-
Fototrend
Új hozzászólás Aktív témák
-
p76
senior tag
válasz #71562240 #2911 üzenetére
Sajnos Ear nem sarkított
Valóban arról van ottan szó hogy manapság a 100$ DAC vagy erősítő is tud már mindent.
A kábelek és egyén nyalánkságok hatása pedig tévedés.
Ha rajtuk múlna megszüntetnék az egész Hifi témát.
Tudásuk odáig terjed hogy azt hajtogatják mindent vaktesztelni kell. Ha mégis különbséget hallasz vakteszttel akkor rosszul vakteszteltél vagy direkt csalsz.
Hihetetlen buta, sötét társaság gyűlt ott össze.
Én nem tudom lehet hogy becsapták őket audiofil cuccokkal, azért ilyen mérgesek. -
p76
senior tag
válasz #71562240 #2921 üzenetére
Szerintem inkább ne nézd meg
Mérések mondjuk érdekesek, bár azt még nem sikerült kimérniük hogy szól egy cucc.
Vegyük például az egyik fejhallgatómat: Sennheiser HD555
Ennek van az egyik legjobb frequency response mérése:
[link]
A mérés alapján azt hihetnénk, a világ egyik legjobb fejhallgatója.
A valóságban egy alsó-középkategóriás fejes és olyan rosszul is szól ha összehasonlítod egy jobbal
Persze ehhez nem árt ha hallottál egy jobb minőségű, de rosszabb frekvenciamenettel rendelkező fejhallgatót. -
Mathiask
senior tag
válasz #71562240 #2955 üzenetére
"sok "mérésfétisiszta" mostanában meg van lőve a divatossá vált R2R DAC-ok miatt, amelyek stabilan a hátsó régiókban szerepelnek azon a mostanában főleg a fejhallgatózók körében közkézen forgó torzítási listán, ami pedig szentírás lenne a "mérésfetisisztáknak", mégis el-elcsábulnak ők is az ördögi R2R felé."
Ez azért nem teljesen igaz ám. Ez az urban leged is úgy keletkezett mint a legtöbb ilyen, hogy egy adott jelenséget összekötöttek egy tőle független másikkal. Jelen esetben volt egy rossz eredményű DAC mérés(X gyártótól), ami véletlenül R2R felépítésű volt. Innen jött hogy az összes R2R szar és mint elv is szar. Aztán kiderült hogy vannak jó R2R DAC-ok(Y gyártótól) is és igazából az X gyártó nem R2R felépítésű készülékei is rosszak mérve. Szóval nem az R2R-el, mint elvvel van a baj csak az adott gyártóval.
Szerintem rengeteg ilyen hibás következtetés van a Hifiben. -
OPiiPO
addikt
válasz #71562240 #2955 üzenetére
Az R2R-ről valóban egy ilyen kép alakult ki, főleg az Audio Science Review tavaly októberi Massdrop Airist R2R tesztje után erősödtek fel a hullámok, amely nem ajánlott minősítést kapott. Ezt árnyalta kicsit a idén januári Denafrips ARES II teszt, ami jó eredményt hozott (R2R kategóriában), ez már megütötte a mércét: "So if you are itching to have an R2R/custom boutique DAC, the ARES II makes a good candidates."
[ Szerkesztve ]
"Felesleges szigetelni a nyílászárókat, ha az ereszcsatornán szökik a meleg."
-
OPiiPO
addikt
válasz #71562240 #2960 üzenetére
A Denafrips Ares II-ről azt írják több helyen is hogy jellegzetes R2R hangja van, miközben jól szerepel teszteken is. Ebből arra következtetek hogy meg lehet csinálni alacsony torzítással és jellegzetes hanggal - de ugye ez még csak egy példa.
Sajnos élőben még nem tudtam meghallgatni, pedig ha lemegy a korona akkor ez az egyik jelöltem az Audio GD R2R-11 leváltására.
Ugyan nem illik ide, csak érdekességképp megjegyezném hogy az Audio GD egy delta sigma megoldást hozott a teszt-hívőknek mint ultra alacsony torzítású DAC."Felesleges szigetelni a nyílászárókat, ha az ereszcsatornán szökik a meleg."
-
Mathiask
senior tag
válasz #71562240 #2969 üzenetére
Szerintem a legtöbb nagyobb csoportban megtalálhatóak ugyanazon emberi jegyek. Szóval ugyanúgy vannak a hifisták, mérnökök, focirajongók, számítógép bütykölők, fotósok, stb között arrogánsak, fafejűek, buták, szűklátókörűek, sznobok, meg olyanok is talán akik a csoportból kinézve mutogatnak a másik csoportra hogy mi különbek vagyunk. De ugyanúgy vannak értelmesek, nyitottak, elfogadóak, stb, sőt zsenik.
Már csak azért se értem teljesen hifi körökben úgy en bloc a mérnökökre a kiakadást, mert nekik köszönhető hogy van egyáltalán hifi, meg zenei felvétel. Mindenki gondoljon egy percre kedvenc hifi készülékeire és azok mérnök megalkotóira mikor elkezdi szidni a mérnököket. -
nagyúr
válasz #71562240 #3001 üzenetére
"hallanak vagy hallani vélnek, tehát TAPASZTALNAK (vagy tapasztalni vélnek)"
Itt tapintottál rá az igazságra, itt a lényeg. A kérdés mindig ez, és a kétkedés is mindig e mentén szerveződik: Hallja vagy hallani véli? Tapasztalja vagy tapasztalni véli? (Egyes szám első személyben is igaz.) Ez a fő kérdés, és ennek kiderítésében van hatalmas deficit. Sokkal közelebb kerülnének a "szekértáborok" (igen, többes számban!) egymáshoz, ha kevesebb lenne a magabiztos dölyf, és több lenne a tapasztalás valósságában kételkedés.
"hány vallásos van köztük, mindig mély csend a válasz"
Valószínűleg nem azért van mély csend, mert nem vállalják az esetleges vallásosságukat, hanem mert semmi köze a kérdéshez. Biztosan bevallják, vállalják kompetens körökben ha vallásosak, ellentétben azokkal, akik szintén vallásos rögeszmével közelítenek a hifihez, viszont kézzel-lábbal tiltkoznak a hifi vadhajtásainak egyfajta vallás-kategóriába helyezése ellen. Pedig létezik az a kategória, amit nem lehet másképp értékelni. A zeneszoba bútorainak egyik lába alá tett névjegy hangképmódosító hatása, a pendrive vagy sd-kártya pránanadi/kézrátételes kezelése mert akkor jobb lesz a róla lejátszott hang, stb. stb. stb. stb. stb. stb. Mi ez, ha nem vudu, ezotéria, babona? Nem hiszem, hogy csak azokat kell ekézni, akik használják ezeket a szavakat bizonyos jelenségekre a hifiben, hanem azoknak a körmére is érdemes lenne ránézni, akik ilyeneket állítanak, vallásos fanatizmussal.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz #71562240 #3008 üzenetére
python1
Annak a kimenetnek-bemenetnek, márminthogy az előttük levő hifi célú áramköröknek nem csak mV-nak kell lennie, hanem lennie kell uF-nak, mH-nek, Ohmnak, THD-nak, IMD-nek, dinamikának, dinamizmusnak, jel-zaj viszonynak, hangszínnek, tranziens viselkedésnek, teljesítménynek... és még számos más paraméternek is kell lennie, összeegyeztetni próbálva a használhatósági és hangminőségi szempontokat. És ezen paraméterek többsége EGYMÁS ELLEN JÁTSZÓ paraméter. Nincs MEGoldás. Szerencsésebb és szerencsétlenebb kompromisszumok vannak - jó esetben. Kapkodás van a veszett fejsze nyele után. Hiszen magadon is látod évek óta. Kisiklik a kezünk közül. Azon hifisták tudják megragadni a veszett fejsze nyelét, akik tudomásul veszik, hogy nem fekete-fehér, és találnak egy árnyalatot a maguk kompromisszumához. Nekem ez előző hifi berendezésem tíz éven át azonos volt. A mostani is az lesz, ha nem ütöm meg a lottófőnyereményt. Találtam magamnak a szivárványból egy árnyalatot, amit tudomásul veszek, amivel megalkuszom.
Szerk.: A hifi egy LMBTQ. A világ legLMBTQ-bb jelensége a hifi.
[ Szerkesztve ]
-
#58092032
törölt tag
válasz #71562240 #3008 üzenetére
Sok mindenben egyetértünk, de az erősítők bemeneti érzékenységére nincs szabvány. Valaha 150 mV körüli volt a vonalbemenet érzékenysége, de jó ideje nagyon nagy a szórás: én nemrég körbenéztem, és 90mV-1500 sőt 1800 mV is szembejött. Ez azért elég nagy szórás. A DIY fórumokban is olvastam erről, ott sokan 775mV-ot vagy 1V-ot állítanak be. Az erősítőgyártók sem értenek egyet, illetve van olyan iskola, amelyik a 'high gain'-ben hisznek, erről JOHN LINSLEY HOOD: Csöves és tranzisztoros hangerősítők című könyvében is olvastam, csak most nem tudom bemásolni, mert kölcsönben volt a könyv.
-
bta1
őstag
válasz #71562240 #3047 üzenetére
Mérés híján nincs értelme ilyesmin vitatkozni. Így csak annyit tudok mondani, tanulságos dolog lenne megmérni Tibor77i bemeneti fokozatának torzítását. Ugyanakkor mérhetetlenül szomorú vagyok, hogy itt is terjed a magyar kereskedői duma, miszerint bizonyos gyártók készülékei azért kábel- illetve rendszerfüggőek (nem írja le konkrétan, de mindenki tudja, hogy elsősorban az Audio Note-ra gondol) mert nincsenek úgymond jól illesztve.
-
zolee5016
őstag
válasz #71562240 #3060 üzenetére
köszi a választ,Megmondom öszintén ezelőtt a felállás előtt Sherwood-ot preferáltam,Miután 2 erősítőm is elhalt akkor tettem le a márkáról (STK végfok ic,túlmelegedés) ezt sose felejtem el. ..utána vettem ezt a cuccost.Semmi baja nem volt ezeknek 3-4 éven át ...Igazából csak megelőzném a bajt.
Mit ajánlanál a Ravelandok helyett?? X 1038 és AXT
Egyébként mi a gond vele szerinted?[ Szerkesztve ]
Ha meghalsz,te nem tudod,hogy halott vagy,csak a környezetedben élők tudják..és nekik nagyon nehéz...namost ez a helyzet akkor is: ha hülye vagy---
-
Mathiask
senior tag
válasz #71562240 #3044 üzenetére
Arra. Csak részletesebben érdekelne a "küldő és a fogadó készülék interfészeinek elektromos illesztése aránytalan" , meg a "eleve egy túlhajtás a fogadó készülék hangerőszabályzásától függetlenül" rész. Hogy mikor van ilyen aránytalanság, miből is áll ez, stb? Mert az eddig elolvasottakból ez nem a bementi érzékenységből adódik. Abból túlhajtás nem következik halk hangerőnél, csak más.
-
Mathiask
senior tag
válasz #71562240 #3067 üzenetére
Először az utolsóra: Igen úgy értettem természetesen, hogy a küldő 2,4V-ja marad nyilván és a következő fokozat számára csökkenti le a szintet.
"De okoz. Önmagában okoz."
Sajnos azon kívül hogy ezt így leírtad semmi nem magyarázza meg az eddigi leírásokban és a tiedben sem hogy hol és miért torzulna a jel pusztán attól hogy a fogadó bementi érzékenysége és a küldő kimeneti jelszintje különbözik. Tehát semmi konkrétum nem hangzott el az ügyben. De szívesen venném ha lenne. A "De van, de van!" -nál kicsit konkrétabb magyarázat jól jönne. Ennek hiányában én csak megpróbálom leírni másképp is hogy én hogy látom ezt és hátha valaki kijavít, vagy megerősíti hogy így van-e és esetleg ha elbeszélünk egymás mellett akkor hátha közös nevezőre jutunk. Illetve megpróbálom kitalálni hogy hol tér el a logikátok az enyémtől(illetve a linkeken leírtaktól).
Én abban látom itt a félreértést hogy a bemeneti érzékenységet úgy tekintitek, mintha a fogadó oldalon ez szerepet kapna még a hangerő szabályzó előtt. Pedig nem. Ez egy elméleti érték és azt mondja meg hogy ha és amennyiben nem lenne hangerőszabályzó(illetve pontosabban az fullra ki lenne tekerve) akkor ha ekkora bemeneti jel éri a fogadót akkor éri el a maximális specifikált teljesítményét az erősítő. Azt mondja ha kisebb jel érkezne akkor nem tudjuk éri el a maximum teljesítményt. Ha nagyobb jel érkezne bemeneti hangerőszabályzás nélkül akkor meg torzítana a kimeneten. De erre van a hangerőszabályzó, hogy a bemeneti pl 2V-os jelet a következő fokozatok számára lecsökkentse. Ha letekered a hangerőt akkor a bemeneti érzékenység értékénél kisebb érték fog tovább menni, ha feltekered akkor meg nagyobb és ekkor fog torzulni a jel, de ehhez az kell hogy feltekerd a hangerőt és túllépd az erősító határait."A fogadó készülék hátrányára történő elektromos illesztési aránytalanság legkisebb mértéke is önmagában túlvezérlési torzítást okoz"
Ezzel gyakorlatilag meg azt mondod hogy mindig van túlvezérlés és torzítás, mivel gyakorlatilag nincs olyan integrált erősítő vagy elő-végfok kombó melynél a bemeneti érzékenység azonos szinten lenne mondjuk egy CD lejátszó kimeneti feszültségével. Nem véletlenül nincs és jó is hogy nincs. (különben egy halk felvételnél nem tudnád kihasználni az erősítő teljesítményed)
-
#71562240
törölt tag
válasz #71562240 #3083 üzenetére
Mathiask
Jobban elfogadod - és úgy pontos -, ha úgy mondom, hogy a hangerőszabályzós készülékben - jelesül (elő)erősítő, kontrollerősítő... -, szándékoltan úgy van kialakítva a bemeneti interfész, alkalmasint feszosztóval, visszacsatolással, hogy a bemeneti interfésznek állandó sajáttulajdonsága legyen az érzékenységi értéke, az erősítő aktuális működési módjától függetlenül. Hogy ne függjön semmitől a bemeneti érzékenység. Így van kialakítva bármely készülék bemeneti interfésze, szándékoltan, mert fontos, hogy az a bemeneti érzékenységi érték egy állandó érték, állandó sajáttulajdonsága legyen a bemeneti interfésznek. Így van kialakítva a bemenet, kontrollerősítő esetében is. Így akkor elfogadod, hogy például a pillanatnyi teljesítménytől, hangerőszabályzóállástól sem függ a vonalbemenet érzékenységi értéke. Ilyenre készítik a vonalbemenetet, szándékoltan. Nem elvi érték, hanem a gyakorlatban állandó érték, mert ilyenre készítik, hogy ilyen legyen.
[ Szerkesztve ]
-
Mathiask
senior tag
válasz #71562240 #3083 üzenetére
"Értem, de akkor ehhez nyilván végig kéne menni odáig az elektronika tudományának alapjain legalább tankönyvileg, hogy mi micsoda és hogy működik az elektromosságtanban és elektronikában."
Emiatt ne aggódj. Inkább azt a példát inkább hagyjuk, nagyon félrevinné a dolgokat. így is eléggé elbeszélünk egymás mellett."Nincs annak a hangerőszabályzónak köze a bemenet érzékenységéhez. Nincs annak a hangerőszabályzónak visszaható hatálya. Az a hangerőszabályző előrefelé működik"
És akkor már a másikból:
"Így akkor elfogadod, hogy például a pillanatnyi teljesítménytől, hangerőszabályzóállástól sem függ a vonalbemenet érzékenységi értéke."
Így van. Sose mondtam mást."szándékoltan úgy van kialakítva a bemeneti interfész, alkalmasint feszosztóval, visszacsatolással, hogy a bemeneti interfésznek állandó sajáttulajdonsága legyen az érzékenységi értéke"
De ebből és a többiből se következik a jelalak torzulása.
Bármi is legyen a "bemeneti interfész"-ben meg kell birkóznia a vonalszintű jelel(kommersz hifiről beszélek) a bemenetén és bármennyi is a bementi érzékenység igazából mindegy neki, az nem egy határ ami felett levág, vagy nem enged át nagyobb jelet. -
OPiiPO
addikt
válasz #71562240 #3138 üzenetére
köszönöm, ezzel teljes mértékben egyetértek
Más: szeretnék nagyfelbontású zenéket vásárolni online, tudnátok esetleg említeni pár forrást? Gugli megy, de kíváncsi vagyok a személyes véleményekre is, ha lenne, annak most nagyon hálás lennék
[ Szerkesztve ]
"Felesleges szigetelni a nyílászárókat, ha az ereszcsatornán szökik a meleg."
-
Mathiask
senior tag
válasz #71562240 #3096 üzenetére
Csak röviden válaszolnék, mert gondolom már mindenki unja ezt a témát és hát nem szívesen veszem el a teret tőlük egymás hergelésétől.
Nem hiszem hogy van értelme a "(vonal)bemeneti interfész(áramkör(-rendszer))" bemeneti érzékenységéről külön beszélni. Már ha egyáltalán az adott kapcsolás tartalmaz ilyen "(vonal)bemeneti interfész(áramkör(-rendszer))"-t a hangerőszabályzó előtt és már ha ez az egész bonyolultabb pár ellenállásnál. Ha eljátszom a gondolattal és azt is feltételezem hogy a "(vonal)bemeneti interfész(áramkör(-rendszer))" valami bonyolult külön "előerősítő féle", akkor se lenne közvetlen kapcsolat az ő bemeneti érzékenysége(amelynek annyinak kell lennie hogy a vonalszintű jelet mindenképp kezelje) és a készülék bemeneti érzékenysége között. Mármint meg lehetne csinálni úgy ezt a "(vonal)bemeneti interfész(áramkör(-rendszer))"-t úgy hogy mondjuk torzítás nélkül elviseljen mondjuk 2,8V-ot(ennyi lenne a "(vonal)bemeneti interfész(áramkör(-rendszer))" bementi érzékenysége) de eközben az erősítő bemeneti érzékenysége lehetne 100mV vagy 1500mV, mindegy.
Szóval én továbbra se láttam olyat leírva ami alapján azt lehetne mondani hogy a készülék bemeneti érzékenységének nagysága "túlvezérlési torzítást okoz"-na már a hangerőszabályzó előtt. Elengedem a témát, ha lett volna bármelyikünk magyarázási képességében elég erő, vagy elég megértés,(lehet én vagyok a szűk keresztmetszet) akkor már valamelyikünk megértette volna mit mond a másik. -
python1
veterán
válasz #71562240 #3187 üzenetére
Veled egyetértve, az erősítő adja a rendszer gerincét, ezen nincs is mit vitatni, aztán a hagsugárzó, és a többi sallang. Most, hogy erősítőben már helyére került a gerinc, jöhet a hangsugárzó, forrás szerencsére hozza az elvárt szintet, kábelek is szinten vannak már.
A felvételt most ne is keverjük ide, az eléggé egyénfüggő, vagyis műfaj.
Énis ...he[ Szerkesztve ]
-
python1
veterán
válasz #71562240 #3195 üzenetére
Itt egy elégedett vásárló, aki pont ilyen végfok/előerősítő párost vett mint én, csak jobban ki tudja fejezni magát.
Hosszú lesz, emésszétek."Egy nehézsúlyú versenyző - Bodor Audio Nagy Végfok (avagy az áramerősség bosszúja)
Mielőtt leírnám "fülmasszázs alapú" tapasztalataimat, egy kis magyarázat a címhez... Nehéz, mivel nagyjából 50 kg, és ezzel felszaladni a 4. emeletre, még két emberrel is korrekt teljesítmény, de sikerült . Mégis, hogy jön ide az amperek haragja? Úgy bizony, hogy a villanyóra 16 amperes biztosítéka nem igazán szerette a Nagy Végfokot bekapcsolásilag... persze némi oldalbordai segítséggel (jó az asszony a háznál... néha ) és manuális rábírással megoldódott ez is.
A fenti két jelenség (nehézség) azonban eltörpül az erősítő teljesítménye (hangerőben és zenei teljesítményben is) mellett.
Nos, miután sikerült működésre bírnom a berendezést (Bodor Nagy Előfok és Music Hall CD 25.2 mod. by Bodor Audio társakkal együtt), leplezetlen kíváncsisággal tettem be a lejátszóba Mark Knopfler Golden Heart HDCD-jét. Erről a korongról a lassabb, melankólikusabb dalokat szeretem, mivel ezek viszonylag kevés hangszeres, letisztult kompozíciók, és jól érvényesül Knopfler hol reszelős, hol édesbús orgánuma, nomeg a csodálatos, telt gitárhang.
Az első, amit éreztem a tiszaság... minden tisztább és artikuláltabb lett. Jobb térképzés, pontosabban elhelyezett vokál és hangszerek. A tisztaság viszont nem eredményezett szárazságot, ellenkezőleg; Knopfler hangja az mélyebb tónusokban zengőbb lett picit, mely elsősorban a hangulatnak tett jót. A gitárpengetések még teltebbek lettek, néha szinte átlebegtek, néha pedig szertegurultak a szobában. A zene egésze valahogyan kerekebb, teljesebb lett. Emellett az arányok nagyon jól megtartottak, egyik tónus vagy hang/hangszer sem telepszik a másikra, a basszusszekció gyors és friss, nincsenek felesleges és zavaró utózöngék, emellett ha kell odaüt a végfok. Nagyjából 20 perc hallgatózás utánelégedetten állapíthattam meg, hogy a Nagy Bodor valami hihetetlen és kaján magabiztossággal zenél. Szinte labdázik a "nehéz" hangfekvésekkel, hangszerekkel. Mintha az ifjú Schwarzenegger 2 kg-os súlyzókkal zsonglőrködne. Semmivel sem lehet zavarba hozni, játszi könnyedséggel képezi le a legmélyebb orgonazengést és a legmagasabb pikolószólamot is.
Hogy a - kis túlzással - populárisabb daraboknál maradjak, Knopfler után egy kis Sarah Brightman (La Luna - Scarborough Fair), majd Loreena McKennitt (An Ancient Muse - Penelope`s Song, Beneath a Phrygian Sky, Kecharitomene) következett. Az előbbi nem tűnik nehéz dalnak, de több készülék bizony hajlamos Brightman énekét néhol (ahol nem kellene) fátyolossá, esetleg sziszegőssé tenni, továbbá előfordul, hogy nem adják meg a kellő teret ennek a kissé játékos és szép felvételnek. A térrel nem volt probléma, az énekesnő kellően kiemelkedett a háttérből. A sziszegés sem volt jellemző, nagyon szépen kezelte a végfok ezt, nem hangsúlyozta túl az "s"-eket, "sz"-eket, ám emellett nem is gömbölyítette le ezeket, így megmaradt a valós élmény. Nem beszélve arról, hogy Brightman nagyszerű szopránját hagyta kiteljesedni, hagyta "élni" az előadót, továbbá még a halkabb énekrészleteket is felruházta valamiféle teltséggel, kerekséggel, melytől bizony megborzongtam néha.
Loreena Mckennitt az egyik legképzettebb és legszebb hangú énekesnők egyike, világzenei feldolgozások vonalán biztosan. Könnyedén, magabiztosan egyben ha kell telten, erősen énekel, a hangja érzelmes, szívhezszóló. Ezt a végfok pontosan közvetítette is a fenti daloknál. A Penelope`s Song szinte csak szóló énekes dal, a háttérben mozgó, fellelhető hangszerkísérettel, mely kellemesen támogatja McKennit csodás hangját. Az énekesnő jól pozícionálható a zenei színpadon, akár a mögötte "dolgozó" kíséret elemei is. A Nagy Bodor nem csak a hangokat, hanem azt az érzékeny melankóliát is képes megjeleníteni, mely ennek a dalnak a sajátja. A ...Phrygian Sky finoman, halkan indul, pontosan megfigyelhető, hogyan épülnek fel a szólamok, milyen sorrendben és hol szólalnak meg a hangszerek a térben. Ebből a szempontból az erősítő kellemesen részletez, kellő transzparenciával jeleníti meg a zenei rétegeket. Kélsőbb belép a basszus, illetve ritmusszekció is, mely határozott és pontos, ugyanakkor nem telepszik rá a zene többi részére. Ott van, érezhető, hallható, hatásos, de nem tolakodó. A ritmusrészleg egyébként ad egy bizonyos lassan hömpölygő motívumot a nótának, mely határozottan érvényesül és támogatja a többi hangszert. McKennit ismét biztosan foglalja el helyét a kíséret előtt és gyönyörűen énekel, mint mindig. A Kecharitomene instrumentális darab. A zene struktúrájának felépülése, a hangszerek megjelenése és pozícionálása nagyon plasztikus. Minden részletet hűen közvetít a végfok, igen jól tartva az arányokat, mely azzal is jár, hogy úgymond kézben tartja a zene egészét, nem válik zavarossá a felvétel egy-egy határozottabb megindulásnál, vagy sokhagszeres megszólalásnál. A térérzetet már nem is kell említenem, magától értetődik.
A könnyedebb zenei stílusok után jöjjön valami komolyabb. A fokozatosság jegyében - és a barokk zene szeretete miatt - elsőként "J. S. Bach - 6 Suites a Violoncello Solo senza Basso - Bruno Cocset (Alpha 29)" CD-je került a tálcára, majd a lejátszóba. Ez egy klasszikus kétmikrofonos felvétel, melyet, hogy pontosan idézzek, itt vettek fel: "Chapelle de l`Hópital Notre-Dame de Bon Secours". Rövidebben és pongyolábban, egy kápolnában. Ez a hangzásra is "rányomja bélyegét", gyönyörű térrel rendelkezik a zene, kellő de nem túlzott visszahngokkal, zöngékkel. Cocset mindegyik szvitet más és más csellón játsza, melyek tónus és hangzásbeli különbségei határozottan megjelennek. A középtartomány édessége és melegsége itt a végfoknál is megfigyelhető, akárcsak a Kis Integráltnál. Azonban most kerekebb a prezenszrészleg. Ezt megfelelő teltséggel támogatják a mélyközepek, mélyek, a magasabb hangfekvések pedig megintcsak hajlamosakk a légisességre, szárnyallásra, mely szerintem nem baj, legalábbis én szeretem az ilyesfajta magasakat. A mélyszekcióban nem figyelhető meg semmiféle erőlködés vagy amolyan "na most mindjárt elfogy a szufla" érzet. Ha kell odabrummog a végfok, mint egy elégedett, jóllakott medve. Emellett a transzparencia is kellemes, nem lesz túl könnyed a súlytalan a zene, viszont kellően áttekinthető, "áthallható", mely a részletek maximális tolmácsolásában is tetten érhető. Minden hallatszik; a zenész ujjainak neszei a hangszer nyakán, a mélyebb húrok finom utózöngéi, rezgései.
Menjünk vissza kicsit az időben és szóljon az "Ensemble Organum/Marcel Pérés - Le Chant des Templiers (Naive)" kiadványa. Itt három mikrofon került használatra, a felvétel pedig pontosan itt készült:"l`Abbaye de Fontevraud". Egyszerűbben és pongyolábban egy apátságban. A hangzáskarakter ebből eredően kissé hasonlít Cocset CD-jére, már ami a kerek és szép teret és a transzparenciát illeti. Most viszont XII. századi polifónikus szerzeményekről van szó. A zenei színpad csodás. Az effajta polifónikus daraboknak van egy olyan jellemzője, hogy a kórusban éneklő férfihangok létrehoznak egy bizonyos kántáló, már-már szuggesztív hangzást. Ez kiválóan tettenérhető a hallgatáskor. Az egyes énekesek helye pontosan meghatározható amikor egy-egy szólam kiválik, de a kórusban éneklés esetén sem vesznek el a szólamok. Fantasztikus, ahogyan megjelennek a férfi énekesek különböző hangfekvései, akár szólóban, akár az együttes megszólalásnál. A vallási áhitat belengi az egész felvételt, megjelenik a sötét középkor is, régi filmrészletek és a korról olvasottak fel-felvillanásával a képzeletben. A végfok ügyelve a részletekre, de ugyanakkor a pordukciót egyben tartva jeleníti meg a zenét, egyszóval teljes hitelességgel.
Ugorjunk vissza J.S. Bach-hoz. Nem könnyű hangszer következik. A templomi orgona. Bach mestere volt e fenséges hangszernek, mind a rá írt műveket, mind előadói kvalitásait tekintve. D-moll tokkáta és fúga... "elcsépelt" darab, ugye? Peter Hurford (Decca-London) tolmácsolásában hallgatva kétlem, hogy az lenne. Inkább felemelő, magával ragadó, energikus, átható de ha kell finom, halk és puha. A hangszer tere hatalmas, mindenhonnan szól, jó értelemben véve. A mélyek alulról, a magasak a szekrénysor tetjéről. A két véglet között azonban a többi hangfekvés is jól behatárolható helyen jelenik meg, vagyis kellő fokozatossággal képződnek az átmenetek a legmagasabb és legmélyebb hang között. A szélességben és mélységben (komolyan mondom, talán most hallottam először CD-n, hogy az orgona bizonyos hangjai a tér mélységében is meg tudnak szólalni) is impresszív teret szépen kitöltik a szólamok. A mélyek tényleg mélyek, de jól kontrolláltak, nem terjengősek. A magasabb sípoknál még az is hallható, ahogyan a hangrés fedője nyílik. Az orgona hangkaraktere érdekes. Tetten érhető a fémesség, de mégsem túlzottan, mely azt eredményezi, hogy ezen hangszer középtartományát is képes az végfok édesen, símogatóan megjeleníteni, ha arról van szó."
-
bta1
őstag
válasz #71562240 #3195 üzenetére
"Kisebb baj, ha a felvétel tompább, fásabb hangú"
Szerintem a Fásy-sound önmagában véve is nagy baj!
Komolyabbra fordítva, a "páros harmonikus jó, páratlan rossz" szakmai körökben régóta túlhaladott dolog. Egyrészt nem ilyen egyértelmű, másrészt, a hifisták fülét nem a harmonikások kínozzák igazán, hanem náluk sokkal kellemetlenebb "zenészek" . -
python1
veterán
válasz #71562240 #3200 üzenetére
Költői de nem túlzás. Viccet félretéve, tényleg ha a méretét, teljesítményt most nem nézzük, akkor is tud olyat amit más csak nagyon nehezen. Bár tényleg kicsit túlkapásnak tűnik, és sokak számára érthetetlen, de egyszer hall egy ilyet az ember, aztán örök szerelem vagy első hallásra. Erre kizárólag a túlméretezett trafó, és a súlya miatt mozdultam rá, az csak hab a tortán, hogy jól is zenél. Ja, meg az zasszony sem tudja kib...ni az ablakon.bta1
"páros harmonikus jó, páratlan rossz", ezt felejtettem ki valamelyik hsz-m ből, így igaz.[ Szerkesztve ]
-
python1
veterán
válasz #71562240 #3220 üzenetére
Persze Bodor a maga túlméretezett trafójával, értelmetlennek tűnik, de mivel csak a hangja miatt vettem, így a tápellátást sem választhattam meg. Viszont a trafók igen minőségiek a kondenzátorok a legjobbak közé tartoznak, nem búgnak, rezonálnak semmit, a hangsugárzókba semmi sistergés csak sűrű csend, tehát megépítésben kiválló. Ha mondjuk szeretném ezt túllépni minőségben, sok millát kéne leszurkolnom egy erősítőért, amit már nem tervezek, mert az már számomra értelmetlen lenne, meg a többi körítés is sokba fájna.
ozzy711
A Bodor is A- osztályban szól valameddig, de a rockot nem szereti túlságosan ez sem. Egyébként Qadot sokat használtam vagy 25-éve, az volt az első komolyabb hifim, 2db dual monó felépítés, utankénti hangsugárzó erősítéssel.[ Szerkesztve ]
-
ozzy711
őstag
válasz #71562240 #3222 üzenetére
Úgy fogalmaznék, nem is vetődik fel annak szükségessége, hogy állítsam a mélyeket.
Igazából minden felvétel más mélytartománnyal rendelkezik. Amíg nem tettem rendbe a szoba akusztikát én is használtam ilyen hibrid megoldást, de ugyanabban a cipőben voltam, mint az ismerősöm. Felvételenként, lemezenként kellett állítani a mélyek hangerejét.
Python1:
a hangsugárzókba semmi sistergésMég a magasnál sem? Szerintem ahhoz azért kell egy kb. 120 dB-es jel-zaj viszony ami még a high-end érában is ritka, de persze ettől még lehetséges.
[ Szerkesztve ]
-
fehér_ember
addikt
válasz #71562240 #3236 üzenetére
Bevallom a múltkori értekezések átfutásánal nagyon trehány voltam (talán nem is olvastam el mindet ); ezért most nem is tudom melyik adat is a legfontosabb a gyári előfoknál megadottakból.
-
fehér_ember
addikt
válasz #71562240 #3301 üzenetére
Amúgy nyílván azért léptem ilyet mivel én jelenleg
mégnem gondolkodom úgy, ahogy pl. te ezekről az elő-végfok dolgokról.A szinergia tudom kicsit azért másabb téma; de arról már szinte határozottan azt gondolom, hogy nem más mint a hibás alkotóelemek megfelelő módon történő összeválogatása.
[ Szerkesztve ]