-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
#83129
Dr. Szilikát
őstag
Sokimm
#83128
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Sokimm
#83128
üzenetére
Ahogy említettem, 1S cellavédőt lehet rendelni, többféle terhelhetőségűt. Párhuzamos cellákat pedig egyként kell értelmezni / kötni.
De akkor már úgy érdemes bekötni, hogy a töltés is átmenjen rajta, így véd a töltőkör hibája, zárlata ellen, vagy az ellen is, ha az vissza akarná meríteni, bármi hiba miatt. Általában 2,5 V alatt kapcsol le a védelem.
#83127 PROTRON
Lehet, hogy nem érintkezett jól a mérésnél, feltehetően nem volt az 0 V-ig merülve. Ilyenkor rá kell kapcsolni a töltést, előbb csak kis áramot szivárogtat, mert a túlmerült akkut nem szabad hirtelen normál árammal tölteni. Később beindulhat rendesen.
Praktikusabb lehet más eszközzel tölteni: TP4056 modul, labortáp stb. Előfordulhat, hogy egy gyenge akku nem bírja a terhelést, károkozás nem valószínű.
-
Sokimm
senior tag
válasz
Sokimm
#83012
üzenetére
E kütyü megérkezett, és kérdezném, hogy ha 18650-s 3db akksit szeretnék párhuzamosan használni, akkor van rá kész kapcs rajz, vagy modul, ami alámerülés ellen védené a cellát? Fölé nem mehetne, a CN3791 miatt, de alá tudna merülni egy-egy, és csak simán leválasztanám valami izmos tranyóval a körről, ha bizonyos szint alá esne. Szerintetek butaság?
Szerk: hogy ne kelljen ugrálni a hsz-ek közt:
https://www.hestore.hu/prod_10040706.html -
válasz
Sokimm
#83014
üzenetére
Azért egy üzleti laptop esetében nagyon is téma az élettartam, mert ugye arra pl. lehet 3-5 év NBD gari is. Meg az első olyan esetben anyáznál a rövidebb üzemidő miatt, amikor azon szívod be, hogy kicsit kevesebb ideig megy...
De különben elég sok megoldás van arra, hogy korábban megálljon a lapos töltése, pl. a TLP tud ilyet, és akkor nem tölti még annyira se fel, mint a gyári beállítás. Meg lehet nézni, nyúlik-e az üzemidő. (Amúgy azt sem hiszem, hogy véletlen lenne a 4,2V-os általános lítiumcella-végfesz.)
Amúgy a kérdésed, hogy lehet-e változtatni a végfeszültségen, hát, jó kérdés : az IC az adatlapja szerint egy egycellás Li-ion töltő, de hirtelen nem látom, hogy lenne bemenete arra, hogy milyen végfeszt állítson (Constant voltage 4,2V)
-
#83003
tordaitibi
veterán
Sokimm
#83001
válasz
Sokimm
#83001
üzenetére
PB a legrosszabb. Fórumtárs is írta, egy 100% DOD hetekkel rövidíti meg az életét.
Munkaakkunál az a trükk hogy ugyanakkora súlyban 50-70% a kapacitása mint az autó indítóakkunak.
Ezt az aktív felület, a lemezek vastagabb és robosztusabb kivitelével valamint a szennyezés (antimon, kalcium ) elhagyásával érik el, így hosszabb élettartamot biztosítva.
Ajánlott ezeket se csutkára leharcolni. Durva példával, ha csak mindig 50%-ra merül majd kevés idő múlva fel tud töltődni akkor lesz 600-700 ilyen ciklus, ha meg mindig nulla majd töltés akkor ebből 2-300 ciklust bír ki.
Ha meg teljesen leharcolt állapotban néhány napig-hétig marad akkor ez azonnal hónapokat vesz el az akku életéből.
A kulcs a durva túlméretezés.
Vagyis ha naponta kell 200Ah kapacitás akkor az akkupakkot legkevesebb 400Ah kapacitással kell a rendszerbe betervezni.Korrekt és időtálló, strapabíró megoldás a litium akkupakk használata lenne, ezek sokkalta jobban tolerálják az akár 100% DOD üzemet is, ha meg ez csak 40- 50% akkor hihetetlen élettartamot és ciklusszámot tudnak produkálni.
Kettő hátrány, az egyik hogy csak speciális vagy univerzális, litium pakk töltésére is alkalmas vezérlő használható, a másik hogy az ára durván többszöröse egy PB pakknak.,
Ha viszont a PB pakk néhány éves, erős igénybevétel esetén kb. 1-2 éves élettartamát összevetjük a Liion akkukkal akkor hosszútávon sokkal olcsóbb a liion de az első beruházás mellbevágó anyagi élmény.Ha esetleg érdekel a litium akkuk lelkivilága, vagy csak kíváncsi vagy, ajánlom az erről írt cikkemet, pár perc alatt átfuthatod.
Amik ott le vannak írva paraméterek, táblázat, azoknak egy PB cella a töredékét tudja, időbe és ciklusszámba.
[link] -
-
Barret001
addikt
válasz
Sokimm
#82997
üzenetére
Nyugodtan köss sorba akár 4 savas akkut. A savas akku extrém módon bírja ezt,a többihez képest! Zárlat nem lesz,attól ne félj.Ha lenne is,az max 2,5V feszültség többletet jelentene. Az meg semmi.mint írták előttem,törekedni kell a minél magasabb rendszerfeszültségre.Már ha lehetséges.
-
#82998
tordaitibi
veterán
Sokimm
#82997
válasz
Sokimm
#82997
üzenetére
"minél kevesebb soros cella legyen (egy kaszniba öntve) annál modulárisabban "cserekompatibilis""
Ezt az okfejtésedet teljes mértékben megértem. Viszont.
Észrevehető irányvonal a szigetüzemű vagy bármilyen akkus táplálásnál a lehető legnagyobb feszültségű kivitel.
És ennek nagyon gyakorlati okai vannak.
Az első hogy kis feszültségnél brutális áramok vannak. Egy egyszerű házi felhasználásnál ahol pár100W fogyasztás van, már ott mutatkozik hogy ez 30-40A áramszükséglet. Brutális vastag vezetékelés, robosztus nagyáramú kapcsolók stb.
A másik ok hogy szinte mindig, az esetek 95-98%-ában szükség van felfelé konverzióra. És a step konverterekbe 100x egyszerűbb és gazdaságosabb nagyobb feszültségű de kisebb áramú félvezetőket beépíteni valamint a veszteség és a hűtésigény is fordítottan arányos betáp áramával.
Ezokból már nem ritka a 72 voltos rendszer sőt a nagyobbak sem, láttam bemutatót 350voltos napelemes tárolórendszerről.
Itt már nem is kell inverter a szó szoros értelemben hanem egyszerű H hidas nagyfeszültségű fet híd állítja elő a kimeneti PWM 230V 50Hz-et, mindenféle tekercs vagy veszteséges transzformátor használata nélkül.
Kilowattos terhelésen is max. 5-6A, míg ugyanez egy 12V rendszernél 100-120A feletti. És ez a nem mindegy.
A napelemeknek meg mindegy hogy a sztringek és a panelek inkább párhuzamosan 50 voltot, vagy döntően sorosan 5-600voltot nyomnak le a töltésvezérlőbe.
Az akkuk, eltekintve a nagyon-nagyon ritka egyedi-eseti cellahibától, szinte teljesen egyszerre mennek tönkre. Azaz ha 4 év múlva megmakkan az egyik akku akkor várható pár hónapon belül az összes cseréje. -
#82996
Dr. Szilikát
őstag
Sokimm
#82992
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Sokimm
#82992
üzenetére
Saját tapasztalataim szerint, az életciklus végén, az autóakkuban egy cella hibásodik meg, ami persze lehetetleníti az egész akku további használatát.
A lemezek anyaga elkezd leválni, a cella aljában összegyűlve átvezetést okoz és a cellát elkezdi meríteni, előbb csak lassan, majd egyre gyorsabban. Saját vizét elfőzi, hiába töltjük utána, ez is árulkodó.
Igaz, hogy töltéskor emiatt valamivel több feszültség jut a többi cellára, amit azok egyébként vígan tűrnének még, csakhogy hiába, mert a legyengült cella soros ellenállást is képez, emiatt az akku indítóképtelenné válik. Az első gyanús jelek után (szokatlanul gyenge indítások) ez elég hamar lejátszódik, mintegy önmagát nyírja ki a hibás cella.
Jellemző lehet az is, hogy év vége felé hal le egy akku, miután a nyári melegek megviselték.
Amíg a cellák jók, az önbalanszírozó hatás miatt jól elvannak, nem is nagyon szokás ezeket külön védeni. Túlmerítéstől ajánlott védeni. Amikor egy cella lehal, akkor meg már vége az egésznek. (Noha láttam Youtube videón cellamosási lehetőségeket, de a gyakorlatban az is problémás.)
Soros kötéshez értelemszerűen egyforma, egyszerre vásárolt akkut célszerű használni.
-
#82993
tordaitibi
veterán
Sokimm
#82992
válasz
Sokimm
#82992
üzenetére
"Sorba kötve az akksikat, ha elpukkan 1db, akkor a másikra rámehet a 48V, és azt is kinyírja."
Ez egy érdekes bár a világon egyedülálló okfejtés amivel még nem találkoztam.
Kevés kivétellel amikor elég 1 cella, a többi esetben (targonca, Tesla, kamion stb. stb.) mindenhol 5-10-100 cella van sorbakötve. A te 12 voltos munkakkudba pl. 6 cella. A 24 voltosba 12. A 48 voltos rendszerben értelemszerűen 24 cella van sorba. Az hogy ez a 24 hogyan van dobozolva, 4 akkuedénybe vagy egyenként az teljesen közömbös. Vagyis ez a kitételed eleve okafogyott mert nem a komplett akku durran el hanem 1 cella, az meg elszállhat a személyautódba is vagy bárhol."Ha sorba kötök 2db 24V os bemenetű invertert? "
Lehetetlen, nem járható út, abszolút felejtős.Vagy beszerzel egy 24V vagy akár 12V kimenetű step-down konvertert, ahogyan itt többen ajánlották. Nem olcsó játék az 1kW tartományba de a legkorrektebb megoldás a kisfeszültségű felhasználásra.
A hálózat pótlására meg beszerzel egy 48/230V invertert.
Ez utóbbi sem lesz a pár forintos kategória. -
#82990
razorbenke92
őstag
Sokimm
#82986
válasz
Sokimm
#82986
üzenetére
Ha akksikról van szó (mondjuk több kisebbről) építenék (vagy vennék) egy CC/CV üzemmódú step-down konvertert mindegyik elé, mert akkor skálázható is maradna a rendszer.
Ha 1db 700W fogyasztó van, az még talán határeset. Ilyen teljesítményben buck már inkább vásárlós (építeni bonyolult és jelentősen drágább már ázsiánál), de megfizethető, és még 95% fölötti hatékonyságot (mondanak rá). -
#82989
Dr. Szilikát
őstag
Sokimm
#82986
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Sokimm
#82986
üzenetére
Mivel a konverziós illesztés problémás / veszteséges, esetleg az is megvizsgálható, hogy 2 db 24 V-os akku soros (nappali), párhuzamos (éjszakai) üzemmódja mennyire vállalható.
#82982 ngaba
Ha nem sürgős, régebben ilyet rendeltem Kínából, akkor még csak 1 $-ért, noha most már bizonyára drágább ez is:
Silver Conductive Wire Glue Paste Adhesive Paint PCB Repair Application
-
#82856
Donki Hóte
veterán
Sokimm
#82851
válasz
Sokimm
#82851
üzenetére
Áh szuper, logikus, a 3C-s 72A-es adatlapi maximum, viszont hogy jött ki a 8 perc?
Jogos a kérdés, szerintem sem lehet 8 perc egy 24 Ah-s akku kisütési ideje folyamatos 72 amperes árammal terhelve.
Jó, ha megvan az 4-5 perc
Ezen időn túl már rohamosan csökkenni kezd az akku által leadott áram. Csökkenni kezd az akku feszültsége, a belső ellenállás miatt egyre csökken a leadható áram. Rosszabb esetben melegedni is kezdenek az akkucellák, ez is rontja a terhelhetőségét. -
#82850
Dr. Szilikát
őstag
Sokimm
#82849
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Sokimm
#82849
üzenetére
10,5 V kapocsfeszültségig engedik merülni a teszt során, bizonyára a terhelt feszültségre értelmezve. Ha ekkor a terhelés megszűnik, feszültség még feljebb ugrik és az akku tovább tárolható, míg 10,5 V-ra csökken a terheletlen feszültség. Ez alatt kezd károsodni.
1C / 3C terhelésnél 9,6 V-ig engedik, mivel ekkora áramon több feszültség esik a belső ellenálláson, de erre is érvényes, ha lekapcsoljuk, felugrik a feszültség még 10,5 V fölé. Károsodás szempontjából alapvetően a terheletlen feszültség mérvadó.
Úgy tűnik, tartósan 3C, azaz 72 A megengedett, azért specifikálják erre. Ha lehet tartósnak nevezni, hogy akkor 0,13 óra, azaz 8 perc alatt lemerül.
-
#82848
Dr. Szilikát
őstag
Sokimm
#82847
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Sokimm
#82847
üzenetére
AGM akkuk ma már ezek, de nézzünk egy példát: PDF.
Ha jól emlékszem, alapértelmezésben a C20 kapacitást adják meg, vagy 20 órás kapacitás, bárhogy nevezzük. Tehát 20 óra alatt sütjük ki, úgy mennyi Ah vehető ki.
Ha 10 óra alatt sütjük ki (C10 kapacitás), ahhoz már nagyobb áram szükséges és kevesebb Ah vehető ki, mert nagyobb áramon több energia vész el a belső ellenálláson, hő formájában.
Másik paraméter a kisütőáram értéke (1C / 3C), ezt elvileg az alapértelmezett 20 órás kapacitáshoz mérik, tehát a példában 24 A / 72 A lenne (ezt jól kiszámoltam szerencsére, de az ábra szerint feleslegesen, mert ott van).
Egyébként az akku melegedése terhelés közben, árulja el, hogy mit bír.
-
#81444
Dr. Szilikát
őstag
Sokimm
#81443
Dr. Szilikát
őstag
válasz
Sokimm
#81443
üzenetére
Vizsgáltam én is a dolgot, ha nem is a károsodás miatt, ami sejthető volt, hogy nincs, hanem az akku visszamerítése miatt, ha például elmenne a betáp.
Az akkut visszaterheli először is a 10 k trimmer, illetve osztó, ami nem túl sok áram, de lehet kellemetlen, hosszabb távon.
Ugyanakkor az IC 3-5 lába között van egy belső dióda, ami az integrált MOSFET-et védi a fordított feszültség ellen. Tehát az a dióda a kimeneti feszültséget visszaviszi a bemenetre, 0,6 V eséssel, így az akku megtáplálja gyakorlatilag az egész áramkört, világít a LED is, ha úgy van beállítva, ezáltal néhányszor 10 mA áramot visszaszív az akkuból.
Egyébként itt a CC/CV áramkör maga a töltő (szabályzó), a BMS nem töltő. Csak egy közbeiktatott védelem, ami egyebek mellett a töltő hibája ellen is védene (túltöltés ellen is).
-
#85619712
törölt tag
válasz
Sokimm
#80187
üzenetére
Lényegtelen kérdésen lovagolsz, ez egy lakossági fagyasztó, 160 vagy 180w-os kompresszor van benne, 1 ampernél kevesebb az aramfelvétele. Indulasnál ez feltehetően meglódul max 2 amperre. Ha e fölé megy, a klixon lekapcsol és levalasztja a hálózatról, majd ha észhez tér újra indítja a kompresszort. Amúgy logikus döntés a fagyasztó, hagyományos kompresszor bimetálos hőkapcsolóval, faék egyszerűség, manuális leolvasztás, nem lehet vele gond.
-
pjen
félisten
válasz
Sokimm
#80189
üzenetére
Nem hadititok.Gondolj egy pillanatnyi áramszünetre.A kompresszor pont most indul vagy már folyamatosan megy, mennyire vannak kialakulva a nyomás viszonyok.Csak egy példa, 130W os Bosch kompresszor, 800W os sinusos szünetmentesről nem tudtam elindítani. Az 550W os sövényvágó simán ment róla.
-
#80181
razorbenke92
őstag
Sokimm
#80179
válasz
Sokimm
#80179
üzenetére
Az éves energiafogyasztásnak semmi köze az áramigényhez.
Ez a két dolog olyan viszonylatban van egymással, mint egy autó tankmérete és gyorsulása.Nagyjából nyilván be lehet határolni, hogy mit fogyaszt amikor üzemel, de az indulóáram például nem számolás hanem gépismeret kérdése.
Éppen ezért a kismegszakítót és a vezetéket a gép adattáblája vagy használati útmutatója alapján lehet _érdemben_ meghatározni.
Ezek nélkül marad a Cx, "mert az elég szokott lenni" indoklással.Szerk.: Linket nem néztem, ezért javítottam a konkrét értéket a példámban X-re
-
#71674
tordaitibi
veterán
Sokimm
#71652
-
-
PHM
addikt
válasz
Sokimm
#68007
üzenetére
A 12V-hoz mindenképp DC-DC konvertert használnék,
míg a kisebb feszültségekhez terhelés függvényében megfelelhet
a sima áteresztő stabilizátor is, de azokat meg lehet táplálni 12V-ról is.
Sőt így a 3,3V-os stabilizátor elé lehet kötni egy olyan, megfelelően
méretezett ellenállást, amin maximális terhelésnél 5-6V esik.
Ezzel elkerülhető, hogy a hővédelem túl korán lépjen működésbe. -
válasz
Sokimm
#68003
üzenetére
SW fejlesztő vagyok, és aki kalapács, az mindent szögnek néz
Viccet félretéve, azért javasoltam, mert szerintem ez a legflexibilisebb megoldás. Ha esetleg a későbbiekben még valami funkciót szeretnél /teljesítmény mérés, hővédelem, etc./, akkor minimális változtatással meg tudod oldani. -
And
veterán
válasz
Sokimm
#68003
üzenetére
Leginkább azért lenne jó valami filléres kontroller, mert:
- úgy nem válik alkatrésztemetővé az egész a rakás szükséges komparátorral meg osztólánccal,
- valamint a kivitelezés is jóval rugalmasabb lehet.
Ezzel akár a tranzisztoros / fetes vagy relés kapcsolófokozatokat is meg lehet spórolni, amihez persze az sem árt, ha az ősöreg 78xx-ek helyett olyan LDO-típust alkalmazol, amelyen van valamilyen engedélyező-tiltó bemenet (pl.: LM2941)
A linkelt kapcsolások kutya közönséges stabilizátor alkalmazások, bár neked nem is kell több, csupán annyi, hogy lehetőleg - akár kontrollerrel valósítod meg, akár nem - engedélyezhető áramköröket használj. -
#67657
tordaitibi
veterán
Sokimm
#67652
válasz
Sokimm
#67652
üzenetére
Én az tuti hogy zenert használnék, az biztosítja a fordított polaritás védelmet is.
Egyik irányba , fordított polaritásnál 0,6 voltnál nyit, normál üzemben meg a ráírt 25-27-28 voltnál.
Ez a bidirection eszköz (énszerintem) inkább bemenetek védelmére jó.
Ha nem így van, helyesbítsetek. -
-
Vladi
nagyúr
válasz
Sokimm
#67651
üzenetére
Szerintem:
"akkor nyit, és... ?" és szépen elfüstöl. De ő füstöl el, nem az összes többi alkatrész. Azrét tudod még használni a cuccot. Ha leteszed a nagyesküt (
) hogy többé nem kap, csak 24-et, akkor e nélkülis használatod. Ha mégis akarsz védelmet betenni, akkor tht alkatrszét is odabarkácsolhatod."és azt égeti el a delej?"
Minden alkatrésznek van némi plusz tűrése, de igen, végül valami fontos elég.
-
Sokimm
senior tag
válasz
Sokimm
#67651
üzenetére
update:
A károsodás elkerülése érdekében, lehúzza a földre a túlfeszt, ezáltal a rövidzár még az áramkör előtt jön létre, és ha időben lekapcsoltuk a betápot, akkor még vezetett a dióda (füst ide vagy oda), és nem engedte a 48V-ot beljebb, ezért működik még az eszköz. Tehát nekem egy 24V unidirectional TVS kell!
Jó a gondolamenetem? -
Sokimm
senior tag
-
#66738
tordaitibi
veterán
Sokimm
#66737
válasz
Sokimm
#66737
üzenetére
En azt okoskodtam ki (sose volt dolgom meg ilyennel) hogy a toltesvezerlo modul onmagaban mindent elintez, benne van a cellaszintu kiegyenlito es a kisutesvedelem is. Kell neki egy 21V-1/3C re beallitott tap es ennyi. Lehet hogy tevedek, valaki nezzen meg ra a panelra es a bekotesere es korrigaljon ha nem igy van.
-
Attix70
aktív tag
válasz
Sokimm
#65729
üzenetére
Ha van egy CC-CV tápod akkor azon beállíthatod a feszültséget és a max áramot (ami a két fogyasztó kör összege), a kimeneti körre kell egy lineáris vezérelhető áramgenerátor. Ekkor már tudod vezérelni az egyik kört és a másik kör a CC miatt is vezérlődik. Sajna lesz disszipáció a vezérelt áramgenerátornál, milyen áramról és feszültségről lenne szó?
-
Attix70
aktív tag
válasz
Sokimm
#65714
üzenetére
I.:
Ha van 2A CC akkor elég csak az egyik körön szabályozni az áramot mert a másikon úgy is a 2A-ből maradó lesz. A kisebb áramú kört kellene szabályozni mert lineáris áramgenerátor lenne a legegyszerűbb (sajna lesz disszipáció).
II.:
2db CC áramkör (pl. ACS712 figyelve az áramot) és menedzselni őket. -
bandi94
tag
válasz
Sokimm
#65687
üzenetére
Nyilván nem hatékony, de amíg tanulási fázisban van az ember, addig sosem hatékony.
Vagy bemégy egy elektronikai shopba és veszel mindenféle tokozásból, az eladókat őrületbe kergetve ![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Esetleg marad az, hogy megnyitsz egy tokozást ami első blikkre jónak tűnik és leméred. -
-
darvinya
titán
válasz
Sokimm
#65674
üzenetére
Rajz programban méretezést egyénileg is megteheted, nem fontos a beépítettet használni.
Méretezés lemért alapján a programba is bevihető, s végeredményt programnak kell lekezelni.Monitoron méregetni totál.értelmetlen, mivel rajzba nagyítva, már nem 1:1 méretarányba látható.
-
yohnsee
tag
válasz
Sokimm
#65676
üzenetére
Én anno ezt találtam számomra leginkább kézreállónak. Nem tervezek 4 rétegű, komplex paneleket. Akkor az Altium Designert vettem volna. Így is fájt kifizetni azt az 50 Eurót, de így 3 év távlatából azt mondom, nekem teljesen megérte.
Egyébként ilyesmiket rajzolok vele, ez még csak 1 oldalas:
(az íves vezetősávokat nem a program csinálta, én voltam)
A Gerber-hez annyit tudok hozzászólni, hogy a kicsi kínaiak is az alapján gyártják le nekünk ezeket, nekik tökéletesen megfelelt, amit ebből exportáltam. Gerber kellett nekik rétegenként, meg egy excellon fúrási adatbázis. -
yohnsee
tag
válasz
Sokimm
#65674
üzenetére
Szia!
Én személy szerint Sprint Layout-ot használok, ott szerintem olyan könnyű új alkatrészt tervezni, mint a faék.
A raszterhálóra ledobom a pad-eket, méretezem őket jó nagy ráhagyással (kézzel forrasztom a paneleimet, szeretek minél kényelmesebben hozzáférni a pici SMD dolgokhoz). A méreteket, footprintet általában megtalálom az adott alkatrész dokumentációjában. Sajnos EagleCAD-ban még nem dolgoztam. Esetleg tutorial videó a youtobe-on? Nekem sokszor segítettek hasonló helyzetben.
Üdv: János -
mezis
félisten
válasz
Sokimm
#63934
üzenetére
Közvetlenül a 230V-os hálózatra köthetők. A LED mátrix mellett ott vannak az egyenirányító, áramszabályozó elemek. A megfelelő hűtést és fém burkolat esetén az érintés védelmet kell megoldanod. (Nagyon vékony az a szigetelő hordozó lapka, egy komolyabb zárlatnál átéghet.)
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#63903
üzenetére
Utóbiak gyengék, a Darlinton valamivel több bázisfeszültséget igényel, ami valószínűleg nem lenne probléma, a végeredmény egyébként is ellenőrizhető, csak a kollektorfeszültséget kell mérni, hogy sikerül-e leültetni tizedvoltos szintre.
De ilyenkor praktikusabb olyat nézni, amelyiknél középen van a kollektor. Nem mintha nem lehetne kitekerni a lábakat szükséghelyzetben, de így egyszerűbb és esztétikusabb is.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#63899
üzenetére
Előbb elnéztem, lényegében az M7 katódja a betáplálási pont, abból esik 0,35 V a stab. IC irányába, ezért van ott már kevesebb. A mérési pontatlanságoktól eltekintve, ami természetes, mert a GND-ágon folyó áram is beleszól, vagyis nem mindegy a viszonyítási pont sem.
Egyébként is, a 11,27 V-hoz jön még legalább 0,1 V C-E feszültség, úgy jobban kijön a 11 V is.
Tehát az IC irányába elfolyik 35 mA, de téged nem az érdekel, hanem a relén folyó 46 mA, amiból kiderül, hogy abból kettőt is el kell bírni a tranzisztornak. A melegedést attól még célszerű ellenőrizni, tartós üzem mellett.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#63894
üzenetére
+5V-ról kap tápot a LED, ezek ilyen érzékenyek, hogy 1,5 mA árammal is tud világítani.
Egyébként bírhat 20 mA-t is, mint határérték. A feszültség pedig a diódán is esik az áram hatására, majdnem úgy, mintha ellenállás lenne. Csak a diódának van még egy feszültséghatároló jellege / képessége is, ami típus-, illetve színfüggő.
Ezért nem szabad mellesleg egy LED-re feszültséget direktben kötni (CV jelleggel, vagyis alacsony belsőellenállás mellett), mert akkor elvesszük a diódától azt a lehetőséget, hogy magának korlátozza be a feszültséget, így tönkre is mehet, a kialakuló túláram miatt.
A relé viszont a 10 ohmos ellenálláson keresztül, az AMS1117 bemeneti pontján mérhető stabilizálatlan feszültségről működik. A relétekerccsel van párhuzamosan az M7 dióda, ami az induktív hatás ellen védi a kapcsolótranzisztort.
Tehát még ezek a feszültségek is számítanak, illetve a 10 ohmos ellenállás önmagában is használható árammérésre és/vagy a relétekercs is.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#63888
üzenetére
A tekercs ellenállását egyszerűbb mérni, két irányban is ellenőrizve, az áramkörben lévő félvezetők hatásának kizárása érdekében, bár ebben az esetben nem hinném, hogy lesz különbség.
LED-áram is számolható, az ellenálláson eső feszültség mérésével, ami ott 202 vagy 2 kΩ.
Mivel a kollektor itt kapcsolóüzemben leül tizedvoltos szintre, attól nem kell tartani, hogy a C-E feszültség és az áram szorzata túl sokra jönne ki, ettől függetlenül meghúzott állapotban a tranzisztor melegedését célszerű ellenőrizni.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#63877
üzenetére
De arról volt szó, hogy analóg műszer, ami nem mérvadó, mert a mutató tehetetlensége miatt túlszaladhat. Az áramfigyelőn eső feszültséget egy műveleti erősítő figyeli, ami olyan gyorsan reagál, hogy azt ember nem veszi észre.
Nincs jelentősége ilyen szempontból a kimeneti 100 μF-nak, mert az már csak lassítja a terhelésre jutó áram felfutását. Pl. az áramgenerátor határol 1 A-nél, kezdetben abból valamennyit felfog a 100 μF, ezért az indulás pillanatában kevesebb jut a terhelésre.
Van olyan relés vezérlő, aminek érintkezője függetlenül beköthető bárhová, a 230 V ágba is, ez nem olyan.
A relét és a LED-et a kis tranzisztor működteti, annak áramát kellene kalkulálni, hogy elbír-e kettőt:
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#63871
üzenetére
Tápjavítás nem egészen így működik, trafó eleve ritkán megy tönkre (főleg a vastagabb huzalból tekert, masszívabb típusok), vagy legalább rá kell mérni.
Ha mégis trafó kellene, pont olyat nehéz találni. De nincs értelme ezen gondolkodni, amíg nem biztos, hogy tényleg trafó hibás. Egy kapcsolóüzemű tápegység több más alkatrészből áll, nagyobb eséllyel szokott egyéb hibája lenni.
Szerk: csak most látom az előzőt.
-
#63784
tordaitibi
veterán
Sokimm
#63777
válasz
Sokimm
#63777
üzenetére
Nem jól értelmezed a ledek meghajtását.
Nem feszültség hanem áramgenerátoros táplálásra van szüksége, és ezt egy soros ellenállás tökéletesen ellátja, míg egy atomstabil labor cv táp soha.
Hidd el hogy a környezetedben található ledek 50%-a mezei ellenállással van korlátozva, és hibátlanul működnek.
Bizonyításképpen próbáld ki a labortápodról, állítsd 12 voltra és köss sorba a leddel egy 47ohm 2W ellenállást. És nézegesd az áramfelvételét. Valahol 180mA körül lesz és stabilan ottmarad, pár mA ingadozással. Az 1,6W amit az ellenállás elfűt, azt egy cc modul is simán elfűti.
12V felett már meggondolandó a cc modul használata, de csak a disszipáció csökkentése miatt. -
#63776
tordaitibi
veterán
Sokimm
#63773
válasz
Sokimm
#63773
üzenetére
Ha stabil a feszultseg amirol mukodne akkor szerintem nem kell ennyire tulbonyolitani.
Egy ellenallasal beallitod a 180-200mA-t es kesz, en 1 led miatt nem allitanak csatasorba egy cc modult az holtbiztos.
Ha nagyon preciz akarsz lenni, egy lm317 beallitva 200mA-re de szerintem ez is felesleges. -
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#63773
üzenetére
Mindenképpen áramra lőném be, alapból mondjuk 200 mA (az a kicsi amúgy sem számít), majd ezt növelve, melegedést is megfigyelve, ha tuningolni akarnám.
Ha nagyon komolyan venném magam, lézeres hőmérővel kontrollálva stb., de nincs kéznél egyébként ilyen, valamint a kritikus hőmérsékletnek is utána kellene nézni.
Ha nincs korrekt áramgenerátor, az pedig a hőmegfutás szempontjából lehet érdekes. Ha az áram nem növekszik, akkor elmehet igénytelenebb meghajtással is.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#63769
üzenetére
A panelon lévő A705N 190 mA áramgenerátoros meghajtást biztosít, vagyis ez már adott, nem kell külön áramgenerátor.
Magát a panelt táplálhatod fix 5V-ról, akkor is csak 190 mA-t kap a LED. Hogy efelett mennyit bírna, azt nem tudhatjuk, ennyire tervezték, valószínűleg ennyit bír tartósan. Vagy manapság már az sem biztos, ha szándékosan korlátozott élettartamban gondolkodtak.
Vagy lehetne beépíteni jobban terhelhető LED-et, de akkor a fokozódó melegedés miatt esetleg jobb hűtés is szükséges, illetve a 190 mA-es szabályzó helyett is valami más.
Mindamellett ez egy disszipatív szabályzó, minél nagyobb feszültséggel táplálod, annál többet kénytelen elfűteni az A705N. Konkrétan a rajta eső feszültség és a 190 mA szorzatát. Ezt lehet érzékelni a melegedés alapján is. Amíg tűrhető, addig jó.
A feszültség másik része esik a LED-en, ami a cikk szerint 2,42 V, de ez kevésnek tűnik, fehér LED-nél 3 V körül szokott inkább lenni, illetve ennyi áramon még több is. Ebből következik az is, hogy a nyitófeszültségnél valamivel több betáp szükséges, különben nem jön létre a 190 mA sem.
Tehát az érthető, hogy kell legalább 3,4 V betáp nagyjából. Az már kevésbé, hogy utána miért esik vissza az áram. Elvileg ennél sokkal pontosabban kellene határolnia, hiszen ez nem egy bonyolult és nehezen megoldható feladat. Talán valami mérési, összeállítási hiba zavarta meg, esetleg a cikkben említett hiányzó kondenzátor miatt gerjedés áll elő, ezt így látatlanban nem tudni.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#63705
üzenetére
Egy step down szabályzónak sem kellene ilyen lomhának lenni, mutatós műszerről inkább fel lehet tételezni, hogy a lendülettől túlszalad.
De ha biztosra akarsz menni, a rajta lévő 7805 megfelel a célnak, mivel az áramfelvétel sem jelentős, így nem kell sokat fűtenie.
Elvben +3 V minimum a stabil működéshez, vagyis 8-10 V-ra lehet állítani a bemenőt és biztosan megvédi az áramköröket a kimenetén.
-
#63000
tordaitibi
veterán
Sokimm
#62995
válasz
Sokimm
#62995
üzenetére
Egy áramhatárolás jellegű tápegységet sehogyan sem tudsz külső eszközzel védeni, meg kell bízni az elektronikába. Pl. ha az áramhatárolás 7A, egy teljesen lemerült akksit ráakasztasz, az simán felveszi a 7 ampert. Namost az üvegbizti, vagy kisautomata (ez utóbbi lehetősegeid eléggé korlátozottak, a 6A kevés, a következő a sorba a 10A az meg sose megy le) honnan tudja hogy épp most perpillanat 7 amperral töltöd az akkut, üzemi állapot, vagy éppen zárlat van, ugyanúgy 7A?
Természetesen van megoldás, figyelni a kimeneti feszültséget is, vagy egészen bonyolult karakterisztikákat figyelve mérlegelni, de mint Sipos Gyula tollából olvastam,
A védelmi áramkör bonyolultsága és ára ha összemérhető a védendő készülék árával, akkor a védelemnek nincs értelme. Ennélfogva az olcsó készülékek semmilyen védelemmel nem rendelkeznek.
Esetedben ez pont igaz, egy 1000 forintos panelt védenél egy 2000 forintos automatával (aminek amúgy sincs értelme, lásd feljebb).Én egyedül az akku körbe tennék egy 10-15A autós lengőbiztit, ha komoly a gebasz (töltőpanel kimeneti oldal zárlat), akkor ez kiolvad de ilyenkor amúgy is a panel elhalálozott. Az abszolút védelmet ilyen esetbe a tápegység primer oldala látja el, egy totál zárlatnál vagy letilt és úgy marad, vagy valamilyen egyszer működő hővédelemmel, biztosítékkal.
Mégegyszer kihangsúlyoznám, cc jellegű tápot a kimeneti oldalon lehetetlen biztosítékkal védeni, az eszköz karakterisztikája miatt. -
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#62995
üzenetére
XL4012 szokott lenni, ami elvileg 12 A belső korláttal rendelkezik, vagy állítólag már hamarabb is korlátozhat (vagyis nem feltétlenül tud annyit), túlmelegedés ellen pedig termikus védelemmel is bír.
Ha zárlatossá válna benne a FET, az nem testre zár, hanem a bemenetről a kimenetre. Ha a dióda lenne zárlatos, akkor még ott van az IC védelme. Nem szokás ilyen körökbe automatát rakni.
(#62994) vizimento
Csak nyomokban emlékszem már ilyenekre, de utána lehet nézni: [link]
(#62993) Szajo
Ahol le van zárva testre, ott nem indukálhat semmit, hacsak nem szakít egy pillanatra a relé.
-
Sokimm
senior tag
válasz
Sokimm
#62378
üzenetére
Megérkezett kínából az akksitöltő (XH-M603), már csak egy biztosítékot vagy kismegszakítót szeretnék mellé vásárolni, ebben érdekelne a véleményetek.
A táp ([HE15-9-A]) 9.5A-t bír, a CC stepdown 7 körül optimális (10A a csúcs), de mivel kínai, még az ic-n sincs semmi felirat, ezért addig nem merem használni, míg nincs valami biztosító dolog.
A hagyományos megszakadós üveg bizti azért macera számomra, mert ha elszakad, akkor nincs töltés, ellenben egy 6-7A-es kismegszakítóval, amit max lever a túláram.
Milyen előnyei, hátrányai vannak ezeknek?
Ha úgyis leveri a védelmet, akkor a CC CV áramkör már úgyis kuka(?), ergo nem annyira fontos a kismegszakító, elég az üveg bizti?2000 forintot megérne nekem, hogy ne kelljen biztosítékokat is vennem a töltőhöz.
Mivel oldanátok meg a kínai CC CV elleni védelmet?
A válaszokat előre is köszönöm!
-
#90088192
törölt tag
válasz
Sokimm
#62981
üzenetére
Nincs miért elnézést kérned, leírtad mit gondolsz, ennyi. Ezt teszem én is. Vannak hibák a gondolkodásmódban/emlékeimben, megtapasztaltam. Ezert beszélgetünk, előrébb legyünk nem?
En kezdenek a vízmelegítővel, fűtőszál megvizsgál, ellenállás megmer hidegen, megmer, hogy nem e testzárlatos. Mennyi ideje van üzemben. KB 2-5 évente kell tisztítani helyi sajátosságoktól függően.
Termosztát kivesz meleg vízben tesztelhető, egy hőmérő segítségével, de akar a helyen is a legtöbb esetben mert ugye a beosztás a borítón van, a biztonságira meg rá van írva a hőfok. Kb ennyi a vízmelegítőEllenállás meg a teljesítményből számítható az üzemi feszültség ismereteben
R= P/U2(negyzet) -
#90088192
törölt tag
válasz
Sokimm
#62979
üzenetére
Szerintem egyről beszelünk...Igen erre gondoltam ezt próbáltam meg írásban jelölni, a számítás meg sacc kiadja azt amit kell, mert nem nagyságrendekkel fog jelentkezni az eltérés...
Igen ha folyamatosan megy X ideig az azt jelenti hogy a termosztat hidegnek érzékeli a vizet, vagyis vagy túl vízköves vagy rövid az X idő. De az X időt pont hogy tudjuk, ergo maris megvan meddig volt kivezérelve nem?
Ha meg X idő után(ami megfelel a szerződésben eloirtnak) meg mindig nem éri el azt a szintet amit kiszámoltunk akkor megint csak a bojler a hibás, hiszen az adott energia mellett azért kellett volna produkálnia magát.
A harmadik eset meg mar adott hiszen X idő alatt elért egy hőfokot ami megfelel az adott energiamennyiségnek, ergo rövid a periódus, amit latunk eleve az X értekéből, hiszen végig futott.
Ha a perióduson kívül nem használjak el a vizet belőle, akkor ,ergo csak ra kell segítenie nem? Azt meg ciklikusan megjelenő arámmal jelzi tehetetlenségtől függően. Es a ciklikusan változik de mégsem meleg a víz?
Akkor megint csak a vizko lehet a ludas
Hacsak nem a galád szolgáltató ezt eszelte ki hogy 30 percenként ki be kapcsolgatja a vezérelt energiát és saját hálózatát tok feleslegesen áramlökésekkel terheli potyara, mert a marketing meg a zseni pénzügyesek azt mondtak ezt kel csinálni.
Ekkor viszont elnézést kerek, erre nem gondoltam, én csak egy egyszerű villanyszerelő vagyok -
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#62972
üzenetére
Valóban lehet az áramot is mérni, ami tájékoztatna a fűtőkör szakadásáról is, de én annyiban egyszerűsíteném, hogy a fűtés általam ellenőrizve és működőnek feltételezve, villanyóránál a mágneskapcsoló meghúz, onnan kezdve már pusztán a kapcsolt 230 V (mint feszültség) is elegendő információ lenne.
Még azt nem is írtam, hogy létezik relé AC 230 V meghúzótekerccsel, többit már nem is kell részletezni (galvanikus leválasztó, optocsatoló helyett).
-
#90088192
törölt tag
válasz
Sokimm
#62972
üzenetére
En egyszerűen a bojler sipkája alá tennék be egy egyszerűen, a vezetékre húzható árammérő készüléket, ha ez opció, de egy sima tekercs is megteszi a vezető korul, abból mar jel nyerhető ki, persze életvédelem először is, hiszen igen szép feszültség jelenhet meg a saját készítésű áramváltó tekercsen!!!! Az utóbbi megoldás a legegyszerűbb és legolcsóbb amit tudok ajánlani, ha jól csinálod az áramváltó meg a WI-FI-t és a PLC-t is ellátja energiával...
SZVSZ -
Attix70
aktív tag
válasz
Sokimm
#62916
üzenetére
Balance nélküli töltőáramkört szerintem nem szabad használni. A Li akkuk nagyon érzékenyek a túlfeszültségre! Az akkus gépgyártók a költségek alacsonyabban tartása miatt alkalmaznak balance nélküli áramköröket de elvileg azonos kondícióval bíró cellákat kötnek sorba amikor is szépen arányosan oszlik el a feszültség töltés során (elvileg
). Gyakorlatilag előbb meghibásodik mint ha balance áramkörös lenne ami nekik azért is jó mert megveszik az új akkut (a gariidőt azért kihúzzák). Nálad nem egyforma kondícióval bíró cellákat kötsz sorba ezért is nem ajánlott részemről a balance hiánya. -
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#62916
üzenetére
Azok a kapcsoló FET-ek, amiből minimum kettő van, ennek okáról itt írtam.
Amikor többszörözik, az már csak párhuzamosítás, hogy nagyobb áramot bírjon. De attól még ugyanúgy, egy ponton szakítják meg a tápot.
Ezek a védelmek alapvetően úgy működnek, mint egy laptopakkunál, a hibás cellát is csak akkor kell vagy lehet keresni, amikor már problémák mutatkoznak. Csak a laptopakkuban van még egy kis processzor és memória, ami információt továbbít és tárol is az akkuról, balanszer pedig csak ritkább extrának számít.
Amikor egy cellának megnő a belső ellenállása, a védelem túl hamar lekapcsol, emiatt a jó cellákat sem feltölteni, sem kisütni nem lehet már teljesen. Így a jók sem használhatók ki, de legalább bajuk sem lesz, mert a részleges töltés-kisütés ezeknek nem árt.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#62912
üzenetére
Ha 4 A nem sok neki, akkor annyi 21 V-ra kell belőni.
Balanszer pedig csak annyi ezeknél a készen kapható megoldásoknál, hogy 4,2 V felett kisütőellenállást kapcsol a cellára. A kisütőellenállások, illetve csatlakozó áramkör szemre is felismerhető:
A cellafeszültséget tagonként kell figyelni, de az áramot (töltést vagy terhelést) a soros kötés miatt csak egyszerre lehet lekapcsolni, hiba esetén, amiket felsoroltál.
A védelem lehet olyan, hogy tiltás után a töltés rákapcsolásával lehet ismét aktiválni, vagy lehet automatikusan éledő, ami talán a gyakoribb. Van olyan védelmi IC, ahol ez opcionális, átköthető.
Ha töltés közben túlszalad egy cella, lekapcsolja az egészet. Egy idő után vissza.
Ha terhelés közben túlmerül valamelyik 2,5 V alá, szintén lekapcsol az egész, de ettől a feszültség visszakúszik 2,5 V fölé, majd a védelem is visszakapcsol.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#62801
üzenetére
Épp a mutatós műszer jobb erre, mert átlagol, a tehetetlenség miatt. A frekvencia pedig nagyobb annál, hogy belengesse. Digitális viszont ugrálhat össze-vissza, ahogy épp kifogja a mintavételt.
Ha motor nincs rajta, valamennyi műterhelést célszerű rátenni a méréshez, vagy izzólámpát. 24 V-ra 2x12 stb.
Egyébként ilyen nagy áramon már a FET-ek Gate-meghajtása is igényel bizonyos teljesítményt, ezért rakták oda elvileg a step down konvertert.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#62799
üzenetére
Nem, a DC-konverter csak a segédáramköri tápot szolgálja, mint a 7805 is.
A főáramkör, motorkör ettől független, a hűtőbordás félvezetők kapcsolgatják a motorra a betápot, illetve a relék végzik a polaritáscserét.
Szívesen, ez egy ilyen dolog, hobbiból firkál az ember...
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#62795
üzenetére
Annak van egy saját áramkorlátozója, ahogy írja is, 5 A, rövidzár mellett. Az indulás rövid időtartama alatt nem tud túlmelegedni egyik kritikus alkatrésze sem, a védelem pedig behatárol.
Tartós áramgenerátoros módban nem jó ilyeneket használni, de az a kis idő nem számít ilyen szempontból.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#62789
üzenetére
A szabályzónak van egy saját tápegysége, ami step down konverter, ezért nagyobb feszültségről kisebb áramot vesz fel. Ha motor nélkül nézed, elvileg így kellene működnie.
Ehhez adódik a hozzá a motor árama. Nagyobb tápfeszről már nem sok adódik hozzá, de ott is látszik, hogy a kettő együtt többet tesz ki, mint a motor önmagában.
12 --> 24 V között ugyan nőni látszik a panel saját áramfelvétele, de ehhez a konstrukciót kellene pontosabban látni, hogy mi az oka, esetleg a kitöltési tényező változását, hogy mennyire tartja a 100 %-ot.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#62784
üzenetére
Milyen motor, önmagában a tápegységre kötve milyen értékek vannak?
(#62785) dik
Az ICL7106 A/D konverter hitelesítő trimmere szokott lenni. Klasszikus 3 1/2 digites műszer, gondolom. Ha elállítottad, akkor újra kell hitelesíteni, egy másik megbízható műszerhez képest legalább.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#62756
üzenetére
Mehet, de a két panel között legyen stabil, vastag GND összeköttetés, miközben a +5V lehet vékonyabb.
(#62754) rostiron
Nem mindegyik gyújtható be a multiméteres módszerrel, műszerfüggő is lehet, de kisebb, érzékenyebb tirisztornál használtam már én is ezt a trükköt, nagyobbnál nem mindig jön be.
Ha biztosra akarsz menni, egyszerűen össze lehet dobni egy tesztáramkört.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#62750
üzenetére
Optocsatoló védi az LPT-bemeneteket, de a GND egyáltalán nincs elválasztva, tehát ilyen szempontból mindegyik részegység azonos GND-szinten van és galvanikus kapcsolatban állnak.
Ehhez képest van +5V tápja a portillesztőnek, de neked azzal nem kell foglalkozni, hogy mit táplál. A panelon lévő áramköröket táplálja, az csak annyi.
Egyébként a kimeneti buffereket is az táplálja, ami a PC kimenőjelén erősít, illetve 5 V-ra illeszti. Az optocsatoló kimenete és az LPT bemenet közötti áramkört is. Mindehhez igényel önmagában kb. 150 mA áramot.
A motor-driver nagyobb árama külön téma, annak saját nagyáramú vezetéken kell kapnia 5 V-ot, méghozzá mindkét ágát. Tehát nem úgy, hogy valamelyik jelkábel GND-ágán haladjon a negatív, ami nem terhelésre való.
Az LPT-illesztő kaphat tápot vékonyabb vezetéken is, vagy egy PC USB-portról is külön. Mivel úgysincs GND-leválasztás, mindegy.
-
#62386
tordaitibi
veterán
Sokimm
#62382
válasz
Sokimm
#62382
üzenetére
Mivel az ólomakkumulátor belső ellenállása eléggé kicsi, a kezdeti töltőáramot csak a kisülés mértéke és a töltőfeszültség korlátozza, azaz pl. egy 100 Ah teherautóakku, ha nem korlátoz a töltőkör, akár 6-700 ampert is felvehet.
Kisebb akkuk is simán felvehetnek a C-nél akár 5-10x nagyobb áramot is. Ezt mindenképp korlátozni kell, károsodhat a cellaszerkezet belül.
Indítóakkuk elviselik, a generátorok a mostani modern autókba 100A felett is tudnak tölteni.
De itt megvan a jelleggörbe, ez az állapot max. pár percig tart, ha ki van merülve teljesen, azután a feszültséggenerátoros (14-14,7V) jelleg miatt esik az áramfelvétel. -
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#62382
üzenetére
Természetesen, az erre (is) való és 5 A-ig valóban nem célszerű terhelni, a melegedés miatt.
CC az áramkorlát, tehát efelé nem fog menni, viszont ahogy töltődik az akku, csökken az áram. Egyszerűen a töltöttség miatt, bővebben a feszültségkülönbség és az akku belsőellenállása függvényében. Előbbi nő, utóbbi csökken töltés közben.
Gyakorlatilag még egy éjszakai töltéshez is elég 1 A áram, teleltetéshez pláne. De ezt meglátod a tesztek során, hogy mennyi árammal, milyen gyorsan szalad fel 14,4 V-ig. Azután, ahogy jobban tetszik, nem olyan kritikus érték, ebben a tartományban. Bár kisebb áramon több töltés tud bemenni, míg eléri a 14,4 V-ot és lekapcsol a másik modul.
Ennek oka, hogy kisebb áramon kevesebb feszültség esik a belső ellenálláson.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#62378
üzenetére
Akkutöltésre jobb egy hagyományos, trafós dugasztáp, mert annak nagyobb a belső ellenállása, ami bizonyos áramkorlátot képez, vagyis részben áramgenerátoros jelleget kölcsönöz (CC).
Kapcsolóüzemű, stabilizált feszültségű tápegység (CV) akkutöltésre nem való, hiába van annak is meghatározott áramkorlátja, de azt nem illik ilyen módon feszegetni. Túlterhelés ellen véd.
Már egy DC 12 V / 500 mA trafós dugasztáppal is lehet autóakkut tölteni, aminek terheletlenül 17-18 V-ra is felszökik a feszültsége. Nekem van egy 20 V-os is, igaz 220 V-ra gyártották.
Az akku persze lehúzza, de ettől nem lesz baja, főleg 12 V-on, ami még névleges. De még 10 V-on sem melegszik túl. Utána lassan emelkedik a feszültség, de túltölteni (14,4 V fölé) nem bír általában ez a kategória, mert ahhoz gyenge. Esetleg nyáron, több nap alatt, de ezt meg lehet figyelni műszerrel, lassú folyamat.
Főleg, ha van ilyen feszültségvédelem, akkor lehet nagyobb terhelhetőségű trafóval is próbálkozni, de ez függ az akku kapacitásától is. Ha nincs alkalmas trafó, akkor inkább egy CC/CV modult kell a CV táp után kötni.
Lítiumos akkut a névleges feszültség környékén 3,7-3,8 V-on lehet tárolni sokáig, illetve lassan merülhet 3 V környékére, de 2,5 V-nál nem lejjebb.
Ezen időn túl már rohamosan csökkenni kezd az akku által leadott áram. Csökkenni kezd az akku feszültsége, a belső ellenállás miatt egyre csökken a leadható áram. Rosszabb esetben melegedni is kezdenek az akkucellák, ez is rontja a terhelhetőségét.
) hogy többé nem kap, csak 24-et, akkor e nélkülis használatod. Ha mégis akarsz védelmet betenni, akkor tht alkatrszét is odabarkácsolhatod.
Vagy bemégy egy elektronikai shopba és veszel mindenféle tokozásból, az eladókat őrületbe kergetve ![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Esetleg marad az, hogy megnyitsz egy tokozást ami első blikkre jónak tűnik és leméred.
Új hozzászólás Aktív témák
ekkold- Yettel topik
- Mobil flották
- Második bétánál jár a One UI 8
- Tőzsde és gazdaság
- HTPC (házimozi PC) topik
- Milyen hangkártyát vegyek?
- Azonnali notebookos kérdések órája
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- NVIDIA GeForce RTX 3080 / 3090 / Ti (GA102)
- Azonnali fotós kérdések órája
- További aktív témák...
- Telefon felvásárlás!! Samsung Galaxy A14/Samsung Galaxy A34/Samsung Galaxy A54
- Dell USB-C, Thunderbolt 3, TB3, TB4 dokkolók (K20A) WD19TB/ WD19TBS/ WD22TB4, (K16A) TB16/ TB18DC
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 7800X3D 32/64GB RAM RX 7800 XT 16GB GAMER PC termékbeszámítással
- Tablet felvásárlás! Samsung Galaxy Tab S10+, Samsung Galaxy Tab S10 Ultra, Samsung Galaxy Tab S10 FE
- BESZÁMÍTÁS! Gigabyte H610M i5 13400F 16GB DDR4 512GB SSD RX 6700XT 12GB DeepCool MATREXX 40 650W
Állásajánlatok
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged