-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#53110
üzenetére
Vajon lehetséges e, hogy a fedélzeti kompjúter letiltja a csatlakozó áram ellátását egy esetleges zárlat esetén??
A csatlakozóra rámérve könnyen kimutatható lenne egy zárlat, de szerintem nem életszerű, hogy a biztosítékon kívül még elektronikus túláramérzékelése is legyen.
Vannak autók, ahol relével kapcsolt a szivargyújtó, míg a klasszikusabb megoldás szerint állandó feszültség alatt van, tehát csak biztosíték választja el az akkutól. Utóbbi eset jó arra is, hogy a szivargyújtón keresztül még tölteni is lehet az akkut. (Itt persze nem "durvább" töltőkre gondolok, inkább kis áramú éjszakai töltésre, csepptöltésre.)
-
-
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
Batman2
#52952
üzenetére
Nem egyszerű azt az IC-t beállítani, a gyári doksija nem ír le mindent. Az LtPowerCAD-ben van hozzá makrós xls fájl, az minden paraméterét kiszámolja, beleértve a rendkívül bonyolult visszacsatoló szűrő méretezését is.
Egyébként a gyári bemutató kapcsolás sem működik jól ahhoz az IC-hez, mert az egyik bemenetet nem elég lekötni egy kondival a földre, kell oda egy 1MOhm is...
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#52891
üzenetére
Attól függ, a mosógépek mágnesszelepéhez hasonló, membrános-rásegítős rendszer nyomás hatására zárja önmagát. Túl kis nyomású vizet átengedi.
Míg például a reverz-ozmózis háztartási víztisztítóknál is használatos mágnesszelep egy rugót is tartalmaz, ami alaphelyzetben zárva tartja az áteresztő nyílást. Az alacsony nyomást ezzel megfogja, de úgy van kialakítva, hogy a növekvő nyomás rásegít pluszban a zárásra.
Tehát amiről én beszélek, a kék színű, fémsapkás konstrukció, ami szétszedhető, belülről is ismerem:
A baloldalinál ugyan fel van tüntetve, hogy 0-0,8 MPa, de erre nem vennék mérget, mert az alján látszik a jellegzetes kerek domborulat, amiről a membrános konstrukció felismerhető. Hacsak nem építettek ebbe is valami rugót:
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#52866
üzenetére
Akkora trafóhoz egy 150 W-os izzó kevésnek tűnik, de próbánál kiderül.
Komolyabb erősítőkhöz szokták ajánlani a képeken látható NTC lágyindítót, amit bekapcsolás után áthidal egy relé. Ez azért jó, mert az NTC nem csak kiiktatódik az áramkörből (nem esik rajta feszültség), de ki is hűl, így bármikor készen áll egy következő lágyindításra.
Plazma TV-knél is bevett megoldás, ahol kettős kattanással indul (egyik a főrelé, másik az átzáró). Az is megfigyelhető, hogy szinte rögtön, tehát minimális késleltetéssel kattan a második.
Alábbiakat a példa kedvéért mutatom, hogy PC-tápból bontott, párhuzamosított NTC-k felhasználásával talán lehetne hasonlót építeni. Ezeket 2000 W, illetve 20A értékekre specifikálják:
-
#52867
tordaitibi
veterán
Batman2
#52866
-
#52848
tordaitibi
veterán
Batman2
#52807
válasz
Batman2
#52807
üzenetére
Szia,
erre'a'feladatra vegyel egy uszokapcsolot,'tök a beceneve.
Es semmi mas nem kell, 6-8 ampert siman kapcsol, a hisztereziset a kabel hosszal egyszeroen szabalyozhatod.
Nem lebeszelni akarlak az elektronikus mgoldasrol, egy hobbista ismerosom ugyanigy kezdte egy IBC tartallyal,
es 1 ev megbizhatatlan mukodes utan uszokapcsolo lett, ez 4 eve tokeletes.
Nalam ugyanez a problema hazi megoldast nyert,
nevezetesen az IBC tartaly kupakja megfurva, maradek rozsdamentes anyagra hungarocell karika applikalva, es ez egy vizmentes dobozba egy tomszelencen keresztul egy 6amperes mikrokapcsolot lokdos.
5 eve kapcsolgatja a kutszivattyumat hiba es karbantartas nelkul. -
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#52832
üzenetére
...van egy kis pezsgés, egy kis vízbontás, ami hosszabb távon korróziót okozhat. Pedig összesen 100Kohmos ellenálláson át van áramfolyás.
Próbálj inoxelektródát készíteni.
Tegyek be nagyobb ellenállást, mondjuk 1M-at, vagy tökmindegy, mert a feszültség így is-úgy is 12V marad, ami már vízbontást okoz??
Így nem tudom megmondani mennyire növelheted az ellenállás mértékét. Ez attól is függ, mekkora a tranzisztorok áramerősítési tényezője (hFE). Ha a szonda után egy Darlingtonkapcsolás következne, akkor egy hFE-nyi értékkel osztódna még a bázisáram.
Ordinárébban: tegyél akkora szondát, hogy későbbre fogyjon el.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#52818
üzenetére
Te tudod, de a Reed-relék magas megbízhatóságúak. Már maga a relé is az üvegcsőben légmentesen zárt, majd az egészet műanyagba öntik. Csak egy példa, itt a műanyag rúdon belül van a relé, az úszógyűrűben a mágnes:
Tartály oldalába szerelni mondjuk praktikusabb a másik.
A harmadik fajtát is hasonlóan kell elképzelni, nem kaphat vizet az áramkör, teljesen zárt.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#52807
üzenetére
Az RST lábon a felső szonda feszültsége fog - úgymond - ismétlődni, mert emitterkövető kapcsolásban van. Az ott mért feszültség az Ohm szerint számolt feszültségosztó értéke lesz, ahol az osztó a testtől felfelé: vízoszlop ellenállása - Ueb - 10-100k ellenállás a táp felé. Az emitterellenállás értékéből kiszámolhatod, hogy kijön-e a 4.6V.
Miért nem próbálod a felső szonda esetén is az inverterkapcsolást, mint az alsónál?Vagy, mint közben @Kernel írja.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#52807
üzenetére
Emitterkövető kapcsolásnál az emitter soha nem fog teljesen lezárni, mert a BE-nyitófeszültség miatt ez nem lehetséges. Itt a szokásos "diódányi" feszültséggel kell kalkulálni, vagyis kb. 0,75V feszültségkülönbség marad.
Amellett van a bázisáram, ami valamennyi feszültségesést hoz létre a víz átmeneti ellenállásán, tehát ez is hozzáadódik. Nagyobb béta áramerősítési tényezőjű tranzisztorral ezen ugyan lehetne javítani, de valószínűleg úgy sem lesz jó.
Más áramköri megoldásokkal lehetne próbálkozni, de én nem is bíznám ilyen bizonytalan szenzorra. Vannak akvarisztikai célú úszókapcsolók is például, amit akvárium feltöltésekor szoktak használni. (Egy reverz-ozmózis víztisztító lassan termeli a vizet, felügyelet nélkül kell hagyni, ilyenkor szükséges egy végálláskapcsoló is.)
Van ilyen úszókapcsoló, ami a WC-tartályok működéséhez hasonlóan magát a vizet zárja el, tehát nem elektromos. Bár ez kis keresztmetszetű.
Vagy vannak Reed-relés kapcsolók is, ahol a vízszint egy mágnest (gyűrűt) emelget:
http://www.ebay.com/itm/131242946765
http://www.ebay.com/itm/301835479982
http://www.ebay.com/itm/311231357646Ez például egy kettős szintérzékelő:
http://www.ebay.com/itm/310668807589
...és találhatók még hasonlók.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#52697
üzenetére
Én is csak összefoglaltam, hogy mi van, pontosan nem tudhatom, hogy mit tudsz.
vagy az inverteres hegesztők ív gyújtás könnyítő, nyugalmi feszültséget növelő funkciója paraszt vakítás
Mutass példát, PDF kezelési utasítást, hátha csak valami értelmezési probléma. Ilyet én nem látok.
Olyat látok, ahol a munkafeszültséget lehet szabályozni (pl. 16-26 V), védőgázas üzemmódba kapcsolva (MIG). Elképzelhető, illetve arra következtetek részinformációkból, hogy ilyenkor feszültséget stabilizál, míg a hagyományos módban (MMA) íváramot, pontosabban inkább úgy mondanám, hogy eltérő karakterisztikát valósít meg. Tehát vagy egyik, vagy másik jelleghez közelítve.
Az inverteres hegesztők üresjárási feszültségénél fix értéket látok, valamit azt is említik egy fórumon, hogy ennek nincs különösebb jelentősége. Mármint pont az inverteresnél nincs jelentősége, úgysem ezen múlik az ívgyújtás, vagy épp az egyenletes hegesztés.
Ez logikusnak is tűnik, hiszen az inverteres hegesztő a negatív visszacsatolás-szabályzás révén igény szerinti áram-feszültség karakterisztikát képes megvalósítani hegesztés közben, az ívgyújtás pedig nem átütéssel (közelítéssel) történik, hanem előbb hozzáérintik (zárlat), utána húzzák az ívet. Ilyenkor viszont már nem beszélünk üresjárásról. De te biztosan gyakrabban hegesztesz mint én, neked kell ezt érezni.
Meg nem is lehet ilyen kis feszültséggel átütni a levegőt.
Hagyományos trafónál az üresjárási feszültség pedig inkább csak egy járulékos következmény, de ennek logikáját már kifejtettem. Nem pont az üresjárási feszültségre méretezik, hanem hegesztés közben tudnia kell valamennyi áramot és ívfeszültséget, illetve – mint minden áramforrásnak –, van valamennyi belsőellenállása is. Hogy utána üresjárásban felszökik feszültség, ez már csak egy fizikai mellékhatás, ami törvényszerű.
Inverteresnél pedig az elektronika állítja be, típustól függően 50-90 V között, de azt fixen. Legalábbis én ilyeneket látok.
-
darvinya
titán
válasz
Batman2
#52697
üzenetére
Nem tudom mennyi a gyakorlatod, de amit leírtál az inkább újoncra utal.
Ne akarj 3-as lemezt 50A-rel hegeszteni, mert azzal csak átég.
Annyira gyorsan átmelegszik és emiatt elég a pálca hegye, a kis légrés miatt plazma keletkezik és az már vág/fröcsköli az olvadt vasat.
Lemez vastagság függvényében kell növelni az áramot. -
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#52675
üzenetére
De mint magad is írtad, a hegesztés egy pillanatnyi rövidzárral kezdődik, ami 0V feszültséget jelent és azt a maximális zárlati áramot, amit a trafó leadni képes, beleértve a korlátozó tényezőket (kábelek stb. ellenállása).
Amikor az ívhúzás megtörténik, 20-30 V mérhető az ív két végén, amit a munkaáram hoz létre. Ha az íváram stabilizált (vagyis áramgenerátoros jellegű táplálást sikerül megvalósítani), akkor az ív hosszával arányosan nő az ívfeszültség is.
Gyakorlatban persze van egy korlát, amikor az ív kialszik.
Mindebben az üresjárási feszültség láthatóan semmi szerepet nem játszik, akár 60, akár 100 V. De az természetes minden (nem stabilizált feszültségű) áramforrásnál, hogy ha jobban felszabályozzák a munkafeszültséget, akkor jobban felszalad az üresjárási feszültség is, tehát ez csak egy ilyen közvetett hatás.
Amiről te beszélsz, gondolom a trafó vasmagjába van beépítve egy szabályozható légrés. Mivel a feszültségáttételt csak a menetszámok aránya határozza meg, ez így feszültséget nem szabályoz. (Legfeljebb a kapcsolható menetcsapolások, ha van rajta.) Tehát a légréssel a leadható áramot tudod szabályozni, kvázi a trafó belső ellenállását.
Találtam egy doksit az alapokról, nem tudom, van-e benne valami számodra hasznos, de itt van:
-
darvinya
titán
-
mezis
félisten
válasz
Batman2
#52645
üzenetére
Üdv.!
"...nagyon nehéz vele ívet gyújtani, pláne mikor ....... kicsit be is égett a vége."Nekem akkor akkor a legnehezebb, amikor pálca fém közepe kilóg az elején. Amikor a végén kráter van, akkor a felületen 45 Fokos szögben finoman tekergetve, húzogatva először elkezd kicsit szikrázni és ha nem tört ki a bevonat, akkor már meg is van az ív. (Egyébként meg azonnal hozzáragad a pálca a felülethez.
) -
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#52645
üzenetére
Hegesztésnél az ívgyújtás nem úgy történik, hogy a "nagyfeszültség" átüti a levegőt, miután nincs is nagyfeszültség. A levegő átütési szilárdsága például 21 kV/cm. Ebből kiszámolható, hogy 70 V feszültséggel 0,03 mm levegőt "már" át tudsz ütni.
Ezért pillanatra hozzáérintik a pálcát az anyaghoz, majd elválasztáskor húzza az ívet. Ebben az induktív hatásnak van szerepe, ami az áramot továbbra is fenntartani igyekszik. Puffer nem sokat ér elvileg, sőt hegesztés közben az ki is nyíródhat, a nagyáramú töltés-kisütés szapora váltakozásától.
Kapcsolóüzemű hegesztőknél például a trafó után dióda és fojtótekercs szokott lenni. De ott eleve más a helyzet, a nagyobb frekvencia miatt is (40-80 kHz), ami egyenletesebb ívet biztosít. Puffer a szokott módon, primeroldalon van, ahol az egyenirányított 230V-ot szűri, de itt a nagyobb feszültséghez kisebb töltő-kisütő áramok társulnak, ezért jobban bírja a gyűrődést.
50 Hz-es trafóval való hegesztés jobban tud "fröcskölni" elvileg, ugyanakkor kiegészítő induktivitás nem feltétlenül szükséges, mivel itt a trafó szekunderének eleve nagyobb az induktivitása.
Ha diódát kötnek be, akkor szükség lehet induktivitásra is, ha jól rémlik.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#52057
üzenetére
Nem tudom, az a pálca mikor nyit, vagy zár, vagy váltóérintkezős, annak megfelelően kell kitalálni, invertálni, ha szükséges.
Kondenzátorral lehet impulzust képezni, vagy külön monostabil áramkörrel, egy megbízhatóan hosszú impulzust, nehogy véletlenül hatástalan maradjon.
Vagy bistabil relével megoldani, két fő fajtája:
- Két tekercs, egyik a set, másik a reset.
- Egy tekercs, de az polaritásérzékeny. -
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#51657
üzenetére
Köszi, de úgy korrekt, hogy sajnos kénytelen vagyok hozzátenni, külföldön a világítási fénycső is CCFL néven fut, akár kompakt fénycső, akár lineáris.
Megtévesztő lehet, mert a két végén két izzószál segíti a begyújtást, a gáz felhevítését, de üzem közben nem folyik izzítóáram, nincs fűtött katód. Ezért elvi alapon a hidegkatódos kategóriába esik minden ilyen fénycső.
Nem is szükséges egyébként a gyújtáshoz izzítás, amennyiben nagyobb feszültséget tudunk generálni. Az elektronikus előtétek általában nem izzítással operálnak, csak nagyfeszültséggel. Ezek érdekessége, hogy szakadt izzószálas fénycsöveket is fel lehet használni vele, mindegy neki.
Kompakt fénycsövekben gyakori az izzószálas megoldás, amit PTC izzít fel. Az áram hatására a PTC felmelegszik, ellenállása megnő, így már nem izzít utána.
LCD háttérvilágításoknál nincs izzítás, csak nagyfeszültség üti át a gázt, utána a feszültség lecsökken, az áramgenerátoros meghajtás miatt. Az alkalmazott driver több paramétert figyel.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#51636
üzenetére
Megoldásra (a mostani rajz mellé) vár így a táplálás, a felkapcsolás és a ventillátorvezérlés illesztése a CMOS szintekhez. Ez a tápfesz függvénye. Pl. 12V táplálással kell egy 12V-os relé a ventillátorhoz, a felkapcsoláson még gondolkozunk egy kicsit.
Az első monostabil időzítése a felkapcsolás utáni késleltetés. A másodiké a ventillátor üzemeltetési ideje.
-
Lompos48
nagyúr
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#51633
üzenetére
A világítás bekapcsolásának érzékelése úgy semmiképp sem jó, mert nincs szintbeli kötődés (közös viszonyítási pont) a hálózat és az elektronika között, de maga a bevitel módja is szinte követhetetlen.
Vagy úgy kell csinálni, hogy az elektronika GND-szintje legyen közös a hálózati nullával (természetesen szigetelve az egész áramkör).
Vagy lehet trafóval galvanikusan leválasztott az elektronika, de akkor az információt is valamilyen leválasztott módon kell bevinni. Optocsatoló, áramszenzor (ACS712), vagy ha tudsz keríteni 230 V behúzótekercsű relét, vagy esetleg külön kis trafóval (telefontöltővel) lehozni az izzóról a feszültséget.
Elképzelhető egyébként trafómentes megoldás is, bizonyára ismerős a konnektorba dugható timer. Azokban is van egy relé (24 V, esetleg 12 V-os tekerccsel) és van elektronika. Egyszerű kapacitív előtét biztosítja a feszültség csökkentését, illetve a kellő áramot is, a relé meghúzásához.
A hálózati egyenirányító általában úgy van megoldva, mint a GLE2 lépcsőházi automatánál is:
Ennek az a trükkje, hogy a Graetz-hídban két dióda helyett Zener van. 470 nF a kapacitív előtét és van még két 180 ohmos ellenállás is, ami egyébként más reléhez túl sok lenne, de itt az átlagtól érzékenyebb relé van.
Közben láttam egy másik rajzot, ez is lépcsőházi automata:
Ezeket csak ötletadásként mutattam, nyilván nálad más az igény, de nem is nagyon érthető:
A lényeg, hogy ha a késleltetési idő alatt lekapcsolom a villanyt, akkor reszetel az időzítés is, nem kapcsol fel a ventilátor. Ha viszont a bekapcsolási késleltetés lejár, lekapcsolom a lámpát, a ventilátor forog tovább*, míg a kikapcsolasi késleltetés le nem jár.
*Hogyan forog tovább, ha be sem kapcsolt? Vagy mikor kapcsol be?
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#51380
üzenetére
Ezért is célszerűbb nagyobb frekvenciára terelni a dolgot, bár nem tudom, mi a végcél (mit akarsz meghajtani), de egy egyszerű példa:
IC olcsón kapható: http://www.hqelektronika.hu/hu/product/ir21531
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#51380
üzenetére
Viszont 238V-ra beállítva egy 9W-os energiatakarékost rákapcsolva nem történik semmi és a trafó szekunderét rövidre zárva is alig nő a felvett áramerő, tehát valami így sem az igazi.
1. A tranzisztor csak félperiódusban vezet.
2. Még ha a legnagyobb nyereségű (160) tranzisztort is találtad volna és az IC 0-12V között kapcsolna, akkor is a bázisáram 12mA a kollektoráram pedig kb. 200mA lehetne maximum. Az pedig egy 10x-es áttételnél 20mA, 20x esetén 10mA lenne a szekunderben. Fél periódus erejéig.
Ebben az esetben nem tudom mit mér a műszer.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#51378
üzenetére
Azt mondod, higy a műszer szerint 198v kimeneti fesz lehez valójában több, csak az eltérő jelalak miatt mérési hiba lép fel?
Igen. Majdnem. Tulajdonképpen egy nem színuszos, hanem a négyszöghöz közelítő hullámformának nagyobb az effektív értéke, amit a műszer másképp értelmez. Ez egy klasszikus izzó fényén - szerintem - érzékelhető lehet. Ez egy TrueRMS-t tudó műszerrel lenne evidens.
...mivel folyamatos üzemre méretezték, minimális melegedés mellett, így valszeg nagyobb menetszámokkal rendelkezik, így inverterként használva lehez hogy kicsivel még nagyobb feszültséget kell ráadnom, hogy meg legyen a kimeneti 230v.
A folyamatos üzem kissé relatív. Nem megnyomott csengőgombbal nincs szekunderáram, Akkor pedig ideálos esetben priméráram sincs. Ha valami(cské)t mégis fogyaszt, az a vasmagmágnesezés okozta veszteségek miatt van.
De, mint tegnap írtam, a legbeszédesebb egy oszcilloszkópos mérés lehetne.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#51374
üzenetére
De hogy mekkora lesz a feszültség növekedés ezért kipróbálom.
A 3V-os tekercset használva több mint duplájára fog nőni.
Más verzió az lenne, ha a 2 tranzisztort leválasztod az IC kimeneteléről, aztán közbeiktatsz egyetlen, a "végfokkal" együtt nagyobb feszültségről táplált tranzisztort. Így a végfok már nagyobb határok között kapcsolgatna. Első saccra az a táp 30-32V kellene legyen. Az 555 táplálása, marad, ahogy van.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#51370
üzenetére
A @Kernel magyarázatát picit kibővíteném:
A hullámforma miatt adódó mérési hiba nagy valószínűséggel ugyanolyan lehet a primér és szekunder esetében (feltételezve, hogy a transzformáror nem deformálja nagyon a hullámformát). Ebből kiindulva a trafó áttételét az általad mért értékekből (is) meg lehet(ne) saccolni. Akkor pedig az 89/4.5=19.78. Feltételezve az említett 10Vpp primér impulzusokat, a szekunderen akkor kb. 200Vpp jelenne meg. Ennek a fele 100V, az effektív érték pedig a kvázinégyszögjel miatt nagyobb lesz, mint a szinuszgörbénél lenne ugyanekkora értéknél, azaz 70.7V
Tisztábban látnád a helyzetet, ha egy szkóppal is megnézhetnéd a tényleges értékeket, formákat.Ami még így utólag eszembe jutott: Valamikor, régen (fél évszázada
), a csengőtrafóknak 3 szekunderszála volt. Így arról 3, 5 vagy 8V állt rendelkezésre. Ez nem olyan? Ha az lenne, próbálkozhatnál a szekunder valamelyik résztekercsével. -
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#51370
üzenetére
Az 555 kimeneti tranzisztorán is esik egy BE-feszültség a pozitív oldalon, míg GND irányban leültetődik a kollektor.
De tegyük fel, hogy kinyersz 10 V feszültséget csúcstól-csúcsig mérve. A kondenzátor a váltakozóáramot átengedi, azért van ott. Alacsony frekvencián persze nagy kapacitásra van szükség.
DC-komponenst leválasztja, ez is fontos, nem csak a féltáp, hanem az 555 által szolgáltatott aszimmetrikus kitöltési tényező miatt is, ami DC-komponenst eredményezne a tekercsen.
A trafó menetaránya nem feltétlenül 230/8, ilyen szempontból az üresjárás a mérvadó, nem a terhelt (névleges) feszültség. Lehet akár 230/15 is, az véletlenül épp 15-szörös arányra jön ki.
10 x 15 = 150 Vp-p vagyis amplitúdóban 75 V. De a műszer effektív értéket mér, meg egyébként is szinuszra van hitelesítve. Ami nálad van, az egy torzult négyszög.
(#51371) Mindless
Múltkor ezek voltak többségben, most én is kevesebbet látok, de még akad:
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#51317
üzenetére
...az állandóan változó hangfrekvenvia átvitele nem telíti a magot, mint ha állandó 20kHz körüli frekvenciát adnánk rá.
A telítés nem remanens. De annál jobban produkál(hat) torzítást.
Régi csöves TV kimemenő trafója látszólag egyszerű vasmagos, lemezes trafó volt.
Hm!? A kimenőtrafó igen, de attól senki nemvárt el HiFi tulajdonságokat. A sortrafó ellenben nem. '71-ben a diplomamunkámban volt olyan mag, légrésében Hall-elemmel. TV trafót bontottam hozzá. Na, az már akkor is ferritből volt. Akkoriban még nagyon csöves volt a Kelet-Európában fellelhető minden TV.
Akkor lehet nem megyek 400Hz fölé.
Ha ki tudod próbálni, tedd! Lehet tanulunk belőle.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#51294
üzenetére
Görbét nem találtam. Egy dolog evidens: legtöbb helyen azt említik, hogy a lágyvasmagok 50...400 Hz között használhatók ([link]. 400 Hz felett a mágneses hiszterézis lehet nagyobb veszteségek okozója.
Tény (ha "történelmi" is), hogy régi orosz/szovjet berendezésekben - és ebbe beletartoznak a katonai berendezések is - nagyon gyakori (volt) a 400 Hz-es táplálás, ami valamivel kisebb vasmagok használatát tette lehetővé.
Ugyanakkor ellenpélda a csöves erősítők kimenőtrafója, aminek - ugye - az egész hangfrekvenciás sávot le kell fednie. Igaz itt már sokszor nem a lágyvast, hanem inkább permalloy magokat használnak. -
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#51198
üzenetére
A motorok többségénél legalábbis, ahol a fordulat a mágneses forgómezővel van szoros (szinkron) vagy lazább (aszinkron) kapcsolatban, természetesen a frekvencia számít, hiszen az határozza meg a forgómező fordulatát (leosztva a póluspárok számával), illetve viszi magával a forgórészt.
Trafónál ez nem értelmezhető, csak pulzáló mező van, forgórész nyilván nincs. Vagy például az univerzális (AC/DC) motor más alapon működik, ott a kommutátor kapcsolgatja, forgatja a mezőt.
Meg azért az sem teljesen mindegy, milyen 100 Hz-ről beszélünk, szinusz vagy négyszög? Elektronikusan az utóbbinak van realitása (vagy legalábbis egyszerűbb megoldása), de az élek miatt sok felharmonikussal jár együtt, ami persze torzulni fog, de nem is jó egy 50 Hz-es trafóra ilyen "szögletes" áramot kapcsolgatni, mert bejönnek azok a gondok, ami miatt nagyobb frekvencián már nem jó az egyszerű vas, valamint a zúgó hang problémája.
-
And
veterán
válasz
Batman2
#51198
üzenetére
A terheletlen kimeneti / szekunder feszültség elméletben csak az áttételtől függ, ha a primer feszültsége nem változik.
"Úgy tudom, hogy a váltakozö áramú motorok esetében a frekvencia változtatásával is változik a fordulatszámuk"
Ez igaz, így működnek a frekvenciaváltók, csak nem értem, hogy ez hogyan kapcsolódik a transzformátorokhoz. Egyébként erről a témáról írtak itt pár hónapja: [link]. -
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#51092
üzenetére
A feszültség csúcsértéke (amire a puffer töltődik) mindkét esetben ugyanannyi, az effektív érték kevesebb, ha hiányzik az egyik félperiódus. A szimmetrikus szinuszjelnél pont a fele.
PWM-tápnál attól függ, például a legelterjedtebb flyback elrendezésnél (egy tranzisztor, egy primer) a tranzisztor a bekapcsolási szakaszban viszi be az energiát, de a visszafutási szakaszban keletkező feszültséget egyenirányítják a szekunderen, egy diódával. Ilyenek vannak kb. 100-150 W-ig.
Ellenütemben vezérelt középcsapolt primernél a szekunderen lehet Graetz-hidas egyenirányító is, mivel szimmetrikus a kimenő jelalak (le is kell terhelni mindkét felét), vagy lehet középcsapolt szekunder is, lehet kettős, tehát +/- tápot is előállítani.
Utóbbi nagyobb teljesítmény átvitelére alkalmas, de ehhez nem feltétel egyébként a középcsapolt primer. Két tranzisztorral lehet egy tekercsre is két irányban tolni.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#51073
üzenetére
Hasonló a különbség, mint a teljeshullámú egyenirányító két változatánál:
Az egyiknél kevesebb dióda kell, viszont dupla menetszámú tekercs. De a kimenőfeszültségben még sincs nyereség (diódákon eső feszültséggel most nem számolva).
PWM-tápnál viszont nem mindegy az sem, hogy a szimpla primert egy tranzisztor kapcsolgatja tápra, vagy két tranzisztor lényegében négyszögjelet kapcsol rá, egy soros leválasztó kondenzátoron keresztül. (B-osztályú végfokhoz nagyon hasonló elrendezés.)
Utóbbi esetben a trafóba mindkét áramirányban táplálunk energiát, így a szekunderen is mindkét félperiódusban teljesítmény vehető ki, kétutas egyenirányítással.
Ha csak szimplán kapcsolgatják egy tranzisztorral, akkor a szekunderen is csak az egyik félperiódusból vehető ki komolyabb teljesítmény, egydiódás egyenirányítással. Ezt az elrendezést kisebb tápoknál alkalmazzák, 100-150 W teljesítményig még előfordul, TV-knél is.
-
Batman2
őstag
válasz
Batman2
#51057
üzenetére
Meg tudja mondani valaki, hogy változik e a kimeneti feszültség, ha egy inverterként használt trafó esetén szimplán szaggatva kapcsolgazom az áramot az egyszer 9V-os tekercsére, vagy pedig egy középkivezetéses 9V-os trafóra kapcsolgatom az áramot a két tekercsre ellenütemben ?
Vagy kizárólag a jelalakban van különbség?
Üdv.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#51054
üzenetére
...de a több száz kilovoltosokon sosem látni, még véletlenül sem...
Nálunk a 110kV-oson is gyűléseznek.
Az ekkora potenciál esetében már egy vezeték megközelítése is halálos, mert akkora a töltés különbség az előlény és a vezeték között...
Elfelejted, hogy ott váltóáram cirkulál, ezért kissé furcsa a töltéskülönbséget emlegetni.
Előbb külön bottal közelítenek hozzá, amin lassan végbemegy a töltéskiegyenlítődés...
Lásd az előbbi mondatomat. Milyen töltés, mire egyenlítődik? Ha pedig - ne adj Isten! - tényleg lenne valami ilyen, utána a "feltöltődött" helikopter hogy száll le, a földhöz is bottal közelít?
Általában karbantartáskor lekapcsolják a feszültséget a távvezetékről és mindkét végét földelik is. A szomszéd vonalak által induktívan keltett feszültségeket is semlegesítik így. Már csak azért, mert mindig léteznek redundáns táplálási lehetőségek.
Ja, meg aztán utóbbi 19 évemet éppen villamossági vállalatban töltöttem el (220 kV-ig).
-
mezis
félisten
válasz
Batman2
#51046
üzenetére
Én a virágcserép + fél dió + sajtdarabka a dió mellé passzírozva, (kicsit megperzselve) kombinációt javaslom.
(Nagyon ifjú koromban legyeket gondoltam ritkítani kb 500 V-al. Nyák, rézfólia csíkokkal, csalogatónak mézzel.
Jött a légy, landolt majd elkezdett barangolni. Ahogy a szomszéd fóliához ért a lába, láttam kicsike fénypontot (ívet). Nem lépett át, mindig visszahúzta a lábát. Kb háromszor kísérletezett, aztán elszállt. Maradtam a légycsapónál.) -
Kernel
nagyúr
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#51044
üzenetére
Épp arra akartam utalni, hogy ha a hullámhossz negyedén rezonál (egyébként a felén, egészén is, de az már túl nagy lenne), akkor a rövidebb sem jó, de a hosszabb sem.
Minden antennának van egy méretezett közepes frekvenciája, de van egy sávszélessége is, ami lehet elég nagy is.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#51041
üzenetére
A negyedhullámú botantenna elvileg a hullámhossz negyedrészén teljesít a legjobban, gyakorlatilag vannak korrekciós tényezők. Vagy be lehet iktatni a talpponton tekercset, ami úgy hangolja, mintha hosszabb lenne, ezért is nevezik hosszabbító tekercsnek, ami persze nem egyenértékű egy tényleges hosszabbítással.
Hasonlóan létezik a rövidítő kondenzátor fogalma is, de ilyennel inkább rádióamatőrök "szórakoznak" finomhangoláskor, gyári megoldásoknál inkább a tekercses "trükk" megy, de még így is rövidítettnek, alulméretezettnek számít sok antenna.
Egyébként nem nagyon érzékeny a tunerek bemenete (mármint károkozásra), mert sávszűrő, illetve hangolt rezgőkör is van a bemenetnél, így eleve tartalmaz olyan tekercseket, ami GND felé lényegében rövidre zárja a bemenetet. Nagyfrekvenciát természetesen továbbengedi, plusz utána még antiparalel diódák is lehetnek betéve védelemként.
Sok tunernél látszólag zárlat mérhető a bemeneten, de ez csak a DC-ellenállás, nem az RF-impedancia.
Gyakori eset, hogy feszültségeket mérek egy TV-ben, hirtelen nem tudom hová tenni a műszer másik végét, bedugom a tunerbe. A hagyományos (nem antennatápos) tunereknél ez garantáltan GND-szintet ad. Vagy gyanús esetben (ha nem stimmelnek a feszültségek) rá is mérek az ellenállásra, de ez így szokott lenni.
-
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#51035
üzenetére
Elképzelhető, hogy másfajta gázzal vagy keverékkel van töltve, nem a narancs fényt adó neongázzal.
A gyújtó egyébként próbára nyomógombbal is helyettesíthető, így persze nem praktikus a használata, de tesztelni jó lehet. Megnyomod izzít, elengeded gyújt a megszakításkor keletkező önindukciós hatás.
A fénycsövekhez adatlapot lenne jó találni, ahol megadják az üzemi áramot, arra lehetne "hangolni". Például toroidszabályzóval fokozatosan adni neki, közben mérni az áramot. Így ki lehetne próbálni azt is, hogy 1 db fénycső 2 db soros fojtóval hogyan viselkedne, 230 V-on (vagy közelében).
-
And
veterán
válasz
Batman2
#51036
üzenetére
- Kábel: nem ellenállás, hanem hullámimpedancia. Nem a kábel valós ellenállásához van köze elsősorban, hanem az elosztott reaktanciához, kapacitív és induktív ellenálláshoz. Egy kábel esetén szemléletesen ez jelenti azt a valós meghajtó- (forrás-) impedanciát és lezárást, amelynél a kábelben nem lépnek fel állóhullámok. A ha a generátor forrásimpedanciája és a terhelés nem egyezik meg a kábel hullámimpedanciájával, akkor az plusz veszteséget okoz.
- Antenna: a működési sávban jellemző valós forrásimpedancia (vevőként) vagy terhelés (adóként alkalmazva az antennát). Az antenna is egy komplex impedanciájú kétpólus, amely rezonancián tisztán valóssá, ohmikus ellenállássá válik, ennek az ellenállásnak az értéke a fentiek értelmében jó, ha megegyezik a kábel karakterisztikus impedanciájával és a vevő vagy adó terhelő- illetve forrásimpedanciájával. Mod.: ha az antenna talpponti impedanciája nem egyezik meg a kapcsolódó vevőével, akkor azt illeszteni kell, amire sokféle lehetőség van, tévéknél például a balun/impedancia transzformátorral, vagy az antenna betáplálási pontjának változtatásával. A félhullámú dipólusantenna például tipikusan 75 Ω körüli tápponti impedanciát ad rezonancián, ezért könnyű vevőhöz illeszteni, bár egy kommersz autós műsorvevő esetén túl sokat amúgy sem túlzottan foglalkoznak ezzel.
Broadcast rádió- és tévétechnikánál a 75Ω impedancia a teljesen általános, egyéb (amatőr és professzionális távközlés) rádiótechnika, no meg például wifi esetén pedig az 50Ω. -
mezis
félisten
válasz
Batman2
#51036
üzenetére
Nem az ellenállása, az impedanciája 75 Ohm-os. Egészen más dolog.
A koax kábelek csillapítása függ a geometriai kialakítástól, a szigetelőnek használt anyagtól is. (Gyári adat.)Az antenna csak kinézetre egy darab drótocska, annak van induktivitása és kapacitása. (ebből lesz az impedancia
) Ezek miatt a hossza nem mindegy. Hangolni szokás a kapcsolódó áramkörhöz. Illetve van (volt ?) olyan autó rádió készülék, ahol kívülről elérhető volt a hangoló kondenzátor, a kezelési utasításban is leírták a használatát. (Magam is tapasztaltam az aktuális antenna hosszához való hangolás hatását. A típusra már nem emlékszem.) -
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#51029
üzenetére
A narancsszínű a bimetálos, glimmlámpás elven működő, míg a kék lehet LED-es is, tehát elektronikus gyújtó, de utóbbival még nem találkoztam.
A bimetálosnál elvileg nem lehetséges, hogy folyamatosan izzítsa a fénycső izzószálait, hiszen ha zár a bimetál, akkor kialszik a "glimmlámpa" fénye, miután önmagát zárja rövidre. Emiatt ki kell hűlnie és el kell engednie, ha nem hibás.
Ha pedig az van, hogy a gyújtó világít folyamatosan, az azt jelenti, hogy kevés neki a feszültség, emiatt nem tud "zárlatba menni". De ekkor nem a fénycső izzít.
A DC-ellenállás természetesen nem azonos a váltakozóáramú impedanciával (ami annál nagyobb), de informatív értéke attól még valóban lehet.
Képek forrása: [link]
-
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#50865
üzenetére
Izzólámpánál nincs értelme simítással, illetve átlagolással foglalkozni, mert az izzószál – hőtehetetlensége miatt – maga átlagol.
Egy áramkör elegáns tervezése pedig épp abban nyilvánul meg, hogy az ember kihasználja az egyszerűsítési lehetőségeket, nem pakol be felesleges alkatrészeket.
Az izzó vibrálását a hálózati 50 Hz-en (ami egyébként 100 Hz pulzálást jelent, mivel mindkét félperiódus izzít) sem veszik észre az emberek, noha forgó szerszámgépeknél, a stroboszkóphatás miatt még így is lehet balesetveszély. De egyébként a szemet nem bántja.
Egy ilyen PWM viszont jóval nagyobb frekvencián megy, azt már ember nem látja.
-
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#50861
üzenetére
Ez az PNP tranyó ilyen bekötésének köszönhető ?
Nem. Semilyen bekötéssel nem megy át vezetésbe egy bipoláris tranzisztor, ha nincs bázisárama, ami pedig a minimámis BE feszültséget igényeli. Esetedben kicsi volt az árammonitorizáló ellenállás, aminek ezt a feszültséget biztosítania kellett volna. A tranzisztor így semmit nem vesz/vett át az IC áramából.
-
And
veterán
válasz
Batman2
#50848
üzenetére
A kapcsolóüzemű led-driverek általában legalább 1 kHz-es PWM-frekvenciával dolgoznak, és amellett már nem nagyon érezhető a villogás (bár a szemünk sarkából, a látótér széléről illetve ha mozgatjuk a fényforrást, akkor észlelhető, de nem zavaró), de egy sima 555-össel is lehet sok kilohertzes PWM-et előállítani.
"Vagy akkor nem még, ha a pwm táp kimenetére kondit is tennék, ami simítja az impulzusokat."
PWM-es teljesítményvezérlés kimenetére nem teszünk kondenzátort, mert úgy épp a lényege, a kapcsolóüzem vész el. Ha DC-szintet akarunk előállítani PWM-ből (pl. mikrokontroller kimenetén, amelyen nincs DAC), akkor esetleg, de az más lapra tartozik. -
Kernel
nagyúr
válasz
Batman2
#50848
üzenetére
Ha analóg szabályzást szeretnél (mármint ilyen feltétellel), inkább tranzisztor kollektorába szokták betenni a terhelést, mivel azt le lehet ültetni kb. 0,1 V CE feszültségig.
Ez lehet PNP is, ahol az emitter megy a pozitívra. FET-tel nem érdemes bonyolítani szerintem sem.
PWM-szabályzót készen is lehet kapni, nem fog vibrálni, ahhoz túl nagy a frekvencia:
http://www.ebay.com/itm/221944848979
Kondenzátor is van rajta, bár azt nem tudom, melyik, hová van kötve (bemenet / kimenet).
Ezek is PWM-vezérlők, de kapcsolótranzisztor nélkül:
SG3525 http://www.ebay.com/itm/141770655432
-
And
veterán
válasz
Batman2
#50845
üzenetére
Biztos megfelel, de lineáris módban erre nem feltétlenül a fet a legjobb megoldás. A félvezető így melegedni fog. Inkább valamilyen egyszerűbb, például 555-össel kivitelezett PWM-es vezérléssel csinálnám: [link]. Hagyományos izzók vezérléséhez nem kell túl magas frekvencia. (Amúgy ha probléma a maximálisnál kisebb fényerő, akkor minek oda egyáltalán a potméter vagy annak bármilyen helyettesítése?)
-
yohnsee
tag
válasz
Batman2
#50739
üzenetére
Igen, sajnos a Youtube is tele van olyan videókkal, ahol tesztelik a cellákat és a ráírt érték tizedét sem tudják.
Egy saját tapasztalat: az elemlámpa/fejlámpa topikban tudják a fórumtársak, hogy honnan érdemes rendelni. Engem is ők igazítottak útba, nem is bántam meg. Ilyet vettem, igaz, hogy pink, de védett és tudja a ráírt 2600mAh-t.
Van Panasonic 3400mAh is, ilyenből is van 2db-om, nagyon szeretem őket. -
varmi2
nagyúr
válasz
Batman2
#50740
üzenetére
Ilyen aksira gondoltam, csak a 3000mAh verzióra, de lehet, akkor ez jobb lenne. A méretéből azt gondolom, hogy tudnia kellene, ami rá van írva. Van valakinek tapasztalate ezzel az aksival, vagy hasonlóval?
Jól gondolom, hogy a töltő elekrtonika magában az aksiban van, és nem az ac -dc konverterbe? Ha így van, akkor töltés céljára a hozzá adott töltön kívül, más forrás is használható?
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#50695
üzenetére
Az világosabb számomra, hogy a folyamatos Drain áram 25 fokon max. 74A, 100 fokon pedig 52A, impulzus üzemben pedig érthetően többet, 260A.
Ez igaz. Azt ellenben nem szabad elfelejteni, hogy a 25 fok hűmérsékletű tok ideális, azaz végtelen hűtőbordát jelent, ami nincs. Az, hogy mennyire fog melegedni az Rth paraméterből lehet kiszámolni. Az IRF esetében minden wattnyi disszipáció 0.75 fokkal emeli a tok hőmérsékletét egy iley ideális bordán. Borda nélkül pedig 62 (!!!) fokkal. Ez kiderül az adatlapból.
Ugyanakkor most már van egy dilemmám. Valaki kavarja. Mintha IGBT-ről szólt a kezdeti mese, most pedig az IRF egy p csatornás MOSFET.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#50691
üzenetére
Igen, de a SOA görbe szerint csak a 10ms-os impulzusok esetén.
Mint korábban írtam, ideális ohmikus terhelés esetén, amilyen egy izzó, ahol nincs fáziseltolódás, ott szerintem használhatod. Feltételezem, hogy izzógyertya esetében is használható, mert az induktív késleltetés az áramra vonatkozik. A folyamat pedig nem repetitív. Én kipróbálnám.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Batman2
#50686
üzenetére
A füstös sorban mindegyik tranyó G és E lába között pár tíz ohm elleállast lehet mérni, míg a másik sorban levőknél, melyek ugyanez a típus, ugyanúgy dióda mérésben végtelent lehet mérni!
Gondolom, akkir itt minhárom meghibásodott!Csak ha kiforrasztva méred mindegyiknél. Az áramkörben (minden bizonnyal) párhuzamosan lehetnek kötve. Akkor egyetlen zárlatát mérheted mindenhol.
Ezért nem tudom kommentálni a Zeneres kérdésedet.
)
) Ezek miatt a hossza nem mindegy. Hangolni szokás a kapcsolódó áramkörhöz. Illetve van (volt ?) olyan autó rádió készülék, ahol kívülről elérhető volt a hangoló kondenzátor, a kezelési utasításban is leírták a használatát. (Magam is tapasztaltam az aktuális antenna hosszához való hangolás hatását. A típusra már nem emlékszem.)
Új hozzászólás Aktív témák
ekkold- Milyen okostelefont vegyek?
- The Elder Scrolls V: Skyrim
- Stellar Blade
- Spórolós topik
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- Gyúrósok ide!
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Autós topik
- További aktív témák...
- 12.000 ft tól elvihető ELITRO Bankmentes , kamatmentes vásárlás .Cooler Master GM2711S Monitor
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i5 14600KF 32/64GB DDR5 RTX 4070Ti Super GAMER PC termékbeszámítással
- Asus Rog Strix G16
- BESZÁMÍTÁS! MSI Z790 i5 14600KF 64GB DDR5 512GB SSD RTX 3070 8GB Rampage SHIVA Enermax 750W
- Apple iPhone 13 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest
Cég: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Város: Budapest