2. Fórumok
  3. Alaplapok, chipsetek, memóriák
  4. Mini-ITX
  5. (kiemelt téma)
  • Téma összefoglaló
    Utoljára frissítve: 2023-12-13 07:36

    Fototrend

    Az ITX szabványt a VIA alkotta meg 2001-ben, mely eredetileg 21,5x19,1 cm volt, mára 17x17 cm-re redukálódott. Felhasználási területe igen széles, egyformán alkalmazzák otthoni felhasználók, mind nagy cégek különböző beágyazott rendszerekhez. Ipari területen különböző célokra felhasznált gépekhez szolgálnak alapul pl. CNC maró gépekhez, vagy ATM automatákhoz stb. A szabvány leírása a formfactors.org-on található meg. Amit érdemes kiemelni, hogy a mini-ITX kompatibilis az ATX és mATX szabványokkal - a csavarhelyek, a hátlapi panel és a bővítőkártya elhelyezése is megegyezik -, így egy mITX alaplap gond nélkül beszerelhető szabványos mATX és ATX házakba is.

Új hozzászólás Aktív témák

  • #1716 .mf veterán Stofy #1712
    Új Válasz #1716
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    .mf

    veterán

    válasz Stofy #1712 üzenetére

    "Érdekes, hogy körülbelül 10 000 Ft-tal olcsóbb, mint a GSEJT, de valóban ennyivel kevesebbet is tud, mint az ára mutatja...?"

    A D510 pedig még kétmagos is, a GSEJT pedig egymagos, tehát a D510 a több magot használó programoknál közel kétszer akkora teljesítményű ;) A D410 az egymagos verzió, de ott a Gb eth. helyett is csak 10/100 van és még mintha lenne valami más korlátozás is az 510-hez képest. Viszont a D510MO-n csak analóg D-sub van (2048*1536px max felbontással, az LVDS headeren keresztül viszont csak 1366*768px-t tud), és asztali komponenseket használ notebookos alkatrészek helyett, amik drágábbak (és ettől drágább a GSEJT).

    Bármely Atomos verziót is választod, a gép fogyasztása kb felére csökken, de sajnos teljesítményben nem lesz előrelépés az egymagosaknál, és a kétmagosnál se biztos.
    Nézz még teszteket, ha gondolod, pár jó oldal:
    silentpcreview, anandtech, meg persze itt ph-n is volt már sok teszt.

    Ha a régi géped tápját használod, remélem tudod, hogy ATX tápok alacsony terhelésen rossz hatásfokkal dolgoznak. Az 80+ szerint 20, 50 és 100% terhelésnél kell legalább 80%-os hatásfokot elérnie a tápnak, hogy megkapja az 80+ minősítést, ezért a tápgyártók 20%-nál nagynehezen felhúzzák 80%-ra a hatásfokot, de alatta zuhan, mint a kő. Atomos gép pedig pont a tápod kb 5-8%-os terhelési tartományában mozogna, ahol saccperkb 40-60% között lehet a hatásfoka, tehát a táp akár többet is fűthet el, mint az egész gép. Ez a külső kisebb teljesítményű AC-DC + belső DC-DC tápos megoldások -- köztük a 945GSEJT -- egyik nagy előnye, hogy kis teljesítményű tápot a magasabb hatékonysági tartományában terheli, 80-85% körül, ahol csak a felvett teljesítmény egyötöde vész el a tápon. (A másik előnyük pedig az, hogy általában passzívak és sokkal kisebb helyet foglalnak el a házon belül).

Új hozzászólás Aktív témák