Új hozzászólás Aktív témák

• #11307 #71562240 törölt tag

  Új Válasz 2021-04-07 12:03:03 #11307

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  #71562240

  törölt tag

  Nem tudom, aki elmondása szerint a bevezetőt olvasta el majd félretette (és nem említi, hogy később elolvasta az egész dolgozatot), honnan tudja, hogy mi van a dolgozatban, vagy ha elolvasta a félretevés után valamikor a dolgozatot, miért nem arról ír, miért a bevezető elolvasása utáni félretevésről. "Megkaptam a szerzőtől, de a bevezető elolvasása után félretettem, mert nem akartam konfrontálódni" - ennél megalázóbban konfrontatívabbat el nem tudok képzelni egy véleménykérő szerző számára.
  "...már nem igazán érti a mai világot, csak a régi gondolatokat pörgeti és a régi sérelmeket piszkálja."
  Hát igen, "a mai világ". Nézzük.

  Darvas felett elszállt az idő. És ez a világ legszomorúbb fejleménye egy hifista számára. De Darvas dolgozata éppen erről szól, azazhogy alkalmasint a hifi felett elszállt az idő. Nincs rá társadalmi igény. Már a dolgozat elején közvetlenül is (kiemelések tőlem):
  "...feltéve, hogy nem ütközik a fizika alaptörvényeibe és van rá társadalmi igény. Alább erről lesz szó, pontosabban: a tudományos alapkutatás iránti társadalmi igény HIÁNYÁRÓL."
  Aztán végig mutatja a dolgozat, hogy a hifi tudományos alapkutatás iránt - TEHÁT A HIFI IRÁNT - megszűnt a társadalmi igény - hozzáteszem, meg nem szűnt meg teljesen, inkább margóra szorult, elnyomattatott, erre mindjárt visszatérek.

  A néhai Hifi/Hi-Fi Magazin/Mozaik idejében nem volt még elterjedt az internet, a kommunikáció személyesen és személyes(!) postai levelezés útján folyt, értelemszerűen az ennek megfelelő elhivatott résztvevői körrel, és a gyümölcsöző kommunikációhoz megfelelő kommunikációs formulákkal (jellemzően egy levélben se olvashatni, hogy "baromság", "ökörség", "hülyeség", jellemzően semmilyen negyedik dimenziós kísérletre se volt divat eleve leidiótázni a kísérlet elvégzőit és az elvégzésére másokat is biztatókat).
  Ma is vagyogat hifi tudományos alapkutatás (Tigris se véletlenül éppen Long honlapjáról küldte ide Darvas dolgozatát), de csak vagyogat, és jobbára nem szaklapok szintjén, hanem blogokban láthatunk belőle, jobbára nem szakíróktól-tudósoktól, hanem lelkes autodidaktáktól. Hol van már a tavalyi hó, mit tudunk ma Peter W. Belt utolsó húsz évéről, mi nem lett Bese méréstechnikai adiabatikus cellájából... Ami hifi tudományos alapkutatás van, az jellemzően elvész az internetes digitális fórumozás zajában. Régen, az analóg kommunikáció idejében tele voltak vele a szaklapok, olvasói levelek, ma eldugott, istenhátamögötti blogokon-szakfórumokon lehet leginkább találkozni vele, ezeken nagyjából meg is él (éleget, vagyogat, lásd fentebb), de a hifi eszközöket használó széleskörű közvélemény jellemzően csak akkor és csak úgy találkozik ezekkel, ha valamelyik "széleskörű" fórumozó odacitálja a "széleskörű" fórumra, hogy lám, milyen idióták vannak a világban virtuális földdel meg kék gyöngyökkel meg unicumos üvegcsékkel meg pendrájv ilyen-olyan kezelésével meg rezgéscsökkentő tappancsokkal meg streamelő router alá tüskékkel...
  A mai típusú széleskörű közvélemény korábban nem érintkezett a hifi tudományos alapkutatás analóg kommunikációjával, hiszen már eleve az emberek igen kis hányada fért hozzá hifi eszközök megvásárlásához is (főleg a KGST-ben), az analóg szaklapokat pedig meg kellett vásárolni, azok vásárolták, akiknek volt hozzá affinitásuk. Tehát régebben azok kommunikáltak az akkori analóg kommunikációban a hifiről, akiknek volt fogalmuk róla, hogy mi az. Ma meg már ugye a fejhallgatós-fülhallgatós, tablettás, digitálistökéletes, internetes, bitperfekt széleskörű közvélemény hangadó digitális kommunikációjában nincs miről hifit tudományos alapkutatni, aki hifit alapkutat, az a hangadó széleskörű digitális közvélemény digitális kommunikációja számára idióta. A közeg miatt a szakemberek se tudományos alapkutatnak már hifit, vagy ha igen, elvész az internetes fórumok digitális zajában - lásd, Darvas elavult a mai típusú széleskörű közvélemény digitális kommunikációja számára (és önmaga számára, hiszen a szóbanforgó dolgozat is csak egy hattyúdal-féle). Ha ma oratórium élő előadásáról folyik szó, miszerint ugyebár akusztikus zene csak és csakis akkor élő előadás, ha elektronikai hangosításmentes formában történik, a széleskörű közvélemény elkezd popzenekarok "live" hangfelvételeivel etimologizálni, vagy ha zene hangfelvételének stúdióügyeiről folyik a szó, a széleskörű közvélemény elkezd popzenekarok (a jazz határterület) popstúdióiban készülő pophangfelvételeivel példálózni... Hja, Darvas elavult. A hifi elavult. (A néhai Hifi/Hi-Fi Magazin/Mozaik egyik központi rovata volt a zenei ismeretterjesztő rovat, hogy az addig a zenét meg nem ismert hifista is érezhesse, hogy miről is van szó a hifiben, és azon cikkek, amelyek arról szóltak, hogy a hangfelvételbe préselendő és abból otthon kiszedendő zene milyen tulajdonságokkal rendelkezik a hangfelvételbe préselhetőség és abbóli otthon kiszedhetőség szempontjából - például mennyire hangos a fortissimo, mennyire halk a pianissimo.)

  Ha néha kérdezik fórumtársaim vagy hifi pajtásaim (mostanában is meg-megkérdezik), hogy én mit várok el a hifi rendszeremtől, milyen kompromisszumok mentén próbálom beszerezni, elkészíteni, modifikálni a készülékeimet, legfontosabb szempontként a hangszerszerű hangszíneket szoktam mondani, és minden mást csak az után. Tapasztalatom-véleményem szerint a hegedűkóruson és az énekszólamokon "mérhető" le leginkább, azaz a hegedűt (leginkább a hegedűkórust) és a (komolyzenei!!) ének hangszíneit lehet legnehezebben a hifi hangfelvételbe megközelítőleg átültetni, hifi készüléken megközelítőleg megszólaltatni olyan hangszínben, ahogy az a valóságban a hangversenyteremben - annak nézőterén ülve - hallhatóan szól.
  Miért írom ezt. A valóságos hangszerhangszíneket megközelítő hifi produkciót én eddig csak analóg hangfelvétel analóg készülékeken való megszólaltatásakor hallottam - távolról esetleg már """közelítik""" (három idézőjel) ezt nagyfelbontású digitális hangfelvételek is 176,4/192kHz-től és afelett. Említettem korábban, már a stúdióban ég és föld élményeim voltak, ha az adott zenei eseményt felvette és visszajátszotta az ember analóg és digitális magnóval. Már ott eldőlt minden. Hja, Darvas is a dolgozatában régi technológia régi eszközeit emlegeti, alig szól a "mai világról". Hát igen. A hifi elavult. Én is csak a hattyúdalaimat szoktam fuvolázni errefelé. Ma a széleskörű digitális popközvélemény a hangadó, akiknek idióta a hifista, idiótaság a hifi tudományos alapkutatás - a hifi a zenével analóg.

  Ugyebár a széleskörű közvélemény rendszeresen definiálgatja, hogy mi a hifi. DIN 45500 és hasonlók... Egy fenét. A hifi elektroakusztikai tudományos alapkutatás a zene magas hűségű házi reprodukálása céljából. Alapkutatás és zene. Nem kész receptek és nem popzene. Hát igen, elavult.

  Itt jegyzem meg, hogy egy ideje megint van nyomtatott formájú Hifi Magazin is. Vegyétek, vigyétek, akkor is, ha a cikkeket a honlapon már elolvastátok (ki olvassa akár az itt rendszeresen jelenlévők közül is a mai Hifi Magazint?). A honlapon megvásárolhatóak a nyomtatott kiadások is - no persze nyilván úgyis hamvába hull az egész kísérlet, pedig elég jó, mármint annak fényében, hogy a "mai világ" ugyebár más, és hát ahogy Darvas, úgy az utódlási szándéka is elavult, eleve elavult az egész "mai világban", amelyben a széleskörű közvélemény hangadási zaja miatt margóra szorult a hifi, értsd elektroakusztikai tudományos alapkutatás és zene. A mai világ a digitálistökéletesfejhallgatósfülhallgatóstablettáspopzene hangadásának világa.

  [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák