-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
PHM
addikt
válasz
kmisi99
#60836
üzenetére
"2x2000mAh cellából kijön 5V-on 2000mAh, ami elég rossz hatásfok."
A névleges 3,6V-ból csinál 5V-ot az áramkör.
Tehát mondjuk 3,6Vx4Ah=14,4Wh 5Vx2Ah=10Wh.
Ez nagyjából 70%-os hatásfok. Ha figyelembe vesszük, hogy az akkuk
kapacitása már csökkenhetett a névlegeshez képest, ez egy ilyen,
kommersz step-up áramkörtől annyira nem is rossz.
Terhelés közben mérted azt a 3,7V-ot? -
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99
#60832
üzenetére
Nem tudom, milyen IC-vel működik, adatlapot kellene nézni, bár ez bizonyára belsőleg meghatározott.
Meg az sem mindegy, hogyan méred. Ha a cellán elkezd esni a feszültség, kikapcsol szabályosan 2,5 V-nál, utána rámérsz, de akkor már visszaszaladt 3,7 V-ra, az normális.
Ha a folyamatos terhelés közben áll meg 3,7 V-on, az már nem jó.
-
bandi94
tag
válasz
kmisi99
#59123
üzenetére
Ha a régi ventid 3 veszetékes, akkor a harmadik a tachométer, ahogy már írták.Ott azért mérhetsz feszültséget, mert egy ellenállással fel szokták húzni 5 voltra, majd a venti azt rángatja le 0-ra, ezt méri a vezérlés. A piros meg a sárga helyén is 5 volt környékén ad le?
-
kmisi99
addikt
válasz
kmisi99
#59121
üzenetére
Még egy kérdés a ventilátor témához. A routeren elkezdtem multiméterrel nézni a portokat és tökre nem értettem, hogy mind az első mind a 2. értinktező pozitív ág. Legalábbis tudtam a 2.-on is feszültséget mérni. A 3. a GND, nagyjából arra rá tudtam jönni. Bár így se voltam biztos a lábkiosztásban, de elvileg piros, sárga, fekete.
-
Ribi
nagyúr
válasz
kmisi99
#59117
üzenetére
Ventije válogatja, hogy hány volttól indul el, van aminek akár 7-8V is kell, hogy elinduljon, van aminek már a 3V is elég. Valószínűleg a rá kerülő feszültséget egy hőmérő elem szabályozza. Ezzel sajnos nem sokat tudsz tenni, esetleg bekötni fix-re a ventit magasabb feszültségre ha tudsz keríteni a routerből. Vagy másik venti.
A régi venti 3 eres volt? -
-
kmisi99
addikt
válasz
kmisi99
#56673
üzenetére
Közben kicsit játszottam vele. Szerintem maga a panel lehet szar vagy én már nem értem. ~2V on megy az amper állítás de amint feljebb lejebb tekerem a feszültséget, jelenleg éppen 6A körül re megy fel. És ahogy tekerem a feszültséget 2V környékére hirtelen észhez tér és a potméter állásának megfelelő ampert mutatja.
-
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99
#56671
üzenetére
A 2. látszik a képen, azt úgy gondoltam, valamelyik forrfül mellé is oda van írva, hogy melyik tartozik hozzá, értelemszerűen:
A kis trimmernél is kiderül, hogy az LM358 2. lábára megy a középső kövezetés, ami összevág a rajzzal, ez az áramot szabályzó potméter:
Az is látszik, hogy a potméter elkötésével nem tudsz kárt okozni, legfeljebb nem jól működik. A feszültséget szabályzó potméter (R6) körében egy szakadástól viszont maximumra szalad a kimenet. De ez normális esetben csak a terhelésre káros, az XL4016-ra nem. Ezt a potmétert beforrasztva mérni sem lehet jól, bár ingadoznia nem kellene.
A másiknál (R3) olyan nagy ellenállások csatlakoznak hozzá, hogy az beforrasztva sem befolyásolja a mérést.
-
-
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99
#56113
üzenetére
A baloldali 223 az R1, ami a TL431 közösített lábaira vezet. Az maradhat 22k, ha eddig is kellő stabilitással működött az áramhatárolás, bár szerintem oda is jobb a másik változaton látható 2,2k.
A jobboldali 223 viszont a LED-ek közös anódjára megy, azt kell csökkenteni.
Amit sárgával jelöltem (5V), megtévesztő lehet, de az csak átkanyarodik derékszögben a FET alatt. A középső Drain pedig csak felfelé megy, az egyik LED anódjára:
-
Sokimm
senior tag
válasz
kmisi99
#56138
üzenetére
Ez a feszültség változásra, változó szélességű PWM jelcsoportot (output 1) küld ki magából?
Például egy fotoellenállással (analóg) generált feszültségkülönbséget lehet ilyen módon "digitalizálni", egy mikrokontroller PWM lábára kötve?Jól értelmezem ezt az IC-t? [lm358]
-
And
veterán
válasz
kmisi99
#56138
üzenetére
Igen, abban különbözik, hogy nem SMD, a -P végződés a PDIP-tok jele. Amúgy valóban elég gusztustalan így odaszerelni az SMD (mellesleg SMD-ből sem csak egyféle tokozás van) helyére, de ha működik és senki sem látja.. Azért nem egy beszerezhetetlen alkatrész.
#56132 Szabifotos: "3db Soros 3 ezres Li cellából kinyerhető a ~9A vagy az csak egy 3A-es 12V pakk lesz?"
Úgy tűnik, eredetileg mAh-ra (kapacitásra, ami valóban nem adódik össze soros kapcsolásnál) gondoltál, nem pedig áramra (mondjuk az sem térhet el, természetesen). Továbbra sem keverendő a két fogalom, ráadásul az első válaszadót is megzavarta a dolog. -
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99
#56113
üzenetére
Kicsit átvágtak ezzel a rajzzal:
Tehát erre mondtam, hogy az alsó tranzisztor csak bázisellenállással integrált lehet, mert így logikus.
De most látom, hogy van itt egy másik rajzom is elmentve:
Itt már egy 2N7002 FET-et rajzoltak, ami helytálló is, működés szempontjából is összeáll a kép:
Tehát így nem a 7805 bemenetére kell kötni az LM358 tápját, hanem az 5V kimenetre. Az is megtévesztett a fotón, mert a 78L05 SMD első lába a kimenet (amit én bemenetnek hittem), illetve így akkor a LED-ek iránya is jól van rajzolva.
Mindenesetre a LED megfelelő fényéhez 2,2 k ellenállás kell oda, 22 k sok.
8 mA áramot bír az LM358 "lefelé" irányban (sink mode).
-
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99
#56088
üzenetére
LM358 100 Ft körül van és gyerekjáték cserélni, hőlég nélkül is könnyen megoldható. Ha le van ragasztva, szikével át lehet vágni a lábait, utána lepattintani.
A tranzisztor valami ilyesmi, de elsőre nem fontos cserélni, csak ha zárlatos és emiatt folyamatosan világít a LED. Az új IC-t ettől még nem teszi tönkre, de a C-E zárlat mérhető is.
-
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99
#56082
üzenetére
Pedig az oroszok jóvoltából rajz is van hozzá, amit korábban linkeltem:
https://prohardver.hu/tema/hobby_elektronika/hsz_55412-55412.html
Ebből rögtön látszik, hogy eredetileg egy ellenálláson keresztül kapnak áramot a LED-ek, amit kihagyni nem lehet (nem szabad fix feszültségre kötni), mert tönkremehet az IC kimenete.
Ehelyett az ellenállás csökkentésével növelhető a fényerő.
Az LM358 terhelhetősége forrás módban (tehát pozitív kimenetről negatív irányba) 20 mA, nyelő módban (amikor lefelé zár) 8 mA.
A nyelő mód áramának növelésére kiegészítették még egy tranzisztorral is, ami elvileg egy olyan SMD tranzisztor, amibe bázisellenállás van integrálva, hiszen a bázisra közvetlenül nem szabad ennyi feszültséget kötni.
A rajzról lefelejtették, de látszik a panelon is, hogy a 7805 bemenetére van kötve a műveleti erősítő, ami minden jel szerint tönkrement. Esetleg még a tranzisztor is. Az alsó LED pedig fordítva van rajzolva.
A T4 jelű SMD-dióda 1N4148:
-
#55554
krisztianAMG
senior tag
kmisi99
#55551
-
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99
#55464
üzenetére
Az maga a túláramvédelem, a CC-korlát. Amellett, pontosabban előtte a step down IC-ben is van egy belső védelem, de az nem szabályozható, csak a max. terhelést korlátozza.
Ha a zárlat pillanatában a CC-trimmer véletlenül túl magas értékre van állítva, akkor az IC-védelme letilt, LED-ek kialszanak, megszűnik a kimenő feszültség.
Noha ez a kétlépcsős védelem jó, de azért célszerűbb kis értékről indulva szabályozni felfelé.
A CC-trimmer is az óramutató járásának irányába növel általában, tehát először le lehet letekerni (az alsó végállást jelezheti halk kattogás, ahogy a csigatengelyen átugrik), utána az ampermérővel rövidre zárni a kimenetet, majd növelni az áramot. Ez a zárlat teljesen ártalmatlan, erre van tervezve.
-
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99
#55462
üzenetére
Attól függetlenül, CV-módban normális, hogy nem lehet áramkorlátot állítani, mert ilyenkor a felvett áramot a fogyasztó határozza meg.
CC-módban van értelme, illetve lehet áramot szabályozni.
Li-ion akku töltésekor vagy az elején kell beállítani az áramkorlátot, amikor még az akku lehúzza a feszültséget, vagy a tápot rövidre zárni és úgy beszabályozni.
Végfeszültséghez közeledve az akku egyre kevesebb áramot vesz fel, ha kilép a CC-módból, ott már hatástalan az áramkorlát.
-
#55461
gyenesmartin
őstag
kmisi99
#55460
gyenesmartin
őstag
válasz
kmisi99
#55460
üzenetére
Merítsd le először az akkut szerintem.
Tudtommal CV akkor világít, ha a kimenet elérte a beállított feszültséget (vagy legalábbis közel van hozzá), CC, pedig akkor ha az áram.
Próbálj meg 4.2-őt beállítani. De ha használt laptop akksikról van szó, amik már elég régiek, lehet túl nagy a belső ellenállása. Nekem is vannak ilyenek, kb 200 mΩ az ellenállásuk. -
#55459
gyenesmartin
őstag
kmisi99
#55458
gyenesmartin
őstag
-
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99
#55409
üzenetére
Nagyobb igénybevételre mindenképpen, úgy látom, az oroszoknál ennek is van topikja. Most egy kicsit lassan jön be az oldal, először azt hittem, hogy nincs rajz, de mégis:
Lényegében ugyanúgy működik, csak nagyobb áramú IC, nagyobb dióda, mindkettő külön hűtőbordára szerelve.
A konstrukció kisebb hátrányaként szokták említeni, hogy a sönt előtti feszültséget érzékeli és stabilizálja, a söntön eső feszültség már kívül esik a visszacsatoláson. De azon a 0,01 ohmos ellenálláson nem sok feszültség esik, gyakorlatilag nincs jelentősége.
-
#55411
gyenesmartin
őstag
kmisi99
#55409
gyenesmartin
őstag
-
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99
#55373
üzenetére
Kétféle modulnak van itt rajza:
http://mysku.ru/blog/aliexpress/32986.html
http://cxem.net/pitanie/5-325.php
Lényegében ugyanaz, csak egyiknél a 7805 kimenetére még egy TL431 is csatlakozik, ami fokozottan stabil referenciafeszültséget biztosít. Ezen múlik a CC-mód áramának stabilitása.
Másiknál csak a műveleti erősítők 5V tápját osztják le, amit viszont egy LM317 ad. Gyakorlatilag ez is elmegy szerintem, de majd lesz alkalmam kipróbálni, ha megérkezik.
Van egy LED, ami csak áramgenerátoros módban világít, mert ilyenkor a LED-en keresztül avatkoznak be a step down IC negatív visszacsatolásába, felhúzva vele a kimeneti osztót (becsapva ezáltal az IC belső CV-szabályzását), korlátozva az áramot a beállított értékre.
Amikor az akku eléri a beállított CV-szintet, az áramhatárolás megszűnik, LED kialszik.
Van még a kimenetnél két LED, ami egymást váltva tud világítani. Kezdetben az egyik, majd amikor az akku telítődése miatt az áram tizedére esik vissza, vált a másikra. Esetleg ennek a második műveleti erősítőnek a kimenetét lehetne felhasználni relé kapcsolására, kapcsolótranzisztor beiktatásával.
A töltést nem akkor kell megszakítani, amikor eléri a cellánkénti 4,2 V-ot, hanem utána várni kell, míg az áram tizedére esik, ekkor van tele. De ez nem annyira kritikus, hogy pont akkor kell, főleg több cella soros kapcsolásánál nehezebben meghatározható a telítettség. Ráér később is, amikor néha ránéz az ember és észreveszi.
Vagy azt is meg lehet tenni, hogy labortápra rádobni, de csak 4,1 V-ra állítani, megfelelő áramkorláttal természetesen. Így elvileg nem tud túltöltődni, feledékenység esetén sem. Élettartamát is növeli az alacsonyabb szintre töltés. Cserébe persze valamivel kevesebb energiát tárol.
Itt azt is mutatja, hogy egy profi töltő újraindítja a töltést, ha visszaesik a feszültség 3,9 V-ra. Most látom, itt eleve csak 4,1 V szerepel, de ez egy ilyen forrásból van: [link]
-
-
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99
#55124
üzenetére
Az mondjuk nem ugyanaz, mert a hőbiztosíték a tekercs túlhevülését érzékeli, amivel sok esetben meg is védi trafót, esetleg még úgy is maradhat menetzárlatos. Ez próbaüzemmel kideríthető, hogy mennyire melegszik.
A normál biztosíték viszont csak áramra reagál, ami ilyen kis trafóknál eleve nem sok. Ha azt kinyomja, akkor lehet, hogy a primer már szenesre égett.
Pláne 2A túl sok oda, ha csak olvadóbiztosíték, abból kisebbet szoktak használni, ebben a kategóriában. Vagy lehet rendelni odavaló hőbiztosítékot is.
Az eredeti nem az áramtól olvadt ki, hanem a hőtől.
-
-
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99
#55089
üzenetére
Pont azt a pár alkatrészt kellene kimérni, meg magát a trafót is, de ha például zárlatos lenne valamelyik dióda, akkor a trafó forrósodik, majd leég.
Kivéve, ha egy zárlatos, másik meg szakadtra égne a zárlati áram miatt (ami viszont már szemre is látszik általában), a műszer pedig AC-t kap, de mondjuk DC-re van állítva, ezért így nem jó a mérés.
Meg az sem világos, hogy ami például nekem van Ni-Cd 12 V-os, annál gyárilag összesen van ennyi alkatrész:
- 12V AC dugasztáp.
- Egy töltőegység, amiben van: 1 dióda, 2 ellenállás, 1 tranzisztor, 1 LED.Tiédnél hogyan néz ki, van külön töltőegység (abban mi van?), vagy direktbe kell dugni a gépbe a DC-jacket? A kép csak példa:
-
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99
#55036
üzenetére
Alapjaiban nem több, mint egy CC/CV labortáp, tehát amin lehet állítani feszültséget és áramkorlátot. Tehát ez eddig két LED, a két üzemmód jelzésére.
Ami plusz, hogy a régebbi verziónál volt egy harmadik trimmer, amivel be lehet állítani, hogy az áram 5 %-ra esésekor bekapcsoljon egy harmadik LED, ami a töltés befejezését jelzi. De csak jelez, tehát megszakítani manuálisan kell. De nyilván nem kell felette állni és figyelni, annyira nem vészes, főleg ilyen többtagú soros pakknál.
Újabban ez a harmadik trimmer hiányzik, de harmadik LED itt is van, csak nem kell állítgatni, az 5%-ot már betervezték fixre:
A régebbi LM2596 mára elavult (tranzisztor kapcsol a belsejében) az újabb XL4005, FET-kapcsolós, jobb hatásfokú, áramra is többet bír.
-
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99
#55034
üzenetére
Amíg nem próbáltam magam is, ezt így nem lehet megmondani, de úgy néz ki, sok felhasználó elégedett vele, közöttük csavarhúzó-felújítók is. Vagy páran beszámolnak melegedésről is.
Хорошая платка. на 12 в шуруповерт встало на ура. ОДна проблема. После ухода в защиту плата активируется только с помощью зарядного устройства..12,6в. То есть если на природе шуруповерт уйдет в защиту, то активировать плату не получится просто так
Tehát szerinte, ha a védelem letilt, a töltővel újra kell aktiválni, különben nem működik.
Egyébként a bekötést majd úgy kell, hogy a negatívtól kezdve növekvő irányban, sorra csatlakoztatni a cellákat, végül töltőre tenni, hogy engedélyezzen a védelem.
Заказал на всякий случай два контроллера. Шарики припоя на плате пришлось убирать самому. Проверил пока один - работает. При нагрузке на шуруповерт - транзисторы греются. Балансировку заряда не проверял. Надеюсь есть. Спасибо!
Szerinte pedig terhelésre melegszenek a FET-ek. A balanszírozást nem nézte, de reméli, hogy jó. Szerintem ne remélje, mert ez nem balanszíroz, nincsenek rajta kisütőellenállások.
Itt jegyezném meg, én még nem tettem ki tartós terhelésnek. Például egy lapos TV, amiben ugyan sok csavar tud lenni, de ezek csak rövid, nem nagy terhelések.
Ezért van az, hogy az akku, ami a laptop tartós terhelését már nem bírja, a csavarhúzó rövid áramait nem csak kiszolgálja, de még tölteni is csak ritkán kell. Ritkábban, mint a Ni-Cd akkut, amit az önkisülés is jobban merít.
отличные платки, пайка кривовата, но пойдёт, легко переделать при помощи паяльника 3s в 4s и наоборот, от перезарядки и переразрядки защищают(4.2 и 2.5 в намерил), по току 15а держат, хотя поначалу у меня что-то подглючивало и току выдавало аж под 40А при зажатом патроне шуруповерта, т.е. защита не срабатывала, плата нагрелась очень сильно, но после остывания всё заработало, чётко на 15А отрубает нагрузку, при срабатывании защиты не блокируются, балансировки нету, надо отдельную плату ставить, в целом доволен, шурик обрёл новую жизнь... доставка 3 недели до МО, упаковано отлично.
Ez már a másik linkről származik, itt meg azt írja, hogy szerinte a védelem nem blokkolja, vagyis nem kell újraaktiválni. Ennek talán az az oka, hogy a kétféle variációnál, az alsó szélén másképp vannak az alkatrészek:
De én láttam múltkor olyat is, ahol a középső üres pontokon is alkatrészek voltak. A leírásban pedig úgy szerepelt, hogy a védelem tiltása után automatikusan éled, ha megszűnik a hiba oka.
Ez pedig az enyémnél a cellák elrendezése:
https://prohardver.hu/tema/hobby_elektronika/hsz_54619-54619.html
-
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99
#55028
üzenetére
A védelem miatt mindenképp át kell kötni a tagokat, hogy mérni tudja a részfeszültségeket, mindegyik cellán. Meg egyébként sem árt, a töltéskiegyenlítő hatás miatt.
Egyelőre csak rátöltögetek tagonként, de ezt még csak próbára raktam össze, hogy lássam a használhatóságát. Mivel rendesen használható, kipróbálok majd egy 4S védelmet, töltőnek egy ilyet, az eredeti töltőfoglalatba építve:
http://www.ebay.com/itm/191869816466
Így nem változik a használat, csak kiveszem az akkut, átrakom a töltőre, 24V monitortápot rádugom, kész:
-
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99
#55024
üzenetére
A műszerzsinór ellenállása is meghamisíthatja a mérést, vagyis csökkenti az áramot. Amikor én mértem, banándugóra forrasztottam rövid és vastag vezetéket, úgy iktattam be. Ahogy ráfogtam a tokmányra, 10 A körül járt, ha jól emlékszem, az eredeti 12V Ni-Cd akkuval.
De ahogy említettem korábban, 3S Li-ion konfigurációban kicsit keveselltem a feszültséget és a fordulatot is, igaz csak használt laptopakkut pakoltam bele, ami nyilván esik terhelésre, de azért nem vészes mértékben.
Úgyhogy inkább 4S lett a vége, az is kettesével párhuzamosan, tehát egy komplett 4S laptopakku belét emeltem át. Ami az eredeti céljára már használhatatlan volt, de itt rendesen működik.
Még mindig védelem nélkül fut (de azért figyelem a feszültségét, illetve töltök rá), bár én is akarok majd rendelni hozzá valamit.
-
#55026
gyenesmartin
őstag
kmisi99
#55024
gyenesmartin
őstag
válasz
kmisi99
#55024
üzenetére
Gondolom abban a fúróban 755-ös vagy 775-ös DC motor van, ezért ilyen nagy az üresjárati áramfelvétel.
Ezek a motorok 200-300W-ot adnak le a tengelyen. Tehát felvesznek vagy 400-500W-ot. Itt még alig van lefogva. Ha teljesen le vannak fogva képesek felvenni 80A-t is könnyedén. Tehát lehet hogy erősnek fog tűnni a fúró, de még közel se lenne kihozva belőle a max. -
And
veterán
válasz
kmisi99
#55017
üzenetére
A nagyobb áramú akkus szerszámgépek eleve olyan cellákat igényelnek, amelyeknek kicsi a belső ellenállásuk. A védőáramkörök pedig jelentős plusz ellenállást képviselnek még akkor is, ha épp nem reteszelnek. Az általad belinkelt áramkör konkrétan 45mΩ soros ellenállást képvisel, ez pedig nagyságrendileg duplája egy nagyobb áramú terhelésre szánt cella saját belső ellenállásának. A védőáramkörök közelítőleg 2*C áramterhelést szoktak megengedni, vagyis az ilyenekkel ellátott protected cellák nem alkalmasak extrém áramú terheléshez.
Amúgy az, hogy '18650', még nem jelent semmit, mert nagyon sok általános típus (meg rengeteg gagyi) 18650-es lítiumion akku beszerezhető, de ilyen célra tényleg olyanokat kell használni, amelyek erre alkalmasak. Ezek általában az ebben a méretben megszokottnál kisebb kapacitással, és igen alacsony belső ellenállással rendelkeznek. -
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99
#54939
üzenetére
Stabil feszültségű (vagyis kis belső ellenállású) táp erre a célra nem jó, mert a táp és az akku között csak egy dióda marad. Így nincs áramkorlát. Vagy a labortáp áramkorlátjával kell játszani.
Az eredeti megoldásnál a trafó saját belső ellenállása (ebből adódó instabilitása) biztosítja az áramgenerátoros jelleget.
-
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99
#54935
üzenetére
Gondolom olyasmi, ami nekem is van a 12V Ni-Cd akkuhoz (amit később lítiumosítottam).
Ennél a dugasztáp csak egy AC-trafó. A töltőfoglalatban van egy dióda, lényegében ennyi a töltőkör. LED, ellenállás, tranzisztor csak az áram indikálásához van.
DC 12V-ról ez nem megy, miközben az akku feltöltve 13V, de töltés közben ennél is feljebb kell húzni a kapocsfeszültséget, az akku belső ellenállása miatt.
Végül inkább egy 24V-os monitortápról használtam, ellenálláson keresztül, amit a foglalatba építettem. Az eredeti trafó ugyanis túlmelegítette az akkut, 6 órás töltéshez való, amit vagy elfelejt az ember, vagy nem, de egyébként sem tesz jót az akkunak a kontrollálatlan gyorstöltés, ami a Ni-Cd akkuk strapabíró képességét próbálja kiaknázni.
De én úgy voltam vele, hogy minek kínozni, ha nem sürgős, az ellenállással kímélő töltőáramot állítottam be, amit 24 óráig is elbír, túlmelegedés nélkül.
A 24V feszültségtartalék biztosítja nagyjából az áramgenerátoros jelleget, sima DC lévén pedig az áram bemérése is egyszerűbb és jobban megfogható, mint a félhullámok, amit a szimpla dióda produkál.
-
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99
#54850
üzenetére
TP4056 adatlapján 10μ szerepel, de nem kritikus elvileg, sima DC-szabályzás, nem kapcsolóüzemű. Működik kisebbel is, akár kondi nélkül is, mivel gyakorlatilag maga az akku is pótolja. Anyaghiba miatt lehet zárlatos.
Az IC zárlat és hővédelemmel rendelkezik, de attól még tönkremehet, ez majd kiderül.
-
PHM
addikt
válasz
kmisi99
#54825
üzenetére
A töltés utáni feszültségesés mértéke függ a cella állapotától,
de mindig van valamennyi.
A 4,10...4,15V teljesen normális, viszont ha használható állapotú
az akku, utána már csak nagyon kicsit esik a feszültsége.Érdekességképpen lemértem 2, fejlámpához kapott "8800mAh"
kapacitású akku valós kapacitását.
417 és 422 mAh lett az eredmény.
Ennél még a sokáig állt, levetett laptopakku cellák is messze többet tudnak.
De tényleg. A sok éves, P1-es Toshiba laptopom tartalék akkujából kiszedett,
eredetileg 1200mAh kapacitású 17670-es cellák közel dupla ennyit tudnak. -
Barret001
addikt
válasz
kmisi99
#54823
üzenetére
Hmmm nekem meg az a tapasztalatom,hogy a lithium akksi megtartja a töltést a levétel után is,nagyon soká kezd el esni a feszültség. 4,2V-ra töltött akksi még napok múlva sem változik.
Ez alapján szoktam szelektálni a cellákat
Bár ez a saját tapasztalatom,nem szentírásLehet hogy a töltés végén leválasztás előtt még magasabb feszültségük volt,azt még nem mértem.
-
PHM
addikt
válasz
kmisi99
#54820
üzenetére
" Az összes 4,2v nál szépen lekapcsol, de miután leveszem róla az akkut, az kb 4,1v ra simán vissza esik 10-30 perc alatt, utána már nem igazán merül. Ez normális?"
Igen.
"töltőről levéve 4,3+v volt 1-2 akku feszültsége"
Ezt viszont nem értem.
Ha 4,2V-nál lekapcsol a töltő, hogyan mérhettél nagyobb feszültséget az akkukon? -
PHM
addikt
válasz
kmisi99
#54815
üzenetére
Az ellenállásoknak külön-külön kell elviselniük a ráadott feszültség
keltette áramot, illetve teljesítményt.
Az egyszerűség kedvéért 1 példa:
Van egy 20 ohmos 5W-os ellenállásod és egy ismeretlen 1W-os.
Van 10V tápfeszültséged, ez a 20 ohmos ellenálláson fél A-t hajt át.
10Vx0,5A=5W, tehát az 5W-os ellenállásod még épp jó.
Az ismeretlen ellenállás minimális értékét a következő képlettel
lehet kiszámolni: UxU/P (U a feszültség, P a teljesítmény)
A képletbe behelyettesítve 10V-ot és 1W-ot, 100 ohmot kapunk.
Azaz amennyivel kisebb a plusz ellenállás terhelhetősége, annyival nagyobb
kell, hogy legyen az ellenállása, hogy fajlagosan azonos legyen a terhelése.
A te esetedben tehát akkor kapsz egy 11W-al terhelhető ellenállást, ha a két
azonos értékű 5W-os ellenállással egy azoknál ötször nagyobb ellenállású,
1W-osat kötsz párhuzamosan. -
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99
#54694
üzenetére
Természetesen, ilyenkor eloszlik a teljesítmény, ha egyforma ellenállás, akkor egyformán. Azt sem zárom ki, hogy 3,3 ohm is megfelel, ez majd a gyakorlatban kiderül.
(#54706) tvamos
Másik topikban olvastam, némelyek elintézik pillanatragasztóval.
Az eredetihez hasonló, vékony, kétoldalas ragasztó is szokott lenni a barkácsáruházakban, szélesebb szalag formájában, amiből keresztbe le lehet vágni keskeny darabokat. Hogy mennyire tartós, az már más kérdés. Vagy van vastagabb, rugalmasabb fajta is.
-
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99
#54684
üzenetére
Sőt több, mert a kezdeti feszültség 4,2 V:
Vagy lehet párhuzamosan kötni 2x 4,7 Ω-ot is, akkor eloszlik. Az 2,35 Ω és 3 V-nál még 1,27A terhelést ad. 2,5 V-nál még mindig van 1A.
Abból tudok kiindulni, hogy nekem 1A terhelés kellett ahhoz, hogy a 18650 cellák minősége (belső ellenállása) között határozott különbséget tudjak tenni. Csak az nem ellenállás, hanem áramgenerátorral stabilizált, tehát végig azonos áram.
Alsó küszöböt lehet 3 és 2,5 V közé állítani, sokat nem számít, mert 3V alatt úgyis gyorsan esik, amikor elfogy belőle az energia. Utána a terhelés lekapcsol, feszültség visszaemelkedik 3 V körüli értékre, úgyhogy ebből semmi baja nem lesz, nem számít túlmerítésnek.
Ezen a képen meg 2x 7Ω látszik, az párhuzamosan 3,5 Ω:
-
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99
#54678
üzenetére
Jól mér, de arra is érvényes, hogy nagy árammal kell terhelni, ha a nagyáramú kapacitás érdekel.
2,2 vagy 3,3 ohm például.
Célszerű kalibrálni is, a leírásban megadott eljárással. Bírom, amikor a kínaiak érdekesen értelmezik a mondat fogalmát (illetve náluk így szokás), hosszú folyamokat írnak egybe, de azért ki lehet hámozni.
-
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99
#54655
üzenetére
Olyan kapacitásmérőt kerestem én is, csak akkor még nem találtam, ezért magam építettem egyet:
https://prohardver.hu/tema/hobby_elektronika/hsz_51307-51307.html
Később én is láttam eBay-en hasonlót, akkor még drágábban futottak. De 1000 Ft-ért már nem érdemes építeni sem.
Ettől függetlenül bevált azóta is. Működése azon alapul, hogy ha pontosan stabilizált árammal sütöm ki az akkut, akkor egyszerűen csak meg kell szorozni az áramot az idővel. Később 200 mA helyett 1 A kisütőáramra állítottam, mert nagy áramon jobban tesztelhető az akku elhasználtsága, minősége.
Elhasznált akkunál a belső ellenállás miatt hamarabb leesik 2,5 V-ra, így kevesebb töltés vehető ki, nagyáramú alkalmazásnál pedig ez a mérvadó.
Amikor csak 200 mA árammal sütöttem ki, nagyobb kapacitást mértem, de nem nagyon tudtam megkülönböztetni a jó vagy rosszabb (nagyobb belsőellenállású) cellákat egymástól.
Amit te linkeltél, annak bármilyen terhelés megfelel (izzó, ellenállás stb.), mert a processzor folyamatosan kalkulál a csökkenő árammal.
-
Zola007
veterán
válasz
kmisi99
#54657
üzenetére
én kérek elnézést
hogy leírtam az összes módját, hogyan mérhető meg egy akku kapacitása és teljesítőképessége. Ha nincs pontosan ismert műterhelésed, akkor ezek működnek.
A gondolatmeneted pedig hiányos.Ahhoz, hogy mennyire életképes az akku, kell tudni azt is, hogy mennyi vesz fel.
Tegyük fel van 2 felirat nélküli bontott akkunk, mindkettő 1500 mAh-t ad le.
Az egyik felvesz 4000-et, míg a másik 1800-at.
Látható, hogy nem ugyanolyan állapotban vannak, hiába merítésre ugyanannyit adnak le.
Az egyik jó, a másik kuka. -
Zola007
veterán
válasz
kmisi99
#54653
üzenetére
ha USB-s a 18650-es töltőd, akkor köss elé egy ilyet és meg tudod mondani hány mA-t vesz fel [link]
Kivételhez ugyanez használható, ha az akkut berakod pl. egy egy cellás powerbankba és arról töltesz valamit.
Máshogy csak merítést mérni képes 18650-es töltővel fogod tudni megmérni (5-6e körül vannak) -
Lompos48
nagyúr
válasz
kmisi99
#54524
üzenetére
Nekem van empirikus viszonyítási alapom: Egy 2N3055 típusú tranzisztor, jobban mondva a TO3-as tok határon tud disszipálni 1...1.2W teljesítményt borda nélkül. Lehet, hogy a kinézete is eleget mond számodra, mert a 3W nem kevés ilyen alkalmazásnál. Képzeld hozzá az össz-fémfelületét!
-
Lompos48
nagyúr
válasz
kmisi99
#54521
üzenetére
Kérdés, hogy mit jelent nálad a komolyabb fűtés? A mellékelt ábrán látható 10W-os COB-nek határon elég a mellette található borda. Néhány perc alatt már alig fogható kézbe. Mérni mértem rajta 70 Celsius fok felett. Ez a LEDek szintjén - borda, paszta ellenére - jóval többet jelenthet.
Vagy esetlegesen egy 3W os is már erősebb lehet mint 12db sima DIP led?
Mi az erősség? Általában mindegyikhez megadnak egy fényerőt kifejező paramétert lumen-ekben mérve. A példám az 900 lumenes.
-
jksx
senior tag
-
Kernel
nagyúr
válasz
kmisi99
#54504
üzenetére
Természetesen az áramforrással sorosan.
Viszont már nem emlékeztem, hogy van ellenállás nélküli lámpa is, ahol csak az elemek belső ellenállása képezi az áramkorlátot.
Vagyis azzal kalkulálnak, hogy az AAA-elem nem bír leadni annyi áramot, ami 9 db párhuzamos LED-et túl tudna hajtani, ezért ennél a fajtánál nincs külön ellenállás:
Ni-MH akku sem okoz kárt benne, de ha rákötöd a kisebb belső ellenállású Li-ion akkut, az már kinyírhatja.
Van egy másik fajta lámpa, ami 3 db beépített soros Ni-Cd akkuval működik, ennél már 5 db LED mindegyikével sorba van kötve 1,2 Ω (tehát összesen 5 db ellenállás).
Gondolj bele egy vill.szerelőt hányszor ráz meg és semmi bajuk.Esetleg egy műanyag lemez gyártót ami sokszor félméterről is oda csap.
hogy leírtam az összes módját, hogyan mérhető meg egy akku kapacitása és teljesítőképessége. Ha nincs pontosan ismert műterhelésed, akkor ezek működnek.
Új hozzászólás Aktív témák
ekkold- Óra topik
- SörcsaPH!
- Nintendo Switch 2
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 9***(X) "Zen 5" (AM5)
- Samsung Galaxy A55 - új év, régi stratégia
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Autós topik
- Yettel topik
- Azonnali alaplapos kérdések órája
- CMF Phone 2 Pro - a százezer forintos kérdés
- További aktív témák...
- Asztali PC , i7 9700K , RX 5700 XT , 32GB DDR4 , 500GB NVME , 1TB HDD
- Dell Inspiron 5406 2-in-1i5-1135G7 16GB DDR4 3200 512GB NVME 14" FHD Érintőkijelző W11Pro
- Eladó MacBook Pro 14" M1 Pro (2021) 16/512 99% akku Makulátlan állapotban!
- Újszeru GIGABYTE G5 - 15.6" FullHD 144Hz - i7-13620H - 48GB - 1TB - RTX 4050 - Win11 - 1,5 év gari
- Eladó garanciás,új állapotu projektorom kihasználatlanság miatt!
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 5700X 16/32/64GB RAM RTX 3060 12GB GAMER PC termékbeszámítással
- Apple iPhone 11 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Telefon felvásárlás!! iPhone 16/iPhone 16 Plus/iPhone 16 Pro/iPhone 16 Pro Max
- Bomba ár! Dell Latitude E6500 - Intel P8600 I 3GB I 160GB I DVDROM I 15,4" WXGA+ I Garancia!
- Bomba ár! HP ProBook 450 G7 - i5-10GEN I 16GB I 256SSD I HDMI I 15,6" FHD I Cam I W11 I Gar
Állásajánlatok
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest