-
Fototrend
AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
Megnyitott a Retro beárazás topik!
Új hozzászólás Aktív témák
-
Az árakat is érdemes mellé rakni. A P60-66 abszolút nem érte meg az árát. A P75-P90 akkor lett OK amikor már jöttek a 133-166-os változatok (95 ősz-tél). Ez volt az a pont ahol már érdemes volt otthonra gondolkozni Pentiumon, de még ekkor is horror áruk volt. Aztán pár hónap alatt hatalmasat esett az áruk a Círik, majd AMD alternatíva miatt.
Fücsök007: Az 5x86 CPU-ban még gyorsabb is volt a P75-nél, de FPU-ban elmaradt. Viszont amikor ezek kijöttek, akkor már volt "olcsó" Pentium kategóriás proci/lap, tehát már csak korabeli Celeronnak voltak jók. Ahogy a 6x86 PR minősítése is kb. így jött ki. 160MHz-en a 3/4-ük fesz emelés nélkül ment gond nélkül.
-
Pikari
veterán
válasz
FoxiestFox
#105494
üzenetére
Csak a kérdésed konkrétan arról szólt, hogy a p2 mellé mennyire oké a voodoo rush. És nem a fordítottjáról

-
vrob
aktív tag

Olyan gyorsan pörögnek itt a hozzászólások, hogy két hónap az már a retro retroja.Ez alapján is, szerintem csak megszépült emlékek, hogy a gyors 486-ok felértek volna egy P1-el.
Az 5x86-ok az egyetlenek amik a P60/66-ot megszorongatták vagy 1-1 szoftverben kicsit gyorsabbak tudtak lenni.szerk: itt persze visszakanyarodhatunk ismét oda, hogy a megjelenésekor, 1993-ban még semmi nem volt ami kihasználta volna. A türelmetlenek akkor is szívtak, mint most. Wolf3D persze nem volt gyorsabb rajta semmivel

Nekem is mint sokaknak, 5x86 160Mhz-re volt kimaxolva a 486-osom.
Ahhoz képest is, ég és föld volt a Socket5-re váltás, az elején 100 Mhz-re "visszalépve" -
arn
félisten
válasz
FoxiestFox
#105494
üzenetére
a p2 kihasznalasahoz meg p4?

-
Pikari
veterán
válasz
FoxiestFox
#105475
üzenetére
Korszakilag tökéletesen oké, de a P2 kihasználásához legalább Voodoo3 kell.
-
válasz
DarthSun
#105487
üzenetére
Egér-bill-touch pad : laptopnál meg vagyok bénulva a tapipadon, ha nincs rádugva natív egér, kín-szenvedés. A húzáskori erősebb nyomáspontok klikket eredményeznek. Kivétel pld a rádiós Hama bill, melyen van tapipad, az frankó, megfelelő a nyomásponti érzékenysége. Funkcióbilleket kedvelem lényegében, az említett Hama- t és egy Rapoo- t is használok a távol levő gépekhez/tévéhez, kényelmes pld a zeneszámok léptetésére, hangerőre, de még játékra is a kanapéról.
Hanyattegeret meg még nem használtam, az sztem rémálom lehet, annak aki megszokta a normál rágcsálót. -
vrob
aktív tag
Van pár saját mérésem P60 vs 486 témában, mert éppen ezekből szemezgetek. A VGA kártyák különbözőek, de szerintem 320x200-ra bármelyik megteszi. Nekem az jön le az eredményekből, hogy ebben a felbontásban kb. tökmindegy ha már modernebb PCI-os.
A lenti teszt mind sima VGA vagy character teszt.A mezőny:
- Pentium 66 Mhz/256kb cache/32 MB RAM/PCI-Riva128 4MB
- IntelDX4 100 Mhz/128kb cache/8 MB RAM/PCI-CL-GD5440 1MB
- AMD 5x86 133 Mhz/128kb cache/8MB RAM/PCI-Chips-65550 1MB3Dbench:
Pentium-66: 76,9 fps
IntelDX4-100: 62,5 fps
AMD5x86-133: 71,4 fpsLandmark:
Pentium-66: 25.870 chr/ms
IntelDX4-100: 9.360 chr/ms
AMD5x86-133: 7.072 chr/msDoom timedemo1/3:
Pentium-66: 42/44 fps
IntelDX4-100: 38/39 fps
AMD5x86-133: 44/45 fpsQuake timedemo1/3:
Pentium-66: 18/17 fps
IntelDX4-100: 10/9 fps
AMD5x86-133: 12/11 fpsTrekmo demo(Assembly '94):
Pentium-66: 49 fps
IntelDX4-100: 58 fps
AMD5x86-133: 63 fps -
Pentium vs 486 : P100- tól kezdődik az élet, az már 320x200- ban is elfogadhatóan futtatja a Quaket. 800x600- ban meg már Copper kell. Ahogy tapasztaltam a legkorrektebb átfogása a K6-2/550 AGR procimnak van, ez lassítva a korai DOS címeket is jól futtatja(nincs L2 kess, 0- val osztás, meg ilyesmi), max órajelen pedig a késői DOS/Win98 érára is megfelelő. A szorzó/FSB SS7 lapon biosból is állítható, valamint Win98 alól is, meg ezt már kezeli a CPUSpd is.
Socket3 : DX4/100-120 elfogadható teljesítmény, clock to clock pedig a PODP és a Cyrix ütős, én ezekből építettem VLB/PCI gépet.
A leíráshoz megint illik hozzátennem, hogy szerintem, valamint a naptárazást figyelmen kívül hagyva. Nekem a jó programfutás, és a megfelelő retró játékélmény a lényeg. -
arn
félisten
válasz
Fücsök007
#105484
üzenetére
Ezzel csak az a gond, hogy amikor a 486ot igy tudtad tuningolni (kb 97) akkor a penyakat is 200 felett lehetett hasznalni, es a 486 a kanyarban sem volt. Foleg hogy 96tol mar az fpu is szamitott.
A 95os dx4eket nem tuningoltad sehova sem, a 120at sem birtak, csak kesobb javult a kihozatal, amikor mar jott a 120as amd, igaz kb annyit tudott, mint a 100as intel.
Umc hiaba gyorsabb clocktoclock, ha akkor jott, amikor dx4 is volt mar, semmi vizet nem zavart. A cyrix 5x86 is gyorsabb picivel, normalisabb orajelen jott, de szinten nem volt mar jelentosege.
-
Lehetséges ez is, én nem sokmindent tudtam ezekről korábban sem, csak annyit hogy a hiányos gépbe nem találtam odaillőt. Másik lapnál sikeres volt, összevissza próbálgattam egy marék chipet, füstölést megúsztam, elindult a kess, de arra emlékszem hogy a TAG RAM felirata más volt, kapacitást nemtom, mert felirat alapján soha nem jegyeztem meg mennyi kilobit az adott chip.
SS7 lapoknál művelődtem inkább, ott a lapra forrasztott mennyiség/mekkora RAMot képes kesselni körbejárása. -
Fücsök007
őstag
Sajnos figyelembe kell venni, mert lehetőség volt a tuningra ingyen, még ha többnyire 40MHz is volt a plafon akkoriban. Később a PII korszakban is nagyon nem mindegy, hogy 66 vagy 100MHz-en ment az FSB, itt is ugyanez van. AMD-s 5X86 133MHz hozta a PI 75Mhz-es szintet azért tuning nélkül, egyes tuningos példányok 198MHz-et is mennek plusz fesszel megfelelő lapban. itt megnézhető.
Egyébként a legjobb 486-osok az UMC green procik voltak, 40MHz-en hozta intel DX2 66MHz teljesítményét lebegőpontos számításokban, és sajnos csak mérnöki példány volt X2-es változatban. (U486DX2) -
arn
félisten
94 februarjaban a chip ilyen lapokat tesztelt, benne van az intel batman (premiere/pci).
A masik erdekesseg az inkabb oemkent ismert dtk, szvsz amerikaban nem is nagyon arultak alkatreszeket, csak komplett gepeket, de nalunk emlekszem, hogy a szintezis arulta az alaplapokat meg a tobbi cuccot is - meg persze gepkent is, de azt csak itt raktak ossze. Ezt csak onnan tudom, hogy ket nyaron is dolgoztam nekik (talan 95-96), es az egyetem gepeibol sokat en epitettem

Pl retroban is a dtk vezerlok eleg gyakoriak (pti-xxx), a tobbi alkatresz relativ ritka - mert nem voltak olcsok, egesz jo cuccokat csinaltak, de azert nem egy asus szint.

-
vrob
aktív tag
válasz
DarthSun
#105474
üzenetére
A cache és tag IC-k lehetnek ugyanazok, tökéletesen fognak működni.
Én úgy tudom, gyárilag a tag IC-k tipikusan kisebbek szoktak lenni, mivel felesleges belerakni ugyanakkorát mint cache modulnak. Ezzel is spóroltak valamennyit annak idején.
Az alaplapszerelt cache foglalatoknak még egy szépsége, hogy a 32 lábas hosszú foglalatba berakható a 28 lábas is, csak hátulra kell igazítani, nem az első lábhoz. De erről érdemes pontos dokumentációt olvasni, nehogy füstölés legyen a vége
-
arn
félisten
válasz
frescho
#105478
üzenetére
A p60 tarsa inkabb az 5vos dx2 volt, azon se csodalkoznek, ha csak azert maradt volna gyartasban 95ben, hogy az fdives procikat kicsereljek, amugy teljesen okafogyotta valt a 75os pentium mellett, ami olcsobb volt, nem melegedett (a dx4 meg meg annyira se).
94 kozepe utan mar szinte semmi se jott a socket4hez, csak kifutott a dx4 megjelenesekor. Gyk az egyik akkor lepett le, amikor a masik belepett. Valszeg a 75os pentiumot is a csokkentett fsbvel azert hoztak, hogy legyen egy lepcso a dx4 meg a p90 koze.
Ahogy elneztem a retailnak szamito overdrive es az oem procikent kaphato dx4 egyszerre kerult piacra (ugy 94 oktober). Elotte csak nagyobb oemek kaptak dx4et, epiteni nem tudtal gepet belole, csak dx2bol meg p60bol.
A p60 meg hozza lap, kb 94 legelejetol volt, ezek voltak az elso pcios lapok - pl az intel batmant kulon is meg lehetett venni, nem csak oem gepekbe raktak.
-
envagyok
veterán
válasz
FoxiestFox
#105475
üzenetére
Egy lx lap + klamath ideális mellé
-
válasz
Fücsök007
#105467
üzenetére
Ne tuningoltat hasonlítgass. A 133-as 5x86 CPU-ban kb. hozta a 75MHz-es Pentiumot. A sima DX4 a 60-66 körül volt. De pont ezért írtam, hogy az árához képest nem voltak meggyőzőek a lassabb Pentiumok. Egy 100-as, de főként a 133-mas már simán lelépte a legjobb 486-os gépet is. De ezek már inkább 95 végét jelentik. A 133 valamikor 95 közepén jelent meg, de megvenni ősszel lehetett csak. Az áruknak jót tettek a 95 végén 96 elején érkező Cyrix és AMD S7 procik. Na meg az, hogy az Intel is tovább ment 200MHz-ig. De 95 három negyedévében a Pentiumok a felső kategórát képvielték és így is árazta őket az Intel.
gban: Ez PC, nem tudom. De a tag RAM általában eltért a normal cache chipektől, bár az is sima SRAM.
-
válasz
FoxiestFox
#105473
üzenetére
Az 560-hoz ujkoraba, emlekeim szerint legalabb 2 fajta piros sapka jott. Az egyik, az, amelyikkel hasznaltam (lovesem sincs melyik), a masikat pedig nem tudom, mert tizenparevvel kesobb, amikor megtalaltam a dobozat, egy nyulo-malo piros paca lett belole
. Mintha lehetett volna allitani erzekenysegi fokozatot is, ezzel nincs is/nem is volt baj. Szerintem, sokkal jobban ment a trackpoint, mint amennyire mukodtek a touchpad probalkozasok. Meg 2010 kornyeken is kerultek elem PC-s laptopok katasztrofalis touchpaddal, Applenal akkor pedig, mar evek ota multi touchos gesturekkal mukodott tokre kenyelmesen es jol az egesz. -
válasz
FoxiestFox
#105475
üzenetére
Teljesen, hiszen, Voodoo2 majd csak kesobb jott (en a BX-es lappal egyutt vettem V2-t).
-
FoxiestFox
félisten
Voodoo Rush egy PII mellé mennyire oké korszakilag?
-
Most utána olvastam, és igen, azt írják hogy nagyobbnak kell lenni, tartalmazza azon központi RAM címeket melyek tartalma éppen az SRAMokban van. Ha éppen változott valami, vagy nincs a TAGban a lehívandó tartalom, akkor índítja az olvasást a kessbe. A válaszom egyik fele ok volt, a másik csak részben, SRAM az is, csak nagyobb méretű.
-
FoxiestFox
félisten
Az hogy itt most kattogós / mecha / dómos / ollós+dómos billzetről van szó, a fejtegetésemben lényegtelen, csak leírtam hogy PC-n ezeknek a gomboknak, és a kiosztásnak magának régi hagyománya van, és mivel egy Thinkpad továbbra is PC és nem Mac, borzalmas, hogy elhagyták a rokonságot a pc billentyűzetekkel, és egy generic, apple-höz hasonló elrendezést választottak, amin szétszórták vagy layerre tették az addig könnyen hozzáférhető gombokat / funkciókat.
Szóval ami nem hiányzik egy Macről, mert nincs funkciója / értelme, az nagyon hiányzik egy Windowsos laptopon.Hozzáteszem, a kattogás magában pl nekem sem vonzó egy billentyűzetben, inkább csak olyan dolog, amit elfogadok a fantasztikus gépelési érzetért cserébe.
Itthon pl a feleségem nem tudna aludni, lehet, a gyerek sem, ha éjjel kalapálnék a Model F-en, pedig éjjel is lenne igényem király gépelési komfortra, de hát ott a next best thing, az SK-8855.
"A regi Thinkpadem trackpointjat ismerem (TP560), illetve a Touchpadokat hasznalok a PowerBook ota, viszont ha neha le kellett ulni 1-1 Windowsos laptophoz, ott szinte kiugrottam a touchpad erzeketlensege/erzekenysege/feluletenek simasaga/hasznalhatatlansaga/stb miatt az ablakon."
Ez amúgy abból a szempontból fura, hogy széles tartományban konfigurálható a TP-ken mind a touch, mind a pöcök.
Igaz, nem tudom, ez az 560 idejében is így volt-e, az elég régi vas, a gyűjteményi darabom már eladtam, így nem tudom csekkolni.
De a modern (aka ezredforduló utáni és 1-2 évvel előtti) darabokon egyrészt választhatsz 3 féle pöcök sapka közül, van smooth és érdes is, másrészt beállíthatod hogy akár a legkisebb lehelletre a kijelző másik felén találd a kurzort, a touchpad ugyanez, a kis mérete ellenére simán beállítható, hogy az ujjad sebességének függvényében mozogjon a kurzor, gyakorlatilag egy T40 elég kicsi touchpadjén meg lehet csinálni, hogy egy 2 centis mozdulattal átszelted a képernyőt, de mellé még finom és pontos is marad.
De tény, a touch ezeken sosem volt olyan fókuszban, mint egy macen, más use case, más OS. -
arn
félisten
válasz
Fücsök007
#105467
üzenetére
Mar miert kellene ezt igy osszehasonlitani? A pentiumon eleve 64 bites busz van, dual pipeline stb… a 486on meg 32 bit 33mhz busz max. Almat kortevel - amikor a p60 ment, amugy sem talaltal olyan lapot, amiben akar 50mhzen is normalisan ment volna, kb 40 volt max, de meg azt is nehez kompromisszummentesnek nevezni. Minden amit irtam arra vonatkozik, ahogy megterveztek oket, nem mindenfele hackel.
-
1 : én úgy tudom hogy a vezérlőchip az más, TAG RAM a neve, és nem sima SRAM, hanem kicsit más a funkciója, belapozza az aktuálisan kesselendő memória szegmenst. Pld egy brand 486- ot alaplapi kess nélkül kaptam, SRAMjaim vannak hozzá, de a TAG RAMnak még a lábszáma is más, van belőle pár típusom, de ebbe a gépbe egyik sem illik.
2 : rémlik valami, de ezt már én is elfelejtettem. Bár ha a 0track hibás(asszem ezt próbálja átírni valami varázsló), akkor eléggé esélytelen. A Gotek hozta el a megváltást, a kukában landoló floppy lemezek helyett. -
A Midnight Commandernel, mar 20+ eve megtanultam, hogy F1 = ESC majd 1, az F5 az ESC majd 5, mert ahany fajta tavoli gepre kellett belepni, ott tuti, hogy mas keycodeja volt az Fx gomboknak, mint ami nalad, igy hiaba nyomkodtad, nem az tortent, aminek tortennie kellett volna. Egyebkent, ez visszafele is nyugos volt, pl AIX-on futo rdesktop-nal nem csak a endianess okozott bajt (el voltak rontva a szinek a kepen
), hanem az Fx gombok se mentek...Chromeban milyen funkciok vannak az Fx gombokon? Nincs Chromeom, amiota 2014-2015 kornyeken kidobta a Google belole a Keychain tamogatast, de akkor nem kellett a mindennapi hasznalathoz az Fx gombsor.
TouchBar eseten egyebkent, beallithato volt, hogy ott Fx gombok legyenek, de sokkal jobbak voltak azok az appok, amik helyzeterzekeny funkciokkal pakoltak tele a TB-t.
-
gban
veterán
Itt van mindenki, kizárt hogy senki se tudja egyikre se a választ

-
Fücsök007
őstag
OK, de a lényeg az eltérő FSB, mivel a korai Pentiumok is 60 vagy 66MHz-es FSB-vel mentek (kivéve 75 és 100MHz), ezt 486-ban nem lehetett megcsinálni, ezért reálisan Pentium 100MHz (50X2) lehet összehasonlítani FSB tuningolt 486-os procival, feltéve ha mindkettő EDO ramokkal megy, mert ha FPM-et raksz 486 mellé, akkor nyilván lassabb lesz.
-
válasz
Francia91
#105444
üzenetére
Gondolom FoxiestFox kollégának szántad a választ...
De amúgy sztem ha valaki ezt a két oprendszert szeretné, miért ne. Én is kedvelem mindegyiket, ezek még jól néznek ki. A Win10-11- hez már kell valami beüvegező skin, alapból elég gyászosak lettek, főleg a korai Win10 buildek. -
-
válasz
FoxiestFox
#105457
üzenetére
Halistennek, en soha nem akarnek kattogos/kapcsolos billzeten ujra gepelni, szerencsere az Apple sem akar elmenni ebbe az iranyba. Mikor anno megjelentek a szilikondomeos keyboardok, es a kattogos kapcsolot felvaltotta ez a megoldas, az lehetove tette, hogy ki lehessen kukazni a kattogos vackot es egy sokkal halkabb, sokkal kenyelmesebb megoldassal gepelni a jovoben. Remelem, soha nem fogok oda visszaterni, hogy ujra kapcsolos vackon kelljen gepelni.
OSX alatt, nincs ertelme az F1-F12 gomboknak (nincs rajta gyarilag funkcio), nincs megfeleloje a scroll locknak, pause-nak es print screennek sem, illetve, nincs atiro/beszuro mod (igy nincs insert), a delete, amit kb soha nem hasznalok, az elfer a fn+backspace-n. Majd irok egy appot, ami szamolja, hanyszor nyomom meg, szerintem eves szinten kozelit a nullahoz. Csak azert nem nulla, mert van meg szerintem olyan szerverunk, ahol a BIOS-ba "del"-t kell nyomni
. PgUp/PgDown/Home/End az elerheto az fn+iranyokkal, viszont Windowshoz kepest teljesen mashogy mukodik. Itt, a kurzor marad ott ahol volt (nem most lett ilyen, hanem 86-87 korul, amikor eloszor megjelent, mint gomb), es a viewportot tologatod vele, pl kodszerkesztesnel, igy siman lehet mozogni vele, majd ha elkezdessz irni, a kurzor marad ott, ahol elotte volt (*). A funkciotlan F1-F12 gombokra (ezek OSX ota funkciotlanok, a Next billentyuzeten nem is volt funkciogombsor, es mivel az OSX Next orokseg, igy az OSX sem tesz/tett ra funkciot) az Apple ezert pakolt media kontrol opciokat (fenyero, keyboard fenyero, hangero, play/pause, stb), igy legalabb, ezek a szerencsetlenul ott arvalkodo gombok, kaptak valami funkcionalitast. Fx gombokat en, szerintem, csak RDP-nel (esetleg linuxra SSH-zva hasznalom, de ott is megszoktam az "ESC;szam" megoldast, mert ahany haz (sun? vmx? linux? stb), annyi szokas, igy vagy mentek ott a gombok, vagy nem, az ESC-es kombo pedig, ment mindig) hasznalom. Igy pl. a funkciosor TouchBar-ra cserelese azert volt jo otlet, mert az a halott gombsor, ujra funkciokat kaphatott. Nekem most is be van allitva, hogy pl RDP appnal ne media funkcok legyenek rajta, hanem Fx funkciok (ez kell ugye a windowshoz), viszont neha elfelejtem, ezert megprobalok hangerot allitani, amire mondjuk a tavoli Windows kap egy F11-et vagy egy F12-t
. Amig pl volt TouchBar a gepemen, a TouchBar ilyenkor azt mutatta, amit ott csinalni fognak a gombok. Tehat minden appnal a mediakontrollok, az RDP appnal, pedig az Fx gombsor volt rajta. Fn-t nyomva, lehetett valtani a funkcionalitas kozott.A regi Thinkpadem trackpointjat ismerem (TP560), illetve a Touchpadokat hasznalok a PowerBook ota, viszont ha neha le kellett ulni 1-1 Windowsos laptophoz, ott szinte kiugrottam a touchpad erzeketlensege/erzekenysege/feluletenek simasaga/hasznalhatatlansaga/stb miatt az ablakon.
Szoval, ne zavarjon, hogy kevesebb a gomb, hiszen sok gombnak, szerepe sincs a rendszerben. A rendszert pedig, nem Windowsnak/Linuxnak akarod hasznalni, hanem annak ami, macOS-nak.
(*) pl. tok jol fel lehet ismerni, ha valami app portolt, es hulyek portoltak, mert rendszeridegenul mukodik igy pl a pgup/pgdown elviszi a cursort, amit pl pc-n is el szokott vinni
. -
Fücsök007
őstag
Nem mindegy a körítés, mert késői 486-os procik alá volt EDO ramos lap is, ahol az erős FPU-t nem használta a program, ott nem nagyon volt előnye a Pentiumnak ha mindkét rendszer azonos frekin és FSB-n ment EDO ramokkal, nyilván az SD ramos PI rendszerek mindig gyorsabbak. Viszont a korai PI-ek magasabb FSB-n mentek, ott inkább az volt a döntő és a csiga FPM ramok tovább lassították a 486-os konfigokat akkoriban.
-
arn
félisten
válasz
FoxiestFox
#105457
üzenetére
Hat nemtom, a mai lenovok billentyuzete es tapipadja eleg messze van a macetol. Foleg a tapipad.
-
FoxiestFox
félisten
válasz
Pista0001
#105453
üzenetére
Igen, ez teljesen ízlés kérdése, ezért mondtam, hogy számomra egy mac használhatatan, semmit nem tud amit én várok egy laptoptól a király üzemidőn és kijelzőn kívül, de számomra a fizikai vas használhatósága, billentyűzete fontosabb ezeknél, így csupán egy drága papírnehezék lenne, amit használni csak külső bilzettel tudnék (mondjuk az NMB belű SK-8855-ömmel, hehe).
Amúgy ja, elég hullámzó minőségű a TP billek mechanikája, a több beszállító miatt, pl az én X201 tabomban is egy elég átlagos darab van (nem tudom, ki a gyártó), ezzel szemben az X220-amban a piros dómos NMB vastag ollós fajta van, 0 keycap rattle, borzasztó konzisztens, kis erővel használható, puha de mégis határozott taktilitású, zseni hogy milyen jó az a bill. Könnyedén a legendás T60 gen NMB/ALPS szint. Kicsit a T4x gen ALPS-ra emlékeztet, de ott a kisebb méretű gomboknál nem volt olyan jó a stabilizálás, mint ennél.
Ez a bill majd jönni fog velem, ha migrálok X230-ra, abba még bele lehet moddolni.#105450 Czo
Kicsit távolabbról indítanám a kifejtésem.
Az IBM Enhanced Keyboard (Model M) megreformálta mit értünk jó PC billentyűzet alatt, kb 80-as évek közepe-vége ha jól emlékszem.
Tehát lett egy desktop bill kiosztásunk amit univerzálisan szinte minden gyártó és brand adaptált, és használ ma is, mint A PC layout.
(Persze sok TKL és egyéb furaság van ma, de az lényegében a custom keeb szubkult része).Amikor elkezdtek laptopokat gyártani (rendes laptopokat, nem portable computereket), sok retardált vadhajtás volt, mert ugye adott volt a noti mérete, abba kellett volna valahogy minden fontos gombot belesűríteni, egész rémes dolgok születtek, és az a berögződés alakult ki hogy egy laptop sosem lesz olyan jól használható ergonómiailag, mint egy dekstop.
Ezt csak erősítette, hogy rémesek voltak a kezdeti egér-kiváltó próbálkozások is, a gépek oldalába tolható vagy esetleg bill fölé-alá-mellé helyezett trackballok.
Aztán egyszercsak sikerült a teljes desktop funkcionalitást használható formában (mínusz numpad) implementálni, úgy, hogy a fontos gombok blokkjai ugyanúgy vannak elrendezve mint desktopon, csak az egymáshoz viszonyított helyzetük változott.
Szóval ahhoz hogy egy bill jó legyen, kell:
- tagolt F sor, 12 gombbal, elkülönítve az Esc gombtól
- Ins-Del-Home-End-PgUp-PgDn blokk együtt
- Printscreen, Scroll lock, Pause hármas együtt
- használható méretű kurzorgombokEzt rittyentettem össze Paintben, bocs a low effortért:
Ráadásul az egér kezelése is úgy lett megoldva a Trackpoint által, hogy a kezünk el sem kell mozdítani gépelési pozícióból, főleg nem kell csuklóból hadonászni széles gesztusokkal a touchpaden ami keci egészségtelen. Ebből a szempontból gyakorlatilag jobb mint egy desktop bill, ahol a kezünk az egér és a bill között ingázik.Szóval minden adott volt, a klasszik Thinkpad layout pici módosításokkal használatban volt a TP 700-astól a Sandy Bridge gépeikig (2011 talán?).
Idővel kapott a design dedikált hangerőgombokat, multimédia kombókat, fn kombókat amik laptop funkciókhoz hasznosak, stbEz egy laza 20 éves run, szinte példátlan a perifériák piacán, hogy valami annyira jól sikerüljön, hogy ne kelljen hozzányúlni ennyi időn át. (Az összes nagyobb brand másolta, Dell, HP stb business gépei ugyanolyan elosztásúak voltak, ugyancsak pöcökkel.)
Persze a kapcsolók többször is változtak a felszín alatt, de már a 90-es évek végén volt több modell amin mai szemmel is baromi jó érzés gépelni (380-as sorozat, 600-as sorozat).Na, én ebbe szocializálódtam bele, mert az Enhanced Keyboard layoutot használtam desktopon, és az első notim Thinkpad volt, ami már a használatbavétel napján meglepett, hogy mennyire comfy és effortless mindent csinálni. Még gamelni is tök jól lehet a pöcökkel, kivéve a tényleg gyors shootereket.
Amikor a Lenovo átvette a brandet az IBM-től, volt pár év bizonyítási kényszeres időszakuk amikor kb a legjobb TP-k jöttek ki ever, aztán viszont kibújt a szög a zsákból, elkezdtek consumer megoldásokat meghonosítani business classon is, jelenleg ott tartanak, hogy a dedikált hangerő gomboknak és médiakombóknak rég vége a legtöbb gépen, a hatos blokknak nyoma sincs, nehogy véletlen ugyanazt az izomreflexet használhassuk mint desktopon, használható kurzort tizenéve nem látott a brand, és a hasznos led visszajelzők nagy részének is csak az emléke maradt.
Mellé jött az Apple hátrányainak másolása, előnyeinek lemásolni nem tudása, ilyesmi
Számomra a peak laptop billentyűzet a fenti képen szereplő, amin még minden fontos dolog rajta van, egy gombnyomással tudok némítani és azt feloldani, és akár játék közben is tudok zenét váltani az fn+kurzor kombón, az office produktivitása pedig a numpadot leszámítva gyakorlatilag desktop szinten van.
Na ez tűnt el a piacról, és hát a léc nagyon magasan volt, amikor az ember ezüstknálkával kanalazza a pudingot 20 évig, nem szívesen tér át eldobható műanyag kanálra.
ONban hagyom, mert a jó billzet tizenéve halott laptopon, tehát a retro dolgokat érintettem
-
95 júniusában jelent meg a 133 és őszre lett elérhető, de horror áron. Az újságokban akkor is írtak olyat amin a kinti rokon is csak mosolygott, mert igen, ott volt az erős Pentium, de még számukra is megfizethetetlen áron. Kb. ma is írhatnák, hogy az i9 a közép kategória, az i5 meg már az alsó kategória teteje, mert ott van felettük egy komplett HEDT vonal. Aztán valahogy mégis i5-i7-et, vagy azzal ekvivalens AMD-t vesznek az emberek még a gazdagabb országokban is. Csak akkor a HEDT idővel degradálódott normál asztali procivá, kivéve a PPro-t.
A DX4-hez képest egy P60 erőben nem volt meggyőző, de még egy P75 sem lépte le a korabeli programokban brutálisan a 486 tetejét. A 133-166 már más liga, de ezek már inkább 95 őszétől-telétől voltak megvásárolhatóak. Legalábbis az ártöbbletet messze nem indokolta a lassabb Pentiumok tudása CPU-ban. Ez a quake megjelenésével (FPU éhség) gyorsan változott, de az már 1996-os sztori.
-
Pista0001
addikt
válasz
FoxiestFox
#105449
üzenetére
Ízlések és ficamok, de Czo-val egyetértek. Kis szoktatás után baromi jól lehet MBP-n gépelni. Barátnőmnek van egy M1-es, szoktam néha használni, és sokkal folyékonyabban megy, mint a saját 2010-es X201 tabletemen. A rövid út ellenére nagyon határozott a "fogáspontja" (nem tudom, hogy hívják hivatalosan), a Lenovoé túl puha szerintem. Az elmúlt 10 évben szinte csak laptop (szerű) billentyűzetet használtam, teljesen el vagyok szokva a hagyományos modellektől. 2021-ben vettem rendes billentyűzetet a "gamer" géphez (amit szintén abban az évben intéztem), nem is tudok rajta rendesen gépelni a hosszú billentyűút miatt.
-
arn
félisten
válasz
frescho
#105448
üzenetére
En csak azt irtam, amit ott irtak. 95ben mar a 133as penya is a piacon volt, ami 2-3x gyorsabb. A p90hez kepest ott is helytallo 94ben.
En 95 kozepen vettem a dx4et, vmelyik haver akkor mar p100at vett. Nekunk ketsegtelenul kozep volt, de kint jobban kerestek, en is diakmunkabol raktam ossze.
-
gban
veterán
2 dologban kérnék segítséget.
1. régi, pl. 386-os lapoknál az external cache úgy néz ki ha jól írom le, hogy pl. a 128kb az 4 db 256-os számot tartalmazó chip, meg egy vezérlőchip.
Igaz az hogy vezérlőchip az lehet egy tökugyanolyan chip is mint a másik 4, vagy ez nem igaz?2. nem formázható floppyra is volt megoldás, valami programmal meg lehetett próbálni megmenteni - milyen programmal? már elfelejtettem
-
válasz
FoxiestFox
#105449
üzenetére
2019-ben noveltek a key travelen
nekem az azelotti (megkisebb), az sokkal, de sokkal jobban bejott. Kb icipicit lenyomtad es mar lenn is volt. Ebben szerintem, a 2016-2019 kozotti keyboardok voltak a kiralyok. Raadasul, ez a keyboard szerintem (ami a 2019 utani gepeikbe van), hangosabb, mint a korabbi volt. Abbol, az utolso iteracio, szinte hangtalan volt. A PC-s notikon a home/end/pgup/pgdown gombokkal van kb tobb (raadasul, ennek a helye kb minden keyboardon mas es mas), nem? Tehat azokat kell itt, fn(le/fel/jobbra/balra) gombokkal nyomkodni. Mi mast ertessz meg kombok alatt?
-
FoxiestFox
félisten
Hát hogy rémes.
A keycap forma, a szinte 0 key travel, az elrendezés, hogy gyakran használt funkciókhoz is kombózni kell, hogy a touchpad akkora mint egy garzsajtó, pfejj.
Nagy része igaz az újabb business notikra is sajnos, és nekem ez a része fáj, mert form over function gyártónak ott volt mindig az Apple, ebben nincs új a nap alatt, de mellette lehetett venni notikat másoktól, amiket tényleg használatra terveztek ergonómiailag, ma már szinte nincs ilyen.Úgyhogy kitartok a tizenéves Thinkpadjeimnél, és elfogadom hogy 4 óránál több nem laposozok akkuról, igaz, ha nagyon fontos lenne, vehetnék még 1-2 akkut, és cserélgethetném, legalább itt ez a funkció még adott volt
-
Az első árlistában a DX33 210-es vinyóval olcsóbb csak. Azt az ár különbséget indokolhatja az alaplap. A nagyobb vinyós és a második árlistás 33 vs DX266 között olyan pici a különbség, hogy a DX2 tuti nem Intel.
Bile Demon: Nagyjából az volt a tapasztalat, hogy kb. egy lépcsővel volt lassabb a Cyrix, de legalább 2-3-mal olcsóbb. Azért egy Cyrix DX2 66 még mindig gyorsabb volt, mint egy DX33.
arn: Az a DX4 annyira kezdett entry lenni nyugaton, hogy inkább az oda szakadt rokonok vették a méregdrága Penya helyett. A zsíroskenyér, csupasz gép Pentium helyett egy szépen felszerelt, multimédiás DX4-et lehetett venni új monitorral, kis hangfalakkal... Pedig akkor sem fizették rosszul a mérnököket. Szóval én inkább jó középre raknám az a DX4-et. A Penyák inkább 95-96 fordulóján vették át a vezetést. Kb. akkor amikor a 6x86 és a K5 is megjelent és letolta az árakat. Volt már 166-os Pentium és a 100Mz-es, meg az alattiak lettek a közép mezőny, a belépő meg az 5x86. 1 év baromi sokat számított...
-
arn
félisten
válasz
FoxiestFox
#105446
üzenetére
Mi a baj vele?
-
válasz
FoxiestFox
#105397
üzenetére
Azt szeretem, meg az MBP-ben, hogy most kb 2 oraja dolgozok egy padon ulve egy parkbol, mikozben az akkubol meg csak 10% tunt el. Kb. keptelen lettem volna lehozni az ev elso nehany honapjat ugy, ahogy lehoztam, ha nem tudtam volna, barhonnan orakat dolgozni, ami eppen megtetszett helyszin.
Szerk: ez is csak azert jutott eszembe most, mert eppen csipogott a telefon, hogy 15 perc mulva lejar a mosogep, tehat haza kell menni.
-
-
Francia91
veterán
Elkezdtem építgetni egy 775 lapba Xeon konfigot, még egy normális táp és GTX 680-as fog mellé jönni, aztán Vista/Win7 dual rendszer, és kész lesz a jó kis retró játékgépem az S462-es mellé

Házról, külsőségekről majd akkor lesz kép, amikor már összeállt, de egy DeepCool Tesseract plexi oldallapos házban csücsül a konfig
-
arn
félisten
válasz
Bile Demon
#105439
üzenetére
Szvsz… a dx40 es a dx2 amd v cyrix lehetett, a dx33 es a dx4 intel. A dx2 intel proci is dragabb volt. A 386-dx2 lap lehet ugyanaz a hibrid opti495 volt, dx4hez mar mas lap kellett.
-
Bile Demon
őstag
válasz
frescho
#105435
üzenetére
Biztos intel... AMD-nél inkább a 40MHz volt már akkor a belépő szint.
'94 végén a DX33 már kifutott dolog volt. Max apró pénzért használtan vettek olyat.
'94 nyarán a Cyrix DX40-et vettem. Kiugróan olcsóbb volt a többinél. Nem is ejtett ámulatba a DLC40 után.intel 486 DX2-66 proci 25e körül volt már '94 végén (november?), amikor vettem.
Ennek fényében nem tudom hovatenni a 79.9e vs 107e árkülönbséget a DX40 vs. DX2-66 között... Az árlistában. Ugyanaz a lap és RAM kellett hozzájuk.Lehetőségek:
-talán eltéső lap volt az árlistában, de akkor egy komplett 486 lap volt 10-12e, nem lehet nagy árkülönbség. Fake cache lap 10 rugó, asus 12 rugó....
-itt ingyen adták a DX40-et.
-hamis volt az i486 DX2-66, amit vettem (pl. átszitázott DX2-50). A valódi meg drágább volt és így megvolt a 27e Ft árkülönbség a két proci között. Pl. valódi DX2-66 30e, akkor a DX40 3e.Másképp nemigen jön ki a matek. -
arn
félisten
válasz
frescho
#105435
üzenetére
94 vegerol van szo, szvsz mar siman osszecsusztak az arak a mainstream cuccoknal. Addigra nyugaton a dx2 lowend cucc volt. Tegnap talaltam egy dx4 amerikai tesztet hasonlo korbol, abban azt irtak, hogy a dx4 is kezd entry level lenni… jo volt nekik

Vhol az intelnel a p60 volt a top es a dx2 a mainstream, de ahogy jott p90 meg a dx4, azok eggyel lejjebb mozdultak. Az amd a sajat dx4evel kopott bele az intel levesebe, mert felezte az arakat, es onnantol a p60ra is nehez volt mar ugyanugy tekinteni.
A dx33 intel lehet, a dx40 meg amd vagy cyrix.
-
Pikari
veterán
válasz
frescho
#105436
üzenetére
Ez a videókártya kompatibilitás olyan dolog, hogy az idő megszépítette. Nekem volt olyan ismerősöm, hogy az alap vga paletta is hibás volt a videóbiosában, és mindenféle csodaprogramot kellett elindítania, hogy a színek helyesek legyenek 8 bites módban. De valamennyit minden kártyával szórakozni kellett a beállításokkal egy-egy adott programon belül, hogy minden rendben legyen. Ami nekem a legjobb eredményt adta DOS-ban, az a SiS 6326 volt.
-
válasz
frescho
#105435
üzenetére
Ami még érdekes, hogy a játék folyamatosságával is voltak gondok. bár ezen talán segíthet egy gyors CPU. Mondjuk az gáz, ha azzal meg túl gyors a játék. és még szaggat is. Szóval ami a 2. oldalon érdekes lehet:
"It's not just Alley Cat. That was just an example. It's Larry 1, Street Rod, Accolade Grand Prix , Zaxxon, 3-Demon etc etc.. It's in general bad CGA performance. This was tested on two different VGA cards, with the same results.
With a true CGA adapter, the games was performing as normal." -
válasz
envagyok
#105426
üzenetére
Van egy kompatibilitási teszter progi és annak az eredményeit itt szedték össze: [link]
vcfed.org-on volt egy beszélgetés és ha jól emlékszem régi floppy-rol bootolható játékoknál volt gond. Pl. kora FS-nél. Meg volt még a threadben olyan proggi ahol regiszter programozgatással mozgatták a képernyőt. szerk: megtaláltam, jó olvasgatást

arn Az árak alapján az a DX33 -> DX2 alig drágább. Nem lehet, hogy az már AMD és ez az oka?
-
válasz
KROK640
#105432
üzenetére
Mi az, hogy mai?! En 96 ota asztali gephez valo, laptop billzeteket hasznalok!
Az nem ma volt
. Mi ezekkel a baj amugy? Ezt pl anno azert valasztottam, mert wireless volt, kicsi volt, kenyelmesen olbe lehetett kapni jatekhoz. Mire jottek a DivX filmek, addigra "elo lett leptetve" emiatt taviranyitonak is. A "media gombok" ne tevesszenek meg, a billzet oregebb, mint a media gombok, igy egyedul Windows 95 alatt ment, ha a floppyrol felrakta az ember a driveret (azt hiszem, mar 98-ra sem tudtam telepiteni, de ezt ki kene probalni, hogy kideruljonl).A billzet koszoni szepen, ma is el, mozog, mukodik, a retro gepem billentyuzete
PS/2-es csatolasu. Van benne egy "bena" eger is, arra volt csak jo, hogy "taviranytiasnal" lehessen egerezni is.Itt egy kep 2003 augusztusabol:
-
KROK640
nagyúr
válasz
MasterDeeJay
#105409
üzenetére
Végre, egy teljes billentyűzet, és nem a mai okádék laptop szerű félszarok
-
arn
félisten
a jomultkor kerestem, hogy mikor jelentek meg a dx4ek az epitos arlistakban... a chipben 1994.10 talaltam mar... a szeptemberiben meg csak p60 van. hat nem kicsivel volt dragabb, mint a dx2


-
-
válasz
envagyok
#105426
üzenetére
Az általam eddig használt CGA módú összes cím megy VGA kártyával is, semmi gondot nem vettem észre. Retró és modern gépen is. Sőt még a GTX1650- el is.
A sebesség sem gond, gyors gépet finoman állít a CPUSpd, nem is kavar be, nem rezidens. RyZen/Xeon/P4 XT- től gyors P-III- ig minden variáció. Jó sok kapcsolója van, még a CPU hőfokot is kiírja DOS alatt. A Zen pld nincs is benne a támogatott listában, de 2 féle kapcsoló működik, és a kombinálásukkal, bitang lassúra kapcsolható. Haswellen az összes lényeges kapcsoló működik, szinte megállítható, volt hogy a próbálgatáskor annyira lelassítottam, hogy az NC kb fél perc alatt indult el. -
válasz
FoxiestFox
#105422
üzenetére
Viszonyításnak asszony miatt tartott dell lapos bill.


-
válasz
envagyok
#105415
üzenetére
Ezért még nem érdemes XT-t használni, mert CGA megy AT-ban is. Smileyt is azért tettem ki, mert leszólni az XT-t a felsőbb hatalmak káromlása. Csak halkan írom le, de a neológ igazság az, hogy egy 6/12 vagy 6/16 MHz-es 286 jobb választás. Sőt a VGA kártya is simán megy, ha lemond az ember a programok azon töredék százalékáról ami még így is gondban van.
Azt viszont fenntartom, hogy az IBM PC fejlesztését nem sorolnám a dicsőséges fejezetek közé a villamosmérnökök évkönyvében. Ahogy az Amigákét sem 87 után.
-
Gondoltam, rakok egy Steam-et a vmWare-ben futo ARM-os Windows 11-re, majd feltelepitem az F1-2019-et, es megprobalok jatszani vele. Hiaba adtam neki 8, majd 12 majd 16 giga RAM-ot, illetve noveltem a VRAM opciot is 2, majd 4 vegul a maximalis 8 GB-re, a jatek csak kekkepernyozott. Gondolom, hianyzik valami feature a vmWare GPU driverebol, vagy hianyzik valami feature a Windows x86 emulatorabol... 4-5 kekhalalos probalkozas es konfiuguralgatas utan, eljutottam oda, hogy mar el se indul a jatek. Megint belefutottam valamibe, ami azert jon elo, mert megvettem. A mar crackelt, warez peldanyt hasznalok valahogy mindig kimaradnak a drm koruli szivasokbol.

-
FoxiestFox
félisten
válasz
MasterDeeJay
#105417
üzenetére
Most nézem hogy az már egy újabb fajta M, amin már nincs a kétfokozatú láb, brutál magas a cucc második fokozatban, mint egy írógép, én szeretem az erősen döntött billzeteket de az a fokozat még nekem is sok.

A középállás viszont ultra comfy főleg hogy íves a billzet amúgy is.
Ez peak bill design.
-
vrob
aktív tag
Igen, én is erre gondoltam. 97-ben még javában Socket7-en voltam. Szerintem abból a korból egy gép az kb. mindenre jó lehetne amire a GUS érdekes lehet, akár az előző évek szoftvereire is.
Az hogy érted, hogy hátrány a Max?
Vagy az esetleg, feleslegesen kifizetett felárra gondolsz? Én nem igazán láttam árban különbséget. A Classicot is pont annyira felárazták amiket láttam. -
-
arn
félisten
válasz
MasterDeeJay
#105409
üzenetére
Azt a sok plusz gombot mi tamogatja?
-
-
válasz
FoxiestFox
#105414
üzenetére
Hát nem lehet betolni a bill tálcát...

Barkácsolni kell kicsit. -
válasz
Pikari
#105412
üzenetére
Persze, csak a procira kérdeztem, a CoreTemp kép csak annak a fogyasztását mutatja. A gép tele van SSD/vinyókkal, USB- re is jópár cucc van dugdozva, majd lemérem, de sztem többet fogyaszt általános felhasználásnál mint 50W, lehet lesz az 100W is, régebbi GTX770 van benne, visszaveszi az órajelét elég jól, de azért zabál az is.
-
envagyok
veterán
válasz
frescho
#105408
üzenetére
"Érdekesen rezonál az iromány a pár hetes beszélgetésre a CGA-EGA-VGA vonal kompatibilitására. 'Most EGA cards offer decent CGA compatibility, but do not expect them to work with games that tweak the CGA registers. VGA cards usually are less compatible.' "
Igen, ez nálam is beugrott.
Szóval ezért már érdemes egy XT-t használni?
Mik használják főleg? -
FoxiestFox
félisten
válasz
MasterDeeJay
#105413
üzenetére
Igen ez Soarersnek tűnik.
Én a felső F sorra balról média és hangerő gombokat, a jobb szélén Prscrn, Scollock, Pause gombokat mapeltem.
Ha érdekel a configom azt is megoszthatom. -
válasz
FoxiestFox
#105411
üzenetére
Köszi a sok infót.
Szóköz ahogy nézem mindegyiken ilyen, azaz gondolom költséghatékonyság miatt uv érzékeny műanyagból van. Anyaga érzésre is más mint a többi gomb.Progit is kaptam remaphoz, nem is vészes beállítani.

-
Pikari
veterán
válasz
DarthSun
#105400
üzenetére
Idleben? Igen, csak ez csalóka így. Mert eteted a RAM-ot, a chipsetet, fogyaszt valamennyit a tápod, fogyaszt valamennyit az alaplapon az usb és pci-e support, akkor is, ha semmi nincs benne, eleve a VRM is elfogyaszt valamennyit önmagában, főleg, ha nagy teljesítmény leadására is képesnek kell lennie, mert annál bonyolultabb, fogyaszt a sata, fogyaszt a ventillátor, stb stb lehetne a végtelenségig sorolni. Vinyó/ssd szintén fogyaszt. Így aztán a géped egésze - még ha a monitort nem is számolod - 50w körül lesz idleben, és ezért nem lehet ilyen általános célú gépekből igazán jó alacsony fogyasztású gépet építeni, hanem CSAK olyanból, amit eleve a lábujjától a feje búbjáig úgy raknak össze, hogy az alacsony fogyasztás, mint végcél vezeti a fejlesztőket.
-
FoxiestFox
félisten
válasz
MasterDeeJay
#105409
üzenetére
Szerintem ne matricázd, hülyén néz ki ezeken a szép kupakokon.
Magyar setet lehet rendelni Unicomptól, csak derítsd ki a part numbert. Persze a posta húzós lesz.
Illetve talán etsy-n is láttam shopot ami tetszőleges felirattal csinál keycapeket, persze kérdés mennyire vagy árérzékeny.Itthon külön felbukkanni még nem láttam keycap setet magyarul, billzettel együtt pedig elég drága azért
A szóközöd elég sárga, szétnézek van-e még fölös szóközöm, szerintem kell lennie.
Az én kezemen átment az elmúlt pár évben majd egy tucat Model M és F, összesen egy volt magyar, annak meg is tartottam a kupakjait a saját F122-re, illetve sikerült IBM írógépről származó (ugyanaz a mechanika) gombokat (azok egybegombok, nem kupakosok) is találnom magyarban, ez a plusz legendek miatt tetszett, ez az M-en van.
Ezen kívül franciám, németem, svájcim volt.Alternatív megoldás pl átlátszó keycap, és alá olyan címkét nyomtatsz alá, amilyet akarsz. Fentek árul ilyet, de eredeti IBM-et is kapni ebayen vagy ha tudod kit keress Deskthorityn.
Az M50-eimen voltak átlátszó kupakok régen, kicsit sajnálom is hogy eladtam mindkettőt, most egy sornyit áttennék az F122 bal F sorára.

-
válasz
jokeph
#105407
üzenetére
SOC def feszen van. Ramok is visszafogva - 2.4GHz, 1.2V, XMP nincs aktiválva, 4x8GB modul van benne. Még a CL sincs felülbírálva, 2400- on CL12- őt tud XMP lista szerint, de simában használom CL17- el.

A Zen2 is hasonlóan levan tekerve, persze ott laza 4GHz- et lőttem a CPU- nak kímélőre, azt röhögve viszi, tuningban 4650- et bír, ahhoz arányítottam a kímélő setet.
-
Megérkezett a csatacirkáló.
Eddigi benyomások:
Ahhoz képest hogy elvileg az M a költségcsökkentett verzió F-hez képest bőven minőségi érzetet ad.
Gombok...később összemérem a white alps-al de eddig úgy tűnik érzetre rohadtmód jó.Csak az a kérdés hol lehet hozzá kapni magyar gombfedőket (vagy minek nevezik)?
Most kezdetnek csak matricázom.
-
válasz
DarthSun
#105392
üzenetére
Amúgy az XT az megint igazi IMB-es hozzáállással készült. Van egy gépünk amire panaszkodnak, hogy kevés a táp, a bővítő slotból is jó lenne több, meg a RAM-ot is ha bővíthető lenne. A 3rd party merevlemezt se hagyjuk ki. Cca 1.5 év és sikerült a hibákat kijavítani. De előrelépés igaziból nem történt. Proci órajel maradt a helyén, közben jöttek lassan a klónok és előbb 6, majd 8 MHz-nél jártak. Videókártya is maradt az MDA/CGA vonal miközben már a PCJr-en dolgoztak, tehát megvolt a CGA v2-ra az ötlet. Hanghoz hozzányúlni, ugyanmár! Aztán csodálkoztak amikor a 286/386-os váltásnál lemaradtak a klónokhoz képest...
envagyok: Érdekesen rezonál az iromány a pár hetes beszélgetésre a CGA-EGA-VGA vonal kompatibilitására. "Most EGA cards offer decent CGA compatibility, but do not expect them to work with games that tweak the CGA registers. VGA cards usually are less compatible."
-
FoxiestFox
félisten
Áh ezt már megvitattam veletek, nem tudnám használni, annyira rémesek a kezelőszervei számomra.
Ráadásul az én igényeimre már egy gyártó sem tervez notit, úgyhogy az egyetlen reményem abban van, hogy majd lesz hasonló energiahatékonyságú lap amit bele lehet moddolni valamelyik még használható billzetes Thinkpad chassisba. -
Az szép ! Notebook esetén számít is, ott a hőleadás kevés legyen, meg az akkut is kíméli így.
Desktopnál nekem legalábbis nem lényeg a fogyasztás, vagyis csak akkora szintig hogy ne melegedjenek túl az alkatrészek. Azt szoktam mondani hogy kocsim sincs, télen nem kell fűtenem, legalább a villanyfogyasztással járuljak hozzá az össznépi CO2 terheléshez.
A relatíve visszafogott seteket csak azért használom, mert egyrészt így is elegendő, másrészt kíméli a gépet. -
vrob
aktív tag
válasz
envagyok
#105393
üzenetére
Jó kis írás.
Pár dolog ami szerintem nem stimmel.
- 386 gépbe azt írja ne Tridentet tegyünk hanem Tsenget. Szerintem ez hibás következtetés. Nekem 486DLC40-ben még Trident8900 volt, szerintem tökéletesen passzolt hozzá (5000-6000 landmark chr/ms). Doomot azzal játszottam végig. Még a TFX is éppen játszható volt vele - a mozgó műszerfalat nem szerette, attól besokallt - de szerintem a 386 platform eleve kevés volt már ehhez, nem gondolom hogy a VGA kártyán múlt.
Ugyanebbe a gépbe Gravis Ultrasound valóban izgalmas lehet, nekem is benne volt már a fentebb említett DLC gépemben, de én kihangsúlyoznám, hogy a 386 gép a plafonig legyen fejlesztve, hogy minél több szoftver szóba jöhessen. Egy 20Mhz-es DX-be mondjuk nem tenném bele.
Más kérdés, hogy én az Ultrasoundot - az ára miatt egy darabot feltételezek egy retro építőnek - inkább egy Pentium gépbe tenném, hogy a demók csúcskorszaka is le legyen fedve.Nemrég árult valaki az aprón egy MAX-ot. Hát igen, álom édes álom, minden retro gépembe beletennék egyet, de hát ezek az árak...
-
arn
félisten
válasz
FoxiestFox
#105397
üzenetére
Vegyel macbookot
az otthonit parhetente toltom, a ceges is siman kibir 1-2 munkanapot folyamatos hasznalattal.
Új hozzászólás Aktív témák
- Xiaomi kamera + HUB + okoskonnektor eladó
- HIBÁTLAN iPhone 13 mini 128GB Blue -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3846
- Dupla Lencsés PTZ Biztonsági Kamera 2.4/5G Dual Band Wifi Kamera+128gb mermoria kártya
- Bomba ár! Lenovo 14W Gen2 - AMD 3015e I 4GB I 128SSD I 14" FHD I HDMI I Cam I W11 I Garancia!
- Azonnali készpénzes INTEL CPU NVIDIA VGA számítógép felvásárlás személyesen / postával korrekt áron
Állásajánlatok
Cég: ATW Internet Kft.
Város: Budapest
Cég: BroadBit Hungary Kft.
Város: Budakeszi




Egyébként a legjobb 486-osok az UMC green procik voltak, 40MHz-en hozta intel DX2 66MHz teljesítményét lebegőpontos számításokban, és sajnos csak mérnöki példány volt X2-es változatban. (U486DX2)
):
. Mintha lehetett volna allitani erzekenysegi fokozatot is, ezzel nincs is/nem is volt baj. Szerintem, sokkal jobban ment a trackpoint, mint amennyire mukodtek a touchpad probalkozasok. Meg 2010 kornyeken is kerultek elem PC-s laptopok katasztrofalis touchpaddal, Applenal akkor pedig, mar evek ota multi touchos gesturekkal mukodott tokre kenyelmesen es jol az egesz.

nekem az azelotti (megkisebb), az sokkal, de sokkal jobban bejott. Kb icipicit lenyomtad es mar lenn is volt. Ebben szerintem, a 2016-2019 kozotti keyboardok voltak a kiralyok. Raadasul, ez a keyboard szerintem (ami a 2019 utani gepeikbe van), hangosabb, mint a korabbi volt. Abbol, az utolso iteracio, szinte hangtalan volt.








