-
Fototrend
Új hozzászólás Aktív témák
-
Dißnäëß
veterán
válasz #10726912 #12548 üzenetére
Pedig ha a wikipedia-t megnézitek, ott is van említve az akusztikai "váltás", igaz, hozzáteszi, amit Vandersteen is írt, hogy ez elektronikus csillapítás hiányában mennyire igénybe veszi a hangszórókat, pl. egy mélysugárzó elmegy a "határáig" és hiába váltódik akusztikusan olyanra, amilyenre (frekimenet-letörés) a dobozzal, attól még az elektronikus váltás hiánya vagy tágabb megengedése miatt (ha olyan), a rájutó közép és magasfrekik nem alakulnak át hanggá, az energiájuk hôként a lengôcsévére tekert tekercsen eldisszipálódik (tehát a mély számára ez kissé kontraproduktív, mert induktivitása elmászhat - compression), és ez csak 1 hangszóró, a mély szempontjából vizsgálva.
Szerintem az igazság valahol félúton van. Azt nem mondom, hogy akusztikai váltás nincs, de szinte biztos, hogy ÉN spec. nem fogom egyik hangszórómat sem a saját természetes rolloff-ja mentén lekevertetni (vagy indítani), hanem ELÔTTE elektronikussal korlátozom a frekiket, hogy hol mennyit szólhat.
Azaz ahogy látom a dolgot a praktikumban: a zömében bevett gyakorlat az utak közötti váltásra az az elektronikus/digitális, és ezekkel próbálunk az akusztikai letörések ELÔTT elváltani/indítani hangszórót, és van az említett Vandersteen gyakorlat, ami marha különleges megoldás és kicsit a mainstream-el szembe megy.
Bár ha a frekimenetet nézem balra lentre mondjuk, akkor egy random mélyet is lágyabb görbével csillapít be a freki csökkenésével a zárt doboz, azaz jobbanmondva indít el, a freki növelésével.. míg egy reflex meg sokkal meredekebben. Ha ezt nézzük, ez akusztikai csillapítás, de például ha nincs rajta elektronikus korlát, hogy saját fs-e alá ne nagyon szóljon már, akkor az kis meredekségnél szólni fog, pedig rohadtul nem szereti, nagy meredekségnél meg nem fog szólni, de az energia kimegy rá és lemozogja. Hát ezt mondta lényegében Vandersteen is, ismét csak kiemelve a hangszórókészlet fontosságát.
Én így értelmezem az egész akusztikai váltást (csillapítást lényegében).
A szélessávú szabadon + rá egy kondi supertweeter-ben sem hiszek, pont említett okok miatt. Tennék a szélessávúra olyan meredekségû aktív/passzív megoldást, ami lekényszeríti ôt a saját természetes letörése elôtt, minimum ugyanolyan, vagy nagyobb meredekséggel, mint a dobozban az akusztikusa. Vagy akár lágyabban is, de jóval lentebb indítva, hogy amikor az elektronikus és akusztikus letörésgörbék taliznak, már mittomén, -20-30 dB-vel arrébb legyünk, mert abban a pillanatban a természetes rolloff-on vagyunk, aminek egyesek hívei, én nem.
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
alphamooncam
őstag
válasz denesdr #12550 üzenetére
Hááát, én akárhogy nézem ezt a hivatkozott képet-táblázatot, nem találom rajta azt a kifejezést sehol hogy akusztika, akusztikus, vagy ennek megfelelő bármilyen kifejezést, jelölést, nem is értem honnan az ötlet, merthogy nem innen az biztos.
A másik része a dolognak, hogy a diagramban 24dB/oktáv meredekségű vágásról van szó, én ezt SIMÁN negyedrangú szűrőnek értelmezem a meredekségére tekintettel, függetlenül attól, hogy ez hány, és milyen kapcsolású, alkatrészek halmazából állt össze.
De hozzáteszem én egyáltalán nem értek az elektronikához semmilyen szinten.
Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.
-
Dißnäëß
veterán
válasz Dißnäëß #12551 üzenetére
Szerk.: a háromutasom is valóban négyutas, ezt még nem mondtam senkinek talán. A legalsót nem használom, de minden "fs" alattit leszűr a mélyről, lényegében korábban vagy négyutasban, vagy kétutasra rátett háromutas kombóban gondolkodtam, ahol a kétutas felső része az, ami zenélne (jól lent vágva ugye), ez így lényegében egy HPF (felüláteresztő) és ezután dobtam volna szét a háromutassal. Ez megmarad, csak digitális váltás esetén sokkal egyszerűbb.. és várhatóan pontosabb is majd.
Alpha kolléga: nem szeretnék direktbe telibe beszállni a beszélgetésbe, inkább csak partvonalról bevakkantok, viszont egy szűrő rangját a meredekségből szoktam én is következtetni, ami 24dB/oktáv körülire áll be, az negyed.. 18 - harmad, 12 - másod, 6 - első.. Amúgy szvsz teljesen mindegy, minek hívjuk, ha az úgy jó az építőnek, használja , csak tudja, mivel jár ez. (Dénes nyilván képben van).
[ Szerkesztve ]
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
denesdr
addikt
válasz alphamooncam #12552 üzenetére
A bal fölső zöld sávban olvashatod, hogy Fourth Order Linkwitz-Riley Target, ez az akusztikus célgörbe.
Bal odalt a Crossover Order felirat alatti piros sávban olvashatod, hogy a szűrő Second Order Parallel, mellette látszanak az alkotóelemek értékei.
Az utolsó mondatot jó, hogy hozzátetted, tanulni valamit sosem késő.
[ Szerkesztve ]
-
alphamooncam
őstag
válasz denesdr #12554 üzenetére
Nem beszélek angolul, és szeretek tanulni, ez tény.
Fourth Order Linkwitz-Riley Target, Crossover Order, Second Order Parallel, kifejezésekben én még mindíg nem látom sem az akusztikus, sem az ennek megfelelő kifejezést.
Negyed rendű Linkwitz-Riley Cél, Crossover Rendiség (?), Másod Rendű Paralell, kifejezéseket igen, de akusztikára vonatkozó kifejezést sehol.
Segíts már légyszi, másold ide, vagy akármi, mert már kinéztem a szemem de akkor sem látom.
[ Szerkesztve ]
Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.
-
denesdr
addikt
válasz alphamooncam #12555 üzenetére
A target (cél) görbe egy akusztikus görbe, mert az egész táblázat csak akusztikus görbékkel foglalkozik, tehát kizárásos alapon a célgörbénk is akusztikus görbe, konkrétan egy akusztikusan negyedrendű (azaz 24dB/oktávos), 2000Hz-es Linkwitz-Riley görbe.
A hangszórónknak akusztikusan ezt a görbét kell követnie és ez a lényeg., így lesz akusztikusan negyedrendű a hangszóró váltása és a képen látszik, hogy ezt egy elektromosan másodrendű szűrővel meg tudtuk valósítani.szerk.: direkt töröltem ki amit kitöröltem, mert feleslegesen bonyolítja csak a helyzet megértését
[ Szerkesztve ]
-
denesdr
addikt
válasz Dißnäëß #12551 üzenetére
Igen, az igazi, akusztikai mérésekkel igazolható elsőrendű passzív váltás (mint Vanderteené) tényleg full hardcore. Gyakorlatilag a passzív váltás egyik netovábbja, szélsőséges esete, nem egyszerű feladat.
Persze ettől mi még összedobhatunk otthon egy elektromosan elsőrendű váltót és még tetszhet is a hang amit kapunk vele, de ettől még egyáltalán nem biztos, hogy valóban akusztikusan elsőrendű váltást alkottunk (olyat mint Vandersteen).[ Szerkesztve ]
-
Dißnäëß
veterán
válasz denesdr #12563 üzenetére
Még emésztem, közben tágra zárt szemek az impedanciagörbéjére a hangszórónak.
Ez nekem egyelőre elég vudu. Simán mondanám, hogy az ott nem másodfokú szűrés (a 2000Hz-es verziónál), vagy a 6 Ohm-ról 12-re emelkedett impedancia lecsengő szakasza "kavar be"). És ezekre a továbbiakra is, hogy azok ott nem harmadfokúk, ha ennyire illeszkedik az elektronikus negyedfokú célgörbére.
Tudod az okát ennek ?
Leszedtem a progit, beparaméterezgetem este lehet, aztán eljátszok vele. Én még életemben nem láttam ilyet, még az öreg Linkwitz-nél sem, akivel még leveleztem is ezekről pár mondatot. (R.I.P.)
Szerk.: valós mért adatokat adsz be neki, tweeter dobozában, elvileg, nem ? (FRD, ZMA).
[ Szerkesztve ]
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
rukh
aktív tag
Lassan kezd világosodni: egy általunk elérni kívánt frekvencia-hangnyomás menetet (aminek a fokszámát a -6dB/oktáv egész számú többszöröse adja, tehát ha 24 dB/oktáv a hangnyomás esése, akkor akusztikailag negyedfokú) kívánunk elérni, és ha ez megvalósítható egy másodfokú elektromos szűrővel adott doboz + hangszóró esetében, akkor másodfokú szűrővel negyedfokú "akusztikai váltót" sikerült csinálni. Jól gondolom
Üdv mindenkinek, Rukh
-
Dißnäëß
veterán
válasz Dißnäëß #12564 üzenetére
Még valami: az elektromos résznél nem állítottad át a frekiket, engem úgy érdekelt volna 4K és 8K. Tehát fent is (target) és electrical-nél is, illetve hagyni másodfokún, bármit is adjon.
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
#71562240
törölt tag
válasz denesdr #12550 üzenetére
Az első bekezdés első odaerőltetett mondata "Már hogy ne lenne akusztikus váltás." után a bekezdés további részében a saját szövegedként visszamondtad azt, amit én-mi mondtunk a te eddigi mondásaiddal szemben - no persze az értelmetlen "akusztikus váltási" kitételek nélkül mondtuk. És odaírtad, hogy "aki ezt nem látja be, az ilyen meg olyan ember" - csakhogy ezt a szöveget eddig én-mi mondtuk veled szemben - no persze az értelmetlen "akusztikus váltási" kitételek nélkül mondtuk. Kihagyom belőle:
"Egy többutas hangsugárzónál pont azt akarjuk elérni, hogy minél simábban történjen a (...) váltás két vagy több hangszóró között (mivel hallgatni szeretnénk majd a hangsugárzót) és ezt úgy tudjuk elérni, ha kölönféle szűrőket teszünk a hangszórók elé és ez a szűrő mindegy, hogy miből áll, az a lényeg, hogy a hangszóróink minél inkább kövessék a nekik kijelölt (...) görbéket." Ezt mi mondjuk neked. Hozzátéve a lényeget, hogy nem csak a sima átmenetet akarjuk elérni két hangszóró között, hanem amit nem akarsz megérteni, és lentebb majd megint elsorolok, hogy le akarjuk vágni a hangszóró frekvenciaátvitelének sávszéleit, hogy azok ne szóljanak bele a hangba. Ez a lényeg, és ezért van olyan kevés szélessávú hangszóró, ezért többutasak jellemzően a hifi hangsugárzók. Merthogy nem akarjuk használni a hangszórókat a frekvenciaátvitelük sávszélein, ugyanis ott sokkal inkorrektebbül viselkednek, mint az átviteli sávjuk belső tartományaiban, amelyeket használni célozunk. Ezért többutas majdnem minden hifi hangsugárzó (a fejhallgató eleve nem hifi!), mert nem akarjuk használni a hangszórókat a sávszéleiken! Ezért van tehát alapvetően keresztváltás, szűrés. Mert nem akarjuk használni a hangszórókat a sávszéleiken, ergo ki akarjuk szűrni a sávszéleiket! Erre koncentrálj most. Meg a wikipédiázó Disznész is. (Már többször ígértem, hogy aki Wikipédiára hivatkozik, mint információforrásra, annak még az írmagjának a helye is sóval lesz beszántva.)A tótágasra állított logikájú második bekezdésre vonatkozólag pedig már korábban többször szándékosan előre kitértem rá, hogy a hangszóró hangnyomásválaszának korlátai nem váltás, nem szűrés, hanem adottság, korlát, adott fizikai paraméter - kellemetlen, kiküszöbölendő, megelőzendő adottság, nem pedig felhasználandó. Azt a korlátot nem felhasználja az ember, hanem megelőzi, kiküszöböli, mégpedig aszerint előzi meg elektromos váltási (szűrési) helyválasztással és meredekséggel, hogy hogyan alakulnak azok a KIKÜSZÖBÖLENDŐ korlátok. Nem felhasználjuk, hanem megelőzzük, kiküszöböljük!
Hát persze, ahol eleve lekonyul a hangszóró hangnyomásválasza a hangszóró sávszélkorlátai miatt, ott meredekebb lesz a hangnyomásválasz esése a váltással-szűréssel együtt. Spanyolviasz. De ez nem cél, ez adottság, méghozzá az elektromos váltás révén megelőzendő, kiküszöbölendő adottság. Adottság, amelyet nem felhasználunk "negyedrendű akusztikai váltáshoz", hanem adottság, amelyet megelőzünk, kiküszöbölünk egy másodrendű elektromos váltással. Nem az a cél, hogy meredeken szűrjük a hangszórót, hanem az a cél, hogy kiküszöböljük a sávszélét, ugyanis a sávszélén a céljainkhoz képest nem korrektül viselkedik, és ezt a kiküszöbölést a sávszéleket kiküszöbölő elektromos szűréssel érjük el. Nem felhasználjuk azt a hangnyomásválasz-esést "akusztikai váltás" egyik összetevőjeként, hanem beelőzzük elektromos váltással, hogy ne szóljon bele (azaz minél kevésbé szóljon bele) a hangszóró hangjába a sávszélének inkorrekt viselkedése.
Aminthogy, mint többször említettem, ugyebár a mélyhangszóró alsó sávszélkorlátja és a magassugárzó felső sávszélkorlátja SEM váltás, hát még nem cél, hanem kellemetlen adottság, amelyet ott azért nem küszöbölünk ki váltással-szűréssel, mert az a célunk, hogy minél lejjebb menjen a mély és feljebb a magas. A hangdoboz sávszéleinél fent is és lent is sajnos KÉNYTELENEK vagyunk NEM váltani, NEM szűrni, nem kiküszöbölni a hangszórók inkorrekten viselkedő sávszélét, hiszen kénytelenek vagyunk használni, hovatovább a mélyre még rá is játszunk a (felemás hatású) reflexrendszerrel éppen ott, ahol egyébként leginkorrektebbül viselkedik a hangszóró, amely inkorrekt viselkedést kénytelenek vagyunk hallgatni a fülünkkel, hiszen még mindig jobb az inkorrekt mély, mintha nem lenne mély - a zenében ugyanis van mély. Ugyanez érvényes a magasra.
Az ábrád """akusztikusan negyedrendű szűrésű""" zöld görbéje nem váltási cél, hanem számunkra kvázi "közömbös" mellékhatás, a görbe felismerése maga a megtestesült spanyolviaszfelfedezés. A másodrendű elektromos váltás a váltás, és az a cél. Az pedig legfeljebb mellékhatás, hogy a hangnyomásválasz a váltás adta másodrendű meredekséghez képest meredekebben esni fog abban az intervallumban, ahol már eleve esik a hangszóró hangnyomásválasza. Persze, hogy ott meredekebben esik. Na és? Hova számít? - kis sarkítással.
Nem váltási cél az a meredekségnövekedés, hanem számunkra kvázi "közömbös" mellékhatás. Nem a szűrési meredekség a célunk, hanem a nemkívánt sávszélek kiküszöbölése, és ezt a célt az elektromos szűrés meredekségével érjük el, a kiszűrni kívánt sávszél adottságaitól függően, de függetlenül attól, hogy a kiszűrni kívánt sávszél szélén a szűrés meredekségére rájátszik a hangszóró frekvenciaátviteli korlátja. Nem érdekel minket a meredekség, hanem a kiküszöbölendő sávszélek kiküszöbölése érdekel, és ez a kiküszöbölés nagyjából semmivel se hatékonyabb attól, hogy a(z elektromos) szűrés meredekségére rájátszik a kiküszöbölendő sávszél szélén levő hangnyomáslekonyulás. A váltást-szűrést azon a részen végezzük, ahol még nem kezdődik a hangszóró hangnyomásválaszának lekonyulása! Ez ad értelmet a szűrésnek. Hogy a hangszóró sávszélét ki akarjuk szűrni, mégpedig azon a részen akarjuk kiszűrni, ahol még lineáris vagy akár felkonyuló(!) a hangnyomásválasza! Az, hogy a szűrni kívánt intervallum legszélén egyébként lekonyul a hangszóró hangnyomásválasza, hát isten neki fakereszt, oszt jónapot, ez nem érdekli a szűrést tervező tervezőt - kicsit sarkítok.
A cél az, hogy a hangszóró nem kívánt sávszélét kiküszöböljük az elé helyezett másodrendű elektromos váltással. Nem felhasználjuk szűrés részeként a szűrendő sávszél szélén jelentkező hangnyomásválaszbeli korlátot, hanem kiküszöböljük, ugyanis a szűrés célja éppen az, hogy azon a részen már ne működjön a hangszóró. A szűrést aszerint választjuk meg, hogy mennyit akarunk levágni a hangszóró sávszéléből, nem pedig aszerint, hogy honnantól és mennyit esik a hangszóró hangnyomásválasza a sávszéleinek a szélén. A példádban a váltás a másodrendű elektromos váltás, azon okozat pedig, hogy a hangszóró nem kívánt sávszéleinek a szélén egyébként csökkenő hangnyomás a szűrési tartomány szélén(!) visszahat a szűréssel kialakított lejtő meredekségére ott, ahol már egyébként is "elegendő" mélységű völgyet ástunk a hangnyomásnak a szűrés révén, egyszerű spanyolviasz, nemhogy nem "akusztikus váltási cél", hanem "érdektelen" mellékhatás, egyszerű adottság, egyszerű tény - azért van idézőjelben a "közömbös" és az "érdektelen", mert hát persze örülünk, ha a nem kívánt és már "elegendően" kiszűrt sávszél legszélén még rá is játszik a szűrésre az adottság, hát az ugye bajnak nem baj. Ugyanis mint sokadszor mondom, éppen azt a sávszélet akarjuk kiküszöbölni az elektromos váltás segítségével, amelynek a szélén egyébként "mellesleg" csökken is a hangnyomásválasz, de mire ahhoz a részhez érkezik a frekvenciasáv, ahol lekonyulni kezd, addigra már bőven ki kellett szűrnünk, ugyanis ezért szűrünk.
Nincs "akusztikus váltás", csak elektromos váltás van a hangdobozban, a hangszóró hangnyomásválasza pedig a hangszóró hangnyomásválasza, amely a sávszélein egyébként persze esik, és ez visszahat a szűrés meredekségére egy már "indifferens" részen - spanyolviasz. Amikor váltunk-szűrünk, azt a sávszélet szűrjük, azaz küszöböljük ki, ahol még nem esik a hangszóró hangnyomásválasza, sőt sokszor éppenhogy megemelkedik! Amikorra esni kezd a hangszóró saját hangnyomásválasza a sávszélei szélén túl, addigra már nekünk ki kellett szűrnünk a hangszóró sávszélét olyan intervallumban, ahol még lineáris vagy általában inkább zavaros - ezt a sávszéltartományt szűrjük ki, ehhez választunk elektromos szűrési helyet és meredekséget.Lásd Disznész mondataira is a #12551-ben.
-
denesdr
addikt
válasz Dißnäëß #12564 üzenetére
Annyi a lényeg, hogy ezek nem textbook passzív váltóelem értékek, a Selected Electrical Frequency nem játszik, oda bármit beírhattam volna, nem aktiváltam, hanem egész egyszerűen olyan értékeket adtam meg az elektromosan harmadfokú váltónak, hogy a hangszóró átvitele minél jobban közelítsen a targethez.
Ez elsőre lehet, hogy tényleg vudunak tűnhet, de nem az. Az impedancia nyilván elváltozott, de semmi extrém. -
#71562240
törölt tag
"kívánunk elérni, és ha ez megvalósítható egy másodfokú elektromos szűrővel adott doboz + hangszóró esetében, akkor másodfokú szűrővel negyedfokú "akusztikai váltót" sikerült csinálni. Jól gondolom "
Nem jól gondolod, lásd nem valósítható meg, hiszen nem erről van szó. Hanem arról van szó, hogy amely frekvenciasáv-intervallum kiküszöbölése végett szűrünk, ott még egyáltalán nem konyul le a hangszóró hangnyomásválasza, tehát azt a frekvenciaintervallumot csak elektromosan tudjuk kiszűrni. Másképp nem lenne szükség a váltásra-szűrésre, sőt másképp nem is értelmezhető a váltás-szűrés. Ha hagynánk a hangszórót a lekonyulása szakaszáig működni, akkor nincs mit szűrni - lásd szélessávú hangsugárzók, ott is lekonyul a széle valamilyen meredekséggel, szándékaink ELLENÉBEN.
-
denesdr
addikt
válasz #71562240 #12570 üzenetére
És ha a szélessávúnk lekonyulása megegyezik például valamilyen Linkwitz-Riley görbével, akkor nem is kell külön hangváltó ennek a hangszórónak, ha váltást akarunk csinálni egy másik hangszóró beiktatásával. Csupán annyi a dolgunk, hogy tükörképezzük a széllessávú akusztikus átviteli görbéjét (ami itt most legyen negyedrendű Linkwitz-Riley 10000Hz low-pass) a másik hangszóróra, azaz egy negyedrendű Linkwitz-Riley 10000Hz high-pass akusztikus átvitelt kell a másik hangszóróval elérnünk, aztán ha a hangszórók akusztikai kiindulópontja egyenlő távolságra van a hallgatási/mérési ponttól, akkor egyéb teendőnk nincs is, a két hangszóró kombinált átvitele tökéletes lesz ezen a tengelyen, megfordítva valamelyik hangszóró polaritását pedig egy hatalmas kioltást (reverse null) fogunk tapasztalni, mert a Linkwitz-Riley váltások akusztikusan full in-phase váltások.
[ Szerkesztve ]
-
denesdr
addikt
válasz Dißnäëß #12564 üzenetére
Igen, valós mért adatokról van szó.
Viszont ne felejtsük el azt sem, hogy a hangszórók impedanciája is reaktív, illetve, ha egy többedrendű váltóban valamelyik komponens értékét megváltoztatod, akkor nem csak önmagában az egy komponens változtatási mértékével változik az átvitelünk, hanem az összes többi reaktív komponens (kondi, tekercs) hatása is változni fog. Továbbá egy, akár egy ellenállás is igen fontos szerepet tud játszani a végkimenetelben. Bocs, egyszerűbben nem tudom leírni, de szerintem érthető.[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz denesdr #12573 üzenetére
"És ha a szélessávúnk lekonyulása megegyezik például valamilyen Linkwitz-Riley görbével,"
Meg sose egyezik (hacsaknem a nagyon-nagyon-nagyon nagy számok törvénye alapján egészen véletlenül), hiszen a szűrési görbe szűrési görbe, összefüggésben számos Thiele-Small paraméterrel és következményekkel a hangszóró fázismenetére, impedanciamenetére..., ellenben a hangszóró sávszélének a legszélén való lekonyulása más paraméterekkel áll összefüggésben és más paraméterekben eredményez következményeket. Tehát nem összehasonlítható a lekonyulás ügye a szűrési módszer fázisbeli következményeivel sem, mivel másról szól - ezt annak ellenére sem kekeckedésből jegyeztem meg, hogy persze, értem, te most csak a frekvenciaválasz egyezőségéről írsz, és ezzel fogunk dolgozni alább."És ha a szélessávúnk lekonyulása megegyezik például valamilyen Linkwitz-Riley görbével, akkor nem is kell külön hangváltó ennek a hangszórónak, ha váltást akarunk csinálni egy másik hangszóró beiktatásával. Csupán annyi a dolgunk, hogy tükörképezzük a széllessávú akusztikus átviteli görbéjét (ami itt most legyen negyedrendű Linkwitz-Riley 10000Hz low-pass) a másik hangszóróra, azaz egy negyedrendű Linkwitz-Riley 10000Hz high-pass akusztikus átvitelt kell a másik hangszóróval elérnünk..."
Tehát ez esetben csak a magassugárzó hangszóró van váltva, szűrve. A szóbanforgó lekonyulású szélessávú hangszóró nincs váltva, szűrve ez esetben. Lásd például hárásó Zu-ja, és más hasonlók. (És ilyen esetben a magassugárzó hangszóró váltásánál-szűrésénél szerencsés esetben egyébként megeshet, hogy felhasználjuk az ő lekonyulásának helyét-meredekségét-jellegét is a váltása-szűrése optimális helyének és módjának a megállapításához, hiszen olyan hangszóróhoz kell hozzáilleszteni, amelynek a lekonyulása érvényesül az illesztésben, váltása-szűrése hiányában. És persze ritka szerencsés esetben még két, egyaránt váltott-szűrt hangszóró illesztésekor is megeshet, hogy felhasználhatjuk a lekonyulásuk karakterisztikáját a váltás-szűrés módjának megválasztásához - de ettől a lekonyulás nem válik váltássá-szűréssé, hanem csak a keresztváltás-szűrés szerencsés ILLESZTÉSI segítőjévé, kiegészítőjévé. Aztán, ha feltételezzük, hogy olyan magassugárzót találunk, amely pőre mivoltában viszonylag odailleszthető a szélessávú mellé, akkor elvileg egyáltalán nem kell legyen váltás-szűrés - na de ezt csak feltételezzük, meg ne nagyon engedjük, mert a magassugárzó alul szűretlen használata tényleg nem igazán helyeselhető módszer.)"ha a hangszórók akusztikai kiindulópontja egyenlő távolságra van a hallgatási/mérési ponttól (...) a két hangszóró kombinált átvitele tökéletes lesz ezen a tengelyen, megfordítva valamelyik hangszóró polaritását pedig egy hatalmas kioltást (reverse null) fogunk tapasztalni, mert a Linkwitz-Riley váltások akusztikusan full in-phase váltások."
Te még mindig rendszeresen úgy gondolkodsz, mintha a hangszóróknak adott, egyenletes fázisuk lenne, ami alapján a szűrésüknek is. De ugye nem így van. A hangszóróknak (legalábbis a "hagyományos" dugattyús dinamikus hangszóróknak) ritka kivétellel frekvenciafüggően össze-vissza görbülő, esetlegességektől zsúfolt fázismenetük van, ami össze-vissza interferenciákat eredményez két összeillesztendő hangszóró között. Ugyanígy az "akusztikai kiindulópontjuk" is frekvenciafüggően alakul, nem egységes - különösen a magassugárzóké, lásd például az irányjelleggörbe frekvenciafüggését. Az általad említett elvi tökéletesen kombinált átvitel is és a pólusfordítós reverse null is tehát csak digitális elvi tündérmesékben fordul elő kitalált szereplőként, a passzív hangdobozok gyakorlatában nem - hacsaknem legfeljebb a nagyon-nagyon-nagyon-nagyon-nagyon nagy számok törvénye alapján véletlenül, számokkal igen nehezen leírhatóan kicsi valószínűséggel. (Az ilyen frekvenciafüggő paramétermenetek csúfsága és kezelhetetlensége miatt szeretnek a gyártók inkább nominális paraméterértékeket megadni, nem pedig diagramon ábrázolni a csúf valóságot - lásd még eccerűbb modellező szoftverek nominális paraméterezése...)[ Szerkesztve ]
-
#03969024
törölt tag
Hú, mi van itt! Én még emésztem.
Budapesten vannak a hangszórók. Érdekes, se tracking, se előzetes értesítés a futártól, csak telefonál, hogy ott áll az ajtóban. A fiamhoz kértem a szállítást, én alig vagyok itthon, járom az országot. Persze, hogy a gyerekek is ilyenkor utaznak el... Most csütörtök estig izgulhatok, egyben van-e minden... -
Dißnäëß
veterán
válasz #03969024 #12580 üzenetére
Drukk, látnánk már valami fotót, akármit, a kupiról majd, ha megbontottad..
Ja, bepörgött, mentem is zenélni Meg vadászok közben 3 sztereó kis végfokocskát íbéjen
[ Szerkesztve ]
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
denesdr
addikt
válasz #71562240 #12579 üzenetére
Igazából olyan magas frekvencián amit írtam (10kHz) már nincs is túl sok jelentősege textbook akusztikus görbéket követni, ha nem koncentrikus hangszóróról beszélünk, mert amúgyis csak egy tűhegyni ponton fognak a fázisok teljes mértékben konstruktívan találkozni, a váltási frekvencia hullámhosszához képest túl nagy akusztikus center-center távolság miatt. Egy koaxnál ugye ez nem probléma, mert az akusztikus centerek egy pontban vannak.
-
alphamooncam
őstag
válasz Mathiask #12571 üzenetére
Köszi Atomcsill videót !
Nem gondolom a hallásom az átlagtól jelentősen eltérőnek, de a bemutatott kísérletek közül egyedül a "beleköhögős", szövegfelolvasós volt aminél "meginogtam", pontosabban csak ezen buktam.
Ez viszont csalás volt! Mégpedig az elfedés nevű jelenség okán.
A beleköhögés érzékelésem szerint lényegesen magasabb hangnyomás szinten történt, ami azt jelenti, hogy akkor se lett volna esélyünk a hiányzó szótagot meghallani, ha elhangzik (nem törlik ki?), írják felül, úgyhogy ez nálam érvénytelen.
Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.
-
alphamooncam
őstag
Ezt nem tom miért , csak úgy...
Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.
-
rukh
aktív tag
válasz #71562240 #12570 üzenetére
Nem írtam, hogy megvalósítható, csupán az elsőre nem teljesen érthető fogalmakat és az elvi eljárás leírását, elképzelését próbáltam érthetőbbé tenni. Természetesen azt a frekvencia intervallumot, amit nem kívánunk a hangszóróra engedni (csak lecsökkentve, vágva valamilyen meredekséggel) elektromosan szűrjük ki.
Üdv mindenkinek, Rukh
-
denesdr
addikt
válasz alphamooncam #12585 üzenetére
Jól néz ki. Ezmiez? Valamiféle aktív váltónak (is) tűnik.
-
#01758976
törölt tag
Fiaim! Foglaljunk! Nem ül le a topik!
Van egy koax dobozom, két út, a magas előtt kondi, tehát elektromos előrendű passzív, hanyad ez akusztikusan? A [linken] a görbék, ebbe lehet beleszól a Zu Griewe?
-
-
#03969024
törölt tag
válasz #01758976 #12589 üzenetére
Értek én ehhez?
A Griewe, ha jól olvasom, a dobozcsillapítás kialakítása, s akkor természetes, hogy az SPL görbék azzal együtt értendők. Nekem fura az "in room" mérés, az átvitelt ezek szerint egy átlagos szobához szabták? Amit én a görbékből látok, hogy van egy süketszobában mérve nem túl parádés frekvenciaátvitelű doboz, vélhetően nagyon kevés fázishibával, s mégis, ha igaz, amit állítotok róla, (s miért ne lenne igaz?) jó hangja van.
Mondjuk, a teljes átvitelnél a tűréshatárról szerényen megfeledkezik...
Egyébként mi a francért nézegeted a görbéket? Jó?? Jó!!! Akkor hallgasd!vlaca2
Gondolom úgy, hogy a csipogó kapott egy kondit, 12kHz törésponti frekire. A mély(szélessávú) pedig zabolázatlanul lóg az erősítőn.[ Szerkesztve ]
-
denesdr
addikt
-
#03969024
törölt tag
Szóval, a hétvégi konzílium idő hiányában elmaradt, s hogy ne csak telefonon, s privátban értekezzünk, s valamelyest válaszoljak is Dißnäëß kollégának, teszek ide egy görbét az elsőfokú (nem szeretem az "elsőrendű" kifejezést, összetéveszthető a "kiváló", stb. jelzőkkel) váltó szimulációjáról, gyári SPL és impedancia görbékkel.
Gondolom, már nem emlékeztek, hogy a megkívánt érzékenység 90 dB. A közép ezt csak 1 kHz-től tudja, ezért kb. 500Hz-től kiemelő mély segít be.
Ami pozitívum: A közép és a magas a rezonanciafrekvenciájukon legalább 20 dB csillapítással bírnak. Így, szimulálva egész jó a frekimenet.
Ami még némi "szögelést" igényel: A mélynek van egy számomra zavaró kiemelése (rezonanciája?) 5 kHz-nél. 1 és 3 kHz között kissé hullámos.
Az is érdekes számomra, hogy tisztességes átvitelt csak akkor van, ha a közép polaritását megfordítom.
De, ugye ez csupán szimuláció, azt hiszem, igencsak mosolyognék, ha mérve is ilyen jó lenne...
Ó, majdnem elfelejtettem: Ha van némi igazságtartalma a görbéknek, akkor látható, mire gondol denesdr. A hangszórók SPL-je miatt, bár a váltó elektromosan 6dB/oktáv, a valós meredekség néha alig 3dB, néha viszont 8-9 dB is...[ Szerkesztve ]
-
#10726912
törölt tag
Elég komoly összeget fizetnék azért, ha az akusztika szót kitörölnébvalakiba köztudatból..nem tudom miért jutott ez eszembe
-
denesdr
addikt
válasz #03969024 #12596 üzenetére
Hami nyami, na végre valami(cske) a dobozról.
Na szóval az már élből látszik, hogy ezek nem akusztikusan elsőrendű görbék, a középsugárzó fordított polaritása is erre utal, ugyanis a polaritásfordítás szükségessége az akusztikusan másodrendű (12dB/oktáv) Linkwitz-Riley görbék sajátja, ha ilyen lesz a valós sugárzó is, akkor ez egy jó hangú doboz lesz. De ez nem olyan (akusztikusan) elsőrendű, mint a Vandersteen dobozok, hanem csak elektromosan elsőrendű, de ezzel semmi gond az égegyadta világon nincsen!
Viszont ezen a szimuláción mind a mélynek mind a középnek pont 2kHz körül van egy huplija, ez nem túl szerencsés.
Azok az akusztikus görbék itt-ott vannak 12dB/oktáv fölött is, de ez nem gond.[ Szerkesztve ]
-
#01758976
törölt tag
válasz #03969024 #12592 üzenetére
Ó, ezek engem hót hidegen hagynak, szerintem a lelkünk, szívünk, fülünk, sokkal jobb minden grafikonnál. És ebben a vonatkozásban részemről itt hiba nincs. Csak nem szerettem volna, ha mindenki elmegy. Erre én lépek mert labradorom megőrült. Ugyanitt egy eladó labbancs , szép és nagyon életteli rövidesen másfél éves lesz, estére kikel magából