a lépéssel csak lassítunk a rendszeren. Pont nem ez a célunk, ha ezen sorokat olvassuk ugyebár. De ellenőrzéskor tényleg ne feledkezzünk meg róluk, mint tényező.

  SSD esetén a fentiek miatt fontossági sorrend szükséges, amely alakulhat így: Operációs rendszer -> gyakran használt programok -> esetleg 1-2 játék, melyeknél van értelme pl. pályabetöltéshez. A többire ott a HDD, tehát nem javasolt általános háttértárnak használni az SSD-t, még. Aki viszont rá tud áldozni annyit, hogy egy notebook csak SSD-vel legyen ellátva, az természetesen nem feltétlenül fogja ezt megkerülni.

  SSD-knél másképp működik a felhasználható tárhely megbecsülése. Egy 64GB-os SSD formázva kb. 60GB, melyből a hosszú élettartam elérésének érdekében szabadon kell hagyni minimum 10%-ot, tehát a 64GB-os SSD-nél kb. 54GB hasznos hellyel számolhatunk, és 10GB lesz az a bizonyos „spare area”. Ennek függvényében dönthetünk, hogy mekkora SSD is felel meg számunkra. – Ez csak egy kiragadott példa, ugyanis ha egy OCZ SSD-t tekintünk, akkor láthatjuk, hogy elterjedten ugyanezt a kapacitásszintet 60GB-os SSD-kkel szolgálja ki. A háttérben ugyanúgy 64GB tárhellyel rendelkezik a megvásárolt adattároló, csak formázás után rögtön ~54GB felhasználható helyet lát az OS, vagyis gyárilag vigyáznak rá, hogy meglegyen az SSD fent is említett hosszú távú egészségéhez szükséges spare area. Utóbbihoz kapcsolódó infó viszont, hogy a jövőben már az új SandForce vezérlővel szerelt SSD-k esetén is manuálisan kell gondoskodnunk erről, amit ugyebár ez idáig nem kellett.

  Aki pedig WinXP-ről váltana végre Win7/8-ra az tájékozódjon, hogy kb. mekkora helyre is lesz szüksége.

  Operációs Rendszer, élettartam

  SSD esetében erősen javasolt Windows 7 vagy 8-ra áttérni. Nem kardoskodnánk a Windows XP és Vista ellen sokat, de a lényeg, hogy eljárt felettük az idő. SSD szempontból ugyanúgy van ennek egy aspektusa, méghozzá a cella elhasználódás-vezérlés. Erre több megoldás létezik, különböző un. Garbage Collector algoritmusok az SSD-n belül, illetőleg „kívül” az operációs rendszer által vezérelten, amely nevezetesen a TRIM. Utóbbi csak Windows 7-től felfelé használható ki, ezért is javallott a váltás. Ezek az eljárások mind-mind arra szolgálnak, hogy segítségükkel próbálják az SSD-re történő írások mennyiségét arányosan elosztani és azokat csökkenteni, meghosszabbítva ezzel az SSD élettartamát. Ez alapján fogjuk két részre osztani a javasolt SSD-ket is, mert evidens, ha nem rendelkezik egy SSD ilyen belső takarító eljárással és csak TRIM-et támogat, akkor XP alatt felhasználástól függően hamar elkoptathatjuk bizony a frissen vásárolt SSD-nket.

  Csatlakozó

  Manapság még nyilván elterjedt státuszban vannak a SATAII csatlakozással ellátott SSD-k. Ezek rendszerint egy generációval régebbiek is SATA3 társaik mellett, árban viszont csak ritkább esetben mondhatóak olcsóbbnak. Elejét véve a sok találgatásnak és kérdésnek, bátran fektessünk bele SATA3-mal felszerelt tárolóba, mert a legtöbb esetben visszafelé kompatibilisek, fognak működni gyönyörűen SATAII-vel szerelt lapokban is. Kivéve, ha tényleg találunk olcsóbb SATAII-est és biztosan nem lépünk tovább még hosszú évekig a jelenlegi konfigurációnkból. (A fentiek viszont nem mondhatók el a SATA1 kompatibilitásról)

  Megemlítendő, ha valaki szeretne még plusz PCI-Express <-> SATA3 vezérlőkártyába is invesztálni, mert úgy gondolja „legyen már SATA3 ha az alaplapon nincs”, nyugodtan megteheti, de nem javasolt. Nem hoz annyi többletet a SATAII-vel szemben, ami megérné az ezzel járó kellemetlenségeket. Erről is olvasható tapasztalat bőven a Flash SSD topikban. Ha valaki ennek ellenére is bevállalná a vásárlást, akkor előtte győződjön meg arról, hogy az alaplapján legyen is mire csatlakoztatni azt. Több eset is előfordult, hogy valaki jelezte „nem megy még SATAII-vel sem”. Nyilván nem, ha mondjuk PCI-E 1.x 1x-es portba lett beletuszkolva. PCI-E 2.0 x4 kell ehhez legalább.

  Tovább görgetve a csatlakozós mesét, léteznek már mSATA SSD-k is. Tegyünk először is tisztába valamit: két külön dolgot szoktak így rövidíteni (hibásan) és ez nagyon nem mindegy. A microSATA az tipikusan az 1,8" SSD-ken megszokott dolog, míg az "újabb őrület" az miniSATA néven fut és ezt illene mSATA-ként jelölni. Az mSATA-s SSD-ket nem lehet csak úgy válogatás nélkül minden laptopba beledugni, amiben van mini PCI-E, csak az erre felkészítettekbe.
  Sok tapasztalat még sajnos nincs velük, de elmondható néhány dolog. Asztali konfigurációk esetén egyáltalán nem javasolt, oda egy „normális” SSD-t kell venni és kész. Nyilván külön átalakító szükségeltetik ha nem rendelkezünk ilyen csatlakozóval, ebben a formában meg már nem sok értelme lesz. Néhány esetben - legyen szó akár ultrabook-okról vagy ultravékony noteszgépről - előfordulhat, hogy tud ilyet fogadni a masina. Az újabbak már igen jó teljesítménnyel bírnak, nagyon picik és könnyűek (10g körüliek), így aki ilyen irányban gondolkodik, annak esetleg megléphető ez a lehetőség. Még egyszer, sok tapasztalat még nincs velük, de a fő gondolat igaz rájuk is: egy laptop HDD után egész biztosan más világot nyújtanak ezek is, de még megérezhető tudásbeli különbség lehet SATAII/3 SSD és mSATA SSD között. Lásd. 4K írás/olvasás értékek, ahogy a következő részben arról szó lesz. Ezért ha megoldható, akkor még inkább normált válasszunk, de ha mégis mSATA lesz, akkor mindenképp az újak között bogarásszunk, melyekről teszteket és egyéb infókat a linkek között található oldalon bőven találhatunk.

  Sebesség, megbízhatóság

  Kiválasztás során nyilvánvaló szempont a sebesség és a megbízhatóság is. Ez is pénzkérdés, de nem feltétlenül kell egyikről a másik javára lemondani teljes mértékben. Az ajánlásban megbízhatatlan, vagy kevéssé megbízható SSD nem is szerepel emiatt. A sebesség pedig egy összetettebb kérdés már, mert többféle sebességről beszélhetünk ugyebár, melyek közül a gyártók nem mindegyikkel dicsekszenek (a szeretett marketing..):

  • szekvenciális írás/olvasás (MB/s-ban): nagyobb fájlok mozgatásánál, videó szerkesztésnél beszélünk erről
  • IOPS: másodpercenkénti olvasási/írási műveletek száma véletlenszerű 4KQD32 szegmensben, itt a QD = Queue Depth = párhuzamos műveleteket jelöl.
  Példa: egy 80.000 IOPS-os SSD a 4KQD32 szegmensben 320 MB/s környékén tekerhet, mivel 80,000*4K (4096) az 320MB
  • 4K írás/olvasás: apró fájlok kezelésének sebessége – ez az érték az igazán lényeges számunkra, de ugye nem is ezzel dobálóznak a gyártók a fenti kettővel szemben..
  • elérési idő (ms-ban): ebben szintén hatalmas különbségek vannak SSD és HDD között, nyilván technológiai okokból kifolyólag (memória vs. lemez- és fejkezelés). Viszont SSD és SSD közötti elérési időkülönbségeket nem lehet megérezni, ebben az esetben nem hangsúlyos érték

  Ezek a sebességek természetesen egy SATAII vagy SATA3 porttól erősen függenek, mert nyilván egy SATAII (3Gbs) nem fog tudni 550MB/s-ot kisajtolni magából, inkább olyan 260-270MB/s lesz vége. Ebből kiindulva, mivel a mai SATA portok egyikének korlátait sem érik el az SSD-k 4K írás/olvasás eredményei, ezért mindennapi felhasználás során nem fogunk különbséget érezni SATAII vagy SATA3 rendszer között.

  Elmondható tehát, a valós felhasználásbeli tapasztalatok és tesztek is azt mutatják, hogy a magas szekvenciális és a 4KQD32 szegmensre vonatkozó IOPS értékek, szinte alig befolyásolják azt, hogy milyen gyorsnak érezzük a rendszerünket. Ezt a tényt nem győzzük eléggé hangsúlyozni a topikban!

  Ravaszabbak feje felett viszont előbukkanhat egy újabb kérdőjel: mi van ha rögtön két SSD-t veszek és RAID-be kötöm őket? Tapasztalat erre is van már manapság, amelyek szerint SSD-t RAID-ben használni felesleges. Pontosabban csak azoknak éri meg, akiknek fontos a magas szekvenciális írás/olvasás és sűrűn igénybe is lesz véve ez a képesség. Egyébként nincs értelme, inkább javasolható egy nagyobb SSD vásárlása, melynek beüzemelése is épp elég odafigyelést igényel.

  Ahhoz viszont, hogy súrolhassuk a gyárilag megadott többi értéket – melyeket leginkább szintetikus tesztekkel ellenőrizhetünk - néhány dologra oda kell figyelni:

  • SSD vezérlő típusa: pl. SandForce vezérlők csak a tömöríthető adatokkal hozzák a gyári szekvenciális értékeket
  • SATA vezérlő típusa (Intel, AMD, Marvell, ASMedia, stb.)
  • Alaplap, chipset és processzor típusa és annak órajele
  • Operációs rendszer típusa
  • Helyes „alignálás”(partícióigazítás)
  • A teszteléshez használt program típusa és annak beállítása (pl. SandForce esetén gyárilag is ATTO-val tesztelnek, úgy is kell ellenőrizni. Emellett pl. a CrystalMark „0fill” beállítással hozza csak a gyári értékeket)
  • Asztali gép vagy laptop (laptopokban, netbookokban az SSD általában gyengébben muzsikál)
  • Frissen telepített OS alatt, vagy egy belakott rendszeren történik a mérés
  • Milyen firmware van az SSD-n
  • A kisebb tárhelykapacitású meghajtók általában írásban lassabbak, mint az ugyanolyan típusú nagyobb társaik. Nem szabad a teszteredményeiket összehasonlítani, még megegyező konfiguráció esetén sem

  SandForce vs. alaplapi vezérlők, firmware frissítés

  A felmerülő kérdésekkel kapcsolatban sok segítséget kaphatunk a Flash SSD topikban is. Kiemelhető talán – bár ez az új firmware által már megoldott, de azért jobb félni.. -, hogy a SandForce vezérlővel ellátott SDD-k és az alaplapi Marvell vezérlős SATA3 portok nem fognak mindenki esetében kielégítően teljesíteni (SATAII-vel ez a probléma nem áll fent!). Hasonlóan igaz ez az ASMedia vezérlőre is, de itt „csak” a lassabb szekvenciális sebesség okozhat leginkább fejfájást.

  Ahogy a fentebbi felsorolásból is kitűnik, a megfelelő sebesség elérésében a firmware-nek is nagy szerepe van. Mi is ez? Kisméretű szoftverek, melyek a különböző elektronikai eszközök vezérlését végzik. Ezt a bizonyos dolgot SSD-n frissíteni az operációs rendszer telepítése előtt érdemes - amennyiben az nem a gyártó oldalán található legújabbal rendelkezik -, mert egyes típusoknál a rendszer alól történő frissítés nem megoldható, vagy bonyodalmas a kivitelezése. Két esetről beszélhetünk alapvetően: fontos-e avagy javasolt-e frissíteni? Fontos abban az esetben, ha valami kritikus hibát javít a firmware, legyen az akár élettartam növelése, vagy egyéb kompatibilitási problémák megoldása. Példaként álljon itt, hogy a Kingston V+200-nál sürgős a firmware frissítés, de van ahol csak ajánlott. Olyan is elhangzott a topikban, hogy van olyan SSD, amely firmware frissítés nélkül nem látható egyes BIOS-okban. Ezeket a gyártó mindig jelzi az oldalán, illetve megjelent cikkek is gyakran szólnak nekünk erről. Érdemes tehát ezt is észben tartanunk. Másik eset ugye a javasolt - tehát nem kötelező, de hátrány nem ér minket -, ha csak bizonyos frissítéseket hoznak magukkal, esetleg egy picit sikerült a sebességen javítani, hasonlók.
  Magát a frissítést nem árt körültekintően végezni, melyre ugyanazok elmondhatók szinte, mint BIOS frissítéskor: áramingadozásos időszakban pl. ne erőltessük.

  Ajánlás

  Windows 7 és 8-hoz

  ADATA S511( MLC)
  Corsair Force 3 és GT(MLC)
  Crucial M4 (MLC)
  Intel 330 és 520-as sorozat (MLC)
  Kingston HyperX és V+200-as sorozata (MLC)
  OCZ Agility 4 (MLC)
  OCZ Vertex 3 Vertex 3 Max IOPS és Vertex 4 (MLC)
  Samsung 470 *** és 830 *** sorozat (MLC)
  Samsung 840 Basic (TLC)]

  Windows XP-t és Vistát használóknak ajánlott SSD-k
  ADATA S596 *** (MLC)
  Kingston V+100 *** (MLC)

  A fentebb ajánlott SSD-k közül egy-két típus már igen nehezen szerezhető be, vagy már nem kapható, mert kifutott termékek. Az ajánlásban mégis szerepelnek, tájékoztatást adva arról, hogy esetleg még használtan is jó vételek. Ezek a típusok ***-gal vannak jelölve !

  Az alábbi SSD-k azért nem kerültek a konkrét ajánlásba, mert nagyon kevés, vagy semmilyen gyakorlati tapasztalat nincsen velük kapcsolatban, mert még kevesen vettek belőlük.
  A másik ok pedig az, hogy indokolatlanul magas az áruk a konkrét ajánlásban szereplő, de ugyanolyan felhasználói élményt adó típusokhoz képest. Ez utóbbi típusok ###-el vannak lejölve!

  Ennek ellenére az előzetes tesztek és a specifikációk alapján nyugodt szívvel mondhatjuk azt, hogy vásárolhatunk ezekből a típusokból is.

  Adata Premier Pro SP300 (MLC mSata ! )
  ADATA Premier Pro SP600, SP900, XPG SX900 , SX910 (MLC)
  Corsair Force GS, Neutron és Neutron GTX (MLC)
  Crucial V4 (MLC)
  Crucial M4 ( mSata ! )
  Intel 335 (MLC)
  Kingston V300 (MLC)
  Kingston SSDNow MS100 (MLC mSata ! )
  OCZ Vector ### (MLC)
  Plextor M5 Pro ### (MLC)
  Samsung 840 Pro ### (MLC)
  Sandisk Extreme (MLC)
  Transcend SSD720 (MLC)

  Az SSD-k vezérlőjéről és a bennük használt memóriacellák típusáról az alábbi oldalon kapunk tájékoztatást: Solid State Drive Database

  Méretek és egyéb jó tanácsok

  A milliméterekre is érdemes vásárlás előtt odafigyelnünk, ugyanis néhány hordozható eszközbe már csak a „normálisnál” is laposabb (7mm-es) HDD/SSD fér be. Ellenőrizzük ezt is melyik SSD felel meg az ilyen irányú elvárásoknak.

  Végső javaslat itt is, ahogy a Milyen SSD-t vegyek? cikkben szintúgy: ne bonyolódjunk bele túlságosan egy egyszerűen is kezelhető kérdésbe, nem leszünk könnyebb helyzetben ha hetekig bújjuk a teszteket és kiismerjük az SSD-k lelki világának minden bugyrát. Egyrészt lehetetlen, minden teszt kicsit más - kozmetikázva is van sok helyen -, emellett minden egyes júzernek más a szimpatikus, ez teljesen szubjektív.
  Ha valaki leteszi végre a voksát és megrendeli a terméket, akkor vagy beválik és onnantól csak azt tukmálja mindenkire a feltett kérdésre válaszolva, vagy nem válik be és akkor mindenhol lehúzza ahol csak tudja. Ez utóbbi gyakoribb és nagyon negatív képet festhet egy adott termékről. Természetes, hogy ettől még mindenki meg fogja nézni ki mit gondol az adott áruról, de kiemelnénk, hogy figyeljük a vélemény dátumát is! Egy-két gyermekbetegség mára már a múlt homályában létezik csak, mégis valaki még máig azzal a bizonyos hibával hozakodik elő újra meg újra, amikor rég nem téma már, hisz anno már kijött esetlegesen egy új firmware, amely megoldotta.

  Kérés:

  Ha ezt a hozzászólást és a benne lévő hivatkozásokon lévő cikkeket elolvastad, de még mindig nem sikerült dönteni, akkor amikor kérdezel, kérünk, feltétlen tüntesd fel az alábbi adatokat!

  1. Mennyi az a minimum/maximum ár amennyit szánsz rá?
  2. Mekkora SSD-re van szükség?
  3. Milyen operációs rendszerhez lesz az SSD?
  4. Asztali gép vagy laptop, IDE, SATAII vagy SATA3 a csatlakozó?
  5. Pontosan milyen alaplappal lesz használva az SSD?
  6. Szükség van-e feltétlenül beépítő keretre és egyéb kellékekre az SSD-hez?

  Sokan szabadidejüket erre áldozva segítik a másikakat a fórumon, ezért jogos kérés, ha ezt a segítséget bárki igénybe szeretné venni, akkor tegye azt egy kicsit felkészülten. Köszönjük!

  Mindenkinek izgalmakkal teli vásárlást, beszerelés és install utáni hajlobogást kívánunk!

  Néhány link, a további ismerkedéshez:

  Milyen SSD-t vegyek? Cikk

  SSD beüzemelésével, klónozással és telepítésekkel kapcsolatos gondolatok:

  Windows 7 telepítés más szemszögből avagy BI OS or not to BI OS
  Windows 7 költöztetése HDD-ről SSD-re - Klónozó és Backup-Restore alkalmazások tesztje
  Windows 7 és 8 SSD-vel! Hogyan is?

  Még egy táblázat..
  PROHADVER! felhasználók által összegyűjtött teszteredmények

  PH! cikkek:
  Átfogó elemzés az SSD-k természetéről cikk
  SSD-teszt - mítoszok és tények cikk

  Hogy mire is képesek a m-ütyűrök:
  Három mSATA SSD tesztje
  mSATA SSD tesztek és cikkek

  és végül, már megint a Flash SSD topik, vásárlást már átélők számára

  Összedobta Bodor cikke és a tartalmas hozzászólások alapján: Mi5i
  Hatalmas köszönet: Bodor, Fire/SOUL/CD

  A hozzászólást módosíthatja: Bodor, Mi5i és Fire/SOUL/CD !

Új hozzászólás Aktív témák