Új hozzászólás Aktív témák

  • denesdr

    addikt

    válasz Dißnäëß #12299 üzenetére

    Passzív váltónál eleve változni foga helyzet, mert a passzív elemek megövelik az impedanciát, tehát nem marad mindehol alacsony a végén, de mint mondtam, ilyen esetben az alacsony impedanciával fizetjük meg a lapos görbét, ez a kompromisszum benne. Ha valaki nem akar nagyon alacsony impedanciát, akor marad a zobel és tsai.

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz denesdr #12301 üzenetére

    Hát.. k*ra örülök, h nem járok ilyen cipôben.. :D

    Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

  • #03969024

    törölt tag

    Tisztelt Tanár Úr!
    Mielőtt komolyabban belemélyednénk az állóhullámok csökkentésére alkalmazandó kalitkák, csapdák tervezésébe, még egyszer megkérdezném: Nem járnánk-e jobban, ha egyszerűen megszüntetnénk az állóhullámok legnagyobb barátját, a párhuzamos falakat? Mondjuk a hátulját, s az alját döntenénk egy picit. Tudom, szerinted ronda, de a kinézet nem érdekel. Ha 1 méteren elcsalunk 2-3 centit, az szinte alig látszik.
    Továbbmegyek: Bár elég macerás kivitelezni, de mi a véleményed az ötszög alapterületű dobozokról? Jó, a "tetőtvagyaljat" ott is dönteni kéne...
    Többiek: Tessék nyugodtan beleszólni!

  • denesdr

    addikt

    válasz Dißnäëß #12300 üzenetére

    Oké, igazából macinak ment volna, mert ő azt állítja, hogy márpedig így is kellett volna változni a hangnyomásnak.
    Hadd ne szedjem most elő az impedancimérőmet, legyen ennyi, meg a szimuláció elég. :DD

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz #03969024 #12303 üzenetére

    +++++++++1 !!!

    Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

  • denesdr

    addikt

    válasz #03969024 #12303 üzenetére

    Noshát, az állóhullámokat tökéletesen megszüntetni nem lehet, párhuzamtalan falakkal sem. Általában megfelelő mennyiségű csillapítóanyag elegendő a kordában tartásukra, mivel gyakorlatilag virtuálisan párhuzamtalanná teszi a falakat avval, hogy lassítja a levegő áramlását.
    Na jó, ígérem nem borzolom ma már tovább a kedélyeket. :D
    Én még szoktam alkamlazni az aranymetszési vagy négyzetgyök belső arányokat, az állóhullámok szétszórására a spektrumban: [internal standing wave calculator]

    [ Szerkesztve ]

  • #03969024

    törölt tag

    válasz Dißnäëß #12302 üzenetére

    Apropó! A te készülő dobozaidról nem tudunk semmit. Megosztanál róla valamit?

    Jut eszembe: Hol van tapaizo???

    denesdr De, borzold csak, nem véletlenül koptatom a billentyűzetet!

    [ Szerkesztve ]

  • denesdr

    addikt

    válasz #03969024 #12307 üzenetére

    Akkor ajánlom figyelmedbe (meg másnak is) a fenti állóhullám számoló linket. Én ennek a segítségével építettem az összes dobozomat idáig.

  • alphamooncam

    őstag

    válasz denesdr #12306 üzenetére

    "Noshát, az állóhullámokat tökéletesen megszüntetni nem lehet, párhuzamtalan falakkal sem. "

    Nem is tudom...

    Ezt már többször hallottam, de gyakorlati méréseket még nem láttam, továbbá nem láttam annak levezetését sem, hogy hogyan keletkeznek párhuzamtalan falak között az állóhullámok, és ezeket milyen természettudományi tények okozzák. Ok-Okozati összefüggésre lennék kiváncsi, a miértekre, hogyanokra!

    Továbbá érdekelne az is, hogy a párhuzamtalan falak okozta állóhullámok milyen arányban állnak a párhuzamosak okozta állóhullámokkal, már csak azért is, hogy a párhuzamtalan falak okozta állóhullámok eliminálására milyen módszereket lenne célszerű alkalmazni.

    "Általában megfelelő mennyiségű csillapítóanyag elegendő a kordában tartásukra, mivel gyakorlatilag virtuálisan párhuzamtalanná teszi a falakat ..."

    Kérlek nevezz meg olyan csillapítóanyagot, amely 80Hz alatt hatásosan párhuzamtalanná teszi a falakat!

    De komolyan örülnék ezzel kapcsolatban, némi linknek, tananyagnak akárminek...

    Egyébként meg a link első mondata:

    "Állandó hullám kalkulátor
    Számítsa ki az állóhullámokat egy szokásos téglalap alakú házhoz."

    Értem hogy ezzel a módszerrel egyszerűen ki lehet számolni... de mi lenne ha nem akarnánk számolni, ha csak egyszerűen - az egyszerűség jegyében - elkerülnénk a problémát a párhuzamos falak elhagyásával?!

    Nem ez lenne a logikus?

    Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.

  • denesdr

    addikt

    válasz alphamooncam #12309 üzenetére

    A linkelt kalkulátorba be tudod írni egy doboz méreteit és kiderül, hogy milyen frekvenciákon alakul ki állóhullám, egy átlagos hangsugárzódobozban nem keletkezik 80Hz körül állóhullám, mert a doboz méretei túl kicsik a 80Hz hang hullámhosszához képest. 80Hz-es állóhullámhoz több mint két méternek kellene lennie legalább egy belső dobozdimenziónak. A csillapítóanyagtól virtuálisan valamelyest párhuzamtalanná válik a dobozfal, de nem azért mert a csillapítóanyag elnyeli az XY Hz-et, hanem azért mert csökkenti a levegő áramlási sebességét.
    Ha olyan egyszerű lenne, hogy simán, számolás nélkül párhuzamtalan falakat építünk a doboznak és kész is az állóhullámtalanítás, akkor minden komolyabb hangdoboz így készülne. A gyakorlatban nincs sok jelentősége párhuzamtalan falakból építgetni hangdobozokat, megfelelő, belső arányokkal és csillapítóanyaggal, bőségesen adekvát eredményt lehet elérni. De aki párhuzamtalan falakat szeretne, hát tegye, arra sokkal nehezebb számolni és azt is el lehet jól szabni pont emiatt.
    Egyébként azért nem is látni nagyon tanulmányokat ilyen téren, mert nincs különösebb jelentősége. A világ legjobb dobozai között is simán találunk normál, párhuzamosfalú téglatest dobozokat.

    [ Szerkesztve ]

  • #03969024

    törölt tag

    válasz denesdr #12310 üzenetére

    Nekem azért fura egy kicsit, mert akárhol olvasok az állóhullámokról, mindegyik azzal kezdi, hogy "párhuzamos falak között kialakuló". Azt gondoltam, kb. olyan lehet, mint a vízbefulladás. Ha nincs víz, akkor esélytelen, ha kevés, akkor nagyon valószínűtlen. Persze, ferde falról is lehet olyan visszaverődés, amely pont segíti a kialakulását, de mindenféleképpen kisebb eséllyel, s nagyságban.

  • denesdr

    addikt

    Egy példa kedvéért érdemes megnézni a világ egyik, ha nem a legismertebb DIY építőjének, szimplán a "The Loudspeaker" nevet viselő dobozát, semmi extra terelő, normál párhuzamos falak, valószínűleg jó arányokkal meg benne némi csillapítóanyaggal, ennyi: [link].

    [ Szerkesztve ]

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz #03969024 #12307 üzenetére

    Húha!

    Elsô kérdés: melyik érdekel ?

    Készülget most egy cheapo-nak indult szett, de közben annyit vártam, meg annyit tököltem dolgokkal (Tökölön, ugye) :D, hogy eldöntöttem, behódolok intuitíve jött pár extra ötletemnek, miért ne próbálnám ki ?

    Szóval: három út, aktív, 3 külön doboz oldalanként.

    Monacor DTM-104/8 selyem dóm, ami lesz, amilyen lesz. Kör- és lyukkompatibilis egy rahedli komolyabbnak tartott dómmal, igény esetén csere, de egyelôre vele kezdek. Egy darabból esztergált, nyújtott csepp alakú "doboz", épphogy csak nagyobb, mint ô. Ha az esztergás ember is sokat várat (már levelezünk), megcsinálom gipszbôl, vagy modellezô betonból, hasonló kreatív anyagból.

    Faital 6FE100 közép. Lapos kô, lapított gömb alakú forma, ezt valszeg hajlított rétegeltbôl, 20 liter reflex, vagy 10+ liter és zárt, majd még eltöprengek ezen egy uccsót, gyanítom, lesz mindkettô és a jobbiknak készül majd el a párja is.

    Eminence LAB12C mély, csonka gúla reflex ládában (tesióra zsámolyugrás dobbantóval, tudod :) ). Az "alja" néz elôre majd, álló, vízálló mdf-rétegelt-mdf ragasztott szendvics falakkal, "vékonyabb" gerenda merevítôkkel belül. Asszem 120 vagy ilyesmi literre tervezem ôket talán, de otthon a progi, most nem tudok puskázni, mit àllítottam be.

    "Papíron" körvonalazódik egy 2. szett is, de ott még billegek a teljes középszekciót illetôen, lehet kipróbálok egy marék planárt. Ez még odébb van, ehhez kellôen nagy tér is kell, meg ingatlant vennem elôtte, ez megyeget mostanság.. moccannék már ki az albiból.

    Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

  • #71562240

    törölt tag

    válasz #03969024 #12303 üzenetére

    Most értem haza, most csak erre meg az ántikrisztus denesdr-re. A többire holnap, azt is valószínűleg este, mivel napközben hifizni fogok.

    Meg nem szüntetnéd ezekkel az állóhullámokat sem, csak tennél ellenük. Mivel mennyit, mennyi munkával, neked kell döntened, hogy rászánod-e a macerát - vagy az esztétikát.
    Szóval ahogy már többször beszéltük, persze, jó dolog, ha nem párhuzamosak a falak.hát még ha íveltek, istenirályság. Ötszögű doboz? Ínyencfalat, ha jól van megtervezve.Még jobb lehet a hatszögű. Még-még jobb lehet a nyolcszögű - közelítünk a kerekhez. Ezek faszányos dolgok, ha van hozzá érkezésed és problématűrésed és időd ahhoz képest, hogy a konyhabútorral is tele volt sokszor a hócipőd, pedig az egy boldog könnyed lebegés egy hangdoboztest megépítéséhez képest. Ha akarod, hajrá, kiválasztunk egy ilyet, és hajrá, megcsináljuk. Mi az hogy, nagyon is! Én boldogan mondok neked ilyeneket.
    Na de mi éri meg a fáradtságot és költséget ahhoz képest, hogy az esetleg másutt JOBBAN HASZNOSULNA. A szegélyekbe kerülő háromszöglécekkel eleve létrehozunk nyolcszöget, nem csak horizontálisan, hanem vertikálisan is. És mivel minden ilyesmire érvényes lesz, hogy a darabjai nem érnek össze, hanem köztük üregek maradnak, és még az egyéb terelők, elnyomók, csillapítók, diffúzorok, zeg-zugok könnyen létrehozhatók, és egy bonyolultabb dobozban is ugyanolyan fontos lenne létrehozni őket - kivéve a gömbnél amely önmagában se rossz, érdemesebb szerintem abból kiindulni, hogy egy egyszerűbben szabásmintázható és megépíthető hasáb dobozban is "könnyen" olyanra tudjuk hozni azt az akusztikát, amilyenre akarjuk - süketszobásítás.

    Tehát továbbra is csak azt tudom mondani, hogy sok hűhót semmiért vagy kevésért nem érdemes - hacsaknem hobbiból-kedvtelésből egy ilyen hűhót meg szeretnél valósítani akkor is, ha nem fontos, nem szép. Ha hobbiból akarod, és elég türelmes leszel hozzá, hajrá, jó dolog! - de nem fontos.

  • #71562240

    törölt tag

    válasz denesdr #12278 üzenetére

    Édes bogárvirágszálam, jössz folyton az indifferens példákkal.
    Ugye ösmerjük az elkoptatott adomát arról, hogy a püspök (The Bishop) látogatóba menend a kis faluba a helyi pléhbánoshoz, és sértődötten kérdezé volt, hogy már miért nem harangozandanak az ő becses korpuszának tiszteletére.
    - Tizennégy oka van, püspök uram - mondja a bádogbános.
    - Mi volna az első ok? - asking the Bishop.
    - Hát, tisztelendő atyám, nincs harang.
    Na most én tizennégy okot tudnék mondani és részben mondtam is, hogy miért nem igaz, amit mondasz. De hogy ne kelljen már ennyit erről a vakvágányról beszélni, fejtsük ki csak azt, hogy nincs harang.
    Azért előtte néz még vissza a #12266 kammerer-hez, meg még azok is, akik tudják és akarják követni.

    Ugyebár egy elektronikai rendszer, közepén a tökéletlen erősítővel és a végén a tökéletlen hangsugárzóval nem úgy működik, ahogy te azt a virtuális modelledben előadogatod - még a kéthangszórós példamodelled sem, amellett, hogy annak nincs köze a párhuzamos ellenállásos söntölési témánkhoz. De most ezt felejtsük el. Bemegyek a te utcádba - amely utca nem létezik, de bemegyek.
    Képzeljünk el egy eszményi erősítőt százszázalékos hatásfokkal, végtelen energiatartalékokkal - belemegy a forrás jele, százszázalékos hatásfokkal jön ki belőle nulla kimeneti impedancia és végtelen damping faktor mellett. Eszményi százszázalékos hatásfokú vezetéken bemegy az eszményi, százszázalékos hatásfokú, egyenletes impedanciájú hangszóróba (felejtsük el, hogy az egészre kiható hangdobozról van szó a valóságban, most a te kedvedért maradjunk egyetlen hangszórónál). Mindezzel kiiktatjuk azt a nagyon is létező, de általad érteni nem kívánt problémahalmazt, miszerint a hangszóróval párhuzamos söntölési ellenállás hatási aránya nem vethető össze az erősítő által látott impedancia lecsökkenésének erősítőteljesítménykompenzáló hatásával. Ez a két hatás a valóságban nem inverzei egymásnak, hanem teljesen más a hatási arányuk és irányuk, de ezt most felejtsük el, maradjunk az eszményi állapotnál.

    Vegyük azt, hogy az eszményi hangszórónknak eszményi 8 Ohm-os ellenállása van eszményien egyenletesen, frekvenciafüggetlenül. Ezen hangszóróval párhuzamosan illesztek az áramkörbe egy 8 Ohm-os ellenállást. Emiatt elvileg az ellenállás elsöntöli az áramteljesítmény felét, és elvileg feleakkora impedanciát fog látni az erősítő, azaz 8x8 per 8+8 = 4 Ohm. Elvileg. Ezt az eszményi helyzetet azért állítom fel, mert ebben az egyetlen esetben, tehát amikor a párhuzamos ellenállás értéke azonos a hangszóró eszményi impedanciájával, tud elvileg érvényes lenni a virtuális találmányod, hogy a söntölés arányát, azaz a fele áramot kompenzálhatná a hangszóró és az ellenállás replusz összegének hatása az eszményi erősítő kiküldött teljesítményére, amely a 4 Ohmra kétszeres teljesítményt nyomna rá. De még a te virtuális találmányodban is mindjárt mások az arányok, ha mások az arányok. Egy 2 Ohm-os párhuzamos ellenállás söntölési hatási aránya nagymértékben más, mint a vele elvileg létrejövő 2x8 per 2+8 replusz impedancia erősítőteljesítménykompenzáló hatása. De még mindig a virtuális eszményi példánál vagyunk, most nem térünk vissza arra, hogy a valóság teljesen más. Térjünk vissza a 8 Ohm-os példánkra, és higgyük el neked, hogy az eszményi erősítő kétszeres teljesítményt fog ráküldeni az eszményi hangszórónkra. Édes egy komám! Ebben az elképzelt eszményi esetben is az erősítő által kiküldött eszményien kétszeres teljesítmény FELÉT IS ELSÖNTÖLI A PÁRHUZAMOS ELLENÁLLÁS! Egyrészt elsöntöli az alapteljesítmény felét, másrészt elsöntöli a replusz miatti impedanciafeleződésből eredő eszményien kétszeres teljesítménynövekedés felét is! A minden szempontból a te kedvedért létrehozott eszményien virtuális példában fele teljesítmény jut a hangszóróra, mint a párhuzamos ellenállás nélküli állapotban!

    Nincs harang, Mr. Bishop.

  • #71562240

    törölt tag

    válasz #71562240 #12316 üzenetére

    Az előzőben az utolsó mondatok hülyeségek, saját magamat húztam csőbe a végére elvesztvén a fonalat.
    "Édes egy komám! Ebben az elképzelt eszményi esetben is az erősítő által kiküldött eszményien kétszeres teljesítmény FELÉT IS ELSÖNTÖLI A PÁRHUZAMOS ELLENÁLLÁS! Egyrészt elsöntöli az alapteljesítmény felét, másrészt elsöntöli a replusz miatti impedanciafeleződésből eredő eszményien kétszeres teljesítménynövekedés felét is! A minden szempontból a te kedvedért létrehozott eszményien virtuális példában fele teljesítmény jut a hangszóróra, mint a párhuzamos ellenállás nélküli állapotban!"
    Ez tehát hülyeség, hiszen ebben az egyetlen eszményi esetben valóban értelmezhető lenne denesdr eszményi mondása, hogy az eszményien kétszereződő erősítőteljesítmény kompenzálná az eszményi hangszóróra jutó energia felének elsöntölését. Az eszményi készülékek ezen egyetlen esetében, amelyben a söntölő ellenállás értéke megegyezik az eszményi hangszóró eszményien egyenletes impedanciájával. De minden más ellenállásérték és hangszóróeszményiimpedanciaérték arány esetében már más a söntölési és erősítőteljesítménykompenzálási hatás az eszményi példában is - a valóság pedig másról szól, lásd az utalt hozzászólásomban is, hogy nem összevethető a párhuzamos ellenállás egy az egyben való söntölési hatása versus a replusz jelleggel lecsökkent impedancia erősítőteljesítményleszívási hatása. Utóbbi jóval kisebb a gyakorlatban, és ennek csak az arányait tolja el valamelyest, hogy van-e soros ellenállás az áramkörben.

    Szerk.: Ugyebár denesdr eszményi példája szerint csak akkor működik az L-pad mint feszosztó, ha a soros ellenállás és a párhuzamos ellenállás mindig egymáshoz van igazítva aszerint, hogy az erősítő mindig azonos impedanciát lásson. És a valóságban is tényleg igaz, hogy tankönyvi arányokkal ebben az esetben működik. De "nem tankönyvi" arányokkal abban az esetben is működik (magam is csinálom), ha a soros ellenállás nem változik, csak a párhuzamos. Ezt is ki tudom számolni, csak kicsit bonyolultabb és közvetettebb. És abban az esetben is ki tudom ilymódon számolni, ha a soros ellenállás nincsen, tehát nulla értéken nem változik a soros ellenállás (ilyenkor csak a vezeték ellenállása és egyéb vesztesége marad soros ellenállásként). Ez van az eszményi példában, amit aztán bonyolít, hogy a hangszóró (és a hangdoboz) egyenetlen impedanciamenete miatt minden frekvenciaintervallumban másképp néz ki a számolás.

    [ Szerkesztve ]

  • #71562240

    törölt tag

    válasz denesdr #12298 üzenetére

    Még erre meg a "Boxsim szimulációra.
    "Most akkor ez a Boxsim szimuláció nem valódi?"
    Hát itt már pusztán nyelvtanilag is kérdésben a válasz, hehe. Konkrétan pedig a konkrét helyzetre: persze, nem valódi a szimuláció. Lényegileg hiányosan, ergo hibásan szimulálja a szóbanforgó valóságot.

    A fenti "mérésre" is ez érvényes, hogy nem valódi. Az aktív váltású eszmei rendszerbe beleértelmezni a passzív elem gyakorlati hatását, nem valódi, erre magad is többoldalúan utaltál a #12270-ben. Azon hozzászólás ezirányú második részét többé-kevésbé hagyhattad volna annyiban, arra én se reagáltam. Nem e témához való az aktív váltás témája.

  • denesdr

    addikt

    Köszönöm a hosszú válaszokat, de közben már magam is rájöttem, hogy normál passzív váltásnál nyilvánvalóan van szerepe a párhuzamos ellenállás módosítgatásának, meg is írtam nemsokkal az első felvetésem után. Még ha nem is a mostani konkrét passzív váltótok szempontjából, de azért némi általános érdekesség (és hasznossági) értéke szerintem van a dolognak, mert úgy látom, hogy mind a hangnyomásnemváltozás, mind az impedanciasimítás údonságnak hatott valaki számára.

    Bár ezt a topikot Te nyitottad, de ha idézel, kérlek tedd pontosan! Nem azt kérdeztem, hogy "nem valódi?", hanem azt, hogy "nem valid?". Tudom, hogy a szimuláció olyan szempontból nem valódi, hogy fizikailag nem egy megtörtént dolog, mert csak egy szimuláció, de ettől még valid, mert szimuláció eredménye érvényes (valid) a fizikai valóságra is.

    Köszi! :)

  • denesdr

    addikt

    Hogy egy kis on-topik is legyen: honnan rendelitek a Duelund ellenállásokat? Nem olcsók látom, de azért nem olyan vészes az áruk mint a kondiknak. Van-e esetleg más alternatívája? Ahogy olvastam, Troels G. különösebben nem volt elragadtatva a hangjuktól, bár lehet, hogy csak a Jantzen sponsorship mondatta ezt vele.

    [ Szerkesztve ]

  • #71562240

    törölt tag

    válasz denesdr #12319 üzenetére

    "ha idézel, kérlek tedd pontosan! Nem azt kérdeztem, hogy "nem valódi?", hanem azt, hogy "nem valid?"
    Újabb szarvashibám a tegnapi napból. Az ember ne fórumozzon félfigyelemmel. Sűrű elnézést kérek, először persze tőled, de magamtól és bármilyen kutatási szakmától is (egyebek mellett szociológusként, szociálpszichológusként "nap mint nap" foglalkozom a kísérlet-kutatás validitásának fogalmával-tartalmával), egyszerűen délután a mobilomon félreolvastam, és estére egyszerűen emlékezetből használtam a félreolvasott szót. Elnézést. Az előző hozzászólásomba egyébként behelyettesíthető mindenhol a valid fogalom, ahol a félreolvasott valódi van.

  • alphamooncam

    őstag

    válasz denesdr #12312 üzenetére

    "Én itt még csak említést sem látok párhuzamos falakról: "

    Kösz a linket, így legalább lehetőségem adódott helyretenni dolgokat.

    A cikkben interferenciával, gerjedéssel azonosítják az állóhullámot, pontosabban interferencia, gerjedés következményeként kialakult állapotot írják le, nevezik állóhullámnak.

    Ez mind szép és jó, - kiterjesztően igaz is - de helyesebb lenne inkább álló testhullámnak nevezni, mert ez a fajta gerjedés szilárd halmazállapotú testben terjed.

    A hang terjedéséhez a földön "levegő", vagy "víz" kell, hogy meghallhassuk. Álló testhullám keletkezéséhez nem szükséges feltétel a levegő, és nem is feltétel hogy a fülünkkel érezzük -tapintás.

    Ebben az értelemben nem látom igazoltnak, hogy nem szükségesek az állóhullám kialakulásához a párhuzamos falak, továbbá továbbra sem látom hogyan alakulhatnak ki állóhullámok a -megfogalmazásod szerint- párhuzamtalan falak esetén.

    Amit én nevezek állóhullámnak, és amit interferencia gerjedés okoz, ahhoz szükséges a levegő és a párhuzamos fal, arról nem is beszélve , hogy itt a levegő harmadik szereplő.

    A testhullám esetén kettő is elég: A gerjedő szilárd test, és az érzékelő pl. tapintás, míg a hallás útján minimum három szereplőnek kell résztvennie a folyamatban, a gáz vagy folyadék, a rezonáns helyzetben lévő szilárd test, és az érzékszerveink.

    Másik dolog amin megakadt a szemem:

    "A csillapítóanyagtól virtuálisan valamelyest párhuzamtalanná válik a dobozfal, de nem azért mert a csillapítóanyag elnyeli az XY Hz-et, hanem azért mert csökkenti a levegő áramlási sebességét"

    Miért jó az nekünk ha lecsökkentjük a dobozban a levegő áramlási sebességét?

    Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.

  • alphamooncam

    őstag

    válasz denesdr #12313 üzenetére

    Csak érdekelne, hogy hallottad-e ezt a dobozt szólni, és vagy melyik paramétere emeli ki a tömegből, vagy egyáltalán mi indokolja, hogy éppen ezt a dobozt hoztad fel példaként.

    Egyáltalán ez egy jó doboz?!

    Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.

  • rukh

    aktív tag

    válasz #71562240 #12317 üzenetére

    Ha egy ideális fesz. generátort (pl. erősítő kimenet) terhelünk egy R ellenállással, akkor az ellenálláson hővé alakuló teljesítmény - mint ahogy az közismert- (U négyzet)/R. Ha az R ellenállással párhuzamosan kötünk egy R' ellenállást, a rajtuk eső feszültség nem változik, marad továbbra is U, az R ellenálláson ugyan akkora teljesítmény disszipálódik, viszont a generátorból "kifolyó" áram nőni fog, hogy biztosítsa az R' ellenálláson az (U négyzet)/R' teljesítményt.

    Üdv mindenkinek, Rukh

  • #71562240

    törölt tag

    válasz denesdr #12319 üzenetére

    "közben már magam is rájöttem, hogy normál passzív váltásnál nyilvánvalóan van szerepe a párhuzamos ellenállás módosítgatásának, meg is írtam nemsokkal az első felvetésem után."
    Igen, én is utaltam rá este, hogy a #12270-es hozzászólásod ezen részét nem is nyaggattam.

    "Még ha nem is a mostani konkrét passzív váltótok szempontjából, de azért némi általános érdekesség (és hasznossági) értéke szerintem van a dolognak, mert úgy látom, hogy mind a hangnyomásnemváltozás, mind az impedanciasimítás újdonságnak hatott valaki számára."
    Ezen általános tanulságok végett még egy picit továbbnyújtom a rétestésztát (rágom a gittet).

    Ugye említettem tegnap, kicsi a világ, megvettem a véglegesnek szánt ellenállást, és most hallgatom a magassugárzóm szintezésének a párhuzamos ellenállás változtatgatásával létrehozott, véglegesnek szánt állapotát. Nem merem az impedanciaviszonyokat annyira meggyakni, hogy kihagyjam az L-padből a soros ellenállást, amelynek kihagyása ugyebár hangminőségi szempontból fontos lenne. (Például Tigris magassugárzójával meg tudtuk csinálni, hogy az enyhe szintezési szükséglethez kihagyható legyen a soros ellenállás anélkül, hogy elborzasztaná az egyébként is elegendő tartalékkal bíró erősítője kockadiagramját az impedancia helyi leesése - pici mértékű az impedanciaesés, relatíve nagyértékű a kívánt párhuzamos ellenállás, ezt anno sokszor át is beszéltük vele.) A most befejezettnek szánt szintezési kísérleteim elején a kipróbálás és a miheztartás végett persze magam is kipróbáltam három ellenállásértékkel, hogy hogyan alakulnak a söntölési-erősítőteljesítményi arányok akkor, ha nincs benne soros ellenállás, csak párhuzamos. Azazhogy kipróbáltam, hogy a söntölési hatás ellenében kb. mekkora az elvi-gyakorlati erősítőteljesítmény-növekedés kompenzálási aránya a gyakorlatban az impedancia replusz jellegű visszaesése miatt. Soros ellenállás nélkül is "elenyésző" volt az erősítő kompenzálása (másoknál is "elenyésző"), alig kellett belebecsülni a számításaimba "együtthatóként" a kétutas hangdobozom esetében (csak füllel mértem).
    Hogy ne kelljen a füllel való próbákhoz három-négy (párhuzamos) ellenállásnál többet ki-be forrasztgatnom a magassugárzóm mostani újraszintezéséhez (amelyre kondiérték-változtatás miatt volt szükség), számoltam magamnak egy táblázatot a kísérletezés előtt. (Akkortájt erről is beszélgetgettünk Tigrissel, visszakérdezgetett, hogy na hol tartok, hát most értem a végére szándékom szerint.) A soros ellenállásom 2,4 Ohm-os, a magassugárzóm impedanciamenete az Fs-nél 24 Ohm, a fő szakasz minimumában kb. 7 Ohm, a frekvenciamenet felső végén való paraboloid vonalú impedancianövekedés 20kHz-nél 12 Ohmig jut (40kHz-nél kb. 24 Ohm körül lehet). Ezen kitüntetett értékeken nagyjából kiszámoltam (kevéske kompenzációt belebecsülve az erősítőteljesítmény kompenzálódása miatt), hogy a 2,4 Ohm-os soros ellenállás békénhagyása mellett hány dB-t söntölne a 6, 7,5, 8, 9, 10, 12, 15 Ohm-os párhuzamos ellenállás. Láttam, hogy valahol 8-12 Ohm körül fogok feltehetőleg megállapodni az én ízlésem szerint. Kipróbáltam néhány értékkel (legutóbb a 10 Ohm-mal), és a 9 Ohm-on állapodok meg.

    A tanulság, amiért ezt írom.
    A párhuzamos ellenállást ugyebár egyrészt azért szeretjük, mert az sokkal kevésbé hat vissza hangminőségre, mint a soros ágban levő, másrészt mert egyengeti az impedanciamenetet, az erősítő pedig szereti, ha egyenletesebb impedanciamenetet lát annál, mint amilyen hegyes-völgyes a "hagyományos" dinamikus hangszóróké és az azokból készített hangdobozoké. Mindennek van hátulütője, a párhuzamos ellenállásnak alapvetően az, hogy csökkenti az erősítő által látott impedanciát. Korábban elvi síkon gondolkodtam róla, hogy mi van, ha háromutasban a mély- vagy kétutasban a középmélysugárzó hangszórót ellátja az ember párhuzamos ellenállással az impedanciaegyengetés végett. Ugyebár ilyesmit nem csinálunk, mert mélysugárzó hangszórót a mélyhangok végett használunk, és a párhuzamos ellenállás éppen a mélyeit söntöli ki legjobban a hangszórónak az alsó rezonanciája környékén irdatlanul megemelkedő impedanciájának az irdatlan kisöntölése miatt. Azért elbeszélgettem róla egy-két magyar hangdobozgyártóval is, és persze megerősítettek benne, hogy nem véletlenül nem szokták a mélysugárzó impedanciáját egyengetni, mert hát elvesznének a mélyei - ugyanis az erősítő teljesítménynövekedési kompenzáló hatása "elenyésző" ehhez a söntölési hatáshoz képest (természetesen a tapasztalatszerzés végett azért ki is próbáltam). Az aktualitását a téma éppen ittlétén kívül az adja az eszmefuttatásnak, hogy nem olyan rég, Tigris hangdobozának átalakításakor, amikor az L-pad két ágának a hatásairól értekeztem neki, ő is kérdezte, hogy mi lenne, ha a mélysugárzói impedanciáját is egyengetnők, hadd élvezkedjen az erősítő. Hát ilyet ugye nem teszünk, mivel nem akar az állódobozából minidoboz hangkarakterűt varázsolni, kisöntölvén belőle a mélyeket. Középsugárzónál ellenben nem ördögtől való, ugyanis az impedanciaegyengetés mellett még segíti a szűrés meredekségét is, fent is, lent is.

    Szerk.: Lancerboy, feléd tehát estefelé értekezem, ma hifizek.

    [ Szerkesztve ]

  • denesdr

    addikt

    válasz alphamooncam #12323 üzenetére

    Én még nem hallottam azt a dobozt szólni, de aki hallotta és/vagy megépítette, az azt mondja, hogy tényleg nagyon jó, mint ahogy a megalkotója is így beszél róla. Amolyan statement doboznak szánta, ezért is a neve.
    Nem nehéz olyan paramétereket találni róla ami kiemeli a tömegből, például a világ egyik legjobb 18" mélysugárzóját kapta, meghallgatás és mérések alapján választott csúcsminőségű 10" középsugárzót, az egyik legjobb 1" kompressziós drivert Titanium-nitride bevonatú membránnal (ami még a berylliumnál is keményebb anyag), az egyik legjobb konstans direktivitású hornnal, plusz egy szupertweetert. Szerintem ez messze nem átlagos eleve, de persze ez még nem garantálja a jó hangot, kell a megfelelő váltás is hozzá, amiben szerintem T. G. elég jónak számít.
    Ez egy drága hangsugárzó, drága hangszórókkal, drága váltóval, a legismertebb és legtermékenyebb DIY hangsugárzóépítőtől, szóval feltételezem nem akarta volna lerontani a végeredményt egy olyan dobozzal ami nem megfelelő.

    Amúgy az állóhullám kialakulásának nem feltétele a párhuzamos fal, elég a reflektív felület(ek).

    [ Szerkesztve ]

  • #03969024

    törölt tag

    válasz denesdr #12328 üzenetére

    A merevítés változott a doboz 3 generációjánál. A 2. kapott a mély mögött egy függőlegest, a 3. verzióban inkább egy vízszintest a sugárzó tengelye alatt kicsivel...

  • alphamooncam

    őstag

    válasz denesdr #12328 üzenetére

    "Amúgy az állóhullám kialakulásának nem feltétele a párhuzamos fal, elég a reflektív felület(ek)."

    Ezzel nem értek egyet!

    Kérlek igazold a kijelentésed, mert ez így önmagában ellentmond a lentebb írtaknak az alábbi okfejtés szerint!

    Szükséges a párhuzamos fal, mégpedig azért, mert egy falról visszapattanó hullám nem alkalmas gerjedés, interferencia létrehozására.

    Akkor beszélhetünk interferenciáról, gerjedésről és ezáltal állóhullámról, ha folyamatosan fent áll a gerjesztés, tehát minimum két falnak kell speciálisan, párhuzamos helyzetben lennie ahhoz, hogy a gerjesztés megtörténhessen.

    A cikk megállapítja, hogy " A rezonancia a kapott rezgések amplitúdójának drámai növekedésével azonosítható."

    Ahhoz hogy a levegő rezonálni kezdjen, nem elegendő egy visszapattanás, egy fal, ahhoz sorozatos és speciális visszaverődések szükségesek, hogy ne csökkenhessen természetes úton az energiája a hullámnak.

    Tulajdonképpen ettől, a hosszan fennmaradó, természetestől eltérően lassan csökkenő energiaszint miatt nevezzük ezt a jelenséget rezonanciának, tehát szükséges a párhuzamos fal gázokban, folyadékokban az állóhullám kialakulásához.

    Azt nem vitatom, hogy kettőnél több fal is képes lehet rezonanciát létrehozni a levegőben, de annak már hatványozottan kisebb az esélye, hogy pont olyan szögben és távolságban legyenek egymásól a falak, hogy a rezonancia kialakuljon.

    Azért beszélek mindíg párhuzamos falakról, mert annyira elhanyagolható az esélye a kettőnél több falas rezonancia kialakulásának, hogy arról már nem is érdemes beszélni, persze csak szerintem.

    Ha esetleg lenne mégis valakinek ilyen többfalas rendszerben levegőben kialakult rezonancia, állóhullámmal kapcsolatban valamilyen tanulmánya amit elolvashatnék, szívesen megtenném. :R

    Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.

  • denesdr

    addikt

    válasz alphamooncam #12330 üzenetére

    Nyilván nem kell velem, meg a linkelt oldal írójával sem egyet értened, attól ez még így van. Ajánlom neked is figyelmedbe a szintén linkelt állóhullám kalkulátort, ott ha sikerül olyan értékeket megadnod, akkor láthatod, hogyan tud összerezonálni 3 fal.

  • alphamooncam

    őstag

    válasz denesdr #12331 üzenetére

    Sajnos nincs igazad, és tévesen is értelmezed a cikket.

    Ajánlom figyelmedbe az alábbi négy helyiség mód kalkulátort, amelyekre évek óta hívom fel a figyelmet ezen a fórumon.

    [link] [link] [link] [link]

    Kérlek vedd észre, hogy valamennyi párhuzamos falak közt zárt térre vonatkozó számításokkal operál.

    Nem létezik olyan - legalábbis nem találkoztam olyan számítással, ami három, vagy több falas rezonanciával számol, így az általad linkelt program sem.

    Ja és kérlek ne dobd vissza a labdát, adj meg olyan paramétereket az igazad bizonyítására, amivel az általad linkelt kalkulátor számol, kettőnél több fal vesz benne részt, és amik nem párhuzamosak.
    ;) :P

    Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.

  • denesdr

    addikt

    válasz alphamooncam #12332 üzenetére

    Azért nem találsz nem párhuzamos falakhoz számításokat, mert a párhuzamtalan jelleg nagyon megnehezíti a kimenetel megjóslását. Egy kis olvasnivaló a témában, végigolvasva talán tisztább lesz annak, akit érdekel dolog és nem csak a párhuzamos falakat mantrázza: [link]

    [ Szerkesztve ]

  • denesdr

    addikt

    válasz #71562240 #12327 üzenetére

    Na pont hangra való nagyobb hatása miatt próbáltam megúszni a soros ellenállást. Amikor először beiktattam szinte sokkolt a hatása (és nem jó értelemben), hiába volt ugyanolyan az átvitel mint előtte (DSP-vel kompenzáltam). Csakhát nem jött össze, aktívnál valami más is kell a jelútba még, hogy működjön a szimpla párhuzamos ellenállással való szintezés, úgyhogy maradt az L-pad.

    Jelenleg Jantzen Superes ellenállásokat használok, kicsit magasbahúzónak, enyhén sziszegősnek és valamelyest kompresszáltnak hallom a hangját az ellenállás nélküli felálláshoz képest, de már kezdem megszokni egyébként és összességében végülis tetszik a hang.

    Egy Jantzen Supereshez képest szubjektíven miben más a Duelund, ha lehet ilyet kérdezni?
    Persze nyilván az a legjobb , ha maga tapasztalja meg az ember.

  • #03969024

    törölt tag

    Nekem meg közben azt hiszem, leesett a tantusz. Én folyton a "nempárhuzamos" dobozfalakon agyalok, maci pedig a "süketszobásítást" szajkózza. Megnéztem néhány képet a süketszobákról, s bizony nem kívülről kell megszabadulni a paralel falaktól, hanem belül! Ezért emlegeti folyton a félgömb meg háromszög keresztmetszetű léceket! Ha két párhuzamos fal közül csupán az egyiket kirakom ilyen lécekkel, akkor nem lesznek párhuzamos FELÜLETEK, legfeljebb VONALAK.

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz denesdr #12334 üzenetére

    Aktívban miért használsz passzív elemet csillapításra ?

    Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

  • denesdr

    addikt

    válasz #03969024 #12329 üzenetére

    Igen láttam. Ezeknek a változtatásoknak szerintem az lehet az oka, hogy az első verzióban szimplán túl nagy felület maradt merevítés nélkül.

  • denesdr

    addikt

    válasz Dißnäëß #12336 üzenetére

    Mert a 109dB érzékenységű magassugárzó közvetlenül a végfokra kötve zajt hallat a hallgatói pozícióban is, még a szupercsendes Hypexekkel is. Igazából nem vészes, meg zene közben ez nem nagyon észlelhető, de számok között, vagy he épp nem szól semmi akkor észre lehet venni.

    [ Szerkesztve ]

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz denesdr #12338 üzenetére

    Aaaa oké, azt hittem, ez Hypex-el még belefér. Akkor itt határeset.. na ja. 109dB az annyi, amennyi. Tiszta sor.

    Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

  • denesdr

    addikt

    válasz Dißnäëß #12339 üzenetére

    Úgy tűnik, hogy idővel vagy kezdem megszokni vagy bejáródtak már az ellenállások, ki melyikben hisz. :DD

  • denesdr

    addikt

    válasz #03969024 #12335 üzenetére

    Igen, de a nempárhuzamos falak csak megváltoztatják valamennyire az állóhullámok eloszlást, meg nem szüntetik azokat. A lényeg, hogy legyen a dobozban csillapítóanyag és a különböző dobozfalak méretei lehetőleg ne legyenek egyenlőek vagy egymás egész számú többszörösei. Persze lehet párhuzamtalanítani is, ha valakinek az tetszik. :R

    [ Szerkesztve ]

  • #03969024

    törölt tag

    válasz Dißnäëß #12314 üzenetére

    Te aztán szép csendben igencsak belecsaptál a lecsóba!
    Asztalos gondolom elsőre kiakadt ennyi spéci meló hallatán...

    denesdr Az előlap méretei viszonylag adottak, a lehető legkeskenyebb, a magasság sem visel el sok variációt, a mélysége pedig igazodik a térfogathoz. A belső méretek 970x200x580, az utóbbi még képlékeny, kérdés, mennyi léc kerül még bele...

    [ Szerkesztve ]

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz denesdr #12340 üzenetére

    :K Ami engem illet, előbbiben - egyelőre. Pszichésen-tudatommal nyitott vagyok dolgokra, gyakorló "ezotérikus" vagyok :D , de hifiben, elektronikában nekem ezek túl erős dolgok, hogy bejáratódik. Van, aminél igen, mechanikus alkatrészeknél, csőnél elhiszek dolgokat, ellenállásnál kevésbé, vagy ha hiszem is, annak hallható nagyságát, mértékét, egészhez viszonyított arányát szoktam megkérdőjelezni. Inkább fogom magamra, hogy "megszoktam". :K Saját csövit is megépítettem precíziós fémréteg ellenállásokkal végig, pazar jó kellemes, pedig van annyi egyéb egzotikum, mint állat. De azt látom, ami mindig megy, hogy hullámzik a divat is: tegnap szar volt a szénréteg, ma jó a szénréteg, holnap közepes megint, ma a fémréteg nem hígend, de a NOS szén az igazi, holnap meg arról olvasok, hogy über hígend cuccot épített egy gyártó és büszkén írja, hogy fémrétegekkel dolgozik, wááááh.... :W ezt a játékot a hittel és ezekkel a kütyükkel meghagyom másnak, ilyen szempontból kicsit ASR-es vagyok, amiért sokan nem szerethetnek, de ez meg nem törekvés részemről, úgyhogy én kösz, így megvagyok a kis fémrétegekkel. (Csak például hozva őket). :D

    Nincsenek nagy igényeim, egy marék Duelund és egy januári Arrubai kirándulás közül egyértelműen Arruba győz :D Egyszerűen sajnálnám "hülyeségre" elszórni a pénzt, meg elkezdeni kísérletezgetni velük, ebben a stádiumban. Aki ott tart, természetesen teheti, lehet majd elkap engem is a forgószél egyszer, most, ma, még nem. :N

    Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

  • denesdr

    addikt

    válasz Dißnäëß #12343 üzenetére

    Én sem igazán hiszek vagyis eddig nem tapasztaltam bejáródást elektronikában.
    Arru... micsoda, azmiaz?

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz #03969024 #12342 üzenetére

    Van aki felnevetett, hogy "az igen".. Mindegyik kiakadt csendesen magában, végül mindtől elhoztam a terveket, volt akinél a hangszórók is ott voltak, hogy pontosan mérjen-süllyesszen peremet, stb, ne csak vak rajz mentén, szóval precíziós melót vártam volna el egy gyakorlott műhelyszakitól, de ők inkább konyhákat szerelnek, nincsenek a "pepecsre" beállva.

    Én fogom totál s.k. megmunkálni-összerakni a ládákat, dobozokat. A minap kaptam nagyon hasznos tippeket rétegelt lemez hajlításra is, még a kis nüansznyi "figyelj oda arra, hogy"-ra is felhívták a figyelmem, nagyon hálás vagyok ezeknek a tanácsoknak. Felcsillant a szemem, hogy ja jó, ez menni fog, értem, tudom, szerszámom - immár - van hozzá, akkor csinálom én inkább. Sokan segítenek innen-onnan a netről + youtube, ezekből a teljes tudás mint a puzzle kis darabjai, épül össze lassan. Tapasztalat egy igazi asztaloshoz képest kevés, pár mdf lap összeragasztását nem nevezném annak, de azért lesznek a próbadarabok, meg a sok "hulló" ahogy mondani szokták :D hogy hibázhassak.

    Próbálom még a nagy hőség előtt, így tavasszal abszolválni.

    Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

  • denesdr

    addikt

    válasz #03969024 #12342 üzenetére

    Nem tűnnek problémásnak ezek az arányok:, 50Hz tresholddal 800Hz fölött van némi közelítés, azt meg simán megfogja a csillapítóanyag, valamelyest hátrány, hogy az elsőrendű váltás miatt 800Hz körül még vígan szólni fog a mélyhangszóró, aminek a dobozát nézzük: [link]

    [ Szerkesztve ]

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz denesdr #12344 üzenetére

    Gugli -> képek.
    Mennénk januárban, úgyhogy fogni akarom a pénzt kicsit, életem első igazi ilyen nagy útja lenne, de erre be kell tárazni. Magyarul hifire kevesebb. A mostani "cheapo"-t befejezem, a nagyot el sem kezdem emiatt idén.

    Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz denesdr #12348 üzenetére

    Neeem, én szívesen ontom minden vérem hifiért, de pár decit kér az asszony is, meg a lelkem gyerekkor óta fehér homokról álmodó darabja, meg kell húzni a vonalat sajna. Nem a legyek hordják össze.. :D

    Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

  • liszi70

    nagyúr

    válasz Dißnäëß #12345 üzenetére

    "precíziós melót vártam volna el egy gyakorlott műhelyszakitól, de ők inkább konyhákat szerelnek, nincsenek a "pepecsre" beállva"

    Általában nem a pepeccsel van baj, hanem a pepecsért járó reális fizetséggel. Ha elkérné tőled a sokórai "pepecselésért" ugyanazt az óradíjat, amit a konyhaszerelésért kap, a végén kidülledne a szemed a számlán, az biztos. :D Jól döntöttél, hogy inkább magad próbálkozol vele. Így egyrészt tanulsz, másrészt elvileg olcsóbban kijöhetsz (ha nem b@szol el túl sok mindent :D), és főleg a saját munkád öröme is benne lesz. (Ami persze egy idő után átalakulhat kellemetlen sajátgányolás-érzéssé, ami egyenes út a használtpiacra. :D )

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák