A kis utasszállító (nem utasszállítóban még nem ültem, de remélem eljön egyszer az is) meg a nagy közötti különbség tényleg nagyon érződik, egy Fokkernél simán érezni lehet, ahogy a pilóta manőverezik, a 737-700as nagy bálna viszont unalmasan simán repül, ráadásul rengeteg idő kijutni, annyian vannak rajta.
Egyszer volt szerencsém a legkisebb Malévossal menni, a zöldcsíkos hasúval, tisztára magángép feelingje van - bár szegény sztyuvi srácnak annyira nem lehet jó, a feje majdnem a plafont érte.
Mégis sokkal hangulatosabb, mint a tömegszállító nagy gépek.
Meg persze mindig kigúvadt szemekkel tapadok az ablakra, és nézem, ahogy felcsapódnak a féklapok (ha jól mondom) leszállás után fékezéskor, vagy a levegőben kanyarodáskor a szárny vége felé lévő lapok mozgását (oldalkormány?), vagy megpróbálom kiszúrni a follow me-s autót...
Hát, nRu3, biztos te vagy az, aki akkor is vigyorog magában, mikor már mindenki nagyon kapaszkodik a karfába... 
Jut eszembe, Dubrovnik repterét bírom, ahol kvázi zuhanórepülésbe kezd a gép a tenger felett (apró sikolyok a közönség soraiból), majd leszállás után észleli az egyszeri utas, hogy a futópálya végét egy kecses sziklafal díszíti. Addig jó, amíg minden jó... 
[Szerkesztve]