Új hozzászólás Aktív témák

  • JJános

    addikt

    válasz lao ce #6998 üzenetére

    Szívinfarktus szóba sem jöhet. Bár 60 éves vagyok, és tavaly majdnem elhunytam egy súlyos motorbalesetben, de az infarktusnak esélye sincs.
    3000 kilómétert motoroztam ezen a nyáron. Fitt vagyok, jó erőben vagyok, nincs semmilyen egészségromlásom hála Istennek!

    Egyetlen gondom, hogy a térdemben drótok vannak. Vagyis fémek. De ettől eltekintve nics esélye a szívinfarktusnak. A koleszterinem kicsit magas, de a vényomásom meg alacsony.

    Görögországban voltam, és többen egy várat, és ezzel egy nagy hegyet másztunk meg.
    Az utolsó nehéz emelkedő előtt megnyomtam a tempót. Mindenki lemaradt, még a sportos 30-as korosztály is. Erről ennyit.

    Ez miatt nem kell aggódnod.

  • euchi

    aktív tag

    válasz lao ce #6997 üzenetére

    „az lenne a vicces ha leirnam.
    ez csak egy forum, nem blog. nem ismeretterjesztes, hanem beszelgetes.”
    A topikokban gyakran vetnek föl új gondolatokat. A Vallás topik elég sok lehetőséget rejt magában, nincs semmi akadálya annak, hogy leírd. Ha lerínád, reagálnánk rá néhányan és kialakulhatna erről egy beszélgetés.
    „az latszik hogy te nem azert jarsz ide hogy beszelgess hanem hogy terits.”
    [IRÓNIA]Ha te mondod, biztos úgy van. Te mindent olyan nagyon jól tudsz.[/IRÓNIA]
    Már ne haragudj, de a vallás topikba bőven beleférnek a valláskritikák is.

  • lao ce

    aktív tag

    válasz JJános #6991 üzenetére

    "Ne haragudj, de ez nem így történt."
    kicsit aggodtam hogy szivinfarktust kapsz ha elolvasod amit irtam. orulok hogy tulelted. :)

  • lao ce

    aktív tag

    válasz euchi #6996 üzenetére

    az lenne a vicces ha leirnam.
    ez csak egy forum, nem blog. nem ismeretterjesztes, hanem beszelgetes.

    "Azért idézem, mert nem biztos, hogy mindenki, aki a topikot olvassa, az olvas ilyesmit, és/vagy gondolkozik ilyenekről."
    az latszik hogy te nem azert jarsz ide hogy beszelgess hanem hogy terits. nem kellene inkabb blogot nyitnod hogy aki akarja elolvassa a te szemelyes gyujtemenyedet miert nincs isten 1001 pontban? csak egy javaslat.

  • euchi

    aktív tag

    válasz lao ce #6989 üzenetére

    „tobbet errol nem irok neked mert a tovabbiak a mindennapi eletre vezetnek es azt irtad hogy te elutasitod az en magyarazatomat arra vonatkozoan hogy a vallas gyakorlasa milyen relacioban van a mindennapokra.”
    Felőlem leírhatod. Ez végül is a vallás topik. Vicces volna, ha valamit azért nem írnál le ide, mert egy ateista nem ért veled egyet. Sokan olvassák a topikot. Eddig hétezer hozzászólást és százhuszonkétezer lekérést számlál. Írd le nyugodtan.
    „nagyon betlizel itt az allando idezgeteseivel a bena logikaknak”
    Azért idézem, mert nem biztos, hogy mindenki, aki a topikot olvassa, az olvas ilyesmit, és/vagy gondolkozik ilyenekről. Én magát a logikát nem nevezném bénának, inkább elgondolkodtatónak.

  • JJános

    addikt

    válasz cucka #6993 üzenetére

    Nénikéd hallucinál.
    Nem vagyok hülye!

    Undorító amit műveltek.

  • bronin7

    csendes tag

    válasz cucka #6990 üzenetére

    Teljesen egyetértek.

    Számomra is elfogadhatatlan, hogy a Bibliai Isten és a világmindenséget teremtő Isten ugyanaz legyen. Hihetetlen szakadék tátong a Bibliai "emberi" Isten és a világmindenséget létrehozó mindentudó Isten között.
    Az előbbi indulatos, bosszúálló és borzasztóan érzékeny arra, hogy csakis őt imádják.
    Míg az utóbbi ilyen egyszeri emberi dolgokkal nem foglalkozik, figyeli a világmindenséget és kész.
    Valahogy nekem az utóbbi áll közelebb hozzám. :U

    Az Istennel való beszélgetésről jut eszembe:
    Az is érdekelne nagyon, hogy melyik keresztény ember ismernél fel Jézust RÖGTÖN ha visszatérne... Nem arra a visszatérésre gondolok, ami a Jelenések könyvébe le van írva.
    Csak úgy megjelenne és kész.
    Ki tudná eldönteni azt (persze csodatételek nélkül), hogy ő valóban Jézus és nem egy szélhálmos vagy őrült.

  • cucka

    addikt

    válasz JJános #6992 üzenetére

    Ezt illúziónak vagy hallucinációnak hívják. (A kettő között van különbség, csak én nem tudom, hogy a leírásod alapján hova soroljam). Az illúziók és hallucinációk is teljesen valóságosnak tűnnek. Akár hiszed, akár nem, más vallások követői is átélnek hasonló élményeket, sőt, a hallucinogén tudatmódosítók hatása is hasonló. Ez van, az agyunk tréfás dolgokra képes.. :)

  • JJános

    addikt

    válasz cucka #6987 üzenetére

    Bármilyen meglepő, igen.
    Nem a gondolataim hangosak, hanem hallható hangon!

  • JJános

    addikt

    válasz lao ce #6989 üzenetére

    Ne haragudj, de ez nem így történt.

    Elősször sokat bánkódott, az emberek romlottságán. Aztán látva, hogy ebből nem térnek meg, megbánta, hogy teremtette őket. Aztán ítélet jött.
    De nem mindre!

    És most is ez előtt az ítélet előtt állunk, csak özönvíz nem lesz többé.
    Most a tűz következik.

  • cucka

    addikt

    válasz lao ce #6989 üzenetére

    igen ezt mondjuk en sem ertettem soha hogy isten miert mindenhato. a bibliabol csak az derul ki hogy az emberhez kepest tobbet tud (foleg az akkor elt emberekhez kepest). de azert jol behatarolt a tudomanya, meg a kepessegei is, sot, meg onmagan is keptelen uralkodni.
    Nézd, a Bibliát az ókori primitív társadalom primitív emberei írták a többi embernek, hűen tükrözi az akkori társadalmi berendezkedést és erkölcsöket. Ezért ennyire emberi az ószövetségi istenkép. Az ószövetségi Isten sokkal inkább hasonlít egy zsarnok uralkodóra, mint a mindenható lényre, aki az univerzumot teremtette. Így kellett leírják, hogy az ókori kecskepásztor is megértse, magasröptű filozofikus gondolatmeneteket nem értett volna meg, az örök halállal való fenyegetés viszont működött.

    A másik oldal, hogy egyre többet tudunk a körülöttünk lévő világról. Az univerzum működése, törvényei, szabályai finoman szólva is csodálatos rendszert alkotnak, világunk felfoghatatlanul bonyolult, ugyanakkor roppant elegáns. Nekem valahogy nem egyeztethető össze, hogy az végtelenül intelligens lény, aki ezt a csodálatos világot alkotta ugyanaz lehet, mint a Biblia által bemutatott primitív, tanulatlan emberek számára is érthető Isten. És igen, nekem marhára nem tűnik logikusnak, hogy a végtelen intelligencia, aki a világot teremtette az emberek élete miatt aggodalmaskodik, szomorú, hogy ha Józsika ellop két almát a közértből, de meg tud bocsátani, ha Józsika behódol neki. Meg hogy kitalált két helyet, a mennyországot jó embereknek, a poklot pedig rosszaknak. Bocs srácok, de ez a sztori kb. a Mikulás sztorijával vetekszik. Ennél jobb sztorit várnék egy végtelen intelligenciával és mindenhatósággal rendelkező Istentől. Ilyen sztorikat az emberek találnak ki a gyerekeknek.
    A bűn, pokol, mennyország fogalmát megértik a gyerekek vagy az értelmi fogyatékosok is, az univerzum működését pedig mai napig nem értjük, pedig intelligens emberek ezrei dolgoznak rajta. Nem furcsa ez egy kicsit?

  • lao ce

    aktív tag

    válasz euchi #6978 üzenetére

    "Isten megbánta, hogy embert teremtett. (Tehát Isten tévedhet?) Isten látva az emberek romlottságát, özönvizet bocsátott az emberekre. Előbb megtapasztalta, aztán meghozta a döntést. Előbb meghozta a döntést, aztán cselekedett."
    igen ezt mondjuk en sem ertettem soha hogy isten miert mindenhato. a bibliabol csak az derul ki hogy az emberhez kepest tobbet tud (foleg az akkor elt emberekhez kepest). de azert jol behatarolt a tudomanya, meg a kepessegei is, sot, meg onmagan is keptelen uralkodni.

    az egesz isteni csoda csokreta nagyreszt csak szinjatszas. nagyobb reszuk sima mindennapi dolog, ami nem az meg logikatlan (a mindenhatosag es celtudatossag szempontjabol). mar a teremtes is erthetetlen ebbol a szempontbol. miert voltak egyaltalan fazisok? nem birta megcsinalni egyszerre? raadasul a lenyegi resze ugy ahogy van szar lett es ki kellett vagni az egeszet kesobb a kukaba? az egesz arra hajazik hogy itt valami masrol van szo. talan egy genetikailag modositott embercsoport elterjeszteserol - ez meg mindig normalisabb magyarazat az egeszre.

    oszinten megvallva vannak hullamaim (mint most is) amikor nem is ertem hogy lehet egy vallast inditani a bibilia alapjan. ha igaz a sztori, akkor teljesen masrol szol az egesz: nem felsobb hatalmakrol, csak hatamolomehes felsobbrenduekrol, es nem is az isteni mindenhatosagrol, hanem inkabb valamifele feladat vegrehajtasarol amivel isten es a vegrehajtocsapata ezer oldalon at nem boldogul. nem tudom hogy lehet vallast alapitani arra ami nem is az emberre vonatkozik? ez az egesz csak az istennek nevezett foszereplo biznisze, eshat... semmi kozunk hozza, ha igaz is volt a materialis resze, akkor az emberiseg tulelte, es a tarsasag elvonult nagy fenyegetodzesek kozepette miutan az utolso akciojuk is kudarcba fulladt.

    a keresztenyseg nevezetu vallasnak a bibliahoz meg szinte semmi koze. ugy ertem a piroska es a farkasbol es a vadasz karakterebol is lehetne minden hulyeseget kibanyaszni es vallast alapitani ra, ettol meg semmifele ertelme nincs az emberek eletere nezve. hatasa persze lesz, mert lehet (leegyszerusitve) erkolcsosen elni a piroska es farkassal a honod alatt, de a sztorinak es a vallasnak nem lesz sok koze egymashoz. persze a biblia egy sokkal lebilincselobb science fiction mint a piroska&farkas, de ettol meg nem ad magyarazatot semmire ami lenyeges hanem inkabb a a sajat sztorijat szovogeti, hiszen ettol bestseller a bestseller. de ki ad magyarazatot? hat az egyhaz! ok azok akik komoly arccal kiolvassak belole hogy jo dolog-e az abortusz. hat megis, kinek kell az o magyarazatuk, a droidoknak?

    most nem azert, de a keleti vallasok amiket sokszor filozofianak csufolnak, ezermillioszor inkabb az ember es a termeszetfeletti kapcsolatarol szolnak es igy szamomra ezerszer erthetobb hogy miert lehet alapja vallasnak. vannak szent konyvek amik eleve a vallas tanai, erre szulettek, erre valoak, errol szolnak. valamilyen sugallatra irodtak kivalasztottak altal, olyan temaval ami az ember es a termeszetfelettiek kapcsolatarol szol. nincs isten, kitalalt figurak akik bosszankodnak es kozvetitenek, nem, az ember van es a termeszetfeletti. tobbet errol nem irok neked mert a tovabbiak a mindennapi eletre vezetnek es azt irtad hogy te elutasitod az en magyarazatomat arra vonatkozoan hogy a vallas gyakorlasa milyen relacioban van a mindennapokra.
    azert irom neked ezeket hogy adjak egy par eredetibb gondolatot is a kezedbe, mert nagyon betlizel itt az allando idezgeteseivel a bena logikaknak :)

  • euchi

    aktív tag

    JJános:

    #6984
    „Te is hallhattad volna, ha ott vagy.”
    Nem vagyok gondolatolvasó. :DDD

    #6986
    „Mégegyszer, hogy tudd, és ne írj baromságokat.
    Az Istennel való beszélgetés hangos! Nálam legalább is.”
    Rendben, a baromságokat inkább meghagyom neked. ;)

  • cucka

    addikt

    válasz JJános #6986 üzenetére

    Az Istennel való beszélgetés hangos! Nálam legalább is.
    Márhogy hangosan hallod Isten hangját? Úgy, mint ha egy átlagos ember beszélne hozzád?

  • JJános

    addikt

    válasz euchi #6981 üzenetére

    Mégegyszer, hogy tudd, és ne írj baromságokat.
    Az Istennel való beszélgetés hangos! Nálam legalább is.

  • JJános

    addikt

    válasz cucka #6982 üzenetére

    Nem az a vita, hogy érvekkel meggyőzhetők legyünk.

    Elég, ha leírjuk véleményünk. És ha ez a vélemény sért minket, bizony a vitának vége.
    A vita érvek ütköztetése. A vita hangos gondolkodás.....sorolhatnám.

  • JJános

    addikt

    válasz euchi #6979 üzenetére

    Ez egy abszurd dolog!
    Istennel nem mások előtt beszélgetünk, és ezt te pontosan tudod. És akár tetszik, akár nem hallható hangon is szólt hozzám Isten. Te is hallhattad volna, ha ott vagy.

    A gondolatok nem hallható módon jönnek. Úgyhogy nem gondolat volt.

    Akkor is nagy csusztatás, mert azt gondolsz, amit akarsz, de a tények mások! És itt, és most befejezem a veled való mindenféle társalgást, mert mindig arra reagálsz, amire akarsz.

    Én pedig mindig arra reagáltam, amit tudni akartál.
    Innentől nem két fél vitája, hanem kikérdezés.

  • kymco

    veterán

    válasz cucka #6982 üzenetére

    Félre ne érts! Nincs sértődés... csak ez már szvsz értelmetlen vita... inkább ezt az időt a családomnak szánom.... Időnként beleolvasok, hátha lesz egyszer csak számomra is érdekes téma....

  • cucka

    addikt

    válasz kymco #6972 üzenetére

    Dehogy kell :)
    A vitaképesség előfeltétele az, hogy mindkét fél érvekkel meggyőzhető legyen. Kettőnk közül pedig csak én vagyok meggyőzhető. Egy beszélgetés ettől függetlenül is lehet érdekes vagy tanulságos mindkettőnk számára, mindössze annyit írtam, hogy tudom, nem foglak meggyőzni arról, hogy tévedsz.. :)

  • euchi

    aktív tag

    válasz cucka #6980 üzenetére

    "Mondjuk ez pont rossz példa, mert az Istennel való beszélgetés elvileg személyes."
    Vagyis fejben folyik a beszélgetés. Ilyet én is tudok csinálni, viszont én tisztába vagyok vele, hogy valójában nem beszélgetek senkivel. Ha valaki valóban hangokat hall, tehát becsapják az érzékei, az már nem jó jel.
    Renélem, hogy JJánosnál nem fajultak el ennyire a dolgok, és csak a szokásos "csakazértisbelekötök" hagyományát ápolja.

  • cucka

    addikt

    válasz euchi #6979 üzenetére

    Mondjuk ez pont rossz példa, mert az Istennel való beszélgetés elvileg személyes. Igen, máshogy fogalmazva, ha gondolkozol, akkor jönnek a gondolatok. Ezt nevezheted úgy is, mint gondolkodás, meg úgy is, mint Istennel való beszélgetés.

  • euchi

    aktív tag

    válasz JJános #6973 üzenetére

    Roppant érdekes.
    Próbáljuk ki, hogy tetszőlegesen kiválasztunk néhány hozzád hasonló embert, akik állítják, hogy beszélnek Istennel:
    1.) Ezeket az embereket helyezzük közös helységbe.
    2.) Az egyikük kezdjen el beszélgetni Istennel
    3.) A beszélgetés után a többiek kifáradnak a helységből, és egyesével megkérdezzük őket mit „hallottak” a beszélgetésből.
    (ugye nem kell ecsetelnem, hogy mi lenne az eredmény)

    És még valami: Én is szoktam „hangokat hallani” a fejemben. Gondolatnak hívják. Sőt képes vagyok fejben párbeszédet is folytatni (akár a Spagettiszörnnyel is). Ha nem tudod ezt megkülönböztetni a valóságtól, javaslom fordulj orvoshoz.

  • euchi

    aktív tag

    válasz Dalai Láma #6969 üzenetére

    „Te direkt vagy ilyen hülye, vagy tényleg? Elképzelni nagyon sok mindent el lehet, például az egyszarvú rózsaszín elefántot. Nem kell, hogy létezzen. A képzelet ilyen. A mérnökök sokszor alkalmazzák a képzeletüket, főleg, mikor olyan dolgot terveznek, ami még nem létezik.”
    Látom érzékeny pontra tapintottam. Odáig jutottál, hogy „tegyük fel létezik”, és így el tudod képzelni a találkozást. (Pont, mint én tettem most Istennel.) [IRÓNIA]Vigyázz mert nagy becsben tartott JJános fórumtársunk szerint az ördög becsaphat, ha ilyesmiről fantáziálsz.[/IRÓNIA]
    „Vicces, hogy t1 és t2 időpontokat írsz, mikor Istent nem köti az idő, nem az időben létezik, mint mi. Számára az előbb, és a később értelmetlen fogalmaknak tűnnek. Számunkra létezik az idő a világegyetemünkön belül, de talán itt se mindenhol (lásd fekete lyukak belseje).”
    Isten megbánta, hogy embert teremtett. (Tehát Isten tévedhet?) Isten látva az emberek romlottságát, özönvizet bocsátott az emberekre. Előbb megtapasztalta, aztán meghozta a döntést. Előbb meghozta a döntést, aztán cselekedett. Alapvetően nem rossz feltételezés, hogy Isten az idő felett áll, de a biblia e tekintetben nem ad megerősítést. Ha a világgal és veled kapcsolatba lép, azt egy időpillanatban teszi. Az idő ugyebár minden megfigyelő számára más és más. Kézenfekvő a feltételezés, hogy ha a Bibliában leírt dolgok igazak, akkor Isten számára is időben meghatározottak, csak nem feltétlenül a mi időnk szerint. Az idő nélküli Isten, akár előbb is eltörölhette volna az embert a föld színéről, még mielőtt okot adtunk volna rá, hiszen mi téridőben létezünk, tehát mi időben érzékeljük Őt.
    „Én inkább azt kérdezném, hogy az imák ereje és a szabad akarat milyen viszonyban állnak egymással. Az imában való kérés teljesül-e, ha ehhez mások szabad akaratába kellene Istennek belenyúlnia?”
    Számomra az egyik legellentmondásosabb dolog Istent kérni valamire. Nem csak a szabad akarat, de Isten akarata miatt is érdekes volna föltenni neki a kérdésed.

    Egyébként ajánlom, hogy olvasgasd Dan Barker írásait. Van benne néhány elég érdekes és tanulságos dolog. (Az életrajzában is.)

  • cucka

    addikt

    válasz Dalai Láma #6975 üzenetére

    Van, amit nem tudunk elképzelni. Az időtlenség ilyen. Azt viszont már el lehet, hogy tudom, hogy létezik Isten.
    Tehát az időtlenséget nem tudjuk elképzelni. Innen már csak egy lépés, hogy feltegyem a kérdést, mi van a transzcendes síkon, időtlenségben létező mindenható Istennel? Lehetséges egyáltalán, hogy bármit állítsunk Istenről, amikor létezését sem tudjuk igazából elképzelni?

    Az időtlenségben létező Isten nem tudom, milyen szóvirág lenne. Te érted ezt?
    Az időtlenség az egy kitalált fogalom. Olyan, mint a nemlét. Az emberek számára az idő teljesen természetes, mondjuk úgy, hogy mi az időben létezünk. Az "időtlenség" szót azért találtuk ki, hogy ennek ellentétét kifejezzük, még akkor is, ha nem tudjuk elképzelni.
    Amúgy maga az időtlenség fogalma felvet pár filozofikus kérdést. Például mi van a szabad akarattal? Ha Isten ismeri a jövőnket, akkor a jövőnk predesztinált, tehát nem létezik szabad akarat.

    Nyilván, ha Isten nem része a világegyetemnek, akkor nem is vonatkoznak rá ezen törvények, egészen addig, amíg részévé nem válik az univerzumnak.
    Mi van az isteni csodákkal? A csoda elvileg olyan esemény lenne, ami Isten közbenjárásának köszönhető és nem feltétlenül vonatkoznak rá az univerzum törvényei, ettől természetfeletti. Ha Isten része a világegyetemnek és vonatkoznak rá az univerzum törvényei, akkor nem léteznek természetfeletti csodák.

    Ha azt mondjuk, ő teremtette a világot, akkor mivel az idő is a világ keletkezésekor keletkezett, egyértelmű, hogy nem alárendeltje az Isten.
    Igen, bár itt megint oda lyukadunk ki, hogy mondunk valamit, amit nem hogy alátámasztani nem tudunk semmivel, de még elképzelni sem tudjuk.

  • JJános

    addikt

    Furcsa ahogy az időről beszélgettek. Az időt mérjük, innen tudjuk, hogy halad. Ebben az égitestek is segítenek. Az időbeni mozgás senki számára nem adatott meg!

    Isten előre tudja, hogy mi fog töténni, de nem azért, mert előremegy az időben, hanem mert mindeneket vizsgál, és mert hatalma van arra, hogy beavatkozzon.

    Istennél egy nap, az itt ezer év. De az idő ott fent a menyben is halad.
    Aki mást mond, tudjátok, az valótlanságot állít. És szépen fogalmaztam.

  • Dalai Láma

    őstag

    válasz cucka #6974 üzenetére

    Van, amit nem tudunk elképzelni. Az időtlenség ilyen. Azt viszont már el lehet, hogy tudom, hogy létezik Isten.

    Az időtlenségben létező Isten nem tudom, milyen szóvirág lenne. Te érted ezt? Nyilván, ha Isten nem része a világegyetemnek, akkor nem is vonatkoznak rá ezen törvények, egészen addig, amíg részévé nem válik az univerzumnak. Ha azt mondjuk, ő teremtette a világot, akkor mivel az idő is a világ keletkezésekor keletkezett, egyértelmű, hogy nem alárendeltje az Isten.

  • cucka

    addikt

    válasz Dalai Láma #6969 üzenetére

    Vicces, hogy t1 és t2 időpontokat írsz, mikor Istent nem köti az idő, nem az időben létezik, mint mi. Számára az előbb, és a később értelmetlen fogalmaknak tűnnek. Számunkra létezik az idő a világegyetemünkön belül, de talán itt se mindenhol (lásd fekete lyukak belseje).
    Ha már fantáziánál tartunk, szerintem az időtlenségben való létezés pont egy olyan fogalom, amit az ember nem tud elképzelni. Hasonló ahhoz, hogy élő, létező, tudatos emberként nem tudjuk elképzelni a nemlétet, amikor tudatunk megszűnik.
    Az időtlenségben létező Isten csak egy szóvirág az isteni mindehatóságra.

  • JJános

    addikt

    válasz euchi #6968 üzenetére

    "Ellenben azt is valószínűnek tartom, hogy kíváncsiságból egy hosszas beszélgetésbe bonyolódnék vele. Kihasználnám a lehetőséget, hogy megismerjem úgy, ahogy a hívőknek nem adatik meg."

    Ezt a sületlenséget honnan veszed? Mindennap beszélgetek vele többször is! Meghallgat, és válaszol!
    Nem a hívőknek nem adatik meg, hanem a nem hívőknek nem adatik meg!
    Az ateistáknak, és azoknak a magát kereszténynek mondott egyéneknek, akik mégsem keresztények. Itt van, nem tudom mennyi ideje mondogatjuk, hogy a kettő más, és újra egybe mosod a kettőt. Talán, mert te nem tudod elválasztani! Vagy nem is akarod. A hiba az ön készülékében van!

    Ez már a sokadik csúsztatásod! :K

  • kymco

    veterán

    válasz cucka #6970 üzenetére

    Igen, bár talán ez nem vezet sehova, mert az igazán hívő ember a személyes hitét tekintve igazából nem vitaképes.... akkor itt kell abbahagyni :)

  • cucka

    addikt

    válasz kymco #6961 üzenetére

    Ha a keresztény hitről akarsz többet tudni, akkor a személyes hitig való szűkítés nem spórolható meg. Ha a Biblia tanításai és mai kérdésekre adott válaszai érdekelnek, akkor is itt érdemes keresgélni.
    Nagyon aktuális példa, nemrég volt a melegfelvonulás, ahova kiment sok ellentüntető is balhézni, egy részük kifejezetten vallási okok miatt tiltakozik, bibliai idézetekkel felfegyverkezve. A közel-keleten a Koránt a zászlójukra tűzve mészárolják egymást az emberek. Azt hiszem, a Biblia vagy bármely más szent könyv társadalmi hatásai túlmutatnak az egyén személyes hitén, ezért szerintem érdemes róla beszélni.

    Itt a vitáinkban általában a keresztény hit jelenik meg erősebben, itt általában a szűkebb halmazban kell gondolkodnunk, a keresztény fórumtársak ezt is teszik...
    Igen, bár talán ez nem vezet sehova, mert az igazán hívő ember a személyes hitét tekintve igazából nem vitaképes. Te tudod, hogy igazad van, a másik fórumtárs is tudja, hogy igaza van, a legtöbb, amit csinálhattok, hogy mindenki elmondja a saját maga igazát. Megismerhetek egy szeletet a te vagy mások személyes hitéből, de nem igazán vezet sehova, mert úgy nem jó vitázni, ha a partner első körben kijelenti, hogy neki igaza van és én tévedek.
    Igen, előfordult párszor, hogy olyan dolgot kérdeztem, ami általában a kereszténységre vonatkozott, válaszként pedig valakinek a személyes meggyőződését és igazságát kaptam.

  • Dalai Láma

    őstag

    válasz euchi #6968 üzenetére

    "Tehát számodra elképzelhető a Repülő Spagettiszönnyel való találkozás? Tehát létezhet? "

    Te direkt vagy ilyen hülye, vagy tényleg? Elképzelni nagyon sok mindent el lehet, például az egyszarvú rózsaszín elefántot. Nem kell, hogy létezzen. A képzelet ilyen. A mérnökök sokszor alkalmazzák a képzeletüket, főleg, mikor olyan dolgot terveznek, ami még nem létezik.

    Köszi, hogy válaszoltál a kérdésemre :) Nem mondtam, hogy könnyű kérdés. Viszont jóval érdekesebb, mint sok más szarrágás, ami a topicban megy.

    Vicces, hogy t1 és t2 időpontokat írsz, mikor Istent nem köti az idő, nem az időben létezik, mint mi. Számára az előbb, és a később értelmetlen fogalmaknak tűnnek. Számunkra létezik az idő a világegyetemünkön belül, de talán itt se mindenhol (lásd fekete lyukak belseje).

    Én inkább azt kérdezném, hogy az imák ereje és a szabad akarat milyen viszonyban állnak egymással. Az imában való kérés teljesül-e, ha ehhez mások szabad akaratába kellene Istennek belenyúlnia? Azt hiszem még sok hasonló izgalmas kérdés van, amit fel lehet tenni.

  • euchi

    aktív tag

    válasz Dalai Láma #6911 üzenetére

    „Fura. Azt hittem, legalább a képzelet határtalan. Számomra például nem akadály elképzelni a találkozást a Spagettiszörnnyel. Vagy a hétfejű sárkánnyal.”
    Tehát számodra elképzelhető a Repülő Spagettiszönnyel való találkozás? Tehát létezhet? Istenhited talán mégsem olyan erős. Megtetted az első lépést az ateizmushoz. :DDD
    Komolyra fordítva a szót:
    Szóval találkozásra gondolsz. Érdekes fölvetés egy hívő embertől. A kedvedért tegyük föl, hogy Isten kivételt tesz velem, megjelenik előttem és demonstrálja a létezését.

    Ezek után mit tennék? Elhinném-e a Biblia szavait és mindent, amit eddig az Úrról megtudtam? Erősen kétlem. Valószínűleg még ekkor is ugyanolyan ellentmondásos alaknak látnám, mint most. Ellenben azt is valószínűnek tartom, hogy kíváncsiságból egy hosszas beszélgetésbe bonyolódnék vele. Kihasználnám a lehetőséget, hogy megismerjem úgy, ahogy a hívőknek nem adatik meg.

    Szerintem az Úrral beszélgetni elég furcsa lenne, mert Isten mindent tud, és a gondolataim is látja. Próbáljon meg valaki egy ilyen partnerrel beszélgetni. Előbb tudja, hogy mit fogsz mondani, mielőtt kimondanád. Sőt, az egész beszélgetést előre tudja.

    Ezzel kapcsolatban egy kis elgondolkodtató dolog:
    Dan Barker, 1997 (Akit komolyabban érdekel, majd ráguglizik, én a Wikipédiáról idézem.)
    A szabad akarat kérdése érdekes problémát vet fel. A legtöbb monoteista vallás felruházza istenét a mindent tudás és a szabad akarat tulajdonságaival. Az érvelés szerint ez a két tulajdonság kizárja egymást, ezért bármely olyan istenkép, amely mindkét tulajdonságot magában foglalja, önellentmondásos (ld. Barker 1997). A levezetés a következő:
    1. A szabad akarat meghatározása szerint ha Isten rendelkezik szabad akarattal, akkor bármely pillanatban dönthet, hogy valamit megtesz vagy sem. Ennek van azonban egy kompatibilista és nem kompatibilista értelmezése (ld. szabad akarat).
    2. A mindent tudás meghatározása szerint Isten mindent tud, ami a jövőben történni fog, így ismeri az összes döntési helyzet eredményét is a jövőben.
    3. A tudás meghatározása alapján ha valaki tud valamit a jövőben, akkor az meg van határozva.
    a) A szabad akarat inkompatibilista felfogása szerint a meghatározottság és a szabad akarat ellentmondásos. Ha valami meg van határozva, akkor nem szabad.
    b) A szabad akarat kompatibilista felfogása szerint a meghatározottság és a szabad akarat nem ellentmondásos: valakinek lehet szabad akarata, ha döntéseit meghatározott módon, de a maga által meghatározott módon hozza. Azonban ez a döntés csak akkor nevezhető döntésnek, ha az a személy nem mindent tudó. Ugyanis ha a személy mindent tud, akkor amikor bármely t2 pillanatban döntenie kellene, akkor azt mondhatjuk, hogy ő már egy t1<t2 pillanatban is tudta az eredményt, azaz nem dönthetett a t2 pillanatban. Tehát egy mindent tudó lény nem dönthet. A mindent tudás és a döntés fogalma ellent mond egymásnak.
    4. Az eddigi érv nem az emberekről, nem a világ kauzalitásáról szól, de hasonló probléma van isten mindent tudása és az emberek szabad akarata között is. Bár itt csak a nem-kompatibilista ellentmondás lép fel, mivel az ember nem mindent tudó. Fellép viszont a felelősség kérdése is: ha isten mindent tud, akkor miért nem ő felelős mindenért? Ez viszont már az erkölcsi kérdésekhez vezet, amit másik szekcióban tárgyalunk.

    A végén még néhány gondolat:
    Hinnék-e benne? Érdekes kérdés, hiszen később gondolhatnám, hogy megőrültem, képzelődés volt az egész. Őszintén szólva nem tudom, hogyan reagálnék. Azt sem tudom, hogy milyennek látnám Őt, mert a bibliai Istennel kapcsolatban vannak fenntartásaim. Olvastátok a véleményem, írtam már sok mindent a topikba, és valójában ez még csak a töredéke annak, amit gondolok. Ha létezne, akkor szerintem nem olyannak ismerném meg, mint amilyennek a Biblia leírja, és emiatt azt sem tudom, hogy milyen változást hozna az én életemben. Mindenesetre én nem adok erre találkozásra nagyobb esélyt, mint a Láthatatlan Rózsaszín Egyszarvúval történő találkozásra, és Isten létezését sem tartom valószínűbbnek, mint a Spagettiszörny létezését.

    „Mit tennél, ha kiderülne, hogy létezik?” Ez nem olyan könnyű kérdés, mint gondolod. Csak úgy kíváncsiságból megkérdezem, hogy te hogyan képzelnéd el a találkozást Istennel? Ha kedvet érez még valaki, az szintén leírhatja.

  • Dalai Láma

    őstag

    válasz bronin7 #6966 üzenetére

    Nem is ismered a hitem, honnan tudhatnád hát, hogy miket mixeltem össze.

  • bronin7

    csendes tag

    válasz Dalai Láma #6965 üzenetére

    Gondolkodtam, hogy mit írjak le még...
    Így hát korrektül befejezem, s ezután veled kapcsolatban nem tudok többet mondani.

    Én azt gondolom rólad, s bocsáss meg ha ezzel esetleg megsértlek, hogy te csak egyszerűen kivetted a Bibliából a neked "tetsző" dolgokat + vallod azokat az elveket, amikkel nagyjából egyetértesz. Ehhez jön még hozzá a te SZEMÉLYES Istenképed, amit te alakítottál ki magadban, de ez a kép NEM EGYEZIK meg a Biblia Istenképpel teljesen.
    Ezzel az a gond, hogy ez nem így műkődik, mert ha a jó dolgokat kiveszed azokkal nem lehet vitatkozni, mert azokkal én is egyetértek.
    A te hitedbe nem lehet belekötni a szó szoros értelmében, mert több részből áll, s nem a szokványos keresztény egyházak típusába tartozik.
    Azt nem tudom, hogy miből, de abban 100%-ig biztos vagyok hogy nem csak keresztény tanításokból és a Bibliából.
    Nem skatulyázom be a keresztényeket, nem alakult ki téves kép róluk, és ismerem a hit szintjeit. Ezzel nem próbáld összezavarni az embert.

    Emiatt nem tartalak téged kereszténynek, mert te összmixeltél több vallásból dolgokat, s így létrehoztad a Dalai Láma féle "kereszténységet".
    Egy olyat, amivel komolyabb bajom nincs, de a vallás nem egy shopping túra, ahol összeválogatod a neked tetsző dolgokat...
    S amiért TE egy ilyen ember vagy, azért még ne ruházd fel a kereszténységet ugyanezekkel a tulajdonságokkal, mert az is ferdítés és félrevezetés.

    Ez olyan mintha hinnék Allahban, amihez hozzávennék egy kis zsidó tanítást + egy kis Jézus Krisztust + egy kis buddhizmust. Persze csak azokat, amik tetszenek.
    S így persze hogy nem lehet belekötni igazából.
    De viszont akkor én nem hívom magamnak iszlám hívőnek.

    Én így gondolom...

  • Dalai Láma

    őstag

    válasz bronin7 #6964 üzenetére

    Akkor nem tudom, mi vagyok.
    Van élő istenkapcsolatom. Bízom Istenben, és igyekszem Krisztust követni. Hogy emellett, vagy ezzel együtt milyen ember vagyok, az nem feltétlenül függ össze.

    Ha viszont tényleg keresztény vagyok, akkor neked kell megváltoztatnod a keresztényekre alkalmazott skatulyádat. Mert repedezik ,szakad és törik.

    Nem tudom, miből vonsz le következtetéseket, de a kérdéseid és állításaid erről árulkodnak. A másnak megfelelés és a felelősség kérdése nagyon erre mutat.

    Lehet, hogy találkoztál más szintjeivel a hitnek, de ha azokat jobban ismernéd, nem tetted volna fel ezeket a kérdéseket/nem állítottál volna ilyeneket. Tehát vagy csak poénból kérdezted, vagy mer tényleg így látod/kiváncsi vagy rá, ami szintén azt támasztja alá, hogy a hitnek bizonyos szintjeit (nem biztos, hogy csak a hitről van itt szó) nem ismered.

    Azért az pozitív dolog, hogy az én kereszténységem nem attól függ, hogy ki mit gondol ezzel kapcsolatban. De legalább valamiben egyetértesz JJános fórumtársunkkal.

  • bronin7

    csendes tag

    válasz Dalai Láma #6962 üzenetére

    Kezdem látni, hogy itt a hívők vs. nem hívők ellentét valójában nem is e két csoport között zajlik. Nem a nemhívőséged miatt mondasz ilyeneket. Nem csak a hitnek van korai fázisa. Ugyanígy egy hitetlen is tartózkodhat az önismeret korai fázisában. Vagy a hívők ismeretének korai fázisában, ami által csak a korai hitfázisokat ismeri, ebből von le következtetéseket. Az összes eddigi kérdésed és állításod ezt támasztja alá.
    Bocs, de ebben nagyon tévedsz.
    Én nem korai hitfázisokból vonok le következtetéseket.
    Találkoztam már én mindenfajta hitfázissal, ahogyan te mondod, tehát nem felületes tudásból építkezek.

    + Egy érdekes dolog:

    Ahogy olvasgatom a hozzászólásaidat egyre kellemetlenebbül érzem magam, mert nem írsz hülyeségeket, de valahogy nem tudlak hova tenni...
    "Ez valóban keresztény lenne?" állandóan ez a kérdés jár a fejemben...
    De be kell látnom, hogy az igazság más.
    Nem akarlak megsérteni, de te nem vagy keresztény.
    Se mentalitásban, se gondolkodásmódban.
    Én így érzem, tudom hogy furán hangzik, de te kivétel vagy.

    Valahogy azt érzem, hogy te észre se veszed azt, hogy ALAPBÓL milyen ember vagy, hogy te talán alapból megértőbb, kedvesebb, stb. típus vagy, s nem az Istenbe vetett hit miatt lettél ilyen. Ne tulajdonítsd minden pozitív erényedet, tulajdonságodat Istennek!
    Ebből könnyen a 21-es csapdája lehet!
    A saját tulajdonságaid és értékeid miatt még nem lesz a kereszténység csodálatos és az Isten nagyszerű!

    Az esetleges változásra lehet hogy alapból meg volt benned a motiváció, csak ezt te az Isteni "útmutatásnak" vagy minek nevezzem, tulajdonítod be.
    Az biztos, hogy sok keresztény emberrel találkoztam, de te nem vagy hozzájuk hasonló.
    És ők is azt mondanák, hogy te nem vagy keresztény.

    Te valami szuper "szeretet-jóság-kedvesség-bölcsesség" hibrid vagy. :D

  • Dalai Láma

    őstag

    válasz bronin7 #6960 üzenetére

    Mondta valaki, hogy higgy már Istenben? Melyikünk tukmálta rád a hitét?
    És ha valaki rád tukmálja, akkor abból lehet általánosítani, hogy a keresztények tukmálnak?

  • Dalai Láma

    őstag

    válasz bronin7 #6959 üzenetére

    Én miért tartom attól többre magam, ha azt állítom, hogy Isten létezik, de istenek nem léteznek? Nem én vagyok az igazabb, hanem az, amiben hiszek. Az út jobb, amin járok, az utam az ,ami jó irányba visz, nem én vagyok a jobb. Semmi felsőbbrendűség érzés nincs ebben. Fura, és nem te vagy az egyedüli, aki ezt ilyen felsőbbrendűsködésnek gondolja.

    Másnak megfelelni? A hit egy kezdetleges szintjén valóban erről van még szó. Külső szabályok, előírások, törvények. Ha egy kicsit foglalkozol a hiteddel és önmagaddal, gyorsan rájössz, hogy nem a megfelelés a cél, nem egy hatalmas bíró önkényes törvényeinek betartása a fő feladat. Azt hittem, ez számodra is világos. Egész máshonnan fúj a szél. De így nem is tudom, honnan kezdjem magyarázni neked ezt az egészet. Így teljesen érthető már, miért ilyen kérdéseket írsz, és miért vannak fenntartásaid.

    "Te csak azt hiszed, hogy megtaláltad a választ, pedig csak áthelyezted a felelősséget másra. Ez esetben Istenre."

    Szó sincs ilyesmiről. Azaz szó lehet, a hit egy korai fázisában.

    Kezdem látni, hogy itt a hívők vs. nem hívők ellentét valójában nem is e két csoport között zajlik. Nem a nemhívőséged miatt mondasz ilyeneket. Nem csak a hitnek van korai fázisa. Ugyanígy egy hitetlen is tartózkodhat az önismeret korai fázisában. Vagy a hívők ismeretének korai fázisában, ami által csak a korai hitfázisokat ismeri, ebből von le következtetéseket. Az összes eddigi kérdésed és állításod ezt támasztja alá.

  • kymco

    veterán

    válasz cucka #6954 üzenetére

    Köszönöm a rugalmasságod.
    Lehet, hogy túlságosan leegyszerűsítem a kérdést azzal, hogy az a keresztény, aki annak vallja magát, de tudsz jobb definíciót, ami közelebb visz az igazsághoz?
    Attól függ, hogy mit akarsz kezdeni vele.
    Ha a keresztény hitről akarsz többet tudni, akkor a személyes hitig való szűkítés nem spórolható meg. Ha a Biblia tanításai és mai kérdésekre adott válaszai érdekelnek, akkor is itt érdemes keresgélni.
    Ha az érdekel, hogy milyen hatása van a keresztény kultúrának, a keresztény szellemiségnek, értékrendnek, hagyománynak a társadalomra, akkor már lehet a bővebb halmazban keresni.

    Itt a vitáinkban általában a keresztény hit jelenik meg erősebben, itt általában a szűkebb halmazban kell gondolkodnunk, a keresztény fórumtársak ezt is teszik...

  • bronin7

    csendes tag

    válasz Dalai Láma #6958 üzenetére

    Egyszerre nem lehet igazunk, az kétségtelen.
    De én nem akarok nyerni.
    Én nem akarlak legyőzni.
    Egyáltalán le lehet valakit győzni egy ilyen témában? :F

    Ha már elgondolkozol azon, amin mondtam akkor már elégedett vagyok.

    Veled semmi gond nincs, bárcsak hasonló lenne a többség.
    De nem az.

  • bronin7

    csendes tag

    válasz Dalai Láma #6953 üzenetére

    Hinni mindenkinek kell valamiben, anélkül nem lehet élni.
    Pl. Hiszem azt, hogy ha ezt és ezt megcsinálom akkor jobb vagy boldogabb ember leszek. Semmi vallásos dolog nincs benne. :U
    Nekem a vallásos hittel van bajom, ott meg akarsz felelni valaki másnak, s nem magadnak.
    Nem ugyanaz a kettő.

    Szerinted hogyan kéne hinni? Úgy, hogy van egy hitem, de igazából nem is hiszem el, amiben hiszek? Ezt nem érzed ellentmondásosnak?
    Lásd fentebb.

    Vagy miért kéne ugyanolyan érvényesnek tartanom minden vallást?
    Mert ha nem tartod, akkor az csak azt jelenti hogy magadat többre tartod másnál.
    És ez pedig csak túlzott magabiztosságot szül.
    Hogy te tudod csak, hogy mi a helyes, a többiek meg ostobák.

    Sok belső vívódásod és problémád van, no meg letisztázatlan kérdések. Ebben nem tudok segíteni, szépen magadnak kell megoldani ezeket. Pár év múlva már eszedbe se fog jutni, hogy ilyen kérdéseket tegyél fel. Egyszerűen cikinek fogod érezni.
    Eszembe be fog jutni, ezt elhiheted.
    Én legalább fel merem tenni a kérdéseket, s bevállalom hogy nem tudok mindegyikre választ találni.
    Nem fordulok valakihez/valamihez csak azért hogy egy "átmeneti" megoldást találjak.

    Te csak azt hiszed, hogy megtaláltad a választ, pedig csak áthelyezted a felelősséget másra. Ez esetben Istenre.

    Most nem konkrétan rád gondolok, hanem általában a hívőkre.

  • Dalai Láma

    őstag

    válasz bronin7 #6956 üzenetére

    "Nem lehet hogy pont ez a hit zárja el az igazsághoz vezető utat? :U "

    Ezt akkor te is magadtól :U

    Annyit még, hogy az igazságot megtudni nem fogjuk tudni. Így csak a hit marad. Nekem ez működik, jól működik.

    De talán kezded kapisgálni, hogy egyszerre neked és nekem nem lehet igazunk. Nem mondhatom azt ,hogy te is és én is jól gondoljuk, és ugyanannyira igaz a te hited, mint az enyém. Te azt gondolod, neked van igazad, és én tévedek.

    Mégis, mikor a keresztények és más vallások összefüggéseit nézed, pont ez az, ami zavar, hogy miért érezzük a mi hitünket kitüntetettnek, vagy igazabbnak másokénál. Pedig te is pont ezt teszed, már a Bibliával kapcsolatban is.

    Azt kell felismerned, hogy ebben semmi rossz nincs. Ez a hit, a hit ilyen, hogy amiben hiszek arról elhiszem, hogy az úgy van, ettől hit. Tovább hadd ne magyarázzam.

  • Dalai Láma

    őstag

    válasz cucka #6954 üzenetére

    Talán nem kell akkor egységes csoportként egységes véleményt alkotni rólu(n)k. Mert olyan sokfélék vagyunk a kereszténységen belül is, hogy a legtöbb általánosító állítás a legtöbbünkre nem igaz.

    Sokszor látom, hogy valaki találkozik a kereszténység egy ágával, vagy egyes keresztényekkel, akik valahogy gondolkodnak. És amit az illető lát, nem tetszik neki, és levonja a következtetést a keresztényekről. És esetleg Istenről is. Esetleg arra az álláspontra jut, hogy Isten nem is létezik.

    Haa kereszténységnek én is csak azt a szeletét látnám, talán én is hasonlót gondolnék, így viszont azt tudom mondani, hogy igen, olyan isten tényleg nem létezik, és egy olyan istenben nem érdemes hinni, mert Isten nem egy szülőpótlék, akibe a szüleink utáni leválást követően, vagy helyettesítve kapaszkodhatunk.

    Másoknak csak annyi jön le, hogy a keresztények azok, akik nem tudnak egyedül megállni a lábukon, és valami szülőpótlék kell nekik.

    És 1000 hasonlót tudnék írni, hogy milyennek látják még a keresztényeket.

    És igen, vannak, akik tényleg ezért hisznek, és tényleg így. Vannak, akik máshogy. De a hit is fejlődik, és mindenki más szinten áll, más életúttal a háta mögött és maga előtt.

    Ha mégis definiálni akarod, és skatulyázni a keresztényeket, akkor nagyon kevés állítást mondhatsz ki, és megengedőnek kell lenned.

  • bronin7

    csendes tag

    válasz Dalai Láma #6955 üzenetére

    Én is feltehetném ezt a kérdést...
    Te miért hiszed azt, hogy azért mert hiszel még közelebb vagy az igazsághoz?
    Nem lehet hogy pont ez a hit zárja el az igazsághoz vezető utat? :U
    Ez költői kérdés volt, nem kell rá válaszolni...
    Csak gondolkozz el rajta!

  • Dalai Láma

    őstag

    válasz bronin7 #6941 üzenetére

    És miért gondolod, hogy közelebb vagy az igazsághoz a Bibliával kapcsolatban, mint pl. azok, akik hisznek?

  • cucka

    addikt

    válasz kymco #6951 üzenetére

    Csak akiket te kereszténynek gondolsz, nem az.
    Ha a kereszténységről, mint általában vett társadalmi jelenségről szeretnél beszélni, akkor hogyan definiálnád, hogy kik a részesei ennek a jelenségnek, vagyis kik a keresztények? Tudom, hogy a magukat kereszténynek valló emberek nagy része képmutatásból teszi ezt, de mégis, ha meg szeretnéd tudni, hogy egy országban hány keresztény él, hogyan döntenéd el? Ha a kereszténység társadalmi támogatottságáról beszélünk, akkor hogyan támasztjuk alá számadatokkal? Csak mert szerintem az egyes emberek személyes hitén túl ezek is érdekes kérdések, amelyek a valláshoz köthetőek.
    Lehet, hogy túlságosan leegyszerűsítem a kérdést azzal, hogy az a keresztény, aki annak vallja magát, de tudsz jobb definíciót, ami közelebb visz az igazsághoz?

  • Dalai Láma

    őstag

    válasz bronin7 #6935 üzenetére

    Tudod mit jelent a hit fogalma?
    Tulajdonképpen amit írtál, azzal azt kifogásolod, hogy hiszünk valamiben. Tudjuk, hogy ez egy vallás, és vannak más vallások is. De ezt fogadjuk el igaznak. Kizárólagosan. Nem lehet egyszerre több különböző hitem. A hit attól hit, hogy elhiszem.

    Szerinted hogyan kéne hinni? Úgy, hogy van egy hitem, de igazából nem is hiszem el, amiben hiszek? Ezt nem érzed ellentmondásosnak?

    "Tévedtek." Te csak hiszed, hogy tévedünk. Ugyanúgy hiszel dolgokat és dolgokban.

    Mégis, miért fáj neked, hogy én pl. hiszek Istenben, és a spagettiszörnyet pedig iditaságnak tartom? Ez miért frusztrál téged és másokat?

    Vagy miért kéne ugyanolyan érvényesnek tartanom minden vallást?

    Te ugyanolyannak tartod a vallásokat? Miért is? Mert egyikben sem hiszel. Azt hiszed, hogy mindegyik tévedés/mese, stb. Tehát te ebben hiszel, és ezt hitelesebbnek véled az összes többinél. Ezért tudod a vallásokat egyformán - de alacsonyabb rendűként - kezelni.

    "Nem szégyen azt beismerni, hogy "Én is csak egy vallás hívője vagyok."
    vagy "Nem több az én vallásom semmivel a másikénál semmivel."
    Azt hiszitek, hogy ettől ti kevesebbek lesztek?
    Hogy már senki nem venne komolyan titeket?
    Mert akkor már nem lennétek annyira különlegesek?
    Ha már csak egy átlagos ember lennél a többi vallás hívői közül?"

    Nem, én Istenben hiszek, és vallásos vagyok, de nem a vallásban hiszek.

    A vallásom nem tudom, hogy több-e, de én hiszek valamiben, tehát igaznak gondolom, és ezért ami nem úgy van, azt nem gondolom igaznak. Fura, hogy ezen fennakadsz, pedig te is így működsz, és a saját életedből is ezernyi ilyen példát találnál.

    A többi kérdésed meg a te sajátos belső nézőpontodból ered. Ezek a te kérdéseid, problémáid, bennem fel sem merült, hogy több, vagy kevesebb vagyok-e azért, mert valamit valahogy hiszek.

    Attól sem félek, hogy komolyan vesznek-e. Ezek nagyon furcsa kérdések. Nem azért hiszek, és nem azért vélem igaznak amit hiszek ,hogy más emberek komolyan vegyenek.

    A különlegességre sem feltétlen a vallásom által vágyom, megint csak fura, hogy ezt a vallással hozod összefüggésbe. Ezek a kérdéseid inkább rólad árulkodnak.

    Minden ember különleges valamilyen módon. És nem hiszem, hogy a tömegből egy olyan vallás követőjeként próbálnék kitűnni, amit másik 1mrd ember is tesz. Lennék inkább buddhista, vagy hindu, vagy valami szekta tagja. Vagy kirívóan öltözködnék.

    Isten létezik, istenek nem léteznek. Én ebben hiszek. Te valami másban, például abban, hogy Isten sem létezik. Neked jó, hogy nincs különbség Isten és spagettiszörny között, mert TE nem hiszel Istenben. Az egész amit írtál, magadról szól. Tanulságos.

    Sok belső vívódásod és problémád van, no meg letisztázatlan kérdések. Ebben nem tudok segíteni, szépen magadnak kell megoldani ezeket. Pár év múlva már eszedbe se fog jutni, hogy ilyen kérdéseket tegyél fel. Egyszerűen cikinek fogod érezni.

  • bronin7

    csendes tag

    válasz cucka #6949 üzenetére

    A 6948-as hozzászólásom félreérthető volt, így pontosítok:
    A keresztény valláson kívüli más világvallásokkal nem úgy elfogadhatatlanok és reménytelenek számomra, hogy annyira elrugaszkodottak vagy nem hihetőek.
    Csak valamiért a nem tudok hasonló komolysággal tekinteni rájuk, mint a kereszténységre. Nem tudom annyira "komolyan" venni, hogy igazán mélyen vívódjak azon hogy mennyire lehetnek igazak. + túl sok a hagyomány, szokás a többi világvallásban, amik "kényszerűnek" és "fárasztónak" hatnak.
    Ez az egész talán azért van, mert ugyebár a kereszténységet ismertem meg először és az áll kulturális alapon legközelebb hozzám.

    Ha máshol születtem volna, akkor talán pont fordítva lenne a helyzet.
    Példákat meg nem sorolok a többi vallásból, mert nem hiszem hogy elegendő ismerettel rendelkezek róluk, hogy egy megfelelő választ tudjak adni...
    Elnézést, de így utólag egy kicsit elhamarkodott volt a 6948-as hsz beli kijelentésem.

  • kymco

    veterán

    válasz cucka #6947 üzenetére

    Azt hiszem, megértettem elsőre is. :)
    Csak akiket te kereszténynek gondolsz, nem az. Jó a kommunista példád, mert hajlamosak voltunk és vagyunk mindenkit kommunistának tartani, aki kommunista párt tagja volt, pedig dehogy... Attól, hogy azt vallotta magáról még nem biztos hogy az volt, csak mert előre akart jutni, vagy nem akart hátrányba kerülni lett, ami lett...

    Már az felfogás is megdőlt, hogy az nemzetiségi, aki annak vallja magát, mert csomó visszaélés volt pld a roma ösztöndíjak kapcsán, hogy valaki szőkén, kék szeműen romává lett, hogy ösztöndíjhoz jusson, ezt még igazolta egy roma szervezet is, akinek a felét le kellett adni a pénznek, és ez így ment évekig.
    Kérdem én, roma volt a "szőke, kék szemű" egyetemistánk? Te annak tekinted? Szvsz nem... rossz esetben csalónak, jó esetben kiskapukat kijátszónak, de nem romának.
    A Bethesda kórházat az eü. kassza mellett a ref egyház tartja fenn. Az egyházban vannak hívő és vannak nem híő emberek. Mind református, de nem mind keresztény.... Az egyházunkban ezért is van belmisszió, hogy aki református, az keresztény lehessen....
    Nem feltétlen válik ez utóbbi állapot a büszkeségünkre, de ez egyezik a Biblia szavaival.... nem a személyes hitem alapján csupán....

  • cucka

    addikt

    válasz bronin7 #6948 üzenetére

    Na, ez érdekes. Melyek azok a különbségek a vallások között, ami miatt a kereszténység komolyan vehető, más vallások viszont nem? Mondj már néhány olyan tulajdonságot, ami kiemeli a kereszténységek a többi vallás közül.

  • bronin7

    csendes tag

    Egy dolgot elfelejtettem leírni, ami talán az egyik legfontosabb.

    Ez pedig az, hogy én miként látom a keresztény vallást a többi valláshoz képest, meg úgy egyébként miért jövök ide erre a fórumra vitázni.

    Én (és ezt sajnos kénytelen vagyok beismerni) már csak a keresztény vallást tartom egyedül "méltónak" arra, hogy érdemi vitában beszéljünk a vallásról és a hitről. És Istenről.
    Ugyanis a többi vallás számomra ebből a szempontból már reménytelen.
    Olyan Istenképek és tanítások, gondolatok vannak ezekben, amik számomra elfogadhatatlanok.

    Tehát az hogy a kereszténységgel foglalkozok az nálam azt jelenti, hogy még nem teljesen reménytelen számomra a helyzet, s képes vagyok az alkalmazkodásra.
    És ha foglalkozok valamivel, akkor nálam ez a tisztelet jele is.

    A többi vallás számomra komolytalan és érdektelen.

  • cucka

    addikt

    válasz kymco #6938 üzenetére

    Fogalmazzunk úgy, hogy a kereszténységnek a személyes hiten túl vannak társadalmi vetületei is. Korábban felhoztad a Bethesda kórházat példának, ami remek példa erre. A kórházat valamelyik keresztény egyház működteti, másképp fogalmazva, magukat kereszténynek valló emberek. Ugye, hogy itt már nem érdekes a kórházat pénzelő emberek személyes hite, illetve az, hogy pontosan mennyire keresztények szerinted vagy szerintem?

    Ha a vallások társadalmi hatásait nézed, akkor az egyes emberek személyes hite nem érdekes. A Bethesda kórház a keresztényeknek köszönhetően működik, a krisnások ételt osztanak a Blahán, vagy muzulmán csoportok öngyilkos merényleteket terveznek (csak hogy rosszat is mondjak :) ). Hol számít itt, hogy az egyes emberek személyesen hogyan élik meg a hitüket és vallásukat? Egyáltalán, ha csak a személyes hit számítana, akkor nem beszélhetnénk szervezett vallásokról, egyházakról, egyszerűen nem lenne értelmük a kifejezéseknek. Ez nem nagyvonalúság vagy a ti személyes hiteteknek a megkérdőjelezése, hanem egyszerűen más a téma, más dimenziókban mozog.

    Ugyanígy ha a szovjet kommunizmus hatásairól beszélgetünk, senkit nem érdekel, hogy Szergej Szergejevics személyesen hogyan vélekedett a kommunista eszméről vagy a proletár forradalomról, vagy egyáltalán igazi kommunista volt-e vagy csak azt mondta magáról. Remélem érthető..

  • JJános

    addikt

    válasz bronin7 #6945 üzenetére

    Nem rólad hiszem, mert a hsz. eleje szólt neked. A vége azoknak, akik nem tudnak vitázni, akiknek semmi sem szent, akik mernek mindent megengedni, de csak maguknak.

    Veled eddíg tudtam beszélni vitázni. Egy vita azt jelenti, hogy ütköztetjük érveinket. vagy esetleg tapasztalatainkat kicseréljük, vagy gondolatainkat megosztjuk.

    Az nem vita, hogy szerzünk egy röhögős délutánt a másik kárára.
    Nem akarok senkit senkivel ilyesztegetni, én csak egy valós veszélyre hívom fel azok figyelmét, akik Isten gyermekeit bántják. Nem kívánom senkinek, de én ismerem Istent.
    Nem fogja annyiban hagyni. Bár nem kívánom senkinek.

    Az nem vita, ami itt divatba jött, hogy csúfolnak minket, és röhögnek rajtunk, és bármit megengednek maguknak.
    Kell, hogy legyen moderálás. Én nem bántom a te ateista, vagy bármilyen voltodat, de ha átléped azt a szintet, ami engem mélységesen bánt, vagy sért, akkor ne gondold, hogy az úgy rendben van. A minimum az, hogy többet nem állok veled szóba.

    Kell, hogy legyen határ. Ha nincs, akkor nincsenek moderálási elvek. Akkor nincs értelme vitázni, beszélgetni, még egymást megszólítani sem. Szvsz.

    Leírom, ezek nagyrészt megint nem neked szólnak.

  • bronin7

    csendes tag

    válasz JJános #6944 üzenetére

    Egyénként pedig ez a vallás topic. Az ateisták idejönek, és rajtunk akarják köszörülni a nyelvüket. Leírtam mi az a minimum, amit elvárok ahhoz, hogy valamiről beszéljünk. Aki ezt nem tudja figyelembe venni, az menjen az ateisták topicjába, és ott fejtse ki áldásos tevékenységét. És ott mondja el a véleményét. Ott aztán nyugodtan sértegetheti a többi hasonló ateistát.

    1. Én nem rajtatok köszörülöm a nyelveteket, jó lenne ha végre felfognád.
    Leírtam azt, amit gondolok. Ez az én "vallásom/hitem".
    2. Te ne mond meg, hogy hova menjek, s nincs kedvem egyáltalán senkit sem sértegetni.
    3. Ez nem a "Kereszténység" topic, hanem a "Vallás" topic.
    Úgy látszik, hogy ezt mindig elfelejted.
    Ha én iszlám vagy zsidó vallású lennék, akkor nem is írhatnák ide?

    Itt pedig, ha idejön, és átlépi a határt számoljon azzal, ha bánt, Isten ezt nem fogja büntetés nélkül hagyni. Nem kívánom senkinek, hogy Isten valakiben megítélje a gonoszságát.

    1. Te ne szabjál meg semmilyen határokat. Nincs jogod hozzá, és egyébként se érdekel senkit, hogy te milyen határokat húzol.
    2. Istent pedig hagyd ki ebből az egészből.
    3. Ne írj burkolt fenyegetéseket Isten nevével álcázva.

    Nem vagyok hajlandó semmit beismerni, főleg, ha nem is kell.
    Ki akarja tőled (csakis tőled), hogy bármit is beismerj?

    Innentől bármilyen fejtegetés, támadás ellenünk. Amit nem fogok tűrni. Ezért vagy eltünök, vagy másoknak kell innen eltünniük.
    Tűrni fogsz, mert erről szól a topic.
    Támadás -> védekezés
    Védekezés -> támadás
    Ha ez nem tetszik, akkor ne írj ide.

    Jól nézünk ki. Idejöttök, és azt gondoljátok, hogy majd ti ateisták el fogjátok nekünk mondani, hogy amit mi naponta megélünk, az semmi.
    Ez nálam azt jelenti, hogy hülyének néztek. Nem! Nem vagyok hülye!

    1. Valóban azt hiszed, hogy én csak azért vagyok itt, hogy leírjam ezerszer azt, hogy az egész dolog amit megéltek az semmi? Én legalábbis nem tartom magamat ilyennek, talán másra illik ez a dolog.
    2. Ki néz téged hülyének? Én nem, furán gondolkodol az igaz, de hülye nem vagy.

  • JJános

    addikt

    válasz bronin7 #6935 üzenetére

    Nagyon rosszul látod!
    Én például a lámát nem tartom kereszténynek. Mert ő is csak egy vallás tagja.

    kymcoban látom azt, amit látni kell egy keresztényben. Érti, érzi, tudja a lényeget, és megéli, a keresztény életét.

    Egyénként pedig ez a vallás topic. Az ateisták idejönek, és rajtunk akarják köszörülni a nyelvüket. Leírtam mi az a minimum, amit elvárok ahhoz, hogy valamiről beszéljünk. Aki ezt nem tudja figyelembe venni, az menjen az ateisták topicjába, és ott fejtse ki áldásos tevékenységét. És ott mondja el a véleményét. Ott aztán nyugodtan sértegetheti a többi hasonló ateistát.
    Itt pedig, ha idejön, és átlépi a határt számoljon azzal, ha bánt, Isten ezt nem fogja büntetés nélkül hagyni. Nem kíváom senkinek, hogy Isten valakiben megítélje a gonoszságát.

    Nem vagyok hajlandó semmit beismerni, főleg, ha nem is kell.

    Innentől bármilyen fejtegetés, támadás ellenünk. Amit nem fogok tűrni. Ezért vagy eltünök, vagy másoknak kell innen eltünniük.

    Ajánlom olvasásra a 6926-os hsz.-t. Aki ezt nem tartja be, az máris indulhat az ateisták topickjába.
    Jól nézünk ki. Idejöttök, és azt gondoljátok, hogy majd ti ateisták el fogjátok nekünk mondani, hogy amit mi naponta megélünk, az semmi.
    Ez nálam azt jelenti, hogy hülyének néztek. Nem! Nem vagyok hülye!

  • kymco

    veterán

    válasz bronin7 #6941 üzenetére

    Köszönöm a gyors választ
    Sajnálom, hogy nem vált személyessé... bár ezt te vsz nem sajnálod :)
    Érdekes, hogy a megtérésem előtt én is olvastam a Bibliát. Megérintett Jézus személye, de nem értettem semmit az evangéliumból azon túl, hogy meghalt egy igaz ember...
    A megtérésem után ugyanaz az evangélium (Máté evangélium) egészen más volt... és azon csodálkozom, hogy az első olvasáskor miért nem érthettem.... :)

  • JJános

    addikt

    válasz bronin7 #6936 üzenetére

    A hívők hisznek valakiben, de nem ettől kapnak választ. Nekem nem kell hit ahhoz, hogy tudjam Isten létezik. Csak mert kijelentette magát nekem. Mert meglátogatott. Mert azt mondta nekem, hogy ne félj, mert én veled vagyok, és veled leszek minden nehéz helyzetben.

    Persze ettől még nekünk keresztényeknek is van problémánk, nekünk is vannak nehéz helyzeteink, de másképp oldjuk meg azokat, bízva a teremtőnk segítségében.
    És leírom, hogy valóban jön a segítség, valóban elhárulnak az akadályok, és létünk nagy részét béjében, és az Ő közelségében töltjük el.

    Ha Jézus újra eljön, akkor ítélni jön. Aki eddíg nem képes megtalálni az utat, vagy esetleg még jól szórakoznak keresztények kárára, azok koppani fognak.

    Érdemes, és kell várni Jézust, aki Úr, mert Ő a seregek Úra. Hatalmas, és erős Isten, és újjáteremti a földet, hogy mindaz a szenny, amit az emberiség felhalmozott semmivé legyen, és legyen egy olyan földgolóbis, amin lehet élni.

    Én hiszem, hogy nem lesz autó, repülő...és sorolhatnám. Egy békés nyugodt évezred közeledik anak, aki megtalálja a helyes utat.

    És aki még nem tudná, Jézus az az út, aki elvezet a Menybéli Atyához.
    Nincs más út. Aki mást mond, az hazug.
    Jézushoz pedig nem kell közbenjáró, mert minden ember szívét vizsgálja, és kopogtat. Aki beengedi, bemegy hozzá, és vele vacsorázik.

  • bronin7

    csendes tag

    válasz kymco #6939 üzenetére

    "A Biblia egy sima könyv, tele mítoszokkal, tanmesékkel és kész.
    Olvastad?"

    Igen, olvastam. És mindkétszer ez jött le számomra.
    4 évig jártam református gimnáziumba, ott olvastam végig egyszer, mert kötelező volt.
    Sőt még végig is elemeztük az ÖSSZES evangéliumot, példabeszédet, stb.
    Utána saját magam miatt is elolvastam.
    Tehát képben voltam, leszűrtem a dolgokat és kialakult nagyjából a mai véleményem.

    Nem volt semmi komolyabb összetűzésem különféle egyházakkal, felekezetekkel, szektákkal, tehát nem ezért alakult ki a mai véleményem.
    Nem volt negatív élményem, aminek köszönhetően "vagyok ellene" a kereszténységnek.
    Egyszerűen a felismerések jöttek maguktól, s rájöttem hogy mi a Biblia. (szerintem)
    Tehát nem történt semmi rendkívüli.

  • kymco

    veterán

    válasz cucka #6937 üzenetére

    Azért lényeges szvsz, mert ugyanez a nagyvonalúság jellemez benneteket akkor is, mikor az a kérdés, hogy ki a keresztény... :)
    Ez a nagyvonalúság kényelmes, mert még utána sem kell járni a dolgoknak, lehet csípőből tüzelni, szinte gondolkodás nélkül....

  • kymco

    veterán

    válasz bronin7 #6935 üzenetére

    A spagetti szörny azért született meg az emberi elmében, hogy nyilvánvalóvá tegye, hogy léteznek kitalált istenek... Ezzel nekem nem mond újat. Annak idején pld Mózesnél vagy később Illésnél szintén olyan kérdések jöttek elő, hogy a JAHVE egy a kitalált istenekből, mint pld a spagettiszörny, vagy valóságos Isten. Akkor sok embernek született megnyugtató válasz, amit le is írtak...
    De attól, hogy valaki kitalálta a spagetti szörnyet, még gondolom senki sem veszi komolyan, hogy logikailag bebizonyította, hogy nem létezik Isten...
    Egyszerűen egy olyan történet folytatásába kezdett, aminek az előzményei több ezer évesek....

    Lehet most önelégülten hátradőlni, hogy most jól megmondtuk a keresztényeknek, hogy több vallás is létezik, és csak egy belőle a kereszténység, de ezt eddigi is tudtam és szerintem a többiek is tudták. Nincs mit beismerni :)

    A Biblia könyvei is jórészt arról szólnak, hogy a Biblia Istene mellett világvallások léteznek...
    Nem gondolnám, hogy ennyire hülyének látszódunk a hozzászólásainkon keresztül, hogy ez ne jött volna át.

    A kérdés csupán az, hogy melyik vallás mutat helyes utat. Egyesek szerint egyik sem, mások szerint parciálisan mindegyik.... Én a kettő között hiszem. Egy, a sokból.
    Milyen szörnyű, hogy kirekesztőek a keresztények! :)
    De véleményem szerint, ha egyik vallás azt mondja, hogy A az igaz és nem a B, a másik azt, hogy a B az igaz és nem az A, akkor egyszerre nem lehet helyes mindkét állítás.
    De ez hosszú történet....

    A Biblia egy sima könyv, tele mítoszokkal, tanmesékkel és kész.

    Olvastad?

  • kymco

    veterán

    válasz cucka #6933 üzenetére

    A Biblia egyes könyvei inkább a négyezer évhez állnak közelebb, mint a kétezerhez... de nem ez a lényeg.
    Az, hogy kényelemből te kit tekintesz kereszténynek nem igazán érdekel, csak amikor a fogalmak alapján vitázunk két malomba fogunk őrölni, párhuzamosan fogunk elbeszélni egymás mellett...
    Az, hogy ki a keresztény, azt a Biblia elég egyértelműen leírja... aki Krisztus követője... Ellenben aknek Jézusról a jézusmária jut csak eszébe nem lehet Krisztus követő.... Az sem lehet Krisztus követő, aki nem tudja, hogy mit kell követnie, azaz minimális ismerettel sem rendelkezik, csak annyival, hogy egyszer volt már templomban...
    Nem az én személyes hitem alapján döntöm el, hogy ki a keresztény és ki a nem keresztény... sőt igazából nem is döntöm el... nem rám tartozik.
    Lehet, hogy kényelmes, lehet, hogy egyszerű, lehet, hogy a differenciáltabb gondolkodást nem igényli az általad felvázolt "keresztény massza", de alapvetően téves... innentől rád bízom, hogy mit kezdesz ezzel.

    Mielőtt még azt gondolnád, hogy úgy vélem, hogy szűk elit a kereszténység, amit az én felekezetem tölt ki, tévedsz... Sok felekezetem tagja (református atyafi) nem ismeri Krisztust, és ezért nem is keresztény, és rengeteg olyan keresztény testvérem van, aki nem az "én" felekezetemhez tatozik...

    Még egyszer leírom, nem attól leszek repülő, mert azt mondom magamról...

  • cucka

    addikt

    válasz Dalai Láma #6934 üzenetére

    Igen, tudom, bár az érvem annyi volt, hogy a Biblia az ókorban írodott az ókori ember számára, emellett nem is túl egységes, ezért a modern ember gyakorlatilag azt olvas ki belőle, amit akar. Ennél az érvnél igazából mindegy, hogy 2000 vagy 4000 éves az a könyv, a lényegen nem változtat.

  • bronin7

    csendes tag

    válasz bronin7 #6935 üzenetére

    Bocsi, de ez még fontos:
    (az előző hozzászólás utolsó bekezdését ne vegyétek figyelembe, azt most írom le ide, ugyanis már nem tudtam időben módosítani a posztomat.)
    A hívők hisznek valamiben/valakiben, és úgy érzik hogy ettől a valamitől/valakitől megkaphatják az összes kérdésükre a választ, vagy legalább egy olyan élményt, aminek hatására nem fognak foglalkozni a félelmeikkel és a "kellemetlen" kérdésekkel...
    Ennyi.

    És még néhány kérdés a keresztényeknek:
    VALÓBAN számítani fog bármit ha eljön Jézus Krisztus ÚJRA?
    Érdemes erre várni? Vagy kell-e egyáltalán?

  • bronin7

    csendes tag

    válasz cucka #6933 üzenetére

    Végre valaki nagyon jól leírta a lényeget!
    Elismerésem. :K

    +
    én azt látom, hogy JJános, kymco, Dalai Láma, stb. keresztény fórumozóknak azt nehéz beismerni itt a topicban (meg otthon a családi és baráti, ismerősi körben, meg önmagunkban legbelül), hogy a kereszténység is csak egy vallás a többi mellett.

    Nem több, nem kevesebb.
    Hisz benne bizonyos számú ember akik késztetést éreznek arra, hogy megvédjék ezt a vallást/hitet, mert ha nem tennék, akkor ostobának éreznék magukat, amikor valaki (pl. én) elkezdi felsorolni a vallásuk/hitük hibáit és "érdekes" kilengéseit.
    A Biblia egy sima könyv, tele mítoszokkal, tanmesékkel és kész.
    Jézus sok jó és bölcs dolgot mondott, de ez nem számít.
    Sok bölcs emberrel találkoztam, de nem tartottam őket rögtön "Isten fiának" vagy "Emberi formában megjelenő Istennek".

    Nem szégyen azt beismerni, hogy "Én is csak egy vallás hívője vagyok."
    vagy "Nem több az én vallásom semmivel a másikénál semmivel."
    Azt hiszitek, hogy ettől ti kevesebbek lesztek?
    Hogy már senki nem venne komolyan titeket?
    Mert akkor már nem lennétek annyira különlegesek?
    Ha már csak egy átlagos ember lennél a többi vallás hívői közül?

    Itt jött be az a bizonyos példa...
    A Spagetti Szörny nem kevesebb az Istennél.
    Az Isten nem kevesebb a Spagetti Szörnynél.
    Nekem tetszett ez, mert jól megmutatta a keresztény embernek azt a hibáját, hogy azonnal rávágja, hogy: "De hát ez két különböző dolog! Isten az Isten, A Spagetti Szörny pedig egy kitalált, idióta valami."
    Tévedtek.
    Nekünk a ti "Isten az Isten!" ugyanúgy hangzik, mint ha azt mondanátok hogy "A Spagetti Szörny az Spagetti Szörny!".

    Hisznek valamiben/valakiben, és úgy érzik hogy ettől a valamitől/valakitől megkaphatják az összes kérdésükre a választ, vagy legalább egy olyan élményt, aminek hatására nem fognak foglalkozni a félelmeikkel és a "kellemetlen" kérdésekkel...

  • Dalai Láma

    őstag

    válasz cucka #6933 üzenetére

    Csak annyit, hogy a Biblia nem 2000 éves. És persze minden része máskor íródott, de ha kiátlagoljuk, akkor is jóval több jön ki 2000-nél. Jézus született kb 2000 éve, de akkor már megvolt az akkor is baromi réginek számító ószövetség.

  • cucka

    addikt

    válasz kymco #6929 üzenetére

    Azért nem értünk egyet, mert te úgy tekintesz a kereszténységre, mint a saját személyes hitedre, én meg úgy tekintek rá, mint egy világvallásra, 1 milliárd követővel. Ebbe beletartozik a te teljesen normális és elfogadható hited és gondolataid, az összes egyház római katolikustól a mormonokig és adventistákig, meg beletartoznak az amerikai tévés prédikátorok, a kreacionista, intelligens tervezés és fiatal föld elméletet propagáló emberek, vagy a múltból a kereszténység nevében elkövetett gyilkosságok is.
    A Biblia egy 2000 éves könyv, minden ember/gyülekezet azt olvassa ki belőle, amit akar. Ezek lehetnek valóban szép és nemes gondolatok is, de ugyanúgy táptalaja a szellemi sötétségnek, homofóbiának, stb. Ezek mind a kereszténység részei. Nem a te személyes keresztény vallásodé, hanem a keresztény világvallásé. És ha bírálom a kereszténységet, akkor erről a kereszténységről van szó.

  • kymco

    veterán

    válasz euchi #6930 üzenetére

    Ezzel a kifacsart válaszokkal ugye tudod, hogy nem igazoltál semmit?

  • euchi

    aktív tag

    válasz kymco #6913 üzenetére

    „Annak az esélye, hogy nekem személyesen bemutatsz bárkit is elég csekély, könnyű ezzel dobálózni, hiszen nem valószínű, hogy mi személyesen találkozunk.”
    Lehet, hogy már találkoztunk. Az is lehet, hogy a jövőben fogunk, és valószínűleg nem fogjuk tudni, hogy itt a fórumon már beszéltünk egymással, de ez teljesen lehetséges esehetőség. És akkor gond nélkül be tudok mutatni neked bárkit.
    „A másik seb, ahol ez az érvelés vérzik, az ott jön elő, hogy egy másik személyt akkor tudsz bemutatni személyesen, ha a másik is akarja. Ha még nem látja itt az időt, akkor erőszakkal csak akkor tudod, ha hatalmad van rajta”
    Ha teszem azt szomszédok lennénk, még akkor is be tudnék neked mutatni valakit, ha valójában nem is akarod. Épp mész el otthonról, és szembe találod magad velem és az illetővel, akivel még nem találkoztál. Bemutatlak, kezet ráztok, és láss csodát, az a valaki már számodra is létezik.
    Te Istent hogyan mutatnád be nekem?
    „A harmadik seb pedig ott jön elő, hogy többször megéltem már személyesen, az idén is többször, hogy be tudtam mutatni embereket Istennek és viszont.”
    Úgy látom cucka már megelőzött. (#6916)

    „A gyermeki racionalitás része a mesevilág... és ez számukra valóságos.”
    Ahogy mondod.

    #6916 cucka: „Ez egy ilyen JJános szintű érv” :DDD

  • kymco

    veterán

    válasz cucka #6927 üzenetére

    Azt hiszem ennél szofisztikáltabb választ szűrést kellene végezni a keresztény-nem keresztény kérdésre. Én bármit állíthatok magamról, de bármit mégsem hinnél el... vannak szempontok, ami alapján bizonyos állításaimat meg tudod ítélni és meg is ítélsz, ha nem akarod, hogy hülyére vegyelek....
    Ugyanilyen "módszer' van annak a megállapítására, hogy valaki keresztény vagy sem....
    Persze ez sem tökéletes, és nem is kell annak lennie, mert csupán arra szolgál, hogy a fórumozót, veled beszélgetőt el tudd helyezni...

    Szerintem fontos ezzel nagyjából tisztába lenni, mert csak azért is, mert gyakran bíráljátok, kritizáljátok a kereszténységet, és sok esetben mellétrafáltok, mert köze sincs hozzá.
    Ha csak a vita kedvéért vitatkozol, akkor megértem, hogy nagyvonalúan eltekintesz a részletektől, csak akkor hiábavaló a te erre szánt időd, de az enyém biztosan.

    Hát több szempont is van: gyümölcseiről, cselekedeteiről is meg lehet ismerni, hogy ki a keresztény. Az újszövetségi könyvek sokszor szembesítenek ezzel a tükörrel...
    Ez elég nehéz, mert a fórum elég gyakran ad fals képet rólunk, keresztényekről, könnyű egy nick mögé elbújtatni a valódi személyiséget, és mást tenni a kirakatba... Nehéz, de nem lehetetlen.

    A másik szempont, hogy mi a hitvallása. Ez a korai kereszténységben elsőrendűen fontos volt, a szinkretista vallási katyvasz közepette jó zsinórmérték volt, hogy Jézusra, mint Úrra és Megváltóra tekintettek. Ez mára abban kristályosodna ki, hogy arra a kérdésre, hogy miért vagyok keresztény, ne az a válasz hangozzék el, hogy mert templomba járok, vagy mert meg vagyok keresztelve.
    A jó válasz az lenne, hogy Jézus miatt, mert megváltott...
    Természetesen ezt is be lehet biflázni... :)
    A lényeg, hogy a magát kereszténynek tartó emberek közül sokan nem igazán keresztények... vagy történeti okokból vagy babonából, vagy kulturális okokból mondja, amit mond.
    De a keresztény szó azt jelenti, hogy Krisztus követő... Ha valaki nem Krisztus követő, nem keresztény... ilyen egyszerű. Mondhatnám magamról, hogy repülő vagyok, de ettől még nem leszek azzá.. :)

    Azokat az embereket, akiknek nincs személyes hite, de valamiért kereszténynek mondják magukat szokás vallásosaknak hívni szemben a hívő emberekkel, akiknek személyes hitük van.
    JJános vsz ezt a terminológiát használta, értsd helyesen őt....

    De mivel ez a nem keresztényeket többnyire megkeveri, ezért nem használom ezt a "címkét".
    Sőt valójában szeretem a "vallás" szót, mert megvallom most is a hitemet...
    :)

  • cucka

    addikt

    válasz JJános #6926 üzenetére

    Nem mindegy, hogy valaki kereszténynek mondja magát, vagy keresztény.
    De, praktikus okokból mindegy. Rólad is onnan tudom, hogy keresztény vagy, hogy mondtad. Máskülönben honnan tudnám? Honnan tudhatom, hogy te igaz keresztény vagy-e vagy csak mondod? Sehonnan nem tudhatom. Amúgy ki az igaz keresztény? Honnan ismerem fel? Vagy mindenki igaz keresztény, akivel egyezik a véleményetek? :)

    De! Az igaz keresztényeket vallásos emberekkel egy kalap alá tenni, hasonlítgatni nagyon nem okos dolog. Sem kitalált dolgokat a valóságos Istenhez!
    A kereszténység egy vallás, a követőit pedig vallásos embereknek nevezzük. Miért ne lehetne egy kalap alá venni őket más vallásos emberekkel? Van bármilyen tulajdonsága a kereszténységnek, ami miatt különleges elbírálásban kell részesüljön? A világon sok vallás van, közülük az egyik a kereszténység. Tudom, hogy neked ez jelenti az igazságot, de él a világon rajtad kívül 5 milliárd ember, akinek nem.

    Mert ezzel azokat sértitek, akik ragaszkodnak ahhoz, aki nekik Istenük.
    Egy vitában eltérő véleményű emberek beszélgetnek, ezért hívjuk vitának. Ha mindenkinek egyezne a véleménye, akkor üres lenne a topik. Próbáld meg elfogadni, hogy vannak emberek, akik máshogy vélekednek a világ dolgairól, és erről szeretnek beszélgetni.

    Amikor ezt a határt áthágjátok, akkor csak azért teszitek, hogy felhúzzátok az idegeinket.
    Nem, nem azért. Amúgy is, miért a többes szám, innen a topikból egyedül te vagy feszült és ideges, ha a tiedtől eltérő véleményeket olvasol..

  • JJános

    addikt

    válasz cucka #6923 üzenetére

    kymco megválaszolta, de én is leírom, hogy tudd.
    Nem mindegy, hogy valaki kereszténynek mondja magát, vagy keresztény.

    Ha egy görög tudta, hogy kitalált istenei vannak, és mégis kitartott mellette, az az ő dolga.
    De! Az igaz keresztényeket vallásos emberekkel egy kalap alá tenni, hasonlítgatni nagyon nem okos dolog. Sem kitalált dolgokat a valóságos Istenhez!

    Én tiszteletben tartom a spagettiszörnyeiteket, és a személyeteket is. És nem hasolítom az én Istenemet a ti kitalált szörnyeitekhez.

    Ti se tegyétek, mert ennyit minimum elvárok, még akkor sem, ha ti nem tesztek különbséget.
    Mert ezzel azokat sértitek, akik ragaszkodnak ahhoz, aki nekik Istenük.

    Amikor ezt a határt áthágjátok, akkor csak azért teszitek, hogy felhúzzátok az idegeinket.
    Ha ezt nem tudjátok betartani, akkor ajánlom, az ateista topicot.

  • kymco

    veterán

    válasz cucka #6923 üzenetére

    Én alapvetően örülök, hogy nem divatos a kereszténység, mert így azok mondják előbb-utóbb magukat csak kereszténynek, akik tényleg azok is. Nagyon sok szomorúságot okoz, mikor önjelölt érdek vagy kultúrkeresztények zavaros gondolatai alapján határozzák meg a kereszténységet....
    Egyébként a kereszténység a zsidó gyökereivel már több, mint ötezer éves... eddig átélt számos válságos időt... egyiptomi holokausztot, görög, római vallás keveredést, túlélte az államvallás nyűgeit, túlélte a felvilágosodást, racionalizmust, kommunizmust... túl fogja élni a konzumvallásokat és a fogyasztói társadalmat is....

  • kymco

    veterán

    válasz cucka #6922 üzenetére

    másrészt pedig számomra elfogadható a vázolt világnézeted. Még akkor is, ha nem értünk egyet.

    :)
    Sok emberrel nem egyezek világnézeti szempontból, de a hétköznapi életben egészen jól kijövünk...

  • cucka

    addikt

    válasz ollie #6919 üzenetére

    Nem, nem nevetnélek ki, csak furcsállnám, ugyanis nem divat manapság Zeuszban hinni.
    Ha már itt tartunk, a kereszténység is kezd kimenni a divatból, a helyét átveszik a különböző ezoterikus maszlagok. ;)

    (#6921) JJános
    Mindenki tudja, hogy az emberek találták ki a görög mitológiát, ettől függetlenül 3000 éve az emberek komolyan hittek benne. Rengeteg vallás volt, ami hasonlóan végezte, a történelem vallási szemétdombján. Mindegyikben hittek az emberek, sőt, meg voltak győződve, hogy az ő hitük az igazi. Pont úgy, ahogy a mai vallások követői is meg vannak erről győződve.

  • cucka

    addikt

    válasz kymco #6920 üzenetére

    én nem nevetek ki ezért senkit, max elszomorodom (vagy ingerült leszek időnként) azon, amit néha a fórumon olvasok.....
    Néha én is elszomorodom azon, amiket itt olvasok :) .

    (#6918) kymco
    Még egyszer leírom, én ezzel nem igazolok semmit sem.... csupán meg szeretnék ismertetni veletek valami az életemből....
    Azt igazolod, hogy számodra a kereszténység működik. A hozzászólás többi részébe pedig kár lenne belekötni, egyrészt mert kevés fogódzót nyújt :), másrészt pedig számomra elfogadható a vázolt világnézeted. Még akkor is, ha nem értünk egyet.

  • JJános

    addikt

    válasz cucka #6917 üzenetére

    Most jártam görögországban, és bár nem érdekelt, az idegenvezető beszélt a görög kultúráról. Zeuszt, és a többi Istent mind mind a görög nép találta ki. Történeteket találtak ki velük kapcsolataban. Az egész egy nagy játéknak indult.
    Kitalálták, hogy az Olimpusz hegyén laknak, és akármilyen profánul hangzik, az egész úgy indult, és ugyanolyan képzelet szüleménye, mint a spagetti szörny.

    Nem folytatom, hogy mi lett belőle, és kik álltak mögötte, de a mai napon nincs senki görögországban, aki ezzel foglalkozik. esetleg az idegenforgalom.
    Az igaz, hogy legalább olyan rosznak tartom az ikonok csókolgatását, mint az ógörög kultúrát, a többiről meg nem is beszélek.

  • kymco

    veterán

    válasz cucka #6917 üzenetére

    Gondolom kinevetnétek...
    Általában ti szórakoztok a mi hitünkön (aki nem érzi ingének, ne vegye magára :) )... én nem nevetek ki ezért senkit, max elszomorodom (vagy ingerült leszek időnként) azon, amit néha a fórumon olvasok.....

  • ollie

    MODERÁTOR

    válasz cucka #6917 üzenetére

    "Gondolom kinevetnétek, ha azzal állnék elő, hogy az ókori görögök vallásában hiszek és számomra Zeusz egy létező személy, akivel személyes kapcsolatom van. Helyettesítsd be a megfelelő szavakat a kereszténységre."

    Nem, nem nevetnélek ki, csak furcsállnám, ugyanis nem divat manapság Zeuszban hinni.

  • kymco

    veterán

    válasz cucka #6916 üzenetére

    Nem célszerű minősíteni az érveket más emberek érveinek vélt alacsony színvonalával... Én azt látom, hogy ezek nem fognak eredményre vezetni, max hangulatot gerjesztenek...

    A helyzetünk adott. Neten kommunikálunk. Amit írunk magunkról, másokról azt mind a kialakult bizalom kapcsán tekintjük hitelt érdemlőnek vagy sem.
    Ez így működik. Kivéve, ha Istenről van szó....
    A harmadik érvemben azt írtam, hogy Isten megismerhető és meg is ismerik azok, akiknél itt van az idő. Nem tudok ennél okosabbat írni. Anno 20 évvel ezelőtt egy egyetemista csoporttársam tett bizonyságot nekem Jézusról. Bár sokmindenen elgondolkoztam főleg azon, ahogy megváltozott az élete, nem érintett meg túl mélyen... nem volt ott az ideje. Ugyanarról beszélt, mint évekkel később más, ugyanolyan tehetséges is volt, mégsem történt semmi látható. Mert nem akkor és ott volt az ideje.
    Én azt élem meg, hogy a megtérés is Istentől indul el. Ő az, aki előkészít mindent, és a kellő időben, a kellő helyen találkozhassunk vele. Megéltem sok ilyen találkozást. Mindegyik külön élmény, és főleg az, hogy nem arról szól, hogy én vagy bárki győzködi a másikat arról, hogy létezik Isten. Sokkal inkább arról, hogy Isten maga teszi nyilvánvalóvá azt, hogy létezik és közösségbe akar kerülni az emberrel akkor és ott.

    Nem írnék ezekről részleteket (több történetet is töröltem a beírás után, mert bántana, ha ezeket a csodálatos pillanatokat a racionalizmusba csomagolt önelégültség szedné ízekre...., Mindent meg lehet magyarázni, csak van, amit nem érdemes....)

    Egy kicsit zavarosnak tűnik utólag amit írtam az előző hozzászólásomban. Rossz szó a "bemutatás", csak azért használtam, mert ezen folyt a vita, vagyis a bemutatás mikéntjén...
    Senkit nem kell bemutatni Istennek, mert Isten ismeri őt jobban, mint ahogy én valaha is megismerhetem.
    Kívülről az látszik, hogy beszélgetünk, igét olvasunk és imádkozunk... A lényegi dolgok bent zajlanak le. Nekem anno az volt nagy rádöbbenés, Isten első nagy üzenete, hogy szeret engem úgy, ahogy vagyok... Bennem az a kép élt korábban, hogy Isten szeret, ha megtartom a törvényeit, ha megfelelek neki....
    Ehhez képest valahogy eljutott hozzám Isten örömhíre, hogy önmagamért szeret....
    És eltelik pár nap és hét... és megerősít benne az ekkor már elővett Biblia és a hívő emberekkel való beszélgetés. Már a beszélgetések előtt elkezdődött egy mélyebb beszélgetés Istennel....
    Nos ezeket ne bizonyítékoknak tekintsd... sokkal inkább az én személyes világomnak részbeni megnyílását. Nem ettől hiszem, hogy Isten létezik... de ez is megerősít abban, hogy milyen valójában az Istenem....
    Nagyon sok találkozást éltem meg Istennel. Vannak nagyon felemelő találkozások, amikor megerősítést, lendületet bátorítást kaptam akkor és ott, amikor kellett... és vannak olyan találkozások is, mikor tükröt tart és tartott elém, mikor szembesít azokkal a dolgokkal, amiket talán a feleségem sem ismer...és amire nem vagyok büszke.... amiket titkolnék, amikre álarcot húznék.... és ilyenkor mindig kiderül, hogy mindez diagnózis csupán... az egészség biztosításának alapfeltétele, hogy ismerd a bajod, betegséged....

    Nos kb ezekről van szó...
    Még egyszer leírom, én ezzel nem igazolok semmit sem.... csupán meg szeretnék ismertetni veletek valami az életemből....

  • cucka

    addikt

    válasz ollie #6915 üzenetére

    A definíció ezért kétrészes, ugyanis a mítoszoknak lehet valós alapjuk. Tehát valószínűleg tényleg élt egy Jézus nevű férfi, viszont az már a mítosz része, hogy ő Isten fia, járt a vizen, borrá változtatta a vizet, feltámadt a halálból és így tovább.
    Amúgy amennyire én tudom, a görög mitológiában is vannak történetek, amelyek nem teljesen kitaláltak, hanem valódi történések és személyek adják az alapjukat, ezek vannak "kiszínezve".
    Amúgy az ókori ember számára a mitológia és a történelem között nem volt olyan éles választóvonal, keveredett a két fogalom. Amúgy teljesen komolyan hittek például Zeusz vagy Thor létezésében, az akkor pont olyan valóságos és igaznak hitt vallás volt, mint amilyen számodra a kereszténység.
    Gondolom kinevetnétek, ha azzal állnék elő, hogy az ókori görögök vallásában hiszek és számomra Zeusz egy létező személy, akivel személyes kapcsolatom van. Helyettesítsd be a megfelelő szavakat a kereszténységre.

  • cucka

    addikt

    válasz kymco #6913 üzenetére

    Az első példád több sebből vérzik. Annak az esélye, hogy nekem személyesen bemutatsz bárkit is elég csekély, könnyű ezzel dobálózni, hiszen nem valószínű, hogy mi személyesen találkozunk.
    Ez egy ilyen JJános szintű érv :). Mondok egy példát: bemutathatnám neked az édesanyámat, aki egy valódi, létező személy. Praktikus okok miatt valószínűleg ez nem fog megtörténni, de nincsen semmilyen elvi akadálya. Pont úgy, ahogy az űrben a súlytalanságot is megtapasztalhatnád, ha feljutnál oda egy űrhajóval, de praktikus okok miatt valószínűleg ez nem fog megtörténni.

    A harmadik seb pedig ott jön elő, hogy többször megéltem már személyesen, az idén is többször, hogy be tudtam mutatni embereket Istennek és viszont.... személyesen.
    Ez hogy történik?
    Képzeld el, hogy beszélgetünk, és mesélek neked a testvéremről. Ez még nem azt jelenti, hogy bemutattalak neki. Miben több ennél az, hogy bemutatod más embereknek Istent?

  • ollie

    MODERÁTOR

    válasz cucka #6912 üzenetére

    Csak hogy rengeteg régészeti bizonyíték van egy csomó mindenre, ami megtörtént a Bibliában. Viszont a minotauruszra nincs.

  • ollie

    MODERÁTOR

    válasz euchi #6909 üzenetére

    "A te személyes istenkapcsolatod egy érzelmi kötődés Istenhez. Lehet, hogy számodra valóságos, de el kell fogadnod a tényt, mint racionálisan gondolkodó felnőtt ember, hogy Isten ettől még nem feltétlenül létezik."

    Ha racionálisan gondolkodnál rájönnél, hogy nagy marhaságot mondtál.

  • kymco

    veterán

    válasz euchi #6909 üzenetére

    Lehet, hogy számodra valóságos, de el kell fogadnod a tényt, mint racionálisan gondolkodó felnőtt ember, hogy Isten ettől még nem feltétlenül létezik.
    Ne térítgess :)

    Az első példád több sebből vérzik. Annak az esélye, hogy nekem személyesen bemutatsz bárkit is elég csekély, könnyű ezzel dobálózni, hiszen nem valószínű, hogy mi személyesen találkozunk. És mivel ez találkozás több akadályba ütközik, marad a verbális kommunikáció... a billentyűzeten keresztül. Nos itt lép elő a bizalom kérdése ezerrel.

    A másik seb, ahol ez az érvelés vérzik, az ott jön elő, hogy egy másik személyt akkor tudsz bemutatni személyesen, ha a másik is akarja. Ha még nem látja itt az időt, akkor erőszakkal csak akkor tudod, ha hatalmad van rajta... és Istenen nekem nincs hatalmam.

    A harmadik seb pedig ott jön elő, hogy többször megéltem már személyesen, az idén is többször, hogy be tudtam mutatni embereket Istennek és viszont.... személyesen. És azok az emberek, akiknek akkor és ott eljött az idő, találkoztak is vele, meg is ismerték és tudtak dönteni mellette.
    Tehát nem igaz, hogy Isten személyesen nem ismerhető meg :) Én is így ismertem meg.

    A gyermekes példád jó, de csak részben. A gyermek nem csak az érzelmei kapcsán személyesíti meg játékait, hanem azért is, mert ez a személyiségfejlődésének része... Nem csupán érzelmi állapot, és nem választanám el a racionalitástól annak ellenére, hogy a felnőttek nem tekintik racionálisnak. A gyermeki racionalitás része a mesevilág... és ez számukra valóságos.

    De ezt azért nem hoznám párhuzamba a felnőtt keresztények hitével, mert ezt a gyermeki racionalitást levetkőzzük... sok esetben olyan szélsőségesen, hogy az érzelmek irracionalitását sem vagyunk hajlandók figyelembe venni...
    A hitem nem csupán érzelmeken alapul, a bizalom mellett ott a megtapasztalás is, az a jó pár év, ami alatt Isten igazgatta, formálta szeretettel életem.
    Én elfogadom, hogy te ezt nem hiszed el, de mást nem írhatok. Nem kívánság műsor az életem. Ami történik benne arról tudok írni, és nem akarok megfelelni senkinek sem vele itt a fórumon.... csak Istennek.

    Tehát semmi gond, ha ezeket kétkedéssel fogadod. De remélem, hogy nem sértődsz meg azon, ha a győzködő ateizmusodat én sem teszem magamévá :)

  • cucka

    addikt

    válasz Dalai Láma #6908 üzenetére

    A mítosz egy "vallási jellegű elbeszélés, melyben természet és a társadalom jelenségei, hatóerői megszemélyesítve, természetfeletti lények és legendás hősök képében jelennek meg.". A második definíció pedig: "Az egyén vagy a közösség cselekvéseit természetfölöttivé nagyító felfogás, elbeszélés, monda". Ezt írja a szótárban, nem én találtam ki.
    Mítosznak nevezhetjük mondjuk a Ragnarök sztoriját, vagy a görögöktől a Minotaurusz vagy éppenséggel Ikarosz történetét. Ugyanakkor ugyanilyen mítosz a bibliai teremtéstörténet, vagy az a történet, amikor Isten leküldi Mózesnek a két kőtáblát, Jónás isteni segítséggel 3 napot él egy hal gyomrában, Jézus borrá változtatja a vizet, az isteni fogantatás, és így tovább. A Biblia ilyen mítoszok gyűjteménye, a keresztény mitológia első számú írott forrása. Keletkezését tekintve pedig az ószövetség a bronzkorból, az újszövetség a vaskorból származik.

    Remélem így már világos, hogy mit értek az alatt, hogy a bronz- és vaskori mítoszok számomra nem jelentenek elfogadható magyarázatot a világ működésére és az emberiség nagy megválaszolatlan kérdéseire. Akkor sem, ha azok történetesen a keresztény mitológiához tartoznak.

    Igen, más vallásoknak is megvannak a saját mítoszaik, csak kézenfekvő a kereszténységgel
    példálózni, mert itt a többség azt ismeri a legjobban. Ha Indiában élnénk, akkor valószínűleg a hinduizmusból venném a példákat, ha Iránban élnénk, akkor ez a beszélgetés létre sem jött volna :) .

  • Dalai Láma

    őstag

    válasz euchi #6910 üzenetére

    Fura. Azt hittem, legalább a képzelet határtalan. Számomra például nem akadály elképzelni a találkozást a Spagettiszörnnyel. Vagy a hétfejű sárkánnyal.

    Szerintem neked is megy, csak ki akarsz térni a válaszadás alól.

  • euchi

    aktív tag

    válasz Dalai Láma #6885 üzenetére

    Egy elképzelhetetlen szituációra, elképzelhetetlen, hogy hogyan reagálnék.
    Ha nem adsz némi támpontot, nem tudok válaszolni a kérdésedre.

  • euchi

    aktív tag

    válasz kymco #6904 üzenetére

    Ha emberről volna szó, én egyszerűen bemutatnálak titeket személyesen. Ha ugyanabban a realitásban élünk, ebben nem volna semmi lehetetlen. Te ugyanúgy tapasztalnád a jelenlétét mint én, és képes volnál kapcsolatot kialakítani vele, és nem kellene érzelmi alapon elfogadnod a létezését, hogy egyáltalán érzékeld azt az embert.

    Egy kis kitérő:
    Mivel Dalai Láma fórumtárs korábban már fölhozta a gyerekeket példának, így most én is megtenném. Egy gyereket is érzelmi szálak fűzik a kedvenc plüssmackójához. Beszél hozzá, szereti, számára olyan, mint egy személy. És vannak gyerekek akiknek már fizikai tárgy sem kell ehhez, képzeletbeli barátokat találnak ki.
    Félreértés ne essék! Nem állítanék föl párhuzamot Isten szeretete és a képzeletbeli barátok, valmint a plüssmacik között.
    Amiért ezt a kitérőt megejtettem: A gyermek létezőnek tekinti ezeket a személyeket, és ennek érzelmi okai vannak. A felnőttek viszont nem látják azt a személyt a plüssmaciban, „akit” a gyerek lát, és a képzeletbeli barátot sem érzékelik, habár a gyerek el tudja mondani, hogy milyennek látja.
    Kitérő vége.

    Amit valójában mondani akarok:
    A te személyes istenkapcsolatod egy érzelmi kötődés Istenhez. Lehet, hogy számodra valóságos, de el kell fogadnod a tényt, mint racionálisan gondolkodó felnőtt ember, hogy Isten ettől még nem feltétlenül létezik.

  • cucka

    addikt

    válasz Dalai Láma #6906 üzenetére

    Azokra a mítoszokra (mitológiákra), amelyeket manapság vallásnak nevezünk.
    Bár ez kicsit pongyola megfogalmazás, remélem azért érthető.

  • cucka

    addikt

    válasz Dalai Láma #6901 üzenetére

    És nem abszurd a megismerhetősége? Maga az univerzum? Miért van tudatod? Miért alkot az ember ilyen szót, hogy tudat? Miért létezik anyag, és miért pont ezek, egyáltalán miért léteznek fizikai törvényszerűségek?
    Vannak az emberiségnek ilyen ősi kérdései. Miért létezik az univerzum? Mi történt a keletkezésének nulladik pillanatában, illetve előtte? Hogyan jött létre az élet? Van-e célja az univerzum létének? Miért léteznek fizikai törvényszerűségek? Van e célja az életünknek? Mi történik a halál után?
    Ezek olyan kérdések, amelyekre a tudomány nem ad, és valószínűleg nem is adhat választ. A különbség köztem és egy vallásos ember között, hogy én egyszerűen kijelentem, hogy nem tudom a választ, a vallásos ember pedig úgy gondolja, hogy bronz- és vaskorból származó mítoszok egyértelműen igaz és cáfolhatatlan választ adnak ezekre a kérdésekre.

  • kymco

    veterán

    válasz euchi #6862 üzenetére

    Te azt mondod, hogy ismersz egy embert... Én nem hiszem el. Te bizonyítani próbálod, én pedig mert szkeptikus vagyok mindegyikre azt mondom, hogy nem bizonyító erejű... te egyre jobban belelovalod magad, én pedig egyre jobban érzem magam, mert jót tesz az egómnak a szkepticizmusom.... Az egésznek az alapfelvetése rossz. Te ismersz valakit. Kapcsolatban vagy vele.. erről beszélgetünk... de neked nem kell bizonyítékokat gyártanod erről. A történetet vagy elhiszem, vagy nem... ezt le is írhatom, de a kapcsolat létezéséről nem lehet bizonyítékot felmutatni (a fénykép lehet photoshop-olt, vagy olyan személy, aki hasonlít rá stb....)
    És akkor itt még csak egy személy létezése volt kérdéses. Ez van. kijelentette magát nekem is. Nem szántam bizonyítéknak, tájékoztattalak. Nem meggyőzni akartalak, csupán el akartam mondani, meg akartam osztani az élményem... ennyi. Ha megbízhatatlannak tűnök, akkor leszarhatod, ha bizalmat ébresztettem, akkor elgondolkodhatsz....
    És ugyanez igaz JJános viharos Isten élményére is... Nem bizonyítéknak szánta. Ha akarod elhiszed, ha akarod nem. Nem fogja bizonygatni... mert nem ez a történet lényege....

    Felesleges az élveboncolás....
    Érdekes lenne, amikor a kedvesed szerelmet vall és te nekiállsz boncolgatni a szavainak bizonyítékokkal megragadható valóságtartamát. :)
    Vannak esetek, mikor nem ez a lényeg... mármint a bizonyíték... és érdekes, de ez főleg a kapcsolatok jellemzője....

  • Algieba

    őstag

    válasz Dalai Láma #6901 üzenetére

    Csöppet sem meghökkentőbb a semmiből kipattant Világegyetemnél, hogy isten önmagából alkotta meg a világot. :)) Nekem ez a verzió egészen szimpatikus.

    Számomra lényegtelen, hogy van tudatom. Ha nem volna, a hiánya nem is zavarna, mert nem tudnám mi hiányzik. De mivel van tudatom, kettős csapás ér, egyrészt folyamatosan aggódok a jövő miatt, másrészt a létbizonytalanság miatt szinte sóvárgok egy a szüleimnél hatalmasabb, gondoskodó entitás után. A mondat másik fele hamis, mert nincs szükségem egy a halálom után rólam gondoskodó misztikus apa/anya figurára. Ugyanis az agyvelőm pusztulása egyenlő a személyiségem tárhelyének a megsemmisülésével. Kész, vége, sötétség. Ami marad a holttest, az élettelen anyag. Ezt pedig eltakarítják a lebontó szervezetek. Érdekes az élet és a halál körforgása és a lélek teljes hiánya a folyamatból.

    Hol lakik a lélek? Miért van az, hogy a lábujjamban nincs Én-érzékelés, állandóan a szemem mögött érzékelem magamat? (Persze van test-érzékelésem, pl. érzem a gyertyaláng melegét stb. de az Énem határozottan a szemem mögött "fickándozik.") Hol az titokzatos matéria? Természetesen láttam már holttestet, sőt, fogtam a kezemben halott állatot, illetve konyhakész friss hússal is bíbelődtem már a konyhában, ja, és élve ettem a zöldséget, mert frissen szedett saláta még él, amikor a szájunkba pakoljuk, na, de a lélek nem mutatkozott. Sőt, kísértetet sem láttam soha, ami ugye pusztán gonosz démonok mókázása. (Sóhaj.) Tehát, fantazmagória az egész.

    Miért akarom megtapasztalni? Látnom sem szükséges. Isten mindenhatóként könnyedén tudathatná velem a jelenlétét.

    Az nekem nem bizonyíték, hogy nagy lelkesen képzelődni kezdek és egyfajta sajátságos szerelmi érzéssel dicsőítem az urat.

  • fordfairlane

    veterán

    válasz Dalai Láma #6899 üzenetére

    A spagettiszörny egyháza nem igazi egyház, mint ahogy az egész nem egy igazi vallás, csupán a kreacionista elv ellen született tiltakozó akció, ha viszont istenként tekintünk rá, akkor eléggé más képet kapunk, mint mondjuk a bibliai istenkép. Például a spagettiszörny féle mennyországban sörvulkánok és sztriptíztáncosnők vannak, és a pokolban is, csak ott állott a sör, a táncosnők pedig nemi betegségben szenvednek. A katolikus vallás kissé más jellegű képet fest a mennyországról és a pokolról.

  • Dalai Láma

    őstag

    válasz Algieba #6900 üzenetére

    És nem abszurd a megismerhetősége? Maga az univerzum? Miért van tudatod? Miért alkot az ember ilyen szót, hogy tudat? Miért létezik anyag, és miért pont ezek, egyáltalán miért léteznek fizikai törvényszerűségek?

    Ez nem abszurd?

    Neked Istent látnod kell, hogy higgy benne? Egy helyen kell lennie? És ennek a helynek általad megismerhetőnek kell lennie?

    Ha maga az univerzum az Isten, akkor önmaga teremtette önmagát egy általunk ismert időpontban? (a legelső létező időpontban)

Új hozzászólás Aktív témák