-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Kernel
nagyúr
válasz
kjani18
#47768
üzenetére
A szinteltolás így nem fog összejönni.
+5V-ról megy a PAM, a kimeneti munkaponti feszültség +2,5V és eredetileg két ilyen pont közé megy a hangszóró.
Ezt GND-szintre áttenni kicsit komplikáltabb lenne és minőségileg nem is lenne olyan korrekt, nem ez a módja. A +/- tápos végfokok meghajtóáramköre is +/- tápról szokott működni.
(#47767) darvinya
Szolgáltatói oldalon is szoktak lenni ilyen jellegű szerelési, karbantartási hibák, ilyenkor megfizetik a kárt a biztosításuk terhére.
Szólni kell nekik, a készülékeket meg kell javítani, számlára ilyenkor rá szoktam írni, hogy a meghibásodást hálózati túlfeszültség okozta (gyakorlatilag ennyi a szakvélemény). Utána kifizetik.
-
#47634
csabyka666
veterán
kjani18
#47633
-
Kernel
nagyúr
-
#47265
szabifotos
senior tag
kjani18
#47264
-
moha21
veterán
válasz
kjani18
#47166
üzenetére
Mikro trafó szekundere helyére 95-ős keresztmetszetű MKH-t tettem, de melegedett főleg a sarunál, ez cserélve lett 30 x10 -es rézsínre ami 2 db L alakból lett belerakva, ez már bírja. Ha jól emlékszem 600 A körül sikerült mérni rajta, de lehet a 630-as NSX is lekpacsolt tőle. Mindez 16A-es 1 f dugaljról egy fázishasításos szabályozással.
-
mezis
félisten
válasz
kjani18
#47176
üzenetére
"....mi történne, ha a szekunderére adnám a hálózati feszt..."
Jó esetben a biztosítékod oldana le. Rosszabb esetben azonnal annyira átforrósodhat, hogy a menetekről leég a zománc, összeolvad,....
(A korábban linkelt transzformátorok méretezése alapján kiszámolhatod, hogy hány menet kell ahhoz a vasmaghoz a maximális teljesítmény átvitelére.)A ponthegesztésnél hasonló a helyzet mint a pillanat forrasztó pákánál: az ellenállás igen kicsi (milliOhm), a nagyobb teljesítményhez az áramot kell tudnod növelni: még vastagabb szekunder vezeték, mivel az trafó szekunder tekercsének "belső" ellenállása is korlátozhatja a kialakult áramot.
-
Kernel
nagyúr
válasz
kjani18
#47166
üzenetére
Ponthegesztőként is csak a szekunderrel lehet játszani. Kevesebb menet, de az jó vastag anyagból hatékonyabb lehet. Ez kísérletezés kérdése, vagy a Youtube videók alapján mások tapasztalatait lehet felhasználni.
Nyilván van egy korlát, amit a vaskeresztmetszet behatárol. Meg a primer is, de azt elvileg a vassal összhangban, max. teljesítményre kalkulálták.
Nikecellhez a szekunderrel sorba lehetne kötni valamilyen ellenálláshuzalt, vagy megcsapolásról elvezetni.
A trafó primerjét egyszerű elektronikával nem tudod szabályozni, szekunderen FET-es PWM kapcsolóval lehetne, de annak el kell bírnia az adott áramot.
Toroidnál, ha nem mérhető a vaskeresztmetszet, szerintem leginkább a rutin segíthet, amikor ránézésre, súlyra megbecsüli valaki.
-
-
-
Kernel
nagyúr
válasz
kjani18
#46793
üzenetére
Háromfázisú motor, ugyanakkor DC, ezért is nevezik BLDC-nek (brushless DC). Bővebben itt látható egy jó animáció is:
http://skiltor.no-ip.org/1/rep/brushless/
Tehát egyenáramot kapcsolunk rá három időfázisban, így nem lehet AC-motornak nevezni, mert a tekercseken az áram irányát nem változtatjuk.
Ilyen motor található a merevlemeztől kezdve, a videomagnók feje stb. rengeteg alkalmazásban.
Li-ion akkuban inkább az NTC termisztor jellemző, aminek hő hatására csökken az ellenállása. Ha rövidzárral helyettesítik, az elektronika "azt hiszi", hogy igen forró a helyzet.
-
Kernel
nagyúr
válasz
kjani18
#46782
üzenetére
Inkább szeretem kivárni a 48 órát, az a biztos.
Ma már persze ritka eset, de régebben rengeteg TV-sorkimenőt javítottam vele (Gumiám vagy FBS). 25-30 kV-okról beszélünk, amikor nyakrésznél áthúz a nagyfeszültség a vasmaghoz, vagy a legközelebbi fémalkatrészhez. Vagy egyéb helyeken megreped a műanyagburkolat és onnan kihúz.
Szilikongumi, ennél jobb szigetelő nem kell, illetve nagyfesznél fontos még a légmentes zárás is.
Nemrég volt egy érdekes eset, árvízkárosult ház, ahol a levegő állandó magas páratartalma miatt, gyakorlatilag a párás levegő átvezette az ívet, a ferde nyíllal jelölt helyen, a képcső grafitos árnyékolására:
Vízszintes nyíllal jelöltem a vezeték belső végét, ahol beleszúródik egy vezetőgumiba, tehát onnan bújt ki az ív. 20 év alatt ilyet még nem láttam. Tövénél szokott átütni a műanyag.
Másik fajta megoldás, amikor zsugorcsövet alkalmaznak, itt nyer értelmet (de máskor a fentivel sem szokott ilyen gond lenni, vagyis nem nevezhetem hibás konstrukciónak):
Mivel helyszínen nem volt más lehetőség, próba kedvéért szigetelőszalaggal zártam el a párás levegő útját. Már ennyi tökéletesen elég volt ahhoz, hogy ne jöjjön létre az ív. Pedig az a vékony szalag önmagában alkalmatlan a nagyfeszültség szigetelésére, nem is gondoltam komolyan, mégis bejött.
-
tornas
őstag
válasz
kjani18
#46717
üzenetére
Ha van ~230 V / 12 V-os vagy ~230 V / 24 V-os trafód akkor azzal is lehet mérni. A 12 vagy 24 V-ot kötöd a mikrotrafó primerjére. A szekunderen keletkező kb. 200-220 V-ot (24 V-os primer megtáplálás esetén) már biztonsággal tudod mérni. A többi adja magát, hogy jó-e...
-
mezis
félisten
válasz
kjani18
#46717
üzenetére
Én úgy ellenőriztem, hogy a magnetron helyett sorba kötöttem 10 db 220 V 25 W-os izzót, a 10 MOhm-os műszerhez meg 10 db 10 MOhm-os ellenállást húztam be egy műanyag csőbe (ahogy Lompos48 fórumtárs is javasolja), ebből képeztem ki a "tapintó" csúcsot. Kb 30 évvel ezelőtt. Túléltem, nem húzott át.
-
#46634
csabyka666
veterán
kjani18
#46624
-
mezis
félisten
válasz
kjani18
#46617
üzenetére
"tudom, állandó mágnes, de azt nem lehet kikapcsolni"
Dehogy nem. Szembe teszel vele egy elektromágnest, amire a megfelelő polaritással elegendően nagy áramot engedsz a hatástalanítás rövid idejére. Vagy rá kellene tekerni ?
(Nem csináltam még ilyet, de tudod ötlet van, még akkor is, ha már az utolsó liba is elhullott.
) -
-
Kernel
nagyúr
válasz
kjani18
#46617
üzenetére
Pedig az elektromágnes ereje egy egyszerű képleten múlik: a menetszám és az áram szorzatán. A többi adja magát.
Tehát, ha sok a menet, az jó, de akkor a tekercs ellenállása miatt csökken az áram, amit a feszültség növelésével és/vagy a keresztmetszet csökkentésével lehet kompenzálni.
-
-
válasz
kjani18
#46363
üzenetére
Szerintem olcsóbban kijönnél, ha vennél egy aktív USB kábelt, ez például 10m: [link]
Vagy még jobb egy rádiós bill/egér páros, ha a vezetéket akarod elhagyni. Az infra átvitelnél az adó és fogadó eszköznek látni kellene egymást (igaz, jelerősségtől függően a jel visszaverődik sok felületről), és az adóoldalon (billzet) valami táp is kellene neki megfelelő elektronikával, ami a kapott jelet átalakítja, és sugározza.
-
Kernel
nagyúr
válasz
kjani18
#46326
üzenetére
Az mindegy lenne, inkább akkor lehet gond, ha D-osztályú végfok van a lejátszón. Nézzük példának ezt: PAM8302.
Ezeknél a kimenet féltápfeszültségen van, a hangszóró pedig két végfok közé kapcsolódik hídban. Vagyis földfüggetlen kimenet, nem kötheted rá a külső végfok GND pontját.
Leválasztókondenzátorral lehetne csatlakozni az egyik kimenetre, de a hangszóró (fejhallgató) helyett egy ellenállást is be kell tenni műterhelésnek, mert kapcsolóüzemű végfokról beszélünk, ahol a kimeneti szűrőkör viselkedését befolyásolja a terhelés is.
Vagy ki kell keresni a végfok bemenetét és arról elágazni.
De létezik olyan D-osztályú végfok is (LCD TV-kben lehet vele találkozni), ahol a bemenet digitális, csak a kimenet analóg.
-
Kernel
nagyúr
válasz
kjani18
#46323
üzenetére
A fotókon nem jól látszik, de a japán készülékekből régóta ismert sötétzöld kondenzátorokról van szó:
Az adatlap szerint a végfok bemeneti impedanciája 30 kΩ, amihez elegendő épp az ajánlott 220 nF kapacitás is, a megfelelő mélyátvitelhez. Mellékelik az átviteli görbét is, eszerint a -3 dB-es pont 20 Hz körül alakul, aminél jobb nem is kell elvileg, noha vérbeli hifisek ennyivel nem elégednek meg általában, betesznek inkább nagyobb kondit. De ebben a kategóriában ennek nincs különösebb jelentősége.
Mint a tavalyi hozzászólások között is szerepelt, a panelon egy soros tápdióda van és egy pufferkondi. Ez csak egyutas egyenirányítást tesz lehetővé, ami kicsit komolytalan.
De akár AC, akár DC, annyi a lényeg, hogy a pufferen 20 V-nál több nem lehet. 18 volt a névleges táp, 20 V a határérték. Azt talán nem kell mondani, hogy az AC szorozva gyök2-vel adja a szinusz csúcsértékét, amire töltődik a puffer, illetve a diódán esik 0,8 V körül.
Ha DC tápot adsz neki, akkor a soros diódát rövidre is lehet zárni, hogy ne essen rajta semmi.
A fejhallgató Jack-out ráköthető a végfok bemenetére, a potméterrel jól le tudod osztani, amire szükség is lesz elvileg. Ha nagyon az elején szabályoz (vagyis nem tudod feltekerni, mert szétesik a hangszóró), akkor további osztásra is lehet szükség, ellenállással.
De még mindig jobb, hogy osztani kell, mert így a fejhallgatóerősítő kimeneti zaja is leosztódik, javul a jel/zaj viszony.
-
PHM
addikt
válasz
kjani18
#46323
üzenetére
A fülhallgató csatlakozón ott kell lennie mindkét csatorna jelének.
(#46313) And: Basszus, igazad van, nem gondoltam át eléggé.
Viszont akkor hozzátennék még annyit a dologhoz, hogy az előtét
ellenállások mindenképp a sorok elé kívánkoznak, hiszen ha az oszlopokkal
lennének sorba kötve, attól függően változna a fényerő, hogy épp hány led
aktív az adott oszlopban. -
Lompos48
nagyúr
válasz
kjani18
#46254
üzenetére
Ismerek kb tízféle diódát és jelölést, de ilyeneket nem láttam. Valami hibrid funkciós izék lehetnek, vagy valami szovjet/kínai/stb, akik évtizedeken keresztül elvetették a kapitalista szabványosított dolgokat.
Kapcsolási rajzban nem szerepel valahol? Onnan lehetne következtetni. -
Lompos48
nagyúr
válasz
kjani18
#46228
üzenetére
Trafóméretezésnél a teljesítményből kiindulva választják meg a vasmag keresztmetszetét a következő képlet alapján:
Av=√P p
ahol
Av: vasmag keresztmetszete [cm2]
Pp: primer teljesítmény [W]Ez egy "amatőrképlet", de 50Hz-en (talán 60Hz-en is) bevált. Függ a masmag tulajdonságaitól is, de ezt használják a szokásos (lágy)vasak esetén.
Fordított logikával a keresztmetszetből következtetni lehet a teljesítményre. De ez nem "szentírás".
Ja, még egy. Egyszerű módon meg lehet duplázni a frekit?(szinuszt)
Kis teljesítményeknél nem nagyon bonyolult, nagyobbaknál bonyolódik.
-
Kernel
nagyúr
válasz
kjani18
#46192
üzenetére
Akkuvédő panel, olyan akkuhoz, ami nem tartalmaz gyárilag védelmet, illetve mivel ez két soros akkuhoz készült, a balanszírozást is el kell végeznie.
Ahogy már utaltam rá, erre nem szabad bízni a töltést, mindig a töltő feladata, hogy 4,2 V-ig töltsön. Ez pedig 4,35 V-nál kapcsol le, a töltő hibája esetén. Plusz a többi védelmet is biztosítja, ami fel van tüntetve.
-
Kernel
nagyúr
válasz
kjani18
#46091
üzenetére
A 30 méteres hosszabbítóban is van fantázia, egyébként ugyanis jóval körülményesebben lehetne megoldani szerintem, tehát ezt inkább csak az elmélet kedvéért írom:
Ha nem akarunk jó drágán beszerezni egyfázisú motorhoz való elektronikus lágyindítót, akkor kellene építeni egy fázishasítós szabályzót, amin lenne egy potméter és egy nyomógomb.
- A nyomógombbal először ráadom a segédfázist, ami kondenzátoron keresztül megy, ezáltal mérsékeltebb áramú.
- Utána a potméterrel lágyan elindítom a motort (főfázistekercset).
- Amikor már forog, a nyomógombot mihamarabb elengedem, hogy a segédfázis ne terheljen feleslegesen.
- Végül egy rövidzáró kapcsolóval a triac át is köthető, hogy üzem közben már ne terhelődjön.A segédfázist eredetileg automatikusan kapcsoló mechanikus áramrelé értelemszerűen nem használható, mert épp az indítási túláramra kapcsol, amit ki akarunk küszöbölni.
További lehetőség lenne a generátor gerjesztésszabályzó körébe beavatkozni, ezáltal a generátort szabályozhatóvá tenni, de a segédfázisrelét ekkor is egy nyomógombbal kellene helyettesíteni, mert túláram nélkül nem kapcsolna.
-
darvinya
titán
válasz
kjani18
#46089
üzenetére
10A max. terhelhetőség és 10A biztosíték hálózatról között nagy különbség van.
Elsőnél max. 10A-nál már alig tudja tartani a feszültség stabilitását, emiatt leállhat a motor, mivel ebből kapja az energiát is.
Betonkeverő ∆-ban (terhelve) indítva feszültségre van nagyon szüksége.
Ha Y-ban indítva inkább A kell neki. -
-
#44754
csabyka666
veterán
kjani18
#44751
válasz
kjani18
#44751
üzenetére
Szerintem is csak az a baj ezzel, hogy túl későn kapsz infót az útról. Amikor pl. beérsz egy erdőbe, vagy hídon mész át, alapból számításba veszed, hogy ott valószínűbb a lefagyott, deres út, de ehhez nem kell műszer, más esetben pedig tényleg túl későn jönne már a jelzés.
Nem beszélve arról, hogy az ember akarva akaratlanul is a kijelzőt nézegetné. Inkább figyeljük az utat, az a tuti!
-
-
válasz
kjani18
#44747
üzenetére
Tök röviden: Minden dolog, ami melegebb, mint 0 °K, infravörös sugárzást bocsát ki. Ha belegondolsz, ennek érzékelése teljesen általános dolog pl. az élővilágban, pl. a kígyók képesek érzékelni ezt a tartományt, és ezzel felismerni áldozatukat. Ugyanígy működnek a mérőeszközök is, egy ponton megmérik a sugárzás intenzitását, és ez alapján tudnak hőmérsékletet megállapítani. A pontosságuk eszközönként változó, nagy általánosságban nem feltétlenül pontosabbak, mint a hagyományos műszerek. Legnagyobb előnyük, hogy nem kell megérinteni az eszközt, adott érintésvédelem, nincs interferencia, magas hőmérsékletű tárgyak is mérhetőek, stb.
-
Kernel
nagyúr
válasz
kjani18
#44648
üzenetére
A Graetz-hídon is esik átlagosan 2 x 0,75 V, egy ilyen elkó meg amúgy is elég érzéketlen a pillanatnyi túlfeszültségre. Ha lenne.
De a gyakorlatban én sem tapasztaltam ilyet, még terheletlen pufferen sem, hogy bármikor feljebb szaladt volna, a számított csúcsértéknél. Pedig a puffer pont jól eltárolná a csúcsot, kimutatható lenne.
Túlfeszültségtől egyébként inkább csak melegedni szokott egy elkó, majd amiatt robban fel. Rövid idő alatt viszont még felmelegedni sincs ideje. Utána meg, mintha mi sem történt volna, nincs kimutatható károsodás. Kicsit hasonló a helyzet, mint az akkunál, rövid túltöltésnél. (A -dU metódus is a rövid túltöltés elvén alapul, végeredményben.)
Nem mondom, hogy nem lehetnek kivételek, de elég strapabíró alkatrész, ilyen szempontból.
-
Kernel
nagyúr
válasz
kjani18
#43631
üzenetére
Azokban egy vezérlőchip szokott lenni, aminek a logikájába nem lehet beavatkozni. Hacsak nincs valami átkötési lehetőség, amivel programozható, de azt így nem lehet tudni.
Azt esetleg meg lehet tenni, hogy felszabályzom max. fényerőre, utána már csak ki-be kapcsolgatom, rövid érintésekkel. Amennyiben úgy működik, mint a klasszikus falikapcsoló.
Vannak olyan LED-lámpák is, ami dimmelhető előtétet tartalmaz, ezek drágábbak is szoktak lenni. Ha már itt tartunk, az "égő" kifejezést én azért kerülöm, mert az például a gázos szakmában van (gázégő), izzani az izzó szokott, ez meg csak simán világít, lámpának képzelve magát.
Néhány hónapja vettem a képen látható fajtából, amit úgy hirdetnek, hogy Working Voltage: 85V-265V. Ebből én naivan azt hittem, valamilyen kapcsolóüzemű előtét van benne, azért mindegy neki a betáp, bár ahhoz viszont túl olcsónak tűnt. Mindenesetre rendeltem egyet.
Van benne egy Graetz-híd pufferkondival, előtte soros áramkorlátozóként egy kondenzátor. Utána egy ellenállás, valamint az alulemezre szerelt LED-ek soros kötésben. Nem rossz egyébként, csak én "pure white" fényűt kértem, de szerintem a kínaiak simán a hidegfehéret nevezik így, mert az is. Legközelebb majd a melegfehéret fogom kipróbálni. Ez meg jó a garázsba, de lakásba elég rideg.
Az persze nem igaz rá, hogy 85 V-nál is változatlan fénnyel világítana, sőt ott talán már ki is aludna, a túl alacsony nyitófeszültség miatt. Mindenesetre, 230 V-on épp a 2835-ös LED-chipekre előírt áram mérhető, ezt ellenőriztem.
A kissé alulméretezett puffer kiegészítésére viszont beépítettem (úgyis jó nagy üreg van benne) még egy szűrőelkót, az ellenállás után. 22 vagy 33 µF volt kéznél, ha jól emlékszem, 350 vagy 400 V-os. De ott már jóval kevesebb a feszültség, csak ha szakadás keletkezne a LED-sorban, akkor szökne fel csúcsra. A kondi hatására, kikapcsolás után lassan alszik ki a fény, így biztosan nem vibrál. Ez nálam azért érdekes, mert ilyen rejtett vibrálásoktól tudok kötöhártyagyulladást kapni. Kompakt fénycsőnél is van ilyen, hogy spórolnak a pufferkapacitáson, emiatt 100 Hz-en modulált a fénye. Így azután hiába üzemel 30 kHz-en az előtét.
Ha az alábbi LED-es konstrukciót táplálnám fázishasítós szabályzóról, a puffer csúcsértékre töltődne, 50 % felett már semmit nem változna a fény. Esetleg alatta, de a túl alacsony terhelés miatt az is kérdéses, hogyan reagálna a szabályzó. Kár viszont elvileg nem keletkezne.
Kapcsolóüzemű előtétnél már nehezebben kiszámítható a viselkedés, de elképzelhető, hogy annak sem árt, legfeljebb nem működik rendesen.
-
Kernel
nagyúr
válasz
kjani18
#43628
üzenetére
Amikor ilyen félhülye eladóval találkozunk, aki az árut úgy fotózza, nehogy véletlenül a rajta lévő bekötési ábra látható legyen, akkor rá kell keresni ugyanilyen árura más eladóknál is, míg egy normálisat találunk.
Úgy néz ki, ez egy érintőszenzoros kapcsoló, ahol az érintőbemenetet például egy asztali lámpa fémrészére lehet kötni, vagy bármilyen érintőfelületre.
Nem tudom, ismered-e az érintős falikapcsolókat, régen volt nekem, talán ugyanúgy működik: rövid érintésre be-ki kapcsol, hosszú rátartásra fényerőt szabályoz mondjuk felfelé, ha leveszem a kezem és újraérintem, akkor lefelé.
A fázishasítós szabályzó miatt csak izzólámpához való.
Ez egy másik fajta, eltérő a vezeték színezése:
-
#43614
csabyka666
veterán
kjani18
#43610
-
#43607
csabyka666
veterán
kjani18
#43606
-
Kernel
nagyúr
válasz
kjani18
#43568
üzenetére
Nem tudod GND-re közösíteni, mert kapcsolóüzemű hídvégfok, nincs földpontja a kimeneten. Csak négy szál vezetéken tudnál bekötni fejhallgatót is, mint ahogy hangszórót is.
A lenti rajzon látható IC-hez hasonló topológiát kell elképzelni, annyi különbséggel, hogy ennek legalább analóg bal/jobb bemenete van, ahol a bemenetre rá lehetne kötni egy barkácsolt végfokot is.
Abban a TV-ben viszont digitális adatbuszon kapja még a hangot is, a processzorról.
Nemrég egy ilyen felépítésű Samsung miatt bosszankodtam, mivel elszállt a végfoka (vízzel meglocsolták), de a digitális bemenet miatt nem tudtam rákötni pótlólagos végfokpanelt sem.
Végül a SCART-ra kötöttem egy ilyen kis végfokot, ami egy T-Home boxból kapja a hangot és a box távszabályzójával tudják a hangerőt szabályozni.
Idős tulajdonosok másra úgysem használják ezt a TV-t, így ezzel az olcsó megoldással meg tudtam menteni a TV-t egy alaplapcserétől, ami nem is állt rendelkezésre.
Azt nem tudtam megnézni, hogy a TV HDMI-forrásról kiteszi-e a hangot SCART-ra, mert közben a HDMI-portot is agyonvágták a T-Home szerelői, akik a hanghiba miatt addig dugdosták a kábeleket, míg a kép is megszűnt (holott nem is az volt a baja, hanem a beázás miatt nem volt hang).
-
-
#43415
szabifotos
senior tag
kjani18
#43412
szabifotos
senior tag
-
#43344
csabyka666
veterán
kjani18
#43342
-
#43336
csabyka666
veterán
kjani18
#43335
válasz
kjani18
#43335
üzenetére
Pontosan nem tudom, mekkora volt az eredeti, de kb. (+/- 1 cm) akkorát tettem bele.
A meghajlítás mértéke mindegy, hogy mekkora? Szóval ha a hajlításnál kicsit leszűkül a keresztmetszet, akkor nem melegít ott jobban? Mert az enyém most kb. körben van, nem olyan hegyes, mint az eredeti volt. (Nehezebben mennek át az elektronok a hajlításnál, vagy tudomisén...) -
-
-
#68216320
törölt tag
válasz
kjani18
#43062
üzenetére
Sajnos nem tudom hogyan lehet az előmágnesezést beállítani. Gondolom egy mezei multiméter kevés lenne hozzá
Kivettem már a fejet, hát nem egyszerű eset. Megmérem és olyat keresek majd. Amivel küzdök az a nyomógörgő. Nem bírom kivenni a tengelyt a műanyagból.VIPowER: Nem érted a lényeget, nekem a CT-506 kell.
-
-
rii
nagyúr
válasz
kjani18
#43023
üzenetére
nem akartam bevallani, mert sokan biztos őrültségnek tartják ... a plusz akkumulátor miatt ...
de régi kerékpár - régi lámpáit szerettem/szeretném használni akkumulátorról.
tele vagyok retro lámpákkal, amik mennek dinamoval, de hát dinamót ki akar még tekerni 25 km-en át?és azért kellene 4-6 izzó, mert van utánfutó is .... és arra is kell hátsó lámpa a két szélére kettő ...
-
-
Kernel
nagyúr
válasz
kjani18
#42487
üzenetére
Mindegy, mert úgyis hamisítvány, az Ultrafire nem gyárt olyat.
FAKE 18650 Ultrafire Batteries on eBay
Töltőt pedig ezért nem érdemes építeni:
-
mezis
félisten
válasz
kjani18
#42481
üzenetére
Csak azért, hogy ne maradj ilyen tudatlan
:
"A dolog lényege, hogy egy akku képes egyszerre tölteni egy másik akkut és üzemeltetni egy fogyasztót."Aztán a többi szövegből kiderül, hogy ebből a hívők ingyen energiához remélnek jutni. Csak valahogy még kellene kicsit finomítani a kapcsoláson. Hát csak reszeljék, reszeljék. Talán egy másik világban, amelyik nem ilyen földhöz ragadt, mentes a diktátoroktól (Kirchoff, Newton,...)
Na majd még kitalálom.
Mi megy hova? A rajzot látom, de nem értem a lényegét.
)
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
:Új hozzászólás Aktív témák
ekkold- BESZÁMÍTÁS! MSI B550 R7 5700X 32GB DDR4 500GB SSD RTX 3070 8GB ZALMAN Z1 Plus Be quiet! 650W
- BESZÁMÍTÁS! Asus Rog Zephyrus G14 notebook - R9 4900HS 16GB RAM 512GB SSD RTX 2060 6GB Max-Q WIN10
- Tablet felvásárlás!! Apple iPad, iPad Mini, iPad Air, iPad Pro
- Bomba ár! Dell Latitude E7440 MAGYAR - i5-4GEN I 8GB I 256SSD I 14" FHD I HDMI I Cam I W10 I Gari!
- Okosóra felvásárlás!! Samsung Galaxy Watch 5 Pro, Samsung Galaxy Watch 6 Classic
Állásajánlatok
Cég: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest