Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #65675776

    törölt tag

    válasz lsc #3279 üzenetére

    Tulajdonképpen egy vicc, hogy az aranysas.hu-n levő összesített tartalomjegyzék mennyire semmirevaló. Csak a sokszor semmit sem mondó címek szerepelnek benne (néha az is eltér a nyomtatásban megjelenttől...), az alcímek, amiből többnyire már lehet következtetni arra miről is szól a cikk, viszont nem. Keresni lényegében értelmetlen benne.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz lsc #3277 üzenetére

    Nem feltétlenül csupaszárny, lehet Blended Wing Body is. Az amerikaiak pl mostanság pont arrafelé kutakodnak.

    Az A400M kapacitása amolyan hiányzó kategória, de az se véletlen, hogy az utóbbi időben nem nagyon fejlesztgettek akkorát. Átlag célokra már túl nagy (a C-130 is elég sűrűn ebbe a kategóriába kerül, ezért is írta ki a USAF és a US Army a JCA tendert, amit a C-27J nyert meg), nehéz teherszállítónak meg túl kicsi. Nem véletlen, hogy a C-141-ek leváltására a USAF egy jóval nagyobb típust rendszeresített. A Starlifter már kicsinek bizonyult a stratégiai légiszállításhoz.

    Az A400M kategóriájában tényleg nincs sok gép (ott van még az Il-76 és az An-70, és kb ennyi), de ezzel kicsit két szék közé ültek az európaiak. Ugyanis a C-130-akat gazdaságosan nem fogják tudni kiváltani vele, ergo azoknak is rendszerben kell maradniuk. Ha meg nehéz terheket kell szállítani, akkor mehetnek majd a NATO-hoz repidőt koldulni arra a kemény három darab C-17A-ra, vagy az oroszokhoz, ukránokhoz An-124-et vagy An-225-öt bérelni. Már rövid távon is jóval többe fog ez kerülni nekik, mint gondolnák. Mert lehet kivonják a Herculeseket, de ez csak azt fogja eredményezni, hogy pl a briteket kell majd állandóan megkérniük, hogy kisebb cuccoknak súvasszanak némi helyet a gépeiken, esetleg tőlük kölcsönöznek majd.

    Szerintem a britek csinálják jól Európában. Nem igazán szorulnak rá a többiekre, ha valamit gyorsan kell szállítani, csak felrakják egy arra pont megfelelő gépre, és elviszik. Nem kell igényelniük repidőt másoktól, amivel el fog menni nem kevés idő a bürokrácia miatt. Márpedig a légi szállítás lényege a gyors reakció lenne.

    Az első működő sorozatgyártott repülőgépfedélzeti. Ennyiben igazad van (vagyis csak majdnem). Telepített radaroknál viszont már korábban is alkalmazták ezt a megoldást. Az MIM-104 Patriot radarjai (AN/MPQ-53 és AN/MPQ-65) is Pesa rendszerűek, 1969-ben kezdték őket tervezni (hat évvel a Zaszlon előtt). '76-ra rendszerbe is állt, akkor az oroszok még csak egy éve kezdtek hozzá egyáltalán a fejlesztéshez. És tulajdonképpen a légi alkalmazásban sem első a Zaszlon. Ugyanis az E-3 Sentry-k AN/APY-1 és AN/APY-2 radarjai is PESA rendszerűek. Az első teljes műszerezettségű E-3A 1976. május 25-én repült. (Az AWACS System Program Office 1965-ben alakult, a fejlesztés innen kezdődik.)

    Egyébként az AESA és a PESA alapelve tényleg ugyan az. Azaz térítsük el az elektromágneses hullámokat elektronikus / elektromagnetikus úton. A hasonlóságok itt ki is merültek, a megvalósítás messe áll egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől. De az alapelve lényegében ugyan ez a CRT-nek is, ott is elektromos térrel térítünk el elektronnyalábot. Szóval akkor lényegében a németek az elsők, a CRT-t ugyanis Ferdinand Braun találta fel 1897-ben.

    Szóval ha valaki megvesz valamit, és annak a licencét is, akkor az már másolás. Akkor viszont a PC-s piacon lényegében nincs eredeti processzor, mindenki csak másol. Furcsa gondolatmenet mindenesetre. Egyébként miért probléma a licencvásárlás, technológia átadás? Mert ha ez probléma és kerülendő, akkor valószínűleg még mindig a fán ülnénk és banánt zabálnánk.

    Megkeresem az adott cikket (emlékszem rá, de a teljes tartalmára nem). Esetleg meg tudod mondani melyik számban volt?

  • #65675776

    törölt tag

    válasz lsc #3275 üzenetére

    Magyarul elképzelésük se volt hogyan lehetne máshogy megépíteni egy szállítógépet mint az amerikaiak. Emellett nem mertek kockáztatni. Ehhez képest a jól bevált felépítés tükörfordításásval többet szopatják magukat, mint a MDD a C-17-tel...

    Utóbbi program az első igénymeghatározás (1968, AMST) után 23 évvel már repült (1991. szeptember 15.). Ha igazán pontosak akarunk lenni: Az AMST egy a C-130 leváltására irányuló program volt, ami a Boeing YC-14-et és a MDD YC-15-öt eredményezte. A programot 1979-ben törölték, majd kiírták a C-X tendert, ami már a C-141 felváltására irányult, de egy nagyobb kapacitású géppel. Ennek lett az eredménye az AMST tapasztalataiból az YC-15 alapján kifejlesztett C-17A. (Az YC-14 a szerkezeti felépítése miatt nem igazán volt alkalmas nagyobb méretben és kapacitással való megépítésre.) A C-17A első felszállása után kevesebb mint két évvel (1993. július 14.) az első sorozatpéldány már a csapatokhoz került, majd tizenhét hónappal később (1995. január 17.) szolgálatba is állt. Szóval a legelső igényfelérés, egy erre irányuló fejlesztés, majd egy jelentősen eltérő igényekhez való jelentős áttervezés 27 évet vett igénybe. 1993. óta legyártottak 205 példányt, amelyek nem gyenge igénybevétellel üzemelnek napi szinten.

    Az A400M program 1982-ben indult (három évvel a C-X után). Már meglevő konstrukciót vetek alapul, szóval alapkutatásra nem igazán kellett időt fordítaniuk (az AMST feéfogható ma már a C-X alapkutatásának is). Eltelt 27 év, ezalatt eljutottak az első felszállásig. Mikor készül el az első sorozatpéldány és vajon mikor fog rendszerbe állni, pláne mikor készül el a 205. példány (a teljes megrendelésállomány jelenleg 227)? Ha elkészül, mert megrendelés egyelőre csak 184-re van. Még maga az Airbus sem tud ezen kérdésekre válaszolni. Nem csoda, hogy Dél-Afrika (8), Chile (3) visszamondta a megrendeléseit. A kanadaiak meg eleve nem is foglalkoztak komolyan a 17 darabra szóló ajánlattal, vettek inkább 4 BigMac-et és 17 Super Hercules-t. A britek is inkább elkezdtek C-17-ket venni és folyamatosan csökkentették az A400M megrendeléseiket. Résztvevőként sem látják a program végét. Ez azért nem túl biztató. Ismerve Európát, a szolgálatba állítás valamikor 2018-2020 környékén várható.

    A MiG-31-ben alkalmazott PESA mint említettem messze van agyon az APG-77 vagy APG-73 AESA-jától. Arról nem is beszélvem hogy a Zaszlon megjelenésekor már az amerikaiak isdolgoztak a maguk PESA radarján, ami végül a B-1B-ben került rendszeresítésre. Emellett nem orosz találmány a PESA sem.

    A Harrier megint rossz példa. Az AV-8A-kat simán vették a britektől. A Harrier II project pedig elsősorban a USMC igényeinek kielégítésére irányult, amiből nem akart kimaradni a RAF sem. A britek csak később csatlakoztak a Harrier II programhoz, amikor az már a sorozatgyártáshoz közeli fázisban volt. Szóval nincs itt semmi másolás.

    Arra gondolsz, hogy az MRTT képes a légi utántöltés mellett terhet szállítani, illetve egyszerre tud merev és hajlékony csővel is tankolni? Ebben semmi újdonság. Csak az Airbus-nál ezeket nagyon hangsúlyozzák, ahogy pl anno a Gripen esetén a Saab és a BAe azt állította, hogy az első negyedik generációs vadászrepülőgép. Jelen esetben is ugyan erről van szó: marketing, nulla igazságtartalommal.

    Valóság: Az 1981-ben szolgálatba állt KC-10 már képes volt teherszállítóként és utántöltőként is üzemelni. Az 1994 októberében elkészült első KDC-10 esetén már tervezték, hogy képes legyen mind a két fajta utántöltési módra is képes. Végül kötségcsökkentés miatt elálltak ettől. Az Omega Tanker nevezetű magáncég KDC-10-40I gépei viszont már teljes kiépítésűek. [link]

    Illetve ami azt illeti teherszállításra a KC-135-ösök is alkalmasak.

    Emellett nemrég álltak szolgálatba a KC-135R MPRS repülőgépek, amelyek szintén képesek egyszerre három gépet utántölteni, mind a két féle rendszerrel fel vannak szerelve. [link]

    Az IRIAF KC-707-esei is képesek a több pontos és rendszerű üzemanyag átadásra. [link]

    A másik tévinformáció a KC-767-re vonatkozik. Ugyanis az is képes teherszállításra, illetve a KC-767 Tanker Transport (más néven GlobalTanker) képes több ponton átadni üzemanyagot (három hajlékonytömlős és egy boom-os töltőpontja van). A japánok által vásárolt KC-767-esek csak a boom-mal rendelkeznek. [link]

  • #65675776

    törölt tag

    válasz lsc #3273 üzenetére

    Ez igaz, de azért elég jelentős eltérések vannak mondjuk az amerikai és orosz szállítógépek között, még kategórián belül is. Az európaiak nem igazán törték magukat, hogy egyedi konstrukciót alkossanak.

    Azért egy technológiát és annak egy gyakorlati alkalmazását nem lehet ebből a szempontból összevetni. Egyébként az első gyakorlati megvalósítása egy fázisvezérelt radarantennának 1957-ben történt, mégpedig a Hughes Aircraft Company által... Amennyiben a MiG-31 SBI-16/RP-31/N007/S-800 (asszem csak ennyi típusjele van) Zaszlon radarjára gondolsz, akkor azt nem lehet közvetlenül összehasonlítani mondjuk a Raptor AN/APG-77-ével. Előbbi PESA, utóbbi AESA rendszerű. A kettő között igen jelentős eltérések vannak, lényegében más technológiák. Csak az alapelv azonos, a megvalósítás teljesen más.

    Egyébként meg nem tudom miért számít az másolásnak/lopásnak, hogy bárki is alkalmaz egy új technológiát. Mert ha ez az, akkor mindenki másol/lop, aki sugárhajtású repülőgépet tervez és épít, de nem román nemzetiségű.

    Az A330MRTT-ben mi az eredeti? És hogy-hogy nem ők nyertek eddig? Az első tendert megnyerték, azóta pedig nem hirdettek új győztest

  • #65675776

    törölt tag

    válasz lsc #3271 üzenetére

    Azt nem, viszont csak akkor adhatnak azonos kimenetet, ha azonosak a bemeneti paraméterek is. Ez a "a számítógépek ugyan azt az eredményt adják mindenhol azonos problémákra" csak a másolás kendőzése. Ha igaz lenne, akkor az ATF és a JAST/JSF tenderre nem hanyatt homlok eltérő konstrukciókkal neveztek volna a gyártók, hanem mind ugyan olyannal.

    nRu3: Ha pontosak akarunk lenni, akkor azt mondjuk, hogy a hajtóműveket és a nyilazott szárnyat leszámítva szakasztott egy 20%-kal megnövelt McDonnell Douglas YC-15. Apró különbség, hogy a ~20%-kal megnövelt méret és tömeg ellenére, csak ~5,7%-kal nagyobb a hasznos terhelése (35t vs 37t), és mellé alacsonyabb a hatótávolsága ~45%-kal... Pedig állítólag a légcsavaros gázturbinák gazdaságosabbak... Nem túl hatékony konstrukció az A400M a jelek szerint.

    Az YC-15-ben volt némi fejlesztési potenciál, ennek eredménye a C-17 Globemaster III. Szóval mondhatnánk akár 20%-kal kisebb C-17-nek is turboprop hajtóművekkel, de még csúnyább eredményre vezetne a dolog, lévén a BigMac kapacitása kétszerese az A400M-ének...

  • nRu3

    addikt

    válasz lsc #3269 üzenetére

    ha nem irnák hogy airbus simán valameik amcsi katonai teher szálitó..

  • #65675776

    törölt tag

    válasz lsc #2786 üzenetére

    Ha valaki letarolja a fénysort, akkor az nem műszaki hiba...

    Esetleg még madárbeszívás lehet.

  • S W A T

    senior tag

    válasz lsc #2724 üzenetére

    Én rendes fényképre gondoltam ez v-mi sz.gépes rajz asszem. :) Guglival kezdtem én is...

Új hozzászólás Aktív témák