Új hozzászólás Aktív témák
-
#65675776
törölt tag
Mivel a konferencia anyaga ma felkerült a netre, itt a korábban említett előadás: [link]
Akit érdekel a többi előadás is: [link]
Boeing 737: Az a hajtóműleszakadás és a Trident-es eset is karbantartási (azaz emberi) hibára vezethető vissza, nem géptípusra illetve annak konstrukciójára.
Ahogy az El-Al B747-ese esetén is egy korrodált, de ki nem cserélt hajtóműgondolarögzítő csap okozta a katasztrófát.
[Szerkesztve] -
Gyantusz
tag
''Ha esetleg a reptér közigazgatásilag nem Tökölhöz tartozik, akkor az engedélyeket sem Tököl önkormányzatának kell kiadnia. Még akkor sem, ha közvetlenül a település mellett található'' - daa-raa
Ez így igaz. Mikor elkezdtem eme ''szép szakmát'', első munkahelyemen előfordult olyan eset, hogy - mivel Debrecen Műszaki Osztályán az illető ''építészt'' nem csipázták - az építési engedélyeket Hajdúböszörménybe, vagy Hajdúszoboszlóra(?) adtuk be! Ennélfogva annak a városnak a msz. osztálya az eljáró... Az, hogy ez túlmehet-e megyén, nem hiszem. Hiába, a várossá válás kiváltságai. De ennek is vannak jogi szabályai.
Egyébként ebben a hsz-emben <#1225. [link]> (nem is gondoltam volna akkor) van egy-két iránymutató jogszabály!
Az üzemeltető szóvivőjének szövegéhez meg az előbbi hsz-emben leírt a fontos. A területen belül azt csinál, amit akar. Illetve majdnem, a törvények adta korlátokon belül (környezet- és zajterhelések). A ruszkik Debrecenben pl. tojtak rá a kerozin és egyéb kőolajszármyazékok szabályszerű tárolására, holott már akkor is (1990 előtt!) igen szigorú szabályokat írt elő a Tűzoltóság! Mivel hadi területnek volt nyílvánítva (ahogyan a GÖCS is), oda civil be nem tehette a lábát méricskélni, így ergo elvoltak, mint marci hevesen. Rohadtak szanaszarrá a tartályok, a cuccok bele a földbe millió literszám 1948(?)-1990 között, szennyezve a helyiek és a város ivóvízkészleteit. 1990 után a rehabilitáció alatt a talajból úgy nyerték ki tonnaszám az üzemanyagot (kerozin, petró, benzin, gázolaj, amit csak el lehet képzelni)! Kb. 2000-re befejezték a talajtisztító munkákat... Szóval ''mindent'' nem tehetnek meg a tulajdonosok, csak amit a törvény megenged. Például nem teheti meg, hogy 50 db AL-31 hajtóművet egyszerre próbázzon... (ezekhez is külön engedélyek kellenek - üzemi nagyjavítás)! Szóval a krapek tévedésben jár. Utána kell nézni ezeknek és több ügyvéddel beszélni (amik ugye nem ingyen beszélnek). => A helyi képviselőknek fel kell venni a kesztyűt! A cél ha nem is a teljes bezárás, de az élhető körülmények elérése a minimum.
''Ugy tunik nekem,hogy meg a *torvenyes keretek kozott* zajlo fejlesztesi-uzemeltetesi kerdeseknel sem szempont a lakossag erdeke.''
De vannak, akik ez ellen szeretnek harcolni. Őket kell felfogadni.
Ááá, téélleg! A Juszt ''keziccsókolm'' Lacika. A ''TV ügyvédje''!
A ''kialakult képpel'' meg éppen ez a probléma, hogy ha elmúltak 10 évesek, akár legálisan, akár illegálisan épültek, a helyük úgymond ''jogerőre emelkedik''. Ezt természetesen felül lehet bírálni, de ehhez a legmagasabb fórumokhoz kell fordulni: városi közgyűlés, helyi és/vagy megyei építész kamara, stb.
Az, hogy az előző érában a lakóépületek ebben a zónában egyáltalán fenn maradhattak, elég szomorú (mondjuk akkor még az O(rszágos) É(pítésügyi )SZ(abályzat) volt ebben az irányadó, mára már az OTÉK és az Étv.).
Anyai nagyanyámnak is volt éppen a debreceni leszállózóna alatt kertes házikója (Mikepércsi út). Hát, mondanom sem kell, hogy akik ott laktak, nem a kulákok voltak. Mind ny(ö)gdíjas volt. Az épületek eléggé romosak lettek az 1990-es évek közepére. Viszont cserébe kaptak közüzemi csatorna-rekonstrukciót, szilárd útburkolatú utcákat, víz-villany-gáz, stb. A másik, hogy a reptér alkalmatlan az esti fogadásra (úgy tudom), így napnyugtakor már nincs forgalom. A honvédségnek meg nincs NVG-je... (Night Vision Google)
(majd ha hazaértem jövő hét 2. felében és utána való hétfőn vissza, megnézem Filippinyi tanulmányát Debrecenről - ha igyekezek, még meg is interview-olom az öreget, ő a konzulensem)
[Szerkesztve] -
#65675776
törölt tag
Ha esetleg a reptér közigazgatásilag nem Tökölhöz tartozik, akkor az engedélyeket sem Tököl önkormányzatának kell kiadnia. Még akkor sem, ha közvetlenül a település mellett található.
A repülőterek, pláne ha a tökölihez hasonló infrastruktúrával rendelkeznek, akkor kiemelt (mondhatni stratégiai) gazdasági jelentősségűek, veszni hagyni őket nagy felelőtlenség. A szovjetek kivonulása után Debrecenben is többen szorgalmazták a reptér teljes(!) felszámolását hangárokkal, kifutókkal, gurulókkal és minden egyébbel együtt! Ennél rosszabb döntést nem is lehetett volna hozni, jelentős hátrányt okozva a településnek és a teljes régiónak. Tököl hasonló helyzetben van. Az hogy Ferihegy ott van a közelben nem változtat ezen.
Emellett mivel a reptér régebbóta ott van, mint a környező épületek, ezért a szerzett jogai (leginkább a fennmaradásra és működésre) erősebbek. Ezt egy esetleges bíróság is figyelembe venné, a környező lakosoknak nem adna igazat, mivel senki sem titkolta el előlük, hogy ott van a közelben egy reptér (ráadásul meglehetősen régóta). A lehetséges terhelések tudatában költöztek tehát oda, ezekhez pedig alkalmazkodniuk kell. A Duna és a Tisza sem fog csak azért a Szaharán keresztül folyni, mert ott szükség van rá, itt meg csak elmossa a házakat és belvízet okoz. Nem véletlen, hogy a biztosítók nem kötnek semmiféle biztosítást ártéren levő építményekre. Lényegét tekintve ugyan ilyen helyzetben vannak a reptér körüli épületek lakói is. Velük viszont kötnek biztosítást.
Ésszel kellett volna a településeknek terjeszkedni, akkor ez a probléma ki sem alakult volna. Nem lenne hülyeség törvényben tiltani a repterek 2-5km-es körzetében az új lakóépületek emelését. A problémákat ugyanis megelőzni a legegyszerűbb. Legalábbis azokban az esetekben, amikor a problémát mi magunk idéztük elő, mint pl ezen esetekben.
Egyébként mit gondolsz, a repterek közvetlen közelében való építkezés milyen okokkal magyarázható, ha nem gazdaságiakkal? -
Gyantusz
tag
Először is.
Semelyik tudomány(ág) nem lehet öncélú!
Azok kutatói és művelői nem eshetnek bele abba a hibába, hogy minden csak azért van, hogy az ''enyémet'' előbbre vigye. Nem. Minden összefüggésben van a másikkal, és ha az egyik tudományág fejlődik, akkor a többi is fejlődik vele az által, hogy azt a ''többi'' a sajátjában hasznosítja. Ugyanez lenne jelen esetben Tököl repülőtér kifejlődésével is (és a többi is tanulhat belőle). A hatékonyságban és a sikerességben te is részt vehetsz és pénzügyileg részt kaphatsz belőle (hülye marketing duma... tp-tp-tptp...).
---
''Azert elunk,hogy repuljunk? Azert elunk,hogy dinamikusan fejlodjunk?Azert eljunk,hogy noveljuk a bevetelt?Azert elunk,hogy barmi aron biztositsuk a legi teherszallitast/Tokolon pl./Azert elunk,hogy q*rvan hatrekonyak,sikeresek,es modernek legyunk?''
Ha ez a nemzetgazdaságot pozitívan szolgálja, akkor igen!
---
''Kiegyensulyozottan,harmonikusan... Es eselye legyen arra,hogy legyozzon minden akadalyt,es...boldog legyen!''
Az ''élni és élni hagyni'' - elv.
Hidd el, a mérnökök és kutatók többségének célja az, hogy az emberiség ''emberi modon eljen''. Azon munkálkodik, hogy hogyan lehet az (agyalágyultak által) elbaltázott dolgokat kiköszörülni és ezen hibákból tanulva, az így szerzett ismereteket jobban hasznosítani. (sajnos van olyan tendencia is, hogy olyan nagy lesz az ismeretanyag, hogy azt már nem tudják felhasználni... - de ez más tészta)
Valamint az újabb és újabb technológiákkal és lehetőségekkel a régi ''dolgok'' hatékonyságát növelni és ezekkel csökkenteni a kiadást (gazdaságosság), az elba?ott környezetet újra helyre hozni. Ez lehet egy értelmes cél.
---
''Most pedig mindent megteszunk annak erdekeben,hogy az ember normalis alkalmazkodo/vedekezo mechanizmusat megsemmisitsuk!
Reptereket epitunk/uzemeltetunk. Szamolgatjuk a decibeleket,a beveteleket, zsonglorkodunk a *besiklasi szogekkel* a modern gepek zajszintjevel...
Kibontjuk a *fejlodes zaszlajat*
Minek? ''
A különféle mérések és tanulmányok pont azért készülnek, hogy mérhető, értékelhető, tehát objektív adatokhoz jussanak a mérnökök, kutatók! Ezen adatok bírtokában azokat kielemezve a lehető legjobb, a legélhetőbb és a leggazdaságosabb megoldásokat válasszák ki.
Az, hogy öncélú emberek (civilek és polgármesterek) megpróbálják (időlegesen) a saját céljaiknak megfelelően elmozdítani, nem a folyamatot kell akadályozni, hanem az illető ganaj embert!
---
''Te abbol indulsz ki,ahogy a repter uzemeltetese a varosban...teljesen termeszetes,es normalis dolog!Csak megfeleloen szabalyozni/megszokni kell!''
Nem. Ha újra elolvasod, ez csak egy lehetséges megoldás volt!
Szükségszerű, kialakult dolog. És abban az esetben, ha nincs rá megoldás, ld. helikopteres leszállópálya, akkor igenis meg kell szokni, vagy szanálni és kártéríteni az ingatlan tulajdonosát (és máshová költözetni).
---
''A lakoteruleten a repter emberileg elfogadhatatlan!''
Ez így igaz.
''A területhasználatnak épp a rendezési és szabályozási terv az alapja.''
/Filippinyi Gábor Debrecen volt főépítésze
Ha bemész a lakóterületed szerinti illetékes önkormányzat Műszaki Osztályára (szigorúan csak fogadónapkor - ami azt hiszem szerda, vagy csütörtök) és megérdeklődöd azt - mert alkotmányos jogod van megkérdezni - hogy az adott ingatlanra és környékére a helyi rendezési és szabályozási terv szerint milyen (építészeti) övezeti besorolások vannak érvényben, máris választ kapsz egy sor kérdésedre:
- hol helyezkedik el az ingatlan (kül-belterület - mert nem mindegy!), - beépítésre szánt, nem szánt, - közterületi besorolású vagy nem, stb., - (övezeti besorolások) milyen zónába esik: kereskedelmi-szolgáltató gazdasági; gazdasági; ipari; lakóövezet; stb. - milyen építészeti karakterbe tatozik; - kialakult, vagy nem kialakult képpel rendelkezik (ha igen, nem lehet rajta változtatni, ill. KÖH reszort); - mi az ingatlan legnagyobb beépítettségi mértéke, - max. építménymagassága (amivel az építészek zsonglórködni is szoktak...), stb.
Illetve a zaj- és rezgésvédelmi értékeket (mert az övezeti besorolásonként változik - más ipari és más lakóövezeti zónában), valamint a víztisztaság védelmi besorolást, ami megint változik az övezeti besorolás szerint.
---
''Az emberi alkalmazkodokepesseg ennek a feldolgozasara nem kepes!''
Erre már más, korábbi, és nálam sokkal műveltebb, szakemberek is rájöttek, ezért jelölik ki az új repülőtereknek a helyét a településen kívülre!
Lásd: Berlin Brandenburg International (BBI) [link]; [link] - amúgy erről írtam tegnap
A város mellé fog épülni, a nagysága az ország 1. helyezettjévé fogja emeli... Gyorsvasút és autópálya fogja összekötni Berlinnel.
Például ez az egyik válasz a lakosság panaszaira. Ami nem kis költséget eredményez, mi ezt nem hiszem, hogy meg tudnánk egyenlőre lépni.
A meglévő, ún. ''kialakul képet'' (ami 10 évnél idősebb képet jelent, engedély nélkül épült épület és építmény is 10 év múlva már ebbe a kategóriába esik) módosítani lehet elég drasztikusan is. Ennek kiválasztása megint a település polgármesterére és a helyi építészekre, településrendező szakemberekre tartozik!
A/1.
Vagy ledúrják az engedély nélkül épített (kialkakult képű) épületeket a meglévő (kialkakult képű) repülőtér közelében és más módon hasznosítják az így nyert területet: mezőgazdasági besorolást kap, vagy kereskedelmit: vámraktárok, bevásárló központok, ipari parkok épülnek fel rajta, amiket nem zavar a repülőtér üzemszerű használata.
A/2.
Vagy mint például az USA-ban volt nemrég, ahol (szintén valamelyik tavaly tavaszi Aeromagazinban olvastam) a megszünt MDD-komplexumot (McDonnell-Douglas) szétbontják (a Boeing-nak már nem kell, mihelyt kész az utolsó B 717, ex-MDD gép, pukk), a pályákat, gurulóutakat felverik, és lakóparkot, illetve azok szociális központjait (bevásárlókp., könyvtárak, óvodák, iskolák, stb.) építenek fel a helyén. Egy komplett városrészt.
Szóval jelen esetben a tököli reptérnél alapvetően három dolog lehet:
A/1. Ledúrják az engedély nélkül épült lakóterületeket a repülési zónában, azok körül. Ehhez igen mély elemzések és tanulmányok kellenek. Persze a kártérítés kötelező.
Tehát ha ez lesz, akkor a repülőteret felfejlesztik a tulajdonosok. Mint a 1214-es hsz-emben említettem is 1-2 ebből fakadó gazdasági előnyt.
A/2. Ledúrják és felverik az egész repülőteret és a területet újra hasznosítják (mezőg.-i, ker.-i, ipari, lakóöv.-i, stb.). - elég valószínűtlen (Debrecenben Kósa Lajos polg.m.úr ezt akarta elérni<ill. 1-2 hangárt>, csak az akkori HM, Juhász Ferenc nem egyezett bele ide ment volna az új focistadion). Az újat pedig kijelölik és felépítik.
A/3. Marad minden így és lehet késélre menő vitákat folytatni. Továbbá egy sor műszaki probléma megoldásra vár (elsődlegesen a zajvédelem).
Az első kettőből akármelyik valósul meg, nem kis költségvonzata lesz, az biztos. Az önkormányzatnak el kell gondolkodnia, hogy a suskát honnan teremti elő (saját töke, országos, ill. EU-s)!
1. esetében az ingatlantulajdonosokat kártéríteni és új területre telepíteni az, ami komoly összeg.
2. esetében a tulaj kártérítésére (bevétel kiesése amíg az újat átveszi) + az új terület kijelölésének és azok problémáinak (új földtulajokat kártéríteni, hatástanulmányok - környezeti, ökológiai és repbiztonsági, stb.) megoldására. Bár ez a költség viszajön majd, ha a régi repteret értékesítik.
3. pedig talán a legköltséghatékonyabb és a legproblémásabb...
Viszont, ha Tököl nem repülőtér, akkor ott jogilag nem lehetne repülni. Ennélfogva a tulajt kellene (többek között) a Polgári Légiközlekedési Hatóságnak picsán rúgni!
De.
''Es meg azt is vilagitsd meg l.sz.,hogy a legfelsobb repulesugyi hatosag miert mondta azt,hogy,mivel Tokol nem repter,neki SEMMILYEN ellenorzesi joga nincs Tokol felett...!''
Természetesen, mivel magántulajdon a repülőtér, így a tulaj azt csinálhat vele, amit akar (a kerítésen belül)! Annyi bukfencet vethet, ahányat csak akar. A zajterhelés pedig a területre érvényes rendezési terven felüntetett értékeket nem haladhatja meg. Ha igen, fel lehet jelenteni csendháborításért. A város pedig nem kötelezheti arra, hogy dózerolja le a területet, vagy adja el (ez utólag jól felfogott pénzügyi érdekei lehetnének, ha volna esze, de úgy látszik, megtartani akarja és fejleszteni - nagyobb pénzt lát benne).
Viszont, ha nem minősül repülőtérnek, akkor evidens módon nem szállhatna fel róla semmi sem. Kis repcsik is csak akkor, ha arra engedélye van. Ha nincs, akkor meg kell kérdezni a Polgári Légiközlekedési Hatóságot [link], hogy tiltsa le a repülést. A PLH végrehajtó szerve pedig úgy tudom továbbra is a rendörség, aki hivatalból kiszáll, és bezáratja a repteret.
Ha pedig van rá engedélye, akkor meg kell kérdezni a PLH-t, hogy hogy a francba nem tud róla?
No meg le kell szabályozni a repülési magasságot ''xy'' magasságban a lakott terület felett és kész. Aki ezt megsérti, légügyi bírság. Ehhez kellene objektív mérési felügyelet.
Ez volna az elmélet.
- Egyébként erre írtam azt, hogy az országban igen gyakori a nem jogkövető magatartás!
''Amcsiban mi tortenne?''
Ha az FAA bezárta a repteret, onnan elvileg nem szállhatna fel senki (le is csak vész esetén). ''Elvileg'', mert nézd meg, hogy a narkó hogy érkezik Mexikóból légi úton be... Senkiföldje-reptéren leszállnak, kirámolnak, és usgyi vissza. Azt ellenőrizze, aki akarja (és a US Air N. G. meg levadássza őket...)
(de szar az Aeromagazin keresője...) -
#65675776
törölt tag
''Azert elunk,hogy repuljunk? Azert elunk,hogy dinamikusan fejlodjunk?Azert eljunk,hogy noveljuk a bevetelt?Azert elunk,hogy barmi aron biztositsuk a legi teherszallitast/Tokolon pl./Azert elunk,hogy q*rvan hatrekonyak,sikeresek,es modernek legyunk?''
Ha ezeket mind elutasította volna az emberiség mindig, akkor még mindig barlangban vagy a fák tetején élnénk. A folyamatos innovációnak tudható be, hogy az emberiség jelenleg ezen a technológiai színvonalon áll.
Korábban mintha Te kérdezted volna mennyi a zajhatár egy repülőtéren: Nap átlag 85dB. (A csúcsértéket most meg nem mondom.) A budapesti szabályozás ennél jelentősen szigorúbb: nappal 65 éjszaka 55dB (A). Egy üzemcsarnok belsejében ennél sokkal több lehet, meghaladhatja a 100dB-t!
Ha érdekel a Ferihegyi reptér környéki zajmérés eredménye: [link] A akkor a cikk végén megtalálod a védett létesítményekre vonatkozó szabályozásból a kivonatot. Egy város önmagában nem védett terület, csak egyes létesítményei lehetnek azok.
''[...]repter uzemeltetese a varosban...teljesen termeszetes,es normalis dolog!''
A probléma az pl Tököl esetén is (de elmondható Debrecen esetén is) ezzel a kijelentéseddel, hogy építésük idején ezek a repterek külterületen voltak, a legközelebbi lakott terület több mint 1km-re volt. Arról meg nem a reptér tehet, hogy a település arra terjeszkedett, hanem a település vezetése. Ezen problémáiddal Őket (jelenlegieket és korábbiakat beleértve) keresd meg. És azokat is, akik pont az alacsony telekárak miatt szorgalmazták az ezirányú terjeszkedést. Kik is voltak ezek? Akik építkezni akartak minnél olcsóbban. Szóval ezek a repterek egyáltalán nem a városokban épültek, hanem mellettük. Nincs is értelme polgári repteret építeni kint a prérin, ahol senki sem lakik még a közelben sem.
Az említett nyugati reptrek esetén vedd figyelembe, hogy ezen esetekben nem csak egy reptér épült, hanem minden esetben legalább egy (gyors)vasút és/vagy autópálya is. Máskülönben nem lenne értelme az egésznek. -
nRu3
addikt
az amcsiknál is zuhanak gépek lakó épületekre , sőt elég gyakran. És magasan szarnak az egészre. Csak ott anyi különbség van nagy ország ,van hely igy a reptereket viszonylag meszebre tudták rakni a városoktol. de a városok ott is nővekednek és közelednek a repterekhez. De ott a nép kusol. Pedig ott jóval nagyobb forgalom is van és éjszaka is.
Pont tegnap egy légi bemutaton egy F-18 esett le [link] -
Gyantusz
tag
''A sok nagyarcu,kemeny duma,meg ---leszarok mindenkit---hozzaallas mellet...''
Ezt a mondatrészedet nem értem!
Az #1198. hsz-ban igyekeztem a lehető legkorrektebben, a legobjektívebben és a legpontosabban kifejteni, hogy egy repülőtér (jogilag is) korrekt üzemelését nem is olyan egyszerű kialakítani! És nem is megy egyik napról a másikra. Sok konfliktust kell megvívni (tulajnak-civilnek egyaránt), mire a repülőtér beáll a hétköznapi, mindenki által elfogadott és tolerált kerékvágásba. Ez pont olyan, mint a helyi buszjáratok menetrendje és menetideje. Állandóan vita tárgya. Csak ''kicsit'' nagyobb falat.
Amúgy teljesen jogosnak tartom az aggájaidat!
- A gépek zavarják a mindennapi életvitelt (amíg meg nem szokjátok, már ha meglehet...).
- Az ingatlanon (telken) levő építmények és épületek műszaki állaga romlik (hála az infratartományú hangok által keltett mikrorezgéseknek is).
- Ezekkel egybefüggően romlik, csökken az ingatlanok piaci értéke, kevesebbért lehet eladni őket, a kereslet még kisebb rájuk.
Az elsőre a megoldás az egyén toleranciahatárának kérdése. Tehát szubjektív.
A második megoldása nehezebb. Ezen infrahangok elleni védekezés gyakorlatilag műszakilag (egyenlőre) megoldhatatlan (tudomásom szerint), vagy legalább is igen körülményes. Megoldása talán a gép bejövetelének módosítása lehet. Ekkor viszont előfordul, hogy a jelenlegi leszállító rendszerek erre nem alkalmasak, így ezen rendszerek fejlesztése plusz beruházást igényel a repülőtér tulajdonosától (ugye, ha a polgári peres eljárásokat el akarja kerülni, célszerű). Azok építési és használatbavételi engedélyezése meg külön procedúra, mint a másik hsz-emben elítettem.
Például, nagyobb magasságból történő, ennél fogva nagyobb sebességű, beérkezés a pálya fölé. Ekkor a zajt keltő hajtóművek alacsonyabb fordulatszámon járnak, hiszen a süllyedésből sebességet (nagyobb szárnymegfúvást) és nagyobb felhajtóerőt tud a gép elérni kisebb szárnymechanika-kitérítéssel is, => kisebb a zajszennyezés is.
Viszont, mivel gyorsabban érkeznek be, hosszabb a kigurulási úthosszuk és ha a pálya nem elég hosszú, akkor túlfuthatnak, vagy emiatt átstartolást kell végezniük (idő- és kerozinpocséklás => plusz környezetterhelés és költségnövelő, gazdaságtalan). Illetve, ha jól jött be, akkor a gázsugárirány fordító fékeket korábban kell bekapcsolni (ez azt takarja, hogy a gázturbina mögötti áramvonalazó lemezek befordulnak a gázsugárirányba, ezzel azt oldalra-előre terelve fékez: ellent tol => akkor fékez ez hatékonyan, ha a hajtóművet teljes terhelésre vágják - kocc gáz => megintcsak zajszennyezés).
Ha elég hosszú a pálya, akkor nincs gáz (sajnos fékezőernyőket még nem integráltak a teherszállító repülőkbe, vagy fékhorgokat sem, úgyhogy marad a sugárirányfordítás és a kerékfék). Tehát a lakott területek felett nagyobb magasságban való bejövetel és drasztikusabb süllyedéssel hosszabb kilebegtetés (és ekkor ''teljes réselés'' a szárnyon) a pálya előtt.
A harmadikra a megoldás a helyzet eltűrése, vagy az eladás/elcserélés. Abban az esetben, ha ez a zaj már életvitelre veszélyes, akkor az építésügyi hatóság(ok) előírhatják/kötelezhetik (az életvitelre veszélyes titulust kiállító szakcsoporttal karöltve) a települést, hogy ebbe a (gyakorlatilag kikísérletezett, optimális) leszállási zónába eső ingatlanokat szanálni kell!
(ld. a tavaly tavaszi(?) építésügyi szabályozást a tiszai árterekben való építkezésekre:
teljeskörű tiltás, persze törvényen kívül lehet építkezni is, de az magára vessen, kár esetén támogatást nem fog kapni, meg le is kell bontania+pénzbírság...)
Szanálás esetében a településnek meg kell vennie azokat a tulajdonosoktól és új ingatlanokat kell számukra kijelölni a település más területein, amit a műszaki osztály határoz meg a település építési rendezési tervei alapján (a Helyi Építési Szabályzat figyelembe vételével). A meglevőket (az ún. kialakult képet) pedig dózerolni, és az így nyert földterületet egyéb formában hasznoítani, pl. mezőgazdasági művelés alá vonni. Ebben az esetben (és amúgy is) megtörténik annak felbecslése, azaz a földterület aranykorona-értékének meghatározása (ez egy mérőszám országszerte, agrármérnökök reszortja). Abban az esetben, ha a kiválasztott ingatlan nem megfelelő a tulaj számára, a régi, szanálásra kijelölt ingatlana áráért (ill. plusz ráfizetésért cserébe) úgy lakást vásárolhat akárhol (értelemszerűen). Ez már a Ptk. (polgári törvénykönyv) és a polgári szerződéskötések hatásköre. Jogsérelmek esetén megintcsak a Ptk. és a Btk. az irányadó. Ezért nem árt egy megbízható jogi képviselőtől is tanácsot kérni!
Felcserélem a válaszadást a kérdéseidre.
1.
''A repter bezarasat pedig azert nem fogja tudni elerni senki,mert q*rva nagy uzlet!''
Erre én is kitértem, hogy igen fongos kérdés a régió fejlődése szempontjából (pl. munkahelyteremtés).
Gondolom, ha beindul Tökölön (mert hogy arról van most szó) a légiszállítás (remélem be fog - egyébként már egy másik topic-ban letettem e mellett a voksomat, ''kicsit'' bőven taglalva...), akkor az komoly infrastruktúrális beruházásokat fog eredményezni. Új kiszolgáló csarnokok építése (építőipar minden szakterülete kap majd munkát benne a szerkezetépítéstől a gépészeken/villamosokon keresztül az építész szakiparig gyakorlatilag mindenki - a folyamatos, állandó gépész/építész karbantartásról már nem is beszélve), közút- és vasúthálózat fejlesztése (mélyépítés-építőmérnökök), hogy megfelelőek legyenek ezek teheráru-áteresztő képessége. Nem elhanyagolható a közművek korszerűsítése és teljes kiépítése (pl. új közp.-i szennyvíztározók és -tisztítók) sem, amik (''vádalku'' keretében) megépülhetnek kedvezményesen a zaj által károsított lakóterületeken is! Továbbá a kiszolgáló személyzetek új munkahelyei: személy- és vagyonőrök, taxisok, kistehergk-val árufuvarozók, egyéb beszállítók, rep.műszaki szerelők, karbantartók, földi kiszolgálásért felelős személyzet, stb. és egyéb logisztikai központok. Na, és nem utolsó sorban a vámolás terén sem lesz elhanyagolható a fejlődés. Raktárkezelés, stb.
Szóval, az egész komplexum munkát fog adni ''1-2'' helyi lakosnak. Fizetést kapnak (remélem), amiből aztán adóznak Állambácsi felé, és mindenki jól jár. Boldogan élnek, míg meg nem halnak... (kivéve, aki nem - de ez akár a szociológia tárgyköre is lehet)
Remélem, ha lesz lehetőséged odabent munkát vállalni, nem azért fogod elutasítani azt akkor, mert mindannak a megszünését akarod...
2.
''Hogyan csokkentik a zajterhelest a teknika legujabb vivmanyaival,/no meg a fekete magiaval/ a haztetok felett 50m-re elsuvito repcsik eseteben?''
Nos, mint írtam a fent említett hsz-ben (a teljességet mellőzve), a leszálló zónák kijelölése és azok megközelítése nem egyszerű feladat és korántsem állandó dolog (a felszálló zóna mindíg a legtávolabbi lukból indul). Mivel elég sokmindentől függenek ezek (sok bennük az ismeretlen/változó tényező), így ezek időközönként, akár ciklikusan is változhatnak (most kicsit általánosan fogalmaztam). Mármint a leszálló zónák.
Az LZ kijelölése függhet többek között:
- a fogadható (teherszállító)repülőgépek típusától, max. nagyságától (max. leszálló össztömeg => kigurulási úthossz nagysága (pálya hossza), pálya teherbírása, futópálya elhelyezkedése, gurulóutak rendszere/fejlesztése, stb.);
- épített környezet összetételétől és alakjától (ez a függőleges geometriából adódóan akadájozhatja a leszállást, pl. gyárkémények, rádióantennák, magasabb házak, fák, stb.): Debrecenben például anno volt példa arra, hogy a siklópályán kiürült póttartályok estek le a gépekről és pottyantak be a kertekbe, kisebb-nagyobb károkat okozva (szovjetek megtérítették a károkat!). Ilyen elhagyások történnek az USA és bármelyik légierő gépeinél is, nem tipikusan ''orosz-technika''. Szimplán emberi mulasztás kategóriája.
Illetve volt arra is példa, hogy fákat vágtak ki, kéményeket és kétemeletes épületeket bontottak le, mert akadályozták a siklópálya biztonságos megközelítését!
- meteorológiai tényezőktől: a Nap helyzete, légmozgások, szélirányok, páratartalmak változása, stb. (mint írtam komplex meteorológiai probléma)
- a madárpopuláció elhelyezkedésétől (vándormadarak és helyben költők)
- a légtér várható leterheltsége.
Mindezek figyelembe vételével (és még másokkal is) lehet csak optimálisan kiválasztani a repülők besiklási zónáit.
Kérdésedre válaszoltam fentebb, hogy pl. besiklási magasság növelésével. A problémákat ld. ugyanott (leszállító rendszerek, kifutópálya hossza, stb.).
Amúgy a tököli reptérről tudni kell, hogy a szovjetek itt állomásoztattak az országban egyedül MiG-21 SzMT-ket 1990-ig, illetve ez amúgy is egy teher-reptér volt, nagyjavító bázissal karöltve! Úgy emlékszem a Mi-8/17/24 nagyjavító üzemei is itt voltak. Az egész Varsói Szerződés-tagállamok gépeinek többsége ide jött nagyjavításra (mármint Le.o., Csehszlk., Rom., Bulg.).
Még egy szempont.
Gyakran felmerül a médiában és a politikában témaként a labdarúgó Eb., és a nyári olimpia megrendezési jogának kiharcolása, elnyerése.
Csak puszta számisztika: Olimpia: ~ 8-10 millió ember jönne az országba a Föld minden tájáról ebben a 2-3 nyári hétben (ill .előtte), a legtöbbje légi úton (mondjuk legyen 5 millió fő - Mo. lakosságágának fele), a többi földön és vizen. Budapesten most ~1,8-2 millió ember él. Ennek legalább a kétszerese érkezne Pest megyébe légi úton! Ferihegy mellett csak Debrecen és Sármellék (Balaton nyugati csücske) rendelkezik (irányító- és utasfogadó rendszerei miatt) korlátozott nemzetközi fogadóképességgel a ~57 db repülőterünkből...
A 2004-es Sydney-i olimpián a helyi repülőterek csúcsra voltak járatva. Sydney nemzetközi repülőterének (Kingsford Smith [link]; [link], +Bankstown [link]) fogadókapacitása 4-5-ször nagyobb, mint Ferihegy 1-2 összesen és még ott is dugók voltak!!! Ugyan miből gondoljuk azt, hogy ez a csöpp, budapesti nemzetközi repterünk el lenne képes látni a feladatát? Nem kéne arra törekedni, hogy a környező, szovjet-érában működött, kiépített repülőtereket felújítsuk és bevonjuk a Ferihegy-ek tehermentesítésére (pl. Tökölt is)?
Továbbá nem utolsó szempontként a világban dinamikusan fejlődő légiszállításból részesedjünk egy csöppet, mind jobban? (igaz, hogy főleg ''megint csak Pest és környéke'', de ez van)
A tavalyi németországi labdarúgó Vb. nemkülönb paramétereket hozott. Berlin és Frankfurt repterei olyannyira bedugultak néha-néha, hogy regionális repterekre kellett az A340-ek, B 747 Jumbo-k egy részét irányítani! A helyiek azelőtt és azóta sem láttak olyan repcsiket ott...
Nemnagyon vakaróztak azon, hogy hangosak a gépek, mivel a külföldiek hozták a stekszet.
Következmény: Berlin új nemzetközi repterének tervezése (az ország legnagyobbja lesz alapból, kapacitását az alap 1,5-ére lehet majd bővíteni). Természetesen ez már a városon kívülre lesz tervezve!
A másik, szerintem érdekes probléma, de inkább dilemma!
Éppen tegnap (pénteken) voltunk daa-raa-val a szolnoki rep.konferencián ([link]; [link]). Érdekes volt. Jövőre mindenkinek csak ajánlhatom!
Azon a szekción (IV.), amin voltunk délután, felmerült egy érdekes kérdés bennem.
Az eset a következő:
Zajmérésről tartott Bera úr előadást, és hivatkozott egy nemrégi munkájára, miszerint Sopronban a helyi egyik kórház tetjére egy helikopter leszállóhelyett kellet építeni és ennek üzemszerű használata közben a környezetére való hatásait viszgálták (lakossági panaszok alapján!).
Mindazon problémákon kívül, amiket építészetileg és statikailag ez a ráépítés jelent (amire érthetően, val'szeg ismeret híján nem tért ki), adódott egy másik: a zajszennyezés. A mérés alapja a Mi-2 és az EC-135 volt. Előbbi volt a leghangosabb, utóbbi a leghalkabb. A mérés három része: áthúzás, leszállás, felszállás. Én most kb. átlagot írok. A Mi-2-é ~95 dB, az EC-135-é ~85 dB volt. A mérés 100 m és 200 m-en is megismételték és az eltérés ±5-6 dB volt (alapvetően elenyésző).
A probléma az, hogy ezek ugyebár forgószárnyas repülőgépek, zajkeltésük sokal komplexebb, mint a merevszárnyúaké! Mivel a leszálló pálya a magasban van (kórház tetején, de amúgy is), így annak hangszigetelése műszakilag megintcsak kissé problémás...
Amire megint nem tért ki, gondolom ismeret híján, az az, hogy az országos zajküszöb lakókörnyezetben, városias beépítésben nappal ~60 dB, éjjel ~50 dB! Mindkét gép, noha utóbbi igen korszerű, ennek majdnem kétszeresét produkálják (és gyakorlatilag megoldhatatlan a hanggátlás szempontjából)!
Kérdésem a következő:
Mi a fontosabb? Az, hogy a beteg légi úton szállítva túlélje a sérüléseit (helikopterel eleve életveszélyes sérülteket szokás szállítani), vagy a kórház leszállópályájának környékén lakók pihenéshez és a normális életvitelhez való joga?
Ez a probléma nem csak Sopronban igaz.
''Egyebkent feldobott a szlogened!
A repülés egyik alaptétele:
''A szabályokat vérrel írják.''
De...vazze!..miert az en veremmel?...es miert nem a Tieddel?''
Pontosabban:
''A repülésben a szabályokat vérrel írják.''
Ezt nem én találtam ki, ne énrajtam kérd számon!
(inkább gondolkodj el a jogosságán)
Ha lezuhanok majd motoros sárkánnyal, akár az enyémmel is írhatják. Ettől még az alaptétel igaz...
(egyébként nem kívántam a halálod egyszer sem...) -
#1210
Boeing 737
senior tag
degu
#1207
-
nRu3
addikt
egy kicsit unalams ez a zaj probléma, miota laksz ott? sokan akkik most költöznek oda olcson vesznek ingatlant tudják miért és ezekután kiabálnak de hangos a repülő. a reptér már ott van egy ideje és ott is lesz és csak hangosabb lesz, a házak pedig közelebb épülnek. nem kell közelebb költözni a reptérhez vagy ell kel költözni.
Én repülő mániás vagyok mégsem lakom a reptér közelében sőt a város másik végében. -
jasszer
őstag
Mivel a Malév új gépével indult a beszélgetés feltételezem h Ferihegyre gondolsz.
A reptér közelében lévő ingatlanok olcsóbbak javarészt a hasonszőrű, ámde máshol fekvő társaiknál. Ráadásul (kb.) 1940 óta lehet tudni h a reptér merre helyezkedik el - legjobb tudomásom szerint nem változtatja a helyét - magyarán aki a közelébe költözik, az nyugodtan viselje a zajterhelés következményeit. A légiközlekedés szerepe folyamatosan nő az idő múltával, ezt is nyugodtan bele lehet(ett volna) kalkulálni. -
Gyantusz
tag
degu!
A repülés egyik alaptétele:
''A szabályokat vérrel írják.''
A tiltást (reptér bezárását), bármennyire jól felfogott, alkotmányos jogaid/jogaitok sérülnek, nem fogod/fogjátok elérni. Ez majdnem biztos. Pláne, ha a település polgármestere (is) a terület piaci/gazdasági fellendülését várja tőle (tehát anyagi érdekek ütköznek a kényelmivel).
Azt viszont el lehet érni, hogy már ha az új tulaj üzemelteti a repülőteret, kötelessége lenne (és kellő idővel lesz is - EU) gondoskodni arról, hogy a környék lakosságának zajterheléseit a lehető legkisebbre csökkentse/csökkentesse!
Ki vannak már fejlesztve és folyamatosan fejlesztik tovább a hangelnyelő és hangterelő szerkezeteket.
Ezen építményekben nem kis mérnöki munka van!!!
Mivel repülőtér közelében alapvetően léghang-terhelés áll fenn, így ellenük legjobban a nagy tömegű, nagyon rugalmatlan (merev), nehezen lengésbe (rezgésbe) hozható anyagokkal/tárgyakkal lehet a legjobban védekezni. Ilyenek a földsáncok, hangterelő falak sokassága, stb. Ezek anyagai, szerkezeti összetétele változatos lehet, elhelyezésük, kitűzésük sem ''ad hoc'', a véletlen műve kell, hogy legyen, hanem pontos számítások és mérések alapján kell(ene) történjenek.
Továbbá a repülőgépek hajtóműveire (eddig csak gázturbinás sugárhajtóműveken láttam) ma már ún. ''koronákat'' szerelnek, amiknek kísérletei ha jól emlékszem Frankfurt egyik repülőterén zajlottak valamikor 1999 környékén (tudósított akkoriban az Aeromagazin is erről, t'án Szokol tollábol). Azóta gyakorlatban bizonyítottak ezek a kísérletek, gépektől függően és adott körülményenk között(!) 10-30 % is lehet a zajterhelés csökkenése egy hajtóműnek/rep.gépnek adott környezetre (földi ''hangfogó'' szerkezetekkel kombinálva pláne). Ezek a koronák a gép árának töredékébe kerülő segédszerkezetek, felszerelésüket az Európai Unió Légügyi Hatósága is erősen szorgalmazza, nem mellesleg az Európa Parlament és az Európa Tanács (mint csúcsszervek) alaprendelettel és kiegészítő rendeletekkel kötelezik az érintett feleket a jogkövető magatartásokhoz.
A jogkövetés ugye elkerülhető, de a szankciók egy idő után nem. Sajnos olyan országban élünk (Magyaro.), ahol az előbbi van érvényben. Tiszta szívemből remélem, hogy utóbbi is minél hamarább bekövetkezik (mármint a szankciók)!
Ezek a koronák amúgy már az új (fejlesztésű) gépeken gyárilag vannak szerelve.
Például: GEnx-2B67
[link]![[kép]](http://www.boeing.com/news/releases/2006/photorelease/q1/060118a_lg.jpg "[kép]")
A másik:
1. Nem lehet valakit magántulajdonának (jelen esetben egy repülőtér) jog- és rendeltetésszerű használatában akadályoztatni, csak azért, mert annak rendeltetésszerű használata sérti mások érzéseit. (Mondjuk ennek az elvnek ellentmondanak a prosti tilalmi zónák...) De persze jogállamban élünk, ezeket is jogszabályok szabályozzák, mit mikor lehet és mennyit. A jogkövetés már egy másik tészta...
2. Nem tilthatnak ki egy le-/felszállási zónát csak azért, mert az (megintcsak) zavarja a környéken élő lakókat. Illetve csak akkor tehetik meg, ha ez a légiközlekedésre abszolúte nem veszélyes, van rá alternatív, áthidaló megoldás. Ha nincs, akkor kakukk...
Ellenben könnyen fennállhat az a veszély, mint a második link ([link]) videójában 2:37-2:47 között láthattunk, mikor a (szerintem) Hong Kong-i Kai Tak International repülőtérre leszállt egy B 747 Jumbo (de az előtte és utána levő jelenetek sem piskóták). Ennél a pilóták ügyesek voltak, de voltak sajnos szomorú és tragikus balesetek is azon a reptéren, ezért ez mára már be lett zárva. Olyan turbulenciák, keresztirányú légmozgások és lefúvások képződtek a pálya felett/előtt, hogy igen magas volt az ''A'' osztályú rep.események valószínűsége és bekövetkezése.
Ilyenkor, mivel a pilóta felel a gépért és ''tartalmáért'', ő mérlegel: leteszi, vagy átstartol és újból megközelíti, vagy keres más repteret.
Beleképzelve magamat a pilóta bőrébe, nem hinném, hogy levezetve 8 000-10 000 km-t, 200-300akárhány utassal a hátam mögött nem dobogna a seggemben a szívem, ha ilyennel találkoznék és fogytán lenne a kerozinom. Nem éppen kockázatmentes, pusztán csak azért, mert a reptér környékén lakók acsarkodnak a rep.gépek által keltett hanghatásoktól és ezért nem közelíthetjük meg a biztoságos zónákban a pályát.
Kai Tak persze más tészta.
[link]
[link]
3. Hülyeségnek hangzik, de a repülőtér környékében élő és költő madárfaunát is fel kell térképezni, hiszen a hajtóművekre ''nem éppen'' egészséges, ha a felrebbenő madarak egyike-másika bekukucskál a ventillátorlapátokon keresztül a turbinába... Ezzel előidézve egy rep.katasztrófát, jelentős anyagi kárt okozva, nem is beszélve az emberhalálokról. Megintcsak azért, mert egy le-/felszállási útvonal nem körültekintően lett kiválasztva.
Szóval biztonságtechnikai okok is szerepelnek a le- és felszállási útvonal kiejlölésében és esetlegesen annak módosításában.
4. Gazdaságossági szempontok egyike az uralkodó szélirány kivizsgálása, illetve az egyéb, időszakos légmozgásoké is (komplex meteorológiai probléma)!
Ez többek között, mint előbb említettem a lefúvást is, azért fontos, mert felszállásnál jelentős üzemanyagot lehet spórolni, ha a gépek szembeszélben szállnak fel, illetve leszállásnál is (ekkor futási úthosszat és gurulási időt is csökkenthetnek a repülőtér üzemeltetői, pláne, ha zsúfolt a légtér). Ezt sem árt programozni, tehát folyamatosan mérni és ellenőrizni kell. De ezért vannak a meteorológusok.
No meg ugye egy szárazföldi reptér nem vízi, hogy ''szélirányba forgassák'' a pályát... De ez a pálya kitűzésénél fontos.
5. Kényelmi okok (repülésbiztonságin és gazdaságosságin kívül), a zajterhelések csökkentése miatt módosíthatóak a be- és kivezető szakaszok irányai is. Debrecenben például többször módosították a fel- és leszállási irányt. Pl. felcserélték őket. A környező lakosság persze semelyiket sem díjazta, úgyhogy maradtak a régi, bevált szovjet irányoknál.
Lehet módosítani a megközelítési magasságon és a sebességen is, de mindez a leszállító berendezések minőségén is múlik (PAPI, ILS, stb.)! Ami megint pénz kérdése...
6. Építésügyi (és építészeti) szempontból megintcsak fontos a környező épületek és építmények (összefoglalóan ''épített környezet'') felülvizsgálata, nem beszélve a környék domborzatáról és növényzetéről (amik ugye szorosan összefüggnek a rajtuk, bennük élő madarakkal).
Mivel a repülőtér, mint ingatlan, is része a településnek, az adott település érvényes rendezési tervében külön övezeti besorolása van! Ebből fakadóan külön építészeti, városrendezési követelmények az irányadóak, és akár hiszed, akár nem, igen szigorú építési követelmények vannak érvényben ezen ingatlanokra (bár ez nem volt eddig sem vita tárgya)! Amiknek elődei gyakorta 1990 előtt készültek, de ettől még komolyak, leszámítva persze azt, hogy a szovjetek nem tartották be őket, illetve katonai repülőtérnek minősítve eleve más elbánásmódban részerültek (más minisztérium alá is tartoztak akkoriban - hhmmm, akkoriban még volt építésügyi minisztérium is...).
Általános építésügyi dolog, hogy nem is kap olyan komplexum használatbavételi/működési/fennmaradási engedélyt (külön 3 fogalom!), amelyik nem teljesíti a jogszabályokban rögzített időintervallumokban előírt (nappal 06-22 óra, éjjel 22-06 óra között) zaj- és rezgésvédelmi küszöbértékek szintjeit (ezt többek között a Helyi Építési Szabályzat köti ki). Természetesen azok alatt maradva. Értelemszerűen a zajterhelést is, mint a mérnöki munkában mindíg, a mértékadó terheléssel kell ellenőrizni, esetleg megspékelve némi biztonsági tényezővel (a mértékadó t. %-os növelése). Tehát jelen esetben meg kell vizsgálni, milyen rep.gép lesz a legnagyobb, amit fogadni képes a reptér az új engedélyek szerint és azzal letesztelni a zajküszöböket (nagyobb gép és újabb <leszállító>műszerek esetén az egész procedúra újra kezdődik). Konkrétan, ha képes fogadni mondjuk a B 767-eket is, akkor ne Jak-52-vel ([link]) teszteljenek már, hanem kölcsönözzenek egy B 767-et arra a 0,5 órára, amíg a beméréseket elvégzik a különböző magasságú és irányú megközelítésekkel és kivezetésekkel. Ez természetesen a repülőtér tulajdonos és a vizsgálatot folytató cég(ek) korrektségén, korrumpálhatóságán (is) múlik...
Mindezen bemérések Debrecenben megtörténtek (legalább is a többsége)! Gyakran láttam, mikor otthon voltam, hogy talán EasyJet-es(?) B 737 kóvályog, mint gólyafos a levegőben, fel-alá, sűrű időközönként (5-10 perces felünésekkel), különböző magasságokban (és tesztelhették a rávezető rendszereket is, optikaiak <távcsövek-torony>, lokátorok, PAPI <Precision Approach Path Indicator> [link], stb. - bár úgy tudom PAPI nincs otthon, csak ILS: [link])
Gyakorlati tapasztalatból mondhatom, mert szem- és fültanúja voltam, hogy ilyenkor, tudvalevő, hogy leszállásnál a hajtóművek teljes, vagy közel teljes terhelésen mennek, hisz a fékszárnyak és egyéb ívelőlapok le vannak koccra engedve...
Illetőleg ez megint csak rep.helyzete válogatja, hisz lehet siklásban is közelkíteni 1/3-os f.szárny kiengedéssel, ha a repülőtér körülményei ezt megengedik (na ezért is kell a pontos, precíz bemérés és le-felszállási programok, forgatókönyvek kidolgozása)...
Szóval a 737-esnek alig volt hangja, pedig állandóan felettünk fordult be a leszállási irányba.
Korábban, 1989-90-ben szintén tanuja voltam több Il-76 ([link]) leszállásának, bent voltam bátyámmal a repülőtéren, a pályától ~80-100 m-re. Szovjet katonák meg le se tojtak. A gépeket meg előfordult, hogy észre sem vettük, mikor leszálltak (távcsővel kuksiztuk a MiG-27-eket).
Szóval lehet értelmesen is csinálni valamit, nem kell bömböltetni a hajtóműveket, ha nem muszály és a szovjet-éra idején igenis voltak értelmes helyek és gondolatok!!! Nem volt minden ''szar'' és ''kommunista''. Ezek szimpla általánosítások, sztereotípiák.
Az ördög a részletekben rejlik.
Természetesen a felszállással nem lehet mit cseszni. Utánégetésben így is, úgy is hallatszik a vadászgép... Utasszállítók se csendesek ekkor! Ekkor kellenek a zajvédő szerkezetek. => Drágák, de a kiszabható bírságnak még nagyobbnak kell(ene) lennie, hogy kellően motiváljon...
Szóval látható, hogy egy repülőtér üzemeltetése nem egyszerű feladat! Elég komlpex, sok szakma képviseltet(het)i magát benne.
Igen sok paramétert kell egyszerre figyelembe venni és gyakran előfordulhat, hogy ezek egyike ellentmondásba kerül a másikkal (mint a mérnöki munkában általában). => Kompromisszumokat kell kötni.
Jó példa erre London Heathrow reptere.
Meg kell nézni a házakat a leszállópálya mellett...
[link]
Illetve New York J.F.K. International reptere.
[link]
Persze mindez nem mentség semmire. Arra kell törekedni, hogy mindenki jól járjon. Miindenesetre az tény, hogy egy működő repülőtér jelentősen javítja a település gazdasági fejlődését, lehetőségeit a régión belül is (ld. Pápa: elment a légierő, a település bekukult, rakat munknélküli van ott)!
Továbbmenve.
Jogellenes cselekedetre, ha lehet, ne fanyalogj, mert hamar a kóterban találod magadat! Emlékezzünk vissza arra a krapekra, aki talán Ferihegy(?) mellett tükrözéssel próbálta zavarni a pilótákat, mert zavarta a zaj. Többnyire sikerült is. Aztán utóbbiak panaszt tettek, ismeretlen tettes ellen eljárás indult, a faszit el is kapta a rendőrség. Úgy tudom börtönben csücsül, de ha nem, pénzbírság és/vagy szabadlábon védekezés...
Megéri?
Szerintem nem.
Pláne, hogy én is ahhoz a fajtához tartozom, aki úgymond ''élvezi'', mikor a belei remegnek és akárhogy ordít ekkor, nem hallja a saját hangját egy-egy gázturbinás sugárhajtómű közelében... Ilyenben már sajnos nincs részem 1990 óta csak a ritka kecskeméti er sókon.
Ez van.
Mások meg a nyavajás szimszonjukról leszedik a hangtompítót, kilyukasztják a csövet és nyekeregtetik naphosszat! Teszik ezt addig, míg valamelyik helyi lakos ki nem tol egy talicska földet eléjük...
A hsz. témájában ajánlank 1-2 cikket:
Haditechnika 2005/4 - 16-20. o.: A repülőterek körüli madárveszély vizsgálata - Dr. Pokorádi László
(a többit most nem találom
)
T. daa-raa: az Aeromagazinba is írnak be nívós cikkeket, mint pl. Szokol Tibor, Háy György, Punka György, dr. Almár Iván és a többi, nem is beszélve a rokonodról...
S(ajtos). Z(oltán). és Szekeres úr cikkei viszont gyakorta bulvárszintűek!)
[Szerkesztve] -
nRu3
addikt
Mi van, ja hogy te környékbeli győkér vagy akit zavarnak ezek a nagy vasmadarak piheni, ajánlom figyeelmedbe egy divatos labdajátékot a sinek közt a gyorsvonat előtt, vagy reménykedem felszáláskor az egyik gép pont a te házadra zuhan és a fél utca kipusztul .
na ezért őrülök hogy lesz +1 hangos gép Bp-n -
#65675776
törölt tag
Először is tisztázni kellene, hogy csillag vagy sorosmotoros volt-e egyáltalán. A La-7 a La-5 továbbfejlesztett változata. [link]
A másik nagy számban használt orosz vadászgép a II. vh alatt a Jak széria volt (ez sem volt éppen egy szűk skála) [link] Ez viszont már soros motoros. És a II. vh után a Magyar Néphadseregben is rendszerben állt a Jak-9P. -
#65675776
törölt tag
A Jak-18 motorja 194kW-os (legalábbis a későbbi példányoké), és maga a gép nem vadász, hanem kiképző/futárgép.
Amennyiben ''murepulo vilagbajnokunk'' alatt Bessenyei Pétert érted, akkor Ő jelenleg ismereteim szerint egy Zivko Edge 540-el repül, ami 244kW-os (327LE). A legerősebb műrepülőgépek tán a Szu-26 és 31, utóbbi ~300kW teljesítményt képes leadni.
2000m-re nem hinném, hogy felmenne, lévén a versenyeken egy 1000mx1000mx1000m-es kockán belül kell maradnia, aminek az alsó lapja 100m-en van. Amiről Te beszélsz, az egy kötelező gyakorlat a világbajnoki programokban! El se hinnéd milyen pontosan kell ezt végrehajtani, ha az ember az első 100-ban akar maradni. Szóval ezt tényleg órákon át kell gyakorolni.
A zajmérést minden esetben a tipikus felhasználásnak megfelelően kell végrehajtani, azaz ha sportgépek repülnek ott a legtöbbet, akkor azokkal. A határértékek pedig a terület jellegétől függenek, a reptereken az egyik legmagasabb a megengedett zajnyomás. Az iparra sokkal komolyabb határértékek vonatkoznak, a gyárépületek belsejében sem lehet akkora zaj, mint amekkorát egy reptér esetén még megengednek.
Egyébként az egyik leghangosabb repülőgép, amit valaha hallottam egy Boeing P-26C Peashooter volt, na az tényleg közel dobhártyarepesztő. Mint a csillagmotorok többsége. Ahhoz képest egy Extra 300 vagy Murdy CAP232 csendes. -
#65675776
törölt tag
A jelek szerint nem voltál ott a '97-es NATO Express Kecskeméti Repülőnapon. A MALÉV egyik Fokker 70-e áthúzott a kifutópálya felett (a nemzetközi szabályok szerint a közönségnek ettől minimum 100m-re kell lennie, messzebb nem is voltam, lévén a VIP lelátó mellől néztem végig). De csak néztem, mert hangja az közel nulla volt, egy tüsszentés messzebbre hallatszott volna. Egy Trabinak viszont igen szép hangja tud lenni, ráadásul az emberi hallás középtartományának környékén, szemben a gázturbinákéval, amik bőven kívül esnek a beszédsávon. A Fokkernek is leginkább az aerodinamikai zaját lehetett hallani, egy nagyon halk suhogást. Engem egy repgép zajánál spec ezerszer jobban idegesítenek a motorosok, és az autós hülyegyerekek által generált zajok. Még fényes nappal csúcsforgalomban is.
[Szerkesztve] -
#1093
Boeing 737
senior tag
degu
#1092
Boeing 737
senior tag
Szakember látott?
''Trabant zaja elnyomta a Boing/sic/zajat!/'' Mégegyszer mondom hátha felfogod tőlem kb 30 méterre szált el. és semmi megterhelő zaj nem volt.teljes mértékbe eltudom képzelni hogy egy trabant elyomja a hangját.
Egyébként feltalálták már a költözést.....
Bár nem tudom minek költöztél reptér melléha nem bírod az életét.
[Szerkesztve] -
#1082
Boeing 737
senior tag
degu
#1081
Boeing 737
senior tag
Te télleg szánalmas vagy
Én a két kezem összetenném ha közelebb lakhatnék ferihegyhez.
A zajról meg csak annyít hogy én ferihegy irányába lakom ergó soxor felettem mennek el a gépek és eggyáltalán nem megterhelő. Volt hogy egy B737-es az ablaktól 30 méterre kb szállt el. nem volt benne semmi megterhelő. szal sztem ezt a nyavajgást abba lehet fejezni.
És igen ez a topik a repülőgépekről szól és nem a hisztidről hogy nem tudsz aludni......
Én a két kacsómat összetenném ha egész közel laknék egy nagyobb reptérhez ahol mondjuk már leszállnak A320 vagy B737 kategóriájú gépek.
(csak ferihegy irányába és nem melette lakom)
[Szerkesztve]
[Szerkesztve] -
#65675776
törölt tag
Fel is fogsz vetni egy témát, vagy csak szokásod szerint kétségbe vonod egy topic értelmét? Mert ez a destruktív hozzáállás ami szánalmas részedről.
Képzeld, voltam már közelebb is működő hajtóművű repgéphez (2x12t tolóerő utánégetővel). Mint ahogy a Debreceni repülőtér egyik zajmérésénél is jelenvoltam. ~100m-re a betontól és a leszálló B737-től (Boeing és nem Boening). A Mikepércsin (~300m-re tőlem) elment egy Trabant. Simán elnyomta a leszálló (azaz maximális tolóerőn üzemelő hajtóművű) 737-es hangját! Haveromék pont a reptér leszállóirányán laknak, a ruszkik arról szálltak le vadász(bombázók)kal. Érdekes módon a helyieket csak akkor zavarta, amikor esetleg elvittek egy-két antennát. Mert sokan képesek tudomásulvenni, hogy a reptér már ott van közel 80 éve. Mikor létesült a 2km-es körzetében egy fia ház sem volt. És képzeld, a Tököli reptér is pont ilyen, csak némileg öregebb. 1918-ban már működött ott vizirepülőgépállomás. Házak közel s távol sem voltak. Szóval nehogy már a Te kedvedért dózerolják le a magyar repüléstörténet egyik kiemelkedő létesítményét!
A lexikális tudás önmagában nem ér semmit. De Tiéd a pálya, taníts minket, feltéve ha tudsz értelemben nyilatkozni. Eddigi megnyilvánulásaid alapján erre képtelen vagy. Cáfold meg a véleményem, és érdekelni fog a Tiéd.
)
S(ajtos). Z(oltán). és Szekeres úr cikkei viszont gyakorta bulvárszintűek!)
Új hozzászólás Aktív témák
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Honor Magic7 Pro - kifinomult, költséges képalkotás
- Thaiföldön már videózzák a Samsung Galaxy A37-et és A57-et
- sziku69: Szólánc.
- Vicces képek
- The Division 2 (PC, XO, PS4)
- Le Mans Ultimate
- MWC 2026: Műholdakkal tömné ki a Telekom a lefedettségi réseket
- Parfüm topik
- Nvidia GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest