Új hozzászólás Aktív témák
-
Amennyiben a 3 közül kell választani, akkor az 1-es változattal, szerintem, bár attól függ, hogy miért gondoltál RAID0-ra (rendszert nem igazán érdemes oda), ill. hogy mekkora összeget szánsz az akcióra.
PH tesztbem láttam, h sok esetben dupla sebességűek voltak Caviar vinyók RAID0-ban mint a Raptor egymagában, ezért gondoltam arra, hogy rendszer lemeznek jó lenne egy ilyen párosítás. Lehetőleg minnél kevesebbet szeretnék rá költeni.
-
Szerintetek melyik kombóval járnék jobban ár/teljesítmény szempontjából?
- 320-as Hita 7k250 (19k) adat + Raptor 36Gb GD széria (18k) rendszer
- 2 * 80 as Hita HDS722580PLA380 RAID0 (20k) rendszer + meglévő Hita 7k250 250Gb (adat) + SATA RAID vez. (ami nem tom, h melyik és milyen árban )
- meglévő lemezek (Hita 250 rendszer, adat + Samu PATA adat + Közepes állapotú Maxtor SATA)
Előre is köszi.Amennyiben a 3 közül kell választani, akkor az 1-es változattal, szerintem, bár attól függ, hogy miért gondoltál RAID0-ra (rendszert nem igazán érdemes oda), ill. hogy mekkora összeget szánsz az akcióra.
-
Igen. Szerintem. Bár Raptor-t még nem próbáltam a saját gépemben, de egy szintén 10k-s SCSI-val érezhetően gyorsabb volt, pl. a boot, mint egy ATA-s HDD-vel, pedig a SCSI HDD csak egy olyan kártyára volt rákötve, amely mindössze 40 MB/s-et tud, az ATA-s rendszerHDD-m pedig 57 MB/s körül darál. Mind2 HDD-n azonos rendszer volt, naponta töredezettségmentesítve. A Raptor pedig ennél még gyorsabb is.
Szerintetek melyik kombóval járnék jobban ár/teljesítmény szempontjából?
- 320-as Hita 7k250 (19k) adat + Raptor 36Gb GD széria (18k) rendszer
- 2 * 80 as Hita HDS722580PLA380 RAID0 (20k) rendszer + meglévő Hita 7k250 250Gb (adat) + SATA RAID vez. (ami nem tom, h melyik és milyen árban )
- meglévő lemezek (Hita 250 rendszer, adat + Samu PATA adat + Közepes állapotú Maxtor SATA)
Előre is köszi. -
Az én méréseim szerint sincs sok (sőt, nincs, most direkt lemértem) sebességcsökkenés a sok kis file elérése terén, RAID0-ban, de nem akarok vitatkozni senkivel, mert soha nem próbáltam RAID0-t külön vezérlővel. Nem láttam értelmét ugyanis. RAID0 esetén a csak software-s megoldás is elég nagy sebességet biztosít. Szerintem két HDD-nél többet nincs értelme így használni, (kivéve extrém teljesítményigény esetén, ahol az adatok fontosságga mellékes, pl. csak ideiglenes file-ok kerülnek rá) túl nagy az adatvesztés esélye.
Szia!
Annyiban nem gond, hogy csak ideiglenesen tárolnék fájlokat a raid0 partin, a raid5-re tenném mindig az adatokat.
Ha a rendszer elszáll, akkor meg újrarakom. -
Szia!
Egyetlen bajom, hogy a Raptor eléggé drága, hát még 2db.
A sebességnövekedés pedig szerintem a blokkméret-től függ, hogy kis vagy nagy fájloknál nagyobb a sebesség. Vagy rosszul tudom?
Az előző hozzászólásomban leírt módon szerintem teljesen jó lesz a gép, egyetlen bajom, hogy még mindig nem tudom, hogy mért nincs legalább egy 3szoros sebességnövekedés 4db raid0-ba kötött vinyó esetén.
-
Te is tudod miről beszélek, nem kéne ezt mindig elölről kezdeni.
Az a hardveres, ahol hardware (RAID kontroller kártya, vagy alaplapi chip) hozza létre a tömböt, és ezt egyetlen közönséges meghajtóként láttatja az oprendszer felé. Ehhez persze még kell szoftver is. Csak teljes meghajtókat lehet tömbbe szervezni.
A szoftveres, meg az, ahol mindezt a szoftver intézi. Ez sokkal rugalmasabb, itt lehet partíciókkal is szórakozni.
Inkább Diablo1 legózásához szólj hozzá.
[Szerkesztve]Erről cseréltünk már eszmét? Az a másik énem lehetett, majd konzultálok vele.
-
Hátööö...izé... a PCI-X a legrosszabb esetben is a PCI kétszeresét tudja áttolni legalább. Van egy háttértároló-vezérlőd, ami a PCI-X buszon csücsül, meg egy Gb-es hálókártyád, ami akárhol máshol (de akár ugyanitt is lehet, belefér a buszsebességbe), ezek tökéletesen működnek együtt, nem zavarják egymást, ez ok. Meg van egy PCI-ra kötött hálókártyád (ami gondolom, egy ilyen I/O vezérlőben nem a prioritás csúcsán sütkérezik, ahogy te is írtad), ami az I/O vezérlő terhelésekor kb. 2/3-os sebességet hoz.
Pont arról volt szó, hogy a háttértároló-vezérlőt én még nem láttam olyan buszra csatlakoztatva, amely nincs kivezetve az alaplapra, bővítősínként is.
Socket 478+PCI-X, háááát... nehéz lesz. Sima desktop alaplap, úgy emlékszem, nem is készült ilyen. Az intel Server Board-jai között nézz körül (mondjuk olcsó nem lesz, mert hát intel, de talán...). -
A sata vezérlõ az pci-x. Bocs, ha nem említettem volna.
Az összefüggés pedig a két híd közötti csatorna.
Manapság nincs jelentõsége, az újabb chipseteknek van elég sávszélessége. Csak minket vert meg a sors 3 ilyen géppel, amiben 15 diszk van és simán ki tudná tölteni a dual gigabitet. Ehelyett kénytelenek vagyunk beérni kevesebbel.
MOD: kellene valami modernebb alaplap. Kompatibilitás miatt socket 478, DDR-1, és 2 PCI-X slot kellene. Nem tudtok véletlenül egy ilyen típust? Hátha meg tudom gyõzni az illetékeseket, hogy érdemes lenne cserélni.
[Szerkesztve]Hátööö...izé... a PCI-X a legrosszabb esetben is a PCI kétszeresét tudja áttolni legalább. Van egy háttértároló-vezérlőd, ami a PCI-X buszon csücsül, meg egy Gb-es hálókártyád, ami akárhol máshol (de akár ugyanitt is lehet, belefér a buszsebességbe), ezek tökéletesen működnek együtt, nem zavarják egymást, ez ok. Meg van egy PCI-ra kötött hálókártyád (ami gondolom, egy ilyen I/O vezérlőben nem a prioritás csúcsán sütkérezik, ahogy te is írtad), ami az I/O vezérlő terhelésekor kb. 2/3-os sebességet hoz.
Pont arról volt szó, hogy a háttértároló-vezérlőt én még nem láttam olyan buszra csatlakoztatva, amely nincs kivezetve az alaplapra, bővítősínként is.
Socket 478+PCI-X, háááát... nehéz lesz. Sima desktop alaplap, úgy emlékszem, nem is készült ilyen. Az intel Server Board-jai között nézz körül (mondjuk olcsó nem lesz, mert hát intel, de talán...). -
Több dolog kavarog itt, úgy érzem.
1. Ha master/slave formációban fut 2 winyó, akkor azok egy csatornán osztoznak, így nem fog duplázódni a sebesség, hiszen vagy az egyik, vagy a másik winyó dolgozik. Ez SATA esetén is meglehet, hiszen nem az architektúrát, csak az átvitel módját változtatták meg. Vagyis két alaplapi csatlakozó simán működhet master/slave konfigurációban.
2. Minden továbbit egy winyó - egy különálló csatorna esetére írok.
3. A blokkméret, a winyó cache, winyók száma és a mozgatandó adatmennyiség összefüggésben van a sebességgel.
4. Winyók száma. A külön csatornákon külön winyók egy darabig növekvő tempót adnak. Ha viszont a konfigurációhoz tartozó DMA csatornák megteltek, akkor sorban várnak a csomagok, így valódi gyorsulást már nem ad.
5. Blokkméret és adatmennyiség. Kis méretű adatok esetén egy-egy blokkba belefér, így egyedüli drive sebességét kapjuk, vagy akár lassabbat is, hiszen ha két blokk részleteibe írunk, akkor két csatornát, más fizikai pozíciót használunk. Ennek adminisztrálása, a lemezek és fejek pozícióba állása nagyobb időt eredményezhet mint egyedüli drive esetén (nem jellemző, de bekövetkezhet). Nagy file-ok használatánál (ahol már elfogy az OS és winyó cache) a felületek sebessége a döntő. És itt is a leglassabb drive-é. Vagyis a blokkméretet optimálisra akkor tudjuk beállítani, ha tudjuk mire használjuk a rendszert. Joker érték általában a 32-64kB.
6. A fentiek RAID0-ra vonatkoztak. A RAID5 esetén a rendszer redundanciát képez hibatűréséhez. Így egy redundancia blokk készítéséhez az összes vele párhuzamos blokk adatára szükség van. Vagyis RAID5 írásakor több drive-ról olvasunk, hibajavító kódot készítünk, majd több drive-ra írunk. Ez az egyszerű íráshoz képest bonyolult, jóval nagyobb időt kívánó tevékenység. Minél több winyó van a raid-ben, annál tovább tart az írás. Hibátlan drive esetén olvasáskor szükségtelen a hibajavító blokk olvasása, így elméletileg RAID0 sebességgel dolgozik. Ha viszont az egyik drive meghibásodik, akkor az írás (lassú) sebességéhez közelít a tömb olvasása.
7. Soft RAID esetén különálló winyókról beszélünk, és az OS alatt program, vagy maga az OS végzi a fenti műveleteket. Olcsó RAID kártya vagy a legtöbb alaplapi esetén közel hasonló az eset. Ugyanis nincs különálló cache a vezérlőhöz. Így bár az OS egy drive-ot lát, a driver a kellő művelethez keményen allokálhat a RAM-ból munkaterületet. Ez viszont már lassít, szűk keresztmetszet lesz. Az igazi profi cache-es RAID kártyák viszont valóban csak egy drive-ot mutatnak az OS felé. Itt már minden műveletet a kártyán lévő proc végez a saját kártyán lévő memóriában. A firmware algoritmusa határozza meg a kártya sebességét nagyon sokszor. Ez viszont alkalmazásfüggő. Ezért lehet, hogy sokan az egyik, sokan a másik gyártóét tartják nagyra, míg fordítva nem tetszik nekik. Igazuk van, hiszen másik környezetben használják, és épp oda optimalizálták a ''jó'' kártyát.
Összefoglalva: A feladathoz kell optimálisan kiválasztani az eszközöket. Minden változatnak meg van a szerepe a maga területén, és ha ezeket keverjük, akkor rossz szájízünk lehet.
A hibrid RAID megoldásról: Mind sw mind hw megvalósítása létezik. Viszont a nyereség és a veszteség nincs arányban. A legjobb teljesítményt akkor tudjuk kihozni, ha egy drive csak egy rendszer része. Legyen az bármilyen típusú RAID.Először is köszi a részletes leírást!
1. Akkor azt hogyan lehet megváltoztatni, hogy mind a 4 vinyó külön csatornán legyen? Vagy ezt nem is lehet?
3. Ez OK, de olvasási sebeséggel elvileg annyiban nincs kapcsolatban, hogy 2helyett 4db esetén nagyobbnak kéne lennie a sebességnek pedig nálam nem az.
A teszt alapján pedig eléggé nagy (csak ugye másfajta a vinyó):
http://www.tomshardware.hu/mainboard/07q1/070103/index-10.html
Üti a 350mb/s sebességet az olvasás 4 vinyónál RAID0-ban, pedig nekem csak a 130at érte el max. Pedig ugyanúgy ICH7R.
4. Ezt nem értem pontosan, de az előbb belinkelt teszt alapján 200 alá nem igazán esik a sebesség.
5. Én használom kis és nagy fájlok(25GB) másolására is a rendszert, de leginkább kis fájlokkal dolgozok.
6. ''A RAID5 esetén.... Minél több winyó van a raid-ben, annál tovább tart az írás.''
Ebből azt a következtetést vontam le, hogy 3db raid5-be kötött vinyó esetén gyorsabb a sebesség, mint 4db-nál. Ez igaz?
7. ''Ugyanis nincs különálló cache a vezérlőhöz. Így bár az OS egy drive-ot lát, a driver a kellő művelethez keményen allokálhat a RAM-ból munkaterületet. Ez viszont már lassít, szűk keresztmetszet lesz. ''
Azt nem hinném, hogy 2GB memória nem elég a sebesség megtartásához. Vagy igen?
''A firmware algoritmusa határozza meg a kártya sebességét nagyon sokszor.''
Ha ez az alaplapi raid vezérlő esetében is igaz, akkor azt lehet firmware frissíteni?
Vagy mire gondolsz pontosan az algoritmussal?
''A legjobb teljesítményt akkor tudjuk kihozni, ha egy drive csak egy rendszer része. Legyen az bármilyen típusú RAID.''
http://www.tomshardware.hu/mainboard/07q1/070103/index-05.html
Én ugyanúgy csináltam a raid-emet, mint a linken leírtak. Itt nem írják, hogy a sebesség lassabb lenne tőle, de ettől függetlenül lehet. -
Szia!
Egyetlen bajom, hogy a Raptor eléggé drága, hát még 2db.
A sebességnövekedés pedig szerintem a blokkméret-től függ, hogy kis vagy nagy fájloknál nagyobb a sebesség. Vagy rosszul tudom?
Az előző hozzászólásomban leírt módon szerintem teljesen jó lesz a gép, egyetlen bajom, hogy még mindig nem tudom, hogy mért nincs legalább egy 3szoros sebességnövekedés 4db raid0-ba kötött vinyó esetén. -
Akkor meg is vagy, ez nem lesz gyorsabb 4 db HDD-vel, sehogysem. RAID0-ra szerintem nem érdemes rendszert rakni, inkább egy gyors (ahogy írták, Raptor, talán ez a legjobb, nem SCSI HDD a célra) HDD-t érdemes beszerezni (vagy abból 2-t és azt RAID0-ba
), azzal többre mész. A topicban már többször elhangzott, hogy a RAID0 inkább a nagyobb file-oknál okoz sebességnövekedést, a több kis file beolvasásánál nem nagyon, a rendszerfile-ok használata pedig ez utóbbi tevékenységgel jár többnyire, sőt, a véletlen elérés sebessége kismértékben növekszik (azaz lassabb lesz), ez utóbbi a vezérlő, ill. a HDD-k azonosságának függvénye.Szia!
Egyetlen bajom, hogy a Raptor eléggé drága, hát még 2db.
A sebességnövekedés pedig szerintem a blokkméret-től függ, hogy kis vagy nagy fájloknál nagyobb a sebesség. Vagy rosszul tudom?
Az előző hozzászólásomban leírt módon szerintem teljesen jó lesz a gép, egyetlen bajom, hogy még mindig nem tudom, hogy mért nincs legalább egy 3szoros sebességnövekedés 4db raid0-ba kötött vinyó esetén. -
Te is tudod miről beszélek, nem kéne ezt mindig elölről kezdeni.
Az a hardveres, ahol hardware (RAID kontroller kártya, vagy alaplapi chip) hozza létre a tömböt, és ezt egyetlen közönséges meghajtóként láttatja az oprendszer felé. Ehhez persze még kell szoftver is. Csak teljes meghajtókat lehet tömbbe szervezni.
A szoftveres, meg az, ahol mindezt a szoftver intézi. Ez sokkal rugalmasabb, itt lehet partíciókkal is szórakozni.
Inkább Diablo1 legózásához szólj hozzá.
[Szerkesztve]Szia!
Megnéztem az alaplapi raid vezérlő biosában és normálisan, hardveres úton meg tudtam csinálni.
Most úgy van, hogy a 4db vinyóból 40gigás részenként van egy raid0 160gigás gyors partícióm a rendszernek, a maradék 4*120gigából pedig egy 335-ös biztonságos(abb) raid5 partíció tárolásra.
És ismétlem, ez teljesen hardveres!
-
Szia!
2GB memó van benne-
Próbáltam, de 4 különkötött vinyóval nem indult el a gép, mindig újraindult.
Csináltam 2db raid0 tömböt, így elindult.
Megnéztem az általad leírt módon az olvasást, 1db esetén kb. 6mp volt, ha mind2 tömbről olvastam egyszerre, akkor 12mp.Akkor meg is vagy, ez nem lesz gyorsabb 4 db HDD-vel, sehogysem. RAID0-ra szerintem nem érdemes rendszert rakni, inkább egy gyors (ahogy írták, Raptor, talán ez a legjobb, nem SCSI HDD a célra) HDD-t érdemes beszerezni (vagy abból 2-t és azt RAID0-ba
), azzal többre mész. A topicban már többször elhangzott, hogy a RAID0 inkább a nagyobb file-oknál okoz sebességnövekedést, a több kis file beolvasásánál nem nagyon, a rendszerfile-ok használata pedig ez utóbbi tevékenységgel jár többnyire, sőt, a véletlen elérés sebessége kismértékben növekszik (azaz lassabb lesz), ez utóbbi a vezérlő, ill. a HDD-k azonosságának függvénye. -
Köszönöm a teszteket, akkor mégis van valami dologban, viszont azt nem értem, hogy a 2. (PCI-os) LAN hogyan függ ennyire az elvileg külön I/O csatornán lévő HDD-től... (ami mellesleg már önmagában az eredményből is látszik, hogy ez a csatorna nem PCI-t jelent, azon biztos nem szalad át ~149 MB/s) De mindegy, majd megvizsgálok én is egy ilyen intel-t alaposabban, legközelebb.
A sata vezérlõ az pci-x. Bocs, ha nem említettem volna.
Az összefüggés pedig a két híd közötti csatorna.
Manapság nincs jelentõsége, az újabb chipseteknek van elég sávszélessége. Csak minket vert meg a sors 3 ilyen géppel, amiben 15 diszk van és simán ki tudná tölteni a dual gigabitet. Ehelyett kénytelenek vagyunk beérni kevesebbel.
MOD: kellene valami modernebb alaplap. Kompatibilitás miatt socket 478, DDR-1, és 2 PCI-X slot kellene. Nem tudtok véletlenül egy ilyen típust? Hátha meg tudom gyõzni az illetékeseket, hogy érdemes lenne cserélni.
[Szerkesztve] -
# netio -u 192.168.100.61
NETIO - Network Throughput Benchmark, Version 1.26
(C) 1997-2005 Kai Uwe Rommel
UDP connection established.
Packet size 1k bytes: 97705 KByte/s (0%) Tx, 94774 KByte/s (17%) Rx.
Packet size 2k bytes: 106854 KByte/s (0%) Tx, 90197 KByte/s (21%) Rx.
Packet size 4k bytes: 108589 KByte/s (0%) Tx, 100881 KByte/s (13%) Rx.
Packet size 8k bytes: 108844 KByte/s (0%) Tx, 100846 KByte/s (13%) Rx.
Packet size 16k bytes: 108056 KByte/s (0%) Tx, 99788 KByte/s (14%) Rx.
Packet size 32k bytes: 109122 KByte/s (0%) Tx, 94606 KByte/s (19%) Rx.
Done.
Ezzel párhuzamosan:
# dd if=/dev/md0 of=/dev/null bs=1M
10414+0 records in
10414+0 records out
10919870464 bytes transferred in 72.899306 seconds (149793888 bytes/sec)
Két integrált hálókari van, a másik az nem CSA, hanem rendes PCI. Ez átmegy a déli hídhoz. A mérési eredmény pedig:
# netio -u 192.168.101.61
NETIO - Network Throughput Benchmark, Version 1.26
(C) 1997-2005 Kai Uwe Rommel
UDP connection established.
Packet size 1k bytes: 59461 KByte/s (0%) Tx, 48027 KByte/s (58%) Rx.
Packet size 2k bytes: 57543 KByte/s (0%) Tx, 14313 KByte/s (87%) Rx.
Packet size 4k bytes: 61488 KByte/s (0%) Tx, 11195 KByte/s (90%) Rx.
Packet size 8k bytes: 62406 KByte/s (0%) Tx, 5904 KByte/s (94%) Rx.
Packet size 16k bytes: 63562 KByte/s (0%) Tx, 11865 KByte/s (89%) Rx.
Packet size 32k bytes: 65144 KByte/s (0%) Tx, 10334 KByte/s (91%) Rx.
Done.
A diszk olvasás ugyanannyi, feltételezem annak van prioritása.
Önmagában ez a hálókártya is hozza 100+MB/s sebességet. -
Úgy értettem, hogy ez a gyakorlatban is valóban megjelenik többletként (az elnevezés egy dolog, inteltől megszoktuk már), tehát mondjuk a példában említett alaplapon tudod használni egyszerre a Gbit-es hálókártyát teljes sebességgel (mondjuk, hogy 100MB/s), meg tudsz olvasni 2 db HDD-ről egyszerre úgy 50 MB/s-el (a déli-északi híd összeköttetése ugye ezt még át tudja küldeni).
-
Hali!
Merevlemezeim leváltását tervezgetem és a LO-os cikkek olvasása kapcsán is felmerelült bennem az ötlet egy RAID0 tömb megépítésére. HDDből 2db 250es Caviar RE-t szemeltem ki. Sajnos csak 2 SATA port van a lapomon így kénytelen leszek venni egy bővítő karit. Érdeklődnék, h egy ilyen típusú kártya [link] [link] RAID0 szempontból elegendő e, ha nem akkor mit javasoltok egy átag usernek ?
Előre is köszi! -
dni
őstag
Hali!
Merevlemezeim leváltását tervezgetem és a LO-os cikkek olvasása kapcsán is felmerelült bennem az ötlet egy RAID0 tömb megépítésére. HDDből 2db 250es Caviar RE-t szemeltem ki. Sajnos csak 2 SATA port van a lapomon így kénytelen leszek venni egy bővítő karit. Érdeklődnék, h egy ilyen típusú kártya [link] [link] RAID0 szempontból elegendő e, ha nem akkor mit javasoltok egy átag usernek ?
Előre is köszi! -
Ez vezérlőfüggő. Nameg olyan, hogy HW-es, tulajdonképpen nincs is (hasonlóan a HW-es router-hez), ugyanúgy egy software fut rajta, csak annyi a különbség, hogy nem a CPU (feloldva a rövidítést ugye: Central Proc...), hanem az adott kártyán egy saját processzor végzi a RAID managelésével kapcsolatos teendőket, ill. futtatja a kártya programját. Mondjuk ezt szerintem te is tudod, csak kötözködsz.
Vagy, ha nem, akkor mi az a HW-es RAID?Te is tudod miről beszélek, nem kéne ezt mindig elölről kezdeni.
Az a hardveres, ahol hardware (RAID kontroller kártya, vagy alaplapi chip) hozza létre a tömböt, és ezt egyetlen közönséges meghajtóként láttatja az oprendszer felé. Ehhez persze még kell szoftver is. Csak teljes meghajtókat lehet tömbbe szervezni.
A szoftveres, meg az, ahol mindezt a szoftver intézi. Ez sokkal rugalmasabb, itt lehet partíciókkal is szórakozni.
Inkább Diablo1 legózásához szólj hozzá.
[Szerkesztve] -
A két kártya összeakadásával kapcsolatban nem tudok még butaságot sem mondani.
Viszont mielőtt tovább görcsölsz velük, nézd meg, hogy kezeli-e legalább az egyik a DVD íródat. Ugyanis nem magától értetődő fícsör ez a külső RAID kártyáknál.Azzal nincs baj....amúgy a dvd olvasómat akarom rákötni vagyis kötöttem...de egyenként lekezeli....de amúgy tök mindegy mit lövök be neki beállításként...a vinyós funkciókat úgysem fogadja el..amit meg elfogad azzal meg nincs változás....kissé bosszant.....még elválik a dolog....lehet eladom a dvd olvasómat meg a ide raid karit és veszek egy sata-s dvdírót vagy ha van,akkor csak dvd olvasót...
THX -
Van. Ha az ''ilyen'' a CSA-ra vonatkozott.
0000:00:03.0 PCI bridge: Intel Corp. 82875P Processor to PCI to CSA Bridge (rev 02) (prog-if 00 [Normal decode])
Bus: primary=00, secondary=01, subordinate=01, sec-latency=0
0000:01:01.0 Ethernet controller: Intel Corp. 82547GI Gigabit Ethernet Controller -
Felesleges ezzel görcsölnöd, ez nem valósítható meg.
Nem lehet legózni a partíciókkal, a hardver RAID csak teljes fizikai meghajtókon hozható létre.Ez vezérlőfüggő. Nameg olyan, hogy HW-es, tulajdonképpen nincs is (hasonlóan a HW-es router-hez), ugyanúgy egy software fut rajta, csak annyi a különbség, hogy nem a CPU (feloldva a rövidítést ugye: Central Proc...), hanem az adott kártyán egy saját processzor végzi a RAID managelésével kapcsolatos teendőket, ill. futtatja a kártya programját. Mondjuk ezt szerintem te is tudod, csak kötözködsz.
Vagy, ha nem, akkor mi az a HW-es RAID? -
Felesleges ezzel görcsölnöd, ez nem valósítható meg.
Nem lehet legózni a partíciókkal, a hardver RAID csak teljes fizikai meghajtókon hozható létre.Akkor nekem mért működik?
Mondjuk ez elvileg szoftveres megoldás... De mindjárt kipróbálom, hogy hardveresen működik-e.
Írási sebességet néztem csak, de az dupla a raid0-nál. A raid5-nél meg ugye kevesebb.
-
Közben kutattam és érdekes dolgokat találtam.
Egyrészt az Intel Matrix Storage Manager-el lehet olyan raid tömböt csinálni, hogy raid0-ba van 4db 160gigás vinyó egy része, de összesen csak 160giga a partíció. A maradék helyekből pedig lehet raid5-öt csinálni, így a helyveszteség is kevesebb és a rendszernek ott a gyors raid0 partíció.
Na mármost ez teljesen jó lenne, hogyha 4db-nál 4szeres lenne a sebesség, de mivel ugyanannyi, mint 2db-nál, ezért nem éri meg 4db-al kockáztatni, hogy bármelyik kiesik, oda a raid0 partíció.
Ellenben, hogyha úgy csinálom, hogy 2db vinyóból szedek ki részeket a 160gigás raid0 partíciómhoz, akkor már raid5-ös partíciót nem enged csinálni, nemtudom, hogy mért nem. Erre lenne vkinek ötlete? -
Diablo1
csendes tag
Közben kutattam és érdekes dolgokat találtam.
Egyrészt az Intel Matrix Storage Manager-el lehet olyan raid tömböt csinálni, hogy raid0-ba van 4db 160gigás vinyó egy része, de összesen csak 160giga a partíció. A maradék helyekből pedig lehet raid5-öt csinálni, így a helyveszteség is kevesebb és a rendszernek ott a gyors raid0 partíció.
Na mármost ez teljesen jó lenne, hogyha 4db-nál 4szeres lenne a sebesség, de mivel ugyanannyi, mint 2db-nál, ezért nem éri meg 4db-al kockáztatni, hogy bármelyik kiesik, oda a raid0 partíció.
Ellenben, hogyha úgy csinálom, hogy 2db vinyóból szedek ki részeket a 160gigás raid0 partíciómhoz, akkor már raid5-ös partíciót nem enged csinálni, nemtudom, hogy mért nem. Erre lenne vkinek ötlete? -
Szia!
2GB memó van benne-
Próbáltam, de 4 különkötött vinyóval nem indult el a gép, mindig újraindult.
Csináltam 2db raid0 tömböt, így elindult.
Megnéztem az általad leírt módon az olvasást, 1db esetén kb. 6mp volt, ha mind2 tömbről olvastam egyszerre, akkor 12mp. -
ha esetleg csak PCI busz van az alaplapon (meg esetleg AGP, de az most nem érdekes), akkor ugye nem is kérdés.
De igen, kérdés. Chipseten belül bármi lehet. CSA busz, független PCI buszok, HT, saját busz, stb.
Például: the Intel 82547GI Gigabit Ethernet Controller bypasses the PCI bus, freeing its bandwidth for other I/O operations, and connects to the dedicated CSA bus on the Memory Control Hubs (MCH) of Intel® 865 and 875 chipsets -
Szia!
Hogyis van ez? Az ''akármi'' helyére mit kell beírni, hogy csak olvassa? Mert én a meghajtó betűjelét:\ írtam be és akkor kiírja fél mp múlva, hogy másolva egy 1gigás fájl.
Úgyhogy biztos rosszul csináltam vmit.Jah még annyit, hogy a régi IDE seagate 1mb cache-es vinyómra 38mb/s-al írja fel ugyanazt az 1gigás fájlt, amit az új sata2 samura 25mb/s-al. Emelett az IDE vinyón fut a rendszer.
Ez indirekt, nem? Valami nincs rendben ezzel a géppel. -
Másold be, de ne azt mérd, hanem amikor visszaolvasod.
Win alatt talán valami copy akarmi nul: paranccsal, amit 4 cmd ablakban nagyjából egyszerre futtatsz és méred az időt.Szia!
Hogyis van ez? Az ''akármi'' helyére mit kell beírni, hogy csak olvassa? Mert én a meghajtó betűjelét:\ írtam be és akkor kiírja fél mp múlva, hogy másolva egy 1gigás fájl.
Úgyhogy biztos rosszul csináltam vmit. -
-
Mindenesetre nekem egy SIL3114-es kártyával 2 vinyó RAID 0-ban gyengébben teljesített, mint egy single. Pláne, hogy nagy fájlokkal dolgozom, és amikor ír a vinyóra ált magas terhelés alatt áll a proci. (Tehát nem másolásnál)
A sima 32bit 33Mhz pci cuccokkal vigyázni kell, ott már 2 diszk esetén is kevés lehet a busz sávszélessége.
Persze proci terhelést ez nem okozhatna.
MOD: és raid0-nál még paritást sem kell számolni.
Azt hiszem nekem is ilyen kártyám van, majd otthon megnézem.
[Szerkesztve] -
Szia!
Asus P5LD2 lapom van. PCI-expressz vga csati, Pentium D805 proci.
Jester által talált ICH5 vezérlőben a max. sebesség 266mb/s, akkor nemhiszem, hogy az ICH7-ben lassabb lenne, nem?
Mindenesetre megpróbálom a külön kötött vinyók olvasását+egy driverfrissítést.
Egyébként alaplapi raid vezérlő BIOS-t lehet frissíteni? Vagy ez beletartozik az alaplap biosába? -
Ha sávozott tömböt használsz (RAID 0), akkor 2 HDD-nél 2x-es sebességet tudsz elérni, mivel a vezérlő kétfelé osztja az adatokat, és párhuzamosan irja a két lemezre az egy-egy felet (A SATA-nál nem tudom, hogy alakulhat ez több hdd esetén).
A chipsetbe integrál vezérlők manapság a használhatatlanság határát surolják (általában alulról), tisztelet a kivételnek. De a vezérlőkártyák nagyrésze is megteszik ezt Pl.: a SIL 3112, 3114, de még akár az adaptec kártyák is. Ezek nem hardverből dolgoznak, hanem szoftveresek, és ezáltal a procit terhelik. Ha duál magos gépben akarod hajtani, akkor nincs is gond, de ha lassabb a géped, akkor többet buksz a procin, mint amenyit nyernél a RAID tömbbel. Normális SATA RAID vezérlők 60-70kHUF-nál kezdődnek (a 2 porosak), és ha SATAII -ről van szó, kivétel nélkül PCIe (min 4x) Vangy PCI-X csatolásúak.
[Szerkesztve] -
A SATA2 alig gyorsabb, a SATA1-nél. Csak elméletileg, illetve a szabvány szerint kétszeres sebességű.
Szia!
Asus P5LD2 lapom van. PCI-expressz vga csati, Pentium D805 proci.
Jester által talált ICH5 vezérlőben a max. sebesség 266mb/s, akkor nemhiszem, hogy az ICH7-ben lassabb lenne, nem?
Mindenesetre megpróbálom a külön kötött vinyók olvasását+egy driverfrissítést.
Egyébként alaplapi raid vezérlő BIOS-t lehet frissíteni? Vagy ez beletartozik az alaplap biosába? -
-
-
ha esetleg csak PCI busz van az alaplapon (meg esetleg AGP, de az most nem érdekes), akkor ugye nem is kérdés.
De igen, kérdés. Chipseten belül bármi lehet. CSA busz, független PCI buszok, HT, saját busz, stb.
Például: the Intel 82547GI Gigabit Ethernet Controller bypasses the PCI bus, freeing its bandwidth for other I/O operations, and connects to the dedicated CSA bus on the Memory Control Hubs (MCH) of Intel® 865 and 875 chipsets -
Az gyártófüggő, hogy melyik bus-t használják, sőt, ha esetleg csak PCI busz van az alaplapon (meg esetleg AGP, de az most nem érdekes), akkor ugye nem is kérdés.
Ha már 2 disk is a bus határait feszegeti, akkor a 4-től sem lesz sokkal gyorsabb. A tesztelés az jó, így kiderül, hogy mit tud, nem RAID-ben a vezérlő. -
A két kártya összeakadásával kapcsolatban nem tudok még butaságot sem mondani.
Viszont mielőtt tovább görcsölsz velük, nézd meg, hogy kezeli-e legalább az egyik a DVD íródat. Ugyanis nem magától értetődő fícsör ez a külső RAID kártyáknál. -
Azért a 4 diszk esetén elvárható valamennyi gyorsulás, legalább kétszeres szerintem.
A chipsetbe integrált vezérlők pedig tudomásom szerint nem a lassú pci buszt használják.
Én azt javasolnám, hogy nem raid módban próbáljon egyszerre több lemezről olvasni és azt megmérni.Az gyártófüggő, hogy melyik bus-t használják, sőt, ha esetleg csak PCI busz van az alaplapon (meg esetleg AGP, de az most nem érdekes), akkor ugye nem is kérdés.
Ha már 2 disk is a bus határait feszegeti, akkor a 4-től sem lesz sokkal gyorsabb. A tesztelés az jó, így kiderül, hogy mit tud, nem RAID-ben a vezérlő. -
Teljesen normális mindkét általad tapasztalt jelenség.
Még elvileg sem lehet a vinyók számával arányosan szorozni a sebességet. Ennek határt szab a busz áteresztőképessége.Szia!
Köszönöm a választ!
100mb/s 2db-nál raid0-ban, 4db-nál pedig ugyanennyi.
SataII chipset van rajta, de a sataI sebessége is max. 150, úgyhogy nem értem teljesen.
Vagy az alaplap áteresztő képessége lenne max. 100mb/s? -
Sziasztok!
1. Alaplapi raid vezérlővel (ICH7R) csináltam raid tömböt, de ha 2db vinyót kötök raid0-ba, akkor az olvasási/írási sebesség ugyanannyi, mintha 4db-ot kötök ugyanígy.
Elvileg 4szeres sebességnek kéne lennie, nem?
2. A másik, hogy a 4db vinyót bekötöttem Raid5-be és az olvasási sebessége kicsivel volt több, mintha csak simán 1db vinyó lenne bent, az írási sebessége pedig jóval lassabb volt. Ez normális? -
lazydog
addikt
HELLO!!
Remélem tud vki segiteni nekem!Két hete vettem egy 250gb samsung sata vinyot!Beraktam a gépbe a windows látta is..megformáztam és nagyon jol müködött.Majd másnap mikor inditottam a gépet már nem látta..ujra inditottam akkor látta..egy darabig minden 2. inditsánál látta..majd pár nappal ezelött miközben dolgoztam a gépen hibát kiirva leállt a vinyo!eljátszotta ezt 3x majd jo lett egykét napig..de most ugy néz ki végleg nem látja..ha nagy nehezen elérem h még is lássa a gép akkor amint felállt a rendszer magátol ujra indul..a rendszer egy normális 120gb-os samsung vinyon van.mellé van rakva a sata.alaplap:ASUS A7V600-X via chipset alaplapi sata..remélem tud vki segiteni nekem!!elöre is kösz..várok minden ötletet! -
counterbill
senior tag
-
tothjozsef
aktív tag
-
-
Systemre biztos gyorsabb, az elérés miatt, viszont az általános használat, kérdés, hogy kinek mit takar. Nekem pl. főleg nagy file-ok másolását, ezekből való olvasást-írást. Ebben 100%, hogy nem jobb egy Raptor, mint egy mai technológiás HDD-ből kettő, RAID0-ba kötve, egy normális vezérlővel (ez akár a win-be épített software is lehet, spec. nekem kényelmesebb azt használni).
Nagy fájlok kezelésénél szerintem is, úgy van, ahogy írod.
Általános használat alatt programok, illetve véghajtható fájlok, adatok betöltését értettem.
Ezek szerint, te inkább az a video kódolós/vágós típus lehetsz. -
Linkeltem volna valami korrekt összefoglalót, de nem nagyon találtam. Gyanítom azért, mert igen egyszerű az egész.
A komolyabb vezérlők ugyanis nem diszkekkel, hanem diszk darabokkal, szegmensekkel (adaptec legalábbis így hívja) dolgoznak, és a tömbök szegmensekből állnak. Amíg van a diszken szabad hely, addig az elvi lehetőség adott, hogy részt vegyen egy új tömbben. Innentől csak a fantázia szab határt, hogy hány, milyen típusú tömböt hozol létre a lemezeken. Persze ettől a különböző típusú,méretű lemezekből adódó hátrányok még fennállnak, de kihasználatlan hely nem marad. Csak egy példa, amit kipróbáltam: 8 diszken, első pár giga RAID0 swap-nak, majd x giga RAID10 a rendszernek, végül a maradék sok giga RAID5 adattárolásnak.
A lényeg, hogy a felhasználáshoz megfelelően, jobban is ki lehet használni a lemezek teljesítményét. A fenti példa pl. jobb, mint egy nagy raid5 szétpartícionálva. De, ez sem mindig egyértelmű, mert egy intenziv OLTP adatbázis még mindig azt szereti, ha a log, és, az adat partíciók külön tömbbön, külön diszkeken, és, ha van rá lehetőség, külön vezérlőn van.. -
Csak te tudod eldönteni, hogy megéri-e, de érzékelhetően gyorsabb lesz.
Ettől nincs jobb megoldás erre a célra, bármilyen típusú 7200 rpm-es vinyót használsz.Hát igen nehéz kérdés, még van kb. 1,5 hetem amíg kapok gariba még egy RE vinyót, addig még legalább meg tudom gondolni.
Köszönöm a segítséget! -
Sziasztok!
Miután a vinyóm meghalt (Samsung 250 GB sataII (SP2504C)) két eset lehetséges adattárolásom szempontjából:
1. 2X WD RE 250GB (WD2500YS) RAID1-ben
2. 1db 36-os Raptor a rendszernek, és a 2 WD2500YS RAID1-ben.
Érdemes kiadni a Raptorra, vagy elég gyors&jó lesz a 2 WD Raidben is?
[Szerkesztve] -
-
A Te kártyád valóban nem tudja, az egy régebbi ATA RAID kártya SATA-sított veriója, ha jól látom. Amit írtam, az egy generációval újabb, és konkrétan leírják, a manualban, hogy képes rá.
A kártyád leírása mókás. A datasheeten még RAID10 szerepel, a manualban pedig RAID0+1. Nyilván, az előbbit elírták. A 0+1 sem megy?
Az árakon párszor már kiakadtam. Adaptecnél fordult elő, hogy a következő generációs, nagyobb tudásu, több cache-es megoldás olcsóbb lett, mint a régi. Ami max azzal indokolható, hogy a régi 2 chip-es, az új saját fejlesztésű, 1 chipes kártya, így nem kell az intelnek ki tudja mennyit fizetni. -
Ez már egy ideje nem csak SCSI-hez köthető dolog, a mai SATA és SAS RAID vezérlők is így dolgoznak. Nem ismerek minden kapható típust pontosan, de, a kb. a 40-50e HUF, és az afeletti kategóriában ez a funkció megvan(Highpoint, Promise, 3Ware, Adaptec, LSI, Areca, Broadcom).
Tehát, az otthoni használat azért nem esélytelen, de kétségtelen, hogy otthonra nem biztos, hogy szükséges. Mindezt mondom, mert nagyrészük ezeknek PCI-vel kompatibilis PCIX megoldás, az újabb szériák pedig 1x-8x PCIE-be illeszkednek, a SATA-s megoldások 2-4-8-12-16 portosak, utóbbiak nyilván aranyáron kaphatók.
De, alapvetően csak mint pluszinformációnak szántam, sose baj, ha valaki tudja, hogy ilyen is van. -
Köszi, de ha jól értem ezek ipari, profi megoldásokban léteznek, légkondícionált szerver termekben működnek, és SCSI eszközök.
Ezért, engem is beleértve, kevesek érdeklődésére tarthatnak számot, mivel esélytelen az otthoni használatuk.Ez már egy ideje nem csak SCSI-hez köthető dolog, a mai SATA és SAS RAID vezérlők is így dolgoznak. Nem ismerek minden kapható típust pontosan, de, a kb. a 40-50e HUF, és az afeletti kategóriában ez a funkció megvan(Highpoint, Promise, 3Ware, Adaptec, LSI, Areca, Broadcom).
Tehát, az otthoni használat azért nem esélytelen, de kétségtelen, hogy otthonra nem biztos, hogy szükséges. Mindezt mondom, mert nagyrészük ezeknek PCI-vel kompatibilis PCIX megoldás, az újabb szériák pedig 1x-8x PCIE-be illeszkednek, a SATA-s megoldások 2-4-8-12-16 portosak, utóbbiak nyilván aranyáron kaphatók.
De, alapvetően csak mint pluszinformációnak szántam, sose baj, ha valaki tudja, hogy ilyen is van. -
Linkeltem volna valami korrekt összefoglalót, de nem nagyon találtam. Gyanítom azért, mert igen egyszerű az egész.
A komolyabb vezérlők ugyanis nem diszkekkel, hanem diszk darabokkal, szegmensekkel (adaptec legalábbis így hívja) dolgoznak, és a tömbök szegmensekből állnak. Amíg van a diszken szabad hely, addig az elvi lehetőség adott, hogy részt vegyen egy új tömbben. Innentől csak a fantázia szab határt, hogy hány, milyen típusú tömböt hozol létre a lemezeken. Persze ettől a különböző típusú,méretű lemezekből adódó hátrányok még fennállnak, de kihasználatlan hely nem marad. Csak egy példa, amit kipróbáltam: 8 diszken, első pár giga RAID0 swap-nak, majd x giga RAID10 a rendszernek, végül a maradék sok giga RAID5 adattárolásnak.
A lényeg, hogy a felhasználáshoz megfelelően, jobban is ki lehet használni a lemezek teljesítményét. A fenti példa pl. jobb, mint egy nagy raid5 szétpartícionálva. De, ez sem mindig egyértelmű, mert egy intenziv OLTP adatbázis még mindig azt szereti, ha a log, és, az adat partíciók külön tömbbön, külön diszkeken, és, ha van rá lehetőség, külön vezérlőn van.. -
Csak annyi kiegészítést fűznék hozzá, hogy a teljes hardveres RAID estén a legtöbb esetben képes a vezérlő 1 lemezt több raid tömbben kezelni. Tehát, egyrészt nincs elveszett terület különböző méretek esetén, másrészt simán megfér egymás mellett több raid típus, ugyanazon a lemezeket. (Optimized disk utilization, és hasonló névvel illetik ezt a fícsört..)
-
brd kolléga látom megelőzött.
Lehet különböző méretű és típusú vinyókon RAID-et csinálni, de az általad is felsorolt hátrányok miatt, nem igazán érdemes.
A hardver RAID esetén, ahol az alaplapon lévő chip, vagy külső kártya kezeli a lemezeket, csak teljes, fizikailag létezők adhatók hozzá a RAID tömbhöz. Másrészt a RAID létrehozásakor minden törlődik, tehát az esetleg particionált terület is.
IIyen kevert megoldás csak szoftver RAID-nél lehetséges, ahol dinamikus lemeznek formattált partíciókból áll a tömb.
Megfelelő alaplappal, vagy kártyával ATA lemezek is RAID-be köthetők, sőt akár SATA és PATA is lehet vegyesen (az első bekezdésbeli hátrányokkal számolva).
[Szerkesztve] -
lazydog
addikt
hmm akkor rosszul tudtam
Viszont ha csak be kell dobálni a kötetben szereplő vincsiket akkor tudom hogyan kell csinálni
A hozzáférési idő miért nőne ? 14,1 ms RAID kötetként és 14,1 külön-külön is.
Tudják a fizikát.
Így aztán már két darab vinyóból álló RAID-nek is nagyobb a hozzáférési ideje, mint egy ugyanolyan szingli vinyónak. Ez tovább romlik, ha növekszik a darabszám. -
Freddy TNT
őstag
Nincs olyan, hogy RAID 0+0.
Lehet viszont három, vagy négy vinyó is RAID 0-ban. Tehát létre kell hozni a kívánt számú vinyóval a tömböt.
Más kérdés, hogy van-e értelme. Még tovább növekszik a hozzáférési idő, romlik az adatbiztonság. Egyáltalán nem biztos, hogy tovább gyorsul ettől a rendszer.hmm akkor rosszul tudtam
Viszont ha csak be kell dobálni a kötetben szereplő vincsiket akkor tudom hogyan kell csinálni
A hozzáférési idő miért nőne ? 14,1 ms RAID kötetként és 14,1 külön-külön is. -
lazydog
addikt
Szasztok !
Megfordult a fejemben egy durva tuning RAID 0+0
Van most is RAID 0-ás tömböm de szerintetek hogy kötök be 4-et ? Mikor ki kell választani, hogy melyikeket akarom akkor egyszerűen megcsinálja a gép vagy létre kell hozni két RAID-0 tömböt majd azokat is RAID 0-ba tenni ?
Vagy, ha nem, akkor mi az a HW-es RAID?
Mondjuk ez elvileg szoftveres megoldás... De mindjárt kipróbálom, hogy hardveresen működik-e. 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- A Linux megnégyszerezte magát a Steamen — a Microsoft ismét ígérget
- AMD FX
- Arc Raiders
- BMW topik
- Kuponkunyeráló
- Gumi és felni topik
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Mibe tegyem a megtakarításaimat?
- Samsung Galaxy S26 Ultra - fontossági sorrend
- További aktív témák...
- DDR5 8/ 16/ 32GB 4800-5600MHz UDIMM PC RAM, több db- számla, garancia
- HIBÁTLAN iPhone 12 Pro Max 256GB Pacific Blue -2 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS4533
- LENOVO ThinkCentre M93p (SFF)i5-4570,4GB DDR3,500GB SATA3 HDD,DVD,WIN10
- Samsung Galaxy S23 / 8/128GB / 12Hó Garancia / Kártyafüggetlen
- Bomba ár! HP EliteBook 840 G9 - i7-1270P I 16GB I 512SSD I 14,1" WUXGA I Cam I W11 I Gar!
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest