Új hozzászólás Aktív témák

• #17488 And veterán Pubszon #17483

  Új Válasz 2015-04-28 12:06:55 #17488

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  And

  veterán

  válasz Pubszon #17483 üzenetére

  "Tudom, hogy nem az AC részhez kellene nyúlni hanem a DC kimenethez."
  Félreértettem, mivel korábban azt írtad, hogy "Szerintem a tápegységben van áramkorlátozó (mert a lámpában nincsen!) és az elé kellene beiktatni a MOSFET-et", vagyis a tápegység elé, az nem ugyanaz, mint a ledek elé .
  A számításhoz: említetted, hogy a jelenleg a ledsoron / panelen mérhető nyitófeszültség 64..65V, és így - ellenállás nélkül - is 300 mA folyik rajta. Ha a nyitófesz értékét pontosan Uf=64V-nak, a táp (feszültségforrás) feszültségét pedig Ut=65V-nak vesszük, akkor 6,8Ω-os soros ellenállással I=(Ut-Uf)/R= 150 mA körüli áramot kapunk. Persze a nyitófeszültség valamennyire áramfüggő is, de még mindig ott van a széles lehetséges értéktartománya, amit specifikáltak rá: 54...64,8V. Ha egy másik, típusra ugyanolyan lámpában csak egyetlen tizedvolttal kisebb a beépített ledek nyitófeszültsége (ugyanekkora nyitóáramnál) a lehetséges maximumnál, akkor a teljes ledsoré Uf= 18*3,5V= 63V lesz, ez pedig 6,8Ω soros ellenállással és 65V-os táppal már dupla akkora, 300mA körüli áramot eredményez, a legrosszabb esetben pedig (ledenként 3V, Uf=54V) már 1,6 ampert! Tehát nem elég, hogy az egyes panelek / ledsorok árama nem egyforma lenne, rossz esetben a megengedett vagy névleges érték többszörösére és növekedhet a nyitóáram. Ezért nem lehet a nyitófeszültséghez közeli tápfeszültséggel (feszültséggenerátorral) és kis értékű soros ellenállással áramot stabilizálni, ha túlságosan nagy a nyitófeszültség lehetséges tartománya.

  Mod. #17485 Bici: ha azok zárt vasmagos induktivitások, akkor az életben nem szeded szét azokat.

Új hozzászólás Aktív témák