-
Fototrend
AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
Megnyitott a Retro beárazás topik!
Új hozzászólás Aktív témák
-
-
gban
veterán
Hozzám került pár régi cucc, a legnagyobbat a Riva 128 chipjénél néztem, az nvidia is ott van rajta, de az első (és nagyobb is) az az ST logoja. Ők gyártották simán, vagy az ő márkájuk, leányvállalatuk volt az nvidia?
Ami még érdekesség volt nekem, emlékeim szerint paritás-bitről van szó, de igen halványak már az emlékek: jött pár SD méretű EDO RAM is, van 16 meg 64 megás is ahogy nézem, de a lényeg, hogy a 16 megásból kétféle van, 2x72-es feliratú, meg 2x64-es.
Jött még PCI 50 tűs SCSI kártya 2 db, ezek annyira még nem retrok, meg 56k ISA modemek, ISA ALS120-ak, sima EDO és FP ramok, cache modulok, PCI S3 Virge meg Trio64, ISA Trident kártya, chipen garmatricával, még nem vakartam le mert elvész a gar
így nem tudom milyen, stb.
Jött még egy érdekes darab, egy dual S370 lap, Asus CUR DSL, érdekes a chipsetje.
Intézkedtem a teszt miatt, havernak van 2 egyforma 933-as P3-a, meg van S370-es terminátora is az egy procis üzemhez. Kíváncsi vagyok megy-e a lap.
Ha valaki fantáziáját megmozgatta valami, szívesen állok rendelkezésére. -
#14095
#95904256
törölt tag
sladka_pani
#14094
#95904256
törölt tag
válasz
sladka_pani
#14094
üzenetére
Most sem válnék meg tőle fillérekért...
-
DBob
őstag
válasz
frescho
#14091
üzenetére
Én még nem láttam olyan nagyfrekvenciás jelerősítőt, ami a tápot magából a koax vezetékből veszi fel. Igaz, itthon sose volt kábeltv, csak földi analóg, most meg IPTV.
...
Közben utána érdeklődtem, ténylegesen van koaxra ráültetett egyen szint, de ez még a végpont előtt felhasználásra kerül, és felül áteresztő szűrőn megy tovább a végpont felé.Ami ráz, az a föld potenciálkülönbsége a végpont, és a központ közt. Mikor hátul nyúlkál az ember a TV-nél, tapogatva próbálja bedugni az antenna kábelt, megfogja a TV csatlakozójának GND részét, megfogja az antenna csatlakozójának GND részét -> csíp, ráz.
Sajnos ez a fajta potenciálkülönbség egy rendszerben több gondot is okozhat, célszerű leválasztani a GND-t is. Ennek legegyszerűbb módja egy kondenzátoron át történő galvanikus leválasztás....vagy hagyni már a "kebeltévét", és áttérni modernebb megoldásokra
-
#14092
#95904256
törölt tag
sladka_pani
#14085
#95904256
törölt tag
válasz
sladka_pani
#14085
üzenetére
-
#14091
frescho
addikt
telescreener
#14090
válasz
telescreener
#14090
üzenetére
DDR3 a leegett gep helyett vettem egy kis ITX csodat, itthonra jo lesz felkialtassal. Most kaptam masik RAM-ot, hogy leteszteljem nem-e a lap kukas.
VGA-t nem neztem, meg nincs hozza procim.
DBob: Bevallom nem gondoltam ra, hogy azt is vedeni kellene. Azok azert raznak, mert arrol taplaljak a jelerositoket.
-
Igaen, arrol beszelunk. Debian alapu hommed NAS, anno domini meg nem lehetett elore gyartott dobozos cuccokat venni. Volt benne TV kartya mythTV-vel. Az utod meg RAM hibas. Azt hiszem a heten nem nyulok egyetlen eles gephez sem...
DarthSun:
Keresed parancs.
A visszaalakítási folyamat tulajdonképpen az analóg-digitális átalakítás megfordítása. Először a PCM jelből D/A átalakító segítségével ismét impulzusamplitúdó-modulált (PAM) jelet kell előállítani. Ezután a PAM impulzusok szélességét mintavevő és -tartó áramkörrel megnövelik, kiküszöbölve egyúttal a D/A átalakítás miatt keletkező zavarokat is. Végül pedig a PAM impulzusokból integrálással állítják vissza az eredeti analóg hangfrekvenciás jelet. Az integrálás aluláteresztő szűrővel történik.
A D/A atalakitas tobb modon is tortenhet, ebbol harmat emelnek ki:
- Az elso, amikor szimplan egy n tagu (CD 16 mert 16 bites) R-2R letrara vezetik ra. Itt aprocska bibi, hogy a egyes ellenallasok pontossaga nagyon kritikus, raadasul a homerseklet egyuttfutas (elenallas valtozasa a homerseklet fuggvenyeben) is lenyeges. Szimplan nem egyszeru ilyet gyartani, jo ha 14-15 bitet tud valojaban a DA stabilan visszaadni. Itt a tarto aramkor egyszeru, mert a kovetkezo ertekig kiadjuk az adott feszultseget es kesz. Tovabbi hibalehetoseg, ha az egyes bitek nem egyszerre valtanak, erre megoldas, ha a DA kimenetet nemitjak, atallitjak a biteket es ujra engedelyezik a kimentetet.
- A masodik esetben sima impulzus szelesseg modulalt jelet hasznalnak. Az adott mintaveteli idotartamot (pl. 1/44100 masodperc 44.1kHz-es mintavetelnel) tovabb osztjak. 8 bitnel 256 reszre t=1/(44100*256). Igy a legkisebb erteknel vegig nulla marad, meg a legnagyobbnal 128*t ideig megy egyesbe a kimenet. Megvalositasanak legnagyobb elonye, hogy idot jobban tudunk digit aramkorokkel kezelni es nincsa az elozo modszer ellenallasi hibaja. A sokkal kisebb idoegyseg miatt viszont gyorsabb atkapcsolasra van szukseg, kulonben a fel es lefutasi ido torzitast okoz.
- A harmadik a masodik modifikacioja. Nem egybefuggo PWM jel van, hanem a mintakat sarokpontokkent hasznalva kiszamitjak, hogy a jel alak hogyan valtozik. Ez persze nem az eredeti jelalak lesz, de sokkal kozelebb van hozza, mint a "teglalapokbol" kirakott elozo ket verzio. Ahol a tarto aramkor kimeneti feszultsege az adott erteknel nagyobb lenne, hozzadnak egyet. Ahol kisebb, ott levonnak. Soka apro lepcsovel kovetik 1 biten a szamitott jelalakot. Az alulatereszto szuro kimeneten az ugrasok es a kozelites csipkezese eltunik, csak az eredeti jel marad vissza. Persze ehhez DSP, meg gyorsabb DA kell, de a minosege is jobb lehet, tobbek kozott azert, mert kisebb feszultsegugrasokat kell eliminalni.
Az integralo tag elvileg egy RC tag is lehetne. Ilyenkor a kimeneten eleg nagy a hallhato tartomanyt meghalado zaj is van a kimeneten, ami terheli az erositoket es a csipogot is. Erdemes egy normalis alulatereszto szurovel levagni a 20kHz folotti tartomanyt.
A hallgatasi lancban a DA-t erdemes a vegerosito ele helyezni kozvetlenul (esetleg szukseg eseten eloerosito/kevero lehet kozottuk) es arrol gondoskodni, hogy minden digitalis mahinacio az elotte tortenjen meg. DA utan az erositoben mahinalas (DSP) ujabb AD-DA-val es minosegromlassal jar. Ha olcsobb rendszert hasznalunk, akkor ilyenkor etessuk az erositot digitalis jellel, mert legalabb egy folosleges atalakitast meguszhatunk.
-
DBob
őstag
válasz
frescho
#14079
üzenetére
Hát, ha a panel alatt a vasbeton, 1x emeletes "Kádár-lakópark"okat értjük, akkor ott nem indukálódik át a hálózatba nagyon semmi villámcsapás esetén. Közvetlen kontakt esetén a villámvédő vezető leviszi a delejt, de a földelt vasbeton szerkezet, ami minden falban megtalálható, többszörös Faraday-kalitka elvén levezet mindent.
Amit mondasz, hogy TV felől jött...nos lehet, de a NAS rá van kötve valahogy?
-
-
DBob
őstag
válasz
frescho
#14077
üzenetére
Ezek a villámcsapás okozta károk furcsa dolgok.
Próbál védekezni minden téren, de a bajban gyakorlatilag jobbára minden csődöt mond. Az ethernet felől se nagyon jöhetett a delej, lévén mind a két végén ott a leválasztó / illesztő trafó az ethernet kábelen.
Leginkább a másodlagos hatások érvényesülnek ilyenkor, az-az átindukálódik egyik vezetőből a másikba. Jelen esetben akár a villámvédő földelőből / hálózati kábelből az alaplapba. Ez ugyebár normál áramsűrűség mellett nem természetes jelenség, de egy villámcsapás esetében már bizony előfordulhat. Ez ellen pedig semmi nem véd. Emiatt én gyakorlatilag az összes boltban kapható, és a user által házilagosan beüzemelhető villám / túlfeszültségvédelmet parasztvakításnak tartom.
Az, ami érne valamit, nagyon drága kiépíteni, sok munkával jár egy meglévő ház esetén, és mivel 5-10-20 évente egyszer lenne rá szükség, nem megtérülő befektetés sajnos.
Panel egyik "előnye", "védve" vannak ez ellen.
-
válasz
Oliverda
#14075
üzenetére
Akosf talalt az ebayen 570-est a multkor: link
Az idohiany ismeros. Nekem is a leheto legrosszabb pillanatban halt meg a mindenes szerver/NAS gepem, hala egy villamcsapasnak, pedig meg vedlem is volt elotte. Arra tippelek a net felol jott neki a delej, de az anyagi kar jelentos
-
#95904256
törölt tag
Sziasztok!
Van két Epox EP-MVP3G5 és két Abit SG-72 alaplapom.
Egy-egy darabtól megválnék, ha valakit érdekel. Eladnám vagy elcserélném őket.
Az EP-MVP3G5-höz egy AMD K6-III+/550-est is tudok adni, mert abból is kettő van.Amit érdemes a lapokról tudni:
Az Epox EP-MVP3G5 a leggyorsabb socket7-es lap ( 2MB alaplapi cache ).
Az Abit SG-72 pedig a leggyorsabb, unvierzális AGP csatolóval szerelt lap ( minden AGP csatolós kártyához jó ). Socket478-as 3,4GHz-es Pentium EE procival is megy. -
-
-
laci1128
tag
válasz
zoltanz
#14044
üzenetére
Szerintem ez nem túlzottan meglepő, hiszen a 6600 GT a SM3.0 szabványt is támogatja, míg a 9600 XT csupán csak a SM2.0-át, meg azért a 6600 GT (gondolom, hogy a SM3.0-ás kód is értelmesen fusson rajta, meg hogy gyorsabb legyen a megfelelő ATI kártyáknál) több árnyékolót is tartalmaz a Radeonnál.
Az előbbi miatt lehet az, hogy 9600 XT esetén elmosódottak textúrák, csúnyák színek játék alatt, az utóbbi miatt pedig gyorsabban is kellene futnia az NV kártya használata esetén az UT-nak.
Nekem kis procival (A64 2800+) a Radeonnal nagyon lassan is futott az UT3. Az NV slágerkártyája viszont sajna kimaradt az életemből. 
Viszont most, hogy ez felmerült, majd kipróbálom a 9800 Pro-val, hogy hogyan fut, kíváncsivá váltam (sajnos SM2.0-nek hála ronda lesz, de a sebesség érdekel). -
#14066
sladka_pani
senior tag
Penyus
#14059
-
válasz
zoltanz
#14064
üzenetére
Nem, az elv teljesen mas.
Az analognal nincs hibajavitas. Legkissebb hibat is rogton hallod. serceg, pattog. Nagy hibanal ugrik, de olyan nincs, hogy ne legyen hallhato.
A digitalisnal amig az atvitelben a karcok okozta hibak (maskent a jelatvitel zaja altal okozott bithiba) nem haladja meg a CRC + interleave semmit nem veszel eszre. A kimeneten megjeleno alapjel ugyanaz marad. Nincs torzulas. Az, hogy a kimeneten megjeleno bitfolyamnal megprobalunk valamit kezdeni tulsagosan nagy hibanal az a digitalis aramkort fejleszto mernok egyeni dontese. De ha nem a nemitas mellett teszik le a voksot, akkor itt digitalisan megy a rekonstrukcio egy DSP segitsegevel.
-
válasz
zoltanz
#14061
üzenetére
Pont ezaz, hogy analognal nincs kerekites, kvantalas es diszkret ertek. Amit leirsz az nagyon jo pelda a digitalis mellett:
Mi van az LP-nel, ha van egy fel milimeteres karc vagy por?
Mi van, ha ugyanez a karc vagy pora CD-n van?Oliverda: Berendeltel egyet amit a multkor linkeltek a tobbiek? Minden tiszteletem a tied
-
válasz
zoltanz
#14058
üzenetére
Butasag. Az analognal ha zaj van, akkor a zajt kapod meg, a sistergest. itt a rendszer megprobalja ezt javitani es eleg jol megy neki.
It is szamokkal dolgoznak. A CRC hibajavitasnal mar binaris jelfolyamod van. Ha a CRC kudarcotvall, akkor az elozo es kovetkezo mintakat memoriabol (binaris) olvassak ki es vegeznek rajta szamitasokat. Erted, szamokrol van szo, diszkret ertekekrol.
-
zoltanz
nagyúr
válasz
frescho
#14054
üzenetére
Persze, nem érted miről prédikálok.
Én az elvről beszélek semmi 0, 1 -esek, elektromos impulzusok stb. Arról van szó, hogy az audio CD kiolvaási módja jobban hasonlít az analóg rendeszerekhez. Ezért neveztem én jogosan félanalógnak ezt, digitális rendeszerekben nem dolgoznak kamu adatokkal, csak diszkrét egész számokkal. -
-
zoltanz
nagyúr
válasz
frescho
#14051
üzenetére
A legegyszerûbb esetben az elõzõ kódszót használják fel a hiányzó információ pótlására. Ezt az eljárást a “previous word hold” (elõzõ szó tartása) eljárásnak nevezik. Amennyiben az elõzõ adatszó is hibás, interpolációs eljárással - összekapcsolva az interleaving eljárással - nagyobb adatkiesés is kompenzálható.
Tegát kamu adatokat használnak fel, mert valószínű az előző adat nem ua lesz, sőt az átlagolás sem szent, hogy hasonlítani fog az eredeti hangra.
-
válasz
zoltanz
#14050
üzenetére
A HDD azert nem szur be, mert nincs benne milimeteres karc. KB. ekkora hibat kepes a CD korrigalni ugy, hogy az eredeti jeletvisszaalitja.
0-ak es 1-ek vannak az eldetektalast kovetoen. Raadasul amirol beszelsz az a lancban meg hatrebb van, mert mar a CRC-rol van szo. Az elozo es kovetkezo PCM digitalis ertekbol probal szamitani valamit, de a nemitas sokkal jellemzobb megoldas. Itt mi analog???
-
zoltanz
nagyúr
válasz
frescho
#14048
üzenetére
"Ha tulsagosan nagy a hiba, akkor a kodolas es intreleaving sem segit visszaallitani az eredeti PCM-et. Ket eset lehetseges:
- APCM-et nem tudjuk visszanyerni, de szinkronban tudjuk tartani a lejatszast es a fejet a csigavonallal. Ilyenkor a lejatszo ket dolgot tehet vagy az adott reszt kinemitja vagy megprobal valami kamu interpolaciot beszurni a serult reszbe, hogy ne vegyuk eszre a hibat."
Te írtad kamu interpolációt szúr be.
HDD nem tesz ilyeneket pl, persze most hibátlan lemezről beszélgetünk. -
gban
veterán
válasz
Penyus
#14045
üzenetére
Csúcs cucc.
Nekem a gyerek gépében egy olyan erősítős hangszóró van egy nem is tudom milyen márkás gépből, hogy rá kell dugni a molexre, onnan kap áramot, meg be a hangkártyába, hangszórót rögzítettem a ház előlapjához, és nem kell plusz hangszóró, ami bekapcsolva marad, nem kell kapcsolgatni, stb. -
-
-
válasz
zoltanz
#14039
üzenetére
Ez jol lathato, mert 24 word megy be a C1 hibajavito algoritmusba es 32 jon ki a C2 utan. Azt hiszem most jon az a resz, amiben nem ertunk egyet. konyhanyelvu lesz, mert ezt mar magam irom kutfobol.
A lemezre az adatot egy szep spiralban egettuk fel, amit vissza kellene olvasni. Az olvasast egy lezersugarral vegezzuk. Az olvasasnal ket igazi problema van:
- A spiralon kell tartani a fejet, ami folyamatos mozgatast igenyel
- A leolvasott jelet vissza kell alakitaniEloszor tehat megfeleloen kell pozicionalni a fejet es kovetni a spiralt. A spiral kb 0.5 mikron szeles es 1.6mikronnyira van a kovetkezo kortol. (1mikron= 1/1000000 m)
Felporgetjuk a lemezt egy motorral, ami 220 es 500-as fodulatszam kozott fokozat mentesen szabalyozhato. A fordulatszamot a rekonstrualt orajelbol tudjuk eloallitani, igy olyan utemben olvassuk a lemezt, mint amilyenben azt visszaalakitja a DA.
A fejmozgato mechanizmus durvan rapozicionalja a fejet a megfelelo helyre, majd a finom szervo pontositja azt. Ezt a lencse rendszer mozgatasaval vegzi. Ez utobbi a legfontosabb szerintem az egesz cuccban. Az egyesz all minimum egy ado lezerdiodabol, aminek a fenyet a lemezre fokuszaljak. A lemezrol visszaverodo feny az erzekelobe jut. Az erzekelo minimum ket diodabol (plusz optika) all. A ket fotodioda a lemez sugaran helyezkednek el egymas mellett. Tehat ha pontosan a spiralon mozog a fej, akkor a ket erzekelobe azonos mennyisegu feny verodik vissza. Ha a fej elkezd leterni a spiralrol, akkor amelyik iranyban elter tole a visszaverodo feny mennyisege csokken. A ket erzekelo kozotti kulonbseget erzekelve szepen vissza lehet pozicionalni kozepre a fejet. A valosagban a fej a spiralon tantorog, mint mikor Jozsi komuves a bekotouton hazafele a felezovonalon probal tekerni a 7 feles utan.
Tehat a fejet mar sikerult a szervoval a spiralon tartani. Ha a ket dioda jelet osszeadjuk, akkor a jel erossege allando. Mar csak az a dolgunk, hogy a fenyero valtozasokat visszalakitsuk egyesek es nullak sorozatava. Elso korben a jelet nagyjabol allando ertekre hozzuk egy valtoztathato nagysagu erositovel (ezt altalaban kihagyjak a leirasok) es szepen detektaljuk az eleket mondjuk egy schmidt triggerrel. Ez leegyszerusitve max 1V-os jelnel azt jelenti, hogyha 0V-rol 1V-ra vagy 1V-rol 0V-ra, akkor ott el van. (Schmidt triggernek ugye hiszterezise van, ami segit elnyomni a jelre rakodott zajt, nem ugral oda vissza, ha 0.5V korul jarkal a jel, hanem szukseg van egy bizonyos nagysagu valtozasra.) Az elek jelentik ugye az 1-et, ahol nincs el, de a rekonstrualt orajel szerint lehetne a 0-at.
Innen mar viszonylag sima az ut. A bitfolyambol a keretek megkeresesevel elkezdjuk visszafejteni az eredeti PCM jelet. Lekapjuk a vezerlo reszt, ha kell azok segitsegevel a megfelelo helyre (perc:masodperc) pozicionalunk. Ugyanugy ezek felelnek azert is, hogy rekonstrualjuk az orajelet. Az orajelet a lejatszo referenciajahoz szinkronizaljuk a motor vezerlesevel. Lekapjuk rola a kodolast es ainterleavinget es maris megvan az eredeti analog multiplexelt jel, ami demultiplexalas utan mehet a DA-ra.
Ha tulsagosan nagy a hiba, akkor a kodolas es intreleaving sem segit visszaallitani az eredeti PCM-et. Ket eset lehetseges:
- APCM-et nem tudjuk visszanyerni, de szinkronban tudjuk tartani a lejatszast es a fejet a csigavonallal. Ilyenkor a lejatszo ket dolgot tehet vagy az adott reszt kinemitja vagy megprobal valami kamu interpolaciot beszurni a serult reszbe, hogy ne vegyuk eszre a hibat.
- Tul nagy a karc vagy mas serules es elkezd ugralni a lemez, megall a lejatszo...
A vezerlest altalaban egy szep szazlabu IC vezerli. Nemelyiknek van olyan laba, amin a hibajavitast jelzi vissza. Egy meghajtoval ra lehet csatlakoztatni egy led-et es ha surun villog, akkor az adott lemezrol masolatot kesziteni. Az is erdekes, hogyha fekete filccel bekened a lemez szelet, akkor a javitas kevesbe dolgozik. A lezer par szazaleka valoszinuleg onnan reflektalodik es az eleg nagy kesleltetessel visszaerkezo jel valoszinuleg nem izlik a szervonak.
Velemeny?
-
válasz
zoltanz
#14036
üzenetére
Nyugi, jon az is aprankent
A jel mar digitalis, mar csak tarolni kellene valahogy. A CD-n 44.1kHz-es mintavetelezesu 16 bites sztereo hangot tarolunk. A zenen felul plusz informacio is van a lemezen, tobbek kozott hibajavitasra, orajelregeneraciora, egyeb informacios es vezerlo jelekre van szukseg. mindent nem fogok erinteni, mert akkor 6 oldal lenne
Elso lepeskent NRZ jelet alkotunk, amiben a ket csatorna jele (16 bit jobb, 16 bit bal, 16 bit jobbb ...) felvaltva szerepel.
A masodik az, hogy hibajavito kodolast adunk hozza:
Egyetlen adatblokk a jobb és a bal hangcsatorna 6-6 mintavételi értékéből képzett 12 db 16 bites adatszót tartalmaz. A 12 db 16 bites kódszót ezután 24 db 8 bites kódszóvá alakítják át. A 8 bites kódszavakat szimbólumnak nevezik. Az ily módon átszervezett adatfolyam képezi az ún. C2 kódoló bemenőjelét. A C2 kódolónak az a feladata, hogy minden egyes 24 szimbólumból álló blokkot négy ún. Q szimbólumnak nevezett paritáskódszóval egészítsen ki. A C2 kódoló kimenetén ennek megfelelően 28 szimbólumból álló kódszavak jelennek meg.
A C2 kódolóval előállított 28 szimbólum sorrendjét ezután összekeverik (interleaving). Ennek az az értelme, hogy az adatok ne a keletkezésük sorrendjében kerüljenek az átviteli csatornára, hanem időben is és térben is összekeverve. Ily módon az átvitel során fellépő zavarok következtében meghibásodó adatblokkok rekonstruálhatók.
Az interleaving eljárásnak alávetett 28 szimbólumból álló blokkok ezután a C1 kódolóra kerülnek. Itt az egyes adatblokkokat további 4 paritásszimbólummal, az ún. P szimbólumokkal egészítik ki. A C1 kódoló kimenetén tehát már 32 szimbólumból álló adatblokkok jelennek meg.
A harmadik lepesben kontrolljeleket adunk hozza.
Az ellenőrző jel olyan 8 bites szimbólum, amit a bal és a jobb csatornából vett minden 6. mintavételi érték információs bitjei után iktatnak be a keretstruktúrába. Az ellenőrző jeleknek a CIRC blokkhoz való hozzákapcsolásával egy 33 szimbólumból álló keret jön létre.
A negyedik lepes az EFM (Eight to Fourteen Modulation) kodolas es mergin bitek.
A vizsgálatok azt mutatták, hogy a CD rendszer által képviselt átviteli csatornához akkor a legkedvezőbb az adatszavak kódolásának illesztése, ha az átvitt adatszavakban olyan feltételt írunk elő a 0-1 állapotok sorrendjére, ami szerint két bináris 1 érték közé legalább két bináris 0 értéknek kell esnie. Maximálisan azonban 10 bináris 0 érték következhet egymás után.
Az egyes 14 bites adatszavak egymás mellé illesztése további járulékos (mergin) bitek beiktatását teszi szükségessé. A merginbiteknek nincs információtartalmuk. Állapotukat kizárólag a csatornakód minimális és maximális futási hossza határozza meg. Túl rövid futási hossz esetén a merginbitek értéke 0, túl nagy futási hossz esetén pedig 1 lesz.
A vegeredmeny: 336 bitbol (hang) 588 bit lett.
Utolso lepes a lemezre iras
A bináris 1 értékek (élváltozások) felváltva be-, ill. kikapcsolják a vágólézert. Következésképpen a pitek hossza és a pitek közötti szünetek visszatükrözik az EFM kódolású adatformátumot. Eszerint a bináris 0 értéknek vagy pit, vagy pedig két pit közötti szünet felel meg, a bináris 1 értéket ezzel szemben (a tükörfelülethez képest) felfelé vagy lefelé futó pit él reprezentálja.
Szemleletesen elmagyarazva ez olyan, mintha a szomszedba a lampa kapcsolgatassal uzennenk. Ha az adott masodpercben allapot valtozas van (fel vagy le kapcsoljuk a lampat), akkor a szomszed 1-est ir a noteszbe, ha nem nyulunk a kapcsolohoz 0-at.
A kodolassal elertuk azt, hogy ne essunk ki a szinkronbol, mert adott idonkent mindenkeppen atkapcsoljuk a lampat, de hogy ne oruljunk bele a kapcsolgatasok szamat is limitaltuk
Az adat a lemezre kerult. Az adatokat binarisan irtuk fel, az allpot valtozas=1, a nem valtozas=0. Koztes ertek az irasnal nem letezik. A kovektezo lesz az olvasas. Ez a resz is OK attol eltekintve, hogy a kodolasokat es a pitek felegeteset nem reszleteztem?
-
válasz
zoltanz
#14034
üzenetére
ma szinte = 99.99%-ban. A maradekra ott a jelfogo / fogaskerek.
Imet jegyzetre hivatkoznek a hang AD resszel kapcsolatban, ha megtalalnam, de megprobalom osszeszedni ebbol a (forrasbol):
A hangfrekvenciás jelek digitális feldolgozása a PCM technika alkalmazásán alapul (PulseCode-Modulation; impulzuskód-moduláció). PCM rendszerben az analóg jelet diszkrét impulzusok sorozatára bontják. Az egyes impulzusok amplitúdóértékeinek információtartalmát binárisan kódolt kódszósorozatok hordozzák.
Elso lepeskent az időben és értékben folyamatos analóg hangfrekvenciás jelet időben diszkrét impulzusok (minták) sorozatává alakítjuk át. Az egyes PAM impulzusok amplitúdója a hangfrekvenciás jel pillanatértékének megfelelően természetesen más és más. A Shanon tetel alapjan a mintavétel útján nyert jelből akkor lehet az eredeti jelet információveszteség nélkül visszaállítani, ha az fm, mintavételi frekvencia értéke legalább kétszerese az eredeti analóg jelben előforduló legnagyobb (fmax) frekvenciának. A mintavételi frekvencia értékének állandónak kell lennie. Képletbe foglalva az elhangzottakat: fm nagyobb vagy egyenlő mint 2fmax.
Ez 44,1 kHz a kompaktlemezes rendszerben, de hangkartyaknal, DAT-nal SACD-nel ez sokkal tobb is lehet.
Masodik lepesben a a PAM jel az AD-re kerul. Míg az A/D átalakító bemenetére érkező amplitúdóminták elméletileg végtelen sok különböző amplitúdóértéket vehetnek fel, addig az átalakítónak csak meghatározott számú bináris adatszó áll a rendelkezésére a kimenőjel előállításához. Az analóg bemenőjel digitális ábrázolásához rendelkezésre álló adatszavak száma a képzett adatszavak szóhosszúságától, azaz a szavakat alkotó bitek számától függ. Egy 3 bit szóhosszúságú kimenőjel előállítására képes A/D átalakító pl. 23 = 8 különböző adatszó (és ezáltal 8 különböző állapotú kimenőjel) ábrázolására képes.
CD-nel 16 bit, de meg gyakran hasznalatos a 4, 8, 12, 24 bit is. (Az 1 bites delta kodolast most hanyagoljuk, mert az is atszmithato a PCM-bol.
Meg jo tudni, hogy a bemeneten egy frekvencia limitert szokas alkalmazni, hogy az amugy sem atviheto tartomanyt levagjuk. Belathato, hogy tobbb bittel az abrazolas pontosabb. Az elteres az eredeti jeltol (kvantalasi) zajkent jelenik meg, aminek a szintje a bitek szamanak emelesevel javul. kis amplitudoju jeleknel eloerosites is javit, pl. a jelhez kepest kis erteku magas hangokat a digitalizalas elott erdemes kiemelni (erositeni) a melyekhez kepest, majd visszaalakitas utan azok erteket csokkenteni.
Tehat megvan a digitalis jel, mar csak rogziteni kell a CD-re. Eddig megfelel?
-
-
zoltanz
nagyúr
válasz
frescho
#14031
üzenetére
Én meg csak magamat tudom ismételni (most nem továbbításról van szó hanem kiolvasásról):
Digizális jel: valamely folyamat leírása, illetve analóg mennyiség megjelenítése diszkrét, azaz egész számokkal. Sztem mivel itt átlagolások történnek ez nem valósúl meg teljes mértékben. Ezért félanalóg vagy féldgitális kiolvasási elven működik, annak ellenére, hogy hibátlan olvasás esetében diszkrét eredményt kapunk, de nem szigorúan.
Amit hozzátennék, hogy sztem nem létezik digitális és analóg.
-
válasz
zoltanz
#14030
üzenetére
BMF-se jegyzetbol vett idezettekkel kezdenem. Jelezd, hogy melyik resszel nem ertesz egyet es hogy miert nem:
A digitális technika módszereivel az információ leképzés, műveletvégzés és az eredmények továbbítása kétértékű elemi információk (bitek) sorozatával, digitális szavakkal történik. A különböző műveletvégzések egyszerű logikai döntések sorozatára vezethetők vissza. Ugyancsak logikai műveleteket kell végezni, pl. két - különböző mennyiség értékét hordozó - információ közötti viszony (kisebb, nagyobb, egyenlő) megállapításához.
Ezt kiegeszitenem azzal, hogy logikai dontesen felul szamtani muveleteket is vegezhetunk. A lenyeg az, hogy az informaciohoz szamokat rendelunk, amit igy diszkret ertekeken abrazolunk. Binaris szamrendszerben az alapegyseg a bit, ami 0 es 1 erteket vehet fel. Mivel a felhasznalt bitek mennyisege limitalt, ezert a felbontasnal finomabb informacio reszlet elveszik. (Diszkret szamokon abrazolunk, a ket szam kozotti ertekek elvesznek a kerekites miatt.)
Logikai áramkörök
A megismert logikai műveletek (ÉS, VACY, NEM) technikai megvalósítása ma szinte
kizárólag a félvezető alapú digitális áramkörökkel történik.Az első generációs áramkörök diszkrét passzív áramköri elemekből (ellenállások,
kondenzátorok, diódák stb.), valamint elektroncsövekből épültek fel.A második generációs áramkörök ugyancsak diszkrét passzív áramköri elemeket
tartalmaznak, de aktív elemeik már a tranzisztorok.A harmadik generációs áramkörök csoportját alkotják kis és közepes bonyolultságú
logikai (digitális ) integrált áramkörök (IC- Integrated Circuit) (logikai kapuk, flipflop
-ok, regiszterek, számlálók stb.) alkalmazásával épített rendszerek.A negyedik generációs áramkörök közé a nagy bonyolultságú integrált áramkörök (a
mikroprocesszor, kiegészítő rendszerelemek, memóriák stb.) tartoznak.Tehat a digitalis aramkorok aktiv elemekbol (jellemzoen CMOS tranzisztorok) epulnek fel. Az analog cuccokban is megtalalhatoak ugyanazok az aktiv elemek, bar kialakitasuk altalaban kicsit elter, de a mukodesi elvuk megegyezik. Tehat nem a felhasznalt elemektol lesz analog vagy digitalis egy aramkor.
-
bacsis
Közösségépítő
Urak!
Kéne egy kis segítség!
Szereztem egy VGA (és talán EGA-t is tudó) monitor kártyát...
De nem tudom beazonosítani, így driver stb egyenlőre felejtős...
A képen látható hogy a VPU-ra ChIPS van írva, de a Future csati mellett látható hogy az is oda van írva hogy Foundation Logic, alá pedig hogy Ruby VGA
a DOS-os AIDA aszondja rá, hogy Cirrus Logic...
Szóval mi lehet ez a kártya? csak hogy esetleg drivert is tudjak hozzá találni, hogy menjen 256 színbe VGA-n a Win3.11 na meg jó volna valami leírás hogy hogy kapcsolgassam a DIP-eket hogy hajtsa az EGA-t is...A VPU-n van egy számsor amire ha rákeresek adott találatot, mindenhol azt írják hogy 256K-s de ott egy BANK memória van a képen itt 2 BANK van.. szal sztem 512K-s.... meg jó nagy is...
a kép egyszer kicsiben:
-
-
-
válasz
zoltanz
#14019
üzenetére
Sok optikai meghajtón van 2 pines digital kimenet, ekkor:
CD > digital ki > Live digital in ( a nyákon levő bemenetre ) > Live Spdif out > erősítő digital in = 1 DA történik az erősítőben.Vagy a direct stream engedélyezése, ekkor ugye az adatkábelen - SATA, IDE - és a buszon keresztül kapja meg a digit jelet a kártya, csak az első lépés változik, a végeredmény ugyanaz.HDD-ről a buszon kap digit jelet, ha a hangkártya DSP dolgozik a jellel digitálisan teszi, majd megint csak 1 DA történik vagy magában a hangkártyában ha ennek az analóg kimenetén lóg a hangfal vagy az erősítőben - persze itt megint digit outon tovább - , ez már opcionális.
Bár ez csak egyedi példa ahogy én szoktam madzagolni, hardverfüggő is, a légyeg hogy 1 DA- val meg lehet úszni.A vezetékek minőségét ( anyagminőség, szennyezés, kialakítás ) főleg high-end rendszereknél, ott is a hangfalkábeleknél lehet észlelni.Nehezen hihető dolog, amig nem demonstrálják, nekem jópár éve volt szerencsém ilyen tesztet hallgatni.
Ez a digitális-analóg vita nagyon tetszik, jobb mint egy szakcikk
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
-
válasz
zoltanz
#14021
üzenetére
Ezt irtam, ha DSP-t hasznalsz digitalisan kell kezelni a jelet egeszen a DA-ig. Aki nem igy tesz, az megerdemli. De meginkabb az, aki terhangzas miatt DSP-t hasznal. Azt hittem zenerol van szo
Azt hiszem ma mar alap dolog a digitalis bemenet. Ha ujat akarsz, akkor 50 alatt kenyelmesen talalsz, hasznaltan25-ert mar valogathatsz az elviselheto hanguak kozott, a linkeken szereplok az abszolut minimumok:
Melyik suliba jartal?
-
válasz
zoltanz
#14019
üzenetére
Azt erzem, hogy tanitottak, de hol? Az aktiv eszkoznek nincs koze ahhoz, hogy digitalis, vagy analog az eszkoz. A 7400-es csalad neve (TTL) eleg beszedes.
A hangkartyan analog bemenet van es nem alakitja at digitalissa a jelet, maximum egy analog kevero van benne. Az erosito miert is alakitana at ismet digitalissa? Szimplan erositi, nincs semmi mas dolga vele. Ebben osszesen egy DA van.
A legjobb, ha vegig digitalisan kezeled egy normalis rendszerben. Tehat a CD-bol SPDIF-en kijon a jel, amit szinten digitalisan tovabbkuldesz optikan vagy koaxon a DA fele (itt lehet meg buveszkedni pufferelessel mas tuti teknikakkal, hogy jobban szoljon), amit egy full analog (jo minosegu, nem hiper 6 hangszoro+melynyomos, loudnesses csoda) erosito kovet.
De ha esetleg valamit mahinalni akarsz rajta, akkor sem kell itt AD-DA a DSP elott utan, szimplan digitalis jellel kell etetni es a DA-t a lanc utolso elemekent az erolkodo ele bekotni.
-
zoltanz
nagyúr
válasz
frescho
#14018
üzenetére
Tudom mi a félvezető, elektrotechnikán tanították.
"Mi a francert alakitanad at? A CD DA-ja atalkitja, onnan folosleges. Vagy a hangkartyaba bedigized es visszaalakitod? Ezt te sem gondolod komolyan. Az erositoben hacsak nem valami ujabb hazimozis cucc nincs DA. Viszont ha az erolkodo DA-jat hasznalod, akkor annak megint digitalis a bemenete."
A CD-ROM-nál (hacsak nincs engedélyezve a digitális továbbítás) akkor átmegy azelső D/A átalkítón, hangkártya második átalakítás A/D átalakító (majd mondjuk analag módon küldöd az erölködőnek a jelet), harmadik D/A, majd az erősítő a negyedik A/D és végűl az ötödik D/A.
-
válasz
zoltanz
#14017
üzenetére
Arggghhhh.
Ez fajt. A CPU-ban milyen aktiv elem van szerinted? Vezeto, szigetelo vagy felvezeto?Digitalis atvitelnel ha megfeleloen kezelik ez mind visszaallithato, letezik jitter correction pl, vagy nagyon zajos eseteknel hibajavito kodolas, reclocking...
Mi a francert alakitanad at? A CD DA-ja atalkitja, onnan folosleges. Vagy a hangkartyaba bedigized es visszaalakitod? Ezt te sem gondolod komolyan. Az erositoben hacsak nem valami ujabb hazimozis cucc nincs DA. Viszont ha az erolkodo DA-jat hasznalod, akkor annak megint digitalis a bemenete.
Kerlek a kerdeseimre valaszoj, mert probalom megerteni amit leirsz, de nem sikerul. Lehet csak azert. mert ma meg az indiaikkal sikerult dulore vergodnom, ami igen hatarozott agyi karosodasokhoz vezetett.
-
zoltanz
nagyúr
válasz
frescho
#14016
üzenetére
Sztem van ha pl félvezető is, akkor helytálló a félanalógszerű elnevezés.
Pont, hogy az ellenállás számít (vezetékben lévő szennyező anyagok, hibák/törések stb, pl ha valaki telefonvezetéket használ. .) valamint az impedancia több 10 m vezetéknél már komoly tényező."Azt viszont kifejthetned, hogy miert alakitanank at tobbszor is egy digitalis jelet otthoni viszonylatban analogra es vissza."
Pl 1 CD lejátszó, 2 Hankártya, 3 erősítő, az már nem kevés sztem.
-
válasz
zoltanz
#14015
üzenetére
Nincs olyan, hogy felanalog. Analog, vagy sem. A tarolt informacio ha diszkret erteket (ertekeket) vesz fel, akkor kvantalt. Mivel itt ket erteket vehet fel 0 es 1, ezert binaris tarolasrol beszelunk. Az, hogy ebben lehet tevedes a tarolas modja miatt nem szamit, ugyanis ezen hibak javitasara megfelelo algoritmussal redundanciat visznek be. A tarolasnak, kiolvasasnak nincs koze az A/D es D/A aramkorokhoz.
Az AD-DA atalakitas a be es kimeneten jelenik meg es ezen eszkozok minoseget ha a digitalis oldalrol nezzuk nem valtoztatja a hosszu rez vezetek es annak szennyezese. Annal inkabb a vezetek induktivitasa, kapacitasa miatt letrejovo jelalak torzulas, illetve az az atalakitok jittere es kvantalasi es analog oldali zaja.
Azt viszont kifejthetned, hogy miert alakitanank at tobbszor is egy digitalis jelet otthoni viszonylatban analogra es vissza.
Nowhereman: Azt, hogy mi digitalis nem a kimenete, hanem a jel eloallitasa/tarolasa/manipulacioja hatarozza meg. Meg tudod mondani, hogy egy hangminta lejatszasanal mi az elso lepes GUS-nal? Mondjuk legyen egy midi allomany, ami egy egyszeru boci-boci tarkat jatszik le xilofonra hangszerelve.
A forrasztas es minden elem nem noveli a zajszintet. Amire te gondolsz az az analog aramkorok kialakitasa. Meglepodnel, hogy milyen hulladek gyartasi minoseggel lehet jo hangot elerni, erre jo pelda lehet mondjuk egy kezihuzalozott A-s DoZ. Szimplan nincs ra igeny, mig a 300W pmpo, quadro 77 pontos rendszerre viszont igen.
-
#14015
zoltanz
nagyúr
Nowhereman
#14013
zoltanz
nagyúr
válasz
Nowhereman
#14013
üzenetére
Kérdés hányszor alakítod át a félanalógszerű kilvasással pl SACD -ről nyert jelet, (sztem max egyszer kivitelezhető normáisan).
A végén nagyon tré lesz az eredmény, még akkor is ha egyforma gyártója a D/A, A/D átalakítóknak, annyi veszteség keletkezik, nembezélve a hosszú vezetékekben lévő szennyezőanyagok mennyiségéről. -
#14014
#95904256
törölt tag
Nowhereman
#14013
#95904256
törölt tag
válasz
Nowhereman
#14013
üzenetére
Utálom a hü...
Mi a fenét kevered ide a kimenet? Nem is arról volt eddig szó.
Előbb értsd meg miről beszélünk, aztán nyugtatgass... -
#14013
Nowhereman
őstag
#95904256
#14012
Nowhereman
őstag
válasz
#95904256
#14012
üzenetére
No akkor megnyugtatlak, hogy az ami nem direkt a digitális kimenet, hanem a kis fülhallgatódra menő jel is analóg[link]. Sőt, a régi monitorkimenetek is analógok voltak. A videokari 0-1 ben kiszámolta a cuccot, D/A átalakító, monitorkábel, A/D átalakító, aztán ment a monitor digitális jeleire. A digitális az a cucc, ahol a feldolgozó áramkörben 0 és 1-nek megfelelő feszültségállapotok vannak, az analógban a két szélső érték közben minden érték lehet. Mivel az analóg körökben minden egyes elem és forrasztás növeli a zajszintet, megfelelő hangminőséget csak kifogástalan gyártási minőséggel lehet elérni(emiatt mára már csak méregdrága prémium készülékekben lehet megtalálni), míg a digitális jelfeldolgozásnál csak annyi a lényeg, hogy a következő elem el tudja dönteni, hogy a jel 1 vagy 0, tehát lehet éhenkórász rabszolgákkal megrakott dzsunkákon is gyártani.
-
#14012
#95904256
törölt tag
Nowhereman
#14010
#95904256
törölt tag
válasz
Nowhereman
#14010
üzenetére
(#14010) Nowhereman: "Bocs, de most milyen jelforrásra gondolsz?"
Annak jelnek a forrásáról beszéltem amit ha felerősítesz és kikötöd egy hangszóróra, akkor hallod is. Vagy Te nem a hangkártyákról beszélsz?
-
Fenyő
őstag
válasz
frescho
#13981
üzenetére
Egészségetekre
A ramok is jók már leteszteltem őket, viszont hogy igazságos legyen a teszt a vesás 486-os lapok között, még biosmódosításokat kell eszközölnöm az egyik lapon, hogy elérhetőek legyenek a teljesítményopciók (ezáltal mindegyiket a lehető leggyorsabb beállításon lehessen tesztelni), s mivel ugye ezekbe még uv-vel törölhető, eprom égetővel írható biosok vannak, annyira nem egyszerű művelet ha az emberfiának nincsenek ilyen eszközei kéznél 
-
#14010
Nowhereman
őstag
#95904256
#13994
Nowhereman
őstag
válasz
#95904256
#13994
üzenetére
"Analógnak azt tekinteném, ahol a jelforrás nem kvantált."
Bocs, de most milyen jelforrásra gondolsz? Egy számítógép csakis digitális jeleket küldhet egy hangkártyának, míg a mikrofonba csak analóg jelet küldhetsz!
Jelfeldolgozás! Az SB-k egy digitális "szintetizátort" emulálnak, a GUS analóg keveri ki a hangot, még ha a számítógép digitálisan is vezérli a cuccost.
A visszaGUS-osításnál meg azt értem, hogy pl a hangátmeneteknél nem küldtek egy hangátmenet parancsot a GUS-nak, hanem szépen SB módra intézték a dolgot, a GUS-t - akárcsak a hangkártyák többségét/ne feledjük ebben a boldog időben százféle inkább inkompatibilis hangeszköz volt, és a progik nem dollármilliókból készültek/ - csak mint egy SB emuláltat kezelték.lehet, hogy fellövöm a zsugámról egy képet, amin ott virít mind a két csip.
-
zoltanz
nagyúr
Nem, ennyi erővel az LP is digitális (persze analóg is csak ráragadt tehát nincs tudományos alapja) mert nem végtelen információ áll rendelkezésre (csak egy elfogadott érték amit az átlagember még meghall). Ezért nem beszélek én tiszta digitális és analógról (de ezt is csak képletesen értem, ha már mindenki ezt használja) pl a SACD esetében.
-
válasz
zoltanz
#14005
üzenetére
Ennyi erovel a GSm rendszer sem digitalis.A hangot biza digitalis formaban taroljuk es adjuk vissza. Az atviteli ut (CD ira-olvasas) is digitalis, csak a hibak kikuszobolesere kulnbozo trukkoket vetunk be.
Az SACD-nel annyi a lenyegi elteres, hogy nagyobb a mintavetel es differencialis kodolas van. Az SACD-n levo pitek ugyanugy ket allapotot 0/1 tarolnak, mint a normal CD-n. De akkor is digitalis atvitelrol beszelhetunk, ha nem egy bitet tarolna, hanem tobbet (jo pelda erre a modemeknel hasznalt QAM) egeszen addig, amig diszkret elore meghatarozott ertekeket vehet csak fel, amit utana binaris formatumra alakithatunk. Ez mindenre igaz, ahol kvantalunk, de nem igaz a regi analog (szalagos magno, lemezjatszo...) rendszerekre.
-
-
-
zoltanz
nagyúr
CD lemez leolvasása NEM szabványos: Nincs abszolult érték a lemezen, a spirál gyakorlatilag bármilyen formát felvehet.
Audio CD
Gyakorlatilag semmilyen ellenőrzés nincs a leolvasás során, a leolvasás nem más, mint egy analóg beolvasás, szó szerint megegyezik az LP beolvasásával, csak itt szervók és nem a barázda tartja helyén a fejet.
HDD feje NEM TALÁLGAT, hogy hol van, hová kell mennie a következő pillanatban, hanem hajszálpontosan, abszolult értékre, bitre pontosan tud pozícionálni. Ő nem KERESI, hogy hová megy, hanem ODA MEGY, ahová KELL. Ennek megfelelően úgy olvas, hogy hajszálpontos helyen mér egy adatot. Nincs kicsit jobbra, kicsit balra, kicsit feljebb, kicsit lejjebb... Szó sincs semmi ilyesmiről! Olyanról meg végképp nem, hogy ebből a négy adatból talájad ki, hogy mi lehet ott...
Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy valójában folyamatosan körülbelül NÉGY, egyébként teljesen eltérő analóg jelből találja ki azt, hogy mit lát azon a ponton, ahol éppen áll.
Digizális jel: valamely folyamat leírása, illetve analóg mennyiség megjelenítése diszkrét, azaz egész számokkal. Sztem mivel itt átlagolások történnek ez nem valósúl meg teljes mértékben. Ezért félanalóg vagy féldgitális kiolvasási elven működik, annak ellenére, hogy hibátlan olvasás esetében diszkrét eredményt kapunk, de nem szigorúan.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Ez fajt. A CPU-ban milyen aktiv elem van szerinted? Vezeto, szigetelo vagy felvezeto?
A ramok is jók már leteszteltem őket, viszont hogy igazságos legyen a teszt a vesás 486-os lapok között, még biosmódosításokat kell eszközölnöm az egyik lapon, hogy elérhetőek legyenek a teljesítményopciók (ezáltal mindegyiket a lehető leggyorsabb beállításon lehessen tesztelni), s mivel ugye ezekbe még uv-vel törölhető, eprom égetővel írható biosok vannak, annyira nem egyszerű művelet ha az emberfiának nincsenek ilyen eszközei kéznél Új hozzászólás Aktív témák
- darkFlash GR12 Darkstorm Blue/Green
- Eladó Apple iPhone 12 Pro Max 256GB / 12 hó jótállás
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 5 7600X 32/64GB RAM RTX 5060 Ti 16GB GAMER PC termékbeszámítással
- Samsung Galaxy A21s 32GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- LG 40WP95XP-W - 40" NANO IPS - 5120x2160 5K - 72Hz 5ms - TB 4.0 - HDR - AMD FreeSync
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest