-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Sident96
tag
válasz
Batman2
#45148
üzenetére
Esetleg tudnál ajánlani valami megoldást amit használhatnék kissebb projectekhez 5V felletti feszültséggel és 750~ Ah-s áramleadással(remélem így hívják ^^)? Egyik feladat 2 motor vezérlése lenne. A másik pedig egy lcd karakterkijelző. Sajnos a kis elemekből túl sok kell. Jobb lenne valami aksi féleség.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#45013
üzenetére
Ezek a CMOS IC-k nem TTL szinteken működnek (ha nem 5 V-ról táplálod), mint az adatlap is mutatja, például 10 V táp esetén:
Logikai 1: min 8 V
Logikai 0: max 2 V15 V táplálás esetén a küszöbértékek tovább tolódnak, de egyébként a táp határain belül bármilyen feszültséget elvisel a bemenet.
Mindamellett a határérték 18 V, abba még simán belefér a 16 V is.
-
And
veterán
válasz
Batman2
#44732
üzenetére
"Akkor inkább 868, vagy 3xxMHz frekvenciát javasolnád (2,4GHz-en is sok eszköz megy) ?"
Emlékeim szerint a 315 MHz-es frekvencia nálunk nem alkalmazható ilyen célokra, az NMHH megfelelő dokumentumában sincs erre utalás. De itt alapvetően nem a konkrét sáv / frekvencia értéke a problémás, hanem a vevők - úgy általában - nagyon igénytelen kialakítása. Kis távolságon még megfelelő lehet, de ha az átvinni kívánt információ (akár egyetlen bit, egy be/ki állapot) nincs megfelelő adatkeretbe foglalva, véletlen működtetés ellen védve, akkor lehet nagy csodálkozás a későbbiek során.
A "433" felirat is nagyon nagy valószínűséggel 433,92 MHz-es névleges csatornaközepet takar, legfeljebb néhányszor 10 kHz-es eltéréssel, ami az általad is linkelt 1,2 MHz-es sávszélességű vevővel elvileg nem probléma, de a nagy sávszél miatt összeszedett rengeteg 'szemét' már nagyon is az lehet. Ha egy érzékeny rádióval kiállok ide a városba, szinte másodpercenként hallani valamilyen prüntyögést az említett frekvencia környékén, pedig ez egy normális keskeny sávú rádió, és nem is egy zsúfolt világvárosban élek.
Sok éve egy kolléga kedvéért (aki egy ismerősének akart segíteni, hogy távirányítással kapcsoljon / tiltson le fizetős gyerekjátékokat) egyszerű és olcsó kapucsengőket heréltünk ki erre a célra, a vevő kimenetére egy egyszerű RC-tagot, kapcsolótranzisztort és relét kötve. Azok a csengők is 433 MHz-esek voltak, de azokban legalább egy nyákot átvagdosós-jumperes kódolás volt 2^7 vagy 2^8 lehetőséggel (mint általában az ilyen csengőkön az lenni szokott), hogy Mari néni csengőjének működtetése ne verje fel az összes szomszédot, akik ugyanabban a búcsúban vették a rádiós csengőjüket.. -
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#44732
üzenetére
Szerintem mindegy. Mindkét sáv hasonló alkalmazásokra van fenntartva. Véletlenszerűen csak hasonló alkalmazások, ugyanolyan kódolással "szólhatnak bele" a vezérlésbe. Lévén a hatósugaruk is korlátozott, nem hiszem, hogy gond lehetne.
...Nekem ez az állása kell, zárni kell az áramkört az ízzó működtetéséhez, nem a zártat bontani...
Úgy rendben lenne. Egyedüli probléma, ha klasszikus égőket vezérelnél, mert azoknak a hideg ellenállása sokkal kisebb, mint az üzemi, tehát bekapcsoláskor bizony szopnak keményen.
Hány KHz-en működik egy ilyen ?
Mi ennyire bonyolult benne, hogy ilyen bonyolult kapcsolása van ?Nem tudom, nem foglalkoztam vele. Rákereshető. Pl.: [link]
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#44725
üzenetére
Úgy néz ki, hogy jó választás. Ugyanonnan táplálhatók, ahonnan az adó meg a vevő is kapja az ecetet.
Most akkor mi az igaz (20A-14V és 3A 125VAV) ?
Próbáld a relé típusát leolvasni, majd az adatlapból megtudni az igazságot. 10A kapcsolgatása már nem tartozik a játék kategóriába. Arra nem is merek gondolni, hogy ezt esetleg induktív terhelés igényelné.
-
And
veterán
válasz
Batman2
#44706
üzenetére
"Ezt én is észrevettem, de a max. 2dB-es teljesítmény az nekem kevés [..]"
Milyen 2 dB teljesítmény?? (A teljesítmény különben sosem dB, legfeljebb dBm, de sehol nem látok 2-es értéket). A 433,92-es egyszerűbb vevőmodulokkal leginkább az a baj, hogy nem túl kifinomultak: nem is csak azért, mert nem 2x-esen vagy 3x-osan transzponáló szupervevőt tartalmaznak, hanem azért is, mert a sávszélességük eléggé nagy, ami eleve nem kedvez az érzékeny vételnek, ráadásul az a sáv meglehetősen zsúfolt tud lenni (az ezen a frekvencián működő külső hőmérőkkel is sokat lehet szívni, ha nem jó helyen laksz). A Chipcad egy jó hónapja akciózott 2,4GHz-es adatátviteli (komplett adóvevő, nyákantennás) modulokat, bruttó 500 Ft alatti áron, igaz azokhoz kell egy kontroller, amelyik beküldi / fogadja a soros jelfolyamot.
Mod. meg is van: RFM73. -
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#44713
üzenetére
Rendben. De így egy pár ilyen modullal, egyetlen igen/nem-et tudsz elküldeni.
Nem tudom, nem-e értelmesebb készen kimeneti relékkel szereltet venni, amiből van akár 4 csatornát vezérlő is. A távolság pedig kapásból fedve van. -
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#44709
üzenetére
Adás-vételhez a vivőfrekvenciának kell egyeznie (egyirányú kommunikáció esetén, más nevén simplex). De hogy még valamit végezni is tudjál vele, ahhoz az információt "rá kell pakolni" a vivőfrekvenciára (hogy vigye), azaz modulálni kell azzal az adóoldalon, a vevőoldalon pedig azt "le kell venni" a vivőről, ez a demodulációs folyamat. Ezeket plusz elektronikák végzik. Ráadásul feltételezem, hogy mindkét oldalra kell antenna is.
-
válasz
Batman2
#44506
üzenetére
Azért a mikrokontrollerek meghibásodása nagyon nem jellemző. Logikai kapukból felépített megoldásokat túl sok mindenre nem fogod tudni használni, komplexebb feladatokat ezzel nem (vagy csak esztelenséggel) tudnál megoldani. Nem rég én is építettem ilyen egyszerű eszközt, de hamar elértem azt, hogy már majdnem egyszerűbb lett volna egy MCU használata.
Amúgy is kérdés, mit nevezhetünk manapság célhardvernek. Amiben mikrokontroller van, az pontosan a programozhatósága miatt igazából már hajlik az univerzális eszközök felé, csak fantázia kérdése, mivé akarod átváltoztatni. Az FPGA valahol a kettő között lebeg. -
And
veterán
válasz
Batman2
#44495
üzenetére
"[..] de ugyanakkor valahogy kicsit idegenkedem is a mikrokontrollerektől, mint mikro számítógépektől, mert hogy egy számítógép az le tud fagyni, így gondolom, a mikrokontrollerek is, míg egy konkrét célhardver az nem tesz ilyet"
Kontrolleres áramkör = célhardver. Ma már egy csomó apró hardvert is valamilyen szoftverrel / firmware-rel ellátott kontroller vezérel. Megmondom őszintén, van ugyan némi tapasztalatom a mikrokontrollerekkel (bár nem ebből élek), és időnként előkerül egy-két furcsaság, amelyre az ember nem igazán számít a tervezéskor, és amit aztán vagy szoftverből, esetleg hardverből kell kiküszöbölni. De konkrétan lefagyni vagy indokolatlanul megállni én még nem láttam µC-t, attól az esettől eltekintve, ha pl. a programban szerepelt egy Label1: Goto Label1 szekvencia, ami ugye nem hardverhiba
. Mellesleg ezek a viszonylag egyszerű kontrollerek is tartalmaznak watchdog-áramkört, amelynek épp az ilyen 'fagyások' vagy végtelen ciklusok kivédése a feladata, és a fő órajel oszcillátortól hardveresen elkülönülő dedikált belső RC-oszcillátor hajtja ezt az áramkört. Ha meghatározott időtartamon túl a felhasználói szoftver nem törli ezt a watchdog-időzítőt, akkor a kontroller mindentől függetlenül resetet hajd végre, azaz újraindul. Egyébként ezt a fícsört nem kötelező használni, eddig is egész jól elvoltam nélküle. -
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#44496
üzenetére
Rövid idejű áramkimaradás ellen véd, 1 másodperc körül, illetve ha összeraknék egy komolyabb kapacitású telepet, párhuzamos kondenzátorokból, elvileg tovább is. Nálunk néha előfordul ilyen impulzusszerű kimaradás.
A rajzról lefelejtettem egy olvadóbiztosítékot, ami nem árt, ha véletlenül elszállna a kapcsolótranzisztor, vagy bármi zárlat keletkezne a puffer után, legyen valami korlátja is a fizikai történetnek.
-
And
veterán
válasz
Batman2
#44453
üzenetére
(Sosincs késő elkezdeni. Nekem sem az iskolában tanították és nem is vagyok az a programozó alkat. Egy minimál égető áramkör egyszerűbb kontrollerekhez néhány alkatrészből összerakható egy soros COM-portra, de olcsón venni is lehet. Szoftver: például egy Basic-fordítóhoz alapszinten nem kell komoly előképzettség, elegendő elolvasni a kézikönyvét, az elérhető utasításokat / függvényeket, persze ehhez némi alap angol nem árt. Viszont ha az első nehezebb lépéseken túlteszi magát az ember, egy komplett új világ nyílik meg számára, és többé nem jut eszébe, hogy egy led villogtatásánál bonyolultabb vezérlést hardverből oldjon meg egy alap - akár néhány lábú - kontroller helyett. Akkor nem azon fogsz agyalni, hogy egy céláramkört hogyan tudsz úgy agyonmódosítani hardver oldalról, hogy megfeleljen a céljaidnak, hanem keresel egy éppen alkalmas vezérlőt az adott feladatra. Impulzusokat számlálni, analóg feszültséget komparálni vagy 10-12 biten digitalizálni, pár gombot lekezelni, néhány ledet vagy tranzisztort közvetlenül vezérelni tényleg egy olcsó, akár PDIP-tokozású kontroller is tud, meg egy csomó minden másra is képes.)
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#44441
üzenetére
Benne van ugyan, de nem tudsz "hozzáférni", csak az eredményhez.
...már csak a komparátor kimenetét kell tovább vinni egy meghajtó áramkörre, ami vezérli azt, amit kell.
Persze.
Ugyanígy elképzelhető egy fokozatkapcsoló a kimenetek által vezérelt relésorral is. Azzal akár rakétasorozatokat is eregethetsz.
De tudok merészebbet is: a bemeneti jel erősítésével (feszültségben vagy teljesítményben szükség/igény szerint) vezérelni azt, amit akarsz. Akkor nem kell az IC körül spekulálgatni.
Vagy lásd @And!
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#44437
üzenetére
Nem rossz ötlet! Képzelj el egy ellenállásos osztót (függőlegesen lerajzolva
). Mindegyik ellenállásra rákötve E-C egy-egy PNP tranzisztor. A bázisokat vezérled az IC kimeneteivel. Egymásután söntölődnek az ellenállások és nő ezáltal az osztón átfolyó áram. Azzal aztán kezdesz valamit... -
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#44421
üzenetére
Kissé bonyolultabb az ügy. Nem a klasszikus open collector kialakításúak a kimenetek, hanem áramgenerátorosok. Ezért nem kellenek a soros ellenállások a LEDekhez. Ez ellenben kispekulálható, hogy tovább vezérellj velük akármit.
Mást vezérelni vele kicsit cikisebb. A kimenetek a bemenő DC szint függvényében kapcsolnak SORBAN. Ha erre ki tudsz találni egy megfelelő bemeneti "hullámformát", akkor tiéd a világ. Amit én el tudnék képzelni az pl. egy tűzijáték vezérlése, szépen, sorban, akár egy potenciométer csavargatásával.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#44389
üzenetére
Relé ritkán kapcsol, 1-1 impulzus nem tudja felmelegíteni, PWM-nél "kicsit" szaporábban megy ez, ezért a dióda gyorsasága is számít, meg az is, hogy kevesebb feszültség esik a Schotky-diódán.
Gyakorlatban ez úgy nyilvánul meg, hogy elkezd veszettül forrósodni, majd tönkre is megy, ha nem jó diódát teszek be, például egy TV-javítás során.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#44386
üzenetére
Fordítva, egy ilyen MOSFET az NPN tranzisztorhoz hasonlóan viselkedik, csak ennél például 3 V körül van a kapcsolási küszöb, meg persze ez feszültségvezérelt, míg a bipoláris tranzisztor áramvezérelt.
A kapcsolótranzisztorokba épített damperdióda fő szerepe a megszakításkor fellépő lecsengés, oszcilláció megfogása, míg az induktivitással párhuzamos diódának kell söntölnie az ellenirányú indukálódó feszültséget.
-
válasz
Batman2
#44381
üzenetére
Építettem már hasonló kapcsolást. Ha jól gondolom, a 100k-s trimmerrel akarod állítani a kitöltési tényezőt, azaz a 100nF-os kondi töltési/kisütési idejét. Éppen ezért nullára nem tudsz szerintem ezzel sem lemenni, viszont elég tág határok között lehet majd állítani, kb. 5-95%.
Annyi, hogy a motor mellé tennék egy Schottky-t a Lenz-törvény miatt. -
válasz
Batman2
#44350
üzenetére
Szerintem PWM nem fogja neked meglökni áramfelvételt, az indulóáramtól nagyon messze lesz. Ha az 1,7 A az üzemi érték, akkor keresd meg az adatlapon, mennyi az indulóáram, és ahhoz állítsd a FET-et. Itt viszont nem veheted figyelembe, mit bír el impulzusként a FET, mert nem impulzus idejére kell elbírnia.
Szóval a FET értéke nem a PWM, hanem az indulási áramfelvétel miatt lesz kérdés. Amúgy egy tipikus DC motornál kb. 3x-os értékkel számolhatsz, tehát kb. 5,1-5,2 A környékére tenném. Azaz a 8 A bőven elég. -
válasz
Batman2
#44347
üzenetére
De miért ugrana fel az áramigény majdnem az ötszörösére? A PWM frekvenciája elvileg olyan, amivel nincsen hatása a fogyasztóra, tehát nem áll meg a motorod, hogy indulóárammal kellene számolnod. Illetve eleve nem érhetsz el nagyobb felvételt, mint az indítóáram, ami kb. az az 1,7 A. De ha a folyamatos üzemre vonatkozik az 1,7 A, akkor sincs ötszörös indulóáramod.
-
-
#43644
csabyka666
veterán
Batman2
#43639
válasz
Batman2
#43639
üzenetére
Sőt, csak terhelve tudok mérni rajta feszt. Ha nincs rajta terhelés, akkor el sem indul. Amikor áram alatt van az UPS, akkor 225V-ot mértem rajta, és ha nincs rajta terhelés, akkor a hálózati fesz megszüntetése után leeseik 0V-ra, nem is dolgozik ilyenkor a szünetmentes.
A fórumtársak szerint azért mértem rajta 180V-ot, mert nem szinuszos a jel, és megzavarja a multit - ebben lehet egyébként igazság.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#43549
üzenetére
Ez a klasszikus emitterkövető kapcsolás. Az emitterben ugyanakkora jelet kapunk, mint ami a bázisba éerkezik, amiből kivonódik a B-E átmeneten esik 0.6...0.7V. tehát ennyivel lesz a kimeneti szint "alacsonyabb". Tehát erősítése 1, fázisok azonosak.
Feszültségerősítéshez az emitterellenállást/terhelést a kollektorba kell költöztetni. Itt azonban a fázisfordítás (180 fok) ténye áll fenn.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#43163
üzenetére
Pufferkondi nélkül, a félszinuszok által lefedett terület (ami végeredményben a teljesítménnyel arányos, azonos terhelés esetén) valóban feleannyi lesz, de egy pufferkondi már megváltoztatja a helyzetet:
A görbe alatti területre nem lehet azt mondani, hogy feleannyi lenne, a felső részen. Mindezt persze számításokkal is lehetne támogatni, de annyira már nem emlékszem ezekre a dolgokra.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#43160
üzenetére
Némi zavart érzek a rendszerben, az egyutas egyenirányítás is csúcsfeszültségre tölt, legfeljebb a csúcsok között nagyobb a hullámzás, a pufferkapacitás függvényében.
A kapacitás ugyan növelhető, ezáltal a feszültség simább lesz, csak ettől viszont nőnek a töltőimpulzusok, ami a hálózat terhelése szempontjából problémás (szinusztorzító, aszimmetrikus), illetve harmonikusnövelő, zavarkeltő.
A kompakt fénycsőben például, ha a Graetz-hidat kicserélném egyutas egyenirányítóra, nem zárom ki, hogy úgy is elindulna (vibrálna?), de a pufferkondi növelésével már mennie kell.
A 324 V itt nem effektív érték, hanem csúcsérték (230 V az effektív).
Kétszerezővel pedig üresjárásban a csúcsérték duplájára felszökik a feszültség, vagyis ez itt teljesen N/A, ahogy a művelt angol mondaná (not applicable).
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#43109
üzenetére
A vázlatos kapcsolási rajzukon nem szerepel előtét ellenállás a chipben.
Én csak a kinézete alapján spekulálgattam. És mint gyártó elgondolkoztam volna a beépített ellenálláso(ko)n is. Utána elkeresztelve az alkatrészt egy XX Voltos LEDnek.
A mai napig vannak a fiókomban 12V-os piros 5mm-es LEDek, amik semmiben nem különböznek kinézetre a mezeiektől....az áramegenerátoros LED tápról való meghajtáshoz nem is lenne előnyös ha ellenállás lenne bele...
Persze, hogy nem. Az már egy alapellentmondás lenne.
-
#43094
szabifotos
senior tag
Batman2
#43093
szabifotos
senior tag
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#42908
üzenetére
Csak a termikus tehetetlenség a magyarázat.
Bár ez utóbbi csak gyors egymás utáni váltásokkor lenne érdekes, pl. kapcsoló üzemű tápoknál.
Azoknál már nem fontos a hőfüggés (persze nem a disszipáltról beszélek), elvégre a tranzisztorok nyitott (telőtett) és zárt állapotok között kapcsolgatnak. Az, hogy a Vbe nyitúfeszültség a hőmérséklet miatt 50 fokkal melegebb, vagy hidegebb nem oszt és nem szoroz.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#42906
üzenetére
Ezt még nem tudtam eddig, hogy a tranyó paraméterei jobban változnak a mezei diódáénál.
Én ilyet - hogy jobban változnak - nem írtam. Hanem: '...Egy BC típus esetén, jobb erre, mint egy kis szilícium dióda (pl. 1N914)...". A fizika fizika marad, és a 2mV/C is ugyanaz. Egyszerűen a B-E átmenet egy kis tranzistor esetéj jóval apróbb, mint a dióda "morzsája". Inkább ezt használják előszeretettel.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#42898
üzenetére
Egy szilícium p-n átmenet (előnyben részesül a B-E) kitűnően használható hőmérsékletmérésre. Alapjában ez történik a processzorokban is. Lineárisan változik a nyitófeszültsége a hőmérséklettel. 2mV/C az együttható, mikrovoltos eltérések kalibrálással korrigálhatók.
Ez egy kétlábas alkalmazása egy tranzisztornak. Egy BC típus esetén, jobb erre, mint egy kis szilícium dióda (pl. 1N914). -
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#42893
üzenetére
Fototranzisztort lehet csinálni esetleg, de ahhoz le kell fűrészelni a fémtok tetejét, hogy fényt kapjon a chip.
Ezután a bázist is levágják, ugyanis lényegében a fény veszi át a bázis, vagyis a vezérlés szerepét. Csak a C-E marad bekötve.
Ettől eltekintve viszont nem emlékszem, hogy láttam volna értelmes áramkört, bázis nélkül.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#42891
üzenetére
Nem lehet. Ugyanakkor meg kell nézni a pontos lábkiosztást típus szerint, mert nem mindegyiknek van ugyanott minden "elektródája".
Kényszermegoldásként lehet ilyet tenni oda, ahol néhány voltos letörési karakterisztika szükséges. A B-E 5V körül "törik", amihez még hozzáadódik/hozzáadódna egy nyitóirányú dióda (C-B átmenet).Fordítva nem jó, mert a C-B átmenetnek már nagy a letörési feszültsége.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#42746
üzenetére
Össze lehet kötni, akár földelt dugós táp, akár nem.
Bár az nem előírás, hogy például egy földelt dugósnál a kimeneti negatívot kötik össze a védőfölddel (ha egy készülék konstrukciója úgy kívánná, lehetne pozitív földelésű táp is), de általában negatív szokott lenni, illetve a körültekintő szakember úgyis meggyőződik róla.
Földeletlen táp pedig teljesen elválasztott galvanikusan, annak bármelyik kimenetét összekötheted egy másik tápegységgel.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#42668
üzenetére
Tönkrement a tranyó és a zener is.
Hát igen.
Igen, innen kezdődik a puzzle, amíg eltalálod. De előtte tégy még egy próbát: cseréld a 180 ohmos ellenállást pl. 150-re. Ezzel megnő az áram kb. 20%-kal, következésképp a Zener feszültség 20mV-tal (ha jól emlékszem az Rz értéke 5mA-en 20 ohm), meg a kis diódák nyitófeszültsége is esetleg még többel is, közelítve a nagyobb küszöbértékhez. Vagy válogatni a 12V-os Zenerekből.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#42664
üzenetére
A LED 12,60V-nál kezdett "parázslani" és 12,68V-nál már rendesen világított.
Na, erről van/volt szó!
Egyetlen negatívuma van a dolognak, ha rákapcsolom a 14,4V-ot, akkor viszont felforr a zener, túl sok áram folyik át rajta !
Ha a Zenert 12V-osnak hisszük, akkor tranzisztor nélkül 13.3mA folyna rajta, ami nem sok, de tranzisztorral sokkal több lesz, mert a BE átmenet söntöli és 0.6...0.7V körül tartja a feszültséget az ellenálláson. Így a Zener tényleg felfő, de gondolom a tranzisztor is. De te nem 12V-ra akarod a köszöböt, hanem fennebb. Ezt tudod korrigálni a plusz diódákkal, vagy nagyobb Zenerrel. A 15V-os nagyon jó lenne a 14.4V-ös küszöbhöz, ha a Vz pont annyi lenne. De katalógus szerint 13.8...15.6V. Tehát esetleg ezzel is kell sakkozni, de csak akkor lehet, ha kisebb az érték. Az ellenállás maradjon, hisz ugyanakkora áramnál kell elérned a nyitófeszültséget (ugye: Ohm).
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#42647
üzenetére
Leszimuláltam a kapcsolást és nagyon szépen kapcsol 12.6 és 12.7V között. Talán az is gond lehet, hogy nagyon kis áramú LEDet használtál. Próbád nagyobbal, ha van.
Az, hogy a kapcsolás 12.6...12.7 környékén történik egyértelműen a Vbe feszültségnek tudható be. A 12V-hoz jobban közelítő értéket a Zener válogatásával, vagy pl. 9V1-es Zener és 3 db. 1n4148 sorbakötésével érhetnél el.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#42647
üzenetére
Több oka is lehet:
1. A 12V-os dióda feszültsége szórást mutat (adatlap szerint is) 11.4...12.7V között
2. A karakterisztika nem elég meredek a könyökben. 1mA-nél 90 ohm (pl. a BZX55C12 esetében), ami még ront a dolgon
3. A BC212-nek aránylag nagy az áramerősítése (min. 60). Ez a teljesen nyitott tranzisztornál (világító LEDdel), azaz kb. 20mA kollektoráram 300uA bázisáramot jelent, ami "szivároghat" a Zeneren.Próbálj ideiglenesen a LED+ellenállással párhuzamosan kötni egy kisebb ellenállást is, ezzel növelve a kollektoráramot. Ez csak próba!
Alkalomadtán ki fogom próbálni.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#42645
üzenetére
(bocs, ha túl bonyolítottam a dolgokat)
Bizony.
Nem kell sokat filozófálni a 2 különböző tranzisztor tök egyformán működik. Annyit kell észbetartani, hogy a feszültségek és áramok ellenkező előjelűek. Ha szőrszálhasogatunk, akkor (ennek) a tranzisztornak -0.6...-0.7V Vbe kell hogy vezetésbe menjen.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#42640
üzenetére
Ha a Zener kinyit és mondjuk 5mA folyik át rajta, ugyanennyi lesz az ellenálláson is. Ahhoz, hogy a tranzisztor nyitásához meglegyen a 0.6...0.7V, >>> R=U/I, azaz 0.6...0.7/0.005 = 120...140 ohm.
...a max 3V-os feszültségeséssel számolok a zenernél...
Azt hogy? A Zeneren gyakorlatilag ott lesz az egész tápfeszültség, amíg annak a Vz alatt van az értéke. Ha azt eléri, akkor ott megáll és csak az áram nő rajta keresztül és ezáltal a feszültségkülönbség a soros ellenálláson jelentkezik.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#42629
üzenetére
Ebben az esetben viszont bázis ellenállás nélkül nem fog túl sok áram folyni a tranyón keresztül ?
Több igen, de nem túl sok. Az áram továbbra is folyik az ellenálláson, de jut belőle a bázisnak is. Semmikép nem fogod sokszoros feszültségre használni, ha pedig mondjuk 50%-al nő a feszültség, akkor a nagy(obb) bázisáram legfennebb alaposabban viszi telítésbe a tranzisztort
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#42563
üzenetére
,,,ha eléri a köszöb feszültségét, akkor hamar letörik és nem csak annyit enged át, ami a 12V felett van, hanem szinte teljesen vezetővé válik...
A Zener jelleggörbéje ilyen:
Letörik és a megengedett áramhatárok között TARTJA a Zenerfeszültséget, azzal a kis változással, amit a múltkor letárgyaltunk a dinamikus ellenállás kapcsán (dVz/dIz).
Te azt képzelted, hogy a letörés olyan, mint amit pl. a diac produkál:
Sajnos nem. A diac-okat pedig nem osztályozzák olyan szűk csoportocskákba, mint a Zener diódákat.
Zener letörését, de valamicske elektronikával kell azt érzékelni/feldolgozni. -
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#42464
üzenetére
Az adatlapon szereplő ellenállás értékek kapcsolatban vannak a dióda karakterisztikájával ?
Természetesen igen. Tulajdonképpen a dinamikus ellenállás (impedancia, lásd Z) értékek, és a karakterisztika dőlését jellemzik, amennyire az ideális függőlegestől eltér. Mint korábban írtam: dVz/dIz. Az 5mA-es érték a sima régióban, az 1mA-es a könyökben (Zzk - k, mint knee, azaz könyök), ahol a görbe tényleg görbe.
Gondolok arra, hogy a kisebb ellenállás érték, meredekebb letörésű, nyitású diódát jelent ?
Igen.
Ebben az esetben jobb kettő darab 6,2V-os zener sorba kötve, mint egy darab 12V-os példány !
Nem. Maximum értékkel számolva ugyanannyi 2x10=20
Én a 12V-osra szavazok.A normál egyenirányító dióda (pl. 1N400X) nyitási karakterisztikája, meredek e
Nem. Exponenciális. Kicsi áramoknál pláne. De azért használható, mert az áram nem változik olyan nagyon az áramkörödben.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#42462
üzenetére
Előbb nem volt időn jobban belemenni, de ilyen esetben én valószínűleg a TL431-gyel próbálkoznék, amit sok kisebb-nagyobb tápegységből is lehet bontani, illetve amúgy is olcsón kapható.
Működése egyszerű, van egy referenciafeszültsége:
Alábbi bekötésben egyszerű Z-diódaként funkcionál, csakhogy annál sokkal precízebben, meredekebben dolgozik, nem véletlenül alkalmazzák tápegységek stabilizálásara:
Feszültségosztóval tetszés szerinti feszültségre beállítható:
Lényegében annyiból áll a működése, hogy a vezérlőlábon mindig igyekszik fenntartani a referenciafeszültséget. Ha a vezérlőfeszültség nő, akkor a katódot lefelé húzza, ha csökken, akkor elengedi felfelé.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#42461
üzenetére
Terhelés szempontjából mikor meredekebb a görbéje, ha nagyobb, vagy ha kisebb árammal terhelem ?
Nem feleslegesen adják meg az adatlapokban a mérőáramot, ahol a Vz értéket specifikálják. Azon áramérték körül illik maradni. Ez a feszültségérték miatt fontos. Nagyobb áramoknál ez a dinamikus nem változik, de figyelemmel kell lenni a megengedett maximális Zener-áram érékére. Egy ZPD12 esetén pl. a mérőáram 5mA, a maximális pedig 28...32mA.
-
-
mezis
félisten
válasz
Batman2
#42386
üzenetére
Töltsd fel az akkut (akár az öreg autóddal, de jobb lenne hálózatról).
Tedd vissza a helyére, de még ne kösd be. Mérd meg a feszültségét.
Kösd be, mérd meg a feszültségét. (Nem lehet sokkal kisebb az előzőnél.)
Kapcsold be a fényszórókat. Ha 12 V alá csökken a feszültsége, cserélni kell.
Önindítózás közben mérd a feszültségét. Ha nem bírja megforgatni az önindítót, de utána a fényszórókkal ismét 12 V felett van a feszültsége, akkor az önindítóval vagy a hozzá vezető kábelekkel komoly baj van !(Egy akkumulátorban van egy csomó "átkötés" (ólomból kiöntve). Azok is fellazulhatnak. Szomszédomnak egy teljesen új, két napos korában produkált hasonlót.)
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#42386
üzenetére
Gyakorlatban ami elő szokott fordulni, hogy egyszerűen nem érintkezik rendesen a saru, átmeneti ellenállás keletkezik. Ez pedig megnyilvánulhat a leírt módon is, régen én is jártam hasonlóan. Egy ismerősömnek is volt ilyen gondja, rámértem műszerrel, közvetlen az akkun teljes feszültséget mutatott, de a saru után már nem.
Felületek tisztítása, megfelelő szoros kötés (persze csak érzéssel, szétszakítani sem kell), már jó is lett.
Ilyen védelmek nincsenek tudomásom szerint, hogy söntölés. Épp elég sönt az önindító behúzótekercse, ha kevés neki a feszültség, nyilván nem húz be. Vagy behúz, de indítani már nem bír.
-
Jarod1
veterán
válasz
Batman2
#42386
üzenetére
mérjél rá úgy hogy leveszed az akku saruit és ellenálást a plusz vezeték és a test között kilo vagy megaohmnak kell lenni, ha pár ohm akkor vmi zárlatos, ampert is mérhetsz amikor rárakod az akksit, vmint akkor is amikor indítani próbálsz, pár hónapja az öcsémnek is hasonló gondja volt, az akksi savkoncentrációjával volt gond kevés volt pedi 1 éves alig múlt, amikor megy a motor 1 generátor tölti az akkut, az is lehet hogy ez a generátor meghalt, de ezt már egy szakinak kell megmondani..
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#42296
üzenetére
Akkus szerszámoknál szoktak gyorsított, 6 órás töltést is alkalmazni, de nem biztos, hogy érdemes ehhez ragaszkodni. Itt már kellemetlenebb, ha úgy felejtődik, vagy ha nincs rendesen lemerítve minden cella. A kevésbé merült cellák nyilván hamarabb feltöltődnek, utána a többi betöltött energia már feleslegbe megy, kénytelen elfűteni az akku, hőfok emelkedik.
Ha C/10-en töltöd, egy ponton az is átmegy felesleges túltöltésbe, viszont kímélőbb az áram, nem hevíti annyira, tartósan is jobban elviseli.
A gyári töltőt elintézik diódás egyenirányítóval, ami nem is lenne rossz, mert az akkunak állítólag előnyösebb lehet a lüktető töltőáram, mint a sima DC. Memóriaeffekt, tartósság szempontjából.
Sima DC-értéket viszont egyszerűbb beszabályozni egy közönséges multiméterrel, építeni egy áramgenerátort hozzá.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#42290
üzenetére
Nem biztos, hogy érdemes ezt túlkomplikálni. Ha például 1200 mAh kapacitású soros akkuk vannak benne, akkor egyszerűen elkezded tölteni 120 mA árammal, azt rajta hagyod 14-16 óráig.
Még az sem baj, ha véletlenül elfelejtkezel róla, mert a kapacitás tizedének megfelelő töltőáramot tartósan el kell viselnie, elvileg 24 órát is elbírna.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#42286
üzenetére
Van az IC-ben áramérzékelés is, ez azonban nem védi meg a belső booster-diódát (vagy backgate-diódának nevezi a dokumentáció) a zárlatkor fellépő áramtól, miután az direktben a bemenet és kimenet közé kapcsolódik:
Emiatt, mint utalnak is rá a doksiban, a zárlat esetén kialakuló áram nagyságát az áramkör maradék ellenállásai határozzák meg (külső+belső).
Vagyis a túláramvédelemről külön gondoskodni kell. Ha viszont a dióda tönkremegy, anélkül az áramkör nem tud "step-upolni", hogy jó magyarul fogalmazzak.
-
Batman2
őstag
válasz
Batman2
#42290
üzenetére
Még az jutott eszembe, hogy esetleg egy ízzót tehetnék be áramkorlátozónak az ellenállás helyett, amivel valamelyest még szabályozni, stabilizálni is lehet a töltő áramot is, mivel az erősebben korlátoz akkor, mikor nagyobb az áramfelvétel és kevésbé, vagy alig, ha kicsi.
Egyszerű és olcsó.Üdv.
-
don_peter
senior tag
válasz
Batman2
#42233
üzenetére
Ezzel csak az a baj, hogy a féklámpa villogtatás az intenzív fékezést jelenti így a háta mögött haladó autós majd mint az ökör úgy akar fékezni minden általa kezdeményezte lassításnál..
Nagyon jól gondolkodik zeix hogy valami kiegészítés kell, hogy csak abban az esetben villogjon mikor tényleg szükséges.zeix: véleményem szerint egy fénykapus megoldással megoldható lenne a dolog.
A beépítése pedig a fékpedálra és valahová ami azt figyeli.
Persze ha a gázpedál vagy a kuplung olyan magasan van mint fékpedál akkor más megoldás kell.
Mondjuk egy nyomógomb melynek hosszabb a szára és a fék alá teszed valahová..
Ezen lehetne agyalni, de tutira megoldható..
Elektronika kapható külön is, de megépíteni sokkal egyszerűbb és könnyebb az adott helyhez mérten. -
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#42192
üzenetére
De ha tervezőnek megmondta a főnöke, hogy tervezze be a korlátozott élettartamot is, akkor csak jól dolgozott.
Vagy másképp fogalmazva, szerintem eleve nem is szerepelt a célok között, hogy örökké működjön. Azt viszont teljesítette.
Nem véletlenül írtam egyébként, ilyenkor mindig az a mérnök jut eszembe, aki régen egyik fórumon meg is írta, a főnöke kifejezett utasítására kellett úgy tervezni dolgokat, hogy az nehogy túl sokáig tartson.
-
Batman2
őstag
válasz
Batman2
#42190
üzenetére
Be kapcsoltam az erősítőt megint, ment vagy egy órát jel nélkül, csak egy gyenge hálózati búgással.
Ennek ellenére a borda vagy 70 fokos lett, kézel nem lehet megfogni.
Viszont nem emelkedett semmit a búgás, ha jelet kap azonnal rendben működik.
Igazából ez szerintem kimeríti a rossz tervezés tényét, hogy ennyire fel hevül az egész doboz, mivel minden hőforrás bele van zárva, és nincsen gyári hűtőfelülete.
Így könnyen juthat az IC határhőmérsékletre.Kerestem az adatlapjában hogy mennyi a max üzemi hőmérséklete, de nem leletem, csak a tárolásit.
Gondolom, meg van olyan 125 fok, akkor még bele fér, bár az már nem jó, ha súrolni kell a határokat.Üdv.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#42143
üzenetére
Kezdetnek az első esetet mellőzzük, ott valami furcsa dolgok történnek, aminek lehet sántikáló tranzisztor vagy lapon maradt szennyezés az oka.
De: az LM317 adatai között szerepel a kimeneti feszültség hőmérsékletfüggése is. Ez 0.02%/C a kimeneti feszültségből. Ez 10V esetén fokonként 2mV változást jelent, 10 foknyi változásnál már 20mV. Ugyanakkor a tranzisztor már emlitett ICE0 árama is hőmérsékletfüggő. Ez az áram a kollektorellenálláson folyik állandóan. Ha értéke max. párszáz nA, ez valamennyi plusz feszültségesést okoz (100nA 500 ohmon 0.5mV-ot, 200nA 500 ohmon 1mV-ot stb hidegen), ami ugyancsak nőni fog a melegedéssel. Ezek összeadódva adhatnak a mértekhez hasonló értékű változást.
Visszatérve a nyákon maradó reziduális kemikáliákra: azokat nagyon alaposan le kell mosni maratás után, akár szappanos vízben.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#42126
üzenetére
Már csak az a kérdés, hogy a C-E átmenet zárt állapotban szabad e valamit is átvezessen, módosítja e az ellenállásokkal beállított feszültség értéket ?
Adatlap szerint a reziduális áramoknál van egy ICB0max érték, ami 60V esetén 10nA.. A C-E közötti reziduális áram ICEO=hFExICB0, tehát egy 100-as erősítő tényezőnél is csak max. 1uA lehet 60V esetén, tehát felejtsd el!
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#42126
üzenetére
Mint már említettem, lezárt bázissal normális esetben nem lehet semmi befolyása a kollektornak, az adott esetben.
Egyébként a rajz semmiképp sem hibás, mert az adatlap szakemberek, mérnökök számára készült. Konkrétan azt a részét elvi jellegűnek is fel lehet fogni: a felhasználó azt csinál a bázissal, amit akar, de szakmailag tudnia kell a dolgát, hogy mi, mivel jár.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#42120
üzenetére
Mint PHM is írja, bázis és emitter közé. A bázisba a vezérlést hozó ellenállás értéke elméletileg bármilyen lehet 36kohm alatt, a tranzisztor hFE paraméteréből számolva, egyedül a vezérlésből igényelt áramot befolyásolja. Az ajánlott 10k minden további nélkül megfelel, ha BE közé 1k-t teszel.
-
PHM
addikt
válasz
Batman2
#42120
üzenetére
Mivel a tranzisztor áramerősítése nagy, elég egy kis kóbor feszültség,
(s ezáltal áram) amit akár a bázishoz vezető drót, vagy fólia összeszed,
hogy a tranzisztor kinyisson valamennyire.
Köss a bázis és az emitter közé egy kb 1Kohmos ellenállást és a
tranzisztor biztosan le fog zárni. Magyarán ne hagyd "lebegni" a bázist.
12V-on egyébként a 2,7K helyett elég 10K is.
. Mellesleg ezek a viszonylag egyszerű kontrollerek is tartalmaznak watchdog-áramkört, amelynek épp az ilyen 'fagyások' vagy végtelen ciklusok kivédése a feladata, és a fő órajel oszcillátortól hardveresen elkülönülő dedikált belső RC-oszcillátor hajtja ezt az áramkört. Ha meghatározott időtartamon túl a felhasználói szoftver nem törli ezt a watchdog-időzítőt, akkor a kontroller mindentől függetlenül resetet hajd végre, azaz újraindul. Egyébként ezt a fícsört nem kötelező használni, eddig is egész jól elvoltam nélküle.
.)
)
Új hozzászólás Aktív témák
ekkold- DELL G2724D / Samsung Odyssey G5 1440p 165hz árak leírásban.
- Asus RTX 4070 12GB DDR6X - DUAL-RTX4070-O12G-EVO-DLSS 3 Garancia
- Apple iPhone 14 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Apple iPhone 14 Pro Max 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Új Apple iPhone 16 Pro 128GB, Kártyafüggetlen, 3 Év Garanciával
- Beszámítás! Apple Watch SE 2024 44mm Cellular okosóra garanciával hibátlan működéssel
- HP 200W (19.5V 10.3A) kis kék, kerek, 4.5x3.0mm töltők + tápkábel, 928429-002
- Telefon felváráslás!! Xiaomi 13T, Xiaomi 13T Pro, Xiaomi 14T, Xiaomi 14T Pro
- Apple iPhone 14 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Telefon felvásárlás!! Samsung Galaxy A70/Samsung Galaxy A71/Samsung Galaxy A72
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest